Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

1981. JÜNITTS 2., KEDD xJáaftm BEFEJEZŐDÖTT A KISZ X. KONGRESSZUSA TISZTSÉGVISELŐK A kongresszus zárt ülésen választotta meg a 105 ta­gú Központi Bizottságot, valamint a 17 tagú Közpon­ti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságot. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottsága első ülé­sén megválasztotta a 17 ta­gú intéző bizottságot és a .11 tagú titkárságot. A Központi Bizottság el­ső titkára ismét Fejti György. A Központi Bizottság tit­kárai: Juhász András, Ko­vács Jenő, Köpf LászIóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. A titkárság tagja lett: Barabás Miklós, Szabó Já­nos, Szűcs Istvánná és dr. Turcsi Gyula. Az intéző bizottság tag­jai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Ju­hász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászió­né, Kis Imréné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István, Sza­bó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Ist­vánná, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Veres And­rás. A Központi Bizottság tisztségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ Központi Bi­zottsága tagjainak a sorá­ba választották Pest me­gyéből a küldöttek Gazdag Margitot, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat művezetőjét, dr. Husti Ist­vánt, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titká­rát, Kiss Jenőt, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem hallgatóját és Vámos Mariannt, a monori József Attila Gimnázium tanuló­ját ★ A KISZ újonnan meg­választott Központi Bizott­sága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága a ta­nácskozást követően a ma­gyar néphadsereg művelő­dési házában fogadást adott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra, dr. Maróthy László, a budapesti pártbizottság el­ső titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai. A fogadáson Fejti György mondott pohárköszöntőt. HATÁROZATTÁ EMELKEDETT A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség X. kongresszusán elfo­gadott határozat az elkövet­kező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövet­ség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A dokumentum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalom­nak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Fel­adataink megoldása, vívmá­nyaink megőrzése és gyarapí­tása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fia­talok tudását, kezdeményező készségét és lendületét. A ha­tározat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részt a gazdaság in­tenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy követ­kezetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet-és munkakörül­ményeinek javításáért; erősítse közösségformáló, eszmei és po­litikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programot a KISZ-ta­gok, a fiatalok számára; állít­son világos és reális követel­ményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb, ösztönözzön ön­állóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társa­dalom az ifjúság problémái iránt, következetesein vegye fi­gyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizi­kai dolgozó fiatalok és a ti­zenévesek körében igyekezzen hatásának növelésére. Erősítse kapcsolatait, a . nemzetközi if­júsági mozgalom haladó erői-, vei; tevékenyen vegyen részt: a béke megőrzéséért vívott vi­lágméretű küzdelemben. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fia­talokat képzettségüknek, tudá­suknak megfelelő munkakör­ben alkalmazzák, és elősegít­sék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. En­nek egyik feltétele, .hogy ja­vuljon az összhang a népgaz­daság igényei és a szakember­képzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rend­szere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelésére irányuló törekvése­ket: a szervezettség, a munka- fegyelem javítását. A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az önálló ott­hon gyorsabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszerzése érdekében — mun­kaidején túl is kész munkát vál­lalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásár alapuló, a vállalatok, a szö­vetkezetek tevékenységi kö­rét kiegészítő, azzal összehan­golt termelő-, szolgáltató munkát. Ugyanakkor határo­zottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok el­len, akik munkaidőben pihe­nik ki magukat, vagy végzik el különmunkájukat A do­kumentum feladatokat hatá­rozott meg a KISZ hagyomá­nyos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is, hangsúlyozva, hogy a gazda­sági építőmunkában vállait feladatok eredményes megva­lósításának fontos feltétel hogy a KISZ nagyobb befo­lyással rendelkezzen a terme• lésben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A fiatalok érdekeinek kép­viseletével és védelmével kap­csolatban elhatározott felada­tok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság ön­álló otthonhoz jutásának tá­mogatása, további lehetősé­gek felkutatása. A KISZ java solja a felsőoktatási tanulmá­nyi ösztöndíjrenszer felülvizs­gálatát, valamint annak átte­kintését, hogy milyen lehető­ség van a családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiter­jesztésére az egyetemi, főis­kolai hallgatók körére. Az if­júsági szövetség törvényes jo­ga és kötelessége, hogy képvi­selje és védje a fiatalok érde­keit. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatá­rozó törekvéseket fejezi ki a módosított szervezeti szabály­zat egyik pontja is,eszerint a KISZ kiemelt feladata hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját vállaljon részt annak alakítá­sában, dolgozzon megvalósítá- tásáért. Fejleszteni a háttéripart Országgyűlési bizottságok együttes ülése Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, kereskedel­mi bizottsági ülés a Parla­mentben, amelyen ne lett vol­na szó a termelőeszköz-keres­kedelem helyzetéről. A két bizottság hétfőn együttes ülé­sét teljesen ennek a témának szentelte. A képviselőknek készített írásos tájékoztató, valamint Sp*ldk Ferencnek, az Országos Anyag- és Arhivatal elnökhe­lyettesének szóbeli kiegészítő­je igyekezett teljes képet raj­zolni az 1988-ban életre hívott TEK-vállalatok történetéről, mai munkájukról, a fejlesztés teendőiről. Egyebek között el­hangzott: a 29 szakosított vál­lalat és szövetkezet az utóbbi esztendőkben fejlődő munká­val árualapjának 65 százalékát belföldi, 35 százalékát külföldi forrásból szerzi be. A vállalatok gyakran és jog­gal panaszkodnak: az import­anyagot a szállítás évét meg­előzően 180—270 nappal kell megrendelni, de megesik más­fél évnyi várakozási idő is. A számos elképzelés között sze­repel a háttéripar fejlesztése, az importhelyettesítést szol­gáló ügynöki tevékenység gya­rapítása. a kisipar jobb anyag- ellátásának biztosítása. Terve­zik, hogy a lakossági ellátást szolgáló — például szerelvé­nyeket árusító — kiskereske­delmi boltokat nyitnak, továb­bá az ipari üzemek jelenleg kihasználatlan nagy raktárait a TEK-vállalatok bérbe ve­szik, innen közvetlenül szol­gálva ki a gazdálkodókat. A tanácskozáson — amelyen Gorjanc Ignác és Nyers Re­zső felváltva elnökölt—Nyers Rezső mondott összefoglalót. Nem a teljes megnyugvás érzésével távozunk az ülésről — hangsúlyozta. A termelő­eszköz-kereskedelmet sziszte­matikusan tovább kell fejlesz­teni. Az Országos Anyag- és Árhivatalnak úgy kell élnie piacszabályozási szerepével, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a termelőesz­köz gyártásban és a forgalma­zásban a monopolhelyzet gyengítésére. A bizottság meg­állapította: javult, de még mindig nem kielégítő az im­portmegrendeléssel kapcsola­tos eljárás. Megvizsgálandó ugyanakkor a TEK-vállalatok behozatali jogának ésszerű kiterjesztése. Az együttes tanácskozás résztvevői üdvözölték, hogy a termelőeszköz-kereskedelem nagyobb részt kíván vállalni a lakossági ellátásban. Értékes hulladék Az energiagazdálkodás kor­szerűsítésével, ' valamint a hulladékok és másodnyers- •anyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszakban 26—28 milliárd forinttal nö­velhető a nemzeti jövedelem, ezért fontos társadalmi fel­adat e törekvések elősegítése — hangoztatta hétfői ülésén a a SZOT elnöksége. Az elnökség megvitatta a Szakszervezetek Elméleti Ku­tató Intézetének az 1976—1980. években végzett munkájáról szóló jelentést és az intézet következő ötéves feladatait. Úiforő-juhiBeumra A közösségi élet iskolája Három és fél évtized nem kis idő, az ember életében a felnőttkor kiteljesedését, az önmegvalósítás korszakát je­lenti. S vajon mit jelent, egy mozgalom életében? 1946-ban a Gyermekbará­tok Országos Egyesülete elne­vezésű demokratikus mozga­lom hatására Pest megyében is sorra alakultak az úttörő- csapatok, így Budaörsön, Kar­talon, Gyálon. Történeti hite­lességű dokumentumok igazol­ják, hogy a Város a faluért mozgalom nyomán öntevékeny gyermekcsoportok jöttek létre. Ezek kezdetben főleg kulturá­lis tevékenységet folytattak, azonban döntő volt fejlődé­sükben a falvakat járó ipari munkások hatása. Egyenrangú partnerek Olyan gyermekszervezet szü­letett 1946-ban, amely külön­bözött minden korábbitól. Az 1919-es úttörők örökségét ma­gukénak valló csapatok életét a pajtások tervezték, szervez­ték, irányították. Ez a jelleg kezdettől fogva változatlan mozgalmunkban, aminthogy az is; az iskolával, a család­dal, a társadalom egészével együtt a gyermekek közösségi életre, társadalmi gyakorlatra való felkészítését szolgáljuk. Az úttörőmunka során a paj­tások megismerik a jogok és kötelességek érvényesítésének módját. Mindezt olyan csapa­tokban, rajokban teszik, ame­lyekre egyre inkább jellemző, hogy bennük egyenrangú partner a gyermek és a fel­nőtt. Jelmondatok, s azok köré csoportosuló programok moz­gósítják az úttörőközösségeket, feladatai végrehajtására. Az utóbbi évek jelmondatai kö­zül például az Együtt egy­másért a közösséghez tartozás, a szolidaritás érzésének erő­sítését, míg a Tettekkel nyak­kendőnk becsületéért az em­beri boldogulást, előrehaladást jelentő alkotó tevékenységet állította az előtérbe. Az elmúlt 35 év alatt sok, hasznos, közkedvelt forma és akció, a társadalom által el­ismert úttörőtett vált őrizendő, ápolandó mozgalmi hagyo­mánnyá. Sorolni sem könnyű: a természet- és társadalom- kutató úttörők, a nyelvi tech­nikai, művészi ismeretekben jeleskedő pajtások háromna­pos találkozója, a tudományos­technikai úttörőszemle, a megye 520 hagyományos és komplex úttörőszakköre a ma­ga cselekedtető formáival kö­zösségalakító hatásával szinte felmérhetetlen hasznú. A mű­vészetekkel való találkozás já­tékos lehetősége a Művészetek vándorútján, valamint a Ba­rátunk a könyv, a film, a zene akció. A tehetséggondozás: a kul­turális hátránnyal indulók fel­zárkóztatása a célja az olvasó-, közművelődési-, nyelvi tábo­roknak, s a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit közép­iskolára felkészítő táboroknak. A tettek beszélnek Az úttörőcsapatok nem kis szerepet vállalnak a népgaz­dasági teendők teljesítéséből. Csak a mostani úttörőévben 1800 tonna fémet, 94 tonna rongyot, 65 tonna papírt gyűj­töttek a pajtások. A Teremt­sünk értéket akció nemcsak az őszi és tavaszi mezőgazdasági idénymunkát hivatott segíteni, hanem a gyermekek munkára nevelését, értékeink iránti tisz­teletük kialakítását is. Az is­kolában és környékén végzett rendszeres közhasznú munka, az ügyeleti és szolgálati rend. a védnökség mellett említést érdemel, hogy néhány éve a KISZ-esek mellett az úttörők is megjelentek az' építőtábo­rokban. A környezetvédelmi őrjárat sem csak személyiségformáló célokat szolgál. A legtöbb csa­pat elkészítette lakóhelye ve­szélytérképét, s a pajtások tes­ti épségét vigyázva megyénk­ben több ezer közlekedési út­törő tevékenykedik, ők sokszor esővel, széllel dacéinak. Meg­annyi nagyszerű tettet mond­hatnak magukénak úttörő tűz­oltóink, s az úttörőgárda munkásőr, határőr, vöröske-, resztes tagjai, akik hazafias, honvédelmi feladatokat vál­lalnak. A nemzetköziség érzését és tudatát erősítik a csapatok külföldi kapcsolatai. Csaknem 20 éve tart a jó viszony a vietnami gyerekek és a váci Hámán Kató iskola tanulói között, 15 éve vették fel a kapcsolatot a lengyel harce­rekkel a kiskunlacházi pajtá­sok, 10 éve az omszki pio­nírokkal a százhalombattai Ságvári iskola vörösnyakken­Sorrendben a harmadik Ember, gép, környezet — A korszerű gép, a jó technológia, a megfelelő konst­rukció önmagában még nem minden. A termelési folyamat sikerének vagy kudarcának ugyanilyen fontos, meghatáro­zó tényezője: a dolgozó ember, a munkaeszköz és a környe­zet mennyiben van egymással összhangban. Az ember-gép­környezet hármas kérdéseit kutató tudomány, az ergonó­mia, még kevésbé közismert, jelentőségét azonban nehéz lenne túlbecsülni. Az ergonómusok munka- módszereiről, egy-egy konkrét vizsgálat, s az ezt követő elemzés tapasztalatairól, vala­mint közösen kidolgozandó ajánlásokról lesz szó a III. ergonómiai nyári akadémián, mely tegnap kezdődött Nagy­kőrösön. A Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság és ennek helyi szervezete megrendezésében lebonyolítan­dó ötnapos tanácskozáson a résztvevők többek között elő­adásokat hallhatnak a Medi­corban; a Hűtőgépgyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban folyó szervezési-ergonómiai munkákról. dősei, sok úttörőcsapat válasz­tott társul NDK-beli. csehszlo­vák, szovjet, lengyel pajtáso­kat. Suhl megyébe évente. Szófia megyében két esztendőn­ként utazik 30—30 kiváló út­törő, míg Omszk megyébe két-két úttörővezető, tapasz­talatcserére. Együtt a társadalommal Pest megyében olyan úttö­rőtörténeti emlékhelyek van­nak, mint Kartal, ahol 1919- ben az első úttörőcsapat vég­zett társadalmi munkát, vagy Gomba, ahol 1947 nyarán az első országos úttörővezető­képző tábor nyílt meg. A 35. évforduló szinte va­lamennyi csapatunkat arra késztette, hogy megismerje történetét, felkutassa azokat, akik az úttörőközösség arculatát, tevékenységét for­málták. Az írásos visszaemlé­kezések, csapattörténeti króni­kák. dokumentumok kiállítás­sá rendeződtek. Ezt július 18-án Zamárdiban, a 25. év­fordulóját köszöntő megyei út­törőtáborban mutatjuk be. Méltó helyet kap itt a Börzsö­nyi Üttörővasút rekonstrukció­jának krónikája is. A nagy társadalmi összefogással átépí­tett — s a KISZ, valamint az Ü ttörőszö vétség kapcsolatát szimbolizáló — vasút június 7- én indul újra. Ha a múltat tekintjük, lát­hatjuk: szocialista iskola nem létezett — nem is létezhet — úttörőszervezet nélkül. A moz­galom az iskolával, az egész társadalommal együtt fejlődött az elmúlt három és fél évti­zedben. Ami változatlan ma­radt, az a törekvés. Hogy a társadalmi követelményeket és a gyermeki igényeket össz­hangba hozzuk. Ez ma egyet jelent a nyitottsággal, a he­lyesen értelmezett életkori dif­ferenciáltsággal. az önkéntes­ség, önállóság, önkormányzati készség kibontakoztatásával. Amikor most az úttörőket köszöntjük, nem feledkezhe­tünk meg a segítőkről. A 224 Pest megyei úttörőcsapatot tá­mogató 680 üzemről, termelő­patronáló szocialista brigádok­ról, s az 505 KlSZ-alapszerve- zetről, amelyeknek tagjai fia­talként társaink, barátaink is, s persze a két és fél ezer if­júvezetőről, a több mint száz pedagógus KISZ-szervezet tagjairól sem. A szülők, a pe­dagógusok a párt-, állami és tömegszarvezetek nélkül alig­ha mondhatnánk el. hogy a nevelés nemcsak hirdetetten össztársadalmi ügy, hanem va­lójában az. ök mind részesek eredményeinkben, s elképzel­hetetlen segítségük nélkül a jövőnk: az, hogy az úttörők­ben — a holnap felnőttéiben — megérlelődjék a felismerés, az őszinte szándék, hogy kom­munista ifjakká, szocialista ál­lampolgárokká váljanak. NEMODA ISTVÁN, Pest megyei úttörőelnök Palántázzák a paradicsomot A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben száz­negyvenöt hektáron palántáznak paradicsomot szabad­földbe. A zsámboki kerület fóliasátraiban nevelt növényt géppel teszik a földbe. á Az úttörőmozgalom zászlóbontásának 35. évfordulója tiszte­letére a hét végén 13 ezer útlöröpajtás nyakába kötötték a piros s 15 ezer kisdobos nyakába a kék, háromszögletű ken­dőt. Az avatási ünnepségeken számos útlörö-kitüntetést adtak át. A KISZ Központi Bizottsága Vörös Selyemzászló Csillagját, az évfordulóra alapított kitüntetést, kapott a nagykőrösi 92«. számú Arany János úttörőcsapat. A KISZ KB Vörös Selyemzászló Szalagját vehette át a százhalombattai, 1999. számú, Ságvári Endre és a budaörsi 4437. ; számú, Dózsa György úttörőcsapat. A KISZ KB Vörös Selyemzászióját kapta a pátyi 2986. szá­mú, Petőfi Sándor és a halásztelki 4071. számú. Dobó István úttörőcsapat. A kiváló úttörőmunkáért Járó oklevelet 7 csapat, az úttörő- ; szövetség pest megyei elnökségének dicsérő oklevelét 8 csapat ; nyerte el. Idén első Ízben adták át az úttörőszövetség Gyermekekért emlékplakettjét, amelyet ezúttal 8 Pest megyei munkahelyi ! kollektíva vehetett át. Ötven úttörőközösség a kiváló raj, 70 pedig a kiváló őrs - címet nyerte el — ez a kitüntetési forma szintén új. A kiváló úttörőmunkáért Sőt), a kiváló kisdobosmunkáért ; pedig 600 Pest megyei pajtás kapott eiismerő jelvényt. ! Ugyancsak a legkiválóbb tevékenységet végző úttörők ré- ! szesültek az idén alapított, műveltségért, edzettségért, környe- ! zetért, szülőföldért, közösségért elnevezésű elismerésekben. A ' jelvényeket 800 pajtás nyerte el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom