Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

2 x/unap 1981. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK Moszkva A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének dokumentuma Bővült és gazdagodott a Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok baráti együtt­működése. A Szovjetunió kö­vetkezetesen megvalósítja a békéért és a nemzetközi együtt­működésért, a népek szabad­ságáért és függetlenségéért, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért vívott harc programját, s szakadatlanul fokozza a vi­lágeseményekre gyakorolt be­folyását. A IX. ötéves tervidőszakhoz arányítva 1976—80-fosn a nemzeti jövedelem 400 mil­liárd rubellel, az ipari termék 717 milliárd rubellel, a mező- gazdaság termelése pedig 50 milliárd rubellel növekedett. A népgazdasági beruházás 5 év alatt 634 milliárd rubelt tett ki. Az álló alapok 1,4-sze- resére növekedtek, több mint 1200 hatalmas ipari vállalatot helyeztek üzemibe. Következetesen érvényesült a párt agrárpolitikája. Szilár­dult az egyre inkább ipari ar­culatot öltő mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisa. A mezőgazdasági beruházások több mint 170 milliárd rubelt tettek ki, vagyis az egész nép- gazdasági beruházás több mint 27 százalékát. Az ötéves terv­időszakban a gabonafélék évi átlag termelése első ízben érte él a 205 millió tonnát, öt esz­tendő alatt az életszínvonal emelésére a nemzeti jövede­lemből 334 milliárd rubellel többet fordítottak, mint a IX. tervidőszakban. Előre mutató fejlődés Az egy főre eső reál jövede­lem 18 százalékkal, a munká­sok és alkalmazottak átlagbé­re csaknem 16 százalékkal és a kolhoztagok keresete 26 szá­zalékkal növekedett Az ingyenes oktatást, orvo­si ellátást, az öregségi nyug­díjat és más szociális intézke­déseket biztosító társadalmi fogyasztási alapok öt év alatt 527 milliárd rubelt tettek ki. Roppant arányú lakásépít­kezés folyt. Erre a célra 87,2 milliárd rubelt irányoztak elő, amit több mint az ötéves terv szerint előirányzott összeg. Az ötéves tervidőszakban össze­sen 530 millió négyzetméter lakás épült, több mint 50 mil­lió ember lakáshelyzete javult. Jelenleg a várost lakosság mintegy 80 százaléka főbérleti lakásban lakik. A gazdaságfejlesztésben és a szociális feladatok megoldásá­ban elért eredmények — hangsúlyozza az okmány — — jelentékenyebbek lehettek volna, ha jobban kiaknázzák a tervgazdálkodás előnyeit, ha aktívabban felhasználják a termelési tartalékokat, ha ha­tározottabban küzdenek a fo­gyatékosságok ellen. Nem minden ágazat és vállalat tel­jesítette a megállapított terve­ket. Elhúzódtak a termelési objektumok építési és átadási határidői. A mezőgazdaságban nem elég hatékonyan használ­ták fel az ide irányított erő- forrásokaf. Nehézségek fordul­tak elő a lakosság bizonyos élelmiszer-, iparcikk-, lakás- és szolgáltaitás-szükségletei- nek kielégítésében. Mindazonáltal az eltelt öt­éves tervidőszak eredményei egészében véve arról tanús­kodnak, hogy országunk a gazdasági és a társadalmi fej­lődés valamennyi irányában előrehaladt. A X. tervidőszak méltó helyet foglal el a szov­jet nép hősi tetteinek törté­netében. Újabb jelentős szakasz A dokumentumnak az ország 1981—85-ös évekre és az 1990- ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztését tárgyaló fejezet kimondja: a most megkezdő­dött évtized újabb jelentős szakasz a kommunizmus anya­gi és műszaki bázisának meg­teremtésében, a társadalmi vi­szonyok fejlesztésében, az új ember kialakításában. A kommunista párt a nyolc­vanas években szüntelenül folytatja gazdasági stratégiá­ját, amelynek legfontosabb célja: szüntelenül emelni a nép anyagi és kulturális élet- színvonalát, megteremteni a legjobb feltételeket a szemé­lyiség sokoldalú kibontakozta­tásához, az egész társadalmi termelés hatékonyságának to­vábbi fokozódása, a munkater­melékenység emelkedése, a szovjet emberek társadalmi és munkaaktivitásának növekedé­se alapján. Az okmány rámutat, hogy a XI. ötéves tervidőszak (1981 —1985) fő feladata, hogy a népgazdaság egyenletes, dina­mikus fejlesztése, a tudomá­nyos és műszaki fejlődés gyor­sítása, az intenzív gazdasági fejlesztésre való áttérés, a ter­melési potenciál racionális ki­aknázása, a takarékosság és a minőségi munka alapján biz­tosítsák a szovjet emberek jó­létének további növekedését. Valamennyi népgazdasági ágban következetesen érvényre kell juttatni a gyorsabb mű­szaki korszerűsítést, takaréko­san kell felhasználni az anya­gi erőforrásokat. A tervek szerint az ipari termelést öt év alatt '26—28 százalékkal kell növelni, ezen belül a termelési eszközökét 26—28 százalékkal és a fo­gyasztási cikkekét 27—29 szá­zalékkal; az iparban 23—25 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet, és eb­ből kell biztosítani a termelés növekedésének több mint 90 százalékát. 1985-re 1500—1600 milliárd kilowattóra villanyáramot, ezen belül az atomerőművek­ben legalább 220—225 milliár- dot és a vízi erőművekben 230 —235 milliárd kilowattórát kell előállítani. A kőolajiparban biztosítják, hogy 1985-ben (gázkondenzá- tummal együtt) 620—645 mil­lió tonna kőolajat termeljenek. A feladat szerint 1985-ben 770—800 millió tonna szén termelését kell biztosítani. A vaskohászat fejlesztésé­ben a legfőbb cél a kohásza­ti termékek minőségének gyö­keres megjavítása és a haté­konyan előállítható kohászati termékek mennyiségének nö­velése. 1985-ben 117—120 mil­lió tonna vaskohászati henge­relt árut kell gyártani. A vegyiparban és petrolké­miai iparban a termelés 30— 33 százalékos növelése a terv, az ásványi műtrágyák terme­lését 150—155 millió tonná­ra kell emelni szabvány mér­tékegységben. A dokumentum a gépgyár­tás és fémfeldolgozás kiemel­ten gyorsított fejlesztését tűzi ki célul. A géngyártás és fém- feldolgozás termelését nem kevesebb, mint 1,4-szeresére tervezzük növelni. A könnyűipar termelésének volumenét 18—20 százalék­kal. a kulturális, valamint a háztartással kapcsolatos ter­mékek gyártását nem keve­sebb. mint 1,4-szeresére kell növelni. Az ötéves terv idején & me­zőgazdasági termelést évi átlagban 12—14 százalékkal, a munka termelékenységét a társadalmasított gazdasá­gokban 22—24 százalékkal kell növelni. A dokumentum a gabona évi átlagos termésmennyisé­gét 238—243 millió tonnában határozza meg. Évente átlagosan 9,2—9,3 millió tonna nyersgyapot ter­melése az előirányzat, a cu­korrépa évi átlagos termés- mennyiségét 100—103 millió tonnára kell növelni. Az élelmiszeripar A hústermelést évi átlag­ban 17—17,5 millió tonnára kell növelni (vágósúlyban szá­molva), a tej termelését 97— 99 millió tonnára, a tojáster­melést nem kevesebb, mint 72 milliárd darabra, az élő gyapjú előállítását 470—480 ezer tonnára. Az élelmiszeripari ágaza­tokban a fő irányok a ter­melés 23—26 százalékos nö­velését irányozzák elő. Gyors ütemben kell fejleszteni a késztermékek, félkésztermékek, előregyártott készételek, bur­gonyakészítmények, gyorsfa­gyasztott gyümölcsök és zöld­ségfélék gyártását. Biztosítani kell a gyermekélelmezés és a diétás termékek termelésének kiemelt növelését. A gazdaság fejlesztésének és a társadalmi termelés haté­konysága növelésének alap­ján az ötéves tervidőszakban biztosítva lesz a népjólét to­vábbi növekedése, a szocia­lista életmód és a társadalmi viszonyok egész rendszerének további fejlődése. A terv előirányozza a la­kosság, különösen a mezőgaz­dasági lakosság munka- és életkörülményeinek javítását, a gyermekes családoknak, va­lamint a dolgozó anyáknak nyújtott kedvezmények kiszé- lesitését. A terv a lakosság egy főre eső reáljövedelmének 16—18 százalékos növelését, az álla­mi és szövetkezeti kereskede­lem kiskereskedelmi forgal­mának 22—25 százalékos nö­vekedését irányozza elő. A dokumentum előirányoz­za a társadalmi fogyasztási alapok 20 százalékos növelé­sét, az említett alapokból a lakosság számára történő ki­fizetések és kedvezmények szerepének fokozását a ter­melési és szociális-demográ­fiai problémák megoldásában. Növelni kell a gyermekes családoknak, valamint a fia­tal házasoknak nyújtott álla­mi segélyt. Biztosítani kell a dolgozó nők munka-, élet- és pihené­si feltételeinek további javí­tását. Folytatódik a társadalom- biztosítás rendszerének töké­letesítése. Következetesen ja­vítani kell a szovjet emberek lakáskörülményeit, biztosítva a lakások komfort-, illetve ké­nyelmi szintjének emelését. A terv szerint 530—540 millió négyzetméter lakóterület ke­rül átadásra. Külgazdasági tennivalók A dokumentumnak a kül­gazdasági kapcsolatokkal fog­lalkozó része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tovább fejleszti külkereskedelmét, gazdasági, valamint tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sét a külföldi országokkal. A terv előirányozza a szo­cialista országokkal való köl­csönösen előnyös kereskede­lem, a gazdasági, valamint a a tudományos-műszaki kap­csolatok általános fejlesztését. Aktívan részt kell venni a KGST-tagországai szocialista gazdasági integrációjának to­vábbi elmélyítésében. A Szovjetunió — hangzik a dokumentum — „következete­sen folytatja az energetika, a tüzelő- és nyersanyagágaza­tok, a gépgyártás, a mezőgaz­daság, a közlekedés, a szállí­tás és a közszükségleti cik­kek termelésének fejlesztése terén jelentkező fontos prob­lémák megoldására irányuló, a KGST-tagországok között létrejött hosszútávú együtt­működési célprogramok, vala­mint a termelési szakosodás és kooperáció kétoldalú, rö­vidtávú programjainak meg­valósítását. Tökéletesíteni kell a Szov­jetunió, valamint a kooperá­cióban részt vevő KGST-tag­országok ágazati minisztériu­mai, termelési egyesülései, vállalatai és szervezetei kö­zötti közvetlen kapcsolatokat. Fokozni kell a minisztériu­mok, termelési egyesülések, vállalatok és szervezetek fe­lelősségét a külgazdasági kap­csolatok terén vállalt kötele­zettségek teljesítéséért. Szé­lesebb körben be kell vezetni az egységes szabványokat és normatívákat.” A dokumentum előirányoz­za a Szovjetunió és a fejlő­dő országok közötti kölcsönö­sen előnyös árucsere, a széles körű gazdasági, tudományos­műszaki és egyéb kapcsolatok fejlesztését hosszú távú és egyenjogú alapokon. A Szov­jetunió továbbra is gazdasági- műszaki segítséget nyújt ezeknek az országoknak gaz­dasági és politikai függetlensé­gük megszilárdítását elősegí­tő ipari üzemek, energetikai, mezőgazdasági és egyéb ob­jektumok létesítésében. A kereskedelem A különböző társadalmi rendszerű államok közötti békás egymás mellett élés el­veiből, valamint a nemzetközi enyhülés megszilárdításának szükségességéből kiindulva a dokumentum előirányozza a stabil, kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi, gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsola­tok fenntartását azokkal a tőkésoirszágokkal, amelyek ér­dekeltek a Szovjetunióval va­ló együttműködésben. Keres­ni kell az említett országok­kal való együttműködés fej­lesztésének további útjait is. A Szovjetunió aktívan részt vesz a nyersanyagok és tüzelő­anyagok, az energetika, az élelmiszerek, a környezetvéde­lem, a világűr békés meghó­dítása, a világóceán erőforrá­sainak felhasználása terén je­lentkező nemzetközi problé­mák megoldásában, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok­nak igazságos és egyenjogú alapon történő tökéletesítésé­ben. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa — hangzik végezetül a dokumentum — szilárd meg­győződését fejezi ki, hogy a szovjet nép Lenin pártjának irányításával újabb sikereket ér el a kommunista építés­ben, az ország erejének gya­rapításában. Szovjet—lengyel találkozó Szerdán Moszkvában, a Kremlben került sor a szov­jet és a lengyel vezetők bará­ti találkozójára. A találkozón részt vett Leo- nyid Brezsnyev, Stanislaw Ka- nia, mindkét ország kormány­fője s több magas rangú párt­ós állami vezető is. A találkozóról kiadott közle­mény szerint a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság vezetői üdvö­zölték a szovjet vezetőket az SZKP — meggyőződésük sze­rint kimagasló nemzetközi je­lentőségű — XXVI. kongres­szusának eredményes befeje­zése alkalmából A találkozó résztvevői meg­állapították, hogy az imperia­lizmus és a belső reakció erői arra akarják kihasználni Len­gyelország gazdasági és politi­kai válságát, hogy megváltoz­tassák a világban fennálló erő­viszonyokat, meggyengítsék a szocialista közösséget, a nem­zetközi kommunista mozgal­mat és az egész felszabadító mozgalmat. A szovjet vezetők kijelentet­ték, hogy a Szovjetunió a töb­bi testvéri országgal együtt minden szükséges támogatást megadott és megad a szocia­lista Lengyelországnak, a len­gyel kommunistáknak ahhoz a megfeszített munkához, amelyet az ország helyzetének gyökeres megjavításáért foly­tatnak. Az SZKP kongresszu­sa ismételten megerősítette ezt a magatartást. A találkozón annak a meg­győződésnek adtak kifejezést, hogy a lengyel kommunisták­nak megvan a lehetőségük és az erejük arra, hogy fordulatot érjenek el az események ala­kulásában, felszámolják a lengyel nép szocialista vívmá­nyait fenyegető veszélyeket. Lengyelország Gazdasági helyzetkép Lengyelországban február­ban a legtöbb ágazatban és vállalatnál is javult a gazda­sági helyzet, de — mint a lengyel hírügynökség jelentet­te —. a tervteljesítés majdnem mindenütt nehézségekbe üt­közik, főleg a nyersanyagok termelésében. A szénbányákban lassan, de folyamatosan halad a munka, az elmúlt hónapban az egy műszakra jutó széntermelés 18 tonnával haladta meg a ja­nuári mennyiséget. Sokat ja­vít az energiaellátás helyzetén, hogy egyre több bányász dol­gozik szabad szombatján is. A szükségletek teljes kielé­gítéséhez azonban sokkal több szénre lenne szükség, a kiter­melt mennyiséget szinte azon­nal felhasználja az energetika, az ipar, a mezőgazdaság és a magánháztartások Reagan felemás válasza Ronald Reagan amerikai el­nök kedden azzal magyarázta a csúcstalálkozót szorgalmazó szovjet javaslatra adott fele­más válaszát, hogy egy talál­kozás alapos előkészítést igé­nyel és Washington első lé­pésként szövetségeseivel kí­ván tanácskozna. Az elnök a CBS tv-nék nyilatkozott. Arról beszélt, hogy a csúcstalálkozó meg­tartásának szemszögéből ked­vező lenne, ha a Szovjetunió jelemé, hogy kész mérsékelni állítólagos „agresszív politiká­ját” és „valóban tagja akar lenni a békeszerető országok táborénak”. Példaként Afga­nisztánt hozta fel, de hozzá­tette: nem úgy gondolja, hogy a csúcstalálkozó előfeltétele­ként a Szovjetuniónak ki kel­lene vonnia csapatait a szom­szédos országból. Az elnök a Szovjetunió el­len még Carter által elrendelt gabonaszállítási tilalomról nyi­latkozva azt mondta, hogy szeretné azt feloldani (eddig az új kormányzat még nem döntött az ügyben), de te­kintettel Lengyelországra és Afganisztánra, „nagyon kemé­nyen” meg kell fontolni a -kérdést. Súlyos harcok Salvadorban A múlt hét vége óta súlyos harcok folynak Salvadorban a kormánycsapatok és a Fara- bundo Marti Nemzeti Felsza­badítás! Front egységei között. A leghevesebb összecsapások az ország keleti és észak­keleti részén, San Salvador főváros, San Lorenzo, San Mi­guel tartományi székhely, va­lamint Guasapa-Suchitoto térségében voltak. A hazafias egységek több katonát megöl­tek, s nagy mennyiségű fegy­vert zsákmányoltak. Roberto d’Abuisson, a salva- dori hadsereg egyik szélső- jobboldali beállítottságú őr­nagya keddi sajtóértekezletén katonai hatalomátvételt sürge­tett, követelve, hogy „új veze­tés teremtsen békét az ország­ban”. D’Abuisson szerint a Napoleon Duarte vezette junta polgári tagjainak távozniuk kell, mert „a baloldallal kacérkodnak”. Teherán Diplomáciai erőfeszítések ötórás teherani tartózkodás után tegnap kora délután .to­vábbutazott Bagdadba az isz­lám konferencia szervezetének az iraki—iránt tűzszünet ér­dekében közvetítő jószolgálati küldöttsége. Habib Satti, az iszlám kon­ferencia főtitkára Teheránban kijelentette, hogy a jószolgá­lati küldöttség addig kívánja folytatni „ingázását” Teherán és Bagdad között, míg diplo­máciai erőfeszítései eredmény­re nem vezetnek. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, aki a küldöttséget egy nappal megelőzte, újabb je­lentések szerint „a béke hely­reállítását szolgáló újabb kez­deményezések sorát” tartalma­zó jelentést terjesztett Ba- niszadr iráni elnök elé. Most érdemes vásárolni a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ^/Av* váci Duna-kanyar Áruházában, ceglédi, nagykőrösi, szigethalmi, szentendrei boltjaiban Női, férfi- és gyermekcipők, fehérneműk, pulóverek, készruhák, kabátok, pantallók, valamint különféle méteráruk 40—50%-os árengedménnyel kaphatók \ 4 J 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom