Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

MECTflf 1981. MÁRCIUS 28.. SZOMBAT 3 / Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság | Elnöki Tanácsa pénteken ülést | tartott. Az Elnöki Tanács ha- i tározatot hozott a hazánk fel- szabadulása 36. évfordulójá­nak alkalmából adományo­zandó kitüntetésekről. A gaz­dasági építésben, a kulturális területen és az állami mun­kában szerzett érdemek, to­A jelenlegi 25 ezer tonna helyett öt év múlva 34 ezer feldolgozására alkalmas alumí­niumhulladékkal számolnak. Ennek összegyűjtésére, feldol­gozására kötött szerződést pén­teken a MÉH Tröszt és a Me-' talloglobus Vállalat. A szerződés értelmében kö­rülbelül 350 millió forint érté­kű közös beruházással hulla­dék-előkészítő üzemet hoznak létre a Metalloglobus apci te­lepén. Az új üzem, melynek tervezését a Kogépterv végzi, lehetővé teszi, hogy szervezet­vábbá a haza fegyveres vé­delmének biztosításában és a közrend fenntartásában tanú­sított helytállás elismeréseként 2025-en részesülnek kitünte­tésben. Az Elnöki Tanács bí­rák felmentéséről és választá­sáról döntött, és egyéb folya­matban lévő ügyekben határo­zatokat hozott tebbé váljon a begyűjtés rend­szere, s az eddig kisebb haté­konyságú kézi munka helyett gépi úton, korszerű módon tisztítsák, válogassák, tömörít- sék, s adagolhiatóvá darabolják az összegyűjtött alumíniumhul­ladékot. Tervek vannak arra is, hogy az alumínium mellett egyéb színesfémek, így az ólom, a réz, és rézötvözetek, valamint a horgany hulladékainak fel­dolgozására is vállalkozik a MÉH Tröszt és a Metalloglo- bus Vállalat KNEB-vizsgúluiok előkészítése A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteken ülést tartott — megtárgyalta és el­fogadta a népi ellenőrzés 1980. évi munkájáról és tapasztala­tairól előterjesztett jelentést s döntést hozott a KNEB több idei vizsgálati programjának előkészítéséről és lebonyolítá­sáról. Közöttük van a- lakos­ság fuvarigényei kielégítésé­nek vizsgálatával, a lakás- szövetkezetek építő és fenn­tartó tevékenységével kapcso­latos program, illetőleg a vál­lalati munkaerő-gazdálkodás és a termelési szerkezetvál­tás kapcsolatainak vizsgála­ta. Jegyzőkönyv Vízi közlekedés A KGST közlekedési állan­dó bizottságának víziközleke­dési szekciója március 24— 27-e közölt Budapesten tar­totta ülését. A jegyzőkönyv aláírásával pénteken befejező­dött ülésen a folyami és a tengeri hajózás műszaki-tech­nikai kérdéseivel, a víziközle­kedés gazdaságosságának nö­velésével foglalkoztak. Közös beruházással Előkészítő telep Alumíniumot nyernek vissza A kollektív vezetés láncszeme A felkészültség próbatétele EB. Ismerős a rövidítés, de sajnos, ki kell ábrándítanom a sportbarátokat, nem vala­mely népszerű sportág Euró- pa-méretű versenyét takarja a két betű. Prózaibb, ugyan­akkor fontosabb fogalmat je­lölnek mezőgazdász berkek­ben ezzel a szóval: az Ellen­őrző Bizottság. Amikor a gaz­daságok termelési eredmé­nyeiről, egy-egy sikeres vál­lalkozásról. szót ejtüiik, az EB mindig kimarad a sorból. A közösség érdeklődése nem kí­séri munkájukat, mégis tevé­keny részt kémek a gazdasá­gok mindennapi feladatai­ból, ott vannak a tervek meg­fogalmazásánál, a számon­kérésnél is. A józanság diktál A gödi Dunamenti Tsz-ben Varga István az Ellenőrző Bizottság elnöke. Nyolc esz­tendeje a PM Bevételi Fő- igazgatóságot cserélte fel a szövetkezetre. Csak munka­helye változott, az ellenőrzés, a munkakör — legfeljebb né­miképp módosult. — Sokan úgy tartják, hogy az Ellenőrző Bizottság mun­kája formális — kezdi rög­tön a tiltakozással. Erről szó sincs. Nagyon is benne élünk a szövetkezet hétköznapjai­ban. Egy termelővállalatnál, -gazdaságnál mozgalmas élet A budaörsi TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet közgyűlésé­re tegnap délelőtt Budape^en a Corvin moziban került sor. Jelen volt dr. Olajos Mihály, a P.est megyei pártbizottság osztályvezetője, Bernáth Ti­bor, a KISZÖV elnöke, Osz­tás János, a budai járási párt- bizottság titkára is. A közgyűlés tisztségviselői­nek megválasztása után Varró Károly, a szövetkezet elnöke terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. Egyebek között szólt arról, hogy a TEX­ELEKTRO termelési értéke öt év alatt megduplázódott, 1,3 milliárd forint lett. Ez a nö­vekedés jórészt a műszaki in­tézkedéseknek és az élőmun­ka hatékonyabb kihasználásá­nak az eredménye. Kedvezően alakult a nyereség is. A Pest megyei szövetkezetek eredmé­nyeihez viszonyítva a TEX­ELEKTRO teljesítménye átla­gon felüli. A sikerek elérésé nek egyik eszköze a termelés belső szerkezetének átalakítá­vár akár a mezőgazdasági, akár a közgazdász szakem­berre. A gyakorlat minden­napos próbatétel elé állítja felkészültségünket... Egyet kell értenünk e meg­állapítással, hiszen a gazda­sági és a pártvezetés dönté­seiről éppúgy véleményt mondanak, mint a beruházá­sok sorsáról, vagy a fejlesz­tésre - szánt forintokról. Ha nagyon szakszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, az üzemi demokrácia érvé­nyesülésének kézzelfogható bi­zonyítékát jelentik. S ezzel együtt azt, hogy olykor ellen­véleményt is mondanak... — Anélkül, hogy túlérté­kelném saját munkánkat, el •kell mondjam, a kollektív ve­zetés láncszemét testesítjük meg a gazdaságban. A régi kis tsz-ben tulajdonképpen az elnökségre épült a gazdálko­dás, de egy vállalatszerű, hat­ezer embernek megélhetést adó szövetkezetben a kollek­tív vezetés előnyeiről, súlyá­ról már nem mondhatunk le. Egyfajta közgazdasági és jo­gi kontrollal élhetünk. Nem kicsi a tét, gazdálkodásunk sikere, milliók forognak koc­kán egy-egy döntés kapcsán, s ügyelnünk kell arra, min­dig a reális és józan keretek között maradjunk terveink­kel, np legyenek kivihetetlen sa, az optimális értékesítési lehetőségek keresése — és megtalálása — volt A jöve­delmező és kölcsönösen elő­nyös kooperációs kapcsolatok, a hosszú távú együttműködés a Mechanikai Művekkel, az Orion gyárral, a Híradástech­nikai Ipari és a Politechnikai Szövetkezettel gyümölcsöző ötletnek bizonyult. A TEXELEKTRO hatodik ötéves tervre vonatkozó gaz­dasági feladatainak alapját az elmúlt öt év alapozta meg. A vállalati és a szövetkezeti ko- perációból származó bevétel folyamatos gyarapítása, az im­portot pótló termékek gyártá­sa, újabb tőkés piac meghódí­tása, valamint a lakossági és fogyasztói szolgáltatás maxi­mális kielégítése — így sum­mázható a szövetkezet öt év­re szóló stratégiája. A tervek valóra váltásában a 39 szociá­lisai brigádra, annak 400 tag­jára számít a vezetőség első­sorban. L Zs, álmaink — bizonygatja Var­ga István. Csak hozzáértők! Ehhez persze nem kevés szakmai hozzáértés is szük­ségeltetik. Ma már a gazda­sági vezetéssel egyetértésben, partnerként tevékenykednek az EB-k tagjai. Nem amo­lyan fejbólogató Jánosok, Komoly szakmai, közgazdasá­gi ismeretanyaggal felvér­tezve mondanak véleményt, s épp e hozzáértés révén munkájuk súlya, szerepe is megnőtt. — A gazdaság megerősödé­se után most a stabilizálás korát éljük — véli az EB függetlenített elnöke. — Csak a nyereséges ágazatokat ér­demes fejleszteni, csak ezek­re érdemes áldozni. A sok­sok kínálkozó lehetőség kö­zül nehéz választani. Leg­főbb célja az a szövetkezet­nek, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységet növelje. Elnökünk rendkívül dina­mikusan áll a gazdálkodáshoz, s igényli is, hogy vélemé­nyünkkel helyes irányba be­folyásoljuk a gazdasági veze­tés munkáját Határjárás, üzemi konyha Ha csak távirati stílusban akarnák megfogalmazni, mi mindenben kell állást fog- lalniok, akkor is tekintélyes lista kerekedne ki belőle. Eddig sem unatkoztak, de ezután sem maradnak mun­ka nélkül az EB-tagok, ők ti­zenegyen. Az éves ellenőrzé­si terv átfogja a tsz-tevé- kenység egészét. A gabonater­mesztés és a takarmányterü­let növelése mellett a barom­fitenyésztés és a juhászat fej­lesztésében is állást foglal­nak vagy foglaltak. De ott tartják a szemüket a tavaszi munkák előkészületein, nyá­ron és ősszel a betakarítás dandárjában a határt járják, rendben mennek-e a művele­tek. Szerepük van a gazdasá­gi bűncselekmények — lopá­sok — kivizsgálásában, a vét­kesek felelősségre vonásában. Szerencsére ilyen ügyekben egyre ritkábban kell közre- működniök! S külön jóérzés­sel említi Varga István, ne­kik is köszönhető, hogy vég­re korszerű üzemi konyha látja el a dolgozókat, s az ételek minősége is javult... Nagyobb és kisebb ügyek­ben nem kis tekintélynek ör­vend az ellenőrző bizottsága gödi tsz-ben. Méghozzá nem is indokolatlanul: a gép sem működik, ha hiányzik a me­chanizmusból egy fontos lánc­szem ... G. M. Mérleg zéró Budaörsön Eladni is tudni kell! Az MSZMP Központi Bizottsága közleménye (Folytatás az l. oldalról.) egyedül, vannak barátai, szö­vetségesei. Hazánkban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Ezt tudva sem szabad megfe­ledkezni arról, hogy ellensé­geink soha nem mondanak le szociializmusellenes . céljaikról aknamunkájukról. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor a hidegháborús hangok erő­södnek, az antikommunista propaganda fokozódik, gyako­ribbak az ilyen próbálkozások. A szocializmus minden ellen­ségének tudnia kell, hiú re­mény az, hogy bárki is meg­rendítheti a magyar népnek a szocializmusba vetett bizalmát, a párt és a nép egységét. 3 A szocialista rendszer erő- * sítésének alapvető felté­tele nemzeti programunk va­lóra váltása, a gazdasági és kulturális építőmunka felada­tainak jó megoldása. További erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a nép­gazdaságunkban az utóbbi években kibontakozott kedve­ző folyamatok tartóssá válja­nak, Különleges jelentősége van a tudományos-technikai eredmények, a találmányok, újítások gyors gyakorlati al­kalmazásának, az anyag- és energiatakarékosságnak, a jó munka nagyobb megbecsülé­sének, a hasznos kezdeménye­zések felkarolásának, a fele­lősséget vállaló, a fegyelme­zett munkát megkövetelő ve­zetők támogatásának. Növekvő fontossága van az emberi, a tudati tényezőknek. A szocializmus építésének előttünk álló feladatai meg­kívánják, hogy nagyobb fi­gyelmet összpontosítsunk az ideológiai, politikai kérdések­re, a kulturális nevelésre, az emberi kapcsolatokra, a szo­cialista erkölcs és életmód fej­lesztésére. A pártszervezetek fordítsa­nak egyaránt nagy figyelmet a gazdasági és a kulturális épí­tőmunka feladataira. Erősítsék a szemléleti és cselekvési egy­séget a pártban és a közvéle­ményben, mélyítsék el azt a meggyőződést, hogy további előrehaladásunk, népünk fel- emelkedése elsősorban saját munkánk eredményességétől függ. 4 Az előttünk álló időszak- * ban is az a legfontosabb feladatunk, hogy megőrizzük és erősítsük a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat. Ennek továbbra is nélkülözhe­tetlen feltétele a nyílt beszéd, az őszinte szó, a szavak és a tettek egysége. Belpolitikai feladataink meg­oldásában bátran támaszkod­hatunk pártunknak, népünk­nek a szocializmus építésében szerzett történelmi tapasztala­taira. Népünk vívmányait meg­őrizzük, a XII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásával tovább gyarapítjuk. A kongresszusi levél ürügyén Saját életükről beszéltek Nem véletlen az, hogy a ráckevei "járás két KISZ- alapszervezetének tagjaival beszélgetve két ízben is el­hangzott a mondat — s nem a közhelyek emlegetése végett — a létünk határozza meg tudatunkat. Miről is van szó? A halász­telki SZIMFI műszaki fiatal­jai, többségükben kutatómér­nökök, s a kiskunlacházi ÉG- SZÖV ifjú szakmunkásai, ami­kor az újságíró arról kér­dezte őket, mi a véleményük a KISZ KB kongresszusi le­veléről, saját életükről, min­dennapi gondjaikról beszéltek. Azokról, amelyek a rhu inká­val; á tanulással, a lakáskörül­ményekkel, a szabad idővel, a mozgalmi tevékenységgel kapcsolatosak. Mire jut idő? Pápai Ferenc, a SZIMFI ku­tatómérnöke, az aiapszervezet szervező titkára: — Intézetünk hosszú éveken át arról volt nevezetes, hogy élénk és gaz­dag itt az ifjúság élete. Bár tavaly sem tettünk keveset, az idei alakuló taggyűlésen — két alapszervezetből lett egy — mindenki egyetértett a be­számoló gondolatával, hogy a KlSZ-tagok csak a tőlük el­várható minimális követelmé­nyeknek tettek eleget. Pél­dául kevesebbet dogozatot ké­szítettek a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának égi­sze alatt, s elmaradt né­hány politikai témájú beszél­getés is. Láng Ferenc kutatómérnök szolgál magyarázattal: — Ér­zékeny életkorú a tagság többsége, a harmadik x-hez közeledik. Szinte mindany- nyiurnk energiáját, idejét lekö­ti a lakásszerzés, a családala­pítás. Ahogy a kongresszusi levél írja: a lakás életszük­séglet. Hozzájutni mifelénk sem könnyű, ötéves munkavi­szony után háromezer és négyezer forint között alakul­nak a keresetek. Akinek nincs lakása, mind plusz ke­reset után néz. Így kevesebb idő marad az önképzésre, a közösségi programokra. Süli Ferenc kutatómérnök példát is mond: — 1974-ben alakult a lakásépítő szövet­kezet Halásztelken, az intézet körülbelül 50 ezer forinttal segíti fiataljait, az OTP is a legmagasabb hitelt adja, s a majdani lakónak 2000 órányi társadalmi munkával kell hoz­zájárulnia az építkezéshez. Szívesen is teszik, de másra így nem jut idő. Hátrány a kezdetnél Rácz Györgyi rendszerszer­vező veszi át a szót: — Itt az áll: a család szerepe, a szü­lők felelőssége ma is döntő az új. nemzedék nevelésében. Csak az a kérdés, ki támo­gatja azt a dolgozó fiatalt, akinek nincsenek szülei vagy akit idős koruk miatt már nem segíthetnek pénzzel, munkával a szülői. Elkészül a gyors statisztika: aZ alapszervezet 22 tagja kö­zül 11 még közeli reményt sem lát a lakáshoz jutásra. S a KISZ-esek véleménye egye­zik a kongresszusi levél gon­dolatával : aránytalanul na­gyok a különbségek a lakáshoz jutás módja, az ezzel járó terhek között. Szó sincs ar­ról, hogy ők jogtalanul vár­nának előnyt. Csupán airnól, hogy — Láng Ferenc mond­ja — hiába egyéni és társa­dalmi érdek is a tanulás, a művelődési, a résztvállalás a mozgalom feladataiból, éppen az egyéni.. érdekek ütköznek egymással. Hiszen, aki öt évig tanul az egyetemen, hátrány­nyal kezdi egzisztenciájának megteremtését. A szemléleten múlik Matis Ottó. az ÉGSZÖV fes­tője így vélekedik: — Fontos dolgokról szól a levél, s ha minden gondolata megvaló­sulna, könnyebb lenne a dol­gunk. Szerintem is álcád bő­ven ok, ami nem könnyíti meg, hogy a szabad időt ér­telmes célokra használjuk. Sokan a pénzt hajszolják, le­het, hogy éppen lakásért, s eközben saját emberi érté­keik gyarapítására — ami nemcsak nekik, hanem a tár-- sadalomnak is hasznos — nem fordíthatnak elég figyel­met. Ezen kellene változtatni. Gulyás Zoltán festőbrigád­Hatékonyabbá teszik a nyá­ri termelési gyakorlatokat és kísérletképpen kombinált nap­pali-esti tagozatos oktatási for­mát vezetnek be az üzemmér­nökképzésben — jelentették be Dunaújvárosban, a műszaki főiskolán befejeződött UNES- CO-konferencián. A nyolc skandináv és közép-európai ország felsőoktatási szakembe­reinek szemináriuma ajánláso­kat dolgozott ki az UNESCO számára a kooperatív mérnök­képzés elterjesztésére. Többek között javasolták: terjesszék el a lengyel, az NDK-beli és a skandináv fel­sőoktatásban bevált gyakorlati képzés módszereit, amelyben a hét féléves képzési időből két félévet üzemben, termelésirá­nyító munkával töltenek a hallgatók. 1981, szeptembertől az új képzési formát hazánk­ban, a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola két ágazatán is beve­zetik. A dunaújvárosi nemzetközi konferencián ismertették a budapesti Bánki Donát Gép­ipari Műszaki Főiskolán al­kalmazott vegyes oktatási for­vezető teszi hozzá: — Jó az, hogy az utóbbi időben egyre többet törődünk az érdekelt­séggel, a munka minőségével is, nemcsak a mennyiséggel. Ez is szemléleti változás, amint­hogy hasonló kellene ahhoz, hogy többen érezzék fontos­nak: elmenjenek a közös ki­rándulásra, focimeccsre, po­litikai vitára. Berki Zoltán művezető, az alapszervezet titkára fűzi hoz­zá: — Ez nemcsak a fiatalo­kon múlik. A kongresszusi le­vélben is szó van arról, hogy a társadalom felelős az ifjú­ságért, s hogy minden, a ki- sebb-nagyobb közösségek az egyes emberek érdekeit szol­gálják. Arról -is, hogy.a meg-’ levő demokratikus intézmé­nyekét érdemibben kellene működtetni, s hogy hatéko­nyabb érdekegyeztetési mód­szerek kellenek. — Mégis az a valóság, hogy akár egy KISZ-taggyűlés si­kere is megbukhat azon, ha • a művezető a munkára hí-’ vatkozva nem engedi el a fiatalokat. Sőt, még kisebb és nehezebben bizonyítható dol­gokon is. Ha például a fiók­jában felejti a taggyűlésire szóló meghívót vagy, ha any- nyit mond csupán: elmehetsz, de ... Ugyanis a művezető szemlélete, érdekeltsége nem mindig azonos a miénkkel. Még akkor sem, ha ugyancsak ő nasy örömmel veszi, hogy társadalmi munkában a KISZ-, taarik kifestik a szövetkezet épületének homlokzatát... V. G. P. mát. Ott az elméleti tárgyakat nappali tagozatos, a szaktár­gyakat gyakorlati foglalkozá­sokkal kombinált esti tagoza­tos ’ formában sajátítják el laz üzemmérnök-hallgatók. Az új képzési mód előnye, hogy gya- gorlathoz közelebb álló, spe­cializált üzemmérnököket ad­nak az ipar számára. Az NDK-vai Egészségügyi együttműködés Pénteken Budapesten aláír­ták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság egészségügyi minisz­tériumának az 1981—85. évek­re szóló együttműködési tervét A megállapodást, amely az egészségügy és az orvostudo­mány szakterületeinek kö„ös feladatait tartalmazza, dr. Med­ve László egészségügyi állam­titkár és dr. Konstantin Spies, az NDK egészségügyi minisz­terhelyettese látta el kézjegyé­vel. Magyarországon is bevezetik Gyakorlati mérnökképzés i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom