Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

1981. MÁRCIUS 4., SZERDA ZENEI PANORÁMA Fiatal muzsikusok a dobogón A Pest megyei Tanács műve­lődési osztálya, a Magyar Úttö­rők Szövetsége Pest megyei el­nöksége, a zenepedagógusok Pest megyei szakszervezeti bi­zottsága, valamint a rendez­vény helyszíneinek járási és községi tanácsai, úttörőelnök­ségei, illetve zeneiskolái közö­sen rendezték meg a Pest me­gyei úttörő és zeneiskolai ze­nekarok bemutatóját, melynek keretében Tápiógyörgyén a fú­vós és vegyes, Dabison a vonós népi és vegyes zenekarok ve­télkedtek. Majdnem négyszáz ifjú hangszeres mutatta be tu­dását. Tápiógyörgyén Nemoda István, a Pest megyei úttörőelnökség elnöke meg­nyitó szavaiban külön utalt ar­ra, hogy e nemes versengésnek nem lesznek vesztesei, mert a maga módján minden részt ve­vő hozzájárul annak bizonyítá­sához, hogy a közös muzsiká­lásban erő rejlik, hogy a gyere- ki és ifjúkori életnek is meny­nyire részévé válhat a művé­szet, a zene ... tartalmassá te­szi az életet. A zsűri: Vaczi Ká­roly, a Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola igazgatóhe­lyettese; Avar Antal harsona- művész és Csetényi Gyula fu­volaművész, szakiskolai taná­rok. A táipiógyörgyei körzeti Ál­lami Zeneiskola úttörő fuvós- zenekara először mint házigaz­da, a bevonuláshoz szolgáltatott zenét, majd Mátyás Ferenc igazgató vezényletével mutatta be műsorát. Az együttes létszá­mában, összetételében már je­lentős teljesítményekre alkal­mas, adottságaik biztatóak, to­vábbi fejlődésükhöz. A legfia­talabbak, a Dunakeszi körzeti Állami Zeneiskola tücsökzene­kara Tóth Ferenc irányításá­val, s a tehetséges kis szólista Rétvári István bemutatkozásá­val az utánpótlás ígéretét adta. Egész különleges művészi él­ményt nyújtott a veresegyházi általános iskola reneszánsz blockflőte együttesének előadá­sa. Lászdó Domonkos művészeti vezető munkáját és a tizenegy ifjú muzsikus teljesítményét a zsűri azzal méltányolta, hogy jutalom táborozásra javasolta őket. A farmosi Március 15. Műve­lődéi Ház úttörő zenekara, tel­jesen más kategóriába sorolha­tó, mint az eddigiek. Vegyes összetételű együttesük adottsá­gai, lehetőségei igen mostohák. Kovács Pál pedagógiai hiva­tástudata és szakmai képessé­gei teszik lehetővé, hogy Far­moson a gyerekek egyáltalán muzsikálhassanak. lelkes já­tékukat, áldozatos közösségi munkájukat méltányolva, a zsűri táborozásra javasolta őket. Dabason A seregszemle másnapjának részt vevőit Dabason fanfárok hangja köszöntötte. Az emel­vényen helyet foglaló zsűri el­nöke itt is Váczi Károly volt, míg a fúvós szaktanárokat Répássy Györgyi hegedűmű­vész és Szilvásy László gordon­kaművész, szakiskolai tanárok váltották fel. A mindössze né­hány éves múlttal rendelkező helybéli zeneiskola Mikrokoz­mosz Kamarazenekara igen jól hasznosította Könözsi László felkészítő munkáját. Külön fi­MOZIMŰSOR MÁRCIUS 5-TOL 11-IG. ABONY 5— 6: Pillangó I—ti.«« 7— 8: Sebességláz* 8— 10: Zorro BUDAÖRS 5— 8: Keresztül a nagy vízválasztón 9— 10: A kétbalkezes és az örömlány* CEGLÉD, Szabadság 5— 8: Ékszerrablás fényes nappal (du.) Volt egyszer tgy vadnyugat I—II.* (este) 9—11: Lúdas Matyi (du.) Túl a félelmen*** (este) CEGLÉD. Mese 5—11: Mackó Misi a világűrben CEGLÉD, Művész 5—11: A cukor DABAS 5— 61 Negyedik fázis* 7— 8: Az egér cs a ni ács ka 9—10: Evezz egyedül DUNAHARASZTI 5— 6: Vámmentes házasság* 7—10: A nyolcadik utas: , a halál*** DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— G: Egy kis indián 7— 8: Rákóczi hadnagya (du.) A fáraó I—II. (este) 9—10: A kétdimenziós gyilkos DUNAKESZI, József Attila 5: Egy kis indián 8: Kalózok Jamaicában 9: A kétdimenziós gyilkos 11: Megtalálták a 7. századot ÉRD 5— G: Start két keréken 8: Ragadozó madarak* 9—10: A javíthatatlan FÓT 5— 6: Vadállatok a fedélzeten 7— 8: Hölgyem, Isten áldja! 9—10: A delfin napja GÖDÖLLŐ 5— 6: A kétbalkezes és az örömlány* 7— 8: A papa mozija 5— 8: A kis manók furulyája (du.) 9—11: Stan két keréken (du.) örült napok (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 5: A nyolcadik utas: a halál*** 8: Apámuram 9: Köszönöm, megvagyunk* 12: Negyedik fázis* GYAl 5— 6: Hálózat*** 7— 8: Mentolos ital MONOR 6— 8: Zorro 7— 8: Néma dosszié (du.) 9—10: A rejtélyes bankbetét (du.) 9—11: Akasztani való bolond nő* NAGYKÁTA 5— 6: őszi szonáta* 7— 8: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 9—10: Ragadozó madarak* NAGYKÖRÖS, Arany János 5— 6: A nagy álom** 7— 8: Csúfak és gonoszak*** 9—11: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 5— 6: A veréb is madár** 7— 8: Viva, Mexikó! 5— 8: ÖZj> csodák csodája 9—11: Robotokkal a Satumus körül (du.) Dédelgetett kedvenceink (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 11: Lángoló sivatag PIUSVÖRÖSVAR 5— 6: A fekete kalóz 7— 8: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 9—10: Egri csillagok I—II., POMAZ 5— 6: A ns'olcadik utas: a halál*** 7— 8: Vámmentes házasság* 9—10: Forgalmi dugó** RÁCKEVE 5— 6: Köszönöm, megvagyunk! 7—10: A nyolcadik utas: a halál*** 8: Az öt gida és a farkas (du.) SZENTENDRE 5— S: Bosszúvágy** 7—8: A kétbalkezes és az örömlány* 5— 8: Bombasiker (du.) 9—11: A papa mozija SZIGETSZENTMIKLÓS 5— 6: Robotokkal a Satumús körül (du.) Érzéstelenítés nélkül* (este) 7— 8: A gejzírvölgy titka (du.) A vasálarcos férfi (este) 9—10: Zsarutörténet TAPIÓSZELE 5— 6: A fekete rák ollójában 7— 8: Családi összesküvés* 9—10: A fekete kalóz VÁC, Kultúr 5— 8: A csodatevő palatábla (du.) 9—11: A csodatevő tűzszerszám (du.) Hair* (este) VAC, Madách Imre 6: Szandakan 8.*** 7: A híd túl messze van I—II. VECSÉS 6: Mennyire szerettük egymást* 7— 8: Start két keréken (du.) Köszönöm, megvagyunk* (este) 9—10: Kérek egy elefántot (du.) 9—11: 2001 Ürodüsszeia I—II. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •*Csak 1G éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. gyeimet érdemel koncertmes­terük teljesítménye. A ceglédi zeneiskola vonósai Dávid Sándor vezényletével két darabot — Hajdú és Káro­lyi opuszokat — interpretáltak, kevésbé meggyőzően, mint ahogy megszoktuk tőlük. A vá­ci Állami Zeneiskola úttörő vo­nószenekara Kutasi Margit ta­nárnő vezényletével nemcsak játékával, de épp a szerencsés műsor-összeállítással is reme­kelt. Lully: Suite című művét érett előadásban hallhattuk, s a bemutató előadásban játszott Borsody László mű, az Ismét­lések kékben nehéz, modem intonálása is jól sikerült. Hálátlan feladat két igen ki­váló együttes között egy sok nehézséggel küszködő, nem nagy múltra visszatekintő együttesnek fellépni. A gödöllői körzeti Állami Zeneiskola vo­nós úttörőzenekara, Pálfalvi Ferenc igazgató vezényletével mutatkozott be. Előadásuk még nem elég érett, de a közös mu­zsikálás örömét ők is maguké­nak mondhatják már. Az abo- nyi Bihari János Állami Zene­iskola és a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola vonószeneka­rának Nádor László vezényelte parádés műsorából különösen a kötelező Bartók—Weiner mű és a két kitűnő szólistát — Rol- kó Zoltánt és Földi Zoltánt — is felvonultató Stamitz: Ver­senymű két klarinétra volt fi­gyelemre méltó. A zsűri holt­versenyben továbbjutásra mél­tónak találta a váci és az abo- nyi pajtások bemutatóját. A népzenei együttesek mű­sorában a Balázs Gusztáv irá­nyította bagi Általános Iskola Nyírfa úttörő vegyes zenekara magyar népdalokat játszott. A Repülj páva vetélkedő felnőtt együtteseit is túlszárnyaló te­hetséggel, temperamentummal mutatkozott be a tököli 3572 sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat nemzetiségi zenekara. A külö­nösen a délszláv nemzetiségi műsorrászben jeleskedő együt­tes művészeti vezetője Kirch­ner István. A zsűri a tökölieket is táborozásra javasolta. Az inárcsi klubkönyvtár úttörő ci- terazenekarát Prigyeni Pál ké­szítette fel. Bartók Bála gyűj­tötte népdalblokkjukat kedve­sen játszották. A Birinyi József és Hajnal István vezette tábor­falvai Jókai Mór Művelődési Ház úttörő népi hangszeres együttese igen tehetséges, Pintér Emőke Rendezvények Vácott Muzsikáló város Népdal — népköltészet cím­mel ifjúsági hangversenyt rendeznek kedden Vácott, a művelődési központban. A Bartók-centenáriumi rendez­vénysorozat keretében össze­állított műsort később Pest megye más településein is be­mutatják. A varos a követke­ző hetekben, hónapokban a centenárium jegyében különö­sen gazdag zenei program színhelye lesz. Vácott rende­zik meg a hegedűs duók or­szágos találkozóját a zenei ál­talános iskolák, illetve a ze­neművészeti szakközépiskolák tanulói számára. Bartók Béla nevét veszi fel a váci állami zeneiskola. Az ünnepélyes névadót március 28-án tart­ják. A város ad otthont ápri­lis 5. és 8. között az országos úttörő fúvószenekari fesztivál résztvevőinek, s szintén Vá­cott tartják a Dunakanyar dalostalálkozót június 6-án és 7-én. Koncertek, emlékülés Műalkotások Bartókról Gazdag programmal emléke­zik meg Bartók Béla születésé­nek 100. évfordulójáról a fő­város XVII. kerülete. A ze­neszerzőt erős szálak fűzték ugyanis ehhez a városrészhez: életének jelentős időszakában, az 1911—20 közötti években Rákoshegyen lakott, s az ak­kori községben, valamint Rá­koskeresztúron, a parasztháza­kat járva népdalokat is gyűj­tött. A Bartók-centenáriumhoz kapcsolódó márciusi esemé­nyek sorában elsőként a fő­városi zeneiskolák legkiválóbb növendékeinek hangversenyét rendezik meg szerdán A Dó­zsa Művelődési Központban. Ugyancsak itt kerül sor — 19-én a kerületi Bartók Em­lékbizottság rendezte emlék­ülésre. Bartók Béla egykori lakóhá­zánál a XVII. kerületi Hunyadi utca 50. szám alatti, épületnél avatják fel — 24-én — Ács Józsefnek, a zeneszerzőt áb­rázoló mellszobrát. Az évfor­duló alkalmából másnap egy másik műalkotással is gyara­podik a városnegyed: a kerü­let központjában, a Pesti út és a Ferihegyi út kereszteződésé nél adják át Labor ez Ferenc képzőművész kerámia-kompo­zícióját, amely a Cantata Pro fana ihletésére készült. MÁJUS 29—JUNIUS 6.: Ünnepi könyvhét Az idén május 29—június 6-a között rendezik meg a ma­gyar kulturális élet kiemelke­dő eseményét, az ünnepi könyvhetet. Az ünnepi könyv­hét országos szervező bizottsá­ga döntött a központi rendez­vények időpontjáról és hely­színéről is. Eszerint Budapes­ten május 29-én a Vörösmarty téren nyílik meg a rendezvény- sorozat, s a Vígadó Galéria ad otthont a szép magyar könyvek kiállításának. A vidéki köz­ponti megnyitó helyszíne má­jus 30-án Győr lesz. A szövet­kezeti könyvterjesztés ugyan­csak május 30-án Püspökla­dányban tartja a megnyitó ün­nepséget. Az ünnepi könyvhétre mint­egy 100 mű, több mint 2,4 mil­lió példányban jelenik meg. A hagyományokhoz híven válto­zatlanul a mai irodalom áll a könyvheti lista újd . ;ainak középpontjában. Ism .. közre­adják — a könyi£iinnep idején féláron — a közkedvelt anto­lógiákat. az elmúlt év novella­terméséből válogató Körkép ’81-et. A tavaly megjelent ver­sekből tallózó a Szép Versek ’80-at, és a legújabb mai ma­gyar drámákat közreadó Ri­valda 70—80-at. A Pest megyei nyitóünnep­ségnek előreláthatóan Budake­szi ad otthont. Megyénkben, csakúgy, mint a fővárosban és szerte az országban, a közsé­gekben és a városokban könyv­sátrakat állítanak fel, dediká­lásokat, irodalmi műsorokat, író-olvasó találkozókat szervez­nek. PORTREFILM, KAMARAKIALUITAS Kondor Béla emlékére i . - , Kondor Béla: Háború Zsigmondi Boris portréfilmjét vetítették le hétfőn a Szentendrei Képtárban azon az emlékesten, amelyen az öt­ven évvel ezelőtt, 1931. február 17-én született Kondor Béla festő- és grafikusművész életművét méltatták. Tragikusan rövid pályáról beszélhetett a film, a bevezetőt mondó Mucsi András művészettörténész, s a Ferenczy Múzeum tulajdoná­ban lévő művekből rendezett kamarakiállítás, hiszen Kon­dornak, aki 1972-ben hunyt el, lényegében alig másfél évti­zed jutott, hogy képeivel, grafikáival, verseivel, maga készí­tette hangszereivel elmondja mindazt, amit tudott, amit legfontosabbnak érzett a világból, az itt és most élő em­berből. Mégsem torzóként maradt ránk a mű, miként azt a portréfilmben is bemutatott alkotások, a vonal igazi kifejező szerepét megtaláló, a nagy középkori és romantikus mes­terek művészetének tökéletes ismeretéről tanúskodó rézkar­cok, az ikonok tiszta, ragyogó színvilágát idéző festmények bizonyítják. Mert maga a mű a legfőbb bizonyíték, ha Kondor jelentőségét méltatni szeretnénk. Ma már érthetetlen, hogy a hatvanas évek elején miért utasította vissza a zsűri a pécsi uránvárosi óvodába készült, egy tisztább, őszintébb jövőt igenlő pannóit, ma már érthe­tetlen az az értetlenség, amellyel a kritika Kondor művé­szetét fogadta. Mert életében kevesen — talán csak Németh Lajos, Perneczky Géza, Frank János, Miklós Pál — ismerték el igazi nagyságát, a művészetben felvetett problémák idő­szerűségét, alapvető jelentőségét. A felismerés későn, a mű­vész halála után következett be. A szépség, igazság után sóvárgó, az embertelenség ellen küzdő, olykor-olykor a vég­letes reménytelenség állapotába süppedő, de a reményt, a hit győzelmének, a megtisztulás lehetőségének gondolatát újra és újra életre hívó figurák alkotója helyett már csak a mű­nek szólhatott az elismerés. Az elismerés, amely azonban talán ma is inkább csak szavakba, s nem tettekbe foglalva jelentkezik: mert igaz ugyan, hogy a művész halála után jó néhány emlékkiállítást rendeztek műveiből, az alkotások méltó körülmények közötti állandó bemutatására azonban máig sem került sor. A hatvanas éveket egyszer majd Kondor évtizedeként tartják számon — írta egyszer Németh Lajos. A néhány szakmabeli mellett vagy inkább helyettük is, költők érezték meg igazán, s idejében Kondorban a magyar grafikában korszakot teremtő művészt. Egyik első önálló bemutatóját Pilinszky János nyitotta meg; Nagy László A mindenség mu- togatója előtt tisztelgett, amikor 1973. június 17-én Kondor műcsarnoki emlékkiállítását megnyitotta: * Emlékszem, festettél keresztfát, kifűzött cipő a tövében, kalap az előtérben, az anyaföldön. Cipő és kalap, mintha a tiéd volna. Felelj, te vagy-e az a király, akit fölszögeztek? Kondorias kurta a válasz: Nemcsak. Mondd, van-e létezé­sünkben összegző pillanat, mikor a legfőbb érték már nem az élet? Válasz: Megesik. És tudod-e, micsoda ajándékot hagytál az ország nyakára? Csönd. Mert ö felhúzván térdét és vállát, mint egy betáplált szerkezet: elszáll. És én nem mondtam neki soha: te drága, te drága... P. Szabó Ernő RÁDIÓFIGYELŐ TŰNŐDÉS A GYORSULÓ IDŐBEN. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat stúdió­jának könyvklubjából közve­títették azt aiz összejövetelt, melyen Kozák Kristófné, a stúdió helyettes igazgatója dr. Czeizel Endre orvosgenetikust látta vendégül, hogy a stúdió állandó résztvevőivel, a termé­szettudományok iránt érdeklő­dőkkel arról beszélgessen, ami két megjelent könyve nyomán őket érdekli. A közelmúltban látott nap­világot a szerző Az orvosgene­tikus szemével című rendkívül érdekes munkája, melyben a kultúrtörténet számos kima­gasló egyénisége, hagy zene­szerzők. írók, költők életében, munkásságuk alakulásában mutatta ki a genetika tör­vényszerűségeit. Czeizel dok­tor két tévésorozatban mér bi­zonyította kivételes előadói képességeit, melyekről most újólag meggyőződhettünk. Rö­vid bevezetőnek szánt eszme- futtatásban tömören felvázolta e tudomány mintegy másfél évszázadra tehető történelmét, annak valamennyi, a fejlődés­re fékezőleg vagy lendítően ható kitérőjével együtt. Okos kérdésekre közérthető, tárgyilagos válaszokat adott, s ezekből egyebek közt meg­tudhattuk, hogy a közelmúlt­ban volt két olyan esztendő, melyben hazánkban is meg­nőtt a fejlődési rendellenes­séggel, még pontosabban a végtagok nélkül született gyer­mekek száma. Éspedig az évenkénti ötvenről 100-ra, 110-re. Mint elmondotta, en­nek két okát találták, jelesen a vélt terhesség idején adott, a női ciklust szabályozó gyógyszerekben; illetve a hu­zamos ideig rendszeresen sze­dett antibébi tabletták szedé­sének abbahagyása és a fo­gamzás között eltelt idő rö­vidségében. Számos új kutatási eredményt is ismertetett, kö­zöttük azt az eljárást, amely­nek eredményeként már cse­csemőkorban kimutatható a szívinfarktusra való hajlam. ELSŐ HÉTFŐ. Az első adás egy esztendővel ezelőtt hang­zott el, s ez a második — amely kellemes három órával ajándékozta meg mindazokat, akik hétfő estéjüket a rádió mellett töltötték — azt az ér­zést keltette bennünk, hogy gyakrabban is jelentkezhetne. Nem elsősorban a kabaréro­vatnak, a bécsi Collegium Hunigaricumból közvetített márciusi bemutatójának kö­szönhetően, bár ezen. is jól szórakozott még az is, akit megfricskázott. Utazási szoká­sainkat pellengérezték ki: a loholva utazókat, az ügyeske­dőket, a seftelőket. Mert hogy ilyenek is vannak, nem is ke­vesen. Tükröt tartottak elénk a szerzők, Boncz Géza, For­gács Gábor, Moldova György, Sass József, Verebes István és a szerkesztők: Marton Frigyes, Farkasházi Tivadar, Sinkó Pé­ter. Mégsem ez tette igazán él­vezetessé az estét, hanem az utána következő beszélgetés, melyet a bécsi Mátyás pince vezetőjével, a kordkmárosdi- nasztiából származó kivételes vendéglős egyéniséggel, Papp Endrével folytattak. A szak­máról. Mit szakmáról? A hi­vatásról szóló óda volt ez, vendéglátós ars poetica, me­lyet tanítani kéne. A magam részéről kötelező olvasmány­ként. sőt memoriterként szá­mon kérném mindazoktól, akik a magyar vendéglátás igazán nem könnyű és a gyors meggazdagodás reményével már régen nem kecsegtető mesterségét készülnek válasz­tani. B. H. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom