Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
VMrlav 4 1981. ÁPRILIS 25., SZOMBAT Zelk Zoltán emlékezete Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 23-án, életének 75. évében, hosszas szenvedés után elhunyt Zelk Zoltán kétszeres Kossuth-díjas költő, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjének tulajdonosa. Temetéséről később intézkednek. A Művelődési Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Elment a Z. Z. A monogramot ismerte, az embert szerette mindenki. Egy nemzedék, a Kassáké, Déryé talán utolsó tagja volt és több korosztály nevelője. íroké, költőké és — főleg — olvasóké. Költészetét és benne lényét versei őrzik. Személyiségét társainak, bevallott vagy beváltatlan tanítványainak költeményei, meg a többiek novellái. Szerették őt. Nem lehetett nem szeretni. Szenvedései váltották meg számára ezt. Fizikai és lelki sérülései. Még tévedései is. Mindegyikben felbukkan tiszta, szinte gyermeki költőisége. Volt száműzetésben és volt börtönben. Hosszú évekig a betegágy foglya. A Sirály hatalmas zokogása éppúgy ő volt, összetéveszthetetlenül és hasonlíthatatlanul, mint az utóbbi évek alig pár sorba tömörített csodái életről, halálról, ritka örömről és sűrű bánatról. Életrajzát a lexikonok őrzik, őt — kötetei. Hiába tudtuk régi betegségét, hiába vártuk félve, csodában reménykedve a hírt, az váratlan volt mégis. Hiányzik és hiánya ez biztos, egyre nagyobb lesz. Nekrológban elkoptatott a szó, de rá talán mindenkinél jobban illik, hiszen egyedi jelenség volt: pótolhatatlan. Elment a Z. Z. Itt maradt Zelk Zoltán. A. Gy. Országos döntő Szép beszéd Pénteken Győrött megkezdődött a Szép magyar beszéd verseny országos döntője. Az anyanyelvűnket legszebben beszélő középiskolások, a Kazinczy Ferenc nevét viselő gimnáziumban megkoszorúzták a reformkori nyelvújítás vezéralakjának szobrát, majd a városi tanács dísztermében rendezett nyitóünnepségen köszöntötték Péchy Blanka érdemes művészt, Győr város díszpolgárát, a Kazinczy-díj alapítóját. A beszéd tisztaságának megőrzésére, az anyanyelv ápolására indított verseny az elmúlt másfél évtizedben országos mozgalommá szélesedett. Az idén több mint 20 ezren versengtek országszerte a döntőbe jutásért. A döntőn 120-an mérik össze tudásukat a Kazinczy-éremért és az oklevélért. Ezúttal a középiskolások mellett, ötödik alkalommal lépnek fel a szakmunkás- képző intézetek tanulói. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A tárgyi világ költészete Túrkeve az ország, pontosabban a Nagykunság egy pontja. Itt született Gy. Vad Erzsébet festőművész, s a tájat képek egész sorával ábrázolta, értelmezte. Kulturális kincsek Kultúránk fejlődése örvendetesen abba a periódusba jutott, amikor a hazai táj minden szöglete zenében, versben, képben lép előre, — egyéni sorsai, közösségi élete, a környezet sajátos arculata válik műben az életnyomává. Egy biztos, mindez az ország gazdagodása, melyet nemcsak termelési mutatókkal közgazdasági eredményekben, hanem szellemi valutában is mérhetünk. Növekszik kulturális kincsünk, s ami fő — eloszlik, egyenletessé válik az egész országban. Évtizedekkel ezelőtt tudtunk szentendrei, vásárhelyi, zebe- gényi, szolnoki, balatoni festőkről, de Túrkeve és annyi más község, falu, város is a képzőművészet fehér foltja volt. Mindez gyorsuló sebességgel: felszámolódott. Túrkeve is fontos pont, kultúra- I város nemcsak Finta Sándor, Finta Gergely, Finta Sámuel szobrai, hanem immár Gy. Vad Erzsébet festményei ré- I vén. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Béré- nyi Róbert korrigálásaival végezte tanulmányait — hosz- szabb ideig rajztanárként működött a XX. kerületben. Jelenleg Alap-tagként kizárólag festészettel foglalkozik kimagasló szorgalommal és odaadással. Megyei táj Meghatározója a turkevei táj és az ember. Elhelyezi a tálas szekrényre kajla kalapját, s az jellemzi őt, Gy. Vad Erzsébet képén nincs szükség arcára, karjára — a tárgy elmondja a személyt is. Sőt többet ennél, az alföldi, a nagykunsági ember méltóságát, földtől nevelődött nyugalmát. Fő motívuma a nagykunsági szék. Megrakja virággal, ezúttal hagymákkal, kancsó- val, de mindezt olyan erővel és hittel teszi, hogy a kompozíció festészettel telített. Egészséges szépség honol felületein — érett, kerek világ. Lendíteni akar és tud életünkön az a sok tulipános csendélet, budaörsi ház. zebegényi kert — mert ez a környék is, — művészete osztályrésze. Múló idő Roger Martin du Gar.d egy postás figurájában rejtette el a. Vén Európát. Gy. Vad Erzsébet is az öreg Magyarországot festi, azt, ami elmúlt, ami múlik, — bokályokat, faluvégét. sáros mellékutcákat, hodályt, pajtákat, vályogházat, sublótot, — figyelemre méltó kedvességgel. Ezzel a várakozó tapintattal köszöntötte meghívóján a közönséget is: „Az alkotás öröme úgy teljes, ha értő és érző nézői vannak festményeimnek. Ez késztetett arra, hogy rendszeresen kiállítsak. — részben idehaza, részben külföldön. Most Nagykőrös a legújabb szép állomásom”. Mezőtúron, Csepelen, Budapesten nyílt több tárlata, s a megnyitók hangulatán érződött — művészetének „értő és érző nézői” születnek. Losonci Miklós A gyárak és az üzemek fiai A mai ifjúság, a KISZ kongresszusára készülődő fiatalok figyelmébe szeretnénk ajánlani a Kossuth Könyvkiadónál most megjelent Az ifjúmunkás-mozgalom Magyarországon (1945—1950) című könyvet, annál inkább is, mert egyrészt a SZÍT tevékenységének megismerése, örökségének alkotó hasznosítása egyik láncszeme lehet annak az utóbbi időben előtérbe kerülő politikai jelentőségű törekvésnek, hogy mind jobban hasznosítsuk a magyar forradalmi munkás- mozgalom tapasztalatait, másrészt. ami nekünk még kedves emlék, a mai fiataloknak, a húszéveseknek már történelem. hiszen az az időszak, amikor a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom megalakult, a múlt. A SZÍT közvetlenül a felszabadulás után. 1945 elején jött létre, s 1950-ig, az egységes ifjúsági szervezet megalakulásáig működött. Ennek történetét írta meg Molnár István, aki tanulmányában arra vállalkozott, hogy bemutassa a ma ifjúságának a harminc évvel ezelőtti ifjúságot, a SZÍT történetének főbb szakaszait, szervezeti életének alakulását és részletesen elemezze a szervezet politikai harcainak és érdekvédelmének küzdelmeit. A SZÍT alakulása Bevezetőül talán még annyit jegyeznék meg, hogy a SZÍT bár nem volt pártjellegű szervezet, tevékenységében kezdettől fogva érvényesült a magyar nép forradalmi ereje, egy ideig szervezetileg különálló, majd a munkásosztály egységes pártjában egyesülő kommunisták és baloldali szociáldemokraták irányító-vezető szerepe. A könyv elsősorban azt tárgyalja, hogy a felszabadulás idején milyen volt a magyar munkásifjúság helyzete. Abban az időben a 15—24 éves korcsoportba tartozók száma csaknem elérte a másfél milliót. Ebből 270 ezer tartozott a munkásifjúsághoz. Bár a fasiszta propaganda hatását a munkásfiatalok sem kerülhették el, kialakult közöttük egy olyan csoport, amely aktívan szembeszállt a fasizmussal. Bár számszerűleg nem voltak sokan, de politikai hatásukban azonban jelentős erőt képviseltek és közvetlenül kapcsolódtak a szociáldemokrata párt baloldali szárnyához és a Szaktanácshoz. Ezután a könyv a SZÍT létrejöttének körülményeit tárgyalja. A politikailag aktív ifjúmunkások egy része a MADISZ-ban tevékenykedett, míg másik részük a kommunista célok feladását látta a MADISZ megalakulásában, és továbbra is egy kommunista ifjúsági szövetség megalakításához ragaszkodott. Ugyanakkor a Szaktanácshoz tartozó szakszervezetekben, a szak- szervezeti ifjúsági mozgalomban jelentős számú munkás- fiatal tevékenykedett. A helyzetet bonyolította, hogy az SZDP elhatározta az önálló ifjúsági szervezet, a SZIM létrehozását, majd a Kisgazda Párt is megteremtette ifjúsági szervezetét és a Parasztpárt is megalakította a NISZ-t. Így nem maradt más hátra, mint a Szaktanács is létrehozta saját ifjúsági szervezetét, a SZIT-et. Az MKP támogatta ezt, bár hangoztatta, hogy az egységes ifjúsági mozgalom azon áll vagy bukik, hogy megtalálják-e a MADISZ és a SZÍT együttműködésének alapjait. A párt beküldte a kommunista fiatalokat a SZIT-be, s így lényegében az az MKP befolyása alá került. Érdekvédelem A szerző a továbbiakban azokat a törekvéseket ismerteti, amelyeket a SZÍT a demokratikus ifjúsági szervezetek akcióegységéért, a tanon- cok érdekeinek védelméért, a fiatalok kulturális és sporttevékenységének szélesítéséért, végül a szocialista forradalom teljes kibontakoztatásáért végzett. Kétségtelen, hogy a SZÍT jelentősen hozzájárult kialakuló munkáshatalom gazdasági és politikai erősítéséhez, jelentős szerepet vállalt a munkaverseny szervezésében, a politikai tömegmunka végzésében. Vagyis 1950-ig az egységes ifjúsági szervezet, a Dolgozók Ifjúsági Szövetségének megalakulásáig, pozitív szerepet töltött be a magyar A KIÉPÜLT HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE Változatos; színes az összkép Az állami irányításban, a közművelődési intézményekben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hol, mit, hogyan kérdések megválaszolását segítő, módszertani irányító munkára. Okkal, hiszen jelenleg központi probléma az egységes közművelődési szemlélet és gyakorlat kialakítása az egész országban és Pest megyében is. Ez távolról sem jelenthet valamiféle egyformaságot, vagy egysíkúságot. Éppen ellenkezőleg: a helyi hagyományokat, az adott területen élő emberek művelődési szokásait és igényeit figyelembe véve alakulhat ki változatos, színés összkép. S az intézményeket átfogó, jó módszertani munka segítheti az anyagi és szellemi erők integrálását. ennek pedig mostanság különösen nagy a jelentősége. A kisugárzás A könyvtárak sokkal előbbre tartanak e tekintetben, mint a művelődési házak. Sok évtizedes hagyománnyal rendelkezik az azonos hálózathoz tartozó könyvtárak együttműködése, amelyet még rendelet is szabályoz. A művelődési házi hálózati módszertani munka a hajdanvolt megyei népművelési tanácsadók létrehozásával alig több mint tíz éve indult meg. De ezek a szervezetek nem tudták valóra váltani a hozzájuk fűzött reményeket. Szűkebb hazánkban lényegében a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár felépülése óta indult meg a módszertani tevékenység, tehát körülbelül öt esztendeje. Az első időszak meglehetősen mérsékelt eredményeket hozott, de annál több mának is szóló tanulságot Ez utóbbiak közül a legfontosabb volt, hogy adminisztratív eszközökkel nem lehet összefogni egy megye művelődési házainak tevékenységét: létre kell hozni a kisugárzás képességét. Be kellett látni, hogy a megyei művelődési közipont mindenekelőtt saját működésével adja a legerősebb módszertani példát. Ez a felismerés ma is érvényes. Mégis, az első fél évtized legnagyobb eredménye, hogy létrejött a művelődési házi módszertani hálózat a jámunkásifjúság körében. A DISZ létrehozásával pedig megvalósult az ifjúmunkásszervezet régi célja, az egységes kommunista ifjúsági mozgalom. A SZÍT több mint fél évtizedes fennállása alatt a munkásfiatalok nagy tömegét vonta be az aktív politikai cselekvésbe, készítette fel őket a szocialista forradalom győzelméért folyó küzdelemre. Erőteljesen formálta politikai gondolkodásukat, s a forradalmi munkásmozgalom eszméinek szellemében nevelte őket. Kulturális munka Történetéből fontos tanulságokat vonhatunk le. Mindenekelőtt azt, hogy tevékenyen kell a munkásfiatalokkal foglalkozni, védeni érdekeiket, bevonni őket a kulturális nevelő munkába, biztosítani számukra a szórakozás és a sportolás lehetőségeit. Kétségtelen, hogy egy más időszakban működött a SZÍT, de a kommunista párt ifjúságpolitikájának, politikai tömegmunkájának, a tömegszervezeteket irányító tevékenységének tartalmáról és formáiról is szerezhetünk olyan tapasztalatokat Molnár István könyvéből, amelyek közül nem egy máig ható érvényű. Ezért érdemes újra és újra elolvasni ezt az ifjúságtörténeti könyvet, amely tartalmával élesztője, kovácsolója lehet a mai ifjúsági politikai munkának, és annak a törekvésnek, hogy ifjúságunk a KISZ keretében megtalálja a szocialista társadalom holnapjáért való küzdelem szép, forradalmi célját. Gáli Sándor rási intézményekre épülve. Csaknem az egész megyében sikerült megnyugtatóan rendezni a személyi problémákat is: a járási művelődési házakban módszertani előadók dolgoznak, akik szoros kapcsolatban állnak a megyei központtal és a területükhöz tartozó intézményekkel is. A szervezet tehát kialakult és az idő már bizonyította működőképességét. Tartalmasak és hasznosak a járási, illetve városi művelődési házak igazgatói, valamint szakelőadói részére tartott értekezletek, tanácskozások és a más megyékben tett tapasztalatcsere-látogatások. Kialakult néhány hagyományossá váló forma is, így a különböző témájú módszertani napok, a klubok és művészegyüttesek találkozói, s nem utolsósorban a kiadványok széles köre. S ide tartozik az alapszintű és továbbképző tanfolyamok sora. amely Pest megyében azért különösen fontos, mert még mindig jelentős a képesítés nélküli népművelők aránya. A tanulságok — Általában azokon a területeken jó a hálózati tevékenység, ahol a járási hivatal közművelődési felügyelője komolyan veszi és fontosnak tartja a módszertani munkát — foglalta össze véleményét Várady Géza, a megyei művelődési központ módszertani osztályának vezetője. — Kitűnő példaként említhetjük a monori és a ráckevei járást. Sajnos, a művelődési házak igazgatói nem mindenhol segítik még kellően ezt a tevékenységet, de az utóbbi időben jelentős fejlődés tapasztalható a. váci, budai és a da- basi járásban. Az egész megyére vonatkozó tapasztalat, hogy a járási intézményekben szinte kizárólag csak a módszertani előadók foglalkoznak hálózati munkával, pedig a művelődési házak valameny- nyi dolgozójának részt kellene vállalni ebből. Érdemes, akár egy-egy mondat terjedelmében is, értékelni külön a járásokban folyó módszertani tevékenység színvonalát. Bár kétségtelen, hogy így csak elnagyolt képet alakíthatunk ki, de a konkrét helyzetekben mindig rejlik tanulság, s néhány átültethető ötlet is. A szentendrei járásban például sikert arattak a Családi esték, amelyek a nemzetiségi kultúra és hagyományok életben tartását segítették. Különös viszont, hogy a járás művelődési otthonainak vezetői nem élnek kellően a megyei központ kínálta lehetőségekkel. A váci járásban sokáig az okozott gondot, hogy szakképzetlen munkatársra bízták a módszertani munkát. Hasonló a helyzet még jelenleg is a nagykátai járás- ban. igaz, így is sikerült haladást elérni. Ugyancsak személyi problémák nehezítették az utóbbi időben a módszertani munkát a gödöllői járásban. E területen is megoldást ígér az új művelődési közDont működése. Ellentmondásosan kapcsolódik össze a monori és a daba- si járás hálózati tevékenysége. Monoron, a dabasihoz hasonlóan, rossz körülmények között működik az intézmény, a módszertani munka mégis itt a legjobb az egész megyében. Dabasról viszont Örkénybe kellett áttenni egy évvel ezelőtt a járási funkciót. Némileg hasonló helyzet alakult ki a budai járásban azáltal, hogy a fenntartók csak nehezen tudtak amellett dönteni, hogy az érdi művelődési központot bízzák meg a járási munkával; végül is a jelenlegi eredmények már biztatóak. A ráckevei járás módszertani felügyeletét és tanácsadását a Csepel Autógyár művelődési háza vállalta; ezen a területen a legnagyobb gondot az intézmények rossz állapota jelenti. A ceglédi művelődési házban kitűnő, 22 feladatpontból álló módszertani munkatervet készítettek tavaly, csakhogy nem teljesítették. A hasznosság Az átfogó kép tehát nagy különbségeket mutat. Ennek ellenére valamennyi járásban igazolódott már a módszertani munka hasznossága, s a fejlődés jeleivel is találkozunk. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal is: a hálózat kialakítása és „bejáratása’? mellett csak arra volt még lehetőség, hogy továbbadják a hasznos közművelődési formákat, hogy segítsék az intézmények rendszeres működését A módszertani munka második szakaszában egyre nagyobb figyelmet kellene fordítani a tartalmi vonatkozásokra, a belső problémák leküzdésére. Ezáltal valószínűleg könnyebben érhetnének el, hqjy az intézmények működésének hatása is javuljon, s hogy egy-egy terület valóságos szellemi centrumává válhassanak. Kriszt György RÁDIÓFIGYELŐ KÖNYVRŐL — KÖNYVÉRT Schubert Éva kitűnő színésznő, felkészült bölcsész — a főiskola mellett megszerezte az ELTE irodalomtanári diplomáját is —, kellemes, rokonszenves, a játékosokkal együttérző, velük gondolkodó játékvezető. Mindezeket az erényeit bizonyította a műsor legutóbbi adásában, melyet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat váci Zalka Máté könyvesboltjából sugároztak. Többségében diákok voltak a közönség soraiban, s amikor elhangzott, hogy a dél-amerikai irodalomról szólnak majd a kérdések, a közönség felszisszent, minthogy a világirodalomnak e hatalmas féltekéje kevéssé ismert a magyar olvasók között. Ilyen bevezetés után meglepetés volt. hogy a jelentkező megfejtők — középiskolás diákok —. milyen kitűnő válaszokat adtak a műsorvezetőnek, bizonyságául annak, hogy a középiskolás irodalomoktatást olykor jogosan érő bírálatok ellenére az irodalom iránt érdeklődő, sokat olvasó diákok nevelődnek az iskolákban. EZT LÁTTAM — TÚRÁN. Hányszor támadt bennünk a vágy egy-egy városon, falun vonattal, busszal, autóval keresztülrobogva —. de jó lenne ide visszatérni. Fodor Csilla jóvoltából elsőként Túrán jártunk, a megye Hevessel határos községében, melyről — népművészetének hírén kívül — még Pest megyében sem sokat tudunk. Érdemes lesz figyelni a sorozat következő adásait. A DISZKRIMINÁCIÓRÓL. Sárkány Klára neve pedagógiai műsorából, recenzióiból, lapszemléiből cseng vissza a fülünkbe. Csütörtökön este egy a diszkrimináció lényét boncolgató kerekasztal-beszélgetés szerkesztőjeként jegyeztük meg a nevét, melyet Csepeli György szociálpszichológus vezetett, s melynek résztvevői: Ancsel Éva filozófus. Daróczi József költő — a hazai cigányság a Csóli előnévvel együtt emlegeti — és Horn Emil muzeológus beszélhettek a faji és etnikai előítéletekről, ezek történeti múltjáról, jelenéről és jövőjéről, melynek célját a műsor címében így jelezték: . hogy ne legyen többé különbség ember és ember között”. Értékes műsor volt és nagy kár érte, hogy olyan későn, este fél tízkor sugározták. ELŐZETES. Akit a fenti kérdés érdekel, hallgassa meg vasárnap este 8 óra 9 perckor Sárkány Klára Daróczi Józseffel készített interjúját. Szombaton délelőtt ugyancsak a Petőfi adón hangzik el a Hétvége. A fél tízkor kezdődő műsor* házigazdája dr. Horváth Árpád technikai történész. B. H.
