Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-02 / 78. szám
i H a napjainkban megkérdeznénk egy gödöllői lakost: mivel büszkélkedne vendége előtt városaiban, nem késne a válasszal: az új művelődési központtal. Nem is csoda, hiszen ez a közelmúltban átadott, tizennyolc méter magas és négyezerszáz négyzetméter alapterületű impozáns épület kétségkívül Gödöllő nagyszerű ékessége. EGYETEMI FALUNAK MONDTÁK Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllő városi Bizottságának első titkára figyelmeztet azonban arra, hogy bár a járásivárosi művelődési központ megépítésével régi vágyuk vált valóra, ez a legújabb öröm mégsem feledtetheti el azokat az eredményeket, amelyekre szintén méltán lehetnek büszkék a gödöllőiek, hiszen jórészt az^ő áldozatkészségüket és szorgalmukat is tanúsítják. Az első titkár szavait tényekkel és adatokkal illusztrálja Bállá János, a Gödöllő járási pártbizottság első titkára, Acs. Károly, a városi pártbizottság titkára és Bamberger Károly tanácselnök-helyettes, akik szintén bekapcsolódtak a beszélgetésünkbe. Pest megye egyik dinamikusan fejlődő városa Gödöllő — mondják —, és történelmének legnagyobb gyarapodását éppen az elmúlt ötéves tervidőszakban érte el. 1966- ban, várossá nyilvánításának idején, új rangjának mindössze az ország legnagyobb és Európa-hírű agráregyeteme adott hitelt. Akkor csupán két szilárd burkolatú út volt a városban. A vízhálózat viszont teljesen hiányzott. S az egyetemi falu-nak mondott Gödöllőn a kulturális ellátottság és a szolgáltatóhálózat sem felelt meg a városi igényeknek Ezért is jellemezte a hatvanas évek végén Gödöllőt a rádióriportban egy helybeli fiatalasszony úgy, hogy ez egy koraszülött város. ÖT ÉV ALATT NÉGYSZER A koraszülött egészséges fejlődéséhez azonban az országos és a megyei irányító- szervek minden segítséget megadtak, s Gödöllő vállalatai, szövetkezetei és intézményei a lakossággal együtt tetteikkel mutatták meg, mit jelent a lakóhely iránti szeretet. Tavaly _ __ felsiabadulasat FELNŐTT MÁR EZ A VÁROS ittonhihi MA A MEGYE például már 23 millió forint volt a város javára ajánlott társadalmi munka értéke. Nem véletlen tehát, hogy a megyei településfejlesztési versenyben Gödöllő öt év alatt négyszer az élre került. S hogy ma már igazi felnőttnek tekinthetik városukat a gödöllőiek, arra sók indokot lehet felsorolni. Az egykori egyetemi falu arculatát alaposan megváltoztatta a Stromfeld lakótelep — amelynek szépsége, kulturáltsága párját ritkítja a megyében —, a Szabadság téri lakótelep s a város más részein épült új házak sokasága. Csak az V. ötéves terv időszakában 1652 új lakásba költöztek be a gödöllői családok. Ugyanebben az Időszakban felépítettek 29 új iskolai tantermet. Társadalmi összefogásnak köszönheti létét a Légszesz utcai ezer négyzetméteres tornacsarnok, amely nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas. Az új óvodáik közül az MSZMP XII. kongresz- szusának tiszteletére létrehozott százszemélyes a legkedvesebb a helybeliek számára, hiszen ezt a Ganz Árammérőgyár kezdeményezésére teljes egészében társadalmi ösz- szefogással építették fel. A MŰVELŐDÉS SZÉP OTTHONA Ugyancsak az V. ötéves terv idején érkezett el a városba a gázenergia, amelynek Az új művelődési központ bejárati része A Stromfeld lakótelep hasznosítására, a közintézmények most térnek át, s a kisfogyasztók bekapcsolódása a gáztüzelésbe is folyamatos. A határidő előtt két évvel átadott regionális vízműrendszer ma már biztosítja a város zavartalan ellátását A város 120 kilométeres úthálózatának negyven százaléka már szilárd burkolatú. Ezeken közlekednek az autóbuszok, amelyek a település minden részébe eljutnak. (A várossá nyilvánításkor Gödöllőnek csak egy autóbuszjárata volt.) Jellemző adat, hogy az V. ötéves terv végrehajtása során 34 kilométer járdát építettek Gödöllőn társadalmi munkával. A ma sem gond nélküli közellátás sokait javult A Légszesz utcai tornacsarnok Bozd Ferenc lettem éppen talajmechanikaikutatógépész és géplakatos ? Ma már nem tudom. Lehet, hogy, mert vonzott a vándor- élet Mi ugyanis olajat kutattunk, s szinte kéthavonként újabb és újabb helyen vertünk tábort. Örülök, hogy bejárhattam az országot. így jutottam el Érdligetre is, huszonegy évesen. Ott ismerkedtem meg egy kislánnyal, és" fél év múlva összeházasodtunk. Ma már hihetetlennek tűnik: angol és német szerelők hívták fel a figyelmünket Százhalombattára. Bár, az sem hihető ugyan, hogy olajos létemre sem vettek föl a Dunai Kőolajipari Vállalathoz. Ez 1966-ban eshetett meg. egyszerűen nem volt felvétel. Az erőműben viszont sikerrel próbálkoztam. Jó időt fogtam ki, (feleségem mégis a Zsiga Károlyné DKV-ba lépett be) ott akkor képezték éppen az embereket. Nem voltam rest, minden lehetséges szakmai tanfolyamot elvégeztem. Van is most néhány jó szakmám! A gyakorlat? Dolgoztam a vízműben, később pedig turbina- és kazán- blokk-kezelóként. Tavaly sajnos baleset ért: megbetegedtem. Kiderült, hogy gyomorfekélyem van, s az orvosok eltiltottak a folyamatos műszaktól. Nem panaszkodom, az újabb váltást is jól megúsztam. A turbina-tmk lakatosaként sikerült beilleszkednem, befogadtak a kollégák. Igyekeztem persze jól dolgozni, mert nem szeretek szégyenkezni. Nemrégen volt fizetésemelés, bevallom, többet kaptam a vártnál. Sajnos, a régi brigádomat ott kellett hagynom — Balogh Sándor velük éveken át sok mindent csináltunk. Például buszmegállót és könyvesboltot a városban. Igaz, már bevettek az itteni Kossuth brigádba is, s ez szintén jó gárda. Most éppen hintákat és hirdetőtáblákat bütykölünk — társadalmi munkában. , Ami azt illeti, az iskola is sok segítséget vár tőlünk. (Ert- kánk tizenkét, Sanyi pedig tizennégy éves.) Létrehoztunk nemrégiben a gyerekeknek egy Ids szövődét, azaz szövőszakkört. Nagyon kedvelik a srácok ... Elmondták: Bozó Ferenc, Zsiga Károlyné, és Balogh Sándor Lejegyezte: Dodó Györgyi azáltal, hogy az elmúlt másfél évtized alatt nyolcezer négyzetméter összterületű üz- ’ lethálózatot vehettek birtokba, korszerű raktárakkal ps felszereltséggel. Természetesen a város felnőtté válását segítő gazdasági háttér sem maradt változatlan. A város üzemei és szövetkezetei öt év alatt 800 millió forinttal növelték termelési értéküket, amely ma már megközelíti a hárommilliárd forintot, s a szocialista és tőkés piacokra irányuló exportjuk megtöbbszörözésével a világ minden táján megbecsülést szereznek a gödöllői emberek alkotóképességének. Nagy szellemi erők gyűjtőhelye Is Gödöllő, hiszen híres egyetemén kívül található itt számos tudorriányos intézmény is. SZELLEMI ERŐKET IS KONCENTRÁL Mindez talán érthetővé teszi, miért volt olyan nagy szükség az új művelődési központra, amelyet Kecskés József igazgató nagy-nagy ügyszeretettel mutat meg a látogatónak. Az épület színház- termében 377 ülőhely van. Világító- és hangosító berendezéseit színházi szakemberek tervezték. A színpad alatt a zenekari árokban negyven muzsikus számára ván hely. Az előadásokra való felkészülést ének-zenei és balett próbaterem szolgálja. Az ismeretterjesztő előadásoknak két, 120—120 személyt befogadó terem ad otthont- Képzőművészeti kiállítóterem, négy klubterem, nyelvi laboratórium, képzőművészeti szoba, kézműves műhely, irodasor teszi teljessé a tizenegy népművelő irányításával' folyó kulturális munka bázisát Az épület előcsarnokának a bejárattal szemközti falát Szuppán Irén iparművész tíz méter hosszú és négy méter magas textílműve díszíti. A nonfiguratív alkotás a gyarapodás képzetét kelti a szemlélőben. Okkal, hiszien Gödöllő gazdagodása ebben az ötéves tervben is tovább folytatódik. A város vezetői elmondták: 800 új lakás megépülésére számítanak, tovább akarják javítani a közellátási és még szebbé, rendezettebbé akarják formálni a várost. Szükség is lesz minderre, hiszen az új művelődési központ a jövőben nemcsak a város és a járás közművelődését fogja szolgálni, hanem színhelye lesz sok megyei és országos rendezvénynek is. S az Idelátogatók akkor térnek majd haza kellemes emlékekkel a városból, ha az Itt lakók is minden tekintetben elégedettek lehetnek Gödöllővel. Cseri Sándor Üzlet a Szabadság téri lakótelepen MÉLTÓ MŰVEK A KULTÚRA HÁTÁBAN A város új ünnepe a váci mintára épített új művelődési központ; öltözéke nemcsak a barna színárnyalatokra hangolódott bútorzat, hanem a képző- és iparművészeti alkotások sora. Jól hat a vörösmárvány környezetben Szuppán Irén monumentális textilje az előcsarnokban. A hét elemből álló 50 négyzetméteres teret betöltő alkotás olyan kellemes ringás, mintha a szél fújná a kert virágait, olyail harmonikus, ritmusos kerete az itt lezajló zenei eseményeknek, méltó nyitány, az érkezőt fogadó színes üdvözlet. E textilkép ősi technikával készült, azzal az Indiában, Kambodzsában. Indonéziában meghonosodott eljárással, melynek lényege a szövés közbeni szálfestés. Mindez rendkívül finom árnyalatokat eredményez. Szuppán Irén pamutot és műszálakat használt, a láncszálakat szövés előtt kézzel festette az úgynevezett fekvő szövőszéken. A lila, rózsaszín tónusok áthatóan fokozzák a fehér alapanyagot; játékos el- mályültséggel. Rendkívüli szín- és formagazdaság jellemzi Szuppán Irán alkotását, amellyel minden bizonnyal hamarosan megbarátkozik az a gödöllői közönség, mely a szecesszió korában, a XX. század elején maga is részt vett abban a szövőtevékeny- s égben, melyet Kör ős fői Kriesch Aladár, Nagy Sándor és kemsey Jenő honosított meg. Szuppán Irán Dunakeszin él. több művet ajándékozott dunakeszi iskoláknak, óvodáknak, s ezúttal is remekelt. Műve jól illik a gödöllői szecesszió más irányi forrású alkotásaihoz. A fal • fehér síkjából és az alapszövet fehér, sárga tónusaiból indult ki. melynek színdúsítását is teendői közé sorolta. Kettős színezést alkalmazott. Így a forma, a szinvüág is gazdagodott. A szövés a hímzésben folytatódik és nyeri el végső szín- és formahatását. A Galga-teremben helyezték el Petrás Anna népi iparművész adományát, a festékes technikával készült erdélyi mintájú faliszőnyeget. Ugyancsak itt - látható Vankóné Dudás Juli ajándéka a következő felirattal: Ma van május első vasárnapja és a pünkösdi mályfa örömei 1981. 111. 15. A festmény májusi vidám felvonulást, örök vidámságot, fiatal? Ságot ábrázol. Negyvenegy figura mozog, mozdul a májusfák alatt, utcán, udvaron. Lányok, legények ropják a táncot, szekéren büszke férfi ül — még a nevét is olvashatjuk a kocsi oldaláról: Kis Pál. E két ajándék mellé sorakozik az első kiállítás, melyet Petrás Anna rendezett a Galga menti népviseletekből. Vérségi nagy- ünneplő, nagytarcsai fehér ing társul és szép a hévíz- györki ünnepi viselet is. Egyik öltözék szebb, mint a másik; pompásan ragyog a zsámboki lila szoknya. A szebbnél ia szebb a túrái ingváll, a főkötő, pruszlik, fejkendő, kecele és a vállkendő. Azt az asz- szonyt is széppé varázsolja, akinek szépsége hiányos. Ez a népművészet igazi kincse, a valóság fokozása a tökéletesség szintjéig. A megnyitóra a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja az új művelődési központnak neves alkotók műveit adományozta. Ebiek közölt említhetjük Főnyi Géza, Jakuba János, Batár László, Somos Miklós és Konfár Gyula festményeit. Vasas Károly, Kő Pál, Wilt Tibor, Lóránt Zsuzsa és Pál Mihály szobrait. Ezek az alkotások kezdetét jelenthetik annak, hogy a művelődési közrpont — közművelődési feladatai mellett —, a képzőművészet új otthona legyen. Losonci Miklós Szuppán Irén textilje az új művelődési központban Bozsán Péter felvételei * ■
