Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
’kMiÍOP 1981. ÁPRILIS 1., SZERDA Emlékezés Lukács Lászlóra Lukács László költő, a magyar kommunista mozgalom harcosa, a fasizmus elleni küzdelem kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek egykori — a VI. kerület Bajcsy-Zsi- linszky út 65. szám alatti — lakóházánál. Az épület falán levő márványtáblánál az MSZMP budapesti Bizottsága nevében Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára és Kelen Béla, a budapesti párt-végrehajtóbizottság .tagja, a Magyar írók Szövetsége képviseletében Csák Gyula titkár és Jovánovics Miklós, az Élet- és Irodalom főszerkesztője helyezett el koszorút. Elhozták a megemlékezés virágait családtagjai, lánya H. Lukács Borbála és a költő harcostársai is. A KOMOLY ZENE KEDVELŐINEK Áprilisi koncertnaptár Ritkán adódó élményeket kínálnak a komoly zene kedvelőinek a főváros koncertpódiumai április elején. A világhírű szovjet hegedűművész, Igor Ojsztrah április elsejei vigadóbeli hangversenye nyitja meg a külföldi vendégművészek koncertjeinek sorát. A hangszer másik mestere, a hazai közönség által ugyancsak jól ismert Peter Mihali- ca csehszlovák hegedűművész szerepel szólistáiként április 3-án a Zeneakadémián. Először szerepel Magyar- országon a Kölni Zeneművészeti Főiskola hallgatóiból nyolc esztendeje alakult kamaraegyüttes, a Musica Antiqua Köln. A Reinhard Goebel hegedűművész vezette muzsikuscsoport tagjai eredeti hangszereken szólaltatják meg a barokk kor zenéjét, április 7-i zeneakadémiai koncertjükön az Évszázadok muzsikája sorozatban Couperin, Rebel, Marchandés Bach műveit tolmácsolják. Április plső felében három alkalommal is láthatja rajongóinak nagy számú tábora a tokiói zenei egyetem profesz- szorát, az 1974Tes budapesti karmesterverseny győztesét, Kobajasi Kenicsirót. Április 6-án és 13-án az Erkel Színházban vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart. Míg az április 10-i zeneakadémiai koncerten a japán vendégművész a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát és énekkarát vezényli. MA ESTE A TELEVÍZIÓBAN A nürnbergi per 5 1947. július 7-én szállt fel — legalábbis a foglyok | számára ismeretlen úticéllal — o nürnbergi repülőtérről | egy amerikai katonai repülőgép, amely a háborús főbű- i nösök perének hét szabadságvesztéssel sújtott elítéltjét E szállította. Még aznap bezárult mögöttük a spandaui 1 börtön vaskapuja. A Nyugat-Berlin azonos nevű kerü- | leiében fekvő börtön épületét szemelték ki és építették | át a háborús' főbűnösök fogvatartására a szövetséges | hatalmhk hatóságai. Az épület 132 magánzárkából, öt E fegyelmi zárkából és tíz nagy, egyenként 40 fogoly el- i helyezésére szolgáló közös zárkából állt. Amikor a szö- | vetségesek 1946 novemberében — a nürnbergi ítélet, el- ! hangzása után — lefoglalták, 600 rabot tartottak itt fog- | va. A börtönt átépítették, magas, elektromos árammal | telített szögesdrót biztosítással látták el, öt őrtornyot E létesítettek, ahonnan az egymást havonta váltó nemzet- E közi őrség tagjai a börtönfal minden centiméterét féríy- | szórók éles fényének segítségével éjjel is megfigyelhetik. Nincs nevük A szövetségesek megállapodtak a börtön közös igazgatásának módjában. A megállapodás szerint a foglyok életét a közösen megállapított börtönszabályzat szabályozza. Az elítéltek abban a pillanatban, hogy „befogadták” őket a spandaui börtönbe, számot kaptak és elvesztették nevüket, szigorúan tilos őket nevükön szólítani és velük kezet fogni. A börtön napirendje szerint reggel 6 órakor van ébresztő, akkor reggeli mosdás, szemüvegkiadás, ágycsi- nálás következik. 