Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
MAP (ttF.cvrt 1981. JÜNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ismerkedés Cegléddel Angolai vendégek Tegnap Ceglédre látogatott az az angolai tanácsi küldöttség, amely Evaristo Domin- Oosnak, az MPLA Politikai Bizottsága tagjának, Luanda tanácselnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, a Tanácsi Hivatal vendégeként. A delegációt elkísérte dr. Farkas Ottó, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala titkárságának vezetője és Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Cegléden Kovács Károly, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket. Ismertette a város múltját és jelenét, a tanácstestület működését, a köz- igazgatás szervezeti rendszerét. Ellátogattak a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet növényházába is, ahol Skultéty József elnök mutatta be a szövetkezetét, s beszélt a termelési rendszerek és a háztáji gazdálkodás jelentőségéről. Felkeresték a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárát is, ahol Szabó István igazgató kalauzolta a delegációt. A politikai akadémián Németh Károly előadása A Politikai Akadémián szerdán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást Az MSZMP negyedszázados tapasztalatai a pártegység erő-' sítéséért folytatott küzdelemben címmel. Az előadáson részt vevőket Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. TOT-elnökség Szociális tervek Első alkalommal a VI. ötéves tervidőszakra kötelesek szociális tervet készíteni a mezőgazdasági szövetkezetek a tagság munkahelyi, szociális ellátásának további javításához. Az ezzel összefüggő kérdésekről tárgyalt szerdai ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Egyebek között az elnökség felhívta a szövetkezeteket, hogy a VI. ötéves tervidőszakban miinél több helyen szervezzék meg az üzemi étkeztetést. Fontos az is, hogy üdülötársulások létesítésével a SZOT—TOT üdültetési akció bővítésével fejlesszék a tagság üdültetését. A TOT elnöksége helyesnek tartja azt is, hegy segítik az öreglakét, betegeket, s támogatják a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő anyákat. A szövetkezetek jelentős támogatást nyújtanak az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához is. Megyei akfsva Szövetkezeti kongresszus előtt Pest megye mezőgazdasági, fogyasztási és ipari szövetkezeteinek választott, kommunista küldöttei gyűltek össze tegnap délelőtt Gödöllőn, a művelődési központban. A megyei pártbizottság által összehívott aktíva célja nem kevesebb volt, minthogy a kongresszusra készülvén áttekintsék a szövetkezetek eddigi munkáját, s a soron következő tennivalókat. Az aktíván részt vett dr. Szlameniczky István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Zsuffa Ervin, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Lehoczki Mihály, a TOT titkára és Németh Ferenc, az OKISZ elnök- helyettese is. Milliárthkban mérhető Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára referátumában szóit arról, hogy az MSZMP Politikai Bizottsá- ' gának idén, április 14-én elfogadott irányelvei példáját ladják, hogyan ke!Tv ..eLfmezmi a szövetkezeti mozgalom helyzetét; ugyanakkor összegzi az eredményeket, hangsúlyoiziván a gazdaságiban és a szövetkezeti életben előttünk álló főlbfa tennivalókat. A megyei pártbizottság titkára három témakört elemzett: a szövetkezetek súlya, jelentősége Pest megyében;« szövetkezeti gazdaság fejlődése, néhány kiemelt gazdaságpolitikai feladat; a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének egyes főbb kérdései és az érdekvédelmi szervek munkája. A megye 73 mezőgazdasági termelőszövetkezete, s három szakszövetkezete a mezőgazdasági termelés 90 százalékát adja — az országos 69 százalékos mutatóval szemben. — A gazdálkodás hatékonysága, a jövedelmezőség meghaladja az országos átlagot. A hatvan ipari szövetkezet részesedése a megye ipari termeléséből háromszázalékos. Bár fejlődtek, de még elég nagy a differenciálódás. A legnagyobb megújulás a másodlagos gazdasággal, az új, egyszerű szövetkezeti formákkal it>t szükséges és várható. A fogyasztási szövetkezetek közül az áfészek a megyei kiskereskedelmi forgalom 42 százalékát adják — az országos 37-tel szemben. — A mezőgazdasági tsz-ek, az ipari, a fogyasztási szövetkezetek tagjainak, alkalmazottainak a száma Pest megyében 340 ezer. Tevékenységük szorosán kapcsolódik életszínvo- ' na! -politikánkhoz. A fejlődés jeClemzőit taglalva elmondta: öt év alatt gabonafélékből 27, napraforgóból ötven százalékkal termelt többet a mezőgazdaság. * A fogyasztási szövetkezetek a kereskedelmi és vendéglátó- hálózatot 40 ezer négyzetméterrel gyarapították. E tervidőszakban is kiemelt feladat munkájuk hatékonyságának növelése, époűgy, mint a kereskedelem fejlesztése. Az ipari szövetkezetek 74 százalékkal több szolgáltatást nyújtottak. s ugyanakkor tőkés exportra 75 százalékkal több terméket adtak — iól szervezi a munkát a KISZÖV. A referátum arra is ráirányította a figyelhet, hogy a szövetkezetekben, tsz-ekben meglévő építőipari kapacitást jobban kell kihasználni, koordinálni. A tsz-ek, az ÁG-k alikatrészjavításban, a terméktárolásban, -feldolgozásban túljutottak a kezdeti lépéseken. Ezek jele az álló-, és forgóeszközök hatékonyabb felhasználása. Eredménye pedig a termék jobb minősége. Az okokat keresve Ám ne csak azt nézzük — emelte ki Balogh László —, hogy megimozduűjtak, hanem azt is, ahol nem csinálják, s mi ennek az oka? Vagy miért csak öt év múlva? Külön hangsúlyozta a termőtalaj védelmét, a földhasznosítást. Szólt a munkaerő- gazdálkodásról: ma a létszám intenzív, szervezett foglalkoztatásán a sor. A kiválók, mint például a kocséri, vagy a Szabadság Tsz stabil létszámmal nyújtott kiváló teljesítményt. A zöldségtermelés, -felvásárlás, -értékesítés kérdéseivel foglalkozva megjegyezte: ki kell iktatni az értékesítés felesleges láncszemeit. A szövetkezeti demokrácia eredményeiről szólva kiemelte: ' Sikerült számottevően előrelépni, hiszen a szövetkezeti demokrácia, fórumain közös dolgainkról, közös tennivalóinkról van szó. A belső ellenőrzéssel, valamint a megyei érdekképviseleti szervek munkájával foglalkozott végül. Három szekcióban A referátumot követően az aktíva résztvevői három szekcióban folytatták munkájukat. Ezek vitájának tapasztalatait Balogh László összegezte. A szekcióüléseken szót kérők megfogalmazták: soka párhuzamosság a testületi döntések között, tanácskozási jogot kellene kapniuk a nyugdíjas tagoknak, szavazatit pedig továbbra is az aktíváknak; a szövetkezeti tagfelvétel bürokratizmusán is szükséges változtatni: a szövetkezetekben 2 évente kerül sor felügyeleti Vizsgálatra, míg az iparban ötévente — a kettőt időben nem ártanaegy- máshoz közelíteni: háztáji lehetőségei adottak, szükséges erősíteni az integrációt; észszerűbb munkamegosztáson a sor a fogyasztási és a mező- gazdasági szövetkezetek között; a másodlagos gazdasággal kapcsolatos jogi szabályozások sem várathatnak már magukra. ★ Mi mindent készít napjainkban, s mit gyárt jövőre az Aszódi Fer- romechanika, a Budaörsi Vegyesipari, a Péceli Háziipari Szövetkezet, vagy éppen a Ceglédi Nívó Kuházati Kisipari Szövetkezet, illetve több tucat társa, amelyek mind Pest megye szövetkezeti iparának reprezentánsai. Erre adott választ a megyei aktíva színhelyén, a gödöllői művelődési központban tegnap megnyílt termékbemutató. A vándorkiámtáson bemutatott gyártmányok egy része már forgalomban van, a többit, az új termékeket jövőre láthatjuk viszont az üzletekben. Körültekintő a gazdálkodás A Pest megyei Tanks végrehajtó hiiottségémk ülése Tegnap Budapesten, a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepelt a tanács pénzügyi osztályának beszámoló jelentése. A szakigazgatási szervek rendszeresen számot adnak munkájukról a testület előtt. Ennek keretében került sorra a pénzügyi osztály jelentése is. A vb többi között megállapította, hogy a pénzügyi osztály az elmúlt hét évben, a beszámolási időszakban — a középtávú és éves tervek kidolgozásában és megvalósításában érvényesítette a _ Pest megyei pártbizottság és a megyei tanács által jóváhagyott gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Elvi és gyakorlati irány- mutatással segítette a heiyi tanácsok pénzügyi gazdálkodását. Terveik megalapozottságát alátámasztotta tájékozottságuk az egyes területek ellátottságáról és igényeiről. A ‘kritikai észrevételek között elhangzott, hogy a megosztott források tervezésénél nem jártak el kellő körültekintéssel, ezért a bevételek tervsze- rútlenül alakultak. A felújítási tervek megalapozottságának hiánya miatt évenként jelentős pénzmaradványok keletkeztek. A gazdálkodási folyamatok elemzésére a kívánatosnál kevesebb erőt fordítottak, s ennek hiányában több esetben elmaradt a szabálytalanságokat megelőző intézkedések kezdeményezése. összességében azonban a tervek teljesültek, s az eredményekben a pénzügyi apparatus jó munkája is tükröződik. A társosztályokkal együttműködve eredményesen látták el a megyei felügyelet alá tartozó vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi ellenőrző feladatokat. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes felszólalásában elismeréssel szólt a megyei tanács pénzügyi osztályának munkájáról. felhívta a figyelmet az elemző tevékenység erősítésére, a gazdálkodási kultúra javítására, az adópolitikai gyakorlat hatékonyabbá tételére, valamint a hosz- szabb távú káderpolitikai feladatok figyelemmel kísérésére. A szomlista tartalom kibontakoztatását segítik A testület tegnapi ülésén megvitatta a család és társadalmi ünnepségeket rendező irodák működésének tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentést. A témáról a megyei ranács végrehajtó bizottsága rendszeresen igényel tájékoztatást. Ennek politikai jelentőségét figyelembe véve az elmúlt években az illetékesek jelentős fejlődésről adhatnak számot. Rámutatott a jelentés, hogy a családi események megünneplésében a szocialista tartalom kibontakoztatását segítik az irodák. Az első nyolc ilyen intézményt 1969 és 1975 között hozták létre a helyi tanácsok, s működésük kedvező tapasztalatai alapján a további kezdeményezések központi támogatásban is részesülte«. Jelenleg Pest megyében 17 rendező iroda működik (országosan 119), s a megye valamennyi városában, járási székhelyén és jó néhány kiemelt településen szervezetten Hasonlóak Omszkban is a szakszervezeti feladatok A javaslatok rangot kapnak A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának meghívására hétfő óta szovjetunióbeli, Omszk testvérmegyei szak- szervezeti delegáció tartózkodik hazánkban, A vendégek, A. Buhtijarov, a Szakszervezetek Omszk megyei Tanácsának elnöke és P. Grankin, a Rosszija Kolhoz traktoros brigádvezetője magyarországi tartózkodása alatt tanulmányozza Pest megye szakszervezeti életét, a politikai és a gazdasági munkát. A vendégelt, akiket fogadott Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, felkeresték a Csepel Autógyárat és a Kiskunsági Állami Gazdaságot. A delegáció tegnap Dánszentmiklósra, az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet kerületébe látogatott, s megismerkedett a gazdaság eredményeivel, feladataival, a dolgozók életével. Beszámoltatási jog A. Buhtijarowal a szak- szervezetek Omszk megyei tevékenységéről, s Pest megyei látogatásuk eddigi tapasztalatairól beszélgettünk. — Hogyan vesznek részt a szakszervezetek Omszk megyében az üzemi, a munkahelyi demokrácia fórumainak, testületéinek munkájában, a vállalati döntések előkészítésében? — Omszk megyében hasonlóak a szakszervezetek feladatai, mint Pest megyében. Tagjaink száma ma már eléri a 960 ezret, ami annyit jelent: a dolgozók 97 százaléka szervezett. Irányításunkkal öt és fél ezer alapszervezet és csaknem húszezer szakszervezeti csoport tevékenykedik. E közösségek az építősejtek a munkánkban, melynek feladatait és fejlődését legutóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa értékelt — kezdte A. Buhtijarov, majd így folytatta: — A munkások, a dolgozók széles rétegei vesznek részt a vállalati, a munkahelyi ter-1 vek kidolgozásában. Az el- ‘ képzeteseket megvitatják a brigádokban, ötleteik, hasznos javaslataik eljutnak a vezetőkhöz, melyeket azok beépítenek a rövidebb és hosz- szabb távú tervekbe. Az üzemi demokrácia mechanizmusának segítségével érvényesül a munkások véleménye, a szociális, a fejlesztési tervek kialakításában, a munka- védelmi feladatok megvalósításában. — Megyénkben is beszámoltatási joguk van a szak- szervezeteknek. Az annyit jelent, hogy a gyárak, az üzemek vezetői rendszeresen ismertetik a feladatokat, az eredményeket. Így a dolgozók közvetlenül is tájékoztatást kapnak a vállalati gazdálkodásról. Előfordult az is, hogy egy-egy vezető nem tett meg minden tőle telhetőt a tervek teljesítéséért, alkalmatlan volt az irányításra. Ezekben — a szerencsére ritka — esetekben a szakszervezeti testületeknek joguk van javaslatot tenni a vezető elmozdítására. Hasonló súlya és rangja van a szakszervezeti aktivisták véleményének, a vállalati kollektív szerződések betartásának ellenőrzésében, a dolgozók érdekvédelmében. Jó közérzet — Mit tesznek a szal&zer- vezetek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáért Omszk megyében? — Ebben nekünk is legalább annyi a tennivalónk, mint magyar barátainknak — mondta a továbbiakban a Szakszervezetek Omszk megyei Tanácsának elnöke. — Nálunk is égető kérdés az otthonteremtés támogatása, a gyermekintézmények hálózatának bővítése. Anyagi lehetőségeinkkel is segítjük ezért az építkezéseket, újabb óvodák, bölcsődék, üdülök, szanatóriumok létesítését. Művelődési központokat, sportkombinátokat is működtetünk, melyek a dolgozók munka utáni — többnyire aktív — regenerálódását segíti elő. E munkában is értünk el eredményeket az elmúlt esztendőkben. ‘Tavaly például 120 ezer úttörő üdült táborokban, többségük ingyen. Másik részük költségeihez a szülők is hozzájárultak. A színvonalas egészségügyi hálózat, az értelmes művelődés, a testedzés intézményhálózatának gazdagítása — véleményünk szerint ma már hozzátartozik az emberek életéhez. Jó közérzetet teremt a munkához az okosan és hasznosan eltöltött szabad idő. Baráti szálak — Milyen tapasztalatokat szereztek néhány napos Pest megyei látogatásuk során? — Mély benyomást; tett ránk a dolgozók vendégszereteté, őszintesége és barátsága mindazokban az üzemekben, melyekben jártunk. A jó gazda szeretetével mutatták be eredményeiket, nyíltan beszéltek gondjaikról. Behatóan tanulmányoztuk a szakszervezetek irányította versenymozgalmat, nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szereztünk. Omszk megye dolgozói ismerik magyar testvérmegyéjük életét. Száz és százezren értesülnek az eredményekről, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagcsoportjai segítségével. Hazatértünk után, beszámolva a látottakról — a gyönyörű lakótelepekről és gyermekintézményekről — mi is igyekszünk tovább gazdagítani dolgozóink Pest megyéről alkotott képét — mondta befejezésül A. Buhtijarov. ★ A delegáció ma a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságára látogat, ahol a megye vezetői tájékoztatják a vendégeket a politikai és gazdasági életről. A küldöttség péntekig tartózkodik Magyarországon, Virág Ferenc segítik a családi ünnepségekkel kapcsolatos igények kielégítését. Egyes irodák körzeti feladatokat is ellátnak, összességében tevékenységük a megye területének csaknem felére terjed ki. Az elmúlt években gazdagodott a rendezőirodák szolgáltató tevékenysége. Nemcsak a családi események rendezésére, a polgári szertartások népszerűsítésére terjed ki hatókörük, hanem vállalták az ünnepekhez kapcsolódó egyéb tennivalókat (taxi-, virág-, étteremrendelés), sőt egyes állami ünnepek szervezésében is közreműködtek. Az elmúlt öt évben mintegy 40 ezer rendezvény szervezésében vettek részt. Ez idő alatt a megyében rendezett névadók több mint felét, a házasságkötések mintegy 40 százalékát, a polgári temetések csaknem kétharmadát az irodák rendezték. Az ünnepség szívonala azokban még meglehetősen eltérő, annak ellenére, hogy az intézményekben dolgozók tudatosan vállalják e feladatot, a részvételt a társadalmi magatartás formálásában. Elsősorban ott sikerült színvonalas rendezvényeket lebonyolítani, ahol az iroda széles körű társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik. Kiemelkedő például az aszódiak tevékenysége: népes közreműködő gárda ser gíti a gazdag folklórhagyományok felhasználását. Egyik névadó műsoruk a Népművelési Intézet által kiadott műsorfüzetben is szerepel majd. Ugyanakkor nehezebben találja meg az arculatát a po- mázi iroda. Műsorpolitikájában nem veszi figyelembe a településen élő nemzetiségek kulturális hagyományait. Mindez indokolja az egyes irodák közötti tapasztalatcsere szervezettebbé tételét. A szolgáltatásokat igénybe vevők Előnyben részesítik az élő műsorokat. Az iskolások, úttörők szerepeltetése gyakran kényelmi szempontot takar. A feladat, hogy a rendező irodák a jövőben a közművelődési intézményekkel, iskolákkal közösen művészi igényű, a helyi hagyományoknak megfelelő műsorösszeállításokat szervezzenek. Ennek érdekében a rendező irodák együttműködését még inkább fokozni kell a tanácsokon kívül, a helyi üzemekkel, intézményekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel. A legnagyobb gondot a polgári temetések szervezése okozza. A búcsúztatás^ kevés jó szónok vállalja’. A jövőben jobban kellene támaszkodni a nyugdíjas pedagógusokra. A megyében a temetések alig több mint egy tizede zajlik társadalmi rendezvényként. Ez is mutatja, hogy a polgári gyászszertartás általánossá tétele hosszú távú, következetes meggyőző munkát, jobb anyagi feltételeket, a temetkezési vállalat, valamint a temetőket fenntartók és az irodák körültekintőbb • együttműködését igénylik. Szélsőséges akadályai is vannak e tekintetben az előrelépésnek. Jászkaraje- nőn például a katolikus kántor a temetkezési vállalat megbízottja, akitől aligha várható el, hogy a polgári gyászszertartást propagálja. Nem megfelelő a temetők állapota, s a temetkezési vállalat szolgáltatásának színvonala sem. Pedig egy-egy jól sikerült rendezvény a leghatásosabb propaganda. Erre utal, hogy jó néhány helyen gyarapodnak a kettős szertartások, olyan helyen is, ahol korábban csak az egyházi rendezvényeken vettek részt. Az irodák működésének tárgyi feltételei általában megfelelnek a követelményeknek. Visszatetsző azonban, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő, de az intézmények alapítói között nem szereplő tanácsok ritkán járulnak hozzá a működési költségekhez. A végrehajtó bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és elfogadta a fejlesztési elképzeléseket is. Ezek között szerepelt például, hogy rövidesen újabb irodákat nyitnak Budaörsön, Szobon, Gödön és Gyálon. M.J. f A
