Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
\Jumw 1981. MÁRCIUS 8., VASARNAP SZÍNHÁZI levél Játékok, játékosok Bíróságot, ítélke- | zést játszanak [ Friedrich Dürren- Jmatt. az 1921-ben fszületett svájci író ' hősei A baleset című komédiájában a Madách Kamaraszínház albérleti színpadán, a Budapesti Gyermekszínházban. A Játékszínben, a Nemzeti Színház albérletében az 1935-ös születésű angol drámaíró, Trevor Griffith hősei önmagukat, saját keserves életüket és fog csikorgató küzdelmüket játsszák el a Komédiások című játékban, A baleset valahol Svájcban, egy kis faluban játszódik. Alakjai közül négy már aggastyán korú, nyolcvan körüli, vagy már azon is túli nyugdíjas, egy pedig amolyan javakorabelá férfi. Griffith hősei között találunk buszsofőrt, banktisztviselőt, építóm-unkást"; fehér néger íreket és csendesen lenézett zsidófiút, no meg egy öreg komédiást, aki esti tanfolyamon a színjátszás titkaiba vezeti be a fiúkat. Játszanak hát a két darab hősei; az egyikben kihallgatást, ítélkezést, melynek során rábizonyítják Alfredo Trapsra, a javakorabeli textil, vezérügynökre, hogy dolo malo (előre megfontolt rosszindulattal) cselekedve elősegítette főnöke halálát, s a helyébe lépett. A másikban a tucatlét kalickájá- ból kitörni akaró emberek azt játsszák, hogy játszani tanulnak. A szerzők közötti különbség nemcsak az a tizennégy év, ami életkorban elválasztja őket, s nem is csak az, hogy az egyik — Dürrenmatt — jómódú svájci lelkészcsaládból származik, s maga is (írásai révén) nem éppen szegény ember, miig a másik — Griffith — manchesteri munkáscsalád gyermeke, s bár egyetemet végzett és tanár lett, s életformája ma már az angol író-értelmiségé, őrzi származása „proletár’’ szokásait is és a siker még nem tette sem kom- formistává, sem vagyonossá. Sokkal alapvetőbb különbség az, hogy Dürrenmatt egy fikcióban, egy csaknem kafkai (A per!) szituációban jeleníti meg elmarasztaló véleményét a svájci (és nemcsak svájci) jóléti társadalom aki bírja, marja elvéről, Griffith pedig azt villantja fel keserűszókimondó humorú darabjában, hogy a brit kisemberek vágya a kiemelkedésre, a taposómalomtól való megszabadulásra, a valakivé válásra végső soron már célkitűzéseiben is silány, piti és reménytelen. Alfredo Traps, Dürrenmatt textil ügynöke, a játék végén öngyilkos lesz, mert nem bírja elviselni azt, amire az aggastyánok ráébresztették, hogy t i. gyilkos anélkül, hogy effektive ölt volna. Griffith hősei nem dobják el maguktól az életet akkor sem, amikor felismerik, hogy csak annak a két fickónak sikerül kitörnie a körből (azaz: egyik taposómalomból átkerülni egy másikba), akikben a leginkább megtalálható a hajlam a pillanatnyi — és igen alacsony - közízlés maradéktalan kiszolgálására. D ürrenmatt darabja kapcsán talán nem is annyira tanulságról, mint csalódásról, kiábrándulásról van szó. Nem, nem általában Dürrenmattból vagy A baleset című, mindössze negyvennégy oldalas novellából (a színpadi mű alapjából) ábrándul ki a néző, hanem a dramatizáló Dürrenmattból. Az ugyanis, amit a színpadon látunk, egyszerűen: kudarc. A novella tömörsége, már-már misztikus lebegése, nyomasztóan félelmetes légköre, groteszk szituációi eltűntek, s helyette valamiféle cirkuszi kavalkádot kapunk. Nem bízott talán saját művében a szerző, s azért tűzdelte meg a dramatizálást az elmúlt harminc év szinte valamennyi dramaturgiai, drámatechnikai fogásának a sablonjával, ma- nlrjaival? Lehet. A mű így mindenesetre szinte paródiának hat (többek között Dürrenmatt önparódiájának is, hiszen a drámateohnikai újításokban az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején épp ő volt az egyik élharcos). Nem bízott a novella mindössze öt figurájában, s ezért rakta bele a darabbá a nimfomániás Justine von Fuhrt, a teljesen szenilis Simone von Fuhrt, s még egy-két más mellékszereplőt? Lehet. De ezeknek semmi közük az igazi mondanivalóhoz. Nem bízott a novella végkicseng ésében, drámai igazságszolgáltatásában, s azért hozatott a bírósággal egy elítélő és egy felmentő ítéletet, és állította be úgy Trapsot, mint aki tulajdonképpen semmit sem csinált, csak hencegett, hogy el- játszhassa a nagy bűnöző szerepét? Lehet, — de ezzel visz- szavonta, megkérdőjelezte, elkente mindazt a bírálatot, amit a novellában oly pregnánsan kifejtett, s ami a színpadi játék háromnegyedén át is (bár sokkal erőt- lenebbül) jelen van. A baleset így, ebben a dramatizálásiban, egyszerűen érdektelen, unalmas, zavaros, és alig hihető, hogy az a Dürrenmatt írta, akinek a darabjai az ötveneshatvanas évek polgári drámájának az egyik lehetséges megújítását jelentették. riffith darabja pedig, s még inkább az előadás, azzal a tanulságul szolgál, hogy egy tulajdonképpen semmiféle „trökköt” nem alkalmazó, pusztán az élet tényeit élet- képszerűen bemutató, ám alakjaiban és tárnájában igaz mű is lehet hatásos, és egy ilyen semmi különös színpadi játékból is lehet maradandó színházi élményt varázsolni, ha a rendező — jelen esetben a fiatal Ács János, aki kaposvári rendezéseivel hívta fel magára a figyelme — és a színészek meg tudják teremteni a kellő dimenziókat, a szükséges plaszticitást. Takács István újítását j< Vjr: Dürrenmatt Baleset című darabjában : Sunyovszky Szilvia és Haumann Péter Jelen lenni a munkahelyeken BESZÉLGETÉS A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRAK FELADATAIRÓL z Az egyik szemem sír, a má- 5 sik meg nevet, mondhatjuk az- = zal a bizonyos mesebeli király- E lyal, ha könyvtáraink munká- E jóra gondolunk. Mert örülhe- E tünk, hogy évről évre több a = beiratkozott olvasó a tanácsi = fenntartású közművelődési E könyvtárakban, hogy újabb és 2 újabb bibliotékát építenek, S korszerűsítenek — de el kell E szomorodnunk, ha azt vizsgál- | juk, hogy kik azok, akik be- E iratkoznak, s kik azok, akik E nem iratkoznak be a lakóhe- E lyükön működő könyvtárba. = Szinte minden esetben azt lát- § juk, hogy az ipari munkások, E termelőszövetkezeti tagok hiá- E nyoznak az olvasók közül, il- E letve a 20—50 év közötti kor- § osztályok elenyészően kis szá- E zaléka látogatja a tanácsi könyvtárakat. Százezer embernek Egy részük azonban nem veszett el teljesen az értékes ismeretterjesztő vagy szépirodalom számára: rendszeresen vagy alkalmanként az üzemekben, munkásszállásokon működő szakszervezeti könyvtárakat látogatja. — Neves könyvtártudósunk, Sallai István szerint — kezdi a beszélgetést Csőke Anna, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa központi könyvtárának: vezetője —, a Szovjetunió után a magyar szakszervezetek teszik a legtöbbet az olvasási kultúra fejlesztéséért. Ebben persze szerepet játszik, hogy amikor a szakszervezeti könyvtáraik létrejöttek, a munkáskönyvtárak kialakította komoly hagyományokra támaszkodhattak. A SZOT határozata értelmében Pest megyében is megalakult 1960-ban a központi könyvtár; mi látjuk el a kétezernél kevesebb embert foglalkoztató ütemek letéti könyvtárait. A nagyobb üzemeikben ugyanis a rendelet értelmében önálló intézmény, függetlenített könyvtáros működik. — Hány dolgozó számára biztosítanak kölcsönzési olvasási lehetőséget a megye szak- szervezeti könyvtárai? — Pest megye ipari űzőméiben, .mintegy 190 ezer ember dolgozik, közülük 136 ezer fizikai dolgozó. A több mint kétszáz kisebb-nagyobb szak- szervezeti könyvtár elvileg százezer ember számára biztosítja a művelődés lehetőségét E százezer fő egyharma- da, mintegy harmincezer dolgozó iratkozott be valamelyik intézményibe. Húsz évvel ezelőtt azt hittük, hogy a szabad idő növekedésével rohamosan emelkedik majd a könyvtári tagok száma is, de nem lett több az olvasó. — Mit tapasztalunk, ha részletesebben elemezzük a könyvtárak munkáját, az olvasók összetételét? Önálló és letéti — Vegyük először az önállóan dolgozó könyvtárakat. Közülük a legjobban Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat szakszervezeti könyvtára működik: itt a dolgozók több mint negyven százaléka olvasó — igaz, hogy a vállalat vezetője maga is munkaeszköznek tekinti a könyvtárat. Színvonalasan dolgoznak a törökbálinti Mechanikai Művekben, a váci Egyesült Izzóban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Csepel Autóban, de a Dunakeszi Mechanikai Labort kivéve, felsorolhatnám talán az összes önálló könyvtárat. Más szempontból vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy megfelelő könyvállajríány várja például az élelmiszeripari, építőipari, textiles, orvosegészságügyi dolgozókat, rosszul ellátottak például 3 postások, vasutasok szakszervezetéhez tartozók. Ennek oka talán a munkahelyek elszórtsága, az, hogy egy- egy helyen kevesen dolgoznak. — Mi jellemzi azokat a könyvtárakat, amelyekben nincs főfoglalkozású könyvtáros, és amelyeket a központi könyvtár lát el? — Az ellátó rendszer célszerűségét a gyakorlat igazolta. Gyakran ér bennünket az a vád, hogy a kisebb üzemek leiéti könyvtáraival elaprózzuk az anyagi, szellemi erőket. A valóság azonban az, hogy akik lakóhelyükön nem mennek el a bibliotékába, a könnyen elérhető üzemi letéti könyvtárba akkor is eljutnák, ha negyedóra múlva indul az autóbuszuk. Ezekre az intézményekre tehát szükség van. A hálózati ellátás azért jó, mert a rendelkezésre álló anyagiakat igen célszerűen használhatjuk fel. A központi könyvtár évente hozzávetőlegesen egymillió forintért vásárol könyvet — s nem raktárra. Esztendőnkén t 4—6 alkalommal szállítjuk ki a letéti helyekre az új műveket. Üzemhez kapcsolva — Mi jellemzi a fejlődést? — A SZOT előírása szerint két kötet könyvnek kell jutnia egy dolgozóra, Pest megyében öt jut. Bővült a fiókkönyvtári hálózat, s igen fontosnak tartom, hogy az üzemek mellett munkásszállásokon, mun- káslalkótelepeken, kórházakban is működnek ilyenek. A száz- halombatti új iskolának például három nap alatt össze tudtunk állítani egyezer kötetes kéziikönyvtárat Igaz. ebben nagy szerepe van annak, hogy az SZMT-től tavaly külön 200 ezer forintot kaptunk a kézikönyvállomány pótlására. s hogy ahol előrelépés történik, ott általában az üzemeli vezetői, a szakszervezeti bizottságok is hatékonyan segítik a könyvtári munkát. — A legfőbb tényezőt azonban maguk a könyvtárosok jelentik, akiknek nagy része társadalmi munkás. Milyen színvonalon dolgoznak? — Valóban, összesen 31 főfoglalkozású van a majd’ háromszáz könyvtáros között, kevés a tiszteletdíjasok száma is (ez a tiszteletdíj is szinte csupán névleges). Akik társadalmi munkában vállalják a letéti állomány kezelését, lelTV-FIGYELO getésébe nem egyenrangú félként vonnak be egy serdülőiéiben levő lányocskát; s ugyianíigv, mennyi hiábavaló ordibálással, famíliabomlasztó huzakodással járhat az, ha az előítéletek irrfegakadályoz- záik ez egyetértést a pályaválasztásban. Tulajdonképpen nem nagy dolgok ezek, de mivel szinte naponta szembe találjuk magunkat velük, hát így megsokasodva akár egész életeket is félresiklathatnak, rossz irányba terelhetnek. Ezért kell tehát beszélni róluk, mégpedig pontosan úgy, ahogyan azt Kelemen Endre műsorvezetőnek és dr. Ranschburg Jenő pszichológusnak ez a változatlanul remek műsora teszi. Dicséretes gyakorlat, hogy még a nyúlfarknyi szerepekre is a legjava színészek közül szerződtetnek. Legújabban a méltatlanul mellőzött Sütő Irén kedvesen szigorú tanárnőjének példásan átélt játékában gyönyörködhettünk. Akácz László kesedésből, felelősségtudatból teszik. Emellett persze szakmai ismeretekre is szükség van. Nos, 1980-=—82. között ösz- szesen öt alapfokú könyvtárosi tanfolyamot szervezünk. Az is fontos volna, hogy jobb körülmények között dolgozhassanak, s szaparodjamák a könyvtári helyiségek. Nőtt az információigény, a dolgozók .gyakran szakmai kérdésekre is a szakszervezeti könyvtárban keresnek Választ. — Ez felveti a műszaki könyvtárakkal való együttműködés kérdését... — Szükséges természetesen az együttműködés — ahol lehetőség nyílik erre. A cél azonban az: a szakszervezeti könyvtár minden idegszálával az üzemekhez kapcsolódjon. Az eddigi sikereket az is jelzi, hogy míg országosan az olvasók 52, Pest megyében 58 százaléka fizikai dolgozó. És ez azt is bizonyítja, hogy egyre inkább szükség van, és lesz a könyvek jelenlétére a munkahelyen.. P. Szabó Ernó Táncfó oruin Táncfórum a budai Vigadóban címmel táncszínház nyílt az Állami Népi Együttes Corvin téri székháziban. A befogadó színházként működő, új kulturális intézményben hétfőn estenként, a hazai balett- és folklóregyüttesck kapnak bemutatkozási lehetőséget. A képen: Szabadi Edit és Lőcsei Jenő, az Opera Balett szólistái. Benkő Imre felvétele PEST MEGYEIEKNEK Pályázati felhívás Az MSZMP Pest megyei Bizottságának oktatási igazgatósága az 1981/82-es tanévre felvételt hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira: A HÁROMÉVES ALI Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz- mus mindhárom ágában. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételin követelmény a marxizmus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tájékozottság. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom- történetet tanulnak. A hallgatók hetenként meghatározott napon és időben (általában IS óra után) kötelező foglalkozáESTI EGYETEMI SZA Felső szintű elméleti és politikai képzést ad elsősorban párt-, tömegszervezeti, tanácsi, gazdasági, kulturális területek vezető beosztású dolgozói és vezető propagandistái részére, a következő szabadon választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapita- lizmus-szoeializmus), — magyar munkásmozgalom története, — nemzetközi munkásmozgalom története. SPECIALIS TOVABEK Továbbképzést biztosít a marxizmus—leninizmus speciális kérdéseiben, vagy azok számára, akik: — felső- vagy középfokú politikai képzettséggel rendelkeznek, — munkakörük vagy társadalmi KÉTÉVES SPECIAL — Gazdaságpolitika (oktatási igazgatóság, Budaörs, Dunakeszi, Nagykáta, Vác); — Szociológia (oktatási igazgatóság, Vác); — Politikai oktatás pedagógiája EGYÉVES SíPEClAL — Gazdaságpolitika (oktatási igazgatóság); — Művelődéspolitika (oktatási igazgatóság, Cegléd); — Valláskritika (oktatási igazgatóság, Gödöllő); — Etika (oktatási igazgatóság); — Nemzetközi politika időszerű kérdései (oktatási igazgatóság); — A szocialista társadalom gazdasági és politikai rendszere (oktatási igazgatóság); ÁLTALÁNOS A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egyidejűleg más egyetemnek vagy tanfolyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének és munkahelyének vezetősége javasol, tanulását engedélyező orvosi igazolással rendelkezik. Az esti egyetem valamennyi tagozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tandíj egy tanévre az általános tagozaton 170 Ft, a szakosítókon és a speciális továbbkénző tanfolyamokon 250 Ft, ami a tanév megkezdése előtt egy összegben fizetendő. A 9/1978 (VIII. 15.) MŰM számú rendelettel módosított 23/1974. (IX. 1.) MŰM számú rendelet szerint tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg az általános és szakosító tagozatok. 15 nap a speciális tagozatok hallgatóit, amennyiben nem rendelkeznek állami egyetemen, vagy főiskolán szerzett felsőfokú végzettjéggel, illetve nárt- vagy tömeg- szervezeti iskolán szerzett felső- t’agy középfokú politikai végzettséggel. Amennyiben ezzel rendelkeznek, úgv minden tanfolyamon 2 munkanap tanulmányi szabadságra jogosultak a hallgatók. 1. Hároméves általános tagozat; 2. Szakosító tagozatok; 3. Speciális továbbképző tagozatok. 1ALANOS TAGOZAT sokon vesznek részt, negyedévenként beszámolnak, félévkor és év végén vizsgáznak. Az egyetem befejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1083/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban továbbtanulókat (egyetem, főiskola, aspirantúra — kivéve a társadalomtudományi szakokat) a marxizmus—leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei oktatási igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 98.), továbbá valamennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. KOSlTÖ TAGOZATOK A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, a , felvételi vizsgán követelmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő három év. A felvett hallgatók hetenként egyszer kötelező előadáson vagy osztályfoglalkozáson vesznek részt, félévenként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor szigorlatoznak. A szakosítót elvégző hallgatók felsőfokú politikai végzettséget szereznek. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottság oktatási igazgatóságán működnek. ÉPZÖ TANFOLYAMOK megbízatásuk az adott oktatási formán való továbbképzést indokolja, — az utóbbi öt évben olyan politikai továbbképzésen nem vettek részt, ami tanulmányi szabadsággal járt. IS TOVÁBBKÉPZŐK (oktatási igazgatóság, Csepel Autógyár, Monor); — Pártirányítás, pártélet kérdései (oktatási igazgatóság, Szentendre). IS TOVÁBBKÉPZŐK — Politikai oktatás pedagógiája (oktatási igazgatóság), A speciális továbbképző tanfolyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az illetékes pártszerv ajánlása alapján történik. A felvett hallgatók hetenként kötelező előadáson és osztályfoglalkozáson vesznek részt, félévkor és év végén vizsgáznak. A tanfolyam eredményéről bizonyítványt kapnak. TUDNIVALÓK (Munkaügyi Közlöny, 1978. augusztus 18—10. szám.) A jelentkezés valamennyi tagozatra a járási-városi pártbizottságok ’ propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezési lapon történik. A jelentkezők ott kaniák meg a felvételivizsga- kérdéseket is. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db, saját címre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékkal együtt a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni 198 1. április 20-1 g. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk cl. A jelentkezéssel, tanulással kapcsolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái 1981. május közepén, a szakosítókra jelentkezőké május végén lesznek. A felvételik pontos ideiéről és helyéről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. adással töltötte ki a rendelkezésre álló bő egyórányi adásidőt. S történt mindez — sajnos I — a lélekrezdülések kiváló ismerőjének, a legszélesebb nézőközönség elé most eljutó Csáth Gézának az ürügyén, amely szerző újabb televíziós fölfedezésére, megeshet, újabb évtizedeket kell várni. Családi kör. Hanem a csütörtök este látott Családi kör most is dicséretesen töltötte ki a maga kereteit. Egymást követő jelenetei, no meg a beléjük szőtt pszichológusi kommentárok amilyen közérthetően, olyan elhitető erővel győzhettek meg gyermeket és felnőttet egyaránt, hogy menynyire fontos a családtagok között a nyílt, egyenes beszéd. Lám, micsoda sebek ej födhetnek attól — s válhatnak egyúttal az ötösök négyessé, a négyesek hármassá —, ha csak egy külföldi út tervezHorváthék. Csáth Gézát, ezt az alig harmincegy éves korában öngyilkossá lett kitűnő írót, zeneesztétát, kriti- kust többen is fölfedezték már. A televízió is alkalmat kerített arra pénteken, hogy egy Csáth-művet műsorra tűzzön. A néző kissé furcsán fogadhatta, hogy ebből a kései korszakban született drámából egyáltalán nem villantak elő a megélevenítés után kiáltó sajátos írói erények. Bizony, bizony, amilyen lassacskán, olyan ismerősen foly- dogált tova a hirtelen meggazdagodott tanár házaspár háziassági válságának története. Léner Péter rendező ismét csak azt tette, amit a mostanában a képernyőre kerülő hasonló hazai feldolgozások első számú gazdái: egy álmatag mozgású kamerákkal lefényképezett színházi elő-
