Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
1581. MÁJUS 26., KEDD xMtav A KBSZ X. kongresszusán Pest megyét képviselik Leszák Zoltán, a DKV táblakezelője. Marton Éva, a ceglédi 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet tanulója. Mogyorósiné Szabó Éva, a Csepel Autógyár laboránsa. Mrella Péter, a váci 201. számú Szakmunkásképző Intézet tanulója. Nagy Zsuzsanna, a ráckevei Ady Endre Gimnázium tanulója. Nemoda István, a MUSZ Pest megyei elnökség elnöke. Hazafias Népfront Munkabizottságok Hétfőn a Hazafias Népfront székhazában megalakult a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének pedagógiai, valamint olvasomoz- gatmi munkabizottsága. A testületek, — amelyek a tapasztalatok ismeretével, véleményezéssel, tanácsokkal, kezdeményezésekkel segítik a népfrontmoagaknat —, alakuló ülésükön létrehoz.ák munkacsoportjaikat, megvitatták ötéves programjaikat és idei terveiket. A 33 tagú pedagógiai munkabizottság a töboi között hozzájárul ahhoz, hogy a család és az iskola azonos elvek szerint, együttesen nevelje a gyerekeket. Elősegítik a szülők pedagógiai Kultúrájának fejlesztését, a gyerekek általános és szakmai műveltségének megalapozását. A következő hónapokban megvizsgálják a fővárosi tanulók érdeklődését a választandó pálya iránt, valamint az oktatás és a művelődés folyamatát egy komplex nevelésintézményben. Az olvasó mozgalmi munkabizottság öt munkacsoportjának közreműködésével támogatja a mozgalom további kibontakozását, a szocialista kultúra terjesztését, ^ köz- művelődést. Építkezőknek, kistermelőknek Áruház Érden — társulásban A Tüzép fejlesztési koncepciónak megfelelően a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes vezetőivel egyetértésben építőanyag, szerelvények és kerti kisgépek áruházának építését határoztuk el — jelentette be Ipacs László, a Budapest-környéki Tüzép vezérigazgatója. Érden a Benta- völgye Tsz központi területén a 70-es műút mellett könnyű- szerkezetes elemekből felépítendő áruház 2500 négyzetméter alapterületű lesz, 2400 négyzetméteres parkolóval. Jövő augusztusban Neve egyelőre még nincs, mivel ilyen kereskedelmi egység hazánkban, de a szocialista országokban sincs. Az azonban már biztos, hogy az idén augusztus második felében az érdi Bentavölgye Tsz építő ágazata a Kereskedelmi Tervező Intézet tervei alapján elkezdi a munkát, s ha minden jól megy, egy év múltán, 19S2 augusztus végén be is fejezi. A kulcsot azonban nem kell átadniuk, mert a termelőszövetkezet is résztulajdonos lesz. Az áruházat ugyanis a Budapest-környéki Tüzép, a Vasért, a Ravill, a Hermes Áfész, a Bentavölgye Tsz és a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági társulás formájában építteti és üzemelteti. Nem irreális Az előreláthatóan 25—29 millió forintba kerülő hatalmas üzletben huszonöt-har- mincan dolgoznak majd, mintegy *3800—4000 féle cikket árusítanak, s az első' évben 145—150 millió forint forgalmat szeretnének elérni. 1985 végére a forgalom 55—60 százalékos növekedését tervezik. Nem irreális ez a terv, mivel jó helyen lesz (azzal számolnak, hogy nemcsak az érdiek és a budai járásiak keresik fel, hanem egészen Dunaújvárosig, Székesfehérvárig terjed a vonzáskörzetei, korszerű kereskedelmi módszerekkel dolgozik és rengeteg féle keresett árucikket kínál. Megmarad Érden a Tüzép építőanyag telepe és a PIK vas-műszaki áruháza, de várhatóan olyan nagy lesz a kereslet, hogy nem kell félni a kihasználatlanságtól. Barkácsműhsly is lesz Elmondta Ipacs László, hogy a magánépítkezők, a lakásukat berendezni szándékozók és a kiskerttulajdonosok igényeit szándékoznak kielégíteni. Éppen ezért árusítanak majd (közvetlenül és minta után is) Diákmunkások építéfáSsorbun Idén 70 ezren — önként Konkrét feladatok, jól felszerelt táborhelyek várják azt a csaknem 70 ezer középiskolást, főiskolást és egyetemistát, akik idén — a 24. építőtábori évadban — június 28- tól munkához látnak. A vakációban 103 központi táborhelyen, számos megyei szervezésű és főiskolai, egyetemi építőtáborban ragadnak majd szerszámot a diákok, hogy meggyorsítsák a sürgető mezőgazdasági idénymunkák befejezését, -s hogy kipróbálják erejüket a lakásépítkezéseken, út- és vasútépítéseken. A táborozok e napokban veszik át a KISZ-től kapott megbízólevelüket és utazási utalványukat, a táborokban pedig a napi hatórás munka mellett bőven válogathatnak a kulturális, sport és politikai programok között. Ez útóbbiről annyit: első helyen szerepel majd a témák között a KISZ X. kongresszusa, illetve dokumentumainak ismertetése. A táborokat sűrűn látogatják majd .népszerű együttesek, a Radnóti Színpad társulata, s több helyen bemutatják az ifjúsági kabarét. Pest megye 17 építőtáborában több mint tízezer fiatalt fogadnak, így a nagy hagyományú nagykőrösi konzervgyári munkára vagy a biator- bágyi vasútépítésbe. A megyéből idén a tavalyinál 200-al több, 2300 diák indul az ország táboraiba. Kisvárdán, Hevesen, Tiszakécs- kén, Tompán, Körtvélyesen mezőgazdasági munka vár rájuk, 'három építőipari szaktáborban pedig — Budapesten, Szolnokon és Tatabányán — szakmunka. építőanyagokat, szerkezeteket, szakipari és szerelési anyagokat, szerelvényeket, kertművelő és házkörüli gazdasági berendezéseket, vetőmagvakat, műtrágyát, és permetező szereket, barkács szerszámokat, lakásfelszerelési cikkeket és építési üvegárut. Szaktanácsot is adnak a kerttulajdonoisok- nak, üvegezést és házhozszállítást vállalnak. Lesz az áruházban egy kis barkácsmű- hely, ahol némi használati díjért bárki dolgozhat, s még egy presszó is. A lakásépítéshez és a kerti munkához szükséges kisgépek kölcsönzésével is foglalkoznak majd. Sz. P. Brigád a tanácson ? Lehet gyorsabban, egyszerűen | Egy évtizeddel ezelőtt | még elképzelhetetlennek | látszott, hogy a tanácsokon i szocialista brigádok mű- ! ködjenek. Fából vaskarika | — mondták solcan. Hiszen = az apparátusnak egyébként I is meghatározott módon, | szervezetten kell dolgoznia. 1 Más az ipar, ahol a dolgo- = zók brigádokba tömörülve, | okos célok elérésén mun- = kálkodhatnak; s más a i közhivatal... Itt nincs ér- i telme a mozgalomnak. A kétkedőkre rácáfolt az élet Az utóbbi 3—4 évben 147 kollektíva alakult meg Pesit megye tanácsainál, intézményeinél, s közülük jó néhány már elnyerte a szocialista címet. A közelmúltban négy brigádnak adták át az idén alapított kitüntetést: Pest megye kiváló tanácsi munkakollektívája. így: a túrái nagyközségi tanács, a szigetszentmártoni tanács, a nagykátai járási földhivatal és az üllői tanács kollektivái kaptáik meg. (Ez utóbbi eseményről május 7-i lapunkban hírt adtunk.) Az állam nem én vagyok Különösen jó eredményeket értek el a munkakollektívák a monori járásban, ahol 16 közösség alakult eddig, s ahová már tapasztalatcserére járnak más járásokból, sőt, más megyékből is. Ez nem lehet véletlen; annak is köszönhető, hogy a járási hivatal vezetői szorgalmazzák, támogatják a b'rigádélet virágzását. Ugyanilyen fontos, hogy a helyi tanács vezetői hogyan segítik a brigádokat, látnak-e fantáziát létükben, működésükben? Üllő talán a legjobb példa arra, milyen lehetőségek rejlenek a brigádmozgalomban. Itt, a nagyközségi tanács elnöke, Erdei Gábor hittel vallja — a közismert mondással ellentétben —, hogy az állam nem én vagyok. A tanács dolgozóinak legjobb tudásuk szerint, tiszta lelkiismerettel kell dolgozniuk, szolgálni a nagyobb közösséget, a csaknem tízezer lakost. Nem szabad visszaélni azzal, hogy mi vagyunk a tanács, ellenkezőlég: élni a lehetőséggel, hogyan segíthetik a község fejlődését. A tanácsi dolgozó akkor jó, ha az utcán is előre köszön az állampolgároknak, s azok fogadják is a köszönést Ha akkor sincs harag, amikor netán elmarasztaló határozatot kénytelen hozni a köztisztviselő. A tanácselnök hitvallása — s mindaz, amit eddig e cikkben írtunk —, üres frázis, fölös szócséplés lenne, ha nem állnának a szavak mögött megejtően szép emberi tettek. Olyanok, amelyek példaként is szolgálhatnak. Ágyneművel, ruhával segítettek A brigádnapló tanúsága szerint az üllőiek 1977. február 23-án csatlakoztak a csepeli munkások felhívásához, és megalakították a Tamás Áron mun'kabrigádot. (Tamás Áron vasesztergályos Erdélyből származott Üllőre, ahol a Tanácsköztársaság idején a direktórium elnöke volt. 1920- ban a Budapesten vérengző tiszti különítmények kivégezték.) A brigádnaplóban sok olyan eseményt jegyeztek fel, amelyek — úgymond — szokványosak, vagyis, a legtöbb naplóban megtalálhatóak. Emellett azonban számos egyedi, különös vállalás is olvasható. Társadalmi munkában segítettek a 16 tantermes, iskola építésében, később a könyvtár, majd az óvoda készítésében. Közös kirándulások, üdvözlő lapok belhonból és külföldről — Rámából, Bécsiből —, véradás megszervezése, születésnapi és névnapi köszöntések, koszorúzás, részvétel a politikai oktatáson és így tovább. Más jellegű dolgok: rendbehozzák egy idős ember lakását, ruhával, ágyneművel ellátják; a nyugdíjas, betegeskedő. volt tanácsi dolgozókat meglátogatják; télapóajándék a gyerekes családoknak, gondoskodás a gyomról szociális otthon lakóiról; gondozzák Maskó Ödön sírját — hozzátartozója nem lévén a községben ; a tanév végén köszöntik — ajándékkal —, az árva és félárva ballagó diákokat. Hosszan lehetne sorolni az emberbaráti akciókat. Mindez hasznos, elismerésre méltó. De; mit tettek saját munkaterületükön? Gyorsított ügyintézés Az üzemekben viszonylag egyszerűen meg lehet állapítani, és százalékokban kifejezni, melyik brigád dolgozott jól, mennyit termelt. Az ügyintézés mennyiségéit és minőségét nem lehet számokkal mérni. Az viszont nyilvánvaló, hogy a bürókráciáit lehet — és kell is — csökkenteni. A Tamás Áron brigád vállalta, hogy az előírt 30 nap helyett rövidebb idő alatt intézik az állampolgárok ügyes- bajos dolgait. Sikerült: 15—20 nap lett az átfutási idő. Nem tologatják az aktát egyik asztalról a másikra, mondván, ez nem az én reszortom. A kollektíva húsz tagja egyaránt szívügyének érzi, hogy gyorsan, rendben menjenek a dolgok, akkor is, ha valaki beteg vagy szabadságon van. Bevezettek néhány — apróságnak látszó — újítást, formanyomtatványokat szerkesztettek, és sosem mondják: tessék egy hét múlva jönni. Az sem közömbös, milyen hangon beszélnek a tanácsiak velünk, ügyfelekkel: gorombán vagy kulturáltan, udvariasan? Üllőn ez utóbbi a jellemző. Tudják, hogy szolgálatot teljesítenek, a nagy közösség, a község lakóinak javára. Mint Kemencei Ist- vánné, a szocialista brigád vezetője mondta: nemcsak iskolát, óvodát lehet építeni, hanem szép közösségi életet is. Semmi különöset nem tettek, mondják a brigádtagok, csak visszaemlékeztek apparátusi esküjükre: híven teljesítik hivatásukat. Ilyen formában minden tanácson létjogosultsága van a szocialista brigádnak, s kívánatos, hogy kiterebélyesedjen a mozgalom. Palád! József Sitátarony-hőmérő és villan ypásstar A sikert sem adják Ingyen Mletképes modell a dél-hadai tájén A LEGNEHEZEBB és a legszeob esztendő — így minősíti Czinczok György, a Sasad Tsz elnöke 19<>0-at. De vele sincs másképpen, mint a sikernek jószivvel örvendő emberrel: inkább arról beszél, miért volt olyan sikeres a múlt év. — Nagyon csúnyán hangzik, de ez az igazság: a 160 millió forint tiszta nyereséget tartjuk a legdöntőbb érvnek. Gondolja csak el, ez kétszer akkora jövedelem, mint a megye egyik mezőgazdaságilag igen értékes járásában, a szövetkezeti szférában megtermelt összes haszon. Szép summa, szinte felfoghatatlan összeg a köznapi értelemben. De talán akad ta- pinthatóbb, életközelibb momentum is a Sasad Tsz tavalyi krónikájában? — Nem is kevés. Nézze, a szövetkezet két éve egyesült. S mint ilyenkor lenni szokott, az erősebb, a szervezettebb, magasabb technológiai színvonalat képviselő gazdaság lett az irányt adó. Ráadásul egy, a közös gazdálkodás értelmébe vetett hitét már- már elvesztő kollektívát kellett a mindennapi munkában erkölcsileg megerősíteni. Ehhez határozottság és népszerűtlen feladatok vállalásának merészsége is szükségeltetett. Ma ott tartunk, a becsületes dolgozók nemcsak elfogadják, igényt is tartanak a csőlátókban és termelésben egyaránt. Milyen változásokat hozott a Sasad ez életkörülmények- oen? — Távol állunk attól, hogy minden, a fúzió előttit rossznak, kivetnivalónak tartsunk. Mégis tény, a hat község egyikében, ahol jelenleg gazdálkodunk, szinte a falu szégyené volt a tsz-központ. Azóta: van ebédlőjük, mosdójuk az ottaniaknak. — Talán nem közvetlenül a munkafeltételek körébe tartozik a dolog, de egészen bizonyos, hozzájárult a tagság közérzetének javulásához a növénytermesztés alacsony technikai színvonalának felszámolása — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Jenő növénytermesztési ágazatvezető. — A sóskútiak, tárnokiak a rövidebb munkaidőben is látják a modernizálás hasznát, de a korábbinál sokkal magasabb terméshozamokkal is dicsekedhetnek. 1978-ban 950 hektár átlagában 44 mázsa . búzát, tavaly már 55,7 mázsát takarítottak be, hasonlóan a kukorica 50 mázsáról 60,2-re emelkedett. A múlt őszön a budai járásban elsőként végeztek a tengeri kombájnolásával és most május negyedikén már földben volt a kukorica magja — sorolja az ágazat meggyőző számait, eredményeit. De mi a helyzet a virágtermesztés háza táján? Az utóbfegyelemre. Az emberi kap-1 bi időben rossz híreket kapunk a dísznövénnyel foglalkozó gazdaságokból. — Ha arra kíváncsi, miért olyan drága a virág, akkor inkább az üvegházakban dolgozóktól érdeklődjön, mint a bolti eladóktól. Az energiaárak ugyanis 80—85 százalékkal ugrottak meg, az értékesítésben viszont csupán 2—3 százalékos eredményjavulást könyvelhettünk el. Ennek ellenére nem vagyunk borúlátóak. Előbb-utóbb be kell következnie a konjunktúrának. Bezárni a boltot már csak azért sem lehet, mert a virágtermesztési ágazatban óriási értéket képviselnek az állóeszközök. . — Amit nem kerülhetünk el, az a rekonstrukció. Az új, észszerűbb energiatakarékos módszerek bevezetésével nem halogatjuk tovább — állítja Zsuppán István kertész, aki 14 esztendős kora óta dolgozik a közös gazdaságban. A munka mellett elvégezte a technikumot. Mi a hobbija? — kérdezem oldani igyekezve a sú- -lyos közgazdasági elemzést. — Természetesen a kertészet — válaszolja komoly arccal Zsuppán István. Arról már nem is merem faggatni, jó embernek tartja-e magát. Hiszen ő nem csupán a virágot, de azok között is leginkább a cikláment szereti... KÖTŐDNI, úgy látszik, akkor is lehet egy óriás szövetkezethez, ha ember nem a hagyományos értelemben vett mezőgazdaságban, vagy esetünkben, a kertészetben dolgozik. Kaszab Erzsébet négy éve talált magára és érdekes, szép munkára Sasad Mezőgazda- sági műszereket gyártó részlegében. — Különböző silótorony- hőmérőket, baromfi villanypásztorokat készítünk a 29-es telepen. Az Orionból kerültem ide. A kis széria miatt jöttem, a változatosabb munkáért. És a kereset? — Négyezer forint. Megjárja. — Hát ha nem kellene olyan sokat az albérletre fizetnem, nem is kívánnék többet.* Lakás? — Egyelőre csak álom — válaszolja a fiatal műszerésznő. — Ki tudja? Talán nem annyira teljesíthetetlen Kaszab Erzsébet vágya, hiszen a szövetkezet jóvoltából már szép számmal jutottak otthonhoz. A gazdaság adott pénzt lakásépítési alapjából az ezt igénylőknek. A SASAD TSZ életében 1978 óta generális változások következtek be. A termelésben létrejött egy igen életképes modell: A dél-budai tájon egységes folyamattá rendeződött a termelés, a feldolgozás és az értékesítés. Közben az embert sem veszítették szem elől. — Azt szeretném, ha minél többen lennének nálunk azok, akik nemcsak az eszükkel, de a szívükkel is a szövetkezet ügye mellett voksolnak — mondja Czinczok György beszélgetésünk végén. Meg is tesznek mindent ennek érdekében. Valkó Béla t
