Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. Április ig., csütörtök 3 Tudományos munkások tanácskozása Befejeződött szerdán a SZOT- szállóban a Tudományos Mun­kások Világszövetsége végre­hajtó tanácsának ülése. A há­romnapos tanácskozáson elfo­gadták a világszövetség tevé­kenységének általános politi­kai irányelveit. Amint John Dutton, a TMV titkára el­mondotta, a végrehajtó ta­nács támogatja az SZKP XXVI. kongresszusán elhang­zott kezdeményezést olyan nemzetközi bizottság alakítá­sára, amely felhívja a figyel­met egy esetleges nukleáris háború megelőzésének paran­csoló szükségességére. A világ- szövetség e javaslat megvaló­sítására rendelkezésre bocsát­ja 35 éves tevékenységének tapasztalatait és a nemzetközi tudóstársadalom minden dol­gozójának támogatását kéri. John Dutton elmondotta, hogy a közeljövőben több nyelvű tudományos kiadványt tesznek közzé, amelyben a szocialista országok tudósai­ról és munkájuk eredményei­ről adnak tájékoztatást a vi­lág közvéleményének. A budapesti ülésen határo­zatot fogadtak el a nemzetközi tudományos együttműködés­ről és a tudományos, techno­lógiai eredmények cseréjéről, átadásáról. KÖZÖS OTTHONUNK Mozgó begyű/főhelyek Milliós értékeket mentenek Az utóbbi években sok bí­rálat érte a MÉH-vállalato- kat: kevés a hulladék-be­gyűjtő hely, nem aknázzák ki nyersanyagok felhasználásában rejlő lehetőségeket. A több mint harmincéves múltú MÉH Tröszt saját erejéből képtelen lett volna megolda­ni a ráháruló feladatokat. A múlt évben aztán kormány- határozat született: a népgaz- daságilag fontos másod-nyers­anyagok gyűjtését és feldol­gozását 2,5 milliárd forinttal segíti ebben az ötéves terv­ben az állam. E jelentős fej­lesztési alap 40 százalékát a Budapest és yidéke MÉH Vállalat kapja. Miután megvan a szükséges anyagi alap, sor kerülhetett arra, hogy új utakat keressen a MÉH és sok régi, dédelge­tett ötlet megvalósulhasson; illetve újabbak is szülessenek. Azon túl, hogy korszerűsítik a Pest megyében lévő 11 tele­püket és 3 átvevőhelyüket, arra is mód nyílik a közeljö­vőben, hogy újakat nyissanak. Ne vesszen kárba a hulladék — a több ezer mázsányi vas, színes fém, textil és papír-, ne csúfítsák kidobott, haszna­vehetetlen tárgyakként a kör­nyezetet. Az idén több mint 1 mil­liárd 300 millió forint értékű forgalmat terveznek. Ehhez — miként a múlt évben meg­élénkült és sikerrel járó ak­ciók mutatták — érdemes újabb és újabb kísérletekkel próbálkozni. Tervezik a moz­gó begyűjtő helyek felállítá­sát; magánkereskedőknek le­hetőséget adni a begyűjtés­re; s azt, hogy az áruházak­ban, élelmiszerboltokban fel­gyülemlő papír- és műanyag göngyölegeket szervezetten begyűjthessék. A szemétlerakó helyeken konténereket szán­dékoznak elhelyezni, s hely­ben megvalósítani a hasznos hulladékok átvételét. Most, amikor a környezet­szennyezés megakadályozásán, a településeknek és környé­küknek megtisztításán több ezer ember fáradozik — so­kan társadalmi munkában —, különösen fontos, hogy a MÉH-vállalat rugalmasan al­kalmazkodjék, s gyorsan átve­gye a még hasznosítható hul­ladékokat. P. J. A képviselő mindennapjai A város közéletének sodrában Amint lapunk első oldalán hírül adjuk, ma össze­ül az országgyűlés, a Parlamentet ismét képviselők népesítik be, eleget téve alkotmányos kötelességüknek. Ám, nagyon jól tudjuk, hogy akik választókerületük bi­zalmát élvezik, nem csupán ilyenkor teszik a dolgu­kat, hanem az ülésszakok közötti hétköznapokon is. Az országgyűlési képviselők feladatai közé tartozik az is, hogy választóinak közérdekű ügyeiben eljárjon az ille­tékes állami hivatalokban. Tegnap Vácott jártunk, hogy megtudjuk, milyen gondot vett vállára megválasztása óta a város új képviselője, Holtai Imre, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója. Szót értünk mindenben A váci pártbizottságon Pap József első titkárral beszél­gettünk. Arról folyt a szó, hogy milyen a kapcsolat a város vezető testületéi és az országgyűlési képviselő kö­zött. — Nagyon őszintén elmond­hatom — így az első titkár —, hogy a mi képviselőnk lel­kiismeretesen ízlelgette új feladatát a város közéletében, az első pillanatoktól kezdve. Részt vett minden rendezvé­nyen, jó kapcsolatot teremtett a tanáccsal is, velünk is, szót értünk mindenben. És ez nagyon lényeges mind­annyiunk számára. A kép­viselői fogadónapok népesek. A lakosság bizalommal kere­si fed Kottái Imrét, mert mindenki látja, hogy valóban bokros teendői mellett becsü­lettel akar helytállni felelős­ségteljes tisztében. Aztán konkrét dologra tér Pap József: a képviselő je­lenleg a város évtizedes — idegenforgalmi szempontból is jelentős — gondjába ásta be­le magát, megpróbál segíteni abban, hogy Vác ne csak át­menő turistákat, hanem szál­lóvendégeket is fogadhasson a VI. ötéves tervben. Ideális helyen A többit már a vezérigaz­gatói iroda tárgyalóasztala mellett tudjuk meg. Holtai Imre leteszi a tanulmányter­vet: motel és kemping a Du­na partján, a feltöltött ré­szen, az Ady Endre sétány és a folyó között. — A városvezetés határo­zott elképzelése, hogy a hato­dik ötéves tervciklus idején valamilyen szálláslehetőséget kell teremteni Vácott. Jelen­leg semmiféle szálloda nincs. Ez több okból hátrányos. Egy­részt az ipari beruházásokon dolgozó szerelőket mindig Bu­dapesten kénytelenek elhe­lyezni a gyárak, s ez igen költséges. Másrészt az MTESZ tudna rendezni különböző tu­dományos igényű, több na­pos, hasznos tanácskozásokat a városban, bel- és külföldi résztvevőkkel, ha lenne éj­szakai szálláshely. A fővá­ros közel van. Gyakran ke­resnek szállodát olyan uta­sok, akik északi határunkon túlra haladnak tovább, s nem alkarnak Pesten aludni, vagy nem kaptak ott szobát. Bi­zonyos értelemben tehermen­tesítenénk Budapestet is, ha volna szállodánk. Nézegetem a tanulmányter­vet. Szinte még meleg, előt­tem néhány perccel forgatta Weisz György, a város tanács­elnöke. Magam elé képzelem a kész építményt, s lelki sze­meimmel látom, milyen jól illeszkedik a mögötte álló épületegyütteshez, milyen kel­lemes látványt nyújt a Du­nán hajózóknak, pedig egyál­talán nem törekszik luxus-ba­bérokra. A terv igen szerény anyagi alapokhoz mérten ké­szült. Szerény, célszerű — Hangsúlyozom — figyel­meztet Holtai Imre —, ez még csak elképzelés. Nagyon szeretném, ha valóra válna, mert sokat jelentene a vá­rosnak, de az egész magyar idegenforgalomnak is. A Du­nának ez a partja is kellemes, nyaranta százával gyönyör­ködnek benne Zebegénytől Nagymarosig a turisták, so­kan maradnának ezen a vidé­ken több napig, ha lehetne. A mi elképzelésünk nagyon sze­rény, inkább célszerű, mint drága. A városfejlesztési kon­cepcióban szereplő szabadidő- központ részévé válhatna, az ide képzelt fedett uszoda tő- szomszédságában, nem mesz- sze a sportteleptől sem. A motel kétszintes lenne, eme­letén olcsó, négyágyas szo­bákkal. Tartozna hozzá étte­rem is, melynek teraszát a víz fölé, álmodta a tanulmány- terv készítője. Ezt az egész dokumentációt a mostani or­szággyűlésen fogom átadni a belkereskedelmi miniszternek, dr. Sághy Vilmosnak. Na­gyon bízom a folytatásban. Nemcsak kémek Azt még elárulja a képvise­lő, hogy az országgyűlés téli ülésszakán — ahol vendégként jelen volt Weisz György is — már beszéltek a miniszterrel erről a dologról néhány szót. Akkor kapták a tanácsot: konkrét elképzeléssel keresse meg a képviselő a minisztériu­mot. Nos, az elképzelés már megszületett. Vácról visszafelé jövet tu­datosabban figyelem a forgal­mat az országúton. Koltai Im­re mondta, hogy a hazai utak közül a második — ha nem az első — legzsúfoltabb út a váci* s az autóknak csak bizonyos hányada bonyolít le úgynevezett hivatásforgalmat. A többi kocsiban rendszerint látványra éhes kirándulók utaznak. A belföldiek még hagyján; amint rádöbbennek, hogy nincs szálloda, vissza­fordulnak, közülük kevesen reszkírozzák a vadkempinge­zést, Sződliget tóján — mond­ta a képviselő — nyaranta rengeteg külföldi ver sátrat a Dunánál, hiába tiltják. S iga­za van, amikor arról beszél, hogy a bírságolás nem meg­felelő érv, ha a vadkemping helyett közel s távol nem tudunk mást nyújtani. A váci pártbizottság első titkárától tudom, hogy a vá­ros kész terheket vállalni azért, hogy ez az elképzelés a következő tervidőszakban va­lóra váljék, a hivatalos és a nem hivatalos — társadalmi — erők egyaránt munkára ké­szen állnak. S a váciak már nem egyszer megmutatták, hogy nemcsak kérni tudnak ... Bálint Ibolya Eredményekre épülő program A dunakeszi városi pártbizottság a közel­múltban tárgyalta a helyi vállalatok, üze­mek tavaly elért eredményeit, s az idei fel­adatokat. A sikeres gazdálkodás fontos ténye­zője volt az a kedvező politikai légkör, mely a XII. kongresszus hatására kialakult. A pártalapszervezetek megnövekedett gazda­ságpolitikai aktivitása hozzájárul ama köz­hangulat kialakításához, erősödéséhez, amely a gazdálkodás minőségi tényezőit emelte ki. A kongresszusi munkaverseny a gazdálkodás egészét átfogta, a szocialista brigádok maga­sabb szinten, formalitást mellőzve, nélkülöz­hetetlen teljesítményt nyújtottak. Az egysé­gesebb szemlélet segítette a múlt év, s ezzel együtt az V. ötéves terv minél sikeresebb zárását. A tavaly év elején bevezetett gaz­dasági szabályozók a korábbinál direkteb- ben rászorították a vállalatokat a gazdaság­politikai célok valóra váltására. Pesszimistán ítélték meg a vállalatok a bérfejlesztési lehetőségeket — átlagosan há­rom százalékot terveztek. Már a fél év érté­kelésekor kiderült, {s az év végi eredmények ezt csak aláhúzták): érvényesült a szabályo­zók nyereségelvonó, jövedelemközpontosító hatása, de a város termelőegységei helytáll­tak a bonyolultabb gazdasági körülmények között is. Hozzájárult ehhez a konzervgyár, a Mechanikai Laboratórium és a hűtőház esetében a kedvezőbb termékszerkezet kiala­kítása, a járműjavítóban a fokozottabb taka­rékosság, az építőipari szövetkezeteknél a korszerűbb szervezési eljárások alkalmazása, a házgyárban pedig a veszteség idők, a túl­órák jelentős csökkentése. Tény, hogy a vál­lalatok alkalmazkodóképességének megítélé­séhez kevés az eltelt egy év. De a megtett lépések bizonyítják: megértették, hogy a be­vezetett szabályozók a népgazdasági egyen­súly megtartását szolgálják. ÁtSZ6rV6Z6S6kís voltak: a GYÜFŐ duna­keszi gyáregysége önálló lett. Ugyanakkora mosonmagyaróvári telepe is önállósult, va­lamint a budapesti gyáregységet a korábbi elképzeléseknek megfelelően megszüntették. A felszámolt gyáregység dolgozóinak elhelye­zését emberséggel, megfelelő tapintattal ol­dotta rAeg a konzervgyár. A Dél-dunántúli Meliorációs Vállalat átszervezése után a du­nakeszi főmérnökség az Alagi Állami Tan­gazdaság gesztorságával Meliorációs Társa­ságként működik tovább. Az eltelt idő az út­keresésre. az összhang kialakítására volt elég. Áttelepítéseket, átszervezéseket igényelt a járműjavító üzem rekonstrukciójának befe­jezése is. Az értékelés szerint ez az irányítás ésszerűsítését szolgálja. Amikor a két élel­miszeripari üzem, a konzervgyár és a hűtő­ház jó eredményeit sorakoztatjuk fel, nem szabad kihagyni a számításból a múlt év át­lagon felüli gyümölcshozamait, a jó termést. Persze, ez nem kisebbíti érdemeiket, inkább bizonyítja, élni tudtak a kedvező lehetősé­gekkel! Az ipari termelés értéke az előző évhez képest mintegy négy százalékkal emelkedett a város gazdálkodó egységeiben. A tervek­nek és nem utolsósorban a piaci igényeknek megfelelően növelte termelését a járműja­vító, a konzervgyár, a hűtőház, a házgyár és a költségvetési üzem. A termelői árai vál­tozása — csökkenése — leginkább a mecha­nikai laboratóriumot érintette, de így is 5 százalékkal nagyobb termelési értéket hoz­tak. Az Üt- és Vasútépítő Vállalat, a Melio­rációs Társaság az árbevételét nézve ugyan­csak teljesítette tervét. A bőripari és az épí­tőipari szövetkezet a megváltozott piaci igé­nyek hatására termelési tervét csökkentette. De a minőségi hibák miatt meghiúsult láb-' daex'port, illetve az építőipari beruházások csökkenése belejátszott abba, hogy kis mér­tékben elmaradtak a tervtől. A vállalatok ár­bevételének több mint 30 százalékát az ex­porttermékek hozták. A város gyáraiban, Húsvéti sonkavásár A Húsipari Vállalat ezekben a napokban folyamatosan szállítja a son­kákat. Az ünnepekig nyolcezer-háromszáz tonnát hoznak forgalomba az üz­letekben. üzemeiben növekedett a termelékenység, bár átlagosan 3,5—4 százalékos létszámcsökke­néssel kellett szembenézniük. Mérséklődött a fluktuáció, de ugyanakkor a meglévő mun­kaerő összetételében és kvalifikáltságában nem elégíti ki a termelés minőségére, a fej­lesztésekre vonatkozó elképzeléseket. Igaz, a szakmunkás-utánpótlásban a múlt év némi javulást hozott. De az új szakmunkások még mindig nem pótolják a nyugdíjba menők számát. Annak ellenére sem, hogy a 201. sz. szakmunkásképző intézet korszerű létesítmé­nyei potenciális lehetőséget nyújtanak az utánpótlás magasabb szintű, nagyobb számú képzésére. JÓ példák is akadnak a gondok mellett, a gazdaságos, gyümölcsöző kapcsolatokra. A konzervgyár a hűtőházzal, a gödi és a fóti téesszel, vagy a bőripari szövetkezet az ala­gi tangazdasággal, a költségvetési üzem az építőipari szövetkezettel alakított ki jó mun­kakapcsolatot. Kívánatos lenne, ha ez a kap­csolat nemcsak a termelőkapacitások, a mun­kaerő, a munkaeszközök célszerű kihaszná­lásában mutatkozna meg, hanem a korszerű technológiák, újítások, munkamódszerek, szer­vezési intézkedések átvételében, kölcsönös alkalmazásában, az elfekvő készletek hasz­nosításában is. A dunakeszi üzemekben dolgozók 65 szá­zaléka teljesítménye alapján kap fizetést. Az építőiparban bevezették, illetve alkalmazzák a minőségi bérezést. A korábbinál nagyobb figyelmet kapott a normakarbantartás. A jár­műjavítóban 25-ről 30 százalékra nőtt az el­múlt évek során a műszaki normák aránya. .A termelékenység növelése a tervezettnél na­gyobb bérszínvonal-emelkedésekre adott mó­dot. A járműjavítóban 7,5, a hűtőházban 8,3, az építőipari szövetkezetnél 6 százalékkal nőtt a bérszínvonal. A belső tartalékok jobb kihasználását, az önköltség csökkentését mozdították elő az anyagtakarékossági, az energia ésszerű fel- használását szolgáló intézkedések. A takaré­kosságra irányuló intézkedések sok esetben együttjártak a munka- és vagyonvédelmi, a szállítási és minőségi tényezők javulásával is. A hatékony munkát jelzi: minden válla­lat nyereséggel zárta az évet. A városfejlesztés célja elsősorban a lakos­ság alapellátásának javítása volt tavaly. Folytatódott a Duna-parti lakótelep és a hoz­zácsatlakozó közműhálózat építése. Átadták a hőközpontot, megnyílt az áruházkomplexum ABC-üzlete, mely az egész város élelmiszer- ellátását javította. Sajnos, az áruház ruhá­zati és iparcikkrészlegének átadása ez évre húzódott át, veszélyeztetve a további szolgál­tatórészlegek elkészülésének határidejét. A lemaradások elsősorban a PÁÉV kapacitás­gondjaira vezethetők vissza. Ezt nem lehet kizárólag a PÁÉV belső ügyének tekinteni, éppen ezért a pártbizottság koordinálással, a dunakeszi üzemek segítségével igyekezett enyhíteni a PÁÉV gondjain. Javul az orvosi ellátás és a szakorvosi ren­delő bővítésével a szabadság-ligeti újabb ob­jektum építésével. Mindkettőt az idén, az el­ső félévben adják át rendeltetésének. Ugyan­akkor tovább folytatódik a gyermekiintézmé­nyek bővítése. Űjabb 75 kicsinek ad otthont a 2. sz. óvoda, amelynek külső munkálatai és központi fűtésének szerelése jövőre ma­radt. A 4. számú óvoda 100 gyereknek. A most átadásra kerülő lakótelepi házak egyi­kében 75 helyet alakítanak ki. A lakótelep második ütemének építése a 100 gyereket be­fogadó óvoda, s a 60 bölcsődés elhelyezését szolgáló objektumok kivitelezésével kezdő­dik. Az oktatás gondjait enyhítené a Tábor úton épülő iskola, melynek kivitelezését az idén szeretnék megkezdeni. Jelentős eredmények születtek a lakosság, s a munkahelyi kollektívák összefogásával a társadalmi munkaakciók során. Tavaly a la­kosság és az üzemek városépítő, fenntartó munkája 10,7 millió forintot tett ki. Az idei évre szóló gazdaságpolitikai felada­tokat egyértelműen megjelölte a Központi Bizottság 1980. december 2-i határozata. S ehhez kapcsolódik a megyei pártbizottság irányadó munkaprogramja. Ezt a helyi sajá­tosságok figyelembevételével egészítette ki a dunakeszi városi pártbizottság. A tennivalók ismertek. Így például az is. hogy keresni kell és kihasználni a gazdasá­gos kooperációban, a hatékonyabb munka­erő-gazdálkodásban és munkaszervezésben lé­vő tartalékokat. Javítani a dolgozók érde­keltségét. A beruházásoknak elsősorban a ter­mékszerkezet korszerűsítését, az energia ész­szerű felhasználását — s ahol mód van erre, az export növelését, az import kiváltását kell szolgálniuk. Ugyanakkor folytatni az üze­mek, a vállalatok belső, szervezeti egységé­nek korszerűsítését is. Fontos, hogy a kong­resszusi munkaverseny lendülete az idén is töretlen legyen, igazodjon az új feladatokhoz. A pártszervezeteknek a gazdaságpolitikai cé­lok valóra váltását, gazdaságszervező, irá­nyító tevékenységükkel a politikai munka sokrétű eszközeivel kell segíteniük. Szorgal­mazni kell. s következetesen számon kérni a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító in­tézkedések vállalati érvényesítését is. VONCZEM ISTVÁN, a dunakeszi városi pártbizottság gazdaságpolitikai reszortvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom