Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
-r^JA VT. 1 L 1981. JÜNIUS 27., SZOMBAT \/| í 1 V 3 Ai oktatási igazgatóságon Diplomaosztás Eredményes tanévet hagytak maguk mögött oktatók és hallgatók az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságán. Tegnap került sor az 1980—81-es tanév záróünnepélyére, a diplomák átadására. Az oktatási igazgatóság igazgatója, Göndics Zoltán nyolcvannál több hallgatónak adhatta át oklevelét. S ugyanakkor a tanulás mellett a társadalmi munkában élenjáró, tetemes részt vállaló hallgatókat is jutalmazták a bensőséges hangulatú ünnepségen. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Losonczi Pál, az elnöki tanács elnöke tájékoztatta a testületet Alhadzsi Shehu Sha- garinak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, ' hogy a látogatás és a tárgyalások lehetőséget adtak a két fél álláspontjának kicserélésére a legfontosabb nemzetközi kérdésekben és jól szolgálták a magyar—nigériai kapcsolatok továbbfejlesztését. Az elnöki tanács a tájékoztatást tudomásul vette. Az elnöki tanács kiegészítette a középfokú oktatási intézményekről szóló törvény- erejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a honvédelmi miniszter is létesíthet szakközépiskolát. Ezzzel lehetőség nyílik a szakmunkás- képzéssel egybekötött szak- tiszthelyettes-képzés kiszélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt. végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Magasabb mérce, kisebb létszám A KISIÖV kongresszusi küidöttválasztó közgyűlése Az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa az idén, október 16—17-én ül össze. Olyan időszakban, amikor egy tervciklust magunk mögött hagytunk, s kikristályosodtak mindazok a tennivalók, amelyeket az MSZMP XII. kongresszusa az egész népgazdaság, s ezen belül a szövetkezetek számára is körvonalazott. Plusz otmi.liárd Az ipari szövetkezetek, a mozgalom életében oly jelentős eseményre, mint a kongxesz- szus javában tart a felkészülés. Ennek jegyében került sor tegnap délelőtt Szigetszent- miklóson, a Csepel Autógyár művelődési központjában a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségéhez tartozó hatvan tagszövetkezet kongresz- szusi küldöttválasztó közgyűlésére. Az eseményen részt vett dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Tóth József, az OKISZ főosztályvezetője. A hatvan tagsaövetkezet száznegyven küldöttet delegált a közgyűlésre, mely először megválasztotta munka- bizottságait s azok elnökeit. Majd ezt követően Bernáth Tibor, a megyei KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a küldöttekhez írásiban is eljuttatott jelentéshez. A dokumentum tartalmazta az OKISZ VIII. kongresszusához kapcsolódó irányelveket, valamint az ipari szövetkezetek V. ötéves tervben végzett munkájának értékelését és a VI. ötéves terv feladatait. Pest megye ipari szövetkezeteinek termelése, az általuk nyújtott szolgáltatások, építőipari tevékenységük értéke az ötödik ötéves tervben ötmil- liárd forinttal nőtt. A termékek negyven százaléka öt évnél fiatalabb — tehát sikeresen váltottak, korszerűsítették termékszerkezetüket. Ugyanakkor a tőkés országokba irányuló exportra kerülő cikkeik aránya 76 százalékkal nőtt. A fogyasztási, a lakossági szolgáltatás értéke pedig meghaladta az egymil- liárd forintot. A tíz évre meghatározott, rekonstrukciós programot is végrehajtották. Harmincnyolc szövetkezetnek van ma mát' korszerű telephelye. Ugyanakkor 530 millió forint jutott beruházásokra. A látványos gyarapodást az eszközökben a szellemi tőke gyarapítása egészítette ki. Beszédes számok: az ipari szövetkezetekben dolgozók közül 901-en szereztek öt év alatt közép- vagv felsőfokú szakmai képesítést. s 2 ezer 166-an tettek sikeres szakmunkásvizsgát. Ugyanakkor tizenhét szövetkezet szerezte meg a kiváló címet — kiemelkedő teljesítményéért. Céltudatos önállóság A tények, az eredmények meghatározzák a következő öt év tennivalóit. A hatvan tagszövetkezettel szemben — ahogy maguk is megfogalmazták — a követelmények tovább nőnek. Bernáth Tibor szóbeli kiegészítőjében rámutatott: az OKISZ által megfogalmazott irányelveket a megyei, a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni. Ma alapkövetelmény a munka hatékonyságának javítása, mégpedig intenzív módon. Ugyanakkor a tagság életkörülményeinek is javulnia kell. Az ipari szövetkezetek termelésének 30 százalékkal szükséges növekednie, vagyis újabb húszmilliárddal. Az export 27 százalékos gyarapodása, s ezen belül a tőkés országokba irányuló 45 százalékos, azaz 650 milliós növelése szerepel a tervben. A lakossági szolgáltatás ugyanakkor az eddigiekhez képest 44 százalékkal, 870 millió forinttal gyarapodik. A növekedéssel egyidőben az ipari szövetkezetek a létszámot 4 százalékkal, azaz 900 fővel csökkentik. A felvillantott tennivalók sokrétűsége is jelzi, az Ipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének VI. ötéves tervi feladatai szigorúbb következetességet, céltudatos önállóságot, hatékonyabb ellenőrzést követelnek. Útmutató vita A szóbeli kiegészítést követő vitában felszólalók gyakorlati oldalról világították meg Bernáth Tibor kiegészítésében a szövetkezeti demokráciáihoz kapcsolódó észrevételeket. Azt a tényt, hogy a hatásköröket érdemibbé kell tenni, kiküszöbölni a tagfelvétel bürokratizmusát ahol kell, ott ésszerűbbé tenni a teljes és részmunkaidős tagok jogait. Nem feledkezvén meg arról a gyakorlatban oly sokszor nyomon követhető tapasztalatról : a szövetkezetekben az üzemi demokrácia rugalmasabbá vált, kiteljesedésének tanúi, részesei vagyunk. Nagy hangsúlyt kapott a vitában: az importot helyettesítés hasznáról ne csak beszéljenek. hanem ismerjék el az ipari szövetkezetek ilyen tevékenységét. Közelíteni leéli egymáshoz az ipari szövetkezetek és a tsz-ek építőipari ágazataiban a kereseti lehetőségeket; Pest megyeiek is részesedjenek a központi, támogatásra fordítható forintokból; szükség van a gyors jogi szabályozásra. Az is felvetődött: a nyugdíjasokkal törődni, foglalkozni minden szövetkezetnek kötelessége — s az sem árt,. ha a törvények módosításánál jobban építenének az érintett szövetkezetek véleményére. A vezetőképzésnél egy kis szövetkezet esetében nem* célra vezető modell a nagyvállalati; az ipari szövetkezetek mozgékonyságán, alkalmazkodási készségén ma nagyon sok múlik. Kiragadott mondáitok a vitából, melyek visszaköszönnek, hiszen a napokban Gödöllőin megrendezett 'aktíván Is ezeket fogalmazták meg a megye szövetkezeteiben dolgozó kommunisták. Mint ahogy Tóth Géza (Cegléd)., Hámori György (Gödöllő), dr. Németh Pál (Aszód), Bélák Gyula (KISZÖV), Juhász György (Pé- cel), Kiss Imre (budai járás) is az irányelvek, a soron következő feladatokhoz kapcsolta mondandóját. A vitában elhangzottakat Bernáth Tibor foglalta össze. Majd a küldöttek titkos szavazással harminc küldöttet delegáltak az OKISZ kongresszusára. Ugyanakkor hét tagot az OKISZ országos tanácsa tagjainak sorába. Ezt követően a délutáni órákban került sor a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségéhez tartozó hatván tagszövetkezet második féléves küldöttgyűlésére. V. E. BEFEJEZŐDÖTT AZ ÜLÉSSZAK NYITRA1 FERENCNÉ BESZÁMOLÓJA tok és az ada tszolgáltatók védelmét előíró törvényi rendelkezésekről. Jó tudni például, hogy ha a kérdőíven az adatgyűjtést elrendelő szervezet neve és az elrendelés száma nincs feltüntetve, az adatszolgáltatás nem kötelező. Az adat-gyűjtési tevékenységet — mondta a KSH elnöke — ésszerűen tovább lehet csökkenteni. A központi és az igazgatási statisztikában viszont növelni kívánják a mintavételes — kevésbé munka- és költségigényes — adatgyűjtést és az ezen ala-puló elemzéseket. A statisztikai törvény — miként a beszámolóban elhangzott — tág kereteket nyújt a statisztikai munka fejlesztésére, továbhi korszerűsítésére. Az állam-i statisztika integrált fejlesztése nélkülözhetetlen például a gazdasági háttér és az életszínvonal kapcsolatának elemzéséhez. A JELENTÉS INTERPELLÁCIÓK Parlamenti jegyzet Segítenek tervezni a jövőt fl kezet elnöke az ipari miniszterhez interpellált. Megkérdezte: tervezik-e a pb-gáz ilyen hasznosítását gépjármű-hatóanyagként. Méhes Lajos ipari miniszter válaszában előbb a kérdés gazdasági vonzaitait ismertette mint gá-tiló tényezőket az átálláshoz. Ezután elmondta, hogy mennyiségi oldalról sincsenek meg a feltételek a pb- gáz közlekedési használatára. Számítások szerint ugyanis a jelenlegi háztartási pb-gáz- igények — amelyek kielégítése állami dotációt élvez — a VI. ötéves terv idején további tíz százalékkal növekednek, így gyakorlatilag a hazai pb-gáztermelés túlnyomó része a háztartásokat fogja szolgálni. Mindamellett a kormányzat továbbra is foglalkozik a közlekedés említett irányú lehetőségeivel. Tény viszont, hogy a VI. ötéves tervben nem számolhatunk a pb- gáz motorhajtó anyagként felhasználásával. A választ az interpelláló képviselő is, az országgyűlés is tudomásul vette. Ezzel befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek pénteki munkanapján Apró Antal és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt. kérdőíveknek nem szokás örülni. Az ugyan, mit akariiak már megint kezdetű sóhajjal vesszük kezünkbe az űrlapot, kritizáljuk a különböző — néha számunkra értelmetlennek tűnő —, kérdéseket, de egy megnevezhetetlen belső kényszer mégis arra ösztökél bennünket, hogy válaszoljunk tisztességgel minden egyes rubrikában. Mert lelkünk mélyén jól tudjuk, hogy az eredményre valahol-valamiért szükség van. És tudták ezt már több mint száz esztendővel ezelőtt is. A korabeli földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium statisztikai osztályából alakult meg 1871-ben az Országos Statisztikai Hivatal, Keleti Károly igazgatása alatt. Két esztendővel korábban, 869-ben már ő szervezte a népszámlálást, a statisztika tudományos igényű művelésének egyik hazai úttörőjeként. Ekkor 5 millió 11 ezer 300 volt a polgári népesség száma Magyarországon, egy négyzetkilométerre ötvennégy ember jutott határainkon belül. A mai adatok szerint például Pest megyében százötvenhárom lakos jut egy négyzetkilométerre, s csak szűkebb hazánk népessége majdnem egymillió: 979 ezer. Illetve ennyi volt tavaly december 31- én. S hogy most mennyi lelket számlál Pest megye? Ki lehetne kalkulálni más — ugyancsak korábbi —, statisztikai tényezőkből: például abból, hogy ezer lakosra hány élveszti- letés és hány haláleset jut, vagyis a természetes szaporodás átlagos mutatóiból. No, lám, mi mindenre jó a statisztika! A múlt adatait begyűjtve, összevetve, elemezve segít megtervezni a jövőt. Megközelítő pontossággal előre megmondja, mennyi nyugdíjasunk lesz az ezredfordulóra, hány tanterem kell tizenöt év múlva, mennyi villamos energiát fogyasztunk — különbözően gépesített háztartásainkban —, a következő tervidőszakban, hogyan készüljön a kereskedelem a jövő évre, milyen lesz a vásárló kedvünk (és erőnk), marad-e viz a Balatonban unokáinknak is. És így tovább. Kiváló szakemberek, korszerű gépek dolgoznak ma már Keleti Károly nyomdokain, egyre használhatóbb fogódzókat nyújtanak a gazdasági, társadalompolitikai döntések előkészítéséhez és végrehajtásához. Nem ők az okozói annak, hogy nem szeretjük a kérdőíveket. Az adatszolgáltatás elleni berzenkedésünk vesébe látni óhajtó, indokolatlan, gyakran igazságtalan faggatózások következménye, de ez szerencsére már a múlté. Nyit- rai Ferencné államtitkár azt kérte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal nevében — a képviselők közvetítésével —, tőlünk, hogy készséggel támogassuk a statisztikusok munkáját. M egtesszük. De cserébe mi is kérünk valamit. A tegnap oly sokat emlegetett, 1973-ban V. számmal született törvény értelmében is védelmezzen minket a komolytalan, fölösleges kérdésektől, abban az úgynevezett állami statisztika egységes rendszerébe nem tartozó körben. Az alkalmi bogará- szók, a botcsinálta szociológusok, vagy a már kézközeiben lévő adatokat előkeresni restek ellen. Hogy több időnk és türelmünk maradjon értelmes célokat szolgáló űrlapokra megfontolt válaszokat adni. Bálint Ibolya \ tisztikai koordinációs bizottság irányelveket adott ki. A KSH-nak több irányú nemzetközi kapcsolatai, feladatai vannak. Ezek élén a KGST-n belüli teendők állnak. Szólt az államtitkár az adaA napirendnek megfelelően ezután interpellációk következtek. SZOKOLA KÄROLYNE (Somogy m. 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója a munkaügyi miniszterhez interpellált a gyógypedagógiai intézetek térítési díjainak arányosítása tárgyában. Elmondta: 1300—2000 forintos egy főre jutó családi jövedelemnél három kategóriában differenciálnak, míg 2000 forint fűlött egységes a gyermekek utáni térítés. A képviselő véleménye szerint fordított megítélésre lenne szükség. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter jogosnak tartotta az észrevételt. Hozzá tétté: más bentlakásos intézményekben is fellelhetők hasonló ellentmondások. Éppen ezért a minisztérium a VI. ötéves terv Időszakában már eleve számolt a térítési díjak rendszerének korszerűsítésével, ami azonban alaposabb munkát, hosszabb időt igényel. A választ az interpelláló képviselő és áz országgyűlés egyaránt tudomásul vette. RADNÓTI LÁSZLÓ (Somogy m. 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövet(Folytatás az 1. oldalról) A napirend szerint ezután a statisztikai téma következett. Hazánkban a statisztikai munkát 1973. óta törvény szabályozza. Ennek eddigi végrehajtásáról Nyitrai Ferevpné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartott beszámolót Tájékoztatta a törvényhozó testületet az állami statisztikai szolgálat sokrétű tevékenységéről, munká- módszereiről, s az eredmények mellett taglalta a további feladatokat is. Nemcsak a számok világában dolgozó szakemberek gyakorlati munkáját ismertette; a társadalom ügye, érdeke szóm pontjából is bemutatta a statisztikát. Mit jelent itt a közérdek? Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának az ülésszakot megelőző munkaértekezletén is felvetették ezt a kérdést Kézenfekvő a válasz: a vezetásnek-irányításnak most — a gazdaság intenzív fejlődésének szakaszában — a megnövekedett, bonyolult feladatok megoldásához rendelkeznie kell adatszerű tájékozottsággal is. A döntések minél jobb előkészítéséhez meny- nyiségileg több és minőségileg gazdagabb tartalmú információkra, adatokra van szükség. Mind jelentősebbek azok a2 információk, amelyek a. gaz. da-sági események és folyamatok minőségi tényezőit juttatják kifejezésre — mondotta aj államtitkár ezután. Meghatározó szerepet kapott a hatékonyság vizsgálata. Hasonlóan fontos az energiagazdálkodás elemzése, a tartalékok számszerű feltárása. A környezetstatisztika, a műszaki fejlődés figyelemmel kísérés« — statisztikai megfigyelések is. Statisztikai rendszerünknek fiatal és gyorsan fejlődi ágazata a társadalomstatisztika, amely például az életszínvonalra, az életmódra ható tényezők vizsgálatával foglalkozik. A törvény a statisztikai rendszert nem tekinti lezártnak, a statisztikának társadalmi és gazdasági valóságunk igényeihez kell idomulnia. A Központi Statisztikai Hivatal az utóbb években kialakította az egész népgazdaságra érvényes, és az egyes ágazatokra vonatkozó adatbázisok rendszerét, az adatbankokéi népgazdasági szinten azonban koordinálni kell. Megengedhetetlen ugyanis, a párhuzamos adatgyűjtés vagy azonos forrásokból a párhuzamos feldolgozás. A tájékoztatás javítása érdekében a staNégy képviselő kért-kapott szót a statisztikai beszámolót elemző vitában. Tóth István (Bács-Kiskun m. 9. vk.), a KiSítunmajsa es Környéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke — az országgyűlés terv- és köuusógvetési oizottsága véleményét is ■tolmácsolva hangsúlyozta: a statisztikai törvény legxőbo céljai megvalósultak, a végrehajtás azonban nem tekinthető befejezettnek. Az információs rendszer a gyakorlatban az ágazati, központi irányítás igényéit jól ki tudja elégíteni, viszont nem minden esetben mondható el ez a területi tervezés és irányítás szintjén. _ ■ Sas Kálmán (Kévés m. 4. vk.), a Cement- és MészmŰT vek bélapátfalvi gyárának igazgatója a törvény erényeként említette, hogy kedvezően hatott az adatszolgáltatók gyakorlati munkájára és a Statisztikai Hivatal információs tevékenységére egyaránt. Dr. Lukács Jánatg (Zala m. 3. vk.), a pacsai j|a|adás Tsz főállatorvosa felhívta a figyelmet: rendkívül fontos, hogy a KSH kellő időben, a valóságot tükröző, megbízható és jól hasznosítható adatok, összesítések feldolgozásával segítse a legfelsőbb szintű vezetést politikai döntések előkészítésében és meghozatalában is. Mészáros István (Békés m. 11. vk.), a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója elismeréssel nyugtázta, hogy az igazgatási statisztika megfelelő mennyiségű adatot szolgáltat az irányító szervek döntéseinek megalapozásához. Gondként említette viszont, hogy egyes szervezetek, intézmények afféle tekintélyelv alapján kémek részletes statisztikai adatokat, ám sokszor fölöslegesen. A felszólalásokra adott válaszába,p Nyithat Ferencné''kö- s tünetet' mondott a képviselők hasznos észrevételeiért, amelyek — mint mondta — á -közérdekű statisztikai munkát tovább javíthatják. Ezt követően az országgyűlés — határozatilag — jóváhagyólag tudomásul vette a KSH elnökének a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról elhangzott beszámolóját, valamint válaszát a képviselői felszólalásokra.
