Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

1981. MÄ.TUS 1., PÉNTEK m* crtr ff szfimap Avatások, átadások Ismét gazdagabbak lettünk Nemcsak szemre tetszetős, de korszerű is a budakeszi művelődési ház és járási könyvtár Egyenletesen, kiegyensúlyo­zottan gyarapodik, fejlődik Pest megye. Lapunk hasáb­jain is gyakran adunk hírt kisebb és nagyobb közössé­gek eredményeiről, új léte­sítmények elkészültéről. Most a munkásosztály nemzetközi ünnepiének tiszteletére is több helyütt adtak át új művelő­dési, gyermekintézményeket. Az építkezések munkálatait szinte mindenütt társadalmi összefogás segítette. Művelődési ház Pest megye életét köztudot­tan meghatározza az, hogy határos a fővárossal. így van ez a művelődés, a kulturáló- dás, a szórakozás területén is. A megye vezetői a lakosság­gal azonban sokat tesznek azért, hogy a helybeliek tele­pülésükön jussanak megfelelő művelődési lehetőséghez. Ezt figyelhetjük meg például a budai járásban is. Az elmúlt esztendőkben a járás sok köz­ségében újították fel a műve­lődési házakat, a könyvtára­kat, új könyvpavilonokat ad­tak át. Nagykovácsiban pél­dául olyan művelődési komp­lexum készült el korábban, melynek tevékenysége országo­san is elismerésre méltó lehet. Tegnap újabb létesítmény­nyel gazdagodott a járás, fel­avatták Budakeszin az Erkel Ferenc művelődési házat és járási könyvtárat. A hangu­latos, szemre is tetszetős lé­tesítményben a művelődés sokfajta formájára van lehe­tőség. A kétemeletes épület avatásán, melynek pinceszint­jét például a balett, a test­edzés kedvelői használhatják, részt vett Marczali László nyugalmazott kulturális mi­niszter. A létesítményt Ba­rinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára adta át. Mint mondta: a művelődési ház és könyvtár kiválóan szolgálhatja a kultu­rálódási, a színvonalas szóra­kozást. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha az intéz­mény munkáját megfelelően irányítják a művelődés helyi szakemberei. Az épület költségei elérik a 25 millió forintot. Jelentős volt azonban — hárommillió forint — a helybeliek társa­dalmi munkája is. Hasonló módon készültek el az építke­zés tervei. Az ünnepség befe­jező részében elismerő okle­velet vehettek át a legered­Külföldi küldöttségek A mágus 1-i ünnepségen A SZOT elnökségének meg­hívására 34 ország 37 országos szakszervezeti központjának és két nemzetközi szakszervezeti szövetség képviselői érkeztek hazánkba, hogy részt vegye­nek a május 1-i ünnepségeken. A küldöttség tagjai részt vesznek a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán, is­merkednek a magyar szak- szervezetek társadalomban be­töltött szerepével, ipari és me­zőgazdasági üzemekben tanul­mányozzák az üzemi szakszer­vezeti szervezetek jog- és ha­táskörét, az üzemi demokrácia gyakorlatát. ményesebb építő üzemek, köztük a generálkivitelező, a MEZÉPSZER munkatársai. Az avatási ünnepséget színvona­las kulturális műsor zárta, majd rövid bemutató követ­kezett. Gyermekintézmények Példamutató Pest megyében az a törekvés is, melyet a gyermekek, a szülők gondjai­nak megszüntetésére tapasz­talhatunk. Tegnap ismét több gyermeklétesítmény korszerű­sítéséről kaptunk hírt. Februárban kezdték például és május elsejére már be is fejeződött Örkényben a régi iskola átalakítása óvodává. Régóta nehéz gondja volt a lakosságnak, hogy kevés volt az óvodai hely. Az Örkényi építőipari szövetkezet, a Béke Termelőszövetkezet karban­tartó brigádja, karöltve a helybeli kisiparosokkal, társa­dalmi munkában vállalta az átalakítási munkálatokat. így 100 ezer forintból — csak az anyag árát felszámítva — 50 gyereket befogadó óvodát avattak. A tegnap tartott ün­nepségen Somogyvári László községi tanácselnök adta át jelképesen a létesítményt Nagy Gábornénak, az óvoda vezetőjének. ínycsiklandózóan illatozott tegnap az ebéd a pusztavacsi óvoda új konyhájában is. El­készült 2,6 millió forint költ­séggel az új konyhai részleg. Ezután 300 kisgyereknek ké­szíthetnek ott harapnivalót. Elismerésre méltó az a segít­ség is, amit sorkatonák, és a Monori Állami Gazdaság dol­gozói adtak. A költségeknek ugyanis jelentős része — 600 ezer forint — volt a társadal­mi munka. Ugyancsak gyarapodott Ve­rőcemaros gyermekintézmé­nyednek hálózata is. A Liget utcai óvoda környékén lakó szülők örömére tegáap Krima János, az MSZMP váci járá­si bizottságának első titkára adta át a kibővített 2. számú óvodát. A munkálatok értéke 1,3 millió forint volt Most a korábbi kettő helyett három foglalkoztató ad otthont nap­közben, a gyerekeknek, az épí­tők külön ebédlőt is kialakí­tottak. Az avatási ünnepségen az óvodások műsorral kedves­kedtek a jelenlevőknek, több társadalmi munkás és kollek­tíva részesült elismerésben teljesítményéért. melyre a tulaj vagy egy hetet szánt volna. Hogy testületileg elutazzanak társuk katonai esküjére, hogy egy láda sör mellett csendesen megünne­peljenek egy-egy névnapot, kitüntetést. Hogy hajókirán­dulást szervezzenek a felesé­geknek, így köszönve meg a megértést, a türelmet a hosz- szú-hosszú túlórákért, a gya­kori távollétért. Elismeréseik száma nehezen sorolható. Többszörös szak­ma-, tröszt-, vállalat kiváló szocialista brigád. A műhely egyik traverzén bekeretezett oklevelek. Á, legyintenek a negyede a meglévőknek, de nincs hely azokat is kirakni. Figyelik őket. erősen. Nem irigykedve, de kritikusan. A kollégák, a többiek. Állan­dóan és újra meg újra bizo­nyítaniuk kell. . Szakszervezeti választás volt. A javasolt főbizalmit nem tartották megfelelőnek. A gyűlésen elmondták, érvekkel igazolták: miért. Azt is, ki lenne alkalmasabb. Az ő je­löltjük „jqtt be”. Harag nincs, sem a leszavazottal, sem a ja­vaslókkal. A brigádnaplóba hamis adat, mondat nem kerülhet. Ez törvény. Beragasztott szín­házjegy „falból”? Ha szín­házba mennek (és gyakran mennek), viszik a munkaver- senyfelelőst is: gyere, komám, azután te magad írd be, mit láttunk. Négyezer-négyezerkétszáz az átlagfizetésük. Munkájuk mostanában több. A népgaz­daság az erőműtől szakaszos üzemelést kíván. A gyakori leállás, indulás, leállás, indu­lás jobban megviseli a beren­dezéseket, mint folyamatos működtetésük. Nemcsak ne­kik kellett tudomásul venni, de másokkal is igyekeztek megértetni: a társadalmi ér­dek követeli ezt, és bár a többletmunkával az egyéni ér­deket sérelem éri, ezt a na­gyobb cél igazolja. Nehéz fel­adat volt. Barátok. Ismerik, kedvelik, megbecsülik egymást. És a munkájukat. Vallják: az hozta őket össze, öt éve már, hogy így van együtt a tizenkét em­ber. Skriba József brigádve­zető, András Béla, Ádám Gyu­la, Kovács Ferenc, Köllő Jó­zsef, Peredi János, Radovan Antal, Sinkó Miklós, Szabó Lajos, Tóth László, Töreki Jó­zsef és ifj. Veres Balázs. 1981. május 1-től a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja. Andai György Sportpálya Üj bitumenes sportpályát avattak tegnap Szödligeten. A Pest megyei Üt- és Hídépí­tő Vállalat más e községben munkájával együtt készítette el a pályát. Korábban a falu­beliek is társadalmi munká­ban alakították ki a művelődési ház mögötti területet. Most újra ők következnek, hiszen a pálya körüli tereprendezés és parkosítás még hátravan. Vé­gül még egy hír Sződligetről: az ünnepen adták át a Szent István utca Dunai fasor és Szabadság tér közötti szaka­szát, amelyet több mint egy millió forintos költséggel újí tottak fel. • • Önállóan és elkötelezetten Beszélgetés Jakab Sándorral\ a SIÓT főtitkárhelyettesével „A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak a to­vábbi tennivalók összehango­lásában” ,— ezzel a mondattal fejeződik be a közlemény, amelyet a két országos veze­tő szerv legutóbbi megbeszé­léséről adtak ki. Mindennapi gyakorlat immár, hogy az ál­lami és a szakszervezeti veze­tők — a legfelső szinttől a vállalatokig, sőt a műhelyekig — megtárgyalják egymással a feladatokat, az előrelépés fel­tételeit. A szakszervezet önál­ló tényező minden területen, s ez a legkevésbé sem mond ellent annak, hogy érvényesí­ti és végrehajtja a párt politi­káját. Erről beszélgettünk Jakab Sándorral, a SZOT fő­titkárhelyettesével. Q Május elseje alkalmával különösen időszerű visszapil­lantani a történelmi előzmé­nyekre. Mióta tekinthető önál­ló politikai tényezőnek Ma­gyarországon a szakszervezet? — Hazánkban mintegy 120 épes múltra tekinthet visza a szakszervezeti mozgalom. Már a kezdet kezdetén is, de külö­nösen azóta, hogy megalakul­tak az egyes szakmai szerve­zetek, kénytelenek voltak a tőkések elfogadni azokat tár­gyalópartnerként. Ez az adott körülmények között azt jelen­tette, hogy önálló politikai té­nyezőként léptek fel. Később pedig, a Horthy-rendszer ide­jén igen nagy jelentősége volt annak, hogy a szakszervezetek legálisan működtek, a kom­munisták felismerték az eb­ben rejlő lehetőségeket. Elég talán csak arra emlékeztetni, hogy a szakszervezetek segít­ségével lehetett megszervezni az 1930. szeptember 1-i bu­dapesti tömegtüntetést. Rajk László és más kommunista vezetők imáyították az építő- múnkásók és egyéb szakmák dolgozóinak sztrájkjait. % .És a felszabadulás után? — Már az ideiglenes nem­zetgyűlésben és a nemzeti bi­zottságokban is külön képvi­selői voltak a szakszervezetek­nek. Az akkori szaktanács a koalíciós harcok idején a balodali blokk önálló tagja volt, s jelentős szerepet ját­szott abban, hogy sikerült ki­szorítani a hatalomból a jobb­oldalt. @ Milyen felfogások ismere­tevékenysége. Nyugat-Európá- ban — számos, közismert okból — az utóbbi években éleződött a tőke és a munka közti ellentét, szaporodnak a sztrájkok* és azokon belül nö­vekszik a politikai okokból vagy legalábbis a politika ál­tal erősen motivált sztrájkok száma és súlya. Nagyon is in­dokolt tehát, hogy mostaná­ban sorra jelennek meg tanul­mányok és úgynevezett előre­jelzések ezekben az országok­ban a 80-as, 90-es évek szak­szervezeti mozgalmáról. # Mit jelent pontosan, kö­zelebbről az annyit emlegetett „beleszólás”? — Előtérbe került ez kele­ten és nyugaton egyaránt, de természetes, hogy más-más tartalommal. Nyugaton a tő­kés munkáltatók és maga a kapitalista társadalom úgy igyekszik a válság okozta gondjait leküzdeni, hogy tá­madást indít a szociális vív­mányok, illetve az erre for­dított költségvetési összegek ellen. Növekszik és egyes tő­kés országokban minden ko­rábbinál nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség. Ezellen a szakszervezeteknek fel kell lépniük és fel is lépnek. Hal­latják szavukat, beleszólnak a társadalmi kérdésekbe, a válság leküzdésének lehetősé­geiről folyó vitákba is. S a XX. század utolsó negyedé­ben már nem tehetik meg a tőkések azt, amit korábban oly sokszor megtettek — nem mellőzhetik, nem hagyhatják figyelmen kívül a munkások, a szakszervezetek véleményét. O Ml a helyzet szocialista viszonyok között? tesek ma a szakszervezet jel­legéről, feladatairól, ezen be­lül az önállóságról? — Itt ismét vissza kell ka­nyarodnunk a múlthoz. Ré­gen, de különösen a két világ­háború közti időben a ma­gyar szakszervezetek tagjai automatikusan a Szociálde­mokrata Párt tagjai is lettek. Ez'’alól csak az ifjúmunká­sok képeztek kivételt, de ők is csak a háborús években. Ma számos nyugat-európai or­szágban hasonló a helyzet, de mivel ott több párt van, szin­te ugyanannyi szakszervezet is működik. Újabban minde­nütt az érdeklődés középpont­jába került a szakszervezet, különösen mint társadalmi szervezet, annak szerepe és — Először is: gondolnunk kell arra, hogy napjainkban nemzedékváltás i/.tört&iik.' az életnek minden területén. Azok a fiatalok, akik már a felszabadulás után nevelked­tek, nem voltak aktív résztve­vői a társadalmi átalakulás­nak. Az idősebb nemzedékek számára természetes, hogy miénk az ország, a fiatalab­baknak még meg kell tanulniuk ezt, bele kell jönniük a tu­lajdonosi szemléletbe. Ez pe­dig csakis úgy lehetséges, ha látja a fiatal, hogy tényleg beleszólhat a dolgok meneté­be, életének, munkakörülmé­nyeinek alakításába, a bérel­osztásba és egy sor más, fon­tos kérdésbe. # Hogyan kell értelmezni feladataik, amelyeket nem a pártnak, nem más szerveze­teknek, hanem csakis és kizá­rólag a szakszervezeteknek kell megoldaniuk. A sok közül egy példa: szakszervezeti fel­adat a munkavédelem, a sao- ciálispolitikad teendők egész sora. az üdültetés. De ezeken túlmenően is szükséges^ hogy egyes témaköröket a szakszer­vezetek dolgozzanak fel, je­lezzék a termelés, a munka, a mindennapi élet területén adódó problémákat. S nem utolsósorban: vegyenek részt a szakszervezetek a végrehaj­tásban is, országosan éppúgy, mint az egyes szakmákban és az üzemekben. 9 Ez utóbbinál maradva: a Minisztertanács és a SZOT 1976-os döntése — megváltozott gazdasági viszonyokhoz alkal­mazkodva—nagyobb_jogkört adott a szakszervezeti bizai- miaknak és bizalmitestületek­nek. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? — Hazánkban a dolgozók 96 százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek. Természe­tes, hogy az egyes emberek számára a szakszervezet — az az alapszervezet, amely mun­kahelyükön működik. Ennek kell beleszólnia az ő bérezési és termelési ügyeibe. Ez inté­zi üdültetését, ez gondosko­dik a munkavédfelmi felszere­lések, berendezések szabály- szerű meglétéről, stb. Az alapszervezet és a bizalmi van tehát napi kapcsolatban az egyes dolgozóval. A helyi szb döntései kötelezőek a szakszervezeti tagságra, de en­nek kell képviselnie a szak­szervezeti tagságot az üzemi döntéseknél, ismertetnie ál­láspontját határozathozatal előtt, önálló politikái ténye­zőnek kell tehát lennie, s a gyakorlat azt bizonyítja, hogy mind több helyen egyre in­kább azzá fejlődik. A tagság­nak tudnia kell, _ hogy mi a szakszervezet véleménye, s nem utolsósorban azt Is, hogy az ő, az egyes dolgozó vélemé­nye eljutott-e a magasabb testületekhez. Jelentékeny eredményeink vannak e téren, de a legjobb módszereket to­vább kutatjuk. • Milyen területeken tart azt, hogy a szakszervezetek szervezetileg önállóak? — Helyesebb úgy mondani: szervezetileg önállóak és po­litikailag elkötelezettek. A kettőt nem lehet egymástól el­választani. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt a dolgozó nép élcsapata, horinzontálisan és vertikálisan is átfogja az egész társadalmat, vezető sze­repét nem lehet vitatni. Mint ahogyan nem lehet „nem po­litizálni” sem. A szakszervezet a bérből és fizetésből élők szervezete, tagjai a szocializ­mus eszméjét és gyakorlatát a magukénak vallják. Vannak a szakszervezeteknek speciális Ízletes harapnivalót főztek a pusztavacsi gyerekek­nek az új gyermek konyhán az átadás napján Az átalakított épületben már önfeledten játszanak az Örkényi óvodások szükségesnek további előrelé­pést? — A Minisztertanács és a SZOT együttműködéséhez és munkamódszeréhez hasonló alakult ki a 19 megyében és a 19 szakmában is. A közel­jövőben újjá alakulnak — ahol még nincsenek — a köz­ségi szakmaközi bizottságok, amelyek érdekképviseleti funkciókat is látnak el. Be­leszólhatnak s bele is kel; szólniuk a lakóterület fejlesz­tésébe, az ipartelepítésbe, a lakosság szociális ellátásának ügyeibe stb. Mindezekben le­gyenek partnerei az állam­igazgatás megyei tanácsainak a szakszervezetek megyei ta­nácsai. Hasonlóképpen fejlesz­teni kell a partnerkapcsolatot a minisztériumok és a megfe­lelő szakmai szakszervezetek között. A véleménycseréknek a haladást, a fejlődést kell előbbre vinniük, ne legyenek öncélúak. Élő, eleven kapcso­latra gondolunk, amelyben a szakszervezetek megmutathat­ják életképességüket és ön­állóságukat. Mindez azonban nem állhat szemben a köz­ponti akarattal, vagyis az ön­állóság korántsem jelenthet valami önmagáért való füg­getlenséget. S ami ugyancsak fontos: nem mehet a többi szakma, más dolgozók rovásá­ra. Nyíltan, nyilvánosan aka­runk dolgozni, ezt megkíván­juk az egyes szakszervezetek­től, az SZMT-ktől, a szakma­közi bizottságoktól, de az egyes üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságai tó bizalmi testületéitől, minder, egyes bizalmitól — mondotta befejezésül Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Várkonyi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom