Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

1981. ÁPRILIS L, SZERDA xylmaji Szántóföldre, kertre Műtrágyák Megkezdődött a tavaszi mű­trágyázást szezon és rövide­sen elindulnak a növényvédő gépek is a földekre. Lesz elég vegyszer a munkákhoz a to­vábbiakban is, a választék azonban nem mindenben iga­zodik majd az igényekhez — erről tájékoztatták az MTI munktársát az Agrotröszt il­letékesei. Műtrágyából a várható ke­resletet teljes egészében ki­elégítik, a választék dolgá­ban azonban már nem áll ilyen jól a kereskedelem. A nitrogén műtrágyák közül az idén nagy mennyiségű öm­lesztett karbamidot impor­tálnak a Szovjetunióból. Am- monnitrátból annyit szereznek be, mint amennyire a mező- gazdasági üzemek igényt je­lentettek be. Foszfortartalmú műtrágyából a korábbi évek­ben is használt és keresett tí­pusok állnak rendelkezésre. Megnőtt az érdeklődés az úgynevezett komplex, össze­tett műtrágyák iránt, s az igényeket általában kielégí­tik. A hagyományos összeté­telű anyagok mellett újféle kombinációkat is forgalmaz­nak. Növekszik a felhasznált folyékony műtrágya aránya, 1981-ben már mintegy 80 ezer köbméternyit hoznak forga­lomba. Levéltrágyából és mik­roelem-készítményekből a ke­resletet kielégítik. A különféle növényvédő szerekből az elmúlt évihez hasonló ellátás várható. Tő­kés importból származó ve­gyianyagokhoz az idén is csak korlátozott mennyiségben juthatnak hozzá a termelők. A választékbeli hiányosságo­kat igyekeznek azzal pótolni, hogy hazai eredetű készítmé­nyeket árusítanak a korábbi­nál nagyobb mennyiségben. Közös teremtő szándék Nyársapát általuk gyarapodik Aki ritkán utazik a szegedi vasútvonalon, meglepetten kapja fel a fejét, olvasván a Nyársapát feliratot a vasút­állomás homlokzatán, ugyanis az egykori indóház képe tel­jesen megváltozott. A villa­mosított sínpályák mentén egy ikerablakos kockaépület áll, jelezvén az idők változá­sát. A közlekedésre egyébként sem lehet panaszuk a nyárs­apátiaknak: kényelmes autó­buszok viszik őket Ceglédre, Nagykőrösre, Csemőbe. Sze­rencsére többen vannak, akik máshonnan járnak oda dol­gozni, mint ahányan máshol keresik kenyerüket. A telepü­lés gondoskodott munkaalka­lomról lakóinak, s ez a köz­ség gyarapodásán is meglát­szik. Modern intézmények „Egymás után épülnek a tá­gas családi otthonok, sok köz­tük az emeletes, takarosak, gondozottak a porták. Látszik, az embereknek céljaik van­nak s azokért munkálkodnak. A közös teremtő szándék is mind erősebb. Ezt mutatják az igényeknek megfelelő köz- intézmények, köztük a korsze­rű iskola. Az óvodában sincs panasz a felszereltségre. Az már na­gyobb gond, hogy az ötven helyen hetven gyerek oszto­zik. Nagy szükség van a har­madik óvodai csoport kialakí­tására. A hétezer kötetes klubkönyvtár gondosan elkü­lönítve kínálja a szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági olvasmá­nyokat. Nyársapáton két pártalap- szervezet működik a községi pártvezetőség irányításával. A vezetőknek és a tagságnak egyaránt része van a telepü­lés egyenletes fejlődésében, intézményhálózata kialakítá­sában és további bővítésében. A községi pártvezetőség a helybeli tömegszervezeti veze­tőkkel időnként megbeszéli a további teendőket, é2 a pél­dák mutatják: a közös elkép­zelések rendre megvalósulnak, ám ezeket a koordinációs ta­nácskozásokat rendszeresebbé és tervszerűbbé kellene tenni. Tájékoztató fórumok A községi pártvezetőség irá­nyító, segítő és ellenőrző te­vékenysége érvényre jut a te­lepülésen. Ez fogalmazódott meg azon a testületi tanácsko­záson, amelyet — kihelyezett ülésként — Nyársapáton tar­tott a párt járási végrehajtó bizottsága. A jelentés felett nyitott vi- tábán elhangzott, hogy — a járásban máshol is — Nyársapáton ugyancsak alkal­massá lett a községi pártve­zetőség az önálló munkára az élet minden területén. Jól él­tek lehetőségeikkel, irányító munkájuk mind színvonala­sabb. Jó, hogy megfelelő össz­hangban működnek a helybe­li vezetők, a párt és a tanács, a gazdasági irányítók egyetér­tésben tevékenykednek. Vala­mennyien jól érzékelik és ér­tik a legfontosabb teendőket. Jó közérzet Ez a megfontolt irányítás is közrejátszik abban, hogy a község lakóinak jó a közérze­te, megfelelő a politikai lég­kör, s anyagiakban is számot­Budaörsön kezdődött ...és leszállt az első gép Az ország, még háborús ro­mokban hevert, de az élet már megindult. S mint annyi más­ban, a Szovjetunió segített abban is, hogy 35 évvel ez­előtt, 1946. március végén új­jáalakult, feléledhetett a ho­ni repülés: létrejött a MA- SZOVLET. Az akkori időkről’ kérdeztük Zamek Vladimírt, a MALÉV gazdasági-műszaki tanácsadóját, aki maga is részese volt az újrakezdésnek. Pilóták, oktatók — A felszabadulás után a légiközlekedés újjászervezése az 1946. március 28-án alá­írt megállapodással kezdő­dött. Ez a magyar—szovjet lé­giforgalmi részvénytársaság megalapítását jelentette. A szerződés alapján a magyar állam a repülőteret, a szovjet fél pedig a repülőgépeket és a technikát adta. Ugyanakkor szovjet szakemberek érkez­tek hazánkba: pilóták, repü­lésirányítók, oktatók, akik a magyar személyzet felkészí­tésén kívül aktívan részt vet­tek a gyakorlati munkában is. Az ország első és legfon­tosabb repülőtere Budaörs lett. E légibázisról október 15- én indult az első menetrend- szerű járat Debrecenbe és Szombathelyre. LI—2 és PO —2 típusú gépek repültek ak­koriban. Az előbbi az utasfor­galomban, a másik pedig a mentő- és postaszolgálatban vett részt. Aztán fokozatosan kiterjesztettük útvonalainkat a nagyobb megyei és ipari központokba. Alig egy év el­teltével pedig megkezdtük az előkészületeket a nemzetközi forgalom kibontakoztatására. Az első nemzetközi járatunk a Budapest—Prága útvona­lon 1947-ben indult, ezt kö­vették a többiek... — Hogyan látta ön a fejlő­dést belülről? — 1946-ban kerültem a MA- SZOVLET-hez, mint a szov­jet vezérigazgató titkára. Be­vallom, előtte nem foglalkoz­tam repüléssel, de azokban az években sokan kerültek ha­sonló helyzetbe. A budaörsi repülőtér 1950-ig üzemelt. Ez volt a magyar polgári repü­lésnek a felszabadulás utáni hőskora. Aztán Ferihegyre települtünk át, amely már ak­koriban európai színvonalú, nemzetközi repülőtér volt. 1954-ben a szovjet fél átadta tőkeérdekeltségét és létre­jött a Magyar Légiközlekedé­si Vállalat, mint a MASZOV- LET jogutódja. Ez a változás semmiféle töfést nem jelen­tett a légiközlekedés életé­ben. Az addig használt gépe­ket 1957-től folyamatosan föl­váltották a korszerűbb IL— 14-esek, majd a vasúti közle­kedés fokozatos javulásával párhuzamosan csökkentettük belföldi járatainkat. Az utol­só 1969-ben indult el Debre­cenbe. Kellemes emlékek — Huszonkét éves voltam a MASZOVLET alakulásakor. Az akkori dolgozókat még nyitott teherautókon szállí­tották a repülőtérre... Jó együttműködés alakult ki a magyar és a szovjet repülők között. Sok MALÉV-es még ma is tisztelettel emlegeti őket, és tapasztalatból tudom, hogy a szovjet pilóták emlé­keznek a magyar repülősök­re. — A polgári légiközlekedés bizonyára segítette a gazdasá­gi élet fellendítését is. — Jó kapcsolatot alakítot­tunk ki az üzemekkel, ren­geteg árut szállítottunk ré­szükre. Összegezve azt mond­hatom: az az út, amelyre 1946-ban léptünk, az „életet" jelentette. Bár a repülés az­óta sokat fejlődött, kellemes érzés visszaemlékezni még ma is a kezdeti sikeres erő­feszítésekre. Egy olyan, ipari­lag fejlett ország, mint Ma­gyarország, el sem képzelhe­tő légiközlekedés nélkül. A MALÉV világszerte jó hír­névnek örvend, tehát jól ha­lad tovább a 35 éve megkez­dett úton. Látó János tevő a fejlődés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt­vezetőségnek nem kell emel­nie munkája színvonalát és tartalmasabbá tenni tevékeny­ségét. Még alaposabban kell elemezniük az élet legfonto­sabb területeit, hogy hatéko­nyabbak és eredményesebbek legyenek törekvéseik. A vezetőkkel szemben ma­gasabb követelményt kell ál­lítani. A társadalmi összefo­gást — elsősorban a Haladás Termelőszövetkezet még szé­lesebb körű bevonásával — kell bővíteni. A tervek meg­valósításába célszerű bevonni a lakosság minden rétegét és korosztályát, beleértve a bejá­rókat is. Ezeknek a tenniva­lóknak a meghatározásával a párt-végrehajtóbizottság elis­merte a nyársapáti községi pártvezetőség egyre eredmé­nyesebb munkáját. T. T. Csomagoló automata A Debreceni Konzervgyárban új nagy teljesítményű cso­magoló automatát állítottak üzembe. A berendezés mélyhű­tött zöldségek és gyümölcsök előre programozott csomagolá­sára alkalmas. Budakalászról... Textiltapéták és faliképek is Az eszköz kéznél volt o Len­fonó- és Szövőipari Vállalat­nál: csökkenteni a költsége­ket, átgondoltabban szervezni a termelést, tovább korszerű­síteni a műszaki- és gyárt­mányfejlesztést. Az erőfeszítés eredménye nem maradt el: nőtt a termelékenység és a korábbinál gazdaságosabbá vált az export is. Mindeneset­re, idei tennivalóikat rangso­rolva, továbbra is fő cél új piacok felkutatása, új partne­rek keresése, a választék, a jól értékesíthető termékek köré­nek bővítése. Üj partnereik között tartják számon például a svéd IKEA céget, ők évete mintegy 200 ezer négyzetméter szövetre ve­vők. Elsősorban az LSZV ha­gyományos cikkeit kérik: bú­torhuzatnak és függönynek al­kalmas nyomott méterárut és féllen-alapanyagot. Az északi ország piacának kutatása ta­valy szép sikerrel járt, kilenc svéd vállalattól kaptak meg­rendelést. Kelméken kívül lentapétát és bútorlapokat is vásárolnak idén. A vevőket nem elég meg­szerezni,, megtartásuk is fon­tos. A vállalat lakás- és kü­lönféle háztartási textíliái pél­dául nemcsak a nyugat-euró­pai tőkésországokban ismer­tek — elsősorban az NSZK• ban és Angliában —, hanem el­jutnak a tengerentúlra, az Egyesült Államokba is. Cél­juk 1981-ben már több mint 4 millió négyzetméter termék szállítása a tőkés piacokra. Ter­mészetesen a szocialista export sem szorul háttérbe, jelzi ezt, hogy a tavalyihoz képest csak­nem 50 százalékkal növelik. Szovjet megrendelésre például főként konfekcionált ponyvát készítenek. Az LSZV gyárai­ban egyebek között szövőfona­lat és cérnát is gyártanak, ezek iránt ugyancsak jó a kereslet. Az exporttervek teljesítése annak is függvénye, sikerül-e a számított termékmennyiség előállítása. A munkaerőhely­zet javulása nem várható, ah­hoz tehát, hogy elérjék a több mint 2 milliárd forint terme­lési értéket, újabb lehetősége­ket, módszereket kell keresni, újabb tartalékokat kiaknázni. A szövet minőségét meghatá­rozó kikészltési színvonal to­vábbi javítására 1981-ben is milliókat költenek. Tavaly csak a Csillaghegyi- és a Bu­dakalászi Szövőgyárban 25 millió forint értékű volt a gé­pi beruházás. Az utóbbi elő­készítőjében néhány olyan be­rendezést helyeztek üzembe, amelyek ma is a világ legkor­szerűbbjei közé tartoznak. Pél­dául egy Benninger színezőt, amellyel 1 méter 80 centi szé­les szövetek fehéríthetők és színezhetők. A berendezéshez automatikus Vegyszeradagolót és szintszabályozót is vásárol­tak, s azáltal, hogy a tartá­lyokban előre elkészíthető a szín-, illetve fehérítő fürdő, a dogozók munkája is könnyebb, termelékenyebb. De említésre érdemesek a különböző széles­ségű szövetekhez alkalmas új Benninger jigger gépek is — ezekből három üzemel jelen­leg —, érdekességük, a teljes automatizáltság; még a festé­si sebesség is fokozatmentesen szabályozható. Miután e fes­tőrendszerek zártak, nemcsak a munkakörülmények jobbak a korábbinál, hanem velük nagy mennyiségű energiát is megtakaríthat az üzem. Űjabb lendületet kap Buda- kalászon a gyártmányfejlesz­tés is. Egyebek között bővítik a dekorációs szövetek, a mo­linótermékek, a kárpitoskellé­kek választékát; a cipőiparnak kasírozott cipőszövetet kínál­nak. Készülnek már új típusú elasztikus szabadidő-ruházati kelmék és divatanyagok, de új kemping- és sátorszövetek is. És néhány a legújabb elkép­zelések közül: magyaros és biedermayer mintázatú jacquard függönyök, anyag összerakható csónakhoz, vala­mint háromdimenziós nyomá­sú falvédők, faliképek. D. Gy. Wmtii:"® Ma nyűnk a Motel Dabas Kitűnő ételek, II. osztályú áron Korszerű szálloda, parkolóhely MOTEL DABAS I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom