Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
1981. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP 3 N ^~4 v ’ ; 't'" H £3 . | ilSIlbP Szabad a pálya Vonatok a harmadik emeletről | Budapesten van egy ház, melynek harmadik eme- ! lete leginkább egy vasúti szerelvényhez hasonló. Fur- I csa kupéiban soha nem bűinek ki a székek, éjszaka, | még egyszer sem kapcsolták le a villanyt. Évtizedek | óta szakadatlan az ügyelet. Ez az épület — szemben | a Keleti pályaudvarral — a MÁV Budapesti Igaz- I tóságának központja, s az a bizonyos harmadik szint = a forgalomirányítók főhadiszállása. Az egymás mellett | sorakozó fülkék pedig a magyar vasút agyának fontos = sejtjei. Egy kisebbfajta terem három íróasztal és rengeteg telefon. Ez a szoba az ügyeletes főmenetirányító posztja. Most Farkas Ferenc, ,a turnusvezető. Az ő dolga, hogy állandóan tartsa a kapcsolatot az egyes vonalak gazdáival, s hatóránként feletteseinek jelentse a forgalmi helyzetet. — Érezte már tehetetlennek magát? — Egyetlen egyszer, s nem Is olyan régen. December elején, amikor váratlanul leesett az az irdatlan mennyiségű hó, szinte megbénult a vasút. Csődöt mondtak az automata váltók, a tehervonatok a pályaudvarokon rostokoltak. Igaz, csak néhány órára, de teljesen felborult a személyszállító vonatok menetrendje is. Rengeteg telefon — Ml kell ahhoz, hogy elinduljon egy vonat? Mindenekelőtt az ország minden pontjáról és a külföldről érkező vagonok, ha teherszállítmányról van szó. Ezenkívül egy mozdony és szabad pálya. És sok-sok vasutas. A forgalmi szolgálattevők, a mozdonyvezetők, a kocsiféke- zők, a sarusok, a pályamunkások és még számtalan szakág beosztottjai. S ha minden rendben, és mindenki a helyén van, akkor is csak ritkán fordul elő, hogy minden stimmeljen. Lehet, hogy a pályát javítják^ valamelyik mozdony romlott el, megbetegedett a kijelölt pilóta. Nem állt ösz- sze időre a rendezőpályaudvaron a szerelvény, késett a tranzit, nincs a vezetékben áram, nem működik a biztosító berendezés. A forgalom- irányítók dolga, hogy úrrá legyenek ezeken a percről percre visszatérő gondokon. — Miről szól a következő forgalmi jelentés? — A székesfehérvári vonalon Albertfalvánál vágányzár nehezíti a közlekedést. Reggel összetörött egy mozdony áramszedője, ki kellett kapcsolni — ha csak átmeneti időre is — egy szakaszt. Hét vége van, a mentesítő vonatoknak is helyet kell szorítani. M ór, őrig elmegy •Van aki így, van aki úgy reagál. a váratlan nehézségekre. Pintér István ceglédi. Ugyanennek a vonalnak a gazdája, most haragtól vörös a feje búbjáig, görcsösen fogja a telefonkagylót helyettesítő mikrofont, s úgy kiabál, hogy hiába a szigetelő válaszfal, az egész folyosó hallja. Egyébként jó kedélyű, barátságos ember, de most dolgozik. S mert kollégáihoz hasonlóan sok-sok éve, osztogatja a parancsot, ismerik a természetét, a vonal túlsó végén nem is találják sértőnek a magas hangot. S ami miatt kiabálni kell: Vecsésen észrevették, hogy az egyik kocsi hordrugó főlapja eltörött. Monorig elmegy, de ott villámgyorsan ki kell szedni a szerelvényből. — S addig? Nem lesz baj? — Na látja, ez az én rizikóm. Ha betűről betűre venném az utasításokat a következő állomáson le kellene állítani a vonatot. Csakhogy ott nincs ember, s nincs tolató mozdony. És én tudom, hogy az a kocsi nyugodtan elfut Monorig. Törékeny pici asszony a Budapest—Szob vonal irányítófülkéjében. Szinte elvész a kapcsolók, diagramok, a kábelek és a térképek között. Havan Istvánnénak hívják. S nem lehet véletlen, hogv ő is éppen a saját vónaíáh, Verőcemaroson lakik. — Hogyan került jelenlegi beosztásába? — Rákospalota—Újpesten voltam forgalmista. Valaki nyugdíjba ment, engem szemeltek ki a helyére. Három hónapos próbaidő következett, s úgy látszik beváltam. Az utas tanácstalan A fiatalasszony ingázó, akárcsak sok tízezer Pest megyei társa. Ha késik a vonat, velük együtt bosszankodik. — Hallotta-e már, hogy szidják a forgalomirányítókat? — De hányszor. Még vasutasoktól is. Az első években vitába szálltam, magyaráztam, hogy nem mi vagyunk a hibásak. Most már süketnek tettetem magam, fel se nézek a könyvből. Az utas valóban sokszor tanácstalan. Különösen, ha a nyílt pályán megáll, vagy csak döcög a szerelvény. Ha nem látja semmi okát az ácsorgásnak. — Kit szidjunk hát? — Nem állítom, hogy mi mindig a feladatunk magaslatán állunk. De ez a rendszer annyira szabályozott,' hogy szarvashibát sem követhetünk el. Olyant különösen nem, hogy kihasználatlanul hagyjuk a vágányokat. Igazi választ mégsem tudok adni, hiszen ahány forgalmi akadály, annyi a magyarázat. Lehet, hogy a következő állomáson foglalt a pálya. Előfordulhat — s hányszor megtörténik —, hogy elromlanák az automaták. A vonat ilyenkor az utasok biztonsága érdekében áll. s ha már tudjuk, hogy szabad a útja. a piros jelzésen csak lassan haladhat keresztül. Egyszerre mindenütt Csupa fineszes, ravasz róka. Valaki így jellemezte a forgalomirányítók csapatát. Többségük közel jár a nyugdíjhoz, s majd mindent tud, ami a MÁV-nál megtanulható. Közéjük tartozik Nagy László is. Azok közé, akik még tartják I a regulát. A jobb parti körvasúira ügyel. A budapesti személy- és rendezőpályaudvarokat összekötő vágányok: ez a körvasút. A jobb part pedig a pesti oldalt jelenti. Ha itt / nincs rendben a forgalom, az az egész országra Mhat. — Nekem úgy kell együtt élnem a rendezőpályaudvarokkal, mintha egyszerre va lamennyin ott lennék. De kapcsolatba léphetek a moz donyvezetőkkel is, hiszen most már a gépeken is van rádió. Nem titok: a budapesti rendezőpályaudvarok réges rég kinőtték magukat. Csak akkor megy rendben a forgalom. ha mindenki hibátlanul, gyorsan dolgozik. S még ilyenkor is előfordulhat fennakadás. Ferenvárosban most például 2300 kocsi zsúfolódott össze a még normális 1700 helyett. Ahhoz, hogy fogadni tudjuk az érkező szerelvényeket, ezeket kell gyorsan útnak indítani. Nagy -Lászlón nem múlik. Harminc éve szolgál a MÁV- nái, húsz éve ebben az épületben. A telefonok, a mikrofon, a térképek és a hang- szigetelő falak között. Tévedni tihs Soós Károly mérnök-főtanácsos üzemviteli osztályvezető, A menetirányítók főnöke. — Hatalmas szervezet a vasút. Mi a szerepe a forgalomirányító szolgálatnak? — Ha a vasutat egy hadsereghez hasonlítanánk, a MÁV Vezérigazgatóság, a ve- zérkar, a budapesti igazgatóság egy dandár, vagy hadosztály. Központi helyzetünknél fogva az egész ország forgalmának részesei vagyunk. Ebben a szervezetben a menetirányító szolgálat tagjai egy-egy fővonal forgalmáért felelősek. A rájuk bízott pálya valamennyi pontjáról, forgalmi helyzetéről tudnak: egy kicsit mozdonyvezetők, forgalmisták, állomásfőnökök is. Papírral, ceruzával, grafikonokkal, de mindenekelőtt észszel irányítják; és szervezik a közlekedést. Tudniuk kell, mikor, hova és mennyi vagon kell, hol kell az -árut sürgősen elszállítani, -kocsit kell biztosítani a határállomáshoz, a bányákhoz, az olajfinomítókhoz. Választhatnak a jó, és a még jobb megoldás között. Csak tévedniük nem szabad. Csillák András A népfroBstmozgeslom circa# (4.) Tanyavilággal kerített város Cegléd közismerten sajátos hangulatú észak-alföldi város. Évek óta kiegyensúlyozottan fejlődő ipara, jói működő termelőszövetkezetei Dél-Pest megye egyik gazdasági központjává tették. Tanyavilág veszi körül, s e portákon élő többsége a városbeli üzemekben, szövetkezetekben keresd a kenyérrevalót. A mai népgazdasági helyzetben, az üzemeik életében, a települések fejlesztésében megnőtt a szerepe annak a plusznak, annak a többletmunkának, melyet a feladatok ismeretében a dolgozók, a lakosok adhatnak. Banczik Tiborral, a Hazafias Népfront Cegléd városi bizottságának titkárával arról .beszélgettünk, hogyan kapcsolódik be a népfrontmozgalom sajátos eszközeivel a helyi politika, a közélet alakításába. Megvannak-e azok a lehetőségei, amelyek társadalmi összefogásra ösztönzik a sokszor szemléletükben, világnézetükben is más és más embereket? Nyílt várospolitika §3 Milyen szerepet vállal Cegléden a Hazafias Népfront szervezete annak az egységnek a megteremtésében, mely alapvető feltétele a jelen és egyben az elkövetkező időszak politikai feladatai megoldásának? — A népfront lételemének tartom, hogy szemléletükben különböző, eltérő foglalkozású embereket mozgósíthat társadalmi célok valóraváltására — kezdte Banczik Tibor. — A hétköznapi, a gyakorlati politikában a mozgalmunk adta lehetőségek láncszemként kötik össze a város dolgozóit, a lakosokat az állami és a társadalmi vezető testületekkel. Ma már 58 tagú a városi bizottságunk. E testület nyolc körzeti bizottságot irányit, s mellette tevékenykedik a társadalmi muptót szervező, a béke-, barátsági, a környezetés természetvédelmi, á honisi- mereti, valamint a nőhizott- ság. A körzeti népfrontbizottságok szorosan együttműködnek a területi pártalapszerve- zetekkel, a tanácstagokkal. Közösen, az aktívahálózat segítségével tárják fel a gondokat, s határozzák meg a fejlődés irányát. Ennek a- szocialista demokrácia elveire épülő mechanizmusnak a segítségével javaslataik, véleményük eljut a város vezetőihez, akik összegzik azokat. Ez biztonságot ad a vezetőknek a tervek készítésekor, segít a tennivalók közötti rangsorolásban. Ugyanakkor ily módon kiderül az is, hogy egy-egy terület lakosai közül ki mit vállal környezete fejlesztésében. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt ötéves tervben 45 millió forintnyi értékű társadalmi munkát terveztünk, s a lakosság 79 milliót teljesített. Az a véleményem, hogy a társadalmi összefogásnak fontos a tudat- formáló szerepe is. Az emberek nemcsak a feladatokat, határozzák meg, hanem megfogalmazzák azt is, hogy mit akarnak tenni azok megoldására, vagy a g-ondok megszüntetésére. A fő törekvésük a nyílt várospolitika megvalósítása. A Ceglédi ősz hagyományos eseménysorozatéban ennek szolgálatában rendezzük meg a Beszéljünk a városunkról nyíltan! című fórumot. Diákmsnü az étlapon H Olykor elhangzik, hogy a tömegszervezetek és mozgal- . mák esetenként formálisan működnek. A felvázolt szervezeti mechanizmusok és elvek alapján, melyek azok a gyakorlati eredmények, amelyek a népfront segítségével valósulnak meg Cegléden? — Minden szervezeti lehetőség halott, ha nem töltjük meg kellő tartalommal. Munkabizottságaink és körzeti bizottságaim* például rendszeresen elemzik a Cegléden élők egy-egy rétegének helyzetét, s jelzik a teendőket. Foglalkozunk a város ellátási sajátos- ságaival. Egyik körzeti bizottságunk felmérte a külterületen élő idős emberek életkörülményeit. Olyanokra hívták fel a figyelmet, akiknek szociális támogatásra van szükségük. Megvizsgáltuk á városi diákétkeztetést is. Kiderült: a hetedikeseik és a nyolcadikosok nem jutnak be a napközikbe, s ezért gondot okoz az étkeztetésük. E problémák eljutottak a város vezetőihez, akik tárgyaltak a ceglédi vendéglátóipari vállalatok irányítóival. Felkerült azóta az étlapokra a diákmenü, amely a korábbinál sokkal jobban megfelel a gyermekek élettani sajátosságainak. Vagy egy másik példa. Mint ismeretes, Cegléden van cipőgyártó üzem. Mégis problémákat tapasztaltunk a helyi üzletek gyermekcipő ellátásálban.. Megkerestük az illetékes vezetőket, s ez a gond is megoldódott. Mindez könnyűnek, egyszerűnek tűnik, de a valóságban minden előrelépéshez rendkívül sók energia kell. • —r Tavaly' az egyik iküliterü- leti — Budai úti —, körzeti népfrontbizottság megválasztásakor ellátási gondokat is felvetettek a gyűlés résztvevői. Nem volt megfelelő a kenyérválasztók, kevés volt a töltelékáru. Az észrevételek nyomán javítottunk a tanácsi szervekkel együttműködve a helyzeten. Külterületi probléma volt: az egyik iskolába járó 200 gyereknek, vagy a szüleiknek kilométereket kellett kerékpározniuk, . buszozniuk, ahhoz, hogy ceruzát, radírt, rajzlapot vásárolhassanak. Iskolai szövetkezetei hoztunk l-étre a panasz nyomán. Az iskola adott egy helyiséget,-ahol a keresett árukat a gyerekek megvehetik. Érdekesség; hogy a nap egy meghatározott szakában a tanulók árusítanak. A forgalom. után bizonyos százalékot is kap az úttörőcsapat, a gyerekek pedig még a szakmát is megszerethetik, — Végiül, ha már az ellátásról van szó, megemlítem 3. számú boltunk esetét. A környékbeliek kifogásolták, hogy nem tudnak húsárut vásárolni, sokat kell utazniuk. Ha a városi főállatorvos jóváhagyja, hamarosan lehet majd előrendelésre húst kapni a 3. számú boltban. Nylontasakban lehet majd átvenni a hűtött árut. Aktív aktivisták B Mennyiben él a várost népfrontbizottság a közvetlen politizálás eszközével, s van-e hatása e tevékenységének? — A nyílt várospolitika segítéséről már beszéltem. Az a véleményem, hogy a nyílt és őszinte véleménycsere, a lakosság életkörülményein, javítani akaró tenniakarás a közgondolkodás érettségét tanúsítja. Jogpolitikai munkáink is segíti a lakosság tudatformálásét Az elrtvúlt években három törvénytervezetet — a közérdekű bejelentésekkel és javaslatokkal, a belkereskedelmi törvénnyel, és a polgári törvénykönyv módosításával foglalkozót —. vitattuk meg. A városkörzeti beszélgetéseken kívül számos fórumot is rendeztünk. Politizáló légkör jellemezte tavaly a tanácstagi és országgyűlési képviselő választásokat is. Négy réteggyűlést rendeztünk (a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi üzemében a munkásoknak, a városi kórházban az értelmiségieknek, a tanács-házán az első ifjú választóknak, a pártbizottságon pedig az ipari szövetkezetek dolgozóinak és a területi szervek tagjamakj, melyeken bebizonyosodott : a dolgozók többsége egyetért a párt és az állam politikájával, kész tenni a helyi feladatok megoldásáért. — A szocialista hazafíság erősítését, a lakóhely múltjának megismerését szolgálja honismereti mozgalmunk, újszerű kezdeményezés, hogy nemcsak a lakosok, hanem az üzemek dolgozói is bekapcsolódnak e munkába. Éppen az üzem történetek írásában elért eredmények alapján rendezhettük meg városunkban a Dél-Pest megyei üzemitörténetírók tanácskozását — A városi aktivisták nagy figyelemmel kísérik a népfront VII. kongresszusának előkészületeit. A falugyűlésekhez hasonlóan, mi is megrendeztük a körzetekben azokat az összejöveteleket, amelyeken az elmúlt időszak munkáját értékeltük, jó hangulatú volt a városi küldöttértekezlet is. — A nápfrontkongresszus- tól azt várjuk, hogy újabb lendületet, útmutatást adjon további munkánkhoz — mondta befejezésül Banczik Tibor. Virág Ferenc (Vége.) Emlékezés Papp Lajosra Szombaton, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Papp Lajosnak, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom- kimagasló személyiségének urnáját, születésének 75. évfordulója alkalmából. A hála és a -kegyelet koszorúit elhelyezték az MSZMP Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság, a Magyar Partizán Szövetség, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének képviselői, a hozzátartozók, harcostársak, és a Papp Lajos nevét viselő veszprémi munkósőregység képviselői. Az ipari Minisztériumban Megválasztották a pártbizottságot Az Ipari Minisztérium párt- szervezete március 7-én tartotta meg első pártértekezle tét. Major Sándor megbízó' pártszervező beszámolt a m! nisztérium megalakulása ót. végzett munkáról és vázolta a ott dolgozó kommunisták élőt álló feladatokat. A beszámolót vita követte. Felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Méhes Lajos ipari miniszter is. A vitát követően a pártértekezlet küldöttei megválasztották * az Ipari Minisztérium pártbizottságát.
