Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Környezetvédelemért Vízellátás, fásítás HNF-bizoftságok A települések ivóvízellátásá­val, a társadalmi fásítás to­vábbfejlesztésének lehetőségei­vel és nagyüzemi állattartó te­lepek környezetvédelmi kérdé­seivel foglalkozó éves munka­tervet fogadott el V. Nagy Im­re tanszékvezető egyetemi ta­nár elnökletével tegnapi újjá­alakuló ülésén a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének környezetvédelmi bizottsága. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában tartott ülésén az ugyancsak megalakult öt albizottság — a tudományos és oktatási, a te­lepülés- és tájvédelmi, vala­mint a Balaton-témabizottság. A tanácskozáson Antoni Fe­renc akadémikus, az iskolai környezetvédelem-oktatás je­lentőségét emelte ki. Hajdú György, a fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat vezérigaz­gatója elmondotta: az urba­nizációs ártalmak elleni fellé­pésben, a környezet szépítésé­ben nélkülözhetetlen a társa­dalmi összefogás. Azonos árukínálat a cél Növelik a búzisszö ve tkeze tek számát A szövetkezetek fontos fel­adatnak tartják, hogy az egyes településeken az árukí­nálatban, az ellátásiban még fellelhető különbségeket a le­hető legkisebbre mérsékeljék. Ennek érdekében fokozottan előtérbe kerül a közvetlen termelői árubeszerzés; az ösz- szes árualap negyedét közvet­lenül a termelőktől szerzik be 1981-ben a szövetkezetek — állapította meg a Szövosz elnöksége tegnapi ülésén, amelyen a fogyasztási szövet­kezetek és a szövetkezeti vál­lalatok soron következő fon­tosabb feladatait vitatták meg. Még teljesebbé teszi az áru­kínálatot, hogy az idén a Skála-Coop várhatóan 10 százalékkal fokozza az áruér­tékesítést a szövetkezeti kis­kereskedelem részére és ily módon kedvezőbb vásárlói po­zícióba kerül a falusi lakos­ság is. Folytatják az üzlethá­lózat rekonstrukcióját és újabb létesítményeket is épí­tenek : az idén 85 000 négyzet­méterrel gyarapodik az áru­házak, éttermek, szállodák és a tárolók alapterülete, ami az ellátás javításának egyik fon­tos feltétele. A társadalompolitikai cé­lokkal összhangban ebben az évben tovább nő a lakásszö­vetkezetek szerepe. Ezek ke­retében az idén 3—3,5 ezer lakás készül el és ugyanennyi építését kezdik el. A telepsze­rű építés mellett időszerűvé válik a csoportos, korszerű szövetkezeti családi házak építésének előkészítése, illet­ve az építkezés megindítása. Növelik a többféle tevékeny­séget — házkezelés, építés, karbantartás, felújítás, szer­vezés, beruházás-bonyolítás, szolgáltatás — végző, úgyne­vezett bázisszövetkezetek szá­mát, továbbá fejlesztik a la­kásszövetkezeti karbantartó szervezeteket. Az elnökség rámutatott: a tervek megvalósításához ja­vítani kell a termelői kap­csolatokat és a szövetkezetek egymás közötti, valamint a vállalatokkal kialakított együttműködését is teljesebb körűvé kell tenni. Ezen a téren ugyanis még nem hasz­nálták ki a lehetőségeket és a tartalékok feltárása tovább javíthatja a lakossági ellátást és a szövetkezeti szolgálta­tást A mezőgazdasági bizottság napirendién Az ágazatok érdekközössége Az export 22—25 százaléka, a nem rubel elszámolású ki­vitelnek pedig egyharmada mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termék volt az V. öt­éves tervidőszakban. A lakos­ság összfogyasztásában 45 szá­zalékra rúg az élelmiszerek és az élvezeti cikkek aránya. Egyaránt nagy a kül- és bel­piaci jelentősége tehát a ma­gyar ‘ népgazdaságban a mag elvetésétől a konzerválásig tartó folyamatnak, ezért is tűzte az országgyűlés mező­gazdasági bizottsága napirend­re az élelmiszeripar helyzeté­nek és fejlesztésének kérdé­seit. A Parlamentben tegnap megtartott tanácskozáson Ko­vács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes egyebek között elmondot­ta, hogy 13 iparágunk ter­melési értéklistájának élén a mezőgazdasági termékeket fel­dolgozó ágazat áll. Szerepe a népgazdasági egyensúlyi hely­zet javításában, valamint az életszínvonal megőrzésé­ben meghatározó. Az export- árualapok bővítése érdekében a mezőgazdasági és az élel­miszeripari üzemek a VI. öt­éves tervidőszakban a beruhá­zásaik eddiginél nagyobb há­nyadát fordítják korszerű gé­pek, technológiák beszerzésé­re, tehát mindenekelőtt mű­szaki fejlesztésre, s úgy tű­nik, hogy az eddiginél na­gyobb jelentőségűek lesznek a mezőgazdasági üzemek é$ fogyasztási szövetkezetek kö­zös vállalkozásai is. Az ered­ményes fejlesztéshez elenged­hetetlen a megbízhatóbb ipa­Jobb összhang a fuvarozásban Vízen érkezik a lakás Sokéves tapasztalat: az or­szágos szállítások többnyire hűen tükrözik a termelőmun­ka eredményeit. E tekintet­ben örvendetes hírekről szá­moltak be tegnap, a Pest me­gyei szállítási bizottság ülé­sén, melyet Vágvölgyi József, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének vezetésével tartottak a megyeházán. A szákemberek elmondták, hogy várakozásukkal ellentét­ben a termelőmunka az el­ső negyedévben a korábbiak­nál folyamatosabb, ütemesebb volt Pest megyében, ennek köszönhetően a MÁV és a Volán lényegesen több árut szállított, sőt, néhány terüle­ten az idei terveket is sike­rült túlteljesíteni. A vasút adatai szerint — hallottuk Tóth Istvántól, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának keres­kedelmi osztályvezetőjétől —, a tervezettnél 18 százalékkal fuvaroztak több árut külföld­re. a belföldi szállítások lé­nyegében a tervezettnek megfelelően alakultak, s a vállalatok gazdaságossági törekvéseit jelzi, hogy az im­port, majd 20 százalékkal ma­radt el a várakozástól. To­vábbra is gondot okoz viszont, hogy ismét több a késve kira­kott vagon. Ennek ellenére a MÁV gyakorlatilag minden vagonigényt ki tud elégíteni. Hasonlóak a tapasztalatai a Volán 1. számú vállalat igaz­gatójának Paisch Nándornak. A jelentős kedvezmények, a jól sikerült előszállítási akció eredményéként, több árut fu­varoztattak velüik, így kocsi­parkjukat jobban tudták ki­használni. Több vállalat áttért a ra­kodólapos, az egységrako­mányos, a konténeres szál­lításra. S bár mint minden új eseté­ben, még előfordul fennaka­dás, az eddigi eredmények mindenkit meggyőztek róla, hogy érdemes az új módsze­rekre áttérni. Sokkal jobb az összhang a fuvaroztatók és a szállító vál­lalatok között, mint eddig, azért most is akad megoldás­ra váró probléma. A DCM- ndk egyelőre még többe kerül a kohósalak vízi szállítása, mint ha vasúton utaztatná a tömegárut. A konzervgyárak többet fizetnek a kényszerű­ségből kapott nyitott vago­nokért, mint a számukra egyébként jobban megfelelő csukóttakért. Ezekben, s ha­sonló ügyekben siet az érde­keltek segítségére a követke­ző hetekben a Pest megyei szállítási bizottság. Néhány közérdekű újdonság. Idén már nemcsak Budapest­re, hanem Dunakeszire —, s ha a műszaki problémákat sikerül mgoldani —, Szent­endrére is érkeznek házgyári elemek Győrből. A Volán kép­viselője ugyancsak a bizottság ülésén jelentette be, hogy Vácott és Cegléden új fu­varvállaló irodát nyitnak, s továbbra is érvényes, hogy hétköznap délután kettőtől, hétvégeken egész nap 30 szá­zalékkal olcsóbban vállalnak fuvarokat a lakosságnak. Cs. A. ri háttér. Ahogy Cselőtei László, Pest megye képvise­lője (2. választókerület), a mezőgazdasági bizottság elnö­ke fogalmazott: ipar és mező- gazdaság együtt sír és nevet. Élénken gyűrűztek a véle­mények a söripar helyzetének megítélése, fejlesztésének le­hetőségei körül is. Antal Im­re (Pest megye 19. választó-- kerület) hangsúlyozta, hogy a nyári torokszárító sörhiány a tetemes 'és rendszeres im­port ellenére sem kapott kel­lő beruházást a hazai gyár­tás. A miértre Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnöke adott vá­laszt: mint elmondta, a sör­ipar oly kicsiny nyereséggel dolgozik, hogy fejlesztésre nem futja. Ugyancsak piaci szemmel közelített a fejlesz­téshez Varga János (Pest me­gye, 11. választókerület), ami­kor a sütőipar munkáját kí­sérő lakossági panaszokat tet­te szóvá. Amint az Kovács Imre válaszából kiderült, az esetek döntő többségében a kritikák nem a pékeket, ha­nem a szállítás, a torlódás gyatra körülményeit illetik. Adatbank újító sokból, szabadalmakból Egy ötlet ötven fillér? A Magyar Kereskedelmi Kamara szellemi termáik szak- bizottsága által összeállított, a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó gondozásában a közel­múltban megjelent könyvet akár a címben említett rek­lámszöveggel is lehetne hir­detni. A Hasznosítható hazai mű­szaki-szellemi alkotások soro­zat 220 forintba kerülő har­madik kötete ugyanis mint­egy négyszáz olyan talál­mányt, újítást, ötletet tesz közzé, melyet a szakembereik más vállalatnál való alkalma­zásra is javasolnak. Gyorsítani keil A kötet ára és a benne fog­lalt szellemi termékek darab­száma között elvégzett osztá­si művelet valóban kiadja a közelítőleg ötven filléres egy­ségárat — ennél azonban lé­nyegesen fontosabb annak vizsgálata, vajon milyen sze­repet tölt be ez az összeállí­tás. Az innováció, a műszaki előrelépés kellőnél lassúbb üteme nemcsak a közvéle­ményt foglalkoztatja, s nem csupán a sajtó munkatársai számára teremt jó riportté­mákat, hanem az illetékeseket is elgondolkoztatja: mit le­hetne tenni a gyorsítás érde­kéiben? A Magyar Kereske­delmi Kamara a maga sajátos eszközeivel úgy próbál hoz­zájárulni a probléma megol­dásához, hogy immár hosszabb ideje rendszeresen összegyűjti, s megjelenteti a valahol már bevált műszaki újdonságok rövid leírását. Az 1978-ban megjelent első kötetet 1979-ben követte a második, s a mostani, harma­dik kötettél már közel 1200-ra emelkedett az ily módon köz­readott alkotások listája. A könyv összeállítását az egyes szakminisztériumok is segítik, mégpedig nemcsak az infor­mációk összegyűjtésével, ha­nem anyagilag is. A mostani, harmadik kötet esetében ez annyit jelentett, hogy — a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kivételével — az összes tárca, valamint a Magyar Tudományos Akadé­mia adott pénzt a kiadvány megjelentetéséhez. A MÉM távolmaradása azonban nem jelentette azt, hogy ez a terü­let terra incognita maradt volna: közel harminc talál­mány vagy újítás szerepel így is a közreadottak válasz­tékában. Amg gyártmány lesz Bár nincs arról statisztikai adat, hogy a korábban közzé­tett szellemi alkotások közül hányat alkalmaztak eredmé­nyesen másutt is, az első két kötet iránt megnyilvánult igen nagy érdeklődés amellett szól, hogy a konstruktőrök, gazda­sági vezetők szívesen éltek az összeállítás adta lehetőségek­kel. (A kamara mintegy 1200 tagvállalata ingyen kapja meg a kötetet — a nagyobb kedv­csinálás érdekében is.) A népgazdaság egész terü­letét átfogó s adatbanknak is nevezhető kiadvány létrehozói — mint azt Tasnádi Emil, a szakbizottság elnöke elmond­ta — természetesen tisztában vannak azzal, hogy munká­jukkal nem tudnak döntő ha­tással lenni az innovációs fo­lyamatokra, hiszen a másutt már alkalmazott módszerek megismerése csak az első lépést, az informálódást se­gíti. Ezzel együtt úgy vélik, mégpedig joggal, hogy az ilyen tevékenységre is szük­ség van, hiszen gyakran ép­pen a nemtudás, az infor­mációhiány jeleníti a legna­gyobb akadályt az előrelépés­ben. Egyébként azt is tervezik, hogy a jövőben ne álljanak meg ennél a határnál: a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara szellemi termék szakbizottsá­ga együttműködési megálla­podást készít elő az Ipari Minisztériummal, arira vonat­kozóan, hogy a szellemi ter­mékeket ne csak közreadják, hanem végig is kísérjék az innovációs folyamat teljes út­ját — egészein addig, míg gyártmány nem lesz belőle. Mivel sok esetben agy-egy tennék gyors megvalósítására éppen egy kisiparos műhelyé­ben kínálkozik kedvező lehe­tőség, hasonló megállapodást terveznek a KlOSZ-szal is. Miért ilyen kevesen? A találmányok rövid leírá­sa mellett a bevezetés tapasz­talatait, s a további haszno­sítás lehetőségeit is felsoroló könyv átlapozása során azon­ban mindenképpen támad egyfajta hiányérzetünk — mégpedig Pest megyei szem­szögből nézve. Sajnálatos mó­don igen kevés azoknak a szellemi termékeknek a szá­ma, melyek szűkebb pát­riánkat képviselik a kötetben, s a Mezőgép Trösztön, illetve a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárának és a Mecha­nikai Műveknek egy-egy sza­badalmán kívül jószerivel nem is találunk ismerős név­re. Weyer Béla Áramfejlesztő, rotációs kapa Hiánypótló újdonságok,, Idén indul a sorozatgyártás az IMI-ben Nagy érdeklődést váltott ki a közelmúltban megrendezett Agromasexpo kiállításon az ikladi Ipari Műszergyár két újdonsága, a robbanómotorral meghajtott áramféjlésztő és a villanymotoros _ rotációs ka­pa. Mindkét készülék a gyár új konstrukciói közé tartozik, s a kiállítás tapasztalatai azt mutatják, hogy jó érzékkel választották ki, mire is van szükség a piacon. A hálózatival azonos fe­szültségű biztosító áramfej­lesztő 1,25 kilowatt teljesít­ményű, típusa mellett készül a nagyobb, kettő, kettő és fél Segíf as ússódaru Bontás után épül a híd Budapest legnagyobb épít­kezése látható a Duna mel­lett, A Hídépítő Vállalat számtalan alvállalkozó közre­működésével az új Árpád-híd szerelésén dolgozik. Ahhoz azonban, hogy elkészülhessen a korszerű hatsávos pálya, egyelőre még többet kell bontani, mint újat építe­ni. Ahogyan Táskái Andor épí­tésvezető tájékoztatott, először a híd déli, pesti oldalán kezd­ték a munkát. El kell távolí­tani a további tennivalókat akadályozó, elöregedett része­ket, a konzolokat. Ez gyakor­latilag a hídpálya egyharma- dát jelenti. Az építkezéshez a híd mellett afféle szerelőd kell, ezért cölöpöket vernek a Dunába, s ez tartja majc ideiglenesen az új hídeleme­ket. Az acélszerkezetek besze­relése május közepén kez­dődik. Ugyanúgy, mint a régi bon­tásában, ebben is az építők segítségére lesz a Clark Ádám úszódaru. A déli hídpálya sze­relése jövő októberig tart, s az építésvezető tájékoztatá­sa szerint akkor adják át a pesti szakaszt a forgalomnak. Júliustól a hídbontók át­vonulnak a folyó budai olda­lára, hogy mire a Ganz-MÁ- VAG-osok a pesti részen vé­geznek a szereléssel, ott is előkészítsék számunkra a te­repet. Érdeklődtünk a hídépítés­ben részt vevő Pest megyei alvállalkozókról is. A Pest megyei Közúti Építő Vállalat gázszerelői­nek a dolga a régi vezetékek kicserélése, áthelyezése. Menetrend sze­rint haladnak, a munkájukra nincs panasz. Hasonló jókat hallottunk a Volán 1-es szá­mú Vállalatról, a nagy épít­kezés fő szállítójáról, fuvaro­zójáról is. ^ V ; Í# I : f w Bozsán Péter felvétele és három kilowattos változat is. Közös előnyük, hogy afel- használók részére ott is léhé- tővé teszik az elektromos'ké­szülékek használatát, a vilá­gítást, ahol még nincs kiépí­tett villanyvezeték, másrészt biztonságot nyújtanak az áramkimaradásokkal szem­ben is. Az új konstrukciók kialakí­tásánál a gyár vezetői nem­csak a hétvégi házak, nyara­lók tulajdonosaira gondoltak, hanem elsősorban azoknak a kistermelőknek, tanyán élők­nek szeretnének segítséget nyújtani, akiknek gondot okoz a villany hiánya. A belföldi piac mellett ígéretes lehető­ségek kínálkoznak tőkés ex­portra is: mint Kiss Kálmán, a gyár műszaki igazgatója el­mondta, a hannoveri vásáron is sok üzletember figyelt fel az áramfejlesztőre, s holland, dán, osztrák és svéd cégek ér­deklődnek iránta. Külön elő­nye az IMI újdonságának, hogy lényegesen olcsóbb lesz azoknál a típusoknál, melye­ket eddig kapni lehetett Ma­gyarországon, s így például a Honda 25 ezer forint feletti árával szemben az 1,25 kilo­wattos változat előreláthatóan 10—11 ezer forintba kerül majd. A villanymotoros rotációs kapa — ezt a Villamosipari Kutató Intézettel együtt fej­lesztették ki a gyár szakembe­rei — szintén hiányt pótol, hiszen a robbanómotorral mű­ködő változatok használata üvegházakban, fóliasátrak alatt igen veszélyes a kipufo­gógáz-mérgezés miatt. A kör­nyezetet nem szennyező vil­lanymotor lehetővé teszi, hogy bárhol, zárf helyen is igény­be lehessen venni a gép se­gítségét. Biztató, hogy a jelek sze­rint nem kell majd túl sokat várni az új gépek bolti meg­jelenésére sem, mivel a mű­szaki igazgató tájékoztatója szerint a most folyó hatósági vizsgálatok befejeztével mind- . két típus sorozatgyártását még ebben az évben meg­kezdik. W. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom