Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

Nőnapi kitüntetések A népfrontmosgalom arcai (3°) Nemzetiségi múlt és a ma szolgálata A helyi politizálás eszköze A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA BUDAPESTI KITÜNTETETTJEI: Barna Imréné, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat cso­portvezetője, özv. Járó Miklósné, az Országos Pedagógiai Intézet nyugdíjas főiskolai docense, Lan­tos Győzőné, a budapesti, Dohány u. 32. szám alatti általános iskola nyugdíjas igazgatója, Tóth jános- né, a Vasutasok Szakszervezete budapesti területi bizottságának munkatársa. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát 4l-en, a bronz fokozatát 53-an kapták meg. A továbbiakban közöljük a Pest megyei kitüntetettek névsorát. MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA: Fischer Istvánná nyugdfias számlaellenőr, Molnár Gabriella, a Budapest-vldékl Postaigazgató­ság csoportvezetője. MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA: Buday Andrásné, a Tápiószele és Vidéke Alész ügyintézője, Vadász Magyarországon, már jó ide­je gyakorlatilag teljes körű a foglalkoztatottság. Ma — a holnapot és a távolabbi jövőt tervezve — alig lehet szá­molni a munkaerő számának növekedésével, ezért különö­sen nagy a jelentősége a mun­kaidő teljesebb kihasználásá­nak, a jobb munkaszervezés­nek, a hathatósabb létszám- és munkaerő-gazdálkodásnak. Ennek gyakorlati útjait-mód- jait vázolta fel — a foglal­koztatáspolitikai céljairól, s a munkaerő-gazdálkodás to­vábbi feladatairól adott tájé­koztatójában — Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter az országgyűlés ipari bizottságá­nak pénteken a Parlamentben megtartott ülésén. Gorjanc Ig­nác, a bizottság elnöke vezet­te a képviselői tanácskozást, amelyen részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpom- ti Bizottságának tagja, Pest megye 4. sz. választókerületé­nek országgyűlési képviselője, az országgyűlés alelnöke is. Trethon Ferenc elmondta egyebek között, hogy az utób­bi években lényegesen mér­séklődött — egyre inkább a javuló munkaszervezésnek kö­szönhetően — a munkaerő­kereslet. Ahhoz, hogy a koráb­ban tapasztalt feszültségek ne éledjenek újra, széles körben tudatosítani kell: a munkaerő­gazdálkodás ne az igények után kullogjon, hanem — mi­ként a gyógyításban a meg­előzés — előre gondoskodjék \ miért keservesen küzdöt- ** tünk meg, különösen félt­jük. Amit nehezen értünk el, százszor kedvesebb, mint a könnyen szerzett siker. A me­gyei párt- és állami vezető testületek a napákban jelen­tették: jó ötéves tervet zár­tunk. Eredményesebbet, mint amit fél évtizeddel ezelőtt el­képzeltünk. S számok támaszt­ják alá a jelentéseket. Bizo­nyítják: a megye dolgozói jól feleltek meg a vállalt feladat­nak. S ha nem is egyforma minden ipari, mezőgazdasági üzemben a végeredmény, egy kétségtelen: a vezetőket az jellemezte, hogy a mai köve­telményekhez igazították munkájukat, ha kellett átszer­vezték, megszüntették a gaz­daságtalan termékek gyártá­sának egy részét, új dolgokkal próbálkoztak, ami mindig kockázatos, s a beosztottak legtöbb helyen — mert értel­mes célokra mozgósították őket —, a vezetőkkel együtt Lászlóné, a Pest—Nógrád megyei Allatforgalml és Húsipari Válla­lat szb-titkára, Wlszt Péterné, a Dunakeszi Járműjavító Üzem elektroműszerésze. KIVÁLÓ szövetkezeti MUNKÁÉRT: Barabás józsefné, a budai Járási Áfész nőbizottságának tagja, dr. Erdei Lajosné, a gombai ABC- áruház vezetője, Hován Lászlóné, a monori MEZŐGÉP Lakásszövet­kezet igazgatósági tagja, Kiss Ga- borné, a Galgavidéke Áfész szám­viteli osztályvezetője. Kriskó Fe­rencné, az Alsó-Tápiómenti Áfész boltvezetője. SZÖVETKEZETI IPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA: Borkesz Tiborné, az aszódi Fer- romechamika Ipari Szövetkezet fodrásznője, Galovits Józsefné, a szentendrei Vas- és Kazánipari Szövetkezet szocialista brigádveze­tője, Szendrei Istvánná, a ceglédi Nívó Szövetkezet varrónője. Mike Józsefné, a fóti Műanyag- és Fa­ipari Szövetkezet minsőégellenőre, IVippelhauser Ferencné, a pilis- szentiváni Háziipari Szövetkezet minőségellenőre. arról, hogy a váriható munka­helyi feladatokhoz meglegyen a kellő létszámú és képzett­ségű szellemi és fizikai dolgo­zó. A munkaerőmozgás mérté­két és irányát gazdasági cél­jainkhoz kell igazítani. Ennek egyik módja a munkaerő át­csoportosítása, például a ter­melő területekről — ahol oly­kor fölösleg van — a szol­gáltató ágazatokba. A gyárak­ban a termelésből máshova kerülő munkaerőt az eddiginél jobb munkaszervezéssel, a termékszerkezet korszerűsíté­sével, hatékonyabb vállalati gazdálkodással lehet és kell pótolni — mondta a minisz­ter. A gondolatcserében hangsú­lyozták, gazdaságpolitikánk egészének továbbra is egyik meghatározó fleme és válto- zaftfii "kövefelpi^nye ,a mun. kaero teljes és hatékony fog­lalkoztatása. Valamennyi mun­kahelyi feltételnél messzeme­nően figyelemmel kell lenni a dolgozó képzettségére, ké­pességeire, személyes tervei­re, egyéni és családi körül­ményeire is. Egy másik téma­körben bíráló szó érte, hogy olykor egészen egyszerű be­osztások, feladatkörök betöl­téséhez felsőfokú végzettséget követelnek, elherdálva így egyes emberek másutt sokkal inkább kamatoztatható, a kö­zösség érdekét is sokkal job­ban szolgáló különleges isme­reteit, magas fokú tudását. küzdöttek. A siker tehát kö­zös. A féltésben is egyek. S ha ritkán is szólunk róla, akkor is tudjuk,, ebben a többet-job­bat akarásban sok oJyan tár­suk van, akik nem a gyárka­pukon belül, nem a tsz-ek portáján, de az ottaniakkal egvformán védik, vigyázzák a rendet, óvják az értékeket. Ilyen társak a rendőrök. Őr­zői a társadalmi tulajdonnak, leleplezői a mások kárára élő parazitáknak. Sokszor látha­tatlanul, észrevétlenül, de ébe­ren figyelnek dolgainkra. Mint hazánkban mindenütt, Pest megyében is törvényes rend van. Félelem nélkül, biz­tonságiban élünk. Jogos hát az a köszönet, amit az MSZMP Pest megyei Bizottsága nevé­ben dr. Arató András feje­zett ki: elismerés jár azoknak, akik bátran, fegyelmezetten, felelősséggel végzik gyakran veszélyes kötelességüket. Ki­vált. ha nem feledkezünk meg arról, milyen nehéz a helyt­KGST Ipari víz A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Központiban pén­teken a jegyzőkönyv aláírásá­val befejezte munkáját a KGST-országok vízügyi szak­értőinek négynapos tudomá­nyos tanácskozása, amelyen az ipari üzemek vízellátó rend­szereinek fejlesztéséről tár­gyaltak. ♦ Állásfoglalásuk szerint, nem­csak a meglévő ipari vízellá­tó hálózat fejlesztéséinél, ha­nem már az új ipari gyártás- technológiák alkalmazásának feltételeiként kell gondoskod­ni a víz takarékos felhaszná­lásáról, a szennyvíz csökken­téséről, a hasznos hulladék visszanyeréséről egyaránt. A tagországok szakértői ja­vaslatokat tettek a közös fej­lesztési munkák bővítésére is. Gorjanc Ignác elnöki ösz- szefoglalójában hangsúlyozta, (hogy a munkaerő-gazdálko­dásban — miként több hozzá­szólásból is kicsendült — a mennyiségi szemlélet helyett mindinkább a minőségi ténye­zőket, köztük elsőrendű fon­tosságú munkaszervezést kell előtérbe állítani. állás ebben a megyében, a fő­város közelében, ahonnan sok bűnöző itt próbál menedékre lelni, vagy éppen távolabbi megyékből itt üti fed sátrát, hogy a főváros rengetegében űzhesse a társadalomra káros „mesterséget”. Különösen az agglomeráció hordoz súlyos terheket. Pest megyén vezet át va­lamennyi nemzetközi főút, autópálya, hány közúti bal­esetet, szabálytalanságot hárí­tott már el a zsúfolt, forgal­mas utakon is a időben jött ellenőrzésük, megelőzésük? Vijjog a sziréna, kinézünk ab­lakiunkon: már megint?! — s tudjuk akár éjjel, akár nappal száguld a megkülönböztetett jármű, értünk, a mi biztonsá­gunkért rohan. Veszélyes bű­nözők, garázdák, az állam biztonságára törő egyének, a törvényeket nemcsak semmibe vevő, szándékosan megsértő élősködők kerülnek általuk ho­rogra. Ahhoz, hogy .a mi gazdasági, társadalmi számvetéseink si­kerekről szólnak, a rendőrök­nek is,részük van benne. Pest megyében az utóbbi években csökken például a garázdaság­ból, az erőszakos cselekmé­nyekből származó bűntett. Ke­vesebben lelték halálukat a közutakon, viszonylag kevés embert kell lefogni korrupciós cselekmények miatt. Válto­zatlan azonban a fiatalkorú Milyen más ez az út, mint nyáridőben. Szüntelenül ka­nyarog a beton a dombok kö­zött, de most alig látni húsz, harminc méterre olyan köd ül a tájon. Ácsán valamelyest kivilágosodik. És lám, máris a régi benyomások ... A férfi itt is férfi. Az átvevőtelep előtt viiharkaibátfaan toporog a leg­többje. Az asszony azonban más. Ezen a napon is láttam piros és kék fodros szoknyá­kat. S, ha hozzáveszem, hogy a szüreteken és az egyéb mu­latságokon a hímzett ruha is előkerül, ne szóljon meg sen­ki, ha azt mondom: vonzza a szemet errefelé az asszonynép. Most azonban más dologiban járok. Évek óta kiegyensúlyo­zottan fejlődik e nagy szám­ban szlovák nemzetiségiek lakta vidék. Kevéssel a Haza­fias Népfront VII. kongresszu­sa előtt arra kerestem a vá­laszt Ácsán és társközségei­ben; Csővárott, Püspökhatvan­ban és Galgagyörkön, hogyan sikerül e nemzetiségiek lakta tájon élőket mozgósítani a helyi feladatok .megvalósításá­ra, s élnék-e a hagyományok, a régi dalok, a hajdani szép viseletek. Anyanyelvi oktatái — Mi eléggé távol vagyunk a főutaktól — mondja Movik bűnözések száma és sok, elré- mítóen sok az ittasságból szár­mazó bűn. A társadalmi tulajdonnak még mindig sok a vámszedő­je. Segítőjük a hanyagság, a rosszul értelmezett bizalom egyes munkahelyeken, a felü­letes ellenőrzés néha még a vállalati, a népgazdasági tit­kokat sem őrzik eléggié — az ok sokféle, a rendőrséget még gyakran kell riasztani miatta. Az idegenforgalom megnö­vekedésének számos előnye mellett, a rendőrségnek itt is akad dolga: nem mindenki ér­kezik hazánkba jó szándékkal. Sok a deviza bűntett, a csem­pészés. Ezek a csempészek gyorsan megtalálják hazai ha­sonszőrű társaikat. Pályaudva­rok, piacok, lebujok mélyén hányszor kell a rendőrségnek közbeavatkoznia! A rendőrök nevét tisztelet­tel ejti ki mindenki, aki kis felelősséget is érez embertár­sai iránt: mennyi ittas vezetőt önmagáról megfeledkezett autóst fékeznek meg, állítanak félre a forgalomból. Tisztelet­tel szólnak róluk és segítik is, ha tolvajokat fognak meg, le­gyen az zsebes, üdülő-, mú­zeum-, vagy lakást osztogató. S még ez nem is a lényeg. A lényeg az, hogy a törvé­nyesség nevében, a törvényes­séget óva, a legdrámaibb hely­zetben is tartva a törvényes előirásokat, kell cselekedniük, Sem indulat, sem önbírásko­dás. sem a közvélemény ösz­tönzése nem engedi, hogy át­lépje a törvény korlátáit. Le­írni könnyű, általában meg­Lászióné, Ácsa nagyközségi tanácsának elnöke, aki egyéb­ként a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetségé­nek alelnöke is egyben. — Mindannyiunknak össze kell fognunk, hogy megfelelő ütem­ben előrehaladhassunk. E munkában jó partnerekre ta­lálunk a településeinken mű­ködő népfrontbizottságokban. Számítunk rájuk a feladatok ismertetésekor, a mozgósítás­ban. Közös összefogással fel­újítottunk Ácsán több utcát, itt és Püspökhatvanban isko­lai sportpályát építettünk, buszvárókat állítottunk fel. Idén nyílt meg Aesán az új vegyesbolt, Csővárott és Gal­gagyörkön fásítottunki Galga­györkön az elmúlt tervidőszak elején * ugyancsak társadalmi összefogással hoztuk létre az öregek napközi otthonát. Püs- pöfchatvamhan nyolc tantermes iskola épült, mely még a ter­vekben sem szerepelt. A Ha­zafias Népfront aktivistái, a tanácstagok házról házra jár­tak, s felmérték, ki, mennyi­vel járul hozzá a költségek­hez, mennyi társadalmi mun­kát ajánl feli. — A szlovák nemzetiségi hagyományok ápolására is megvan az igény — kapcsoló­dik a beszélgetésibe Komáromi Gyula, a nagyközségi tanács titkára. — Ebben is nagy se­gítséget adnak a Hazafias Népfront aktivistái. Békenapo- kat, nemzetiségi találkozókat rendezünk közösen, melyeken fellépnek a hagyományőrző és nemzetiségi együttesek. Vala­mennyi óvodánkban szakkép­zett nevelők oktatják ma már az anyanyelvet. Püspökhatvan­ban is vám már idén február 1-től képesített oktató. Ugyan­ez a helyzet az általános is­kolákban/ Játék képmagnón A népi hagyományok, a da­lok, a táncok ápolása, meg­őrzése azonban már nem eny- nyire magától értetődő Ácsán és társközségeiben. Miként ma még a szervezetek és mozgal­mak életében^ itt, e vidéken is nagyban függ az eredmény néhány lelkes ember tevé­kenységétől, elh i várót tságá tói. — Ez az igazság -fte veszi át ismét a szót Movik Lászlóné. — Rögtön hozzáteszem azon­ban, hogy nálunk az összkép nem rossz. Csak olykor-olykor kissé hullámzó az együttesek munkája, a hagyományőrzés folyamata. Püspökhatvanfoan megszűnt a vegyeskórus, vi­érteni sem nehéz, de ha elra­bolnak vagy megölnek egy gyermeket, ha a kötelességét teljesítő rendőrt orvul, ke­gyetlen módon meggyilkolják, ha elfogják az aprópénzért ölő elállatiasodott bestiát, ak­kor is... Ha elfogják: Pest megyében alig van felderítetlen bűntett, s abban sem kételkedik sen­ki, hogy a még felderítetlen ügyeknek sem hanyagság, nemtörődömség az oka. jyiint mindenkor, tegnap a rendőrségen is ismétlő­dött: számba vették egy év si­keres munkáját és máris le­vonták a tanulságokat: hogyan tovább? Amit a VI. ötéves terv teljesítése előír, törvény a rendőrség számára is: szi­gorúbban következetesebben, a tudás legjavát adva őrköd­ni rendünkön. Mindent meg­tenni a bűn megelőzéséért, a szabálytalanságok megakadá­lyozásáért, a nyugodt, a biza­kodó politikai hangulat bizto­sításáért. A társadalom , de­mokratizmusa szélesedik — de ez feltételezi a vele szem­beszegülő, a jót, az előrehala- dót gátló tényezők megállapí­tását, megfékezését. Budapest és a megye rendőrei eddig is sok ügyet derítettek fel közös munkával — ez továbbra is példa legyen. Az igazságügyi szervek — köztük a rendőrség — jó együtttműködése, a rend­őrök politikai, szakmai kiváló felkészültsége továbbra is fel­tétele annak, hogy megfelelje­nek a társadalom támogatásá­val végzett feladatuknak. S. Á. szont működik a férfikórus, mellyel tavaly hangfelvételt is készítettek. Ácsán egy éve nem működik a pávakör, pe­dig szép népi játékokat vittek színpadra korábban. Persze művelődési ház sincs, az asz- szonyok közül többen elmen­tek dolgozni Romhányba. Gal­gagyörkön viszont van egy gyermekcsoport. Nemzetiségi játékokat mutatnak be. A Népművelési Initéziet képmag­nó-felvételt is készített velük, Tapodi Józsefné az együttes vezetője, a játékokat és a ko­reográfiát Lami István, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének munka­társa készíti. Csővárótt a pá­vakor még ma is összejön, a falubeli rendezvények alkal­mával. Főleg a fiatalok alkot­ják e csoportot. Íme egy újabb lehetőség a közéleti tevékenységre. A tör­ténelmi múlt kutatása, a ko­rábbi generációk életének, munkájának ismerete a mai kort gazdagítja. Hát még, ha arra a színes forgatagra gon­dolok, mely e vidékeken egy- egy szüreti mulatságot jelle­mez ... Szerencsére ezen a tá­jon jó az együttműködés a helyi tanács és a Hazafias Népfront bizottsága között A nemzetiségi múlt ápolása itt nemcsak érdekes kuriózum, hanem gyakran a helyi politi­zálás eszköze. Bhthez azonban, sok ember elhivatottságára van szükség. Krónika a Murái Ki ösztönzi például Cziczka Mihályné acsai óvónőt a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságának titkárát arra, hogy munkája, társadalmi megbíza­tásai mellett oly szenvedéllyel kutassa lakóhelye régen volt időit Valamiféle belső elhiva­tottság és annak érzete kell ahhoz, hogy tudatosuljon ben­ne: e hagyományok valami­lyen módon ma is itt élnek. — Furcsa egy dolog ez — szólal most meg, amikor szé­pen berendezett otthonában felkeresem. — Amint az em­ber mind jobban beleássa má- gát a dokumentumokba, a régi iratokba, akkor látja: meníry: minden ismeretlen előtte égy ilyen nemzetiségi településén is, mint Ácsa. Ki tudja már, miről mesél egy-egy dombol­dal, régi épület vagy sok ha­sonló hangzású, e tájon gya­kori név. Engem ráadásul szórakoztat is a múlt faggatá­sa. Korábban, ha hazajöttem, leültem a televízió elé és kö- tögettem. Most inkább könyv­tárba járok, s ha elegendő anyagom összegyűlt, megkísér­lem írásba foglalni. Szépen bekötött dolgozatok sorakoznak Cziczka Mihályné polcain. Az elmúlt esztendők termése. Szó van e krónikák­ban a település történetéről, egy-egy társadalmi réteg, mint például a cigányok életéről, a faluba kerülésükről. Szép elis­meréseket is kapott e mun­kákért az óvónő. — A gyerekek között is megfigyeltem, mennyire ér­deklik a kicsinyeket a 'hagyo­mányok, a nyelv — teszi még hozzá. — Nem mélyebb össze­függésekre gondolok. Érezhető azonban az öröm, amikor az apróságok egy-egy szlovák szót megtanulnak. Hát még, ha felveszik az ünnepségek alkalmával csudás, hímzett ru­háikat. melyeket édesanyjuk készített. Szerencsés és követendő, hogy így a gyermekkorban szippantják magukba a nem­zetiségi hagyományokat a ki­csinyek. így tanulják a sokféle tradíció tiszteletét Pest me­gyét ebben a vonatkozásban valóban sok színűvé teszik a2 itt élő nemzetiségek. A hagyo­mányok ápolása és felhaszná­lása a mai ember örömére, sokfelé olyan eredményes, mint Ácsán és társközségei­ben. E vidéken az állami, a társadalmi és tömegszervezeti vezetők igénylik a helybeli la­kosok ilyenfajta támogatását, kezdeményezését is. Hiszen jól tudják: azok a helyi poli­tizálás, a közéleti tevékeny­ség kiváló eszközei. Virág Ferenc (Folytatjuk) Nem az igények után kell kullogni Üléseseit as országgyűlés iparí hisotfsága Lakások a munkásoknak '■■-Ír A Ceglédi Állami Tangazdaság dolgozói részére huszonhárom lakást adnak át az idén. A lakásépítéshez az Üzemi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet nyújt segítséget. Képünkön: munká­ban az építők Vigyázzák a rendet, az értéket Tegnap délelőtt a Pest megyei Rendőrkapitányság székházá­ban parancsnoki értekezletet tartottak, amelyen részt vettek a rendőri pártbizottság tagjai, az alapszervezeti párttitkárok, a járási, a városi rendőrkapitányok, a KISZ-bizottság tagjai, a szakszervezetek képviselői. A tanácskozáson megjelent és felszólalt dr. Ledvánszky Károly vezérőrnagy, a Belügyminisz­térium miniszterhelyettese, dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Gelencsér Árpádné dr., a megyei pártbizottság adminisztratív osztályvezetője, dr. Csernok Gyula, a megyei bíróság elnöke, dr. Major Miklós megyei főügyész, Fehér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka. Dr. Szabó Károly ezredes elnökölt. A résztvevők értékelték az 1980. évi munkát, és meghatároz­ták az idei tennivalókat, amelynek dr. llcsik Sándor megyei rendőrfőkapitány volt az előadója. i 4 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom