Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

1981. MÁRCIUS 28., SZOMBAT A közgyűjteményekben Nemzeti értékeink A múzeumok. a könyvtárak és a levéltárak évről évre töb­bet tesznek azért, hogy gya­rapítsák, tudományosan feldol­gozzák, óvják és közkinccsé tegyék nemzeti értékeinket — mondotta pénteken a Munkás- mozgalmi Múzeumban meg­tartott sajtótájékoztatón Vil­lantó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője. Szólt arról, hogy tavaly 24 múzeu­mot nyitottak, s így az ország múzeumainak száma 487-re nőtt. Az új intézmények több­sége kiállítóhely és emlékmú­zeum. A közigyűjtemények idei ter­veiről szólva a főosztályvezető elmondta, hogy Szentendrén megnyílik a Kmetty-emlékmú- zeum, Kaposvárott megnyitja kapuit a Bernáth Aurél-gyűj- temény, Szántódpusztán a Pá- lóczi Adám-emiékszoba. Táj- házat nyitnak Abasáron, Kú­rádon, Egerben, Mezőköves­den, Tardon. Kondor Béla szü­letésének 50. évfordulóján mű­veiből emlékkiállítást rendez­nek Hatvanban. Relikviák Németh László özvegye a közelmúltban Hódmezővásár­helynek ajándékozta a város gimnáziumában 1945-től há­rom esztendőn át tanító író több személyes tárgyát, hasz­nálati eszközét, s több száz olyan fényképet, ami Németh László közéleti szereplésének eseményeit, darabjainak szín­házi bemutatóit, megfilmesí­tett műveinek egyes jeleneteit örökíti meg. A relikviák kö­zött szerepel íróasztala, könyv- szekrénye, írógépe, magneto­fonja és naplószerű feljegyzé­sei is. A VÁNDORDÍJ védői Könyv és ifjúság A megyei könyvtár polcai között Kodály Psalmus Hun- garicusának dallama csendül fel, majd a vetítővásznon Czó- bel és Derkovits, Csontváry és Barcsay Jenő alkotásai je­lennek meg. Felismerni a ze­nét, a képeket, az irodalmi műveket — ez az egyik fel­adat. A másik az, hogy köny­vek, segédeszközök között el­igazodva további kérdésekre is választ tudjanak adni a ver­senyzők, hogy játékos formá­ban ismerjék meg a könyv, a könyvtárhasználat lehető­ségeit. Pontszerző A fent vázolt képre azok emlékezhetnek, akik részt vet­tek a KISZ Központi Bizott­sága két évvel ezelőtt meg­hirdetett Könyv és Ifjúság című akciója megyei vetélke­dősorozatának döntőjén. — Nem azért hirdették meg az akciót — mondja Csonka Mária, a KISZ megyei bi­zottságának munkatársa —, mert az olvasási kultúra ad­dig nem fejlődött megfelelően, hanem azért, mert ennek se­gítségével jelentősen bővíteni lehetett a könyvek és a könyv­tári polcok között valóban otthonosan mozgó fiatalok kö­rét. Az akció már az első év­ben jelentős eredményeket hozott. Részben azért, mert a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár alapos mun­káról tanúskodó módszertani füzetet adott ki, részben azért, mert a Könyv és Ifjúság ak­ción belül igen változatos program várta az érdeklődő­ket: a fiatalok egyéni olvasó- pályázaton, a már említett RÁDIÓFIGYELŐ BARTÓK. Amint közeled­tünk a centenárium napjához, egyre sűrűsödtek a rádióban és a tv-ben is a nagy zene­költőt idéző programok. A legjobban sikerült és sokunk­nak legjobban tetsző Fodor András költő dokumentumjá­téka volt kedden este a Kos­suth adón. Az összeállító — így szerepelt a műsorújságban — példamutató szerénységgel írt előljáróbeszédben haran­gozta be az egy és negyedórás játékot. Ebből idézem: A vál­lalkozás többszörös kockázata nyilvánvaló: a választásra kényszerítő anyag szinte part­talan mennyisége, a pillérek megtalálásának felelőssége, a részletek — zenei párhuza­mokhoz is igazítandó — dra- matikus összefogásának gond­ja. Vállalta a kockázatot, és vállalkozását siker koronázta, ötvenkét prózai és huszonegy zenei részből állott össze a hangmontázs, melyben meg­szólalt egykorú hangfelvéte­lekről maga Bartók is és Ko­dály Zoltán, Szabolcsi Bence, de felidézte vele kapcsolatos emlékeit a fiú, ifjú Bartók Béla, Molnár Antal professzor és Űjfalussy József, aki másnap este a Zeneakadémia nagyter­mében olyan költőien beszélt , a bartóki életműről. S ide kí­vánkoznék mindazoknak a ne­ve, akik részesei voltak a si­kernek, a nagy zeneköltőhöz méltó emlékidézésnek, ám a negyedszáz névből kettő min­denképpen álljon itt: a szer­kesztő Kroó Györgyé és a ren­dező Bozó Lászlóé. Aki nem hallotta, vasárnap a 3. műsorban délután két órakor pótolhatja, gyönyörköd­het a Csodálatos mandarin muzsikájában, a zeneszóló, húros és ütőhangszerekre ak­kordjaiban, vagy az Opus 14. zongoraszvitben. ZÖLD JELZÉS — AGTUNA- SZADOK NÉLKÜL. Amikor a közelmúltban P. Szabó József hazatért távol-keleti körútjáról a reggeli párbeszédben már felkeltette a hallgatók kíván­csiságát kétrészes műsora iránt. A felfokozott érdeklődés annál is inkább érthető, mivel hosszú idő után nyílt mód ar­ra, hogy az MTI tudósítóján kívül magyar külpolitikai új­ságíró hosszabb utat tehessen e távoli országban, mely mél­tán áll az érdeklődés előteré­ben. A Kínáról szóló irodalomban frissnek számít Bokor Pál, az MTI egykori tudósítójának a Világjárók sorozatban megje­lent A falon túl Kína című könyve, pedig jó néhány éve íródott már. így P. Szabó Jó­zsef egészen friss információi egy merőben más országot tár­tak elénk. A talányos cím — Zöld jel­zés — ágyúnaszádok nélkül — arra a megváltozott gazdaság- politikára utal, mely a dél-kí­nai különleges gazdasági öve­zetben egészen különleges jo­gokat és privilegizált üzleti lehetőségeket nyújt a külföl­di, mindenekelőtt az amerikai tőkének. A múlt században, a Csing dinasztia uralkodása idején a nyugati világ csak az ágyúnaszádok fedezékében tudta kikényszeríteni a tőke­befektetés és kereskedés ha­sonló lehetőségeit, most Kína önként kínálja, ajánlja a tő­kés világ üzletembereinek, ke­reskedőinek. P. Szabó József azt kutatta, hogy Hongkong szomszédságában születik-e egy új Hongkong ? Mit eredményez­het az olcsó kínai munkaerő és a nyugati tőke eljegyzése. Nagyon érdekes műsor volt, megérdemelte volna, hogy job­ban kiemeljék a programban, s mindenképpen érdemes egy mielőbbi ismétlésre. MILLIÓKAT KERESEK. Megérdemli a dicséretet Német Miklós Attila riportja, mert noha nem volt teljes —, nem az ő hibájából — eleget mon­dott ahhoz, hogy az illetéke­sek — ki tudja miért ellany­hult — figyelmét felkeltse végre Tóth István 42 éves mér­nök kőműveskisiparos tevé­kenysége iránt, aki eddig bi­zonyíthatóan mintegy 3 millió forinttal lóg különböző épülő- és félig kész társasházak leen­dő tulajdonosainak. ö maga többszörös ígérete ellenére nem szólalt meg, ám úgy tűnik, a hallgatóknak az is elegendő, amit róla mon­dottak azok, akiknek már volt vele dolguk. S jó volt ez a ri­port még valamiért: megvilá­gította azokat a joghézagokat, melyek lehetővé teszik a hoz­zá hasonlóak működését, és az építtetők kiszolgáltatottságát. B. H. vetélkedőn — és — ami ta­lán a legfontosabb —, egy egész éven át tartó könyv­tárhasználati pontszerző ver­senyen vehetterészt. Az ak­ció második évében, tehát tavaly, a könyvtárosok szá-' mára Olvasó Ifjúságért cím­mel hirdettek pályázatot. — A könyvtárhasználati pontszerző verseny alapvető célja — folytatja Csonka Má­ria —, hogy a KlSZ-alapszer- vezetek és a könyvtárak kap­csolata folyamatossá, tartal­massá váljon. Vizsgáltuk, hány fiatal jár a bibliotékába, mennyien vesznek réázt a ren­dezvényeken. Az alapszerveze­tek tagjai irodalmat kutattak a KISZ négy — Hazai Tája­kon, Könyv és Ifjúság, Bará­taink, Művészet és Ifjúság című — akciójához, irodal­mi játékokat állítottak össze. A pontszerző versenyben győztes alapszervezet tagjai egy-egy évre elnyerik a me­gyei KISZ-bizottság és a PMKK vándordíját. Az elmúlt esztendőben 5 könyvtár és 46 alapszervezet vett részt a ver­senyben. Tizenhatan Tavaly a tápiószelei könyv­tár és a területi KlSZ-alap- szervezet lett a megyei ván­dordíj védője. — Nyolc évvel ezelőtt ala­kult meg alapszervezetünk, olyan fiatalokból, akik a fa­luban élnek, de nem a helyi üzemekben dolgoznak — mondja Molnár Márta, az alapszervezet titkára, foglal­kozása szerint földmérő. — Van közöttünk bérelszámoló, gépszerelő, óvónő, eladó, moz­donyvezető. Tizenhatan va­gyunk. A nagyközség legkisebb KISZ-alapszervezete ez, mert a szelei 268 KISZ-tag döntő többsége a helyi üzemek alap­szervezeteinek tagja. Mi ma­gyarázza mégis Molnár Már- táék sikerét? — Egyrészt az, hogy mind­annyian szeretjük az irodal­mat, a művészeteket, szinte ez tartja össze a szervezetet. Persze azért társadalmi mun­kát is vállalunk, részt vettünk a helytörténeti pályázaton is. Azzal is magyaráznám a si­kert, hogy a községi könyv­tárban jövünk össze, s a könyvtáros is a mi alapszer­vezetünk tagja. Tíz évvel ezelőtt bontották le Tápiószelén a művelődési házat, költöztették át a könyv­tárat a tanácsházára, egy 28 négyzetméteres helyiségbe. A több mint tízezer kötet könyv­től alig fér el a látogató. S mégis, ilyen körülmények kö­zött is lehet színvonalas mun­kát végezni. — Az olvasók majd egy'nar- mada fiatal — tájékoztat a könyvtáros, Keresztesiné Ur- bán Mária. — Mivel a mű­velődési ház hiányában a könyvtár és a Blaskovich Mú­zeum a közművelődés helyi központja, a nagyközségi KISZ-bizattsággal közös prog­ramokat, nyári rendezvénye­ket szervezünk. A kapcsolat persze a területi KlSZ-alap- szervezettel a legjobb. Tavaly velük együtt hívtuk meg a 100 Folk Celsius együttest, Bánffy Györgyöt, rendeztünk ifjúsági akadémiát, vers- és prózamondó versenyt a Móra- évfordulóra. Egymásra találtak — Részt vesznek-e a ván­dordíj védők a Könyv és If­júság idei akciójában? — Természetesen — mutat­ja a könyvtáros a felhívást, a teljesített feladatokat. — Hogy hogyan értékelik teljesítmé­nyünket a májusi eredmény­hirdetésen, még nem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy a közösség tovább erősödött az idei feladatok végrehajtásé során. Az alapszervezet többi tagja persze máshogy is tá­mogatja a könyvtári munkát. Már elvállalták, hogy május­ban, amikor új helyre köl­tözünk, segítenek a könyvek átszállításában, a berendezke­désben. „Ha a könyvtár átköltözik" — mint varázsige, hangzik el újra és újra a mondat. Az új épületben majdnem tízszer annyi lesz a hely, mint a mos­tani szobában, s a tápiószelei fiatalok még eredményesebb munkát végezhetnek, gyara­píthatják talán az alapszerve­zet taglétszámát is, hiszen az 1500 helyi fiatal közül jó né- hányan csatlakozhatnak még hozzájuk. — Érdemes követni a terü­leti alapszervezet példáját — teszi hozzá a nagykátai járási könyvtár vezetője, Barna Eleo­nóra. — A szentmártonká- taiakkal együtt ők valóban kezdettől fogva értékes mun­kát folytattak a Könyv és If­júság akcióban. A KlSZ-szer- vezet, a könyvtár és a könyv­táros itt egymásra talált. A legtöbb településen, sajnos, a három összetevő közül hiány­zik valamelyik. P. Szabó Ernő ÚJ HELYESÍRÁSI SZABÁLYZAT Reformok nem várhatók KEVESEBB LESZ A BIZONYTALANSÁG A tervek szerint 1982-ben — az első, 1832-ben közre­adott akadémiai helyesírási szabályzat megjelenésének 150. évfordulóján — teszik közzé a Magyar Helyesírási Szabály­zat tizenegyedik kiadását. Az új szabályzat előkészületei­ről tanácskozott a közelmúlt­ban a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. A helyesirási szabályzat 11. kiadásának előkészítő mun­kálatait a helyesírási bizott­ság 1973-ban kezdte el, és 1979-ben fejezte be. A bizott­ság huszonegy tanulmányt vitatott meg, sorra vette he­lyesírásunk valamennyi kér­déskörét. A tanulmányok nyomtatásban is megjelentek a különböző szaklapokban. Megállapították az elnökségi ülésen azt is, hogy a nagykö­zönség részéről — a nyelvhe­lyességi kérdésekhez hason­lóan — élénk érdeklődés nyil­vánul meg a helyesírás iránt. A szakemberek minden véle­ményt, ajánlást összegyűjte­nek, feldolgoznak, s ha mód van rá, figyelembe veszik a közönség újítókedvét is. Tíz- tizenöt'- évvel ezelőtt sokan szorgalmazták az ly felváltá­sát a j-vel. A helyesírási TIT- előad ások hallgatói, a meg­kérdezettek -- köztük egye­temisták — túlnyomó több­sége ma már a megkülönböz­tető írásjel megtartása mel­lett szavaz. Gyakori kívánság viszont a helyesírás egysze­rűsítésének igénye, a külön írás, egybe írás, vagy a föld­rajzi nevek írásának módosí­tása. Az új szabályozástól refor­mok nem várhatók. A külön írás, egybe írás lényegében ha­gyományos rendszerét a bi­zonytalanságok csökkentésé­vel, áttekinthetőbb rendsze­rezéssel igyekszenek elősegíte­ni. Hasonló a törekvés az in­tézménynevek és a mozaik­szók — mint például SZOT, KERAVILL — írásának egyön­tetűvé tételére. Jelentősen módosul viszont a dz és a dzs használata. Fő­leg sorvégi elválasztásukban sok jelenleg a következetlen­ség, s ezen úgy kívánnak se­gíteni, hogy az e-gyütt, ku­tya, an-gyal, s hasonló sza­vak elválasztásának mintá­jára a bo-dza, lopó-dzik, ma- hara-dzsa, lán-dzsa formu­lát javasolják. SAN REMOBAN Filmsiker Esztergályos Cecília nyerte a legjobb női alakítás díját a napokban, San Remóban ren­dezett nemzetközi filmfeszti­válon. A magyar versenyfilm — Szörény Rezső: „Boldog születésnapot, Marilyn!" című alkotása — főszerepét alakí­totta a művésznő. A SZEPMUVESZETI MÚZEUMRÓL Jubileumi fotópályázat DÍJAZOTTAK TÁRLATA OKTÓBERBEN Megalakulásának 75. évfor­dulója alkalmából a Szépmű­vészeti Múzeum közösen a Magyar Fotóművészek Szö­vetségével országos pályáza­tot hirdetett. Ezen a múzeum kiállításait, gyűjteményét be­mutató, szerepét érzékeltető fekete-fehér vagy színes fo­tókkal — melyek mérete 18- szor 24 és 50-szer 60 centi­méter között váltakozhat —, il­letve legfeljebb hat képből álló sorozattal vehetnek részt az amatőr és hivatásos fotó­sok. (A fotók hátán fel kell tüntetni a címet, a szerző ne­vét és lakcímét.) Fyy oályá- zó legfeljebb öt m”.nkájával pályázhat; a sorozat egy kép­nek számít. A pályaműveket a Szépmű­vészeti Múzeum címére 1981. szeptember 1-ig lehet bekül­deni. A legjobb alkotásokat a zsűri egy 5 ezer forintos első díjjal, két 3 ezer forintos má­sodik és három — egyenként — ezerforintos harmadik díj­jal jutalmazza. A Magyar Fotóművészek Szövetsége 3 ezer forintos különdíjat aján­lott fel. A díjnyertes műveket a Szépművészeti Múzeum októ­berben rendezendő kiállítá­sán mutatják be. Történelmi negyedszázad LE DUAN VÁLOGATOTT BESZÉDEI, ÍRÁSAI Vietnam nemcsak azért van ma is az emberek érdeklődé­sének középpontjában, mert több évtizeden át hősiesen küzdött az imperializmus el­len, hanem azért is, mert ma is hallatlan erőfeszítéseket tesiz, hogy népét kiemelje a szegénységiből, s a világnak ezen a területén előbb-utóbb megteremtse a fejlett, szocia­lista társadalmat. Huszonöt év krónikája A múltnak és mai helyzeté­nek jobb megismerését segíti elő az a könyv, amelyet a na­pokban jelentetett meg a Kos­suth Könyvkiadó. Le Duan- nak. a Vietnami Kommunista Párt főtitkárának válogatott beszédeiről és írásairól van szó. A kötet negyedszázadot ölel át, azt az időszakot, amelyben a vietnamiak kihar­colták hazájuk függetlenségét, s hozzákezdtek egész Viet­namban a szocializmus építé­séhez. A kötet érdekessége a szer­ző személyéből fakad, aki elő­ször a déli országrészben irá­nyította a pártot, majd 1960- t<M a párt főtitkára, s mint ilyen, fontos feladatot teljesí­tett. Egyrészt megismerjük ál­tala a hősi harcot, másrészt azt a munkát, amely ma di­cséri a vietnami népet. Az első tanulmány még a genfi egyezmények utáni idő­ből származik, az utolsó pedig a jelenlegi gazdasági életet boncolgatja. A közte eltelt ne­héz huszonöt évben, amely te­le volt szenvedésekkel, harc­cal, áldozatokkal: egy hős nép vívta küzdelmét a betolakodó imperialista erővel, s végül győztesen került ki a rettentő küzdelemből. Elmélet és gyakorlat Le Duan. Ho Si Minh tanít­ványa és harcostársa, elsősor­ban politikus, ideológus, s ezért általában elvi síkon vi­lágítja meg a kérdéseket. Be­szédeinek, írásainak központi mondanivalója mindig a for­radalom győzelmének fontos­sága, az átalakulás társadal­mi-gazdasági hátterének és nemzetközi összefüggéseinek, legfőképpen a párt törté­nelmi küldetésének megma­gyarázása. Persze, találhatunk a mindennapi élet konkrét gyakorlatával foglalkozó írá­sokat is, olyanokat, amelyek a- párt forradalmi irányvona­láról szólnak vagy a proleta­riátus tennivalóit elemzik. Sokat foglalkozik korunk jellegével, a nemzetközi kom­munista mozgalom stratégiá­jával és taktikájával hang­súlyozva, hogy a világ népeinek közös ellensége az imperializmus, élén a jenki imperializmussal. S amikor Vietnam az amerikaiak ellen harcolt, egyben a népek sza­badságát, függetlenségét is védte. Mély meggyőződése, hogy végérvényesen elmúlt az az idő. amikor az imperializ­mus azt tehette, almit akart. A nemzetközi forradalmi munkásmozgalomhoz való hű­ség jellemzése vissza-vissza- tér művében. Az Októberi for­radalom és Vietnam című munkájában kifejti, hogy a történelem napjainkban a munkásosztályra bízta a nem­zet fel&zaibadítását, és a nép boldogságát, röviden mindazt, ami a népek, nemzetek és az ember sorsát érinti. Objektív helyzetből adódóan, s mivel olyan pártot hozott létre, amely egyedüli tudományos forradalmi tannal, a marxiz­mus—leninizmussal van fel­vértezve, a munkásosztály ar­ra is képes, hogy megtalálja mindezen problémák helyes és a társadalom fejlődés-törvé­nyeinek megfelelő megoldását. A szerző reálisan vizsgálja a Vietnami Kommunista Párt helyzetét. Hangsúlyozza: a győzelem sem homélyo&íthatja el azt, hogy rendkívüli nehéz­ségeket kellett legyűrnie a vietnami népnek a honvédő háború során, majd az újjá­építésben. Az országegyesítést követó negyedik pártkong­resszuson például az eredmé­nyek mellett szigorú követke­zetességgel ostorozta az élcsa­patot gyengítő hibákat, a mód­szer- és szervezésben konzer­vativizmust, a politikai ’és ideológiai nevelőmunka hiá­nyosságait, a pártfegyelmet la- zí'tók magatartását. Az útkeresés korszaka Tudjuk, hogy Vietnam ma az útkeresés korszakát éli át. Habár a szocialista építés kül­ső, nemzetközi feltételei ma sem tekinthetők stabilnak, nyugodtnak, az országra váró legfontosabb feladatok ma már gazdasági, társadalmi jel­legűek. A cél az — hangsú­lyozza —, hogy leküzdjék a gyarmati múltból örökölt el­maradottságot, mindazt, ami a több évtizedes francia, majd Ameri ka-ellenes felszabadító háború kényszerkitérőjéből fa­kad. Le Duan, csakúgy, mint a vietnami pártvezetés ener­gikusan, nagy alkotó erővel kutatja a békegazdálkodásra áttért ország szocialista fej­lesztésének legjobb útjait, módjait. A Kossuth Könyvkiadó az­zal. hogy magyarul megjelen­tette Le Duan írásait, jelentős forrásmunkákkal gazdagította a Vietnamról szóló magyar nyelvű irodalmat. Gall Sándor 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom