Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
4 Kfünap 1981. JÜNIUS 17., SZERDA Palóckutatás A Szolnok és Heves megyei múzeumi igazgatóságok közös vállalkozásában újabb tudományos munka jelent meg az alföldi palóckutatásról. A Csépa és a Palócság című tanulmány 35 szerzői íven, 15 fejezetben vizsgálja a XVIII. század elején a Nógrád vidékéről a Tisza mentére települt palócok eredetét, hogyan találtak új otthonra az Alföldön, mit őriztek meg a magukkal hozott kultúrából, népszokásokból? A néprajzosok tudományos vizsgálódása arra a következtetésre jutott, hogy a Nógrád megyei palóc kisnemesek által újjátelepített Tisza menti Csépa, bár tipikus alföldi falu lett, a kisnemesi jelleg egyes vonásait ma is őrzi, lakói megtartották ünnepi, táplálkozási, temetkezési szokásaikat A palócdialektust, a jellegzetes beszédformát már csak a község legidősebb emberei használják, történeti múltjukat viszont jól ismerik. Az alföldi palóckutatásról szóló első kötet 1973-ban jelent meg, s a Jászdózsára bevándorolt észak-magyarországi palócság életét kíséri nyomon. Feleló'sséggel a műveltségért MEGKEZDŐDÖTT A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZEK XI. KÖZGYŰLÉSE Tegnap az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megkezdődött a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének XI. közgyűlése. A közgyűlést, amelyen megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Pozsgay Imre művelődési miniszter, és ott voltak kulturális intézményeink — a Művészeti Dolgozók Szakszervezete, a Művészeti Alap, a kiállítási intézmények és a társ-művészeti szövetségek — vezetői képviselői is, Soós László grafikus, a tanácskozás soros elnöke nyitotta meg. A közgyűlés elé terjesztett írásos dokumentumokhoz Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között rámutatott: a társadalmi fejlődés eredményeinek következtében kibővültek az elmúlt években a képző- és iparművészet társadalmi kapcsolatai, dinamiku- sabbá váltak a szakmai folyamatok. Egyre erőteljesebben bontakozott ki az a folyamat, amelynek révén a megszületett művészi értékek a mindennapok természetes részévé válnak. Az MSZMP XII. kongresszusán megfogalmazott feladatok a szövetség tagjaira vonatkoztatva azt is jelentik, hogy még nagyobb felelősséggel tartoznak a társadalom műveltségi szintjének emeléséért, illetve; a művészeknek vállalniuk kell az emberi tényező formálásában rájuk váró szerepet. A továbbiakban szólt arról, hogy a képző- és iparművészetben is a differenciálódás volt a jellemző. Elmondható, hogy a két művészeti ágban számos olyan alkotás született, amely segített megérteni, átélni és tudatosítani a mindennapok embert, közösséget, nemzetet érintő mozzanatait. Ezek az alkotások, amelyek a reális művészi feltárás hordozói, esetenként — és természetesen okkal — nem mentesek a kritikai hangvételtől sem. A sokszínű, érzékeny és érdekes hangú művek közé néhányszor ŐSZTŐL: TANÍTOK Az államvizsgán nagy a tét Ez az utolsó, a legnagyobb próbatétel. Komplex államvizsga a neve. Az esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatán most a pedagógus- jelöltek bizonyítják: készek a szép hivatásra, a gyermekek nevelésére. A szó az övék, s a vizsgaasztal túlfelén ülőké, a kérdezőké. Előtte Húszán — a pedagógiai szakkollégisták — a lila ballagóruhában várják a vizsga kezdetét. Izgulnak. Gyulai Zsuzsa például azért, mert ahogy mondja: van tét. Eddigi eredményei alapján négyesre számít, de ha ez a vizsgája jelesre sikerül, a diploma is jeles lesz. Az pedig jó lenne... A reggeli? Fél liter kakaó és a két kifli, most bizony nehezebben csúszott le a torkán, mint máskor. Kabala az nincs, csak annak érdemes, aki hisz is benne. Horváth Mária: — Én csak akkor kezdek izgulni, ha már bent leszek a teremben. Ötödik vagyok a sorban. Egy hétig intenzíven készülődtünk, a 26 államvizsgatételt felosztottuk egymás között, mindenki kidolgozott egyet-kettőt, azután lemásoltuk. Azt hiszem, későn tanultam meg tanulni, s most, az utolsó héten, akár a (1 többiek, felfedeztem még jó néhány új ismeretet. Közben Gyulai Zsuzsát szólítja a vizsgabizottság elnöke, s csak ennyit mond: — Tessék, húzzon tételt. Zsuzsa nem babonás, nem ijed meg, mikor a 13-as tétel akad a kezébe. Az esztétika fogalma, filozófiai értelmezése, az esztétikai nevelés lehetőségei és módjai az alsótagozatokon. Míg a válasz vázlata készül, Balogh Katalin, a tanórán és iskolán kívüli nevelésről felel: — Az iskola feladata, célja mindenoldalúan fejlett és fejlődőképes embert nevelni. Az iskolán kívüli nevelés is ezt szolgálja, szervezése jórészt pedagógusi tennivaló. Séták, üzemlátogatások, kirándulások, szakkörök, múzeum, mozi, színház, úttörőmozgalom ... — pereg a felelet. A segítő kérdés sem szakítja meg, csak a végén: hogyan rendezné be az osztály polcát? S, persze, hogy jól. a tananyagot kiegészítő lexikonokkal, könvvek- kel, idegenszavak szótárával, nem tankönyvekkel. Krónika Börzsei István, a zsámbéki tagozat vezetőhelyettese sorolja: — Az évfolyam hallgatói három éve 81-en kezdték itt a tanulmányaikat. Ketten lemorzsolódtak, 16-an a levelező tagozaton folytatják, már munka mellett, egy hallgató az óvónőképzőbe ment át, egy pedig évhalasztást kapott. Más főiskolákról hárman kerültek ide. Az államvizsgán most 64-en tesznek bizonyságot rátermettségükről, tudásukról, s hogy mindőjüknek sikerülni fog, abban azt hiszem, indokoltan reménykedem. A zárótanítások átlaga 4,36 a szakdolgozatok közül 34 jeles, 23 jó, s csak 7 közepes, a három év szigorlati átlaga is közepesnél jobb. Most már csak az államvizsga osztályzata hiányzik a diplomához. ősztől képzett pedagógusokat kap innen az ország, s kiváltképp Pest megye. A 64 tanítójelölt közül 41-en kötöttek ösztöndíjszerződést a Pest megyei Tanáccsal, ők mindannyian a megye településein állnak katedrára, s a többiek is — akik pályázat útján kerestek állást — 4-5 kivétellel Pest megyében oktatnak majd. Mint az a két kiváló tanuló, akik a tagozat történetében most először nyerték el a népköztársasági ösztöndíjat, Ru- zsinszki Ilona és Molnár Hajnalka. Készültek Bódi Andrásné főiskolai docens a harmadévesek szintetizáló szemináriumát vezette. Mi is ez? Az államvizsga a főiskolán összetett, ezért a jelölteknek a külön-külön tanult filozófiai, pedagógiai, lélektani. módszertani ismereteiket valamiféle egységes szemléletté kellett formálni mostanára. Nehezítette ezt, hogy a parcellázva tanult ismeretekből külön is vizsgáztak, ezért volt szükség az összefoglaló szemináriumra. A tegnapi első vizsganap után már bizonyos, hogy nem volt hiábavaló mindez, hiszen a gyakorlatban is — akárcsak az államvizsgán — együtt kell forgatni a szaktudást, a nevelési készségek fegyvereit. Csiszolni Dr. Vincze András három éven át tanította a most államvizsgázókat. ö a kérdezőtanár, így mondja: — Nehéz a kérdezőtanárnak. Egyszerre drukkolni a hallgatókért s ugyanakkor felfedni tudásuk hiányosságait, bizony hálátlan feladat. Vizsgázik ilyenkor nemcsak a kérdései által, hanem tanítványainak eredményeivel a pedagógusokat oktató is. Annyi bizonyos, hogy a feleletet olykor-olykor megszakító kérdés seeítőszándékú. Dr. Novak István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője állam- vizsgaelnök: — A fiatalok életének ez a harmadik legnagyobb erőpróbája. Az első az érettségi, a második a felvételi volt. Túl vannak több mint félszáz kollokviumon és szigorlaton, elsajátították méternél magasabb könyvoszlop anyagát, s a gyakorlatokon már bizonyították felkészültségüket, tanítói képességeiket. Az államvizsga után a gyakorlat csiszolja majd mindezt tovább. Utána Balogh Katalin felsóhajt! — Igen, megkönnyebbültem, úgy érzem, sikerült, legalább közepes. Most megyek és megnyugtatom a szüléimét... Kiss Ildikó a többiekre vár, négyest kapott: — Százhalombattán fogok tanítani ősztől, első osztályt. Addig? A nyáron már a harmadikos és a negyedikes gyerekekkel megyek kisdobos vándortáborba, a többi időt pihenéssel töltöm. Elvégre ez az utolsó diáknyaram. Vasvári G. Pál disszonáns jelenségek is odasodródtak. Szólt arról is: nem fogadható el az sem, hogy a konzervatív ízlést kiszolgáló törekvést egyértelműen realizmusnak nevezzék. A realizmus és a kísérletezés ugyanis elválaszthatatlan. De minden kezdeményezésnél az eredményesség eldöntésében, a társadalmi hasznosság a meghatározó. A végletek nem előre visznek. Részletesen szólt a művészeti kritika szerepéről és felelősségéről. Végezetül a művészeti intézmények korszerűsítésének programjából a szövetségre háruló feladatokról beszélt. Pozsgay Imre felszólalásában elismeréssel szólt a magyar képző- és iparművészek szövetségének a legutóbbi közgyűlés óta kifejtett — négyéves tevékenységéről. Ez a szövetség — hangoztatta — nagy taglétszáma ellenére is azért életképes, mer! biztosítani tudja, hogy a különböző művészi irányzatok, érdekcsoportok törekvései viták, vélemények tükröztetése és ütköztetése révén, de mindig a közös cél, a szocialista művészet érdekében érvényesülhetnek a szervezeten belül. A kulturális politika — miként politikánk egésze — törekvéseiben és gyakorlatában nem változik — folytatta. — Művészetpolitikánk alapjait az 1958-as művelődéspolitikai elvek jelentik, amelyek szerint a párt és a kormányzat támogat minden szocialista szellemű alkotómunkát, megtilt viszont minden emberellenes, lealacsonyító, akár művészeti mezben, akár más, politikai mezben jelentkező megnyilvánulást, amely rendszerünk alapintézményeit kérdőjelezi meg. 1982 tavaszára országos képző- és iparművészeti kiállítást készítenek elő — je lentette be ezután. Az eddiginél nagyobb szerepet és lehetőségeket kap a Művészeti Alap, amely például azt tervezi, hogy rövidesen feleme li a nyugdíjmaximumot 3000- ről 4500 forintra. Napirenden van a különféle művészeti ágazatok honoráriumrendszerének felülvizsgálata, magya rán a tiszteletdíjak felemelése. A közgyűlés szerdán a beszámoló fölötti vitával folytatja munkáját R ADIOFIGYELO SZTEREÓBAN. A rádiójátékok alapanyaga a legtöbb esetben nemes tőről metszett. Igényes nyelvezetű, nem egyszer irodalmi alkotások emelik művészi színvonalukat. Sajátosan rádiós műfajjá a hangi megjelenítés teszi. A sztereo technikai megoldások nem csupán a zenei sugárzásokat gazdagították, úgy tűnik, hogy a prózai művek közvetítésénél is jól alkalmazható. A Fiú a tanyákról, Serfőző Simon rádiójátéka a sztereo technika nyújtotta lehetőségekkel készült. A rendező — Varga Géza —, jó érzékkel helyezte el a szövegrészek között a zenei és egyéb hangeffektusokat. A zörejeknek, állathangoknak dramaturgiai ereje sem mellékes, amelyet mindig a helyén alkalmazott Szabó Éva dramaturg. Öraketyegésset indul a darab. Majd a hajnali ébredés neszei. Az édesanya kedves keltegető szavai, amint utazni készülő fiacskáját keltegeti. A történet — amely egy korszak életérzését tükrözi —, 1958-ban játszódik. Egy életformaváltás megannyi nehézségének lehetünk fültanúi: amikor a paraszti életforma bizonytalannak hitt jövőjéből szeretné menekíteni a család gyermekét. Az egész életét a föld művelésével eltöltött apa és anya gyermekét más sorsra szánja. Csakhogy mi vár a fővárosba elszegődő, képzetlen fiatalemberre? Segédmunka. A legrosszabb, amiről még álmodni sem álmodott. Ereiben az őseitől szerzett tudás, s ő maga a világvárosban szaladj ide, szaladj oda legény. Az igazi konfliktus nem is a megaláztatások sorában rejlik, hanem a családjával való összecsapásban, amikor haza térve azt vállalja, amit társai közül kevesen: otthon keresi boldogulását. A tsz-szervezés konfliktusainak egy darabját ábrázolja hiteles erővel az If júsági Rádió műsora, a továbbgondolást a hallgatóra bízza. Meg kell említeni a kiváló szereposztást: az anyát Berek Kati, az apát Szirtes Adám, a fiút Hegedűs D• Géza sze mélyesítette meg. JEGYZET. Az idén kimondottan jól sikerült a premier — állapította meg vasárnap déli jegyzetében Faragó Vil mos. Ezúttal a természet új évszakának bemutatkozására gondolt. A gyümölcsérlelő melegben nem csupán a hatszáz- nyolcvanezer földműves leste az eget esőért, hanem az egy millió kiskerttulajdonos is. A jegyzetíró gondolatmenetét a kerti munka újjáélesztő erejé re futtatta ki. Érzékeltetve, hogy e tevékenység nem me rül ki a gyümölcsszedés örömében. A városi ember testi és szellemi ereje gazdagodik e hétvégi aktív pihenéssel. Er. K. ZENEI PANORÁMA Sokunk szívügye a muzsika Már többször büszkélkedtünk azzal, hogy megyénk zeneiskola-hálózata első az országban. Ezt újból'és újból aláhúzni azért is érdemes, mert zeneiskoláink pedagógusai, növendékei, s mindazok, akik rajtuk keresztül kerülnek kapcsolatba a muzsikával, ebben a tanévben még a szokottnál is nívósabb, élénkebb események részesei lehettek. Harminc évvel ezelőtt Cegléden alakult meg az első állami zeneiskola, s a jubileumi tanávzáróra e héten kerül sor, míg az ünnepi hangversenyek, megemlékezések a Ceglédi ősz keretében zajlanak majd. A legnagyobb kiterjedésű, Legnagyobb körzetet átölelő Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola „mindössze” tizenöt éve működik, de a május 25. és június 1. között lebonyolított növendékhangversenyek — Pilisvörösvárott, Zsámbékon, Érden és Solymáron —, valamint az érdi Művelődési Központban megtartott jubileumi ünnepség színvonala, látogatottsága bizonyíték arra, hogy errefelé is sokak szívügye a muzsika. Pedig Budapest tőszomszédságában, tizenegy kihelyezett tagozattal üzemelni egy ilyen intézménynek igazán nem lehet könnyű. Mégis, a fejlődés már akkor is szembeötlő, ha csak statisztikát nézzük: az induláskor 296, jelenleg 712 növendék van; a tanári kar 1966-ban 16 főből, ebben a tanévben már 35 főből állt. Szerzői est Vácott Általában nem örülök a mindenáron ünnepelni akarásnak, az unos-untig megtartott jubileumoknak. Iskolai vonatkozásban azonban én is vallom, hogy szükség van néha az összegezésre s a jövő feladatok előrevetítésére. Most, amikor a közművelődési feladatok, a gazdasági élet kérdéseinek a tükrében még élesebben rajzolódnak ki, nem mindegy, hogy mit végeztünk a ránk bízott feladatokból jól, mit kevésbé sikerültén, s miben vallpttunk esetleg kudarcot. A jövő fejlődésének kulcsa a reális felméréseken, a még odaadóbb feladatvállaláson, s a megvalósítás következetességén múlik. Varsányi Lászióné, a Pest megyei Tanács zenei főelőadója beszédében ugyancsak ezekre a szempontokra hívta fel a figyelmet, s konkrét tényekkel mutatta be a fejlődés állomásait, vázolta a feladatokat, nem titkolva a nehézségeket sem. Még mindig a zeneiskolák tanévzárásánál maradva, a számos növendék- és tanári hangverseny közül is kiemel kedik egy kortárs zenei ese mény: a váci Bartók Béla Állami Zeneiskola szerzői estet rendezett. A városban élő és alkotó zeneszerző, Károlyi Pál művészetét kívánta be mutatni az érdeklődőknek. Az 1968-ban íródott Triphtongus című orgonaműtől, a tavaly kórusra, kamarazenekarra és orgonára komponált Stabat Materig ívelő műsor érdekes keresztmetszetét adta a szerző munkásságának. Az est előadói: Fazekas László (orgona). Kontra Zoltán (zongora). Siklósi Gábor (vibrafon és ütőhangszerek), Falvay Csiperke (gordonka), Stibló Anna (ének), Ella István (orgona), valamint a Musica Humana kamarazenekara és a Vox Humana kórus Makiári József vezetésével. A Duna szemközti partján, Szentendrén, klasszikusok muzsikájának tapsolhattak a június 16-án megrendezett hangverseny résztvevői. Kovács Lóránt fuvolaművész Couperin, Händel, Mozart, Chopin, Dutilleux, Ravel, Poulenc és Ibért műveit tűzte műsorára, melyen zongorán Szaboky Márta működött közre. Véget értek a solymári zenei hetek is, a nagysikerű nyitó kórushangversenyről már hírt adtunk. A többi esemény is sok érdeklődőt vonzott, s ezek közül is méltatást érdemel a televízióban is bemutatott Nevető muzsika, Szokolay Sándor műsora; s a záróprogram, a fúvószenekarok találkozója. Már hagyomány, hogy az amatőr fúvószenekarok évente versengenek a solymári bemutatkozás lehetőségéért. Nem csoda, hisz e község értő, lelkes közönsége mindig igen nagy létszámmal és órákon át kitartó figyelemmel kísérte fellépésüket. A siker ebben az évben sem maradt el. Gazdag nyári program Egy ilyen évadzáró cikk keretében igen nehéz mindenről beszámolni, de talán még fontosabb az elmúlt események mellett felhívni a figyelmet a nyár, a pihenés időszakában megrendezésre kerülő hangversenyekre. Elsősorban a Pest megyei koncerteket említeném, kezdve mindjárt Vácrátóttal, ahol június 27-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar mutatkozik be Kurt Wöss vezényletével, míg augusztus 8-án Tátrai Vilmos vezetésével a Magyar Kamarazenekar ad zenekari estet. A szabadtéri hangversenyrajongók számára igazán ideális környezet a gyönyörű botanikus kert, különleges akusztikájával. Ha netán esőfelhők zavarnák meg a programot, az előadásokat a jelzett dátumokat követő vasárnapokon megismétlik. Vácott július 4-én Lehotka Gábor orgonaművész ad műsort, míg Szentendrén, a Barcsai) Gyűjtemény udvarán július 11-én a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertezik, Rol- la János hangversenymesterrel az élen. Az Országos Filharmónia — sajnos — néhány hagyományos rendezvényét ebben a szezonban már nem folytatja, így például megszűntek a rendszeres fóti orgonahangversenyek. Továbbra is folytatódnak viszont a visegrádi múzeum lelkes munkatársai jóvoltából a koncertek, Mátyás király palotájának udvarán — rossz idő esetén, annak termeiben. Az első előadásra e hét végén kerül sor, amikor a kolozsvári vonósnégyes mutatkozik be Haydn, Beethoven és Schubert művekből összeállított műsorával. Július 4-én majd augusztus 8-án lesznek a következő hangversenyek: régi pengetős hangszerekre épülő együttesek műsorával. Az ifjúság nyári pihenésében, hasznos és szép eseménynek ígérkezik a június végén, július elején megrendezésre kerülő zenei tábor Vácott, s ugyancsak sokan várják már a hagyományos Dunakanyar dalostalálkozót is. Túl a megye határain Természetesen országszerte számos zenei rendezvény várja a túrázni és hangversenyt hallgatni egyformán szerető közönséget. A nyári esemény- naptárból most csak a helyszíneket felvillantva: Eger, Győr, Kőröshegy, Martonvá- sár, Nyírbátor. Pécs egy-egy; Szeged. Tihany, Veszprém két- két; Keszthely három és Budapest négy nyári hangversenyhelyszínnel is büszkélkedhet az Országos Filmharmonia rendezvénysorozatán belül, s mindenütt több dátum is kínálkozik. Nem szabad megfeledkezni az egyéb szabadtéri színpadi zenés előadásokról sem, kezdve a Margitszigettől egészen a Szegedi Szabadtéri Játékokig igen széles a választék, de még azoknak sem kell muzsika nélkül maradniuk, akik nem az előbb felsorolt helyek valamelyikén pihennek majd, hiszen a rádió és a televízió műsorterveiben is szerepelnek sokat ígérő, széles skálájú zenés műsorok. Pintér Emőke i
