Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
1981. JÚNIUS 17., SZERDA & <áf, w XJÍIMÍMB Két orsxággyűlési bizottság üléséről Megoldást sürgető feladatok A .magyar egészségügy eredményeit és gondjait összegezte kedden tartott ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A Pesta László elnökletével lezajlott tanácskozáson a egészségügyi tárca és a SZOT társadalombiztosítási, valamint üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának írásban előterjesztett beszámolójához Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A többi között hangsúlyozta: a lakosság egészségi állapotát, az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájának eredményét, az előrehaladás mértékét jelzi, hogy például csökkent a csecsemőhalandóság, visszaszorulóban vannak a fertőző betegségek. magas színvonalú a hazai szívsebészet. A további előrehaladás, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében szinte parancsoló szükségszerűség a technika, az orvostudomány adta lehetőségek teljesebb kiaknázása épp úgy, mint a beteggel foglalkozó szakember, az orvos szaktudásának jobb kamatoztatása, az emberi tényező szerepének érvényesítése. A miniszterhelyettes a továbbiakban kiemelte: nem engedhetjük meg magunknak, hogy területenként, megyénként akkora eltérések légynek az egészség- ügyi ellátás minőségében, mint amilyenek jelenleg még tapasztalhatók. Éppen ezért a következő évek egyik legfőbb törekvése, a színvonalbeli különbségek megszüntetése. A gondokat isimerve, az eredményeket és az erőfeszítéseket elismerve, többen mondták el véleményüket a vitában: Schnitzler József (Hajdú-Bihar megye), Tóth Dankó István (Borsod-Abaúj- Zemplén megye), Kaposvári Júlia (Budapest), Zsolnai Mária (Fejér megye). Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel és a szóbeli kiegészítéssel egyetértett. ★ Tegnap ülésezett az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága is, dr. Cselőtei László egyetemi tanár (Pest m. 2. vk.) elnökletével. A résztvevők meghallgatták a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve az Országos Vízügyi Hivatal jelentését az 1980. évi költségvetés végrehajtásáról, majd kérdéseket tettek föl dr. Vendégh Ferenc MÉM miniszterhelyettesnek, dr. Breinich Miklósnak, az OVH elnökhelyettesének és dr. Kiss Pálnak, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőjének. A válaszok után hozzászólások következtek, majd a képviselőik őszinte, nyílt vita után úgy döntöttek, hogy a két jelentést — néhány megjegyzéssel — elfogadják, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlják. Pest megye országgyűlési képviselői közül részt vett a bizottság ülésén Antal Imre (19. vk.), a Mezőgép érdi gyárának igazgatója, dr. Fodor István (15. vk.), a hernádi Március 15. Tsz főállattenyésztője, dr. Varga János (11. vk.), a Monori Állami Gazdaság állatorvosa és Turcsek Ferenc (8. vk.}, az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa. Antal Imre aktuális kérdést intézett Vendégh Ferenchez: o diákok nyári építőtáborához az idén adottak-e a megfelelő feltételek, illetve mit tesz azért az ágazat, hogy ezen a Agrár- és sx& ve these Sp difikor A gyakorlat igazolta z Kedden Szabó István elnök- r létével ülést tartott a Terme- | lőszövetkezetek Országos Tali nácsa. A testület irányelveket = fogadott el a mezőgazdasági = szövetkezetek decemberben | tartandó IV. kongresszusára. A = vitában felszólalók rámutat- = tak: a legutóbbi szövetkezeti = kongresszus óta eltelt időszak = újból igazolta a párt bevált, 1 a változó viszonyokhoz jól iga- = zodó agrár- és szövetkezetpo- S litikáját, valamint gyakorla- = tát. A mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak jó munkája eredményeként öt év alatt 48 százalékkal nőtt a termelékenység, 24 százalékkal bővült az állattenyésztés, a tejtermelés 63, a tojástermelés 29 százalékkal növekedett. A közös gazdaságokkal szerves egységben működő háztáji gazdaságok is jelentős eredményt értek el, termelésük értéke tavaly elérte a 63 milliárd forintot, ami a mezőgazdaság összes termelésének 33 százalékát teszi ki. Az elért eredmények azonban nagymértékű különbségeket és szélsőségeket is takarnak — hangoztatták többen. A fejlődés néhány területen elmaradt a lehetőségektől, adottságoktól. Egyre nagyobb gondot jelent, hogy a termelőszövetkezetek egyharmada, mintegy másfél millió hektárnyi mezőgazdasági területen nehézségekkel küzd. A hozzászólók is felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetkezetek termelése mindinkább függ az ipari termékek meny- nyiségétől, minőségétől, ugyanakkor a mezőgazdaság jelentős piacot teremt a hazai ipar számára. Az is igaz — mondották —, hogy az erőfeszítések ellenére drágul a termelés, és még nem váltak általánossá a költség- és energiatakarékos gazdálkodás módszerei, amire pedig a nemzetközi versenyképesség érdekében törekedni kell. A TOT ülésén elfogadott irányelveket az elkövetkező hónapokban minden termelő- szövetkezetben megbeszélik a munkahelyi közösségek tanácskozásain vagy a küldött- gyűléseken. Az ott elhangzott javaslatokat és véleményeket a területi szövetségek gyűjtik össze, és megvitatják a szeptemberben és októberben tartandó közgyűléseken, ahol megválasztják a tisztség- viselőket és a kongresszusi küldötteket. nyáron ne érje szó az egyes gazdaságok háza elejét? Tudjuk, hogy tavaly az ország néhány építőtáborára panaszkodnak a szülőik, a gyerekek. A panaszt kiváltó ok — meg kell mondjuk — nem adtak kellő támogatást a munkára neveléshez. Igaz, hogy az elmarasztalás nem általánosítható. Hogy mégis szóivá tette a képviselő? Csak helyeselhetjük, hiszen a jövő nemzedék minden egyes tagjáért felelősek vagyunk. A miniszterhelyettes válasza megnyugtató: az idén körültekintőbben készítették elő a diákok fogadását. A szövetkezetben, állami gazdaságokban rendre felülvizsgálták, hogy a táborok nyitásáról szóló szigorú rendelkezéseket mindenütt betartották-e. Intézkedtek a gyerekek anyagi érdekeltségének megteremtéséről: tisztességes munkáért minden fiatal tisztességes bért kap. Úgy tűnik, megvan a garancia arra, hogy amely gazdaság nem rendelkezik megfelelő feltételekkel, abban nem nyithat kaput az építőtábor. Az is igaz, hogy a diákok néha igényesebbek a kelleténél. De Turcsek Ferenc, illetve dr. Varga János egybehangzóan állítják: megéri, hogy valóban kulturált körülményeket, s felnőttesebb munkafeltételeket teremtsenek számukra a gazdaságok. A két szomszédvár, a Monori Á. G. és az irsai Dimitrov együtt béreli most a gyerekeknek a távvezeték-építők volt munkásszállóit. A két tábor független egymástól, a célok mégis közösek: megszerettetni a munkát a fiatalokkal olyan feladatok adásával, amelyeknek végrehajtása egyben a népgazdaság megfellebbezhetetlen érdeke. A vitában sok egyébről szó esett, ami szintén, aktuális, aimi sürgősen megoldásra vár: az öntözés gondjai a mező- gazdasági erő- és munkagépek, valamint alkatrészellátásuk, a gyepterületek, legelők fokozott hasznosításának lehetőségei, a melioráció, a falvak ivóvízellátása, a kistermelők, a kisgépek, műtrágyák — és így tovább. Minden egyes hozzászólásból érzékelhető volt: akik részt vesznek ebben a munkában, nemcsak értik - a dolgukat, hanem teljes felelősséggel szívükön viselik a magyar mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodás ügyeit. B. I. Tegnap tárgyalfa a MES2QSZ Milyen lesz a termés? Az első negyedév termelési tapasztalatai alapján a mező- gazdaság összességében teljesíti idei tervét, ehhez azonban többféle intézkedésre van szükség az üzemeknél. Ahol a belvizek, illetve az aszály miatt kiesés keletkezett az egyes terményekből, ott más ágazatokban kell pótolni az elmaradást — mondotta Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kedden a MEDOSZ központi vezetőségének ülésén, amelyen egyebek mellett az idei év első öt hónapjának tapasztalatait vitatták meg. A miniszter elmondta, hogy az eredetileg tervezettnél 10 százalékkal — 136 ezer hektárral kevesebb területen vetettek az üzemek búzát, ugyanakkor őszi árpát, rozst, viszont 50 ezer hektárral nagyobb területen termesztenek az idén, így összességében 70— 80 ezer hektárra] kevesebben terem e gabonafélékből, s ennek megfelelően kevesebb termés várható. A kukoricatermő terület is valamivel alatta marad az előirányzottnak, az időjárás azonban kedvez ennek a növénynek, három héttel előbbre jár a fejlődésben, s amennyiben továbbra is kedvező marad az idő, a búzalemaradást a kukorica pótolhatja. Az összesítések szerint — állapította meg a miniszter —, kedvező képet mutat eddig az állattenyésztés, valamennyi ágazat teljesítette tervét. Növekedett a tej- és a sertésfelvásárlás, több a broiler csirke, ugyanakkor azonban nem növekedett a húsmarhafelvá- sárlás. Az előadó utalt rá, hogy a termelési feladatok megoldásához a szakszervezetek is jelentős segítséget nyújthatnak, a többi között a munkaverseny formális elemei helyett a tényleges tartalom kialakításában, az újszerű gazdálkodáshoz szükséges vezetői szemlélet formálásában, valamint az ötnapos munkahét zökkenőmentes bevezetésének előkészületeiben. Eperszüret kérdőjelekkel Termelő és éríékesáiő a rm&hem Személyautók, szekerek, traktorok vontatta szállító- járművek, kézikocsik végeláthatatlan sorokban. A földeken emberek százai hajlonganak, gyűlnek a kosarak, a rekeszek, ládák. Eperszüret a Szentendrei-szigeten. A szezon már vége felé jár, s bár tanulságait korai lenne levonni, néhány figyelmeztető jel vissza-visszatér, így nem öncélú az ágazat sorsa felett eltűnődni. A váci rév felől érkezve, Tahitótfalu határában állunk meg néhány percre az egyik parcella művelőjének, Cserek- lye Sándornénak kétszáz négyszögölnyi táblájánál. — Mikor kelt ma? — Amikor ilyentájt illik. Hajnali négykor? — Nem fáradt? — Hagyja el. Az ember csípeje majd leszakad. Különösen már így a vége felé. A sok hajlongásban a mája is szinte összetörik. — Hogy veszik az epret? — Legutoljára 17 forintot adott érte a Zöldért. — A maszek kereskedő többen fizet? — Igen. Általában egy-két forinttal. Persze jó néhányan inkább nekik adják el emiatt... A rövid terepszemle után a tahitótfalui Kék-Duna Szak- szövetkezet központjában Lázár Antal főagronómussal beszélgetünk a gondokról. — Azt mondják, rossz az idei betakarítás hangulata, ön is így véli? — Hallgasson meg, és akkor megérti az embereket. A Zöldért most nyárelőn is, mint hosszú évek óta, megfelelő árakkal indult. Aztán szinte a mennyiségtől függetlenül még jóval a damping előtt drasztikusan csökkentette a limitet. Ez érthető felzúdulást váltott ki. Sokan, a tagok közül azzal jöttek, ha a költségek és az árak közötti differencia ilyen mértékben csökken, felhagynak a szamócával. Hogy ez mit jelentene? Elég két adatot összehasonlítani: Évente 120—150 vagon epret termel a szakszövetkezet, vagyis Budapest teljes szükségletének egyharmadát. A termék zömét a nagykereskedelem veszi át, a saját piacozás és a kiskereskedők révén mindössze 10 vagon gyümölcs kel el. Annak örülnénk a legjobban, ha a teljes volumen a nagycsatomán jutna el fogyasztóhoz Ehhez azonban az kellene, hogy a Zöldért elégedjen meg alacsonyabb árréssel, hiszen míg a 30 százalék is magas, nemhogy az 5Ö —60 százalékos, amilyenre az idén is volt bőven példa. •• százalék Energiatakarékos fénycsövek Energiatakarékos fénycsövek tömeggyártását kezdte el az Egyesült Izzó: egy komplett gyártósora már üzemel, a másodikat és harmadikat is munkába állítják az év végéig. Ily módon a három technológiai sor teljes kapacitásának kihasználásával már 50 százalékban korszerű, takarékosan üzemelő fénycsöveket gyártanak a vállalatnál. Az energiatakarékos fénycsövek nagy előnye, hogy fényhasznosítása is jobb, mint a hagyományosoké, ugyanolyan fényerőhöz pedig körülbelül 5 százalékkal kevesebb energiát használ fel. A nagyvállalat nemcsak az energiatakarékos fénycsövek nagy sorozatú előállítására rendezkedett be, hanem az ugyancsak takarékosan működő halogénlámpákéra is. — Ezek a termelő érdekei. De nyilván megvannak az értékesítő saját szempontjai is. ö is a piacról él. — Nem vonom kétségbe, a kereskedelem sem lehet veszteséges. De... Nos, itt többről van szó. Egy országos jelentőséggel bíró tájkörzet jövőjéről. Valamit sürgetően tenni kell azért, hogy a taihi- tótfalui — a hozzátartozó Kisoroszival, Szigetmonostorral és Pócsmegyerrel — évtizedes hagyományokkal rendelkező epertermesztés biztonságát hosszú távon megteremtsük. Egy hagyon jól bevált termelési struktúráról van ugyanis szó. i— Mire gondol? Aki egy kicsit ismeri a szamócát, az tudja, nagyon munkaigényes növény. A szak- szövetkezet is csak úgy tud megbirkózni e feladattal, hogy 150 hektárnyi eperföldjét családi művelésre adja ki. A szezonban aztán az egész rokonság, esetenként napszámosokkal, a betákarí tásra összpontosítja erejét. A szövetkezet egyébként különböző szolgáltatásokat nyújt a tagoknak: magára vállalja a növényvédelmet, az öntözést, a tala j- munkákat és természetesen megszervezi a felvásárlást is. A legkiválóbb fajtákat biztosítjuk 10 hektáros szamóca- anyatelepünkről. Így lényegében nagyüzemi háttérrel magas szakmai színvonalon a tag közvetlen érdekeltségének érvényrejufctatásával termelünk. S ha ehhez hozzátesz- szük azt, hogy a környezeti talaj adottságaink, közgazdasági feltételeink is a legjobbak az ágazat szempontjából, aligha kell bizonygatnunk, nem alaptalan az aggodalmunk a jövő miatt. % *... . , itóJy-i.. Ínycsiklandó látvány a frissen szedett, nagy szemű eper a rekeszekben Kalákában a földeken. Ilyenkor sok múlik a gyorsaságon, a nagy melegben ugyanis nagy tömegben érik a gyümölcs (felső k£j>) Hazafelé menet még Megtudakoljuk, mennyiért fogyott a budapesti Zölriért-boltokban az eper. A nagyvásár telep értékesítési osztályán mondják: — A 17 forintos szamócáért 24 forintot fizettek a fogyasztók. Nem keveset, de még mindig kisebb árkülönbözetet térítettek, mint a miár emlegetett kritikus időszakban. Reméljük, jövőre senki sem ad majd igazat annak az ellenőrnek, aki a napokban kijelentette az átvételkor az egyik tagnak: — Mi a csudának termelnek annyi epret? Ha kevesebb lenne belőle, miaguk is jobban járnának. Valkó Béla Es ez így megy egész nap. A munka Jól fizet, de mint képünk is bizonyítja, nehéz kenyér a szüretelés. Bozsán Péter felvételei A
