Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-20 / 143. szám
1981. JÜNIUS 20., SZOMBAT Kfunav Mo presszó Étel, ital mellett film Még a nyáron új mozival gazdagodik Szentendre. A Teátrum étterem szomszédságában mopresz- szó nyílik. Régi vágyuk teljesül ezzel a környéken élőknek: kertmozijuk lesz, ahol kellemes körülmények között egy kis étel s ital mellett nézhetik a filmeket. Ügy tűnik, az idei nyár kedvez a filmbarátoknak. Míg tavaly, s annak előtte mindössze egy moziba, a Duna-partiba lehetett betérni, addig most, a rövidesen megnyíló mopresszó mellett még egy lehetőség adódik. A megyei művelődési központban minden második héten igazi filmcsemegékkel várják az érdeklődőket. Oidipusz király, Bonnie és Clyde, Persona, Butch Cassidy és a Sundance kölyök — hogy csak néhányat említsünk a nyári programból. Nemrégiben valamennyit nagy sikerrel vetítették már a fővárosi Filmmúzeumban. A megyében ez idáig csak Gödöllőn, Szentendrén tekinthetők meg ezek a művek. Jó, hogy most már a szentendreieknek sem kell utazniuk. ha e kuriózumokat látni szeretnék. Nem mintha a távolság olyan nagy lenne, de mindig fönnáll a veszélye annak, hogy Budapesten nem tudnak jegyhez jutni. A megyei művelődési központban legközelebb június 26-án és 27-én este 7 órára várják a nézőket. Ekkor az Egy éjszaka Casablancában című filmet vetítik. Értesüléseink szerint, a mopresszóban bemutatandó filmek jegyzéke még nem készült el. Bizonyára ott könnyű nyári szórakozást ígérő alkotásokat vetítenek majd. Az évszak új filmjeinek listáját böngészve kitűnik, hogy ezekből jócskán akad. SZENTENDREI A PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI E'S SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Hű marad-e a törzsgárda? Áttelepülés négy ütemben A névadó múlt év márciusában volt, azóta Erdészeti Gépgyártó Vállalatnak hívják az izbégi részén levő üzemet. Ám az emberek szája nehezen áll rá e címre. Ma is még mindenki így emlegeti: a kocsigyár. így hívja szinte mind a 340 dolgozója, a szentendrei, a pilisszentlászlói és leányfalui munkavállalók. E névből nem nehéz hát kitalálni, mi készül az izbégi gyárban. Mezőgazdasági és erdészeti gépek, de olyan rossz körülmények között, melyek lehetetlenné teszik a korszerű, folyamatos gyártástechnológiát. A vállalat vezetői, így Neho- da Károly igazgató is törheti a fejét, hogy ha égy új gép érkezik, hol legyen a helye. Nem is beszélve a raktározás körüli nehézségekről. Az anyagot, alkatrészt és a készterméket a központi telephelytől távol tárolják, így természetesen a szállítás nemcsak nehézkes, de igen költséges is. Mivel a központi telephelyen, mely az izbégi lakóházak közé ékelődik be, nincs mód a terjeszkedésre, ezért tavaly 5 és fél millió forintért hét hektáros területet vettek a Kőzúzó utcában. Azóta egy tanulmányterv is készült, mely szerint a teljes áttelepülés 200 millió forintba kerülne. Mivel — az ígéretek ellenére — a központi támogatás kilátástalannak tűnik, a vállalatnak úgy kell gazdálkodnia, hogy a fokozatos áttelepülés, bővítés lehetővé váljék. Érthető, már ebben az évben, de az elkövetkezendőkben is, komoly feladatok előtt áll a gyár kollektívája. A szakemberek az áttelepülési négy ütemben határozták meg, az első 1983-ig tartana. Ekkor kerül sor a Kőzúzó utcai telep rendezésére, a föld egyengetésétől az Útépítésen át a csatornázásig. Az elképzelések szerint fölépülne egy 1300 négyzetméteres alapterületű üzemcsarnok, s elkészülnének szociális létesítmények is. A második ütemre 1984 és 85 között kerülne sor. A számítások szerint a vállalat saját erőforrásaiból 1985-ig 20 millió forintot tud építőipari beruházásokra fordítani. Csak vázolva az elkövetkezendő feladatokat, kérdéses, hogy a kicsit magára hagyott gyár képes lesz-e megbirkózni ezekkel? S ha Igen, nem olyan áron-e, hogy az ott dolgozók hűtlenek lesznek a céghez? Mert ez idáig az üzem dolgozói láthatóan erős kötődést árultak d: a munkások 75 százaléka törzsgárda- ta,g, ami manapság szinte ritkaságszámba megy. Éréit ségi '81 Szokott az elnök ebédelni? A kép egy kicsit profán. Mert akikről az írás szól, azok az utóbbi hetekben sem a papszigeti, sem a leányfalui, de egyetlen strand közelébe sem men- tek. „Télszínűek” vala- | mennyien. Kikről van szó? £ Az érettségizőkről és az f érettségiztetőkröl. A szentendrei Móricz Zsigmondi Gimnáziumban hétfőtől folynak a vizsgák. Az utolsó, az 59. maturáló ma ül a bizottság elé. Rázós tételek Szerdán reggel is 9 órakor kezdődött az érettségi. A vizsgaterembe idegeneknek tilos a belépés. Bent hatan vannak a IV. B-sek közül, s természetesen a bizottság tagjai: az elnök Huszárik Pálné, a dorogi gimnáziumból, a kérdező tanárok: Kocsordi Károly igazgató, Kun Péter igazgató- helyettes, Bartha Gábor, Dob- rovitzki Pál, Dakó Károlyné, Balogh Anikó és Egner Kálmán. Míg a fiúk és lányok odabent fölkészülnek, nézzük, Hlzik a szőlő Aratás előtt a szigeten Szép a határ. Százféle, már- már neve nincs színben pompázik. Az árokszél porosodó, vagy éppen harmat fürdette, hatalmas lapulevelei között kék, lila, sárga, piros és fehér színű virágok egyszer esőre, egyszer napra várnak. Beljebb, a takaros parcellákon sorakozó eper-, borsó- és krumpli- tövekre, málnabokrokra, az erősödő paradicsomra, paprikára pedig elég egy pillantást vetni, s kiderül: akik ezeket gondozzák, hajnalban kelnek és későn fekszenek. Híznak a szőlőszemek is, pirosodik az őszibarack, dagad az alma és a körte. A hatalmas kukoricatáblák egyre mérgesebb, haragosabb zöldre váltanak. Az árpát több helyen már aratják, s szinte percről percre szelídül a búza színe is. Mi a helyzet az északi fekvésű, gyakorta párásabb, hideTalálgatják, hova jutok Azon a délutánon, amikor Cserniczky Gd- ** borúéval elindultunk, kegyetlenül tűzött a nap. A sugarak minden részvét és megértés nélkül tolakodtak be az öreg házak közé, fölpuhították az aszfaltot: a hőség eltorzította az arcokat, lelassultak a mozdulatok: a forróság megbénította a várost. Megállt a levegő az utcákon és a házaikban is. Még a vén kapuk kilincsei is kellemetlenkedtek a tenyérnek, s az udvarokban csak díszletnek tűntek a fák. Jártuk a várost. Lefüggönyzött, elsötétített ablakú szobákban üldögéltünk sokat megélt bútorok, megfakult emlékek között. Láttunk régi fényképeket, hallgattunk sírást, zsolozsmát idéző beszédfolyamokat, nyugtáztunk örömöt, riadt kérdésekre próbáltunk válaszolni ... Komfortos lakások vendégei is voltunk, de benéztünk pár négyzetméternyi — szobát, konyhát, spájzot egy helyiségbe bezsúfoló — otthonokba is. Néztünk reprodukciókat és olvastuk az ósdi falvédő felírását: Piros rózsák beszélgetnek, találgatják, hova jutok, mely sarkába ennek a nagy világnak ... öregeket kerestünk föl. hetven-, nyolcvan- éveseket. Olyanokat, akiknek már senkijük sincs, aki gondoskodjon róluk. Pénzük is alig, miből megélhetnének, mert úgy hozta a sors. hogy nyugdíjat sem kapnak, így tanácsi segélyből tengetik napjaikat. Szentendrén 2 ezer 600 fölött van a hat- van éven felüliek száma. Többségüknek él még valamelyik hozzátartozójuk; gyerekeik. rokonaik gondoskodnak róluk, s nincsenek rászorulva a segélyre. Az egészségesek, az alig hatvan felettiek nagyobb része pedig még eltartja magát. Szerencsére kevesebben vannak azok. akikre magány és nélkülözés méretett. De vannak. Hogy mennyien? Ezt kívánja ismételten tisztázni az a feimérés. melyen most dolgoznak a városi tanács egészségügyi osztályán. Valamennyi hatvan éven felüli szentendrei asszonynak és férfinak kérdőívet küldtek ki, remélve, hogy a válaszokból kiderül, kin kell segíteni, kinek kell közgyógyellátási igazolványt adni, azaz ingyen gyógyszert utalni, ki mellé kell szociális gondozót kirendelni, milyen címre kell a rendszeres vagy a rendkívüli segélyt küldeni, és kinek kell naponta meleg ételt vinni. A legnehezebb szociális gondozót találni. Kevesen vannak olyanok, mint Kiskéri Fe- rencné vagy Horváth Tiborné, akik hosszú évek óta havi, maximum hétszáz forintért vállalnák bárki ellátását. Ehhez nemcsak szív, lélek s emberség kell, hanem hallatlan önfeláldozás is. Hiszen amikor több ezer forintot lehet havonta keresni egy idős ember gondozásával, ugyan ki megy el havi hétszázért naponta ebédet hordani, takarítani, ágyban fekvőt mozdítani? A szabály, a rendelet, az makacs. Csak havi hétszázat ír elő. A városban mcst is, az újbóli felmérés összegzése előtt, négyen várnak szociális gondozóra. Aztán ott van a szociális otthon. Tudjuk, de meddig kell még tudnunk azt, hogy évekig kell arra várni, míg oda be lehet jutni? A jelöltek többsége, mire rákerülne a sor, meghal. Így aztán hiába az évente növekvő összeg — idén 673 ezer forinttal gazdálkodhat a szociálpolitikai főelőadó, Cserniczky Gá- borné — minden erőn felüli próbálkozásnak tűnik. Tudjuk azt is, több kellene, nagyöbb nyugdíj, akinek meg nincs, annak magasabb segély, s jóval nagyobb fizetség a szociális gondozóknak. Fs amíg ez nincs? A szocialista brigádok, úttörőőrsök elesetteket felkaroló akcióiról már annyit hallottunk. Nemcsak jót, rosz- szat is, de az utóbbi főleg azon naiv elképzelésből fakad, miszerint e kis csoportok helyettesíthetnék a családi szeretetet. Azt nctm, de segíteni esetleg tudnak. Talán akad a városban néhány olyan brigád, melynek tagjai vállalkoznának e szerepre. A tanács egészségügyi osztályán várják a jelentkezőket! gebb levegőjű szentendrei járásban? Hogy állnak a mező- gazdasági munkák Pócsmegye- ren, Kisorosziban, Szigetmonostoron és Tahitótfaluban, a Kék Duna Szakszövetkezet földjein? Erről Csörgő Mihály, a szakcsoport elnöke beszél: — Szombatig az eper nagyobb része a ládákba kerül, a korai fajtákat mind leszedjük, a jövő hétre már csak a későbben érő, Riválból marad egy kevéske. A most még töveken levő szemeknek a hű- /useob idő kedvez. — A szőlő? — ötven hektárunk van, a múlt heti párás idő nem tett jót a fürtöknek. Ennek, valamint a kora tavaszi fagyok okozta kár ellenére a termés szépnek ígérkezik. Most gép járja a táblákat, szórja a permetlevet, s a talaj megmunkálásán is gépekkel tevékenykednek. Ez az idő a szőlőnek sem árt. — Az árpa? — Annak már nem kellene több csapadék. Gyönyörűen sárgulnak a kalászok, s várhatóan egy héten belül a H0 hektáron nekikezdhetünk az aratásnak. — A búza? — Panaszra itt sincs okunk. Igaz, a 600 hektáros búzatáblák elhelyezkedése miatt csak később láthatunk- neki a betakarításnak, nem úgy, mint például a megye déli részein, ahol nagyobb a meleg. A búza aratásával egy időben fogunk hozzá a vetőmagnak szánt, 100 hektáron nevelt borsó és az ugyanekkora területen levő mustár betakarításához is. ////////////////////AV Teljesen érthető, hogy a munka dandárja, a legnehezebb időszak csak ezután következik. A város életéből Megnyitó. Papachristos Andreas szobrászművész kiállítását tegnap délután nyitotta meg dr. Németh Lajos művészettörténész. A kiállítás a Mű- vésztolepi Galériában látható. Rádiótelefon. Már hírül adtuk, hogy a szentendrei központi orvosi ügyelet rádiótelefont kap. A CB jelű készülék a közelmúltban megérkezett, s azóta segíti az orvosokat abban, hogy mihamarabb eljussanak a betegekhez. Gyűjtemény. Elkészültek az Ámos Imre—Anna Margit Gyűjtemény kiviteli tervei. A munkálatok még ebben az évben megkezdődnek. Hogy mégis ez a fénykép áll itt, nem pedig egy ellesett vizsgadrukkéi pillanat, annak egyik oka az, hogy mindazoknak, akik mostanában számot adnak tudásukról, illetve, akik tőlük számon kérték azt, csak azt kívánhatjuk, hogy e nehéz időszak után olyan kellemes, felszabadult, szép napokat töltsenek cl, mint ahogyan azt fotónk oze- replől tették (már amíg nyár volt a nyár, s remélhetőleg még lesz is). mit csinálnak a többiek, a várakozók: Varga Babett, Stumpfel Katalin, Vasvári Katalin, Rácz Erika, Vámos Ilona, Szűcs Edit, Tóth László. Az egyik emeleti tanteremben beszélgetnek a tételekről vagy arról, tegnap ki s hogyan vizsgázott, s mi az, amit szívesen kihúznának, s mi az, amit nem. — Ki az osztályfőnök? — Hát erre nénéz válaszolni — nevetnek —, most kaptuk meg két napra Anikót. — Csak így mondod, Anikó? — kérdezi valaki. — Igen, hiszen sokszor azt hiszik, hogy az osztálytársunk, hát miért ne mondanám így. Egyébként három évig Ági néni, Gönczi Jánosné volt az osztályfőnökünk, de ő sajnos elment az iskolából. Aztán Honig tanárnő vette át az osztályt, de ő most kórházban van. A legjobb osztály Miközben arról beszélgettünk a B-sekkel, milyen jó volt az osztályuk — említik a tavalyi jugoszláviai közös kirándulásukat —, belép a terembe Balogh Anikó. Elárasztják az ilyenkor szokásos kérdésekkel: sorban vannak-e a tételek, kihúzta-e már valaki a 10-est vagy a 20-ast, Arany Jánosról beszéltek-e már, visszakerüinek-e a tételek az asztalra, aztán ebédel-e az elnök, s szokott-e kávét inni? Persze szó esik a vizsgadrukkról is. Kocsordi Károly, az iskola igazgatója így vélekedik: — A vizsgadrukk bármilyen kellemetlen, de nélkülözhetetlen is, hiszen egyben az erkölcsi felelősség megnyilvánulása. Erről az osztályról egyébként elmondhatom, hogy az évfolyam legjobb csoportja volt. — A többi maturáló? — A végzettek 50 százaléka jelentkezett egyetemre vagy főiskolára. Három kitűnő Lehet, hogy lesz majd olyan is közöttük, aki egyszer itt még érettségiztetni fog? Elképzelhető, hiszen most is több olyan tanára van a gimnáziumnak, aki évekkel ezelőtt itt tanult. Egyelőre csak annyit tudunk, ami a csütörtök déli eredményhirdetésen kiderült. A B-sek közül mindenki sikeresen vette az akadályt, Erdős Zsuzsanna, Szűcs Edit és Tóth László pedig kitűnő lett. A tárgyalóteremből Sör mellé - fúrógép Mi mindent lehet venni egy sörözőben? Nos, mint arra a helyiség neve is utal, természetesen sört, jó esetben frisset, habosat. Aztán az ember apró falatokhoz is juthat, s mindahhoz, amit a már említett vendéglátóipari egységben illik árusítani. Néha persze megesnek kevésbé szokványos üzletkötések is. Például,! amikor egy ütve-fúrógép cserél gazdát. A törökszentmiklósi Fehér Sándor egy ilyen frissen lopott szerkentyűt értékesített az egyik budapesti sörözőben. Vajon hogyan kötődnek az ilyen üzletek? Izgalmas játék a szituáció elképzelése. Íme egy, a számtalan variáció közül: a polgár békésen üldögél az asztal mellett, s miközben a következő korsóra vár, valaki odasettenkedik hozzá és bizalmasan megkérdi: Uram, nincs szüksége egy ütve-fúró- gépre? Mire az uram: Éppen azon tűnődtem, hogy felhörpintem még ezt a sört, aztán szétnézek a szomszéd asztaloknál, kinél van egy fúrógép. De így legalább föl sem kell áll- nom. Mit kér érte? Aztán megkötik az üzletet, nem csodálkozva azon, hogy az 5 ezer forintot érő masináért csak 1500-at kell adni. Bár lehet, hogy más módon vándorolt új gazdájához a gép, de végül is a történetnek nem ez a része a fontos, hanem az, hogyan jutott Fehér Sándor a műszerhez? Ügy, hogy egy februári estén fölkereste szentendrei nőismerősét. Nem mondhatni hogy túl kedves fogadtatásban részesült? Sőt, a hölgy kiutasította a lakásból a már meglehetősen kapatos fiatalembert. Ám hiába próbálta kituszkolni otthonából Fehér Sándort, ezért a szomszédokhoz sietett segítségért. Az alkalmi munkásnak több sem kellett, amint egyedül maradt, felkapta a német gyártmányú ütve-fürógépet és legott távozott. A folytatást már ismerjük, az elcsent tárgyat másnap egy budapesti sörözőben ismeretien személy vette meg. Fehér Sándort nyolchónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és négyezer forint pénzbüntetésre ítélte a szentendrei Járási és Városi Bíróságon dr. Juhász Attila tanácsa. Visegrádi hir Mától: orvosi ügyelet Visegrád lakói szinte ugyan abban az időben maradtak gyermek- és körzeti orv« nélkül. Az azóta eltelt nehéz időszaknak szerencsére vége'. Mától, húszadikától isméi lesz körzeti orvosuk a helybélieknek: dr. Nagy Árpád megkezdi rendelését. A megüresedett gyermekorvosi helyre is meghirdették már a pályázatot, jelentkező is akadt. Amíg az új gyermekorvos nem foglalja el a helyét (ez egy kicsit odébb van), a kicsiket is dr, Nagy Árpád kezeli. Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Bozsán Péter