6 óra 45: reggeli. 7 óra 30-tól 11 óra 45 percig: munka, felügyelet mellett, utána átkutatják az elítélteket, nem jutottak-e valamilyen tiltott tárgyhoz. Az ebéd és déli pihenő — ekkor engedélyezik a dohányzást is — fél kettőig tart, utána 16 óra 45 percig a kötelező munkaidő második része következik. Űjabb motozás után mosdás, majd 17 órakor vacsora, 17 óra 45 és 18 óra 15 perc között a foglyok felkereshetik a könyvtárat, könyvet cserélhetnek. Utána celláikban olvashatnak, írhatnak, dohányozhatnak. Takarodó: 22 órakor. A hét végén nincs munka, ilyenkor cserélhet a fogoly fehérneműt, hallgathatnak istentiszteletet vagy éppen minden második héten 30 perces hanglemezkoncertet. Vasárnap : pihenő, séta. Emlékiratok így múltak, múlnak az évek Spandauban. Az elítéltek közül legelsőnek a 3. számú fogoly, Konstantin von Neurath szabadult. Tizenöt éves szabadságvesztésének csak egy részét töltötte le, amikor súlyos betegségére és magas korára (81 éves volt akkor) való tekintettel 1954 novemberében kegyelemben részesítették. Utána Raeder tengernagy — eredetileg életfogytiglanra ítélték — kapott kegyelmet 1955 szeptemberében, szintén súlyos betegségére és magas korára való tekintettel. 1956. október 1-én, néhány perccel nulla óra után Kari Dönitz volt tengernagy léphetett ki a kapun, miután teljes egészében kitöltötte tízéves börtön- büntetését. 1957 májusában ugyancsak kegyelemmel szabadult Walther Funk volt birodalmi miniszter, aki teljesen visszavonulva élt haláláig. 1966. október 1-én telt le az 1. számú fogoly, Baldur von Schirach és a 6-os számot viselő Albert Speer 20 esztendős büntetése. Schirach 1974 júliusában, 67 esztendős korában hunyt el. Az ő emlékiratai nem bizonyultak olyan átütő sikerűnek, mint Albert Speeré, akit egyébként nemrégiben a Századunk egyik interjúalanyaként is láthattunk. Negyven éve Most már lassan másfél évtizede, hogy csupán egyetlen fogoly, a 7-es, Rudolf Hess, a führer egykori pártbeli helyettese a börtön lakója. Az ő számára szólal meg minden reggel 6 órakor az ébresztőt jelző gong. Az életfogytiglanra ítélt felkel, rendbeteszi magát és celláját és aztán várja a reggelit. És aztán folytatódik a napirend, ahogy a megállapodás előírja. Legfeljebb any- nyi a változás, hogy mivel Hessnek nincs kivel beszélgetnie, a hanglemez-hangversenyek számát megnövelték, s időről időre lehetővé teszik azt is, hogy rádiót hallgasson. Különben pedig az 1,73 méter hosszú és a 2,26 méter széles, -3,6 méter magas cella Hess világa. Itt morzsolja napjait az utolsó spandaui fogoly, aki április 26-án tölti be 85. életévét. Májusban lesz 40 esztendeje, hogy rabságban él. 1941. május 10-én történt, hogy állítólag Hitler tudta nélkül — Angliába repült. Ezt a furcsa utat mindmáig homály fedi Nem alaptalan azonban az a feltételezés, hogy vállalkozásának céljáról mégiscsak tudott az általa körülrajongott führer. És azt próbálta elérni, hogy Anglia békét kössön a náci Németországgal, amely akkor már készen állt a Szovjetunió megtámadására. Tudott róla Hess, aki a nürnbergi perben emlékezetvesztést szimu• Iáit, konokul tagadta, hogy előre tudott volna a Barbaros- sa-tervről, a Szovjetunió ellen tervezett hadműveletekről. Ez azonban képtelenségnek látszik. Hiszen a terv elkészítésének idején ő volt a Harmadik Birodalom második embere. Eugene K. Bird, aki egy időben Spandau amerikai parancsnoka volt, s könyvet írt a Hess-kérdésről, a kéziratot — egyébként a börtönszabályok durva megsértésével — átadta Hessnek afféle lektorálásra. S a 7. számú fogoly kifogásolta, hogy a kéziratban Bird miért húzta ki azt a részt, amely így szólt: „Hitler aggódott, hogy Hess elmondhatja az angoloknak tervét Oroszország megtámadásáról. Hess volt a kevesek egyike, akik tudtak a Barbarossa- tervről, amelyet néhány héttel későbbre tűztek ki. Hitler rettegett attól, hogy Hess elárulhatja.” — Miért húzta ki ezt a részt? — kérdezte Hess a szerzőtől. Bird azt felelte: Hess szavaiból úgy vette ki, hogy ez a rész nem felel meg a tényeknek. — Állítsa vissza úgy, ahogyan volt — mondta Hess. — Tehát beismeri, hogy tudott a Barbarossa-tervről, mielőtt Skóciába repült? ‘— kérdezte Bird. — Igen, tudtam róla. Nincs kegyelem A nyugati hatalmak, s az NSZK-kormányai 15 esztendeje próbálják elérni, hogy Hess kegyelmet kapjon. Szán dékukban minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a Havonta váltott őrségekkel, a szövetségesekkel együtt közösen őrzött spandaui börtön egyike azoknak a még fennmaradt, annak idején az antifasiszta együttműködés során létesített intézményeknek, amelyek Nyugat-Berlin speciális négyhatalmi státuszáról tanúskodnak. Ezért esik szó arról, hogy nagyon költséges, tehát felesleges egy több mint 600 rab befogadóképességű börtönben ^egyetlen foglyot őrizni. A költségeket egyébkén^ a nyugatnémet kormánynak' kell fedeznie. Szovjet részről azonban — emlékeztetve arra is, hogy a nürnbergi ítélet után a szovjet bíró különvéleményt jelentett be, mert Hesst nem a legsúlyosabb büntetéssel sújtották ” — nem járultak hozzá a megke- gyelmezéshez. Pintér István DISCO, KEMÉNY ROCK, TÁNC Néhány szó szórakozásról KÖNNYŰZENEI STÚDIÓT TERVEZ A KISZ A fiatalok szórakozási vágya természetes. Erről beszélgettünk Harsányi Lászlóval, a KISZ KB kulturális osztályának helyettes vezetőjével. — Mi tette szükségessé, hogy az ifjúsági szövetség 'a szórakozás formáival foglalkozzon? — A szabad idő növekedése. Az, hogy a családalapítás, az egzisztenciateremtés gondja mellett is tovább él a harminc éven aluliakban a szórakozás igénye, s hogy javarészt zenéhez kötött, csoportos együttlétet kívánnak. Ezt a hatvanas évek közepén tulajdonképpen a beatmozgalom alapozta meg. — A beatnemzedék lassan botra támaszkodva jár, mondják, jelezvén ezzel, hogy a hajdani „úttörők” már nem tinédzserek. Hány évesek a koncertek, discók mai látogatói? — Az utóbbi évtizedekben az ifjúság társadalmi helyzetének a változása következtében a gyermek előbb érik ifjúvá, és tovább marad fiatal. A beatnemzedék tagjai is azok. A gyerekek 10—12 évesen lesznek zenekarrajongóvá. Kétségtelen, hogy ők és a náluk valamivel idősebbek már több időt szánnak a szórakozásra, mint az előző felnőtt generáció, de ez nein jelenti azt, hogy más értékes időtöltést elutasítanak. Ki hova jár? Ez inkább kor szerint, mintsem a társadalmi rétegződésnek megfelelően Uáltozik. A 16 éven aluliak szabad idejét javarészt az iskola, az úttörő- és ifjúsági mozgalom tölti ki. A többit a rockzene. Mivel kevés lehetőségük van, hogy koncertekre járjanak, azért elsősorban discóznak. A disco, a rockkoncertek közönségét a 16 —20 esztendősök adják. Közülük kerülnek ki az együttesek és öltözködésük, mentalitásuk miatt gyakran elítélt rajongóik, a szakadtak, a csövesek is. Ezeket a fiatalokat azonban a közhiedelemmel ellentétben, nem a zenei bandák formálják ilyenné. az ő gondjuk nevelési és nem szórakozási probléma. — Disco, kemény-rock, tánc, játék. Ezek jellemzőek tehát: legalábbis amíg egy újabb divatirányzat el nem söpri őket. — A discozene hazai hagyományai csekélyek. Mit ad a disco? Nem azt, amit nyújthatna. Nincsenek filmek, hiányzik a diaporáma, az esetleges játékok, irodalmi betétek, kevés a forgalomba kerülő • jó discolemez, zsúfoltak e táncos helyek. A koncerteken a rock hódít. A jazz-rock, a népzenei új hullám nálunk még háttérbe szorul, de támogatást érdemelne, akár a táncházmozgalom. — Milyen szerepet vállalnak ebben a szórakoztató intézmények? Az ifjúság szórakoztatásában szerepet játszó intézmények struktúrája és feladatköre évtizedek óta változatlan. Az igények és a lehetőségek között olyan feszültség alakult ki, hogy ezzel a KISZ-nek is törődnie kell. Nyílt tilok például, hogy a koncertszervezésnek nincs országot átfogó gazdája, ugyanakkor a zenei rendezvények megtartására sincs elég hely. Az intézmények pedig? A kellemes időtöltésnek csak egy részét elégítik ki, új divatokat nem élesztenek, a meglevőket kevéssé befolyásolják. — A KISZ KB tehát a fiatalok szórakozását fontos kérdésnek tekinti? — Igen, mivel szoros összefüggésben áll az az ifjúság- politika többi területével. Az állami szervek mellett e feladatok valamennyi szervezetünknek adnak tennivalót A tervek szerint könnyűzenei stúdiót indít a KISZ. Ez azonban önmagában nem elég. Szükség van a Művelődési Minisztérium, s egyebek közt az ŐRI, az OSZK, a Filharmónia támogatására, anyagi áldozatvállalására. És sok más intézkedésre. Jó lenne például, ha a berendezéseket, a disco kellékeit kölcsönözhetnék a műsorvezetők. Műsorvezető és közvetítő irodákra, jól funkcionáló munkaközösségekre is szükség van. K. S. Négyszállási jász sírok HÁZMATUZSÁLEMEK MARADVÁNYAI Körülbelül 5 ezer éves épület maradványaira leltek a régészek Csongrád megyében a Gorzsai Állami Gazdaság -területén. A későkori lakóházban talált gazdag leletanyag alapján a szakembereknek az a véleményük, hogy mindez ideig páratlan értékű régészeti leletre bukkantak. Ehhez hasonló épületmaradványt eddig csak Bulgáriában és Görögországban találtak. A régészek különleges fúróberende- zéseikk^l megszondázták a környéket, s az épülettől 200— 300 méter távolságra több helyütt előkerültek hasonló korú házmatuzsálemek maradványai. A tudósok feltevése, hogy e területen nagyobb falu állt, amelynek feltárásával pontos képet kaphatnak az 5 évezreddel korábban élt emberek életéről, szokásairól. Az idén folytatódik a ház és környékének régészeti feltárása. Az országban 40 intézmény, múzeum, tudományos műhely irányításával évente 60 régészeti feltáráson dolgoznak a szakemberek. Ma már egyre gyakoribb, hogy az archeológusok mellett ott munkálkodnák például az antropológia, zoológia, sőt a kémia, a fizika művelői is. A tudományos élet szenzációjának számító négyszállási jász sírok további feltárásán és értékelésén is több szaktudomány képviselői fáradoznak. A jászok életéről, szokásairól mind ez ideig csak feltételezések voltak, tárgyi emlékeket nem találtak. Áz archeológusok most egy templom alapjainak maradványait és-a körülötte levő temető 136 sírját fogták vallató- ra. A csontvázak elhelyezkedéséből érdekes következtetésre jutották. Megállapították például, hogy a temetőben kezdettől fogva bizánci (keleti) keresztények temetkeztek, s mivel ezt a vallást magukénak vallókat az egyház annak idején eretnekeknek tartotta, ezért másodszor is megtérítették az itt lakókat. A temető legkorábbi sírjai a XIII. század második feléből valók. A temető feltárása értékes adalékokkal járult hozzá a jászok korai kultúrájának megismeréséhez. Eredeti szövőszékeken A zalai-hetési kézi szőttes eredete — írásos feljegyzések s -érint — az 1370-es évekre tehető. A több évszázados hagyo- munyokon alapuló kézi szövés mesterfogásait — a táj jellegnek megfelelően — a Lenti Szabadság Tsz népművészeti sző- nyegrészlegének asszonyai ápolják. Az eredeti szövőszékeken készült, szebbnél szebb térítőkét, falvédőket, női és férfi ingeket külföldön is keresik a vásárlók. RÁDIÓFIGYELŐ MINDENKI ISKOLÁJA. Annak, hogy a rádióiskolát sokan jobban szeretik a televízióénál, egészen bizonyosan az is oka, hogy a rádió természetéből adódóan nem oly erőszakos, mint a tévé. A hangdobozt akármikor ki lehet kapcsolni, ha a belőle szóló untatja, nem köti le a hallgatót. A kép látványa azonban akkor is marasztaló, ha bosszant. A másik ok: a rádió hosszabb időt szentelhet egy-egy témája taglalásának, hatalmas archívumából egész előadásokat építhet a Mindenki Iskolája óráiba. Ilyen volt legutóbb az az irodalomóra, melyben a Diák- könyvtár hangszalagon keretében Tolsztoj nagy művét, az Ivan Iljics halálát hallgathattuk meg. Nagyszerű dolog, a műsor szerkesztőjét, Ferenczy Ágnest dicséri, hogy az adást megelőzően két nappal, pénteken délután beiktatott egy beszélgetést — műelemzést — Sáringer László és Reisinger János irodalomtörténészekkel, mely kerek fél órában olyan alapos elemzését adta a drámának, hogyt ha azt bármely középiskolás,' felvételire készülő meghallgatta, bizony könnyű dolga lesz utána. Volt ennek a műsornak még egy nagy pozitívuma, jelesen, hogy olyan előadás hangfelvételét vették elő az archívumból. melyben a magyar színházművészet egykori csillagpi alakították a főszerepeket, a 'eeendás hírű Rátkay Márton. Ládomerszky Margit, Sítkey Irén. a fiatal Kállay Ferenc és az egykori Déryné Színház Kossuth-díias vezető művésznőié. Fel^ki Sári. NAGYCENKEN. Sopronból lövet vagy Sopronba tartva érdemes 'egy kis kitérőt tennünk, ha a magyar múlt dics* előző századának emlékeivel akarnánk ismerkedni. A nagycenki kastélymúzeum télen is emlékezetes látványt nyújt, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség szomszédos telepe nyáron kínál látványosságot, díszes bemutatóival. S a kettő itt kapcsolódik össze, az egykori Űr, a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf személyén keresztül, ki nemcsak a környéken elterülő uradalmát virágoztatta fel, hanem a világhír felé indította a magyar lótenyésztést. Varga Zoltán riporternek húsz percben is sikerült hangban mindazt láttatni, amit itt megtekinteni érdemes, s volt figyelme arra is. hogy mögé nézzen annak, ami még kijavításra, felújításra vár. Ami még szót érdemelt volna! hogy a nagy magyar mauzóleumába, melyet a tárlókban látott, a halál okát eltitkoló gyászjelentések után mindenki szeretne megnézni a község szép temetőjében, de nem olyan egyszerű oda bejutni. Kulcsához vagy a helybeli lelkésznél, vagy az idegenforgalmi hivatal megbízottjánál lehet hozzáférni. S bizony, akinek szűkre szabott az ideje, aki az üdülőbe tart, avagy a kétheti pihenés után hazafelé igyekszik, nemigen vállal ennyi utánajárást. CORPUS. Ezt a nevet választotta az a váci fiatalokból álló zenekar, melynek — úgy tűnik — felfelé ível a pályája. A Vasárnapi koktélban Komjáthy György mutatta be őket 4s vezetőjüket. Reszler Pétert, Impressziók című szerzeményével. Ügy hírlik, hamarosan elkészül első kislemezük is. B. H. I' r
