Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

A TANÁCSI GAZDASÁG VI. ÖTÉVES TERVE • JAVULÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A TELEPÜLÉSEKEN • KIEMELT FEJLESZTÉS! FELADATOKRA ALAPOZVA • LEGYEN HATÁSOSABB A TERÜLETI KOORDINÁCIÓ Lapunk első oldalán olvasható tu­dósítás arról, hogy a Pest megyei Tanács pénteki ülésén elfogadta a tanácsi gazdaság hatodik ötéves ter­vét. A tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott terjedelmes anyaghoz dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Az alábbiakban az írásos előterjesztést, valamint az előadói beszédet főbb vonalaiban ismertet­jük. BERUHÁZÁSOKRA 10,3 MILLIÁRD A tanácselnöki előadás bevezető­ben röviden áttekintette a megye fejlődését az ötödik ötéves terv idő­szakában, s elégedetten állapíthatta meg, hogy még egyetlen tervidőszak sem bizonyult olyan eredményes­nek, mint az 1976 és 1980 közötti. A tanácsi intézményhálózat gyarapodá­sa, a lakosság életkörülményeinek változása meghaladta az előzetesen számítottat, amiben szerepe volt egyrészt a megye sajátos helyzete elismerésének a központi irányító szervek részéről, másrészt annak a nagy arányú társadalmi összefogás­nak, amely a települések többségé­ben immár hagyományossá vált, el­sősorban a gyermekintézmények lét­rehozásában, bővítésében, korszerű­sítésében. Kitért dr. Mondok Pál arra a két- esztendei elemző munkára is, amely megelőzte a megye középtávú pénz­ügyi, illetve fejlesztési tervének ki­alakítását, s hangsúlyozta: erőtelje­sen törekedtek a tervezés demokra­tizmusának, ugyanakkor koncepcio­nális megalapozottságának erősítésé­re. Az előkészítő feladatok végre­hajtásában elismerést érdemlően te­vékenykedtek a megyei szakigazga­tási szervek, a járási hivatalok és a helyi tanácsok, s zavartalan volt az együttműködés a párt- és társa­dalmi szervezetekkel. Ennek ered­ménye egy olyan tervezet előterjesz­tése, ami módot ad az ismert, meg­nehezedett gazdasági körülmények ellenére is a megye további fejlődé­sére. összesen 34,6 milliárd forintból gazdálkodhat a megye az 1981 és 1985 közötti esztendőkben, azaz mód nyílik mind a költségvetési, mind a fejlesztési kiadásoknál az V. ötéves tervben elért szint túlhaladására. Az ülésen elfogadott pénzügyi terv elő­irányzatai szerint költségvetési fel­adatokra 24,3 milliárd forintot, fej­lesztési célokra pedig 10,3 milliár- dot költhetnek el a tanácsok, illet­ve intézményeik. A költségvetési ki­adások tervezésénél megkülönbözte­tett figyelem jutott az alapellátásra, a meglevő aránytalanságok mérsék­lésére. A program követi — az MSZMP XII. kongresszusa határo­zatának, valamint a megyei pártbi­zottság állásfoglalásának megfele­lően — a kiemeltnek ítélt felada­tokhoz —, így az általános iskolák, a gyermekintézmények hálózatának bővítéséhez, a fekvő- és járóbeteg- elíátás fejlesztéséhez — kapcsolódó teendőket, ezek kellő pénzügyi fe­dezetének előteremtésével. Természetes, s erre az előadói be­széd is hangsúlyosan mutatott rá, hogy az igényeket, amelyek jelen­tősen meghaladták a tényleges le­hetőségeket, rangsorolni kellett. Kényszerű belátás, de elkerülhetet­len: jogos igényeket, égető szükség­leteket sem sikerül maradéktalanul kielégíteni a hatodik ötéves tervben. A tervezők arra törekedtek a rang­sorolásnál. hogy a települések sze­repkörüknek és funkcióiknak meg­felelően, arányosan és tervszerűen fejlődhessenek. A városok és a ki­emelt települések fejlesztési javas­latainál a program készítői figye­lembe vették a vonzáskörzetre gva- korolt hatást, azaz tágabb régiók­ban gondolkoztak. Ugyancsak lénye­ges szempontja volt a tervjavaslat — és most már tervösszeállításá­nak, hogy a fejlesztési alap kiadásai a költségvetéssel összhangban le­gyenek, azaz az elkészült új intéz­mények működtetése átmenetileg se ütközzék akadályokba. Nagy részletességgel tárta a me­gyei tanács tagjai elé az írásos elő­terjesztés a költségvetési bevételek tervezett forrásait és összegeit, amik betartása elengedhetetlen feltétele a kiadások kellő fedezetének. A költségvetés legnagyobb részét — 42,5 százalékát — a kulturális, illet­ve — 26,5 százalékát — az egészség- ügyi és szociális ágazat köti le. Ok­tatási és közművelődési feladatokra öt esztendő alatt 10,3 milliárd fo­rintot fordítanak a megye tanácsai, egészségügyi és szociális célokra pe­dig szintén a költségvetésből, 6,3 milliárdot. Jól érzékelteti á taná­csok növekvő kötelezettségeit, hogy az 1985. évi előirányzat a kulturális ágazatban 785 millió forinttal halad­ja meg azt az összeget, amelyet ezen a területen 1980-ban adtak ki! Kézenfekvő a nem beavatott szá­mára is, hogy 'például az új óvoda fölépítése csak az első lépés, gon­doskodni kell a továbbiakban an­nak berendezéséről éppúgy, mint az óvónők béréről, a gyermekek étkez­tetéséről, a helyiségek fűtéséről s így tovább. Meglehetősen kényes egyensúlyt követel tehát a fejlesz­tési célok és a költségvetési forrá­sok egyeztetése, s ennek tudatában értékelhetjük igazán azokat a fel­adatokat, amelyeket a fejlesztési terv magába foglal. ÉPÜLJÖN FEL 37500 LAKÁS Változatlanul nagy erőfeszítése­ket feltételez a lakásépítés, hiszen a most elfogadott program alapján a hatodik ötéves terv esztendeiben a megyében összesen 37 500 új ott­hon tető alá hozása a cél. A sike­res megvalósítás esetén a lakásállo­mány a megyében 1985-re elérheti a 343 ezret, s ez annyit tesz, hogy a száz lakásra jutó személyek szá­ma az 1980. évi 317-ről 297-re csök­ken. Tanácsi célcsoportos otthonként összesen 3554 lakás falait húzzák fel, ebből 2576 a bér-, 978 pedig a ta­nácsi értékesítésű lakás. Kisebb mértékű városrekonstruk­ció kezdődik, illetve folytatódik Ceg­léden, Érden, Gödöllőn, Nagykőrö­sön és Vácott. A megye városaiban egyébként — a tervek szerint — 1985-ig tanácsi célcsoportos keretből 2131 lakás épülhet meg, a követke­ző megoszlásban: Cegléd 220, Duna­keszi 384, Érd 200, Gödöllő 350, Nagykőrös 113, Százhalombatta 390, Szentendre 168, Vác 306. Jelentő­sebb állami lakásépítés'színtere lesz a községek közül Budaörs, Pilisvö- rösvár, Abony, Dabas, Kerepestar- csa, Manor, Nagykáta, Ráckeve, Szi- getszentmiklós. A tanácsi forrásokból finanszíro­zott új otthonok java — összesen 3240 — lakótelepeken, többemeletes épületekben helyezkedik majd el. Az átlagos alapterület 54 négyzetméter, ugyaniakkor az igények jobb kielé­gítését teszi lehetővé, hogy Ceglé­den, Gödöllőn és Vácott pályakez­dő fiatalok, továbbá nyugdíjasok ré­szére garzonlakásokat is kialakíta­nak, valamint az, hogy megnőtt a fél szobát is magukba foglaló ott­honok aránya az újonnan emelen­dők között. Előadói beszédében a megyei ta­nács elnöke nyomatékosan fölhívta a figyelmet arra: a lakásépítés ter­vének teljesítése döntő mértékben azon múlik, megkapják-e a kellő se­gítséget a magánerőből építkezők a helyi tanácsoktól. Nem szabad ugyanis elfeledkezni az arányokról: az öt esztendő alatt tető alá kerülő minden tíz lakásból kilencnek a lét­rehozója a lakosság lesz! Ennek ja­va — a számítások szerint 26 ezer otthon — családi házként, azaz ha­gyományos formában valósul meg. JOBB FEKVŐBETEG-ELLÁTÁST Középponti helyet foglal el a ha­todik ötéves tervben is az egészség- ügyi és szociális ellátás fejlesztése, akárcsak az ötödik ötéves terv idő­szakában. Az ellátás területi kü­lönbségeinek mérséklését a fekvő­beteg-ellátás javításával, elsősorban a meglevő kórházak rekonstrukció­jával, illetve bővítésével, az orvos­technológiai felszereltség korszerű­sítésével, valamint ésszerűbb beuta- lási rend kialakításával kívánja a középtávú terv elérni. Egészségügyi beruházásokra fél évtized alatt 1,3 milliárd forint költhető el, de több tekintetben még így sem sikerül az ellátottsági mutatókat lényegesen javítani. Elsősorban a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak számát nézve igaz ez — ami országos átlagban 91. a me­gye esetében 59 —, érthető tehát, ha a középtávú program változatla­nul fontos helyet ad a kórházi ágyak gyarapításának. Kerepestarcsán 323 ágyas új, épületszárnyat adnak át, valamint bővítik az intenzív részle­get, s ezek eredményeként a kórház 912 ágyon fogadhatja a betegeket. A váci kórházhoz kapcsolódóan föl- épül a tervidőszakban az a központi mosoda, amely más egészségügyi in­tézményeket is kiszolgál majd, s mű­szakonként 4,5 tonna textil megtisz­títására képes. Folytatódik a Sem­melweis Kórház teljes rekonstruk­ciója, itt a megszűnő ágyak pótlá­sára 120 ágyas új épületszárnyat hoznak létre. Idén fejeződik be a dabasi és a pilisvörösvári szakorvosi rendelő építése, míg a továbbiakban Duna­keszin, Érden, Budaörsön alakítanak ki — egyenként tizenhét munka­hellyel — ilyen intézményt. Újon­nan szerveznek húsz általános és tizennégy gyermekorvosi körzetet, s ennek a fejlesztésnek köszönhetően az ellátott gyermekek száma 1985- re 130 ezerre emelkedik, az egy kör­zeti orvosra jutó lakosságszám pe­dig 3,5 százalékkal^ 2551 főre csök­ken. Emelkedik a lakosságon belül az idős korúak aránya, s ez megköve­teli a szociális otthonok bővítését, összesen 250 idős ember elhelyezé­sére teremtenek lehetőséget a terv­időszakban — s ezzel a szociális ott­honokban a helyek száma 2205 lesz —, új intézmény kerül tető alá Rác­kevén, míg Vácott, Zsámbékon és Érden meglevő épületet alakítanak át. BŐVÜLŐ GYERMEKINTÉZMÉNYEK Annak ellenére, hogy a bölcsődés korú gyermekek száma várhatóan csökken, továbbra is nagy szükség van ezeknek a gyermekintézmények­nek a gyarapítására. A számítások szerint 900 új hely létesítése látszik elérhetőnek, s ezek java az agglo­merációs településekre jut. Százha­lombattán 120, Cegléden, Érden, Nagykőrösön és Vácott pedig hat­van-hatvan gyereknek teremtenek napközbeni helyet, míg a községek­nél Budaörsön, Törökbálinton, Abony- ban, Gyálon, Nagykátán, Halásztel­ken, Szigetszentmiklóson, Tökölön kerül sor jelentősebb fejlesztésre. Amint eddig, a most elfogadott kö­zéptávú tervben is kiemelt helye van az óvodáknak. Sokat mond az erő­feszítések értékéről, ha leírjuk: reá­lis céllá lehetett a most következő öt esztendőre, hogy az óvodás korú gyermekek 94 százaléka elhelyezhe­tő legyen 1985-ben. Ehhez termé­szetesen fel kell épülnie a további 6700 gyermeket befogadó intézmé­nyeknek. A program szerint Érden 200, Dunakeszin 175, Százhalombat­tán 150, Cegléden és Szentendrén 100—100, Nagykőrösön 50 gyermek számára lesz friss elhelyezési lehe­tőség 1985-ig, míg a községek közül ötven, vagy annál több hely kiala­kítását tervezik Budaörsön, Pilis- vörösvárott, Törökbálinton, Jászka- rajenőn, Törteién, Gyálon, Öcsári, Isaszegen, Monoron, Szentmártonká- tán, Tápióbicskén, Tápiószentmár- tonban, Dunaharasztin, Szigcthal- mon, Szigetszentmiklóson, ha csu­pán a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházásokat tekint­jük. Várható ugyanis — s erre ki­tért a szóbeli kiegészítés is —, hogy folytatódik a nagy hagyományokra támaszkodó társadalmi összefogás e rendkívül fontos gyermekintézmé­nyek hálózatának gyarapítására. ACÉL: 700 ÚJ TANTEREM Hosszú évek óta nagy iramban növekedett a megyében az általános iskolai tanulók tábora, s az ezzel já­ró feszültségek, elsősorban a tan­termi helyzetet illetően, ismeretesek. Teljesen indokolt tehát, hogy a me­gyei tanács ülésén tegnap jóváha­gyott fejlesztési terv 1981 és 1985 között 700 új általános iskolai tan­terem megépítését ítéli elkerülhe­tetlennek, hiszen a tanulólétszám a jelenlegi 109 ezerről 122 ezerre gya­rapodik. Ennek következménye, hogy bár jelentős az építkezések mérté­ke, a tanulócsoportok átlagos lét­száma emelkedni fog. Űj általános iskolák építésével, a meglevők bőví­tésével az alapfokú oktatás intéz­ményhálózata Cegléden 12, Dunake­szin 24, Érden 36, Gödöllőn 6, Nagy­kőrösön 16, Százhalombattán 12, Vá­cott 16 tanteremmel bővül. A közsé­gek egy része szintén tetemesebben javíthatja az oktatás feltételeit, így tíznél több tanteremmel gyarapodik Budaörs, Albertirsa, Gyál, Aszód, KerepestarcSa, Pécel, Gyömrö, Mo- nor, Vecsés, Nagykáta, Tápiószccső, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszent- miklós, Pomáz, Főt. A napközis el­helyezés iránti rendkívül erőteljes igény kielégítése érdekében további 23 ezer gyermeknek alakítanak ki kellő foglalkoztatási környezetet. A középfokú oktatás tárgyi felté­teleinek javítása elsősorban a váro­sokra koncentrálódik. Gödöllőn 12 tantermes gimnázium építését kez­dik meg, Szentendrén új, nyolc tan­termes gimnázium létrehozása sze­repel a tervben. Vácott nyolc tan­termes egészségügyi, Százhalombat­tán szintén nyolc tantermes erősára­mú és vegyipari szakközépiskola ki­alakítása a feladat. Néhány tény a közművelődés jó­váhagyott fejlesztési programjából: átadásra kerül a pilisvörösvári mű­velődési ház, a pomázi, a budakeszi ifjúsági ház. A tervidőszak dereká­ra elkészülhet a százhalombattai művelődési központ, míg Doboson és Ráckevén hasonló intézmény ki­alakítását kezdik meg. A meglevő könyvtárakat bővítik Érden és Gyá­lon, Cegléden pedig új járási-városi könyvtár építéséhez látnak neki, KÖRZETI VÍZMŰRENDSZEREK Lényeges szeretje van a lakosság mindennapjainak könnyebbé tételé­ben az ún. közüzemi szolgáltatások­nak. A tanácsi gazdaság hatodik öt­éves terve éppen ezért széleskö­rűen 'vette figyelembe a fejlesztési lehetőségeket, azaz a tanácsi forrá­sok mellett számolt a közületek és a lakosság hozzájárulásával is. Na­pi 57 ezer köbméternyi víznyerési kapacitás épül meg a különböző te­lepüléseken, s ez, valamint az 523 kilométer hosszúságú hálózatbővítés módot nyújt arra, hogy 1985-ben a megye lakosságának 75 százaléka ré­szesülhessen közüzemi vízellátás­ban. A tervidőszakban befejeződik a Vác—Gödöllő regionális vízműrend­szer létrehozása, s kiemelkedő fon­tosságú beruházásokként kerül sor az Érd térségében, a Gyál—Alsóné- medi. a Szokolya és körzetében, a Szigetszentmiklós és körzetében, a Ráckeve és vonzáskörzetében kiépí­tendő vízműrendszer munkálataira. Érden és Gödöllőn napi három-há­rom ezer köbméterrel. Cegléden, Du­nakeszin és Nagykőrösön két-két ezer köbméterrel növekszik a víz­termelő telepek lehetséges teljesít­ménye. Lényeges fejlesztésre nyílik mód Budaörsön, Diósdon, Gyálon, Túrán. Monoron, Gyömrön, Rácke­vén, Szigetszentmiklóson, Tökölön, Vámosmikolán. A vezetékhálózat bő­vítése számottevőbb lesz Gödöllőn, Nagykovácsiban, Piliscsabán, Pi- lisvörösváron, Gyálon, Galgamácsán, Mogyoródon, Valkón, Versegen, Gombán, Monoron, Szentmártonká- tán, Tápiószentmártonban, Kiskun- lacházán, Ráckevén, Tökölön, Ácsán, Kemencén, Szobon, Szódon, Vámos­mikolán, Verőcemaroson. Ennél jóval kisebb mértékű fej­lesztés volt megtervezhető a szenny­víztisztításnál és -elvezetésnél. A tisztító kapacitás napi 39 ezer köb­méterrel bővül, a gyűjtőhálózat pe­dig 125 kilométerrel. Annak ellené­re, hogy a már bekapcsolt lakások mellé további 13 800 otthont kötnek rá a vezetékekre, az ellátott laká­sok aránya a tervidőszak végén is csupán a teljes állomány 13 száza­lékát éri majd el. Nincs kisebb jelentősége az előb­bieknél az elektromos hálózat fej­lesztésének sem, hiszen ma is csa­ládok tekintélyes csoportja várja tü­relmetlenül ezt az alapvetőnek tart­ható szolgáltatást. A megyében öt esztendő alatt 585 kilométer hosszú­ságú kisfeszültségű vezetéket kíván­nak fölszerelni, elsőként természe­tesen a lakótelepeken fölépülő ott­honokhoz. A városok közül nagyobb hálózatbővítést kíván megvalósíta­ni 1985-ig Érd, Nagykőrös, Cegléd, a községeknél Pilisvörösvár, Abony, Gyál, Monor, Kiskunlacháza, Szi­gethalom, Pomáz. A gázvezetékek gyarapításának mértéke öt esztendő alatt 82 kilométer, ezen belül Ceg­léden és Érden, valamint Budaör­sön. Solymáron, Kerepestarcsán, Mo­noron, Vecsésen, Foton kerül sor lényegesebb fejlesztésre. Elősegíti az életkörülmények ja­vítását az is, hogy Cegléden és Gö­döllőn új autóbusz-pályaudvar épül, Dunakeszin és Vácott pedig bővül a telefonhálózat. Költségvetési for­rásokból a korábbiaknál sokkal na­gyobb összeget fordítanak a követ­kező években a tanácsok a kezelé­sükben levő utak, hidak karbantar­tására és felújítására, az ötödik öt­éves tervbeli 590 millió forinttal szemben 910 milliót. Ez a pénz le­hetőséget ad 250 kilométer hosszú­ságú út felújítására, korszerűsítésé­re, 45 híd felújító karbantartására. A fejlesztési alapból 65,5 kilomé­ternyi új út megépítésének költsé­ge fedezhető', Ez utóbbi feladatból a legnagyobb rész Érdé. PÁRBESZÉD A LAKOSSÁGGAL . A megyei tanács pénteki ülésér. elfogadott középtávú program sze­rint fél évtized alatt a megye kis­kereskedelme és vendéglátóipara összesen 64 ezer négyzetméternyi hálózatbővítést hajt végre, s ennek költsége 239 millió forint. Ezen be­lül elsődleges feladat az alapellátás további javítása, az egyes területek közötti különbségek mérséklése, il­letve megszüntetése. Üj sütőüzemek megépítésére kerül sor Cegléden, Szentendrén, Szigetszentmiklóson, míg hét helyen korszerűsítő beru­házásokat valósítanak meg. össze­sen napi 65 tonnával bővül a sütő­üzemek árutermelő képessége, ami lényegesen javítja nemcsak az ál­landó lakosság, hanem az idegenfor­galom igényeinek kielégítését is. A jóváhagyott ötéves terv részle­tesen rendelkezik a szolgáltatásfej­lesztés irányairól, fő pontjairól, ki­tér a különböző ágazatok költség- vetési gazdálkodásának kívánalmai­ra, kötelmeire, s határozati részé­ben megszabja a végrehajtás mene­tét. s felelőseit is. Erről, a végrehajtás ésszerűségé­ről, koncentráltságáról, célok és fe­dezeti források folytonos egyezteté­sének szükségességéről beszélt a szóbeli kiegészítőben megkülönbözte­tett figyelemmel dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke is. Amint rá­mutatott, a sikeres végrehajtás nem­csak a tanácsok ügye, de az kell hogy legyen minden érintett szerv, intézmény, vállalat számára is. Az együttműködés eddiginél is jobb formáira, hatásosabb eszközeire van szükség — mondotta —, s termé­szetesen arra: a tanácsok, ahogy ko­rábban, most szintén folyamatos pár­beszédben legyenek a lakossággal, hiszen az önzetlen társadalmi segít­ség döntő része a fejlesztésnek. A népgazdaság ismert gondjai el­lenére is — húzta alá az előadó — a terv módot nyújt arra, hogy a megye fejlődése folytatódjék, a la­kosság életkörülményei javuljanak, ehhez azonban nélkülözhetetlen fel­tétel a fegyelmezett munka, a ki­adások fedezetének előteremtése. Amint öt évvel korábban, most is azt k"!! mondanunk: a sikert nem adják könnyen, azaz a terv végre­hajtása mindenkitől többet követel. Ennek a többnek az elérésére jogos reményt adnak az ötödik ötéves terv tapasztalatai, eredményei. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom