Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
fjr w uta Látogatás 27 vállalatnál A tiszta üzemi környezetért A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1981. JÜNIUS 17., SZERDA Új járási térképek Geodéták az udvarban Néhány éve szerény tábla jelent meg a Kossuth Ferenc utca egyik házának ablakában: Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 7. számú felmérési kirendeltsége. Geodéta, geológus — gyakran egy pillanatig bizonytalanok vagyunk, e foglalkozások mibenlétére gondolva. Hogy kapcsolatban vannak a földdel, talajjal azt a gfeo-előtag jelöli. Nos, a geológus-földtantudós, a geodéta-földmérő. Hogy milyen feladattal bízták meg az itt dolgozókat, arról Kovács Gyula geodétát, a kirendeltség vezetőjét kérdeztük. Fehér kövek — A városi tanács megrendelésére Cegléd kül- és belterületének földnyilvántartási térképén kívül, a város közmű-alaptérképét is elkészítjük. Teljesen új felmérést is végzünk, mivel Magyarországon áttérünk az egységes országos térképrendszerre. (EOT), ezért a járáson belül tömbökre osztott területeket is feltérképezzük. A mi feladatunk a Cegléd—Csemő—Nyársapát—Nagykőrös tömb felmérése. — Miért vált szükségessé ez a munka? — A meglévő földnyilvántartási térképek elavultak. A hetvenes években még használtunk a századfordulóra visszanyúló térképeket. Készültek ugyan felújított egységes térképek 1978-ban, de ezek sem voltak pontosak, mivel a régi térképek alapján készültek, így azok eltéréseit, hibáit is tartalmazták. A jogi és természeti viszonyok gyakran eltérnek egymástól. Jelenleg kétféle munka kapcsolódik össze. Felméréseink alapján készül az új földnyilvántartási alaptérkép, s ehhez kapcsolódik, hogy folyamatosan áttérünk az EOT használatára. A most készülő anyag ■már egységes, új koordináta- rendszerben kialakított alap- ponthálózatra épül. Ilyen alappontokkal mindenki találkozott, ezek a földbe ásott fehér kövek, amelyek körül kereszt alakban nagy szalagokat rögzítettünk a repülőgépes fényképezéshez. — Milyen műszerek segítik a földmérőket? — Eléggé közismert a teo- dolit, amelynek kezdetleges formáját iskolás gyerekek is el tudják készíteni. Természetesen az általunk használt vízszintes és magassági szögek meghatározására szolgáló optikai műszer távcsöves, s ezzel határozzuk meg a felmérési alapontokat, s azok tengerszint feletti magasságát pedig — a Bal ti-tengerhez viszonyítunk —, szintező műszer segítségével mérjük. — Hogyan készülnek az új földnyilvántartási térképek? Először alapponthálózatot kellett létesíteni, ezután következett a repülés Nagykőrös, Nyársapát, Csemő felett, egy AN—2 kétfedeles repülőgéppel sztereofotogrammetriai eljárással végezték a fényképezést. Ahogyan folyamatosan kapjuk a földmérési intézetben készülő képnegatívokat, úgy végeztük folyamatosan a nyers alaptérkép-rajzolást. Méretarány — Mi az új eljárás lényege? — Attól függően, hogy milyet! méretarányban készülne» a térképek, 1290—1800 méter magasságból a felvétel alapján a magassági kiértékeléskor az egyértelműen azonosítható tárgyak méretét 5—10 centiméteres pontossággal megtudjuk határozni. Például azt, hogy egy oszlop 2 méter és 40—50 centiméter magas. Tehát a föld felületéről sztereoszkópikus fényképezőgéppel készített felvételen nemcsak a tárgyak körvonalai, hanem azok magassága is megfigyelhető. — Következő feladatok? — Cegléden elvégezzük a magassági felmérést is július közepéig, utána elkezdjük a közmű alaptérkép felmérését. De nem az egész város területén, hanem csak ott, ahol változás várható, vagy a földfelszínt jelentősen megváltoztatták. Miközben elkezdjük Nagykőrös. belterületének felmérést, a tavaly készült ceglédi tömböt folyamatosan értékeljük, s elkészítjük az alaptérképeket. Ez 1984—85-ig tartó folyamat. Évtizedek — Mi a haszna az új térképeknek? — A földhivatalnál a helyrajzi számok alapján kifüggesztik a felmérések adatait. És ahol eltérés mutatkozik mindenki kérheti az okok megkeresését. Ha néhányszáz négyszögölnyi telekből az új adatok alapján hiányzik, akkor előfordulhat, hogy hosszú évtizedek alatt a szomszédok elszántották egymástól a terület kis részét. Nagyobb területeknél jelentős eltérés is lehet. Ezért fontos, hogy a lakosság figyeljen fel az új térképek közzétételére. A közműtérkép viszont azt szolgálja, hogy a későbbi építkezések során véletlenül se rongálja meg a föld alatti vezetékrendszereket. Gy. A. A környezetvédelem súlyát, ] a probléma nagyságát jelzi, hogy évekkel ezelőtt az ENSZ vette oltalma alá a környezet- védelem világméretű programját. Lassan egyre többen értik meg, hogy a környezet óvása nem néhány bogaras ember rögeszméje, hanem társadalmi érdek. Az üzemek tisztasága, a lehetőségekhez mérten való parkosítása, a belső rend, pedig — végsősoron a jobb munka elengedhetetlen feltétéig. A vegyszerek túlzott használata, a nagy műtrágyaadagok, az élő vizek algásodá- sa, a mocsok és hulladékhegyek elérték azt a szintet, azt a telítettséget, amit a szakértők nem hagyhatnak szó nélkül. A talajvíz hihetetlen veszélyeztetése lassan ugyanolyan gyilkosa lesz az embernek, mint Apollinaire kikeri- cses rétjén legelő tehenek füve. Egy liter gondatlanul kieresztett fáradtolaj akár egymillió liter rétegvizet tehet emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Komor és riasztó kép, de nem elrettentő. Hiszen a madárfütty sem halkult el járásunkban és van az emberekben tenniakarás. Erre az energiára alapozva hirdette meg a Hazafias Népfront a tiszta üzemi környezetre serkentő mozgalmát. Sajnos, itt- ott értetlenséggel is találkoztak a gyárlátogatásokoh részt vevő aktivisták, ami sem az üzem, sem az egyes vezetők és dolgozók önbecsülésére nem vet valami jó fényt. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács által serkentett tisztasági program csak akkor lesz valóban hatásos, ha nem kampányszerűen teszünk érdekében ! A meglátogatott 27 vállalat többségében a vezetők nyíltan beszéltek gondjaikról, tisztasági törekvéseikről, s bizony nem egy esetben jeleztek gondokat a partnervállalatok miatt. Ezeket az üzemeket hamarosan levélben' keresi meg a Hazafias Népfront, s a tájékozódás után próbálja a problémát a megoldás útjára terelni. Amit az aktivisták a legtöbb helyen kritikusnak találtak, az ipari szennyvíz elvezetése. Ma talán még egyszerűbb szennyvízbírságot fizetni, de a bírságok olyannyira emelkednek, s a korábbi évek „eredményeivel” halmozódnak, hogy a vállalatok lassan kényA polgári idők haladó városvezetője volt, „a mai nemzedék is méltán nevezi őt Cegléd nagy polgármesterének” — írják méltatói. Legnagyobb 1 ellenlábasai a mezővárosi ma- radiságot képviselő gazdagparaszt , virilisek voltak, ők az urbanizáció kerékkötői. Különösen, ha a Gubody-tervek pénzhitelt kívántak, akkor zúdultak föl ellene, hogy csődbe akarja juttatni a várost. Lelkes javaslataira „minek az, jól vagyon ez Ügy, ahogy van” kiáltozással próbálták leszavazni. A polgármester, a felvilágosult polgárság segítségével, lépésről lépésre vetette meg a mai városszerkezet alapjait, vezette a mezővárost a tervszerű fejlődés útjára. 1884-től haláláig, 1907-ig egy tartós földbérlő-szövetkezet, európai méretű sertéshizlalás, borászat, pinceszövetkezet, szállodák kávéházakkal, bankok, vízszabályozás, ártézi- kutak, néppark, kétmedencés uszoda és terek létesültek a városban. Óvodákat, tanyasi iskolákat emelt, fölépítette a gimnáziumot, az új városházát és a járásbíróságot. Megvette a kámám erdőt az uradalomtól szombat-vasárnapi kirándulásokra. majálisok tartására. Mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalkozásokat segített, igyekezvén munkát adni a zselléreknek. Szegényekért politizált Korábbi éveiben a régi já- rásairóságon hivatalnokosko- dott, maid mint jogvégzett ember, ügyvédi irodát nyitott. Megismerte a szegényemberek életét, melléjük szegődött meleg emberséggel és segíteni- akarással. Jelen volt a ceglédi munkásmozgalom kibontakozásánál, kiteljesedésénél. Ha vitába szállt néha a szociálisA városiasodás apostola Gubody Ferenc emlékére tákkal, de mint polgármester mindig támogatta az agrárproletárokat. Küzdött az antiszemitizmus ellen, megakadályozta a fajvédő Verhovay Gyula másodszori képviselőségét. Tevékenységének föltárásával régóta adós a helytörténetírás, ideje, hogy méltó helyére állítsuk, mert mások ezt már megtették. Gondolok itt Farkas József agrártörténetíróra, akinek tanulmányaiban Gubody Ferenc úgy szerepel, mint a századforduló kimagasló közéleti embere, fehér holló a feudálkapitalista Magyarországon. Gubody érdeme volt a Cegléden megtartott országos földmívelő kongresszus 1897. februári és a szeptemberi pártkongreszusának engedélyezése. A most elbontott Vigadó nagytermében tanácskozott napokon át védelme alatt a szegényparasztság háromszáz képviselője, követelve a papi birtokok állami kézbe adását, a kincstári földekkel együtt ötholdas parcellákra való fölosztását és bérbeadását. A ceglédi polgármester jelenlétében hangzott el hazánkban először a földosztás politikai programba foglalása, a földmíves-szövetkezetek és a nőszövetség alakításának terve és mindezekhez a nemzetiségek bevonása. A kongresszus hatására szervezte meg Urbán Pál 1901- ben a homokpusztai földbérlő- szövetkezetet, Kelet-Európa legelső szegényparaszti társulását. Gubody Ferenc az első perctől támogatta a negyven nincstelen parasztot, minden kérésüket teljesítette a bérlet megszerzése, a pusztai lakások és az iskolájuk létesítése dolgában. 13 év alkotása A századfordulón harmincezer ember lakott Cegléden, közöttük négyezer aprárprole- tár: béres, cseléd, tanyás, szőlőkapás, szakmányos és földmíves napszámos. Közülük ötszázan kérték a vallásalapítványi uradalom szőkecsemői és hosszúcsemői homokföldjeinek kiosztását. A kérelmet maga Gubody terjesztette a vallás- és közoktatási miniszter elé, mint a birtok legfőbb intézőjéhez. Megtett mindent, hogy ezek a földek mielőtt a szegényparasztok kezére kerüljenek. Még ingyen szőlővesszőt is szerzett nekik. „Cegléd város tanácsa javasolja az uradalomnak, hogy 460 hold földet osszon szét egyhol- das parcellákban, kedvező áron, lehetőleg a vagyontalan földmunkásoknak, hogy szőlőt ültethessenek” — írja a megyei gazdasági egyesületnek. A porfelhős mezővárost csak óriási terjedelme különböztette meg az alföldi faluktól. Alig volt itt kövezett út, sárban gázoltak a járókelők a fabakte- rokkal, földbevert cövekkel védett járdákon. A vásár a katolikus templom mellett zajlott évszázadok óta, Gubody kitelepítette a Jászberényi út végére, a vasútig, ahogy akkor mondták: a külsőpiacra. A városnak csak utcái voltak, hiányoztak a levegős terek, ezért kisajátította a református templom melletti háztömböt, letaroltatta és kialakította a mai Szabadság teret, közepére állította Kossuth szobrát két mellékalakkal, a honvéd fiától búcsúzó apával. A Széchenyi úttól északra eső kertek és szántók helyén népparkot létesített, a mai Lenin parkot, és megépítette a ceglédiek kedvenc nyári-téli szórakozóhelyét, a Viga'dót. A park oldalán vezette el az Alföld legszebb fasoros, hosz- szú sugárútját, a Rákóczi utat. A városmagot aszfaltozta, a mellékutcák gyalogjáróit ki- tégláztatta. Kisemmizve A szegénység égető fájdalma volt a lakáshiány, számosán kérték a tanácsot, hogy építsen munkáslakásokat. A polgármester meg is kapta az építkezési pénzt. Gubody Ferenc 1907-ben meghalt, a ceglédi kétkezi munkások elvesztették patrónusukat, az új polgármester a megszerzett állami pénzen útkaparóháza- kat épített, kisemmizve a zselléreket. Halála után a Rózsa utcát, amelyben évtizedekig lakott, róla nevezték el, és a népkertben fölállították kalapos mellszobrát. Az utca ma is őrzi nevét, meglevő háza falára emléktábla kívánkozik. Szobrát jelenleg a Kossuth Múzeum tárolja. Hídvégi Lajos telenek lesznek álláspontjukat megváltozna tni. Nem elég, ha az üzemek bejárati része szépen parkosított, de a műhelyek nem tiszták, ha rendetlenség van a hátsó udvarban, ha tereprendezés, talajjavítás, talajcsere nélkül végzik a parkosítást. A legfontosabb, hogy a vállalatoknál ne restelljék a legjobb megoldást keresni. Mert ha a mostani szemlék eleinte még nem is, de az élet minden üzemet rászorít majd arra, hogy a gazdasági tevékenységet tiszta és egészséges környezetben folytassa, még ha ez látszólag többletköltséggel is jár. S. D. Széchenyiemiékkiáll tás S :henyi István emláiUdál- ;ít.:s nyílik vasárnap délelőtt 11 órakor Nagykőrösön az Arany János Múzeumban. A kiállítást, amelyet közösen rendeznek a helybeli konzervgyárral és a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeummal, dr. Környey Attila, az utóbbi intézmény igazgatója nyitja meg. Az érdeklődők szeptember hatodikéig tekinthetik meg a kiállítást. ml hír Pénteken, június 19-én délután hat órai kezdettel Cegléden a Teleki utcában, a Vasutas klubkönyvtár udvarán tart koncertet a Mini együttes. Málnát is kínáltak Választékos, jó piac volt Csupa szin, változatosság, széles áru- és árválaszték: ez jellemezte a keddi, hét eleji ceglédi piacot. Szinte minden' alapvető zöldség- és gyümölcsféléből, idényáruból megfelelő volt a kínálat. Az újburgonyát, méretétől függően kilónként 8—16 forintért kínálták, a zöldborsót 12—22 forintért, a főzőhagyma csomója 3—7 forint volt, a fokhagyma darabja 2,50—5 forint. Nem hiányzott a piacról a paraj a friss kel- és fejes káposzta, karfiol, idei tök sem. A gyümölcsök közül epret, cseresznyét, meggyet, piszkét, málnát és tavalyi almát találhatott a vevő. A cseresznye kilója 16—24 forint, a szamócáé 20—30 forint volt. A szép paprika darabját 3,50-ért, a paradicsom kilóját 35—50 forintért kínálták. Kevés volt a tojás, darabja 1,60—1,80 forint és hamar elfogyott a gomba, a rebarbara, az uborka. Fejes saláta szinte csak mutatóba akadt. Ma délután Hnpadönfő A Pest megyei Labdarúgó Szövetség első ízben írta ki az Alkotmány Kupa versenysorozatot, mely a döntőhöz érkezett. A mérkőzésen a bajnokságon gyengén szereplő és bennmaradását csak vetélytár- sa pontvesztése által elérő Ceglédi VSE is érdekelt. A döntőben az IM lkiad csapatával találkoznak p CVSE sporttelepén ma, szerdán délután négy órakor. Előadások és túrák Tartalmasai!, hasznosan Vidám összejövetel a pinceklubbban Az albertirsai Tessedik Sámuel Ifjúsági Klub tagjai a közelmúltban beszélték meg nyári és őszi programjukat. Vezetőjüket Füzes Szilár dot kérdeztük, hogy mi mindent határoztak el legutóbbi összejövetelükön? Közös erővel — Tagjaink többnyire 18— 20 éves fiatalok. Alakulásunk, 1974 óta mindig megtaláljuk a korosztályt legjobban foglalkoztató előadásokat, sport- rendezvényeket, vetélkedőket, s természetesen nem maradnak el a táncos összejövetelek sem. 1979-ben megkaptuk a kiváló klubközösség címet, a múlt évben pedig az arany- koszorús ifjúsági klub megtisztelő nevet. Saját helyiséggel rendelkezünk. Még februárban bocsátotta a helyi tanács rendelkezésünkre azt a pincét, amelyet társadalmi munkában hoztunk rendbe a KlSZ-fiata- lok segítségével. Itt tartjuk összejöveteleinket, s csak akkor vagyunk máshol, ha vendégségbe vagy kirándulni megyünk. Június 26-i kezdettel mi is részt veszünk a már hagyományos négynapos ifjúsági találkozón. Játékos vetélkedőinket mindig más és más szervezi, így változatosan, vidáman, s mindig újszerűén veszünk részt rajta. Mivel az egyik helyiségünkben ping- pongasztal is van, természetes, hogy asztalitenisz-versenyt rendezünk, melyen a helyezetteket jutalmazzuk. Találkozót tervezünk polbeat-énekesekkel, Asztalitenisz-edzésen Diós! Imre felvételei s nem marad el a rajzfilmösszeállítás sem. Kirándulás Talán a nyár szenzációja lesz, amikor kerékpárnyeregbe szállunk és így indulunk há- romnroos túrára. Reméljük, hogy a: idő kedvezni fog, a hangulatról pedig tagjaink gondoskodnak. A programunkban szerepel továbbá egy kirándulás a Dolina természet- védelmi területre, valamint új felvételek meghallgatása — tánccal egybekötve. A szerdai és pénteki klubnapjainkon saját büfét üzemeltetnek a fiatalok, így nem kell messze menni egy pohár hideg üdítőért, ami pezsgő programjaink során bizonyára jól esik. U. G. ISSN 0133—2«00 (CesIMl Hírlap) 4 I
