Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

\Jumw 1981. MÁRCIUS 8., VASARNAP SZÍNHÁZI levél Játékok, játékosok Bíróságot, ítélke- | zést játszanak [ Friedrich Dürren- Jmatt. az 1921-ben fszületett svájci író ' hősei A baleset című komédiájában a Madách Kamaraszínház albérleti szín­padán, a Budapesti Gyermek­színházban. A Játékszínben, a Nemzeti Színház albérletében az 1935-ös születésű angol drámaíró, Trevor Griffith hő­sei önmagukat, saját keserves életüket és fog csikorgató küz­delmüket játsszák el a Ko­médiások című játékban, A baleset valahol Svájcban, egy kis faluban játszódik. Alakjai közül négy már aggastyán ko­rú, nyolcvan körüli, vagy már azon is túli nyugdíjas, egy pe­dig amolyan javakorabelá férfi. Griffith hősei között ta­lálunk buszsofőrt, banktisztvi­selőt, építóm-unkást"; fehér né­ger íreket és csendesen lené­zett zsidófiút, no meg egy öreg komédiást, aki esti tanfolya­mon a színjátszás titkaiba ve­zeti be a fiúkat. Játszanak hát a két darab hősei; az egyikben kihallga­tást, ítélkezést, melynek során rábizonyítják Alfredo Trapsra, a javakorabeli textil, vezérügy­nökre, hogy dolo malo (elő­re megfontolt rosszindulattal) cselekedve elősegítette főnöke halálát, s a helyébe lépett. A másikban a tucatlét kalickájá- ból kitörni akaró emberek azt játsszák, hogy játszani tanul­nak. A szerzők közötti különbség nemcsak az a tizennégy év, ami életkorban elválasztja őket, s nem is csak az, hogy az egyik — Dürrenmatt — jó­módú svájci lelkészcsaládból származik, s maga is (írásai révén) nem éppen szegény ember, miig a másik — Grif­fith — manchesteri munkás­család gyermeke, s bár egye­temet végzett és tanár lett, s életformája ma már az angol író-értelmiségé, őrzi származá­sa „proletár’’ szokásait is és a siker még nem tette sem kom- formistává, sem vagyonossá. Sokkal alapvetőbb különbség az, hogy Dürrenmatt egy fik­cióban, egy csaknem kafkai (A per!) szituációban jeleníti meg elmarasztaló véleményét a svájci (és nemcsak svájci) jóléti társadalom aki bírja, marja elvéről, Griffith pe­dig azt villantja fel keserű­szókimondó humorú darabjá­ban, hogy a brit kisemberek vágya a kiemelkedésre, a ta­posómalomtól való megszaba­dulásra, a valakivé válásra végső soron már célkitűzéseiben is silány, piti és reménytelen. Alfredo Traps, Dürrenmatt textil ügynöke, a játék végén öngyilkos lesz, mert nem bír­ja elviselni azt, amire az ag­gastyánok ráébresztették, hogy t i. gyilkos anélkül, hogy ef­fektive ölt volna. Griffith hő­sei nem dobják el maguktól az életet akkor sem, amikor felismerik, hogy csak annak a két fickónak sikerül kitörnie a körből (azaz: egyik taposó­malomból átkerülni egy má­sikba), akikben a leginkább megtalálható a hajlam a pil­lanatnyi — és igen alacsony - közízlés maradéktalan kiszol­gálására. D ürrenmatt darabja kapcsán talán nem is annyira tanulság­ról, mint csalódásról, kiábrándulásról van szó. Nem, nem általában Dürrenmattból vagy A baleset című, mind­össze negyvennégy oldalas no­vellából (a színpadi mű alap­jából) ábrándul ki a néző, ha­nem a dramatizáló Dürren­mattból. Az ugyanis, amit a színpadon látunk, egyszerűen: kudarc. A novella tömörsége, már-már misztikus lebegése, nyomasztóan félelmetes légkö­re, groteszk szituációi eltűntek, s helyette valamiféle cirkuszi kavalkádot kapunk. Nem bí­zott talán saját művében a szerző, s azért tűzdelte meg a dramatizálást az elmúlt har­minc év szinte valamennyi dramaturgiai, drámatechnikai fogásának a sablonjával, ma- nlrjaival? Lehet. A mű így mindenesetre szinte paródiá­nak hat (többek között Dür­renmatt önparódiájának is, hiszen a drámateohnikai újí­tásokban az ötvenes évek vé­gén, a hatvanas évek elején épp ő volt az egyik élharcos). Nem bízott a novella mind­össze öt figurájában, s ezért rakta bele a darabbá a nim­fomániás Justine von Fuhrt, a teljesen szenilis Simone von Fuhrt, s még egy-két más mellékszereplőt? Lehet. De ezeknek semmi közük az igazi mondanivalóhoz. Nem bízott a novella végkicseng ésében, drámai igazságszolgáltatásá­ban, s azért hozatott a bíró­sággal egy elítélő és egy fel­mentő ítéletet, és állította be úgy Trapsot, mint aki tulaj­donképpen semmit sem csi­nált, csak hencegett, hogy el- játszhassa a nagy bűnöző sze­repét? Lehet, — de ezzel visz- szavonta, megkérdőjelezte, el­kente mindazt a bírálatot, amit a novellában oly pregnánsan kifejtett, s ami a színpadi játék háromne­gyedén át is (bár sokkal erőt- lenebbül) jelen van. A baleset így, ebben a dramatizálásiban, egyszerűen érdektelen, unal­mas, zavaros, és alig hihető, hogy az a Dürrenmatt írta, akinek a darabjai az ötvenes­hatvanas évek polgári drámá­jának az egyik lehetséges meg­újítását jelentették. riffith darabja pedig, s még inkább az elő­adás, azzal a tanulsá­gul szolgál, hogy egy tulajdonképpen semmiféle „trökköt” nem alkalmazó, pusztán az élet tényeit élet- képszerűen bemutató, ám alakjaiban és tárnájában igaz mű is lehet hatásos, és egy ilyen semmi különös színpadi játékból is lehet maradandó színházi élményt varázsolni, ha a rendező — jelen esetben a fiatal Ács János, aki kapos­vári rendezéseivel hívta fel magára a figyelme — és a színészek meg tudják teremte­ni a kellő dimenziókat, a szük­séges plaszticitást. Takács István újítását j< Vjr: Dürrenmatt Baleset című darab­jában : Sunyovszky Szilvia és Haumann Péter Jelen lenni a munkahelyeken BESZÉLGETÉS A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRAK FELADATAIRÓL z Az egyik szemem sír, a má- 5 sik meg nevet, mondhatjuk az- = zal a bizonyos mesebeli király- E lyal, ha könyvtáraink munká- E jóra gondolunk. Mert örülhe- E tünk, hogy évről évre több a = beiratkozott olvasó a tanácsi = fenntartású közművelődési E könyvtárakban, hogy újabb és 2 újabb bibliotékát építenek, S korszerűsítenek — de el kell E szomorodnunk, ha azt vizsgál- | juk, hogy kik azok, akik be- E iratkoznak, s kik azok, akik E nem iratkoznak be a lakóhe- E lyükön működő könyvtárba. = Szinte minden esetben azt lát- § juk, hogy az ipari munkások, E termelőszövetkezeti tagok hiá- E nyoznak az olvasók közül, il- E letve a 20—50 év közötti kor- § osztályok elenyészően kis szá- E zaléka látogatja a tanácsi könyvtárakat. Százezer embernek Egy részük azonban nem veszett el teljesen az értékes ismeretterjesztő vagy szépiro­dalom számára: rendszeresen vagy alkalmanként az üzemek­ben, munkásszállásokon mű­ködő szakszervezeti könyvtá­rakat látogatja. — Neves könyvtártudósunk, Sallai István szerint — kezdi a beszélgetést Csőke Anna, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa központi könyvtárá­nak: vezetője —, a Szovjet­unió után a magyar szakszer­vezetek teszik a legtöbbet az olvasási kultúra fejlesztéséért. Ebben persze szerepet játszik, hogy amikor a szakszervezeti könyvtáraik létrejöttek, a munkáskönyvtárak kialakította komoly hagyományokra tá­maszkodhattak. A SZOT hatá­rozata értelmében Pest megyé­ben is megalakult 1960-ban a központi könyvtár; mi látjuk el a kétezernél kevesebb em­bert foglalkoztató ütemek le­téti könyvtárait. A nagyobb üzemeikben ugyanis a rende­let értelmében önálló intéz­mény, függetlenített könyvtá­ros működik. — Hány dolgozó számára biztosítanak kölcsönzési olva­sási lehetőséget a megye szak- szervezeti könyvtárai? — Pest megye ipari űző­méiben, .mintegy 190 ezer em­ber dolgozik, közülük 136 ezer fizikai dolgozó. A több mint kétszáz kisebb-nagyobb szak- szervezeti könyvtár elvileg százezer ember számára biz­tosítja a művelődés lehetősé­gét E százezer fő egyharma- da, mintegy harmincezer dol­gozó iratkozott be valamelyik intézményibe. Húsz évvel ez­előtt azt hittük, hogy a sza­bad idő növekedésével roha­mosan emelkedik majd a könyvtári tagok száma is, de nem lett több az olvasó. — Mit tapasztalunk, ha rész­letesebben elemezzük a könyv­tárak munkáját, az olvasók összetételét? Önálló és letéti — Vegyük először az önál­lóan dolgozó könyvtárakat. Közülük a legjobban Százha­lombattán, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat szakszervezeti könyvtára működik: itt a dol­gozók több mint negyven szá­zaléka olvasó — igaz, hogy a vállalat vezetője maga is munkaeszköznek tekinti a könyvtárat. Színvonalasan dol­goznak a törökbálinti Mecha­nikai Művekben, a váci Egye­sült Izzóban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Csepel Autóban, de a Dunakeszi Mechanikai Labort kivéve, fel­sorolhatnám talán az összes önálló könyvtárat. Más szem­pontból vizsgálva azt állapít­hatjuk meg, hogy megfelelő könyvállajríány várja például az élelmiszeripari, építőipari, textiles, orvosegészságügyi dolgozókat, rosszul ellátottak például 3 postások, vasutasok szakszervezetéhez tartozók. Ennek oka talán a munkahe­lyek elszórtsága, az, hogy egy- egy helyen kevesen dolgoznak. — Mi jellemzi azokat a könyvtárakat, amelyekben nincs főfoglalkozású könyvtá­ros, és amelyeket a központi könyvtár lát el? — Az ellátó rendszer cél­szerűségét a gyakorlat iga­zolta. Gyakran ér bennünket az a vád, hogy a kisebb üze­mek leiéti könyvtáraival el­aprózzuk az anyagi, szellemi erőket. A valóság azonban az, hogy akik lakóhelyükön nem mennek el a bibliotékába, a könnyen elérhető üzemi letéti könyvtárba akkor is eljutnák, ha negyedóra múlva indul az autóbuszuk. Ezekre az intéz­ményekre tehát szükség van. A hálózati ellátás azért jó, mert a rendelkezésre álló anyagiakat igen célszerűen használhatjuk fel. A központi könyvtár évente hozzávetőle­gesen egymillió forintért vá­sárol könyvet — s nem rak­tárra. Esztendőnkén t 4—6 al­kalommal szállítjuk ki a letéti helyekre az új műveket. Üzemhez kapcsolva — Mi jellemzi a fejlődést? — A SZOT előírása szerint két kötet könyvnek kell jutnia egy dolgozóra, Pest megyében öt jut. Bővült a fiókkönyvtá­ri hálózat, s igen fontosnak tartom, hogy az üzemek mel­lett munkásszállásokon, mun- káslalkótelepeken, kórházakban is működnek ilyenek. A száz- halombatti új iskolának pél­dául három nap alatt össze tudtunk állítani egyezer köte­tes kéziikönyvtárat Igaz. eb­ben nagy szerepe van annak, hogy az SZMT-től tavaly kü­lön 200 ezer forintot kaptunk a kézikönyvállomány pótlásá­ra. s hogy ahol előrelépés tör­ténik, ott általában az üze­meli vezetői, a szakszervezeti bizottságok is hatékonyan se­gítik a könyvtári munkát. — A legfőbb tényezőt azon­ban maguk a könyvtárosok je­lentik, akiknek nagy része tár­sadalmi munkás. Milyen szín­vonalon dolgoznak? — Valóban, összesen 31 fő­foglalkozású van a majd’ há­romszáz könyvtáros között, kevés a tiszteletdíjasok száma is (ez a tiszteletdíj is szinte csupán névleges). Akik társa­dalmi munkában vállalják a letéti állomány kezelését, lel­TV-FIGYELO getésébe nem egyenrangú fél­ként vonnak be egy serdülő­iéiben levő lányocskát; s ugyianíigv, mennyi hiábavaló ordibálással, famíliabomlasz­tó huzakodással járhat az, ha az előítéletek irrfegakadályoz- záik ez egyetértést a pályavá­lasztásban. Tulajdonképpen nem nagy dolgok ezek, de mivel szinte naponta szembe találjuk ma­gunkat velük, hát így meg­sokasodva akár egész életeket is félresiklathatnak, rossz irányba terelhetnek. Ezért kell tehát beszélni róluk, mégpedig pontosan úgy, aho­gyan azt Kelemen Endre mű­sorvezetőnek és dr. Ranschburg Jenő pszichológusnak ez a változatlanul remek műsora teszi. Dicséretes gyakorlat, hogy még a nyúlfarknyi sze­repekre is a legjava színészek közül szerződtetnek. Leg­újabban a méltatlanul mellő­zött Sütő Irén kedvesen szi­gorú tanárnőjének példásan átélt játékában gyönyörköd­hettünk. Akácz László kesedésből, felelősségtudatból teszik. Emellett persze szak­mai ismeretekre is szükség van. Nos, 1980-=—82. között ösz- szesen öt alapfokú könyvtá­rosi tanfolyamot szervezünk. Az is fontos volna, hogy jobb körülmények között dolgoz­hassanak, s szaparodjamák a könyvtári helyiségek. Nőtt az információigény, a dolgozók .gyakran szakmai kérdésekre is a szakszervezeti könyvtár­ban keresnek Választ. — Ez felveti a műszaki könyvtárakkal való együttmű­ködés kérdését... — Szükséges természetesen az együttműködés — ahol le­hetőség nyílik erre. A cél azonban az: a szakszervezeti könyvtár minden idegszálával az üzemekhez kapcsolódjon. Az eddigi sikereket az is jel­zi, hogy míg országosan az olvasók 52, Pest megyében 58 százaléka fizikai dolgozó. És ez azt is bizonyítja, hogy egy­re inkább szükség van, és lesz a könyvek jelenlétére a mun­kahelyen.. P. Szabó Ernó Táncfó oruin Táncfórum a budai Vigadó­ban címmel táncszínház nyílt az Állami Népi Együttes Cor­vin téri székháziban. A be­fogadó színházként működő, új kulturális intézményben hétfőn estenként, a hazai ba­lett- és folklóregyüttesck kapnak bemutatkozási lehető­séget. A képen: Szabadi Edit és Lőcsei Jenő, az Opera Ba­lett szólistái. Benkő Imre felvétele PEST MEGYEIEKNEK Pályázati felhívás Az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának oktatási igazgatósága az 1981/82-es tanévre felvételt hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira: A HÁROMÉVES ALI Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz- mus mindhárom ágában. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételin követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tájékozottság. A hallgatók az első évben filo­zófiát, a másodikban politikai gaz­daságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom- történetet tanulnak. A hallgatók hetenként meghatá­rozott napon és időben (általában IS óra után) kötelező foglalkozá­ESTI EGYETEMI SZA Felső szintű elméleti és politikai képzést ad elsősorban párt-, tö­megszervezeti, tanácsi, gazdasági, kulturális területek vezető beosz­tású dolgozói és vezető propagan­distái részére, a következő szaba­don választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapita- lizmus-szoeializmus), — magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története. SPECIALIS TOVABEK Továbbképzést biztosít a marxiz­mus—leninizmus speciális kérdé­seiben, vagy azok számára, akik: — felső- vagy középfokú politi­kai képzettséggel rendelkez­nek, — munkakörük vagy társadalmi KÉTÉVES SPECIAL — Gazdaságpolitika (oktatási igazgatóság, Budaörs, Duna­keszi, Nagykáta, Vác); — Szociológia (oktatási igazgató­ság, Vác); — Politikai oktatás pedagógiája EGYÉVES SíPEClAL — Gazdaságpolitika (oktatási igazgatóság); — Művelődéspolitika (oktatási igazgatóság, Cegléd); — Valláskritika (oktatási igazga­tóság, Gödöllő); — Etika (oktatási igazgatóság); — Nemzetközi politika időszerű kérdései (oktatási igazgató­ság); — A szocialista társadalom gaz­dasági és politikai rendszere (oktatási igazgatóság); ÁLTALÁNOS A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egy­idejűleg más egyetemnek vagy tanfolyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének és munkahelyé­nek vezetősége javasol, tanulását engedélyező orvosi igazolással rendelkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. A tandíj egy tanévre az általá­nos tagozaton 170 Ft, a szakosító­kon és a speciális továbbkénző tanfolyamokon 250 Ft, ami a tan­év megkezdése előtt egy összegben fizetendő. A 9/1978 (VIII. 15.) MŰM számú rendelettel módosított 23/1974. (IX. 1.) MŰM számú rendelet szerint tanévenként 21 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg az ál­talános és szakosító tagozatok. 15 nap a speciális tagozatok hallga­tóit, amennyiben nem rendelkez­nek állami egyetemen, vagy főis­kolán szerzett felsőfokú végzett­jéggel, illetve nárt- vagy tömeg- szervezeti iskolán szerzett felső- t’agy középfokú politikai végzett­séggel. Amennyiben ezzel rendel­keznek, úgv minden tanfolyamon 2 munkanap tanulmányi szabad­ságra jogosultak a hallgatók. 1. Hároméves általános tagozat; 2. Szakosító tagozatok; 3. Speciális továbbképző tagoza­tok. 1ALANOS TAGOZAT sokon vesznek részt, negyedéven­ként beszámolnak, félévkor és év végén vizsgáznak. Az egyetem be­fejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1083/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban to­vábbtanulókat (egyetem, főiskola, aspirantúra — kivéve a társada­lomtudományi szakokat) a mar­xizmus—leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei oktatási igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 98.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. KOSlTÖ TAGOZATOK A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, a , felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő három év. A fel­vett hallgatók hetenként egyszer kötelező előadáson vagy osztályfog­lalkozáson vesznek részt, féléven­ként vizsgáznak, tanulmányaik be­fejezésekor szigorlatoznak. A sza­kosítót elvégző hallgatók felsőfokú politikai végzettséget szereznek. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottság oktatási igazga­tóságán működnek. ÉPZÖ TANFOLYAMOK megbízatásuk az adott oktatá­si formán való továbbképzést indokolja, — az utóbbi öt évben olyan po­litikai továbbképzésen nem vettek részt, ami tanulmányi szabadsággal járt. IS TOVÁBBKÉPZŐK (oktatási igazgatóság, Csepel Autógyár, Monor); — Pártirányítás, pártélet kérdé­sei (oktatási igazgatóság, Szentendre). IS TOVÁBBKÉPZŐK — Politikai oktatás pedagógiája (oktatási igazgatóság), A speciális továbbképző tanfo­lyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az illeté­kes pártszerv ajánlása alapján történik. A felvett hallgatók hetenként kötelező előadáson és osztályfog­lalkozáson vesznek részt, félévkor és év végén vizsgáznak. A tanfolyam eredményéről bizo­nyítványt kapnak. TUDNIVALÓK (Munkaügyi Közlöny, 1978. augusz­tus 18—10. szám.) A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok ’ propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezési lapon történik. A jelentkezők ott kaniák meg a felvételivizsga- kérdéseket is. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db, saját címre megcímzett, bélyeggel ellá­tott borítékkal együtt a munka­hely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni 198 1. április 20-1 g. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk cl. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái 1981. május közepén, a szakosítókra je­lentkezőké május végén lesznek. A felvételik pontos ideiéről és helyéről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. adással töltötte ki a rendel­kezésre álló bő egyórányi adásidőt. S történt mindez — sajnos I — a lélekrezdülések kiváló ismerőjének, a legszélesebb nézőközönség elé most elju­tó Csáth Gézának az ürügyén, amely szerző újabb televíziós fölfedezésére, megeshet, újabb évtizedeket kell várni. Családi kör. Hanem a csü­törtök este látott Családi kör most is dicséretesen töltötte ki a maga kereteit. Egymást követő jelenetei, no meg a be­léjük szőtt pszichológusi kom­mentárok amilyen közérthe­tően, olyan elhitető erővel győzhettek meg gyermeket és felnőttet egyaránt, hogy meny­nyire fontos a családtagok között a nyílt, egyenes beszéd. Lám, micsoda sebek ej föd­hetnek attól — s válhatnak egyúttal az ötösök négyessé, a négyesek hármassá —, ha csak egy külföldi út tervez­Horváthék. Csáth Gézát, ezt az alig harmincegy éves korában öngyilkossá lett ki­tűnő írót, zeneesztétát, kriti- kust többen is fölfedezték már. A televízió is alkalmat ke­rített arra pénteken, hogy egy Csáth-művet műsorra tűzzön. A néző kissé furcsán fogadhatta, hogy ebből a ké­sei korszakban született drá­mából egyáltalán nem villan­tak elő a megélevenítés után kiáltó sajátos írói erények. Bizony, bizony, amilyen las­sacskán, olyan ismerősen foly- dogált tova a hirtelen meg­gazdagodott tanár házaspár háziassági válságának történe­te. Léner Péter rendező ismét csak azt tette, amit a mosta­nában a képernyőre kerülő hasonló hazai feldolgozások első számú gazdái: egy ál­matag mozgású kamerákkal lefényképezett színházi elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom