Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

FALU TAMAS CENTENÁRIUM A jóslat Ócsán született ZENEI PANORÁMA Bihari muzsikája Több pedagógusjelölt Több mint 15 ezer hallgató fejezi be tanulmányait ebben a tanévben az ország 57 fel­sőoktatási intézményének nap­pali tagozatán. Számuk 3 szá­zalékkal több, mint amennyien öt évvel ezelőtt végeztek. Az utolsóéves pedagógusjelöltek száma csaknem 14 százalékkal haladja meg az öt évvel ez­előttit. Az első évfolyamokon csaknem 18 ezren kezdték el tanulmányaikat, közülük több mint 6 ezren pedagóguskép­zésre jelentkeztek. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán több mint 64 ezer fiatal készül választott pályájára: számuk kevesebb az előző évinél. Az 1978—79-es tanév óta ugyanis csökkent a hallgatók száma: az egyete­meken jelenleg 3700-al keve­sebb, mint öt évvel ezelőtt volt, a pedagógusképző intéz­ményekben viszont 3700-zal gyarapodott. A fővárosban ta­nulók száma az előző tanév­hez viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent. A statisztikából kitűnik az Is, hogy a hallgatók zöme — 68,4 százaléka gimnáziumban, 26,6 százaléka pedig szakkö­zépiskolában érettségizett. A hallgatók több mint 39 száza­léka fizikai dolgozók gyerme­ke. Ebben a tanévben a hall­gatók csaknem 50 százalé­ka nő. A pedagóguskép­ző intézményekben viszont — ahova régebben főleg lányok jelentkeztek — az 1973—74-es tanévtől fokozatosan növeke­dett a férfiak száma. Felső­fokú intézményeinkben jelen­leg 2700 a külföldi diák, az összes hallgatók 4,3 százaléka. Külföldön több mint 1700 ma­gyar ösztöndíjas tanul. A statisztikai adatok jelzik, hogy a tanév elején az esti ta­gozatra több mint nyolcezer, a levelező tagozatra 29 ezer hall­gató iratkozott be. esti-levelező tagozatra összesen 4,9 száza­lékkal kevesebben, mint az elő­ző tanévben. Nevemet egyszer valaki / utoljára mondja ki / Aztán többé nevem / nem hangzik el sohasem. Falu Tamás Utoljára című verséből valók e sorok. A lét legapróbb, legfájóbb rezzené­seit is derűs bölcsességgel ver­seibe transzformáló költő rit­kán tévedett. Hogy fenti jós­latában, miszerint neve ha­mar a feledésbe süpped, mégis? Nos, nem gyaníthatta, hogy Ócsán, ahol 1924-től ha­láláig, 1977-ig élt, mindent el­követnek majd, hogy neve sokáig hangozzák. Az idén. születésének 100. évfordulóján egykori lakóhá­za emlékházzá lesz, falán munkásságát dicsőítő táblát avatnak, s a Vasút utcát, ahol ez a ház áll, róla nevezik el. Csak nekünk? S mindezt a centenáriumi év jegyében teszik. Több mint két éve készülnek erre Ócsán. Az első konkrét lépésre a Fa­lu Tamás centenáriumi em­lékbizottság alakuló ülésén került sor. Ez az összejövetel két ok­ból is több szót érdeme] egy rövidke hírnél. Az egyik: el­hangzott jónéhány, komoly figyelmet érdemlő felszólalás; a másiik: a jelenlévők ritkán tapasztalható lelkesedést ta­núsítottak. s közülük többen kijelentették, hogy anyagiak­kal kívánnak hozzájárulni a centenárium sikeréhez. Az imént két okról volt szó, kezdjük az elsővel. Pél­dául dr. Hargitai Károlynak, az emlékbizottság elnökének beszédével. A Zsámbéki Taní­tóképző Főiskola igazgatójá­nak a költőre emlékező sza­vaiból is kitűnt, hogy a Falu Tamás néven publikáló — dr. Balassa Lajos közjegyző, aki­nek első versei 1911-ben, Kiss József híres lapjában, a Hét­ben jelentek meg —, több tö­rődést érdemelt volna életé­ben. Elgondolkodtatóak Békés Györgynek, a megyei könyv­tár igazgatójának szavai is: Nem Falu Tamásnak, nekünk van szükségünk arra, hogy emlékét ápoljuk. Ugyancsak ő jegyezte meg: A magyar iro­dalomtörténet szerint Falu Ta­más nem tartozik az élvonal­ba, mégis úgy vélem, nekünk igen is oda tartozik. Nem holt múzeum Az emlékbizottság alakuló ülésének természetesen nem a múlt bolygatása volt a célja, sokkal inkább a centenáriumi rendezvénysorozat program- tervezetének kidolgozása. S ezzel kapcsolatos az a bizo­nyos másik ok. A rendevénysorozat közép­pontjában a Falu Tamás em­lékszoba és könyvtár átadása áll. Ezzel egyidóben kerül majd sor a költőt idéző mű­sorra, s az emléktábla avatá­sára is. E tábla elkészítésével ifj. Pál Mihály szobrászmű­vészt bízták meg, aki kijelen­tette, hogy mindennemű ellen­szolgáltatás. nélkül vállalja a munkát. A Falu Tamás emlékház kialakításához Kovács Antal- né, a HNF Pest megyei Bi­zottságának titkára ajánlotta föl segítségét. Támogatására nagy szükség van, hiszen a legtöbb pénzt éppen az em­lékszoba és a könyvtár viszi el. Ám úgy tűnik, nem kell attól félni, hogy rossz helyre kerül a forint. Falu Tamás házát ugyanis nem holt mú­zeummá kívánják változtatni. A szobát azokkal a tárgyak­kal rendezik be, melyek a köl­tőt életében körülvették. Az érdeklődők igen szép bútoro­kat, s festményeket vehetnek majd szemügyre. Egyebek kö­zött Gulácsy Lajos néhány értékes képét. S ugyanakkor kedvükre lapozgathatnak a költő több mint kétezer köte­tes kis bibliotékájának köny­veiben isu A Falu Tamás emlékszoba és könyvtár átadási ünnepsé­gét a költő születésének hó­napjában, novemberben sze­retnék megtartani a rendezők. Ám nemcsak ősszel, hanem már a tavaszi, nyári hónapok­ban is több jelentős centená­riumi eseményre kerül sor. A Falu Tamás baráti kör kezdetben operatív jellegű feladatot old meg. De, később hagyományos körré alakulnak át. Májusban kezdik el vetí­teni a Téli kikötő című kis- filrnet, illetve más, Falu Ta­másról készült filmeket. Ezek az alkotások — külön terv sze­rint —, egész évben folyama­tosan láthatók lesznek. Az ócsai és a dabasi gimnázium bevonásával irodalmi vetélke­dők megtartását tervezik, s a szervezők szándékában áll egy Falu Tamás szavalóverseny meghirdetése. A centenáriumi év jegyében tartják meg a Dél-Pest megyei honismereti találkozót. Ennek célja kettős: egyrészt a község nevezetessé­geinek népszerűsítése, más­részt Falu Tamás költészeté­nek szélesebb körű megismer­tetése. Kismonográfia kiadása Nem esett még szó a cen­tenáriumi év egyik fontos eseményéről, a Falu Tamás kismonográfia kiadásáról. A művet G. Sín Edit írta, a kéz­irat már elkészült, megjelen­tetésében részt vállal a megyei művelődési központ és a da­basi nyomda. Az emlékbizottság ülésén az is fölmerült, hogy Falu Tamás legutóbb, 1974-ben kiadott kö­tetéből, mely összegyűjtött verseit tartalmazza, jó lenne minél több példányt megsze­rezni. A résztvevők fölaján­lották, hogy megpróbálják e könyv raktárakban fellelhető példányait összeszedni. Nem árt, ha műveiből még alaposabban megismerjük azt, akire emlékezünk. Koffán Éva válaszborítékkal és bélyeggel el­látva, írásban, a budapestiek sze­mélyesen jelentkezzenek az Álla­mi Balett intézetnél (Budapest, Népköztársaság útja 25. 1061). A jelentkezőket a felvételi vizsga időpontjáról értesítik. A felvételi vizsga idején a jelentkezők buda­pesti elhelyezéséről a szülőknek kell gondoskodniuk. Az újonnan felvett növendékek számára az in­tézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban tud biztosí­tani. pusának, melynek gyors üte­mű szaporítása a magyar ipar versenyképességének növeke­déséhez segíthet a külpiacon. A jegyzet summája: változ­tak a fogalmak is és füleink­nek is szokni kell még a lép- ten-nyomon felbukkanó új (?!) fogalmakat. ZENEI ISMERETTERJESZ­TÉS. Missziót teljesít a rádió zenei osztálya A hét zeneműve sorozatával, melynek kereté­ben régóta a klasszikus és mo­dern zenei irodalom egy-egy kevéssé ismert alkotását tűzi műsorára. A hét elején zene- történeti előadásból ismerked­hetünk a mű szerzőjének életművében elfoglalt helyé­vel, születésének körülményei­vel. Az elmúlt héten Mahler ke­veset játszott nagy lélegzetű — s a zenetörténészek által legjelentősebbnek tartott — IX. szimfóniáját sugározták a A hét zeneműveként, szép előadásban. INTERJÜ. Daróczi Józseffel készített interjút Sárkány Klá­ra, egyikével a hazai cigány­Az abonyi zeneiskola az or­szág első falusi zeneiskolája­ként huszonkilenc évvel ez­előtt kezdte meg működését. A tehetséges falusi gyerekek felfedezésével, képzésével, a legjobbak zenei pályára irá­nyításával komoly megbecsü­lést szereztek szívvel, lélekkel végzett munkájuknak. Me­gyénk az országos zeneiskolai hálózatban az előkelő első he­lyen áll, s ebben az abonyiak példamutató tevékenysége — 25 kihelyezett tagozatot létesí­tettek, öt önálló zeneiskolát szerveztek, országos versenye­ken sikereket arató növendé­keik vannak, és vonós- és fú­vószenekaruk is — igen jelen­tős. Az iskola névadójául Bi­hari Jánost választotta, s azok számára, akik talán még nem tudták, vagy nem értették ezt a hagyományápolást, a hét vé­gi abonyi Bihari-ünnepségek méltó magyarázattal szolgál­nak. Kapcsolat a népzenével Mocsári József tanár tolmá­csolásában Vörösmarty: A vén cigány című költeménye hang­zott el elsőként, majd Győré Pál, az abonyi tanács vb-titká- ra köszöntötte a megjelente­ket, köztük a járási, községi politikai, társadalmi és taná­csi vezetőket, munkatársakat, a Bihari János Állami Zene­iskola vezetőit, tanárait, nö­vendékeit, az emlékhangver­seny összes közreműködőjét, s természetesen a jelenlevő H. Varga Ilona szobrászművészt, aki az iskola névadójának portrédomborművét készítette. Az ünnepi beszédet dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese mondot­ta, méltatva Bihari munkás­ságát, felvillantva életének legfontosabb állomásait, ki­emelve jelentőségét a magyar zene történetében: Bihari János hegedűművész, korának leghíresebb cigány- prímása, a verbunkos zenék komponistája volt... A ver­bunkos az ő keze alatt válik igazán reprezentáns, nemzeti magyar muzsikává, amely a XIX. század magyar roman­tikus zenéjének mindvégig alaphangja és eszményképe maradt. Jelentőségét fokozza, hogy megtalálta a kapcsola­tot a magyar népzenével, mint ezt népdalfeldolgozásai is iga­zolják. Ezzel egyrészt közelebb hozta a verbunkos új műzenei stílusát a nép szélesebb réte­geihez; másrészt új, mélyebb elemekkel gazdagította ezt a stílust. Emellett Bihari az, aki ver­bunkos zenéjében és főleg in­terpretációiban visszanyúlt a kuruc korszak tradícióihoz és ennek a magyar hőskornak ze­néjét propagálta, amivel je­lentékenyen hozzájárult az említett kétféle tradíciónak a köztudatban egyetlen nemzeti költészet művelőinek, aki nem­csak költő, hanem sokkal több annál: pedagógus, néptanító — saját népe felemelkedésének hittel teli szószólója, szorgal­mazója, a Rom-Som cigányúj­ság szerkesztője. Társaival, Lakatos Menyhérttel, a fiata­lon, még szinte gyermekként feltűnt Bari Károllyal vagy a lapunk hasábjain rendszere­sen megjelenő Oláh Veroniká­val együtt azt bizonyítják, a származás — hovatartozás tu­data nem akadályozza, ellen­kezőleg — segíti a beilleszke­dést a szűkebb környezetbe és társadalmunkba egyaránt. A KISZ-KÖRUS ÉNEKEL. Több mint tíz esztendeje már, hogy Vácott lelkes diákok — akkor még csak lányok —meg. alakították a KISZ-kórust, mely az évek folyamán szá­mos szép sikert aratott itthon és külföldön egyaránt. Szom­baton este az azóta száztagú vegyeskarrá duzzadt együttes a Kossuth adón ad húszperces hangversenyt, Bogányi Tibor vezényletével. Érdemes a meg­hallgatásra. B. H. hagyománnyá való összeol­vasztásához. A muzikalitás portréja A verbunkos, a XVIII. szá­zad végén kibontakozó táncze­nei forrna, melynek terjeszté­sében igen jelentős szerep jut a cigányzenekaroknak. Bihari — s mellette Lavotta és Cser­mák — már nem egyszerűen ezt a tánchoz való zenét, ha­nem a magyar műzene újabb kori stílusát teremtik meg, amely a XIX. század minden magyar műzenei formájának alapja. Ebben gyökerezik Liszt és Erkel, s teljesedik ki szá­zadunkban Bartók és Kodály zenei magyarsága. Bihari igen nagy hatással volt hallgatóira. Liszt Ferenc így emlékezik meg róla: Ameddig csak ma­gyar zene lesz, Bihari úgy fog élni a hálás emlékeztben, mint a magyar nemzeti ver­bunkos tánczene vitathatatla­nul legnagyobb költője. H. Varga Ilona szobrászmű­vész egy korabeli portré alap­ján mintázta meg reliefjét, hangsúlyozva a neves hegedű­virtuóz férfias szépségét, vo­násain átütő muzikalitását. Amíg a lepel lehullott a dom­borműről, a Magyar Néphad­sereg Központi Zenekara a Rákóczi-indulót játszotta. Az események már tulaj­donképpen kora délután elkez­dődtek a József Attila Nevelő­otthonban, ahol a zeneiskola és az otthon fúvósai műsorral köszöntötték a vendégzene­kart. Itt került sor arra a szo­cialista szerződésnek az alá­írására is, melynek értelmé­ben a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara és Abony részéről a Bihari János Zene­iskola, valamint a József Atti­la Nevelőotthon egymás mű­ködését elősegítő tevékenysé­geket vállalt. A felnőtt mu­zsikusok kottákkal, szakmai tanácsokkal, bemutatókkal, előadásokkal, hangszerekkel, míg a fiatalok az utánpótlás biztosításával, koncertekkel kívánják a kapcsolatot elmé­lyíteni. Híres nóták Az emléktábla avatása után a Somogyi Imre Általános Is­kola tornatermében került sor az ünnepi hangversenyre Biharira emlékezünk címmel. A megnyitót Nagy Imre, a Dél-Pest megyei Áfész elnök- helyettese tartotta. A Magyar Néphadsereg Központi Zene­kara Lovász István őrnagy vezényletével mutatta be mű­sorát. Domahidy László, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekese kuruc dalok, Si- monfi Kálmán — ceglédi jegy­ző, Abonyban is megfordult nótaköltő — műveivel, illetve Bihari híres nótájával: a Hej, de régen volt és soká lesz előadásával aratott sikert. A Dél-Pest megyei Áfész egyesített népi zenekara (Abony—Cegléd) Bihari, Ró­zsavölgyi, illetve egy ismeret­len szerző verbunkos zenéjé­ből állította össze műsorát, bemutatva két remek prímás­dinasztiát is. A zenekart id. Gudi Farkas Mihály, ifj. Gudi Farkas Mihály, legifjabb Gudi Farkas Mihály (zeneiskolai ta­nuló), illetve Zsákai Ferenc és ifj. Zsákai Ferenc prímá­sok vezették, klarinéton közre­működött Földi Zoltán zeneis­kolai növendék, a tárogatót Zsákai László szólaltatta meg. Pintér Elnöke Tengerentúli turné Tengerentúli turnéra, Mexi­kóba utazott a Magyar Állami Operaház társulata. Az ame­rikai földrészen először ven­dégszereplő együttes 111 tagja öt alkalommal lép fel Bartók Béla három színpadi művével, A kékszakállú herceg vára cí­mű operával, valamint A fából faragott királyfi és A csodála­tos mandarin című balettel. A turné során a táncosok és az énekesek részt vesznek a guanajuatói nemzetközi feszti­válon. A Teatro Juarezben két alkalommal, majd Mexicw City városi színházában há­rom előadásban lépnek közön­ség elé. MOZIMŰSOR ÁPRILIS 30-TÖL MÁJUS 6-10 ABONY 30—1: Civil a pályán 2—3: Pokoli torony I—II* . 4—5: A nagy zsákmány Budaörs S-3: A zsoldoskatona ^4*—5: Gyilkos a tetőn** CEGLÉD Szabadsáa 30—3: A nagy zsákmány 4—6: Rally (du.) Pokoli torony I—II* (es­te) CEGLÉD Mese 30—6: BalancI és a vadkacsa CEGLÉD. Művész 30—6: Egy magyar nábob DABAS 30—1: Gyilkos a tetőn** 2—3: A kétbalkezes és az örömlány* 4—5: Lavina* DUNAHARASZTI 30—1: Gyilkos a tetőn** 2—3: A fáraó I—II. 4—5: A svéd, akinek nyoma veszett* DUNAKESZI. Vörös Csillag 30—3: Az első nagy vonatrab­lás 1— 3: Dollárpapa (du.) 4—5: Kínai negyed* DUNAKESZI. József Attila 30: Egy hatás alatt álló nő 3: Az első nagy vonatrablás 4 és 6: Casanova I—II.*** ÉRD 30—l: A versenyló elrablása 3: Ballagás* 4—5: A zsoldoskatona FŐT 30—1: Rally 2— 3: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II* 4—5: Dollárpapa GÖDÖLLŐ 30—1: Fayard bíró, akit serif­nek hívtak* 2—3: Cserepek 4—6: A szökött fegyenc (du.) A vadnyugat hőskora I—II. (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 30: Kaliforniai lakosztály* 3: A Nagy Medve fiai 4: A híd túl messze van I —II. GYAl 30—1: Szöktetés** nappal 2—3: Ékszerrablás fényes nappal 4—5: Gyilkos a tetőn** MONOR 1— 3: Kojak Budapesten (du.) Pugacsov I—II.* (este) 4—6: Picdone Egyiptomban NAGYKATA 30—1: Piedonc Afrikában 2— 3: Kramer kontra Kramer* *—5: Köszönöm, megva­gyunk* NAGYKÖRÖS, Arany lános 30—3: Piedonc Egyiptomban 4—6: 2001 ürodüsszeia I—II. NAGYKÖRÖS. Stúdiómozi 30—1: Kígyót,lás*** (este) 30—3: A szökött fegyenc (du.) 2—3: Hulot ár közlekedik (es­te) 4—6: A Sólyom nyomában (du). Az egér és a macska (este) NAGYKŐRÖS. Toldi 2: A szökött fegyenc 6: A Sólyom nyomában PIIISVÖRÖSVAR 30—1: Norma Rae 2—3: SOS Concorde 4—5: Egy kis indián POMAZ 30—1: Köszönöm, megva­gyunk* 2—3: Zorro 4—5: A versenyló elrablása RACKFVE 30—1: Ellopták Jupiter fenekét 2—3: A vadnyugat hőskora I —II. 4—5: Cserepek SZENTENDRE 30—1: Cserepek 2—3: Félénk vagyok, de hó­dítani akarok 4—6: Münchhausen báró cso­dálatos kalandjai (du.) Ballagás* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 30—1: Münchhausen báró cso­dálatos kalandjai (du.) A vadnyugat hőskora I —II. (este) 2—3: Ellopták Jupiter fenekét 4—5: A núpos lovacska (du.) Száll a kakukk fészké- re** (este) TAPIÓSZELE 30—1: Kramer kontra Kramer* 2—3: Köszönöm, megvagyunk* 4—5: Piedone Afrikában VÁC, Kultúr 30—3: A dzsungel könyve (du.) Apokalipszis, most I— II.** 4—6: Lolka és Bolka a Föld körül (du.) Az első nagy vonatrab­lás (este) VÁC, Madách Imre 1: A hét mesterlövész 2: Az első áldozás** VECSÉS 1—3: Négy bandita, tíz áldo­zat (du.) Száll a kakukk fészké­re** (este) 4—5: A kis manók furulyája (du.) 4—6: A fáraó I—IL * 14 éven aluliaknak nem ajánlott, •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Felvételt hirdet az Állami Balett Intézet Az Állami Balett Intézet az 1981 —82-es tanévre felvételt hirdet olyan, 10—12 éves lány- és 10—13 éves fiúgyermekek részére, akik a tánchoz kedvet éreznek, és el­végezték az általános iskola első négy osztályát. Az intézet kereté­ben általános és középiskola mű­ködik, amelynek elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesz­nek. A felvételi vizsgára május 4—17. között lehet jelentkezni. A vidé­kiek — szülői hozzájárulással — RÁDIÓFIGYELŐ FOGALMAK ÉS FÜLEK. Domány András gazdaságpoli­tikai műsorait, írásait, jegyze­teit, ha szierét ejthetem min­dig meghallgatom, mert soha­sem hajlik el a könnyeb el­lenállás irányába, olyan jelen­ségeket keres és ás a mélyük­re, melyek gyakran még nem jelennek meg a felszínen. Fogalmak és fülek című tíz­perces jegyzetében a gazdasági szakirodalomban, a kommuni­kációs eszközöík közléseiben és a gazdasági közéletben az utób­bi időben egyre gyakrabban előforduló fogalmakról beszélt, melyek — a vállalkozás, a bérlet, a versenytárgyalás és társai — különböző fülekben merően eltérő hangzással csen­genek. Jegyzetének gerince, a kis­vállalat fogalma, mely így ön­magában is más és más gon­dolatokat idéznek fel a hall­gatóságban. Sokan hajlékony ügyeskedők gyülekezetének vé­lik, míg mások — jeles, nagy tekintélyű gazdasági szakem­berek — hazai iparunk rugal­masságának. a kereslethez, a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás adekvát szer­vezeti formájának tekintik, olyan gazdasági egységek tí­* t í

Next

/
Oldalképek
Tartalom