Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

í«**t '4/ßr tm \JÍM(W 1981. MÁRCIUS 4., SZERDA 5 Közösségekben — egészségünkért Klub, verseny, bemutató Gyógyult italosoknak Beszámoló taggyűlések után Az egész kollektíva előtt kell színt vallani Akár az írás címe is lehet­ne a jelmondata a városi egészségnevelő — Verebes Pálné — munkatervének. Mert minden célja, minden sora ezt a gondolatot fogalmazza meg. Közösen: az óvodákkal, isko­lákkal, üzemekkel, a társadal­mi szerevezetekkel és folytat­hatnák a sort... Mire készül? Márciushan, az alkoholizmus elleni hónapban kampányra, melynek kereté­ben szeretnék a városban is létrehozni a gyógyult alkoho­listák klubját ■— a Vöröske­reszt városi vezetőségével kö­zösen. Ötvös Mária titkár, Szabados Miklós, az alkoholiz­mus elleni bizottság vezetője lesz ebben partner, de segít valamennyi üzem, szövetke­zet is. Ilyen klub sikerrel te­vékenykedik évek óta Vácott. Tapasztalatait, jó módszereit szívesen közkinccsé teszi, en­nek vezetője, dr. Sólymos Já­nos is felajánlotta segítségét az indulásnál. Májusban és októberben az ifjúság és a családok rendsze-. rés testedzését támogatják. Iskolai gyermektornákat, szü­lőik—gyermekek közö3 tornáját szervezik. Gyermekorvosok tarta­nak majd előadást a szü­lői értekezleteken a csalá­di torna harmóniát terem­tő hatásáról, egészségügyi, testépítő-szépítő jelensé­géről. Külön előadássorozattal, étel- bemutatókkal propagálják a korszerű táplálkozás tudniva­lóit, különös tekintettel a gyermeket váró és nevelő anyákra, akiknek kismama- klubot szeretnének szervezni. Merész terv, de bizonyára nem kivihetetlen, hogy a nőket foglalkoztató üzemeknek ön­álló kismamaklubjaiik is le­gyenek. , A szakmunkásképző inté­zetben a személyi higiéniával foglalkozó előadássorozatot tartanak. Az általános iskolák két felső osztályában és a középiskolákban a korszerű családi élet alapvető tudni­valóival ismertetik meg a nö­vendékeket. Verebes Pálné, & KÖJÁL munkatársa irigylésre méltó fantáziá­val állítja céljai szolgála­tába mindazokat a közös­ségi tevékenységi formá­kat — versenyeket, vetél­kedőket, bemutatókat —, melyek gyermekeket, fel­nőtteket egyaránt mozgó­sítanak. Ezeken keresztül igyekszik — a területek felkészült szakem­bereinek közreműködését igénybe véve elérni, hogy a családokban az egészségneve­lés elvei — mindennapi gya-_ korlattá váljanak. A jövőért érzett felelősség szüntelenül a felnövekvő ge­nerációra irányítja a társada­lom érdeklődését. Korunkban már különösképpen szívet szo­rító a hátrányos életki-látások- kal induló gyermek helyzete, de a részvéthumanizmusnál ezerszerte fontosabb a környe­zet összehangolt cselekvése azért, hogy a ma kis ember­palántái a holnap hasznos és boldog állampolgárai lehesse­nek. A gyermek- és ifjftság,véde­lemről a kelleténél talán keve­sebb seó esik napjainkban, pe­dig akik hivatásszerűen vagy társadalmi megbízatásként er­re a munkáira vállalkoznak, megérdemlik a közfigyelmet és a sokoldalú segítségnyúj­tást Hadd legyen erre bizo­nyíték ezúttal Nagykörös pél­dája, mór csak azért is, mert Kocsis Jánosné tanácselnök­nő éppen erről a munkáról számolt be a közelmúltban a megyei művelődésügyi bizott­sági;' i 'ifjúságpolitikai- és - gyer­mekvédelmi albizottságának ülésén. Riasztó adatok Nagykőrösön 1165 olyan óvodás korú, általános és kö­zépiskolás gyermek nevét tart­ják nyilván, akiknek a sze­mélyiségformálása valamilyen oknál fogva nehezebb az át­lagosnál. Van közöttük állami gondozott (46), veszélyeztetett helyzetű (121), hátrányos hely­zetű (705), nehezen nevelhető (144) és cigánygyermek (149). Gondos tenyésztés Mecseki génbank Az ősi magyar állatfajták egyik országos jelentőségű gén­bankját alakította ki a mecse­ki állatkert. A vadon élő hazai és egzotikus állatok mellett összegyűjtötte a ma már kiha­lóban levő háziállatok tekin­télyes csoportját is. A mecse­ki zooban szürke marhát, fe­kete és fehér bivalyt, racka és cikta juhot, szőke és fecskeha­sú mangalica sertést tartanak. A gondos tenyésztői munka eredményeként sorra látnak napvilágot az újszülöttek. A hátrányokat és károsító ha­tásokat illetően az 1165 gyer­mek helyzetében valószínűleg óriási eltérések mutatkoznak. Hiszen az alkoholista szülők miatt szenvedő veszélyeztetett gyerekhez képest sokkal jobb sorsot vallhat magáénak az, aki azért került a hátrányos helyzetűek közé, mert például a tanyavilágból gyalogol és utazik a városi iskolába. Bármilyen nagy eltérést mu­tasson is azonban az 1165 gyermek helyzetének elemzé­se, mindannyiójuk sorsában közös az, hogy a társadalom fokozott törődésére, gondosko­dására van szükségük. Nyilvántartott gyerekek Nagykőrös állami vezetését dicséri az a tény, hogy na­gyon sok hathatós intézkedés történt és történik a segítség­re leginkább rászoruló gyer­mekek érdekében. A város két bölcsődéje ugyan a három évnél nem idősebb gyermekeknek csupán 7,4 százalékát tudja befogad­ni, de a veszélyeztetett hely­zetű, az egy szülő által nevelt és a rossz szociális körülmé­nyek között élő gyermekek a felvételek alkalmával elsőbb­séget élveznek. Ennek a kor­osztálynak a védelmében fon­tos küldetést teljesítenek csa­ládlátogatásaikkal a védőnők. Tavaly a 15 538 családlátogatás során csak elvétve tapasztal­ták a piciny gyermekek tisz­tántartásának és táplálásának elhanyagolását. A gyermekeknek a szemé­lyiségüket károsító családi környezetiből való kivonását eredményesebben tudják meg­oldani akkor, amikor a kicsik már elérték az óvodás kort. Nagykőrös ugyanis az óvodai helyek szóimát illetően máris jobb helyzetben van, múlt amilyen Pest megye egészében a VI. ötéves terv végére vár­ható. A város öt óvodája 1358 kis­gyerek elhelyezését teszi le­hetővé, s így 3 év óta már minden ötéves gyermeket itt készíthetnek fel az iskolára. A városi tanács szakigazgatási szervei kezdeményezik a ve­szélyeztetett és hátrányos hely­zetű gyermekek óvodai elhe­lyezését. S hogy nem is siker­telenül, arra bizonyíték, hogy míg a bölcsődébe — a szülők ellenállása miatt — csak két cigánygyermeket tudtak föl­venni, addig a három-hatéves korú cigánygyermekek 59 szá­zaléka már óvodába jár. Mivel a gyermekek veszé­lyeztetettségét, hátrányos hely­zetét többnyire a család fele­lőtlen életvitele, illetve fel­bomlása okozza, ezért az ál­talános iskolák a gyermekek egész napos foglalkoztatására törekednek. Eddig fél sikerrel: körülbelül 50 százalék a nap­közisek aránya a veszélyezte­tett és hátrányos helyzetű gyermekek között. A 95 külterületi tanuló bentlakásos diákotthona már eleve lehetetlenné tesizd a cél­talan csellengést. De mert a napközi és a bentlakásos in­tézmények befogadóképessége szűkös, ezért -a többi gyerek és fiatal hasznos időtöltéséről másképpen kell gondoskodni. Az iskolák úttörő-, szakköri, Kongresszusra készülnek a KISZ-esek. A hagyományos tavaszi szervezeti események: a beszámoló és vezetőségvá­lasztó, valamint a tervező tag­gyűlések jó alkalmat adnak arra, hogy az ötévenkénti nagy számvetésre is felkészülje­nek a fiatalok, hogy véle­ményt mondjanak a saját dolgaikról, a mozgalmat, az országot, a legkülönfélébb te­rületeket érintő dolgokról. A járásban már lezajlott az el­ső felvonás: Valamennyi alap­sportköri foglalkozásai, a mű­velődési központ cigányklubja, az ifjúsági ház művelődéstör­téneti játszóháza, a gyermek- könyvtár programjai, a stúdió­mozi ifjúságifilm-vetítései, a múzeum olyan foglalatosságot kínálnak, amely jó irányba- befolyásolja a gyermek ér­deklődését. N. Szigor és segítség A város nagy múltú gimná­ziumában, szakközépiskolájá­ban -és szakmunkásképző inté­zetében 62 nyilvántartott ta­nuló van, többsége azonban állami gondozott és hátrányos helyzetű, s a tanulmányi idő­szakban az ő körülményeik nem rosszabbak tamulótársaiiké- nál. A városi tanács igazgatási osztálya, mint gyámhatóság, igyekszik a kiskorúak érdekeit védelmezni, olykor azok szü­leivel szemben is. Tavaly pél­dául“® rászoruló gyermekek védelmében i-71’’«selben intéz* kedt-ek. Három szülőt alkóhol- elvonó kezelésre köteleztek. Hatvan esetiben a szülők ja­víthatatlan magatartása miatt a gyermekek állami gondozás­ba vételét tartották szükséges­nek. ötvenkilenc család 134 gyermeke részére viszont pénzbeli segélyt nyújtott a gyámhatóság. Természetesen a tanács igaz­gatási, művelődésügyi, egész­ségügyi osztályaival együtt nagyon gok állami és társadal­mi szervezet kiveszi részét a gyermek- és ifjúságvédelem feladataiból. A városi bíróság és ügyészség, a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt városi szervezete, a KlSZ-bizottság es úttörőelnökség a maga sa­játos eszközeivel mind-mind azon munkálkodik, hogy tör­vénytisztelő, becsületes, dolgo­zó ember váljék minden nagy­kőrösi gyermekből. Figyelemre .méltó az a kez­deményezés, hogy az iskolák­ban 4—5 szülő részvételiével gyermekvédelmi bizottságokat alakítottak a veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel való törődés társadalmi bázisának szélesítése érdekében. Munkára nevelés A további tennivalók között a legfontosabb a munkára ne­velés javítása. A kisegítő is­kolák gondoskodnak arról, hogy minden tanulójuk meg­felelő munkahelyhez jusson, de ugyanilyen fontos lenne a többi problémás gyerek mun­kához juttatása is. Rendkívül nagy a munkahelyek erkölcsi felelőssége azért, hogy nyári munkaidőben érdemi munká­hoz szoktassák a gyerekeket és fiatalokat, s a munkában olyan felnőttek vegyék őket körül, akiknek a magatartása minden tekintetben példaadó lehet. Ki ne ismerne olyan fel­nőttekét, akik egykor vásott, minden csínyre kapható gye­rekek voltak, s ma családjuk­nak élő, becsületes munkás­emberek! Az ilyen majdani felnőttek számát akarják gya­rapítani Nagykőrösön is mind­azok, akik a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos feladatokból részt vállalnak. Cseri Sándor szervezet értékelte a tava­lyi munkát, s újjáválasztotta a vezetőséget. Semmitmondó lenne azt ál­lítani, hogy az összejövetelek általában jó hangulatban, al­kotó légkörben, a demokra­tizmus formai szabályait töb- bé-kevésbé kitöltve zajlottak. Ehelyett konkrét, névre szóló és elemző summázatra van, lenne szükség. Ez szolgálhat­ná a mozgalom, az egyes alap­szervezetek, s a hamarosan összeülő kongresszus ügyét is. Két modell Ezek után talán ellentmon­dásnak látszik, hogy mégis általános tapasztalatokról lesz szó. Az indok azonban egy­szerű: valamennyi alapszer­vezetet egy vagy akár több cikkben sorra venni lehetet­lenség, o részletes értékelés az irányító bizottságok, tes­tületek dolga. De, ha meg­próbáljuk összegezni, model- lekként ábrázolni a kisebb közösségek viselt dolgait, se­gítséget adhatunk az önérté­keléshez: ki-ki helyettesítse be, mérje magát a példákhoz. Mint általában a különféle kollektívák, úgy a KlSZ-alap- szervezetek sem egyformák. Erényeiket, hibáikat, eredmé­nyeiket, hiányosságaikat jól tükrözik, vagy tükrözhetik a beszámoló és vezetőségválasz­tó taggyűlések, hiszen ezeken egész tevékenységük kerül terítékre. Helyesebben kelle­ne, hogy terítékre kerüljön. Mert éppen itt van a bökke­nő: nehéz lenne pontos szá­mokat, arányokat megállapí­tani, hogy hol indokolt az ál­lító és hol a feltételes mód. Kezdjük a többségben lévő jó példákkal. Voltak olyan taggyűlések, amelyekre érvé­nyes lehet a fentebb túl ál­talánosnak ítélt megállapí­tás. Tartalmasak voltak, gaz­dag. bár nem konfliktusmen­tes közösségi életet tükröz­tek. De a konfliktusok éppen azt jelzik: az alapszervezet­ben ki-ki elmondja vélemé­nyét, gondjait, örömeit. Nem zavarja, hogy az egész kol­lektíva előtt kell színt valla­nia saját és a többiek dolgai­ról. Nyílt viták Korántsem arról van szó, hogy a szervezeti élet vala­mennyi színterén jeles osz­tályzatot érdemelnének ezek az alapszervezetek, van ahol a politikai képzés hiányos, máshol esetleg a kulturális életet vagy a sporttevékeny­séget kellene jobban szorgal­mazni. Megint máshol netán a szervezettség nem éri el a kívánt szintet. De a még meg­lévő hiányosságok ellenére együtt van a társaság, felmé­ri lehetőségeit, tudatosítja a kedvező és a kedvezőtlen je­lenségeket is. S ami a leglé­nyegesebb, őszinte beszélge­téseken, nyílt vitákban igyek­szik a végükre járni. S a másik, a kisebbségben lévő rész? Itt is vigyázni kell az általánosítással. Nem ál­líthatjuk, hogy ezekben az alapszervezetekben minden rosszul megy. Az is előfordul­hat, hogy véletlenül olyanok kerültek egy közösségbe, akik nem szeretnek sokat beszél­ni, inkább cselekednek. Sigy egy-egy taggyűlés hamar be­fejeződik; ők a programokkal törődnek. De legyünk tárgyi­lagosak. Elszalasztott lehetőség A sebtiben megtartott be­számolók, a konkrét példák, tettek hiánya, az érdektelen választás, a gyorsan legyünk rajta túl szemlélet, nem túl biztató s többé-kevésbé kizár­ja az előbbi, ideális lehetősé­get. Sokkal inkább arról le­het szó, hogy ezek az alap- szervezetek nyűgnek érzik a közös munkát, látszateredmé-' nyekkel Is beérik, s ráadásul' a közös vita helyett folyosó­kon, ebédlőkben, magánbe­szélgetéseken kritizálják egy- ; mást, a többieket. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: KŐHEGYI TURISTAHAZ (Szentendre), KEVÉLYNYERGI TURISTAHAZ (Pilisborosjenő), f VASKAPUI TURISTAHAZ (Esztergom), KLASTROMPUSZTAI TURISTAHAZ (Kesztölc), (A dolgozók részére szálláslehetőség van.) Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatok a vállalat központjában, a turisztikai csoportnál (Visegrád, Mátyás király út 4.) beszerezhetők. Kérjük, hogy a pályázatokat a következő címre küldjék: dr. Anda István gazdasági igazgatóhelyettes, Visegrád, Mátyás király út 4. 2025. Beérkezési határidő: április 8. A versenytárgyalás idejéről és helyéről írásban értesítjük a jelentkezőket. G. Z. Noteszlapok hét közben ÖRÖM — ÜRÖM. Szomorú volt a gyerek, szomorú volt a család. A gyerek azért, mert kinőtte régi, meg­szokott bútorait. A család ugyanezért — no meg a ki­adásnak sem tapsoltak különösebben. örült a gyerek, örült a család. Kis pluszpénzhez jutott a papa, irány a Domus, Horizont kell nekünk! jelszóval. Szomorú volt a gyerek, szomorú volt a család. A jól sikerült, elemes kamaszbútor szállítását négyhónapos határidőre vállalták. örült a gyerek, örült a család. A raktárban kiderült, azok az elemek, melyek nekik kellenek, hamarabb is megszerezhetők. Kifizették, a Boy-t is megrendelték. Szomorú volt a gyerek, szomorú a család. A bútor az ígért napra nem érkezett meg. Hiába a kivett szabad­ság, a várakozás. örült a gyerek, örült a család. Sűrű bocsánatkérések közepette megjöttek a szállítók — másnap. Szomorú volt a gyerek, szomorú volt a család. A le­hajtható íróasztallap kulcsra zárva simult bele, a szekrény falába. Kulcs sehol. örült a gyerek, örült a család. Az ügyes kezű szomszéd röpke másfélórás munkával kinyitotta a zárat. És akkor.... Csodálkozott a gyerek, kínjában dühöngött vagy ne­vetőgörcsben fetrengett a család. A kulcsokat tartalmazó kis nylontasakot a szépnevű gyártócég, a BUBIV zseniá­lis szakemberei ugyan hová dugták? Az eladdig lezárt szekrénybe. IRREÁLIS. Tudják, mi az abszolút valószínűtlen? Az irreális teteje? Az álom, a fantázia világa? Ami tulajdonképpen természetes, napi valóság. Leg­alábbis a televízió infarktus-sorozatában vetített film erről tanúskodott. Mentőautó száguldott a moszkvai utcán. Az infark­tusgyanús beteg lakására érve, az orvos kis műszert helyezett a páciens szívére. A szerkentyű másik részét a telefonkagylóhoz illesztette. A vonal túlsó végén számí­tógép elemezte az akadozó szív ritmusát, hangjait — mennyire súlyos, egyáltalán, mily« n bajról van "szó. Ez a módszer nálunk sci-fi regénynek tűnik Miért? Nos, nálunk nemhogy a műszert nem volna képes a mentőorvos a szívvel és a komputerre] összekapcsolni, de magáról az esetről sem biztos, hogy értesülne. Nem orvosi technikánk, egészségügyi ellátásunk esetleges el­maradottságának okán. Nem. • Szerencsére azok ki­válóak. Hanem? > Széles hazánkban, Érden vagy Dunakeszin, Perő- csényben vagy Tatárszentgyörgyön — nem jutna tele­fonhoz. Sem ő, sem a beteg őt hívó hozzátartozója. És ha úgy vélik, írásom hangjából ítélve, hogy humo­rizálok — tagadom. Andai György Lehetetlenné tenni a céltalan csellengést Fokozott törődést igényelnek í

Next

/
Oldalképek
Tartalom