Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-20 / 143. szám
■y&dap 1981. JÜNIUS 20., SZOMBAT KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Gödöllő is múzeumváros lett Szerencsére annyi a képző- művészeti esemény, hogy a szorgalmas tárlatnéző sem érheti utói valamennyit. Tápió- györgyén szobrot avattak, Beck Judit kiállítása Tápió- szeléről Ceglédre utazik, s miközben zárul Bálint Endre váci bemutatkozása, hamarosan itt nyílik Hincz Gyula tárlata, mely előkészítője a Mester váci állandó gyűjteményének. Addig is érdemes körülnézni az új létesítményekben, a Gödöllői Szecesszió Múzeumában és a Gödöllői Galériában. Festészet és építészet Valóban gondos a gödöllői művésztelepet bemutató kiállítás — gondos és elegáns —, szinte zeneileg is szerkesztett, ahogy Pap Gábor művészet- történész állapította meg vendégkönyvi bejegyzésében. Ugyanitt található Kriesch Tamás jegyezte: Nagyon örülök, hogy végre mindenki saját szemével győződhet meg arról, hogy milyen csodálatos alkotómunkával teli élet folyt itt édesapámék életében. Sok tanulság mérhető le. Az, hogy Akseli Gálién Kallela múzeuma Finnországban ko- pottabb, s az is, hogy a magyar szecesszió festészete árnyaltabb, mint a finn, nem korlátozódik historizmusra. Kőrösfői Kriesch Aladár életműve balladákat is kísér, de tüneményes érzékenységgel fedezi fel a kert liliomait, remek portrét készít Beck ö. Fülöpről, pompás Kassandra gobelinje. Szarvasokról komponált faliszőnyege remeklés ugyanúgy, mint a Kalotaszegi asszonyokat idéző scherrebeck. Kitűnik, hogy milyen finom színérzék jellemzi Juhász Árpád munkáit, hogy a bútortervezésben mennyire modern Kőrösfői Kriesch Aladár, s az is, hogy Nagy Sándor nemcsak portréiban ér el figyelemre méltó eredményt egy helyes mértékű stilizációban, hanem üvegablakai, illusztrációi és Toldi szőnyege is mestermű a maga nemében. A gödöllői művésztelep demokratizmusa is fontos jelenség a századforduló idején, mely nemcsak Remsey Jenő szocialista tematikájú műveiben jelentkezik, hanem abban, hogy egyszerű asszonyokból verbuválták a gödöllői szövőműhely tagjait, s Medgyaszay István még szövőiskolát is tervezett számukra. Vitatott kérdés az, hogy milyen volt a gödöllői festők és az építészet kapcsolata. Finnországban Saarinen nem igényelte a festészet hathatós jelenlétét az épületben, de ha a gödöllői műhely nem szakadt volna meg Kőrösfői Kriech Aladár halálával, akkor Medgyaszay István és Toroczkay Vigand Ede tervei sokkal nagyobb hatékonysággal valósulnak meg. Népes csoportok látogatják a gödöllői művésztelepről szerkesztett kiállítást, s gyönyörködnek Nagy Sándorné Kriesch Laura párnáiban, Zichy István már-már Nemes Lampérthot előkészítő portréjában, Undi Mária, Undi Carla, Remseyné Frey Vilma, Raáb Ervin munkáiban. Tekintélyes életművekből láthat a műbarát jelentős részleteket, így elsősorban Sidlá Ferenc, Moiret Ödön, Mihály Rezső és a rejtélyes Remsey Zoltán munkásságából. Tekintélyes művekkel szerepel Remsey Jenő, a gödöllői szecesszió tavaly elhunyt nagy alakja is. A jelen, hogy Gödöllő ifjúsága, felnőtt lakossága ismerkedik a gödöllői magyar szecesszió alkotásaival — holnap az egész ország és a külföld is. Szentendre és Vác után Gödöllő is múzeumváros lett. A fény üzenete Rendkívül gyorsan italált magára az új Művelődési Központ Alig avatták fel, máris arról számolhatunk be, hogy Varga Kálmán képző- művészeti előadó irányításával már a harmadik kiállítást rendezik. Most a Tájépítészet és a kisplasztikák otthonunkban című tárlat után A fény üzenetét láthatjuk Csáji Attila festményein, Szatmári Béla, Balogh László, Várnai László kinetikus tervezésű munkáiban. Igazán pompás Borbély Béla fotós orozata, mellyel a veloméri templom fényviszonyait vizsgálta. Ehhez készített elgondolkodtató kísérőszöveget Pap Gábor, aki a középkor szellemiségének törvényeit elemzi a veleméri freskókra érkező fényben, a padlótükröződésben. Szobor az iskolában Balogh László iskolaigazgató évek óta szorgalmazza a képzőművészet jelenlétét Kiskun- lacháza oktatási intézményeiben. Ennek keretében avatták most fel Munkácsy Mihály, Gárdonyi Géza portréja után Vörösmarty Mihály bronzszobrát a központi iskola aulájában. Mindhárom mű szerzője Domonkos Béla szobrászművész. Domonkos Béla: Vfirösmarty Mihály bronz portréja Arra összpontosított, hogy Vörösmarty költői egyetemességéből az eszmét sugárzó lírikust tárja fel, nem az elboruló embert a szabadságharc bukása utáni időkből. A Szózat költőjét láthatjuk az arcvonásokon, a reformkor nagy alkotóját, aki egy másik versében így szólt korához, hazaszeretetre buzdítva: Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet! Losonci Miklós Újabb tv-sorozat John Ford kilenc filmje Folytatja világhírű filmrendezők életművét bemutató sorozatát a televízió. Júilus 5-től — vasárnap délutánonként — John Ford kilenc filmjével ismerkedhetnek meg a nézők. Az ír származású, hatszoros Oscar-díjas amerikai rendező 1917-től forgat filmeket, s ma már a tengerentúli filmgyártás klasszikusának számít. Veszprémben A kémia kutatói Veszprémben, az akadémiai bizottság székházában pénteken megkezdődött a szocialista országok tudományos akadémiái nemzetközi hő- és anyagátadási központja tudományos tanácsának ülése. Az ülést dr. Blickle Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia műszaki kémiai kutató intéze tének igazgatója, a tudományos tanács soros elnöke nyitotta meg. Az ülésen a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli és a magyar akadémiát képviselő tu dósokat dr. Polinszky Károly, az MTA alelnöke köszöntötte. A résztvevők az ülésen megismerkedtek az MTA műszaki- kémiai kutatóintézetének kutatásaival és azok gyakorlati eredményeivel, majd meghallgatták a központ igazgatóvá nak, V. A. Borodulja beszámolóját a központ elmúlt öt évi tevékenységéről és az 1981. I évi rendezvényekről. DOKTORAVATAS GÖDÖLLŐN • • Ünnepi ülés az egyetemen Nyilvános ünnepi tanácsülést tartottak tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az aulában rendezett ünnepségen megjelent Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Pál István, a MÉM tudományos kutatási és szakoktatási főosztályának vezetője is. Az ünnepségen a mezőgazdasági tudományok tiszteletbeli doktorává avatták az egyetem korábban nyugállományba vonult három professzorát: dr. Berend Józsefet, dr. Sipos Gábort és dr. Vágsellyei Istvánt. Az idős tanárok külön-külön harmincnegyven évig dolgoztak a felsőoktatásban, a fiatal mezőgazdász- és mezőgépész-mér- nökök képzésében. Számos szakkönyvet, tanulmányt írtak, amelyekkel ugyancsak eredményesen segítették szocialista mezőgazdaságunk fejlesztését. Még egy jelentős eseményre sor került az ünnepségen: az egyetemen korábban diplomát szerzett szakemberek közül harmincat a mezőgazdaság- tudományi, tizenegyet mező- gazdasági műszaki doktorrá avattak. RÁDIÓFIGYELŐ MAGÁNYOSOK. E műsora! (klasszikusokat kedvelőknek és J a modem darabok híveinek | egyaránt tud érdekességeket; nyújtani. A Magányosok, Jor- | dán Dobreski hangjátéka ezúttal a mai hangvételre nyitottakat marasztalta a radio mellett. Miodrcg Saurek, a Szkopjei Rádió rendezője (társrendező Cseres Miklós dr.) új és hagyományos elemeket ötvözött jó érzékkel a hangjá- telk színre vitelénél. A műfaj eredetiségét a szerkezet őrzi. Meghökkentőak a tagolást jelentő zenei és zajbetótek. „Jaj, az idő, a pusztító idő” — nyüszíti az öregasszony. Mire a hallgató elrettenve kérdezi: valóban ilyenek leszünk öregségünkre? Az idő ilyen UJ POLITIKAI KÖNYVEK Életek, élethelyzetek A gödöllői müvésztelcp szövömühelye (Balogh Rudolf felvétele) Á történelmi összefüggések bonyolultak. Ezt a már-már közhelyszerű megállapítást eleven tartalommal töltik meg azok a kötetek, amelyeket a Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadványai közül ismertetünk. Vallomások Zalka Mátéról Elindult egy fiatalember Szatmárból, a Szamos mellől. Előbb még az Oszrák—Magyar Monarchia hadseregének önkéntese, tele lelkesedéssel és fiatalos hévvel. Az orosz fronton azonban hamar rádöbbent, hogy imperialista célokért rángatták a háborúba. Fogságba kerül, majd felismeri, hogy a Nagy Októberi Forradalom a szocialista, legemberibb célokat akarja megvalósítani. Csatlakozik a forradalmárokhoz. Szibériában már a fehérgárdisták ellen harcol, majd Spanyolországban a fasiszták ellen küzd. Hogyan, vált az első világháború poklából kikerülve a hadifogságban forradalmárrá, meggyőződéses, elv- hű internacionalistává? Miként állítja a forradalom szolgálatába tudását, bátorságát? Erről szól a Vallomások Zalka Mátéról című kötet, amely széles tablóját adja a legendás hős életének és egy történelmi korszaknak. A könyv visszaemlékezések gyűjteménye, s Zalka Máté leánya, Natalja válogatta. Törekvése az volt, hogy a pályatársak, tisztelők és jóbarátok cikkeiből, verseiből áttekintést kapjunk Zalkáról, az emberről, az íróról és a tábornokról. Ez sikerült is. Az első visszaemlékezést Vera Ivanovna Zalka, a feleség írta, akivel Zalka még 1920-ban ismerkedett meg, amikor a Vörös Hadsereg megtisztította Krímet a fehér banditáktól. A további írások szerzői között többek között ott találjuk Kol- cov, Iszakovszkij, Ehrenburg, Szimonov és Roman Karmen nevét. Ezek a nevek a magyar olvasók körében is imertek. Karmen a második világháború haditudósítója 1936 novemberében találkozott Zalka Mátéval, a Madrid melletti harcok során. Haláláról segédtisztje, A. Ejszncr visszaemlékezése nyújt képet. Az utolsó napokban is tervezgetett, elragadtatással beszélt az új magyar zászlóaljról. Huesca ostrománál egy tüzérségi lövedék vetett véget életének. 1937, június elején Valenciában temették el. Zalkát, az írót és önfeláldozó katonát három nép a magyar, a szovjet és a spanyol tekinti nemzeti hősének. Mi különösen szeretettel gondolunk rá, mégis csak a mi népünk hú fia volt, aki bárhol is küzdött, mindig a Szamos- partot látta maga előtt. Küzdve küzdöttünk Dmitro Popovics gyermek- és ifjúkorát mindvégig az éhhalál réme árnyékolta be. A Huszt környéki Boronyava községben nőtt fel. A világ forrongása 1919 tavaszán, községüket is elérte. Reményüket (hogy Kárpát-Ukrajna egyesülhet Szovjet—Ukrajnával, s hogy feloszthatják a kolostor földjeit) szétzúzta a román megszálló hadsereg. A fiatal Dmitro keserves utat jár be, szezonmunkás volt, hol itt, hol ott dolgozott, de még többet volt munka nélkül. 1923-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Az öntudatra ébredt ifjúmunkás kezdetben agitátor volt, majd felvették a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség boronyavai sejtjébe, később a kommunista pártba. Dmitro Popovics élete ettől kezdve elválaszthatatlanul kötődik ahhoz a harchoz, amelyet szűkebb hazája, a Huszt környéki dolgozók vívtak a két világháború között társadalmi és nemzeti felszabadulásukért. A könyv szerzőjének küzdelmes sorsában tehát egy vidék több évtizedes osztályharcos múltja tárul az olvasó elé. A nemzetközi munkásmozgalom egy sajátos színfoltját ismerhetjük meg, amely egyben példát is mutat. Kárpát-Ukrajna felszabadulása, a s jobb élet megteremtése összekapcsolódik a fasizmus elleni harccal, a szovjet, a cseh, a román és a magyar dolgozók harcával és győzelmével. Dmitro Popovics többször is megjárta a különböző börtönöket, köztük a budapesti Margit körúti fogházat. Könyvének második részében az emberi helytállás számos szép epizódját Pillantja fel és tisztelettel adózik volt harcostársainak, Oleksza Borkanyuk- nak, Viner Rudolfnak, Török Pálnak és a többiek emléké-, nek. Dmitro Popovics, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselőjeként tevékeny részese volt a felszabadulás után kibontakozó új életnek is. Neki és a hozzá hasonlóknak köszönhető, hogy az emberek ma szülőföldjén is jómódban, kulturáltan élnek. Aranyláp Gerencsér Miklós igen érzékenyen reagál a mai világ jelenségeire. Észreveszi azt a változási folyamatot, amely jellemzi valóságunkat, de az előforduló visszásságokra is felfigyel és a próza eszközeivel ábrázolja azokat. Leg7 újabb könyve is ilyen jelenségeket tár fel, a magyar közelmúlt termelőszövetkezeti mozgalmának olyan jelenségét önti regénybe, amely ellen harcolni kell, hogy közéletünk szebb, tisztább legyen, és nyugodtan tudjuk építeni jövőnket. Egy kiskirályként uralkodó szövetkezeti elnökről szól regénye, aki átmenetileg felvirágoztatja ugyan a tsz-t, de ezt a szocialista erkölcscsel össze nem egyeztethető, tisztességtelen eszközökkel teszi. A tehetséges, de morális gátlásokat nem ismerő ember felesége végül nem bírja a lélektelen hajszát s az öngyilkosságba menekül. Kiszáll a rendőrség. A járási pártbizottság első titkára is a faluba érkezik. A regény a bűnügyi történetek feszültségével ragadja meg az olvasót, de ami a cselekményből kikerekedik, átfogó társadalmi körkép, és súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel. Hogyan tehetett szert ez az ügyeskedő, kétes manipulációkba bonyolódó, gátlástalan ember szinte korlátlan hatalomra, befolyásra? Hogyan, milyen eszközökkel szerzett magának támogatókat még a felsőbb körökben is? Miként tette az embereket szűkebb környezetében szolgalelkűvé? A regény mindvégig izgalmas. A kettős szálon futó nyomozás, illetve helyzetelemzés — a rendőrségé és a járási pártbizottság első titkáráé — választ ad a kérdésekre, s az utolsó oldalakon az igaz győz. Gáli Sándor szörnyű pusztítást végez az emberi lélekkel? Hiszen valaha a jajgató öregasszonyok is szepek és kedvesek voltak. Csakhogy ahogyan elnéptelenedett körülöttük a világ —a gyermekek felnőttek, elköltöztek —, úgy vonultak egyre jobban kerítésük, ablakaik mögé. A szerző elnéptelenedett, névtelen faluba helyezi szereplőit, mintegy jelezve: ilyen magányos öregasszonyok élhetnek bárhol. A két öregasszony — Gobbi Hilda és Sulyok Mária nagyszerű játéka — rikácsol és dohog. Mintha már a beszéd igazi, tartalma nem is lenne lényeges. Szinte megborzongunk Gera Zoltán öregember monológjá-. ra. Ö sem különb az asszonyoknál. Csupán merengőibb, amikor az elszalasztott boldogságról morfondírozik. A kiváló szereplőkre épített, 'lehangoló élményt a zsolozsmás zenei betétek némiképpen ellenpontozzák. ÉNEKSZÓVAL, muzsikával Vácról. Az elmúlt esztendőben a váci Állami Zeneiskola adott Otthont a Magyar Rádió népzenei fesztiváljának. Ezúttal egy három résaoöi álló műsor- sorozat eleveníti tel az eseményeket. Szolnoki Imre és Vasúti Imre riporterek megszólaltatják e műsorban a fesztivál résztvevőit. Többek között bemutatkozik a Kalamajka Együttes, a váci KISZ Kórus, A nangképekben népi hangszerekkel feldolgozott és eredeti népdalokkal ismerkedhetünk. A műsor külön érdekessége, hogy a riporterek ellesik a közönség véleményét is. BUDAPESTI LÁTOMÁS. A legszebb, legcsillogóbb, vagy éppen a lcgoensőségesebb tartalmakat hordozó szó is csaik akkor válik hitelessé, ha végül a cselekvés a vállalt, ránk kiszabott sors megélése hitelesíti. A többi között ennek a gondolatnak az igazságáról győzte meg a hallgatóit Sőtér István több mint harminc évvel ezelőtt írt rádiódrámája, a Budapesti látomás. Jó, hogy felújították az 1948-ban bemutatott darabot 1960-ban, s jó, hogy újra műsorra tűzték most, a Harmincéves a Rádiószínház sorozatban: a tanulságok ma is érvényesek, n em csökken tette az idő a mű irodalmi értékeit sem. VÉGKIFEJLET. A hétköznapi ember szavait a tett hitelesíti, ha költőről van szó, maguk a szavak válnak tetté. Ezt állapíthatja meg a hallgató a modern magyar költészet néhány hete elhunyt nagy alakjára, Pilinszky Jánosra emlékező műsor egyik tanulságaként. Bizonyára sokáig nem felejtjük el ezt a fő műsoridőiben — szerdán, a Kossuth adó Esti magazinja után — sugárzott összeállítást: olyan költővel találkoztunk újra, aki ugyanazzal a várossal, országgal, ugyanazzal a történelmi kataklizmával szembesült, mint Sőtér István hősei. „Visszafogad az ősi rend. / Ki- könyöklök a szeles csillagokra.” — írta az Apokrifban, abban a versében, amely a pályatárs-barát emlékező, Nemes Nagy Ágnes szerint kötetekkel ér fel. Nagyon nagy költő volt — állapította meg a másik pályatárs, Szabolcsi Miklós is a műsorban, s hozzátette —: gyönyörködött a szóban, a gondola tiroenetben. Er. K.—P. Sz. E.
