Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
1981. MÄ.TUS 1., PÉNTEK m* crtr ff szfimap Avatások, átadások Ismét gazdagabbak lettünk Nemcsak szemre tetszetős, de korszerű is a budakeszi művelődési ház és járási könyvtár Egyenletesen, kiegyensúlyozottan gyarapodik, fejlődik Pest megye. Lapunk hasábjain is gyakran adunk hírt kisebb és nagyobb közösségek eredményeiről, új létesítmények elkészültéről. Most a munkásosztály nemzetközi ünnepiének tiszteletére is több helyütt adtak át új művelődési, gyermekintézményeket. Az építkezések munkálatait szinte mindenütt társadalmi összefogás segítette. Művelődési ház Pest megye életét köztudottan meghatározza az, hogy határos a fővárossal. így van ez a művelődés, a kulturáló- dás, a szórakozás területén is. A megye vezetői a lakossággal azonban sokat tesznek azért, hogy a helybeliek településükön jussanak megfelelő művelődési lehetőséghez. Ezt figyelhetjük meg például a budai járásban is. Az elmúlt esztendőkben a járás sok községében újították fel a művelődési házakat, a könyvtárakat, új könyvpavilonokat adtak át. Nagykovácsiban például olyan művelődési komplexum készült el korábban, melynek tevékenysége országosan is elismerésre méltó lehet. Tegnap újabb létesítménynyel gazdagodott a járás, felavatták Budakeszin az Erkel Ferenc művelődési házat és járási könyvtárat. A hangulatos, szemre is tetszetős létesítményben a művelődés sokfajta formájára van lehetőség. A kétemeletes épület avatásán, melynek pinceszintjét például a balett, a testedzés kedvelői használhatják, részt vett Marczali László nyugalmazott kulturális miniszter. A létesítményt Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára adta át. Mint mondta: a művelődési ház és könyvtár kiválóan szolgálhatja a kulturálódási, a színvonalas szórakozást. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha az intézmény munkáját megfelelően irányítják a művelődés helyi szakemberei. Az épület költségei elérik a 25 millió forintot. Jelentős volt azonban — hárommillió forint — a helybeliek társadalmi munkája is. Hasonló módon készültek el az építkezés tervei. Az ünnepség befejező részében elismerő oklevelet vehettek át a legeredKülföldi küldöttségek A mágus 1-i ünnepségen A SZOT elnökségének meghívására 34 ország 37 országos szakszervezeti központjának és két nemzetközi szakszervezeti szövetség képviselői érkeztek hazánkba, hogy részt vegyenek a május 1-i ünnepségeken. A küldöttség tagjai részt vesznek a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán, ismerkednek a magyar szak- szervezetek társadalomban betöltött szerepével, ipari és mezőgazdasági üzemekben tanulmányozzák az üzemi szakszervezeti szervezetek jog- és hatáskörét, az üzemi demokrácia gyakorlatát. ményesebb építő üzemek, köztük a generálkivitelező, a MEZÉPSZER munkatársai. Az avatási ünnepséget színvonalas kulturális műsor zárta, majd rövid bemutató következett. Gyermekintézmények Példamutató Pest megyében az a törekvés is, melyet a gyermekek, a szülők gondjainak megszüntetésére tapasztalhatunk. Tegnap ismét több gyermeklétesítmény korszerűsítéséről kaptunk hírt. Februárban kezdték például és május elsejére már be is fejeződött Örkényben a régi iskola átalakítása óvodává. Régóta nehéz gondja volt a lakosságnak, hogy kevés volt az óvodai hely. Az Örkényi építőipari szövetkezet, a Béke Termelőszövetkezet karbantartó brigádja, karöltve a helybeli kisiparosokkal, társadalmi munkában vállalta az átalakítási munkálatokat. így 100 ezer forintból — csak az anyag árát felszámítva — 50 gyereket befogadó óvodát avattak. A tegnap tartott ünnepségen Somogyvári László községi tanácselnök adta át jelképesen a létesítményt Nagy Gábornénak, az óvoda vezetőjének. ínycsiklandózóan illatozott tegnap az ebéd a pusztavacsi óvoda új konyhájában is. Elkészült 2,6 millió forint költséggel az új konyhai részleg. Ezután 300 kisgyereknek készíthetnek ott harapnivalót. Elismerésre méltó az a segítség is, amit sorkatonák, és a Monori Állami Gazdaság dolgozói adtak. A költségeknek ugyanis jelentős része — 600 ezer forint — volt a társadalmi munka. Ugyancsak gyarapodott Verőcemaros gyermekintézményednek hálózata is. A Liget utcai óvoda környékén lakó szülők örömére tegáap Krima János, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára adta át a kibővített 2. számú óvodát. A munkálatok értéke 1,3 millió forint volt Most a korábbi kettő helyett három foglalkoztató ad otthont napközben, a gyerekeknek, az építők külön ebédlőt is kialakítottak. Az avatási ünnepségen az óvodások műsorral kedveskedtek a jelenlevőknek, több társadalmi munkás és kollektíva részesült elismerésben teljesítményéért. melyre a tulaj vagy egy hetet szánt volna. Hogy testületileg elutazzanak társuk katonai esküjére, hogy egy láda sör mellett csendesen megünnepeljenek egy-egy névnapot, kitüntetést. Hogy hajókirándulást szervezzenek a feleségeknek, így köszönve meg a megértést, a türelmet a hosz- szú-hosszú túlórákért, a gyakori távollétért. Elismeréseik száma nehezen sorolható. Többszörös szakma-, tröszt-, vállalat kiváló szocialista brigád. A műhely egyik traverzén bekeretezett oklevelek. Á, legyintenek a negyede a meglévőknek, de nincs hely azokat is kirakni. Figyelik őket. erősen. Nem irigykedve, de kritikusan. A kollégák, a többiek. Állandóan és újra meg újra bizonyítaniuk kell. . Szakszervezeti választás volt. A javasolt főbizalmit nem tartották megfelelőnek. A gyűlésen elmondták, érvekkel igazolták: miért. Azt is, ki lenne alkalmasabb. Az ő jelöltjük „jqtt be”. Harag nincs, sem a leszavazottal, sem a javaslókkal. A brigádnaplóba hamis adat, mondat nem kerülhet. Ez törvény. Beragasztott színházjegy „falból”? Ha színházba mennek (és gyakran mennek), viszik a munkaver- senyfelelőst is: gyere, komám, azután te magad írd be, mit láttunk. Négyezer-négyezerkétszáz az átlagfizetésük. Munkájuk mostanában több. A népgazdaság az erőműtől szakaszos üzemelést kíván. A gyakori leállás, indulás, leállás, indulás jobban megviseli a berendezéseket, mint folyamatos működtetésük. Nemcsak nekik kellett tudomásul venni, de másokkal is igyekeztek megértetni: a társadalmi érdek követeli ezt, és bár a többletmunkával az egyéni érdeket sérelem éri, ezt a nagyobb cél igazolja. Nehéz feladat volt. Barátok. Ismerik, kedvelik, megbecsülik egymást. És a munkájukat. Vallják: az hozta őket össze, öt éve már, hogy így van együtt a tizenkét ember. Skriba József brigádvezető, András Béla, Ádám Gyula, Kovács Ferenc, Köllő József, Peredi János, Radovan Antal, Sinkó Miklós, Szabó Lajos, Tóth László, Töreki József és ifj. Veres Balázs. 1981. május 1-től a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja. Andai György Sportpálya Üj bitumenes sportpályát avattak tegnap Szödligeten. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat más e községben munkájával együtt készítette el a pályát. Korábban a falubeliek is társadalmi munkában alakították ki a művelődési ház mögötti területet. Most újra ők következnek, hiszen a pálya körüli tereprendezés és parkosítás még hátravan. Végül még egy hír Sződligetről: az ünnepen adták át a Szent István utca Dunai fasor és Szabadság tér közötti szakaszát, amelyet több mint egy millió forintos költséggel újí tottak fel. • • Önállóan és elkötelezetten Beszélgetés Jakab Sándorral\ a SIÓT főtitkárhelyettesével „A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak a további tennivalók összehangolásában” ,— ezzel a mondattal fejeződik be a közlemény, amelyet a két országos vezető szerv legutóbbi megbeszéléséről adtak ki. Mindennapi gyakorlat immár, hogy az állami és a szakszervezeti vezetők — a legfelső szinttől a vállalatokig, sőt a műhelyekig — megtárgyalják egymással a feladatokat, az előrelépés feltételeit. A szakszervezet önálló tényező minden területen, s ez a legkevésbé sem mond ellent annak, hogy érvényesíti és végrehajtja a párt politikáját. Erről beszélgettünk Jakab Sándorral, a SZOT főtitkárhelyettesével. Q Május elseje alkalmával különösen időszerű visszapillantani a történelmi előzményekre. Mióta tekinthető önálló politikai tényezőnek Magyarországon a szakszervezet? — Hazánkban mintegy 120 épes múltra tekinthet visza a szakszervezeti mozgalom. Már a kezdet kezdetén is, de különösen azóta, hogy megalakultak az egyes szakmai szervezetek, kénytelenek voltak a tőkések elfogadni azokat tárgyalópartnerként. Ez az adott körülmények között azt jelentette, hogy önálló politikai tényezőként léptek fel. Később pedig, a Horthy-rendszer idején igen nagy jelentősége volt annak, hogy a szakszervezetek legálisan működtek, a kommunisták felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. Elég talán csak arra emlékeztetni, hogy a szakszervezetek segítségével lehetett megszervezni az 1930. szeptember 1-i budapesti tömegtüntetést. Rajk László és más kommunista vezetők imáyították az építő- múnkásók és egyéb szakmák dolgozóinak sztrájkjait. % .És a felszabadulás után? — Már az ideiglenes nemzetgyűlésben és a nemzeti bizottságokban is külön képviselői voltak a szakszervezeteknek. Az akkori szaktanács a koalíciós harcok idején a balodali blokk önálló tagja volt, s jelentős szerepet játszott abban, hogy sikerült kiszorítani a hatalomból a jobboldalt. @ Milyen felfogások ismeretevékenysége. Nyugat-Európá- ban — számos, közismert okból — az utóbbi években éleződött a tőke és a munka közti ellentét, szaporodnak a sztrájkok* és azokon belül növekszik a politikai okokból vagy legalábbis a politika által erősen motivált sztrájkok száma és súlya. Nagyon is indokolt tehát, hogy mostanában sorra jelennek meg tanulmányok és úgynevezett előrejelzések ezekben az országokban a 80-as, 90-es évek szakszervezeti mozgalmáról. # Mit jelent pontosan, közelebbről az annyit emlegetett „beleszólás”? — Előtérbe került ez keleten és nyugaton egyaránt, de természetes, hogy más-más tartalommal. Nyugaton a tőkés munkáltatók és maga a kapitalista társadalom úgy igyekszik a válság okozta gondjait leküzdeni, hogy támadást indít a szociális vívmányok, illetve az erre fordított költségvetési összegek ellen. Növekszik és egyes tőkés országokban minden korábbinál nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség. Ezellen a szakszervezeteknek fel kell lépniük és fel is lépnek. Hallatják szavukat, beleszólnak a társadalmi kérdésekbe, a válság leküzdésének lehetőségeiről folyó vitákba is. S a XX. század utolsó negyedében már nem tehetik meg a tőkések azt, amit korábban oly sokszor megtettek — nem mellőzhetik, nem hagyhatják figyelmen kívül a munkások, a szakszervezetek véleményét. O Ml a helyzet szocialista viszonyok között? tesek ma a szakszervezet jellegéről, feladatairól, ezen belül az önállóságról? — Itt ismét vissza kell kanyarodnunk a múlthoz. Régen, de különösen a két világháború közti időben a magyar szakszervezetek tagjai automatikusan a Szociáldemokrata Párt tagjai is lettek. Ez'’alól csak az ifjúmunkások képeztek kivételt, de ők is csak a háborús években. Ma számos nyugat-európai országban hasonló a helyzet, de mivel ott több párt van, szinte ugyanannyi szakszervezet is működik. Újabban mindenütt az érdeklődés középpontjába került a szakszervezet, különösen mint társadalmi szervezet, annak szerepe és — Először is: gondolnunk kell arra, hogy napjainkban nemzedékváltás i/.tört&iik.' az életnek minden területén. Azok a fiatalok, akik már a felszabadulás után nevelkedtek, nem voltak aktív résztvevői a társadalmi átalakulásnak. Az idősebb nemzedékek számára természetes, hogy miénk az ország, a fiatalabbaknak még meg kell tanulniuk ezt, bele kell jönniük a tulajdonosi szemléletbe. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha látja a fiatal, hogy tényleg beleszólhat a dolgok menetébe, életének, munkakörülményeinek alakításába, a bérelosztásba és egy sor más, fontos kérdésbe. # Hogyan kell értelmezni feladataik, amelyeket nem a pártnak, nem más szervezeteknek, hanem csakis és kizárólag a szakszervezeteknek kell megoldaniuk. A sok közül egy példa: szakszervezeti feladat a munkavédelem, a sao- ciálispolitikad teendők egész sora. az üdültetés. De ezeken túlmenően is szükséges^ hogy egyes témaköröket a szakszervezetek dolgozzanak fel, jelezzék a termelés, a munka, a mindennapi élet területén adódó problémákat. S nem utolsósorban: vegyenek részt a szakszervezetek a végrehajtásban is, országosan éppúgy, mint az egyes szakmákban és az üzemekben. 9 Ez utóbbinál maradva: a Minisztertanács és a SZOT 1976-os döntése — megváltozott gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva—nagyobb_jogkört adott a szakszervezeti bizai- miaknak és bizalmitestületeknek. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? — Hazánkban a dolgozók 96 százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek. Természetes, hogy az egyes emberek számára a szakszervezet — az az alapszervezet, amely munkahelyükön működik. Ennek kell beleszólnia az ő bérezési és termelési ügyeibe. Ez intézi üdültetését, ez gondoskodik a munkavédfelmi felszerelések, berendezések szabály- szerű meglétéről, stb. Az alapszervezet és a bizalmi van tehát napi kapcsolatban az egyes dolgozóval. A helyi szb döntései kötelezőek a szakszervezeti tagságra, de ennek kell képviselnie a szakszervezeti tagságot az üzemi döntéseknél, ismertetnie álláspontját határozathozatal előtt, önálló politikái tényezőnek kell tehát lennie, s a gyakorlat azt bizonyítja, hogy mind több helyen egyre inkább azzá fejlődik. A tagságnak tudnia kell, _ hogy mi a szakszervezet véleménye, s nem utolsósorban azt Is, hogy az ő, az egyes dolgozó véleménye eljutott-e a magasabb testületekhez. Jelentékeny eredményeink vannak e téren, de a legjobb módszereket tovább kutatjuk. • Milyen területeken tart azt, hogy a szakszervezetek szervezetileg önállóak? — Helyesebb úgy mondani: szervezetileg önállóak és politikailag elkötelezettek. A kettőt nem lehet egymástól elválasztani. A Magyar Szocialista Munkáspárt a dolgozó nép élcsapata, horinzontálisan és vertikálisan is átfogja az egész társadalmat, vezető szerepét nem lehet vitatni. Mint ahogyan nem lehet „nem politizálni” sem. A szakszervezet a bérből és fizetésből élők szervezete, tagjai a szocializmus eszméjét és gyakorlatát a magukénak vallják. Vannak a szakszervezeteknek speciális Ízletes harapnivalót főztek a pusztavacsi gyerekeknek az új gyermek konyhán az átadás napján Az átalakított épületben már önfeledten játszanak az Örkényi óvodások szükségesnek további előrelépést? — A Minisztertanács és a SZOT együttműködéséhez és munkamódszeréhez hasonló alakult ki a 19 megyében és a 19 szakmában is. A közeljövőben újjá alakulnak — ahol még nincsenek — a községi szakmaközi bizottságok, amelyek érdekképviseleti funkciókat is látnak el. Beleszólhatnak s bele is kel; szólniuk a lakóterület fejlesztésébe, az ipartelepítésbe, a lakosság szociális ellátásának ügyeibe stb. Mindezekben legyenek partnerei az államigazgatás megyei tanácsainak a szakszervezetek megyei tanácsai. Hasonlóképpen fejleszteni kell a partnerkapcsolatot a minisztériumok és a megfelelő szakmai szakszervezetek között. A véleménycseréknek a haladást, a fejlődést kell előbbre vinniük, ne legyenek öncélúak. Élő, eleven kapcsolatra gondolunk, amelyben a szakszervezetek megmutathatják életképességüket és önállóságukat. Mindez azonban nem állhat szemben a központi akarattal, vagyis az önállóság korántsem jelenthet valami önmagáért való függetlenséget. S ami ugyancsak fontos: nem mehet a többi szakma, más dolgozók rovására. Nyíltan, nyilvánosan akarunk dolgozni, ezt megkívánjuk az egyes szakszervezetektől, az SZMT-ktől, a szakmaközi bizottságoktól, de az egyes üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságai tó bizalmi testületéitől, minder, egyes bizalmitól — mondotta befejezésül Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Várkonyi Endre