Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

V 1981. MÁRCIUS 5-, CSÜTÖRTÖK mera ^/PjT V scfimav Apró Antal köszöntése Apró Antalt, az MSZMP KB tagját, az országgyűlés el­nökét, a párt és a munkás- mozgalom régi harcosát 50 éves párttagsága alkalmából szerdán -a KB székházában az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte. KSST Kukoricanemesítés A KGST-országck kukori- canemesítési és vetőmagter­mesztés! tevékenységének ösz- szehangolására létesülő kuko- ricanemesítési koordinációs központ, az alakuló ülés jegy­zőkönyvének aláírásával szer­dán Martonvásáron befejezte munkáját. AeMMOT ülése Megemlékezés a nőnapra Szerdán a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos . Taná­csa. Duschek Lajosné elnöki megnyitójában rámutatott, hogy március 8-a, a nemzet­közi nőnap jó alkalom arra, hogy áttekintsék a magyar nőtársadalom gazdasági, szo­ciális helyzetét, a nőmozga­lom további feladatait. Az ülésen Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájé­koztatta a résztvevőket a kor­mány nőpolitikái határoza­tának megvalósulásáról és az ezzel kapcsolatos tennivalók­ról. Hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben csaknem teljessé vált a nők foglalkoztatottsá­ga; az aktív keresőknek 50 százaléka nő. A kormány nőpolitikái ha­tározata hosszú távra irá­nyozta elő a tennivalókat. Az állami, gazdasági vezetőknek mindennapi munkájuk során kell érvényt szerezniük a ha­tározatban foglaltaknak. A nők helyzetével foglalkozó új jogszabályok kiadására nincs szükség — hangsúlyozta a mi­niszter. Ezt követően Várkonyi Pé­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Népsza­badság főszerkesztője a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a lányokat, asz- szonyokat március 8. alkal­mából. Kifejezte azt a meg­különböztetett tiszteletet és megbecsülést, amely hazánk­ban a nőtársadalom iránt megnyilvánul. Várják őket a gyenge tsx-ek Mérnökök, technikusok hada TESZOV effn&kségS isíés Csepeien tettek gyakorlati ismeretekkel, jártassággal rendelkeznek. A szakemberek, mint a je­lentés megállapította, kötőd­nek üzemükhöz, a vezető állá­súnknak csak öt százaléka vált meg munkahelyétől az elmúlt időszakban. Figyelemre méltó azonban az, hogy néhány kö­zös gazdaságban, így a ceglé­di Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben és a vecsési Ferihegy Tsz-ben is megnőtt és a kívá­natosnál nagyobb a fluktuá­ció. Képesítéshez kötve A TESZÖV a megye párt­ós állami vezetésével egyetér­tésben sokat tett a kedvezőt­len termőhelyi adottságú me­zőgazdasági üzemek szakem­berellátottságának javítása ér­dekében. A hátrányban levő gazdaságok 3,7 millió forint állami támogatást kaptak; az össtzeget elsősorban a maga­san kvalifikált szakemberek letelepedésének elősegítésére, illetve jövedelmük kiegészíté­sére használták fel. Jelentős fejlődést regisztrál­hatott az elnökség a minősíté­sele tartalmi színvonalának javulását illetően is. Az egye­sülések révén megnagyobbo­dott téeszekben egyre több helyütt élnek azzal a lehető­séggel. hogy a szakvezetők ha­táskörét kiterjesztik a sze­mélyzeti ügyek jogának gya­korlására is. A személyzeti Megemlékezések a megyében A bolgár állam ünnepe Ebben az esztendőben ün­nepli fennállásának 1300. év­fordulóját Európa egyik leg­régibb állama — a bolgár ál­lam. amely a balkáni antik civilizáció hagyatékán a szlá­vok és ősbolgárok egyesülése révén jött létre 681-ben. A nevezetes évforduló al­kalmából Hanga Mária mű­velődési miniszterhelyettes, a Magyar—Bolgár Kulturális Együttműködési Vegyesbizott- ság magyar tagozatának elnö­ke és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete saijtóértekezletet tartott teg­nap délelőtt a Fészek Művész- klub Gobelin termében. Hanga Mária szólt azokról a szálakról, amelyek szorosan összefűzik a két nép történel­mét, s a jelen korra jellemző sokrétű és hasznos politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatokról. Boncso Mitev fel­villantotta hazája történelmé­nek kiemelkedő eseményeit, felvázolta azt a rögös utat, amelyen Európa egyik legér­zékenyebb körzetében haladta bolgár állam. Az ipari agrár­országgá fejlődött szocialista Bulgária megtestesítője mind­annak, ami a több évszázados múltjában értékes és mara­dandó volt. Hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt 37 esz­tendő alatt az ország többet ért el, mint a korábbi évszá-' zadokban. A bolgár állam 1300. évfordulójának megün­neplésére a Bolgár Kommu­nista Párt XII. kongresszusá­nak és alapítása 90. évfordu­lójának esztendejében kerül sor. Ebből az alkalomból a Bolgár Népköztársaság párt-, állami és társadalmi szervei tavaly decemberben össznépi Jubileumi Bizottságot hoztak létre, amelynek elnökévé Tó­dor Zsivkovot választották .meg. Bulgáriában minden jelen­tős politikai, gazdasági és kulturális esemény az évfor­duló jegyében zajlik. Hazánk­ban is számos rendezvénnyel emlékeznek meg róla. Pest megyében a Hazafias Nép­front és a Bolgár Kulturális Központ szervezésében Száz­halombattán és Szentendrén tartanak baráti találkozókat. Az Állami Gorkij Könyvtár a magyarul megjelent szépiro­dalmi művekből vándorkiállí­tást rendez, amelyet a megye ■településein is bemutatnak. K. L. vezetőknek, ügyintézőknek egyébként 14,5 százalékának van egyetemi, főiskolai, 62,5 százalékának középiskolai végzettsége. Az irányítómunka színvona­lának emelését tűzte ki az az 1977-ben megjelent rendelet, amely a mezőgazdasági szö­vetkezetekben egyes munkakö­rök betöltését meghatározott képesítéshez kötötte. Az elő­írások eredményes végrehajtá­sa érdekében a téeszek elké­szítették káder-utánpótlási, képzési és továbbképzési ter­veiket, meghatározva, hogy milyen posztokon kell változ­tatni. így 37 vezetőnek kellett megválnia beosztásától az, el­múlt 3 évben. A rendelet vég­rehajtását valamelyest lassí­totta az a körülmény. Hogy a termelőszövetkezetekben ug­rásszerűen gyarapodott a ki­egészítő tevékenységet folytató üzemek száma, ezek az ágaza­tok hirtelen növelték meg az új szákmai ismeretekkel ren­delkezők iránti igényt. Formalizmus nélkül Az elnökség kádár- és sze­mélyzeti munkával foglalkozó írásos jelentését és a soron kö­vetkező feladatokat megjelölő ajánlást az elnökség tagjai egyhangúlag elfogadták. A vi­tában felszólalt Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben még inkább kerülni kell a for­malizmust, nagyobb súlyt fek­tetve a tartalmi munkára. A testület az elmondottakon kí­vül megtárgyalta még idei el­ső féléves munkatervét, elfo­gadta a tavalyi költséggazdál­kodásról szóló beszámolót és az 1981-es költségtervezetet. V. B. A népfronimozgalom arcai (I.) A műemlék város gyarapítói A Hazafias Népfront VII. kongresszusára készül. Elhangzott az utolsó felszólalás is a falugyűléseken, be­fejeződtek a városi, a megyei küldöttértekezletek. Pest megye lakosai közül sok százan szóltak a szocialista építőmunka sikereiről, melyeket a népfrontmozgalom a maga sajátos eszközeivel is segített. Megállapították, hogy a Hazafias Népfront a legszélesebb társadalmi ré­tegeket mozgósítja a településfejlesztési tervek megva­lósítására, szemléletükben, foglalkozásukban különböző embereket von be a közéletbe. A falugyűléseken, több városi és a megyei küldöttértekezleten megfogalmazód­tak a mozgalom jövendő feladatai. Ma kezdődő riport- sorozatunkban a Hazafias Népfront megyei tevékeny­ségének egy-egy részletét villantjuk fel, bizonyítva, hogy e mozgalom ma is a szocialista építőmunkának, a poli­tizálásnak valamennyi társadalmi réteget egységbe tö­mörítő, alkotó eszköze. Szigorúbban rangsorolt kell Szürkék a települések ilyen­kor télen. Hiányoznak a szín­pompás virágok, a lakótele­pekről a közösség telepítette fáik zöld lombjai, a parkok. Várjuk a tavaszt, amikor újra bontakozik a kedv óvodák, or­vosi rendelők, bevásárló köz­pontok, falunyi embert befo­gadó házsorok továbbépítésé­re, amelyeket körbefon az egyébként egyhangú betonren­geteget környező zöld. Miként a virágos, tiszta falvakért, Úgy indult újra a városok­ban a fásító, parkosító moz­galom. Egyfelől új létesítmé­nyeket kelt életre az össze­fogás, másfelől társadalmi munka, átdolgozott szabad szombat segít emberibbé, von­zóbbá, élvezhetőbbé tenni a még festékszagú otthonokat, a már egyre inkább sár nélküli utcákat. Építsünk játszóteret A Hazafias Népfront Pest megyei szervezete évek óta fontos feladatai közé sorolja a társadalmi munkák szerve­zését, Különösképpen a jelen időszakban, amikor a telepü­lések lakói tudják: ma szigo­rúbban rangsoroljuk a kell-t, hiszen a modern kor követel­ményei nem valósíthatók meg egycsapásra. Ezt a fajta po­litikai érzékenységet igazolja az is, hogy a társadalmi mun­ka értéke Pest megyében az elmúlt tervidőszakban — mint ahogy már megírtuk —, az azt megelőző IV. ötéves terv kétszerese, csaknem kétmil­liárd forint volt. Erősödik a mozgalom a környezet meg­óvására és védelmére. A Ha­zafias Népfront felhívására ma már csaknem ötezren iga­zolvánnyal, hivatalos megbí­zással környezetvédelmi őr­ként védik a tájak arculatát. — Valóban szembetűnő e két folyamat — mondja Kor­csok Edit, a Hazafias Nép­front Szentendre városi bi­zottságának titkára. — Váro­sunk köztudottan szép fek­vésű, sok benne a megkapó épület, a vonzó történelmi em­lék. A település vezetőinekés lakóinak elsőrangú feladata, hogy megfelelő környezetet, szép otthonokat, korszerű in­Utaznak az utazótáskák tézményhálózatöt alakítsanak ki. Énben vállal nagy részt a népfront helyi szervezete. Városiejlesztési tanácskozáso­kat, társadalmimunka-akciókat szervezünk. Aktivistáink, a lakosok ott voltak például a 16 tantermes iskola, a szép óvoda, az öregek napközi ott­honának építésénél. Említhe­tem a Vasvári-lakótelep part- és játszótérrendezését is. A szentendreiek politikai érzé­kenységét, lakóhelyük iránti szeretetét igazolja: a tanács­tagok éves beszámolóin 400— 500 javaslat, közérdekű észre­vétel hangzik el. — Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt ötéves terv­időszakban az üzemek és az intézmények dolgozói több, mint 30 millió forint értékű munkával segítették a vá­rosfejlesztést. Évente 3,5 ki­lométer járda épül, rendsze­res a sportpályák, a parkok, a vízi úttörőtelep karbantar­tása. A helybeliek ötletessé­gét bizonyítja az 1978-ban meghirdetett Építsünk ját­szóteret akciónk is. Még ab­ban az esztendőben egy újat és nyolc felújított játszóteret adtunk át. „ — Korszerűsödik városunk, de közben igyekszünk megtar­tani a település hangulatát, történelmi levegőjét, óvjuk műemlékeit. Ödön falak mö­gött azonban ipari üzemek is dolgoznak, melyek néha szeny- nyezik, tönkreteszik a termé­szet szépségeit. A környezet védelmében Az emlékekben gazdag Szentendre új házsorad felhú­zódnak a hegyek oldalára. Sok­helyütt nem illeszkednek az épületek a táj arculatába, piszkosak, szennyezettek a he­gyekből lezúduló patakok. Bár jelentős az erőfeszítés, mégis évről évre veszít varázsából a Bükkös patak, a Kőhegy, van ahol nem rendezett a Duna- part. — Sajnos, ezek tények — kapcsolódik a beszélgetésbe Szél Ede, a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság szentend­rei erdészetének vezetője, aki egyben a HNF Szentendre vá­rosi bizottságának környezet- védelmi szakbizottságát is irá­nyítja. — Mai összetételben 1979 őszén alakult meg bi­zottságunk. Harminc ember tevékenykedik nálunk, sok közöttük, aki szinte meg­szállottként szereti a környe­ző tájat. Az igazi környezet­szennyezők az üzemek. A fejlődő technika, a modem gépek miatt sok veszélves anyag jut ét levegőbe, a föld­be, a vizekbe. Hónapok mun­kájával felmértük: melyek azok az üzemek, amelyek a legártalmasabbak környeze­tükre. — Több, mint egy eszten­dő elteltével eredményekről is beszámolhatunk. A legelőbbre- valónak tartjuk a Bükkös pia­iak rendezését. Fel is hívtuk arra mindazokat, akik leg­inkább szennyezik vizét. Az Óbuda Termelőszövetkezet például 3,6 millió forintos költséggel biológiai szenny­víztisztító berendezés építé­sét kezdte meg. A Pest me­gyei Fémipari Vállalat szin­te egyik napról a másikra a mérgező sókat tisztító beren­dezést állított üzembe. Er­dei tomapiályát is akarunk építeni a p>atak mentén, mely­nek terveit Perlaki Kornél, a Pilisi Állami Parkerdő Gaz­daság szentendrei erdészeté­nek dolgozója készítette el. — Sokunknak már fiatal korában is kedvelt kiránduló- helye volt a Kőhegy. Rende­zésére 110 ezer forintos költ­séggel elkészültek a tervek. Későbbi feladat a Buna-part- nak a Határcsárda—Papsziget közötti részének rendezése is. Táborváró patekpart Megszállott ember? — kér­deztem magamban öt perccel azután, hogy Forrai Sándort, az Építéstudományi Intézet szentendrei telepiének csoport- vezetőjét, a népfront Szent­endre városi bizottsága izbégi körzetének titkárát megismer­tem. Olyan hévvel beszélt a Bükkös patak természeti szép­ségeiről, a környező táj rit­kaságairól, mintha biológus, botanikus, geológus lenne egy személyben. Pedig egyik sem. Csupán magához láncolta a táj. — A patak tizenkét és ne­gyed kilométer hosszú, több, mint 225 méteres az esése — mondja. — A neves földrajz­tudós. Gholnoky Jenő már 1922-ben így írt róla: Meg kell jegyeznem, hogy messze földet bejárhatunk, amíg ilyen gyönyörű példára bukkanunk. Egy sor védett állat, madár hal, növény található itt. Ko­csis Imre, szentendrei kera­mikus művésszel, aki szenve­délyes lepkegyűjtő, éppen a napokban fotóztuk le gyönyö­rű gyűjteményét. — A Bükkös patak meg­mentésére idén nagy tervek születtek. Javasoltul:, hogy legyen itt ifjúsági építőtábor. Eddig úgy tűnik: van realitá­sa a népfront városi szerveze­te kezdeményezésének. Érté­kes vidék ez. Ki gondolta vol­na, hogy 110 évvel ezelőtt még 9 vízimalom működött a pa­taknál. Egyedül itt dolgozott papírmalom. Annyira tiszta volt a víz, hogy a legfino­mabb bankópapírt is el lehe­tett volna készíteni. De tér­jünk vissza a jelenbe. Talán van mód a patak megmenté­sére. Időszerű ez, hiszen a városbeli szakasz pusztulása nagyon gyors. Az a vélemé­nyünk, ha 500 méter megtisz­títását vállaljuk, azt teljesí­teni is fogjuk. Igaz, ez csal: kis része a 12 és negyed ki­lométernek, mégis nagy lé­pés ahhoz, hogy ismét régi fé­nyében csillogjon ez a pa­tak. Virág Ferenc (Folytatjuk) Országszerte híres úgynevezett Tájfun iskolatáskáiról a PEVDI érdi üzeme. Az érdi asszonyok az év elejével újabb munkába kezdtek: az NSZK-beli Heapting cég részére megkezdték az utazótáskák gyártását. A négy színben, négy formában készülő táskákból az első negyedévben mintegy nyolcezer darabot gyártanak. Hancsovszky János felvétele A hazai cukorrépa-termelést jelentősen ösztönző intézkedés­ről kapött tájékoztatást az MTI munkatársa Vendégh Fe­renc mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes­től. — Az utóbbi években ma­gas a cukor világpiaci ára. Ez az árszínvonal tartósnak ígér­kezik, ezért már az idei terv­ben 10 százalékkal nagyobb cukorrépa-vetésterülettel szá­molunk — mondotta. Ismétel­ten egyeztettük a vállalati és a termelői érdekeket a hazai cukorrépa-termelés további nö­velésére. A cukorrépa termelő­üzemek és a cukoripar képvi­selői úgy ítélték meg, hogy már az idén, megfelelő ösz­tönzés mellett, az előirány­zottnál több cukor termelhető. — Az érdekeltség növelésé­nek a lehetőségeit megvizs­gálta a kormány gazdasági bizottsága is, és úgy döntött, hogy külön felárat kell fizet­ni azoknak a nagyüzemeknek, amelyek számottevően növelik cukortermelésüket. Ha a me­zőgazdasági nagyüzem az 1980. évinél 5 százaléknál na­gyobb mértékben növeli a cukorrépában átadott cukor­mennyiséget, a többletcukor­répa minden tonnájáért az alapárnál több mint 40 szá­zalékkal. vagyis 360—380 fo­rinttal magasabb árat kap. t t Ha annak örühetünk is, hogy Pest megye mezőgazda- sági termelőszövetkezeteiben legalább kétszer annyi egyete­met és főiskolát végzett szak­ember dolgozik mint az or­szág más megyéiben, annak már kevésbé: a specialisták elsősorban az agglomerációban működő közös gazdaságokban igyekeznek álláshoz futni. Jó­val több agrármérnökre, tech­nikusra lenne szükség például a letkési, a perőcsényi, a tó- almási és a szentmártonkátai téeszben is. Egyebek között ezzel a kérdéssel is foglalko­zott az a jelentés, amely a termelőszövetkezetekben folyó káder- és személyzeti munká­ról készült, és vitattak meg tegnap délelőtt a Mezőgazda- sági Szövetkezetek Pest me­gyei Területi Szövetségének el­nökségi ülésén a csepeli Duna Tsz központjában. Kötődnek üzemükhöz Legutóbb 1977-ben szerepelt a testület ülésének napirend­jén ez a fontos és szerteágazó témakör. Mint az írásos anyagból kiderül, a megye tsz-elnökeinek 76 százaléka rendelkezik egyetemi és főis­kolai végzettséggel. Továbbra is gondot okoz, hogy a főköny­velők között indokolatlanul sok az elvárhatónál alacso­nyabb képesítésű szakember, bár e körülményt valamelyest ellensúlyozza, hogy az érin-1 Cukorrépa-termelés Fokozottabb ösztönzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom