Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
6 iS« 4V V/Ilrffl» 1981. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Mit lát a gépkocsi vezetője? A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet munkatársai különleges műszerek felhasználásával azt vizsgálják, hogy mit lát a gépkocsi vezetője, miközben a forgalomban halad. A szem mozgását a mozgó gépkocsiból történő nem mindennapi tv-adás alkalmával a kísérlet irányítói tv-képernyőn figyelhetik meg, illetve láthatják, hogy mit és hogyan észlel a vezető. Az adás képmagnóra is rögzíthető. Jogsegélyszolgálat Kisfizetésűik ügyvédsége Néhány esztendeje történt. A váci HAGY vidéki telephelyén hangszórón adták hírül: ma délután a jogsegélyszolgálat képviseletében dr. Vpor Gyula fogadóórát tart. Tanácsadás, panaszfelvétel az irodában. Nemsokára bekopogtatott az első ügyfél. Doktor úr — mondta — a gyomrom napok óta hasogat... A történet a Cserhát északi lejtői alatt fekvő erdei faluból, Romhényból származik, ahová a 70-es évek végén egyszercsak betoppant egy szemüveges, idős jogászember, a jogsegélyszolgálat. Megjelenése éppoly hirtelennek volt mondható, mint az általa képviselt szervezőt feltűnése a jog porondján. A jogsegélyszolgálat minden hagyomány, előzmény nélkül 1977-ben egyszercsak lett az üzemekben. Azóta már sokféleképpen nevezték, többek között a kispénzűek ügyvédségének. Évi ötvenezer forint önnek segített már a jogsegélyszolgálat? — kérdeztem többektől a váci Fortéban. — Diósjenőn lakom, két iskolás gyerekem van — meséli Láng Tiborné laboráns. — Ősszel úgy találtam, a napközi díjat magasan állapították meg. Mondták, menjek a jogászhoz, ő megnézi a tarifát. Kiderült, hogyha csak napi 1—1 forinttal is, de valóban többet kért az iskola. — Én válóperi ügyben kértem tanácsot. A jogsegély írta Balatoniéi létől Tátra-Lomnicig Az tartsa a markát, aki dolgozik — Életem első szakszervezeti beutalóját Hajdúszoboszlóra kaptam — mondja derűsen Tornai Béláné, a MÁV Dunakeszi Járműjavítójának a dolgozója —. Nászúira mentünk. A férjem is itt dolgozik. A fiam azóta már szinte felnőtt. S most éppen nagy az öröm: az üdülési bizottság úgy döntött, mi mehetünk az idén Cumewaldébe, NDK-ba. A bautzeni járműjavítósokkal hosszú évek óta igen jó a kapcsolatunk. Így azután nyaranta cserélünk, mi megyünk hozzájuk, ők pedig szívesen jönnek a Balaton partjára, az üdülőnkbe. A Dunakeszi Járműjavító szakszervezti bizottságán a napokban döntötték ti az üdülési felelősök, ki kaphat az idén beutalót. Hogy milyenek a lehetőségek? Beszéljenek erről talán a számok. Csere adta lehetőség A magyar tenger partján, Balatomellén az üzemből 124 család üdülhet az idén. Előfordul, hogy egy családból ketten is kapnak beutalót, hiszen sok férj-feleség dolgozik itt. Az üdültetés családos, áitalá- . ban négy személyre szól. A három, vagy annál több gyermek üdültetése ingyenes. A járműjavítósok nemcsak a Balaton partjára, Komáromba is utazhatnak. Az idén körülbelül 150-en. A baráti kapcsolat így is gyümölcsöztethető a környező országok járműjavítósaival. Csereüdülés az NDK-ban, Csehszlovákiában. Cumewal- déba 2 turnus utazhat, összesen 60-an, Wittenbergbe 30-an, Tátra-Lomnicra 32-en. — Mi szívesen megyünk az NDK-ba — vallja Tornai Béláné —, de sokan inkább az itthoni üdülést választják. Igaz, mi is szívesebben utazunk baráti társasággal. Saját sza- kállunkra bejártuk már szinte az egész országot: Hévíz, Beregfürdő, Zirc, Szilvásvárad, Nagyvázsony, Zemplén, Pannonhalma, Kőszeg, Sopron, Győr, Fertőd — mind egy-egy állomás. Az idén Aggtelekre szeretnénk még eljutni. Mindig felkészülten vágunk neki az útnak, könyvekből már ismerjük a történelmi nevezetességeket, a helyi népi hagyományokat. . • A Tornai család tehát így indul útnak, legyen az szakszervezti üdülés vagy csupán hétvégi kiruccanás. Utazásaik emlékét népművészeti tárgyak őrzik. Csak kérni kell Raffa István esztergályos már ötször üdült a balatoniéitól nyaralóban családjával együtt. Nevetve tiltakozik arra a kérdésemre, hogy talán az a közmondás vezérelte a bizottságot a beutalók elosztásánál: minden szentnek maga felé hajlik a keze. ö ugyanis tagja volt a bizottságnak. — Komolyra fordítva a szót, nálunk aki üdülni akar, elóbb- utóbb sorra kerül. Sok a vidéki, a messziről bejáró. Ök eleve nem kérnek beutalót. A kertre, a jószágra hivatkozva inkább otthon maradnak. Nem a legideálisabb megoldás. Az természetes, hogy megnézzük, ki szolgált rá eme szociális juttatásra. Amikor döntünk, tudjuk, hogyan állt helyt a munkában. Az tartsa a markát, aki dolgozik — alapon mérlegelünk. Ismerjük az illető családi, szociális helyzetét is — magyarázza Raffa István. Amíg a Járműjavítóhoz értem, sok munkahelyen érdeklődtem az üdülőjegyek elosztásáról. Még nyitott a kérdés, hogy ki hova utazhat. Az őrbottyáni téglagyárban ke- vesellik a beutalót. Sós Istvánná gépkezelő, Péter János égető és Elek János hegesztő arról panaszkodott: ritkán kerül rájuk sor. Ebben a negyedévben egyetlen beutalót kaptak — 150-en. Hasonló a panasz a gödi általános iskolában is. Hosszú évekig nem kerülnek sorra. Előnyös helyzetben A MÁV Dunakeszi Járműjavítójának szakszervezeti bizottsága viszont még arra is ügyel, hogy Hevét János lakatos Balatonléllén a barátaival egy turnusba kerüljön. — Az természetes, hogy a család együtt pihen. Elég keveset látjuk egymást évközben a nagy rohanásban. A ki- kapcsolódás csak úgy teljes, ha legalább ilyenkor együtt vagyunk. Na, de nemcsak a családdal, hanem legjobb munkatársaimmal is. Így kértük, s erre is figyeltek, amikor a beutalót kitöltötték. Mi minden évben nyaralunk. A feleségem a gödi téeszben dolgozik, egyik évben ő kér beutalót, a másikban meg én — mondja Héver János. Amiktír azt kérdem, ismeri-e más üzemek, gyárak helyzetét, így felel. — Vácott lakom. Más gyárakban dolgozóktól tudom, mi előnyös helyzetben vagyunk. Kedvezők a szociális adottságok, így az üdültetés is. Az ideális az lenne, ha legalább olyan üdülési lehetőség kínálkozna mindenütt, mint a Járműjavítóban. Szalai Mária meg a válóperi keresetemet Is — mondja Bánhalmi Jánosné a dobozüzemben. Király Sándorné laboráns ügye még függőben van. A tét több ezer forint., — Nemrég vezették be diákvári házunkba a gázt. A szereléssel egy váci kisiparost bíztunk meg, de utólag kiderült, sokat számlázott. A jogtanácsos most felszólította, hogy fizesse vissza az indokolatlanul felvett összeget. Ha ez nem vezet eredményre, bírósághoz fordulunk. A gyárban 1300-an dolgoznak, közülük 490-en keresték fel eddig a jogsegélyszolgálatot. Többségük tanácsot kért, száztíz dolgozó ügyében viszont különböző hatóságok (földhivatal. SZTK, tanács) előtt eljártak vagy beadványt készítettek a jogsegélyesek. A szolgálat egyik célja, hogy a termelésből minél kevesebb legyen a kiesés hivatalos ügyek intézése miatt. Bíróság előtt, kvázi ügyvédként harminc esetben képviselték a Forte jogászai a dolgozókat. — Perben csak akkor lépünk fel, ha a dolgozó anyagilag rászorul, s erkölcsileg is erdeimes a védelemre — magyarázza dr. Tátrai István, a Forte jogtanácsosa, a jogsegélyszolgálat vezetője. A díjmentességet a kollektív szerződésben meghatározott alapból biztosítják a szak- szervezeti bizottságok. A Fortéban ez az összeg 50 ezer forint évente, ebből fizeti az szb a jogsegélyszolgálatosok tiszteletdíját. Csíra mellett karó Behajóznak-e a jogsegélyszolgálatosok az ügyvédek felségvizeire? — kezdettől vitatott kérdés ez. Dr. Tátrai diplomatikus. — Azokkal az ügyekkel, amelyek az ügyvédelmek komoly munkát, jelentős anyagi - erkölcsi elismerést jelentenek, mi úgyszólván nem is foglalkozunk. Ilyenek mindenekelőtt az ingatlanügyek, a büntetőperek, s a vagyonmegosztással járó bontóperek. A két szervezet működése közben bizonyos súrlódások vitathatatlanul tapasztalhatók. Ennek csak egyik oka, a kisebb konkurrencia, legalább ennyi feszültséget teremt azonban a jogsegélyszolgálatok mindmáig bizonytalan jogköre, státusa. A gyakorlat egységes és precíz jogszabály hiányában ágazatonként, megyénként. sőt. szinte vállalatonként különbözik. A Fortéban nem ugyanolyan normák szerint dolgozik a jogsegélyszolgálat, mint például az ugyancsak váci HAGY-ban. Míg az előbbi vállalatnál büntetőbíróság előtt egyáltalán nem adnak védelmet a dolgozónak, addig a másodiknál, ha bűncselekmény sértettje az illető, kártérítési igényét támogatják. A jogsegélyszolgálatról csak egy 1976-os irányelv rendelkezik, s ez olyan, mintha a földből kibújt csíra mellé csak egy karót vernének tó. A fejlődéshez azonban tápanyag, napfény és még sok apró dolog kell — jellemezte metaforikusán a helyzetet a Szak- szervezetek megyei Tanácsának egyik munkatársa. Dr. Upor Gyula, a HAGY jogsegélyszolgálatának vezetője, akit polgári bíró korából a váci ügyvédek többnyire még jól ismernek, meséli: — Egy kisajátításhoz kapcsolódó tartási ügyben tőlem is megkérdezte egy védő, már megbocsáss, neked ebben a perben van jogod képviseletre? A helyzet az, hogy a szak- szervezet biztosíthat védelmet tagjainak. Persze más kérdés, hogy ha az ügyvédi munka- közösség sérelmesnek vél valamit, felsőbb fórumoknál szignalizációval, jelzéssel élhet. Független jogászt! A jogtanácsosi kar hosszú idő óta a jogász szakma mostohagyermekének számít. Képzésük gyakran nem éri el a bírák, az ügyészek, ügyvédek oktatásának színvonalát, munkájuk révén pedig elsősorban a vállalati jogban, s nem a magánszemélyek közti vitákban jártasak. Jogászkörökben elterjedt hír szerint így eshetett meg, hogy egy jogsegélyszolgálatos az 500 forintos illetéket postabélyegben ragasztotta fel a bontóperi keresetre. Nem véletlen tehát, hogy a bíróságokon szükségesnek tartják a jogsegélyszolgálatosok továbbképzését, vagy jogtanácsosok helyett (mellett) nyugdíjas ügyvédek, bírók alkalmazását. A szakszervezeti bizottságok mégis többnyire házon belül osztják ki a szerepeket, a vállalati jogtanácsosokat bízva meg a jogsegély nyújtásával. Ez annál inkább különös, mert a SZOT maga sem tartja helyesnek, ha ezt a két funkciót egy személy tölti be. Az üzemi balesetek kártalanítási kérdéseinél, vagy egy fegyelminél a vállalati jogtanácsos érdeke ugyanis eltér a dolgozó érdekeit védő jogsegélyszolgálattól. Alighanem ezzel magyarázható, hogy a jogsegélyszolgálat eredményei mellett, egyik alapvető funkcióját, a dolgozók munkaügyi vitákban történő védelmét csak korlátozott mértékben látja el. A jogsegélyszolgálat kevés helyen lett amolyan munkahelyi ügyvédséggé. A Fortéban a szervezet fennállása óta munkaügyi döntőbizottság vagy bíróság előtt a jogsegélyszolgálat nem képviselt még dolgozót. Ezzel szemben a hasonló létszámmal termelő HAGY-ban, ahol független személy, mint láttuk, nyugdíjas biró a jog- segályszolgálatos, csak 1980— 81-ben négy ilyen ügy volt. Az ilyesmi a legritkább esetben a véletlen műve. Babus Endre > Munkaügyi viták A névtelen levélíró esete Egy nagyvállalat vezérigazgatója .névtelen levelet kapott. Írója rendkívül súlyos vádakat emelt a gyár vezetői és több alkalmazottja ellen, némelyeket még bűncselekmény elkövetésével is gyanúsított. Sikerült kideríteni, hogy a levél szerzője ennek a gyárnak egyik alkalmazottja. Valamennyi állítását alaposan kivizsgálták, mindenkit kihallgattak, szembesítettek, a bizonylatokat ellenőrizték, de a levélben foglaltakat semmi sem igazolta, sőt egyes vonatkozásaiban kifejezetten cáfolta. Ezek után a levélírót fe- gyelmileg elbocsátották. E határozat megváltoztatásáért az illető bírósághoz fordult, és hangoztatta: a névtelen levélben foglaltak a valóságnak mindenben megfelelnek. A munkaügyi bíróságnak a fegyelmi vétséget enyhébben elbíráló ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a fegyelmi eljárás megállapította, hogy a bejelentés rosszhiszemű, rossz szándékú, intrikus, a gyár gazdasági vezetésének és társadalmi szerveinek lejáratását célozta. A dolgozók hangulatát hátrányosan befolyásolta, bizalmatlanságot, feszültséget keltett. — A közérdekű bejelentőt akkor illeti meg a törvényben meghatározott védelem, ha a bejelentésében foglaltak alaposak, illetve az esetleges tévedések jóhiszeműek voltak — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Amennyiben azonban az állapítható meg, hogy o bejelentés rosszhiszeműen történt, vagy alaptalan, elkövetőjét felelősségre kell vonni. — Ebben a perben a fegyelmi ítélet megállapításai egyértelműen bebizonyultak. Ilyen magatartást a Munka Törvénykönyvében foglalt legsúlyosabb fegyelmi büntetést arányban, állónak kell tekinteni. — Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a levélírónál enyhítő körülményként értékelte korábban betöltött társadalmi tisztségét. Ez a megbízatása ugyanis csak még fokozottabb mértékben kötelezhette és tette elvárhatóvá, hogy névtelen bejelentést, megalapozatlanul, ne tegyen. Mindezekre tekintettel törvényt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a kiszabott fegyelmi büntetést aránytalanul súlyosnak találta és enyhítette. Ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. Tudni illik áprilisról A harmincnapos április az év negyedik, a tavasz középső hónapja. Régebben tavaszhónak és Szent György havának is hívták, mert április 21-től égboltunkon a Bika az uralkodó csillagjegy, Bika havának is nevezték. A hó első napján 5 óra 23 perckor van napkelte, 30-án viszont már 4 óra 29-kor. A napnyugta időpontja a hónap kezdetén 18 óra 14 perc, 30-án pedig fél órával később nyugszik le a Nap. Tehát április folyamán több mint másfél órával hosszabbodik meg a nappal részesedése a 24 órából. Ami a várható időjárást illeti, erre vonatkozóan némi támpontot nyújtanak az elmúlt három év adatai. 1978 áprilisában a havi középhőmérséklet Budapesten 10,7, Kecskeméten 9,5, Keszthelyen 9,4, Szegeden 9,9 °C volt. 1979-ben 10,7, 9,1, 9,5, 9,6 fok volt a középhőmérséklet a fenti négy helyen. A tavalyi adatok: 9,7 (Budapest), 8,2 (Kecskemét és Keszthely), 8.01 (Szeged). A havi csapadékmennyiség milliméterben: 1978 — Budapest és Kecskemét 42, Keszthely 62, Szeged 41 milliméter; 1979 a fenti sorrendben — 41, 39, 45 és 21 (!); 1980 — Budapesten 50. Kecskeméten 60, Keszthelyen 63, Szegeden 67. Áprilist általában úgy ismerik, mint szeszélyes hónapot. Az időjárási feljegyzések igazolják is e hónap szeszélyes voltát. A hókezdő csonka héten — 100 év átlaghőmérsékletét figyelembe véve — 8,8 fok várható, míg az utolsó héten előreláthatóan már 13,5 fokra számíthatunk. Valószínűleg az áprilisi időjárás szeszélyes bakugrásai is hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek szintén kedvet kaptak a tréfálkozásra és így máig él az Európában sok száz éves, de az indiai adatok szerint két évezredre is visszanyúló április elsejei beugratások szokása, amikor is igyekszünk a bolondját járatni a családi és ismeretségi körünkhöz tartozókkal. Az utóbbi években áprilisra is besoroltak olyan névnapokat, amelyek korábban nem szerepeltek a naptárban. Így az Urbánok április 1-én ünnepelhetnek, s névnapjukon osztoznak a régi „birtokosokkal”, a Hugókkal. Űj névnap a naptárban a 18-i Aladárhoz most betársult Lambert is. Az idén a húsvét 19-ére és 20-ára esik. A húsvét- hoz kötődő népszokások közül változatlanul él ma is az öntözés és a tojásfestés. A húsvéti tojásfestés, a hímes tojás készítése ugyancsak élő szokás városban, faluban egyaránt. Az öntözés jelképi jelen tősége a termékenyítést és a megtisztutást példázza, a tojás pedig ősi idők óta egész Eurázsiában a termékenység szimbóluma. A húsvéti hímes tojás díszítése több helyen valóságos népművészet, így például Kalocsán és Decsen, ahonnan már exportálják is, s híresek a somogyi lányok- asszonyok által készített hímes tojások is. Czent György napja (áp^ rilis 24-e) volt a régi hiedelmek szerint a tavaszi gonosz járó idő, a babonás emberek úgy vélték, hogy e napon a boszorkányok szabadon garázdálkodhatnak. Ezért különböző varázslatokkal, praktikákkal igyekeztek őket a háztól távol tartani. Gazdasági jelentősége is volt e napnak: a legtöbb vidéken ez volt a jószág első kihajtásának ideje. Mondogatták, hogy Szent György után kalapáccsal se lehetne visszaverni a füvet a legelőkön. Cs. B. * i
