Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

VÁCI \J£íila A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁC! JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM «81. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Napirenden az ifjúságvédelem Sok a veszélyeztetett fiatal A városi tanács művelődés- ügyi osztálya egyeztető érte­kezletet hívott össze a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka színvonalának javítása ér­dekében. A tanácskozáson részt vett Nagy Géza művelő­désügyi osztályvezető, dr. Kiss Ferenc, a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet munkatársa, Poprádi László, gyermek- és ifjúság- védelmi megyei szakfelügyelő, Soós Jánosné, a megyei tanács művelődési osztály főmunka­társa, Tóth László, a városi tanács gyámügyi előadója, Vass Jenő rendőr százados, Nagy Lászlóné, a művelődés- ügyi osztály ifjúságvédelmi felelőse, és a váci középisko­lák gyermek- és ifjúságvédel­mi felelősei. Titkolt állapotok Nagy Géza az értekezlet célját abban jelölte meg, hogy az iskolában dolgozó ifjúság- védelmi felelősök kapjanak kellő tájékoztatást a felettes szervektől, s alakuljon ki megfelelő munkakapcsolat a tanárok és az intézmények kö­zött. Az első hozzászóló dr. Kiss Ferenc pszichológus volt A legfőbb feladatnak a ve­szélyeztetettség felszámolását látja. Gyakori ugyanis, hogy a középiskolás veszélyezte­tettekről nem tud a gyámha­tóság, sokszor maguk a gye­rekek is titkolják, hogy vala- .melyik szülő italozik, vagy a család szétesőben van. Ilyen­kor a pedagógus segíthet a legtöbbet, ha megfelelő ta­pintattal feltárja a 'gyerek problémáit, mert ebben a helyzetben a jelzésnek döntő jelentősége van. A gyámügy nem tud eljutni minden isko­lába. Arra kell tehát töreked­ni, hogy ne jusson el a gyerek a bűncselekményekig, így a munka lényegét a preventivi- tás kell képezze. Ebben a kör­ben a figyelemmel kísérés az osztályfőnök családlátogatásá­val, környezettanulmányával kezdődik, s jelzéssel ér véget. Sajnos tapasztalható, hogy a szülők a nevelést teljesen rá­hagyják az oktatási intézmé­nyekre. Poprádi László megyei szak­felügyelő a kérdést a gyakor­lati oldaláról közelítette meg. Elmondta, hogy a megye if­júságának 10 százaléka tarto­zik a veszélyeztetettek és ne­hezen nevelhetők közé. Az okok között az anyagiak, a rossz . lakáskörülmények, az alkoholizmus, a családi konf­liktusok szerepelnek elsősor­ban. A „hátrányos helyzet” fogalmát — véleménye szerint — ne használjuk: nagyon tág ez a kifejezés, mert például a bejáró is hátrányos helyzetű, de nem biztos, hogy az ifjú­ságvédelmi felelősnek foglal­koznia kell vele. — A következő időszakban arra kell figyelnünk, hogy az ifjúságvédelmi felelősök ké­szítsék el azokat a részfelada­tokat tartalmazó munkaterve­zet, melyek az iskolai munka­tervből következnek. Ezekben szerepeljenek azok a tanulók, akiket az iskola veszélyezte­tetteknek tart, s legyenek ben­ne azok a módszerek is, ame­lyek az okok megszüntetésé­hez vezethetnek — mondotta Poprádi László. A tehetséggondozás az ifjú­ságvédelmi munka fontos fel­adata. Sajnos az a tapasztalat, hogy erről gyakran elfeledkez­nek. Itt nem a szakkörszerű foglalkozásokról van szó, ha­nem arról, hogy a tehetséges tanulókkal a tanárok egyéni­leg miként foglalkoznak. Er­re egyébként az 1972-es okta­táspolitikai határozat nyoma­tékosan felhívja a figyelmet. — Negatív tapasztalatunk az is, hogy az intézmények 1981—85-ös távlati terveikben nem szerepeltetik a gyermek- és ifjúságvédelmi munka fel­adatait, s alig van intézmény, ahol konkrétan megjelennének ezek a kérdések — folytatta a megyei szakfelügyelő. — Nem tartjuk megfelelőnek a közép­fokú intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek kapcsolatát a tanácsok igaz­gatási osztályaival. Nem élünk megfelelő mértékben a segély­lehetőségekkel sem. Pedig az iskolák rendelkeznek az ifjú­sági alappal, s a tanácsoknak is van segélyezési összegük. Gyakrabban kell élni például a kollégiumi díjak mérséklé­sének lehetőségével, vagy az egyszeri és rendszeres segé­lyek nyújtásával. Felelősök Jól ismerik viszont a rend­szeres nevelési segélyt, amely középiskolai tanulóknak is ad­ható. Mindaz, ami eddig elhang­zott, nem jelenti azt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök nem tettek nagyon sokat a tanítványaikért. Ez a munka 1977-ben indult, s azóta sokat fejlődött. Mégis a legnagyobb előrelépésre ■ a koordináció, valamint a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka helyének megítélésében lenne szükség. A középiskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök azo­kat az eredményeket és gon­dokat mondták el, melyek a váci tanulók körében jellem­zőek. Megtudtuk pédául, hogy igen magas összegű segélyek­Új játékosok a csapatban Győztek az öregfiúk Az öregfiúk lagdarúgóbaj- nokságának tavaszi első for­dulójában a PENOMAH Ercsi­ben szerepelt. E mérkőzésen mutatkozott be az „öregek” között Szunyogh és Pálinkás, a két volt Váci Híradás játé­kos. A második fordulóban Konrád László edző ismét két „új fiút” állított a csapatba. Varga Gyula, és dr. Bánfalvi Sándor bemutatkozása is jól sikerült: a PENOMAH legyőz­te a második helyen álló Gáz­müvek együttesét. PENOMAH—Gázművek 1:0 (0:0). A váciak a.következő összeállításban szerepeltek: Csorba, Molnár, Kriska, Var­ga, Balogh, Neugan, (dr. Bán­falvi) Liebnardt, Pálinkás, Szunyogh, Ottó, Kővári. Az if­júsági sporttelepen megrende­zett mérkőzés nagy küzdelmet és jó játékot hozott. A techni- kaliag képzettebb váciak meg­érdemelten győztek, és ezzel megkezdték a felzárkózást a tabellán. Góllövő: Ottó (11-es- ből). Jók: Kriska, Varga, dr. Bánfalvi, Pálinkás és Szu­nyogh. A harmadik forduló már­cius 30-án hétfőn lesz. A Vác Budapeten lép pályára, a BVSc ellen. Konrád edző bi­zakodó és győzelmet vár a i csapatától. i Nyitrai József kel, kedvezményekkel és pe­dagógiai tapintattal segítik a rászorulókat. A határozati javaslatban megfogaimozódott, hogy na­gyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúságvédelmi megbízottak munkájának tudatosítására, erősíteni kell a koordinációt' az iskolák és az intézmények között. A szülői munkaközös­ségeket tájékoztatni kell az intézményben folyó ifjúságvé­delmi munkáról, a KISZ-nek feladatokat kell adni a perifé­rián élő diákok segítésére, és az általános iskolákra jellem­ző szervezettséggel szükséges figyelni a veszélyeztetett ta­nulók problémáit. Értékrend Nagy Géza az ülés zárszavá­ban elmondta, hogy 1980-ban már az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a Minisztertanács tájékozódott e területen. Ezek a tények már mutatják, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi munka az intézmények köz­ponti kérdésévé kell váljék. Ma az ifjúság nagy része nem tud azonosulni a felnőtt tár­sadalom értékrendjével. Ezek mellett a problémák mellett pedig szó nélkül nem szabad elmenni. Vicsotka Mihály T anácskoznak a KISZ-tagok Küldöttgyűlés szombaton i A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Vác városi Bizottsága március 28-án, szombaton délután fél egy órai kezdettel tartja küldött- gyűlését a gépipari szakközép­iskola Konstantin téri épüle­tében. Beszámoló hangzik el *a KISZ IX. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról, az előző választás óta végzett munka alapján. A pénzügyi ellenőrzési bizottság tájékoz­tatója után ismertetik a KISZ Központi Bizottságának kong­resszusi .levélét és összegzik az alsóbb szintű vitáik tapasz­talatait. Végül sor kerül a KISZ- bizottság, a pénzügyi ellenőr­ző bizottság, valamint a fel­sőbb szintű küldöttgyűlésen résztvevő küldöttek megvá­lasztására. • Ünnepség Szodiigeten Hazánk felszabadulásának 36. évfordulóján a váci járás közpopti ünnepségét Sződlige- ten tartják, a KISZ Pest me­gyei Vezetőképző Iskolájában. Ünnepi beszédet mond dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első tit­kára, majd kulturális műsor fejezi be az ünnepséget. rl lesterség, középiskolás fokon Az üzemi igények szerint Nemregen meghívást kap­tunk a Löwy Sándor Szakkö­zépiskola harmadéves elektro­műszerészeinek háziversenyé­re. Három évvel ezelőtt né­hány üzem, az Egyesült Izzó, a Mechanikai Labor, a DCM, a Híradástechnikai Anyagok Gyára azzal a kéréssel for­dult az iskolához, hogy képez­zen számukra elektroműszeré­szeket. A kérést tett követte. Korszerű műhelyben — Az itt látható műszerek, szerszámok, tanpadok, a gya­korlati foglalkozást segítő esz­közök értéke milliós nagyság­rendben fejezhető ki. Sok munkával, az üzemek hatha­tós segítségével jutottunk hoz­zá a korszerű tanulási felté­telekhez — mondta Erőss Sán­dor műszerész szakoktató. A tanárok kiváncsiak voltak ar­ra, hogy a tanítványaik a há­rom év alatt tanult anyagból, mit sajátítottak el. Nem mint­ha eddig nem lettek volna megalapozott információik. De ez az első elektro osztály. A náluk nyert tapasztalato­kat hasznosítják az elsősök és másodikosok oktatásában. A legjobbak az országos ver­senyre jutnak. Magony Tibor Sződligetről jár az iskolába. Három év ta­pasztalatait summázva mond­ja: — Komoly elméleti tudást kell bizonyítanunk. Matemati­Hegédűduók - versenyben A Bartók-centenárium al­kalmából a megszokottnál több zenekari és énekkari találko­zó szervezője és otthonadója a váci Bartók Béla Állami Zeneiskola. Elsőként március 28-án és 29-én az országos Bartók hegedűduó verseny színhelye lesz városunk. — A már január 3I-ig be­fejeződött selejtezők után 54 Maguknak építették Középiskolások klubja A Löwy Sándor Szakközép- iskola klubmegnyitóján ta­nárok és diákok hallgatják el­mélyült csendben Latinovits Zoltán versmondását. A színész nagyméretű arcképét csak két gyertya világítja meg, a 100 négyzetméternyi helyiségben egy tűt nem lehetne leejteni. Prekup Valér % nevelőtanár a klubépítés történetéről így beszélt: — Elképesztő mennyiségű szemét volt itt ősidők óta Vagy két éve született a gon­dolat, hogy hasznosítani kel­lene a pince helyiségeit Re­ménytelennek tűnt a dolog, de nekifogtunk. Heteken át hord­tuk a szemetet törmeléket, bútonroncsat. Mire ezzel vé­geztünk, a pénz is meglett a továbbépítéshez. Jöttek a szakiparosok, kőművesek, vil­lanyszerelők, hidegburkolók, festők. És dolgóztak a tanulók, meg a nevelőtanárok is. A mesterele mellett mi voltunk a segédmunkások. Így meg­úsztok százezer forintból. A hely mindenekelőtt stí­lusos, szép és a célnak meg­felelő. Meghagyták a régi ko­vácsoltvas-rácsokat, a falakat fröcsköléses vakolat borítja. A zenét az emeleten működő stúdió szolgáltatja. A bútorok erős fából készültek. Az egyik helyiségben éppen hobbikiálli- tás van. Néhány érdekesség a kiállított anyagból bemutatás­ként. Egy tanmenet az első főele­mi osztály számára az 1863— 64-es tanévből, pénteki napra. Délelőtt: 8—9-ig számolás, 9—10 óra 30 percig hangolva­sás, írás német nyelven, 10.30- tól 11-ig hittanismertetés. Délután: 2—2.30-ig számolás, 2.30-tól 4-ig hangolvasás ma­gyar nyelven, 4—5-ig szabás, varrás leányoknak. Az egyik szekrényben Bőd Péter magyar—latin szótára egy XVII. századbeli filozófiai munka társaságában. Odébb történelmünk egy szomorú szakaszának emlékei, az inflá­ciós pengőle, köztük a száz­milliós is. Talán nem is vé­letlenül egymás melletti re­keszekben a Ferenc József arcképével díszített ezüstpénz és az 1848-as szabadságharc honvédbajonettje. Fábián Gá­bor tanuló kincsei, a Nógrád megyei bírósági papírok, me­lyek egyikét Tereskei Mátyás és Belon Anna írta alá két társával 1778-ban. A nevek helyett négy szomorú kereszt egymás alatt Sorolhatnám még, hogy mennyi mindennel foglalkoz­nak piákok,' tanárok. Milyen keveset tudunk a mellettünk élők rejtett értékeiről. Csak a kiállítás szervezésekor derült ki például, hagy az egyik ta­nuló szappant, a másik Match­box játékautót gyűjt Egy har­madik a fraheia gyarmatokról származó pénzeket állított ki. Nyíri Tamás nagyapja haj­dan a Magyar Sportszövetség titkára volt, az éramgyűj tö­ményt most az unoka gyara­pítja. A klubszabályzat: Becsüld meg a berendezéseket, holnap is szükséged lesz rá! — ol­vassuk többek között Akik ennyit dolgoztak, bizonyára figyelmeztetés nélkül is fél­tőn vigyáznak az iskola klub­jára. Vicsotka Mihály Nem fizetett gyermektartást Korábban a Váci Járásbíró­ság arra kötelezte a feleségé­től különváltan élő Cseri Sán­dor 36 éves sződ-csörögi lakost, hogy két kiskorú gyermeke után havi 1400 forint tartás­díjat fizessen. Cseri elmulasz­totta a kötelességét, az elma­radt összeg a többezer' forin­tot is meghaladta. A bíróság büntetőtanácsa tartásdij el­mulasztásának vétsége és munkakerülés címén nyolc hónap elzárásra ítélte és el­rendelte korábbi — két évre felfüggesztetett — öthónapos szabadságvesztés büntetésének a végrehajtását isi. zeneiskola és 16 zerlei szak­középiskola növendékei, köz­tük Fest megye képviseleté­ben 9 páros mutatja be Bar­tók gyermekeknek komponált hegeouduóit — kaptuk a tá­jékoztatást Cs. Nagy Tamás­tól, az iskola igazgatójától. — Ez a találkozó annál is in­kább érdekes, mert a szakrha tanítói a bartóki zene nehéz­ségeire hivatkozva, nem fo­gadták egyetértéssel a kama­razenélésnek úgymond ver­senyszellemben való — meg­rendezését. Pedig a kiváló ze­neszerző és zenepedagógus he­gedűduói a legkiforrottabbak közül valók, és ez elsajátítha­tóságukat feltétlenül segíti. — És mindehhez hozzátar­tozik az is, hogy a kettősök játékának, a kamarazenélés­nek soha sem volt megfelelően kiforrott' gyakorlata. Ellen­ben más a helyzet a fúvósze­nekarok esetében: mint ahogy az az április 5-e és 8-a kö­zött sorra kerülő országos út­törőzenekari fesztivál felhí­vásában kiderül, körükben az utóbbi évtizedekben elért eredmények megerősítésén van a hangsúly. A június 6-i és 7-i Dunakanyar dalosta­lálkozóról már nem is beszél­ve, amelynek olyan iskolát te­remtő szervezői és résztve­vői vannak, mint a Vox Hu­mana, és a Váci KlSZ-kó- rus. N. P. kából és fizikából felvételiz­tünk. Közepes tanuló vagyok, de nem bántam meg, hogy ide jöttem. Érdekes pálya ez. A műszerész szó hallatára az ember csak férfi szakmun­kásra gondol. — Miért lenne ez csak férfi- szakma? — kérdezi Rózsa Györgyi. Én is megcsinálom úgy a feladatot, ahogy a fiúk. Igaz, egy kicsit kevés volt rá az idő, de azért a verseny, az verseny — mondja, s nyom­ban hozzáteszi: — Azt kaptam az iskolától, amit vártam. Képzetten — Amikor a gyárak kérésére az iskola profilváltást határo,- zott el, az volt a szándékunk, hogy jól képzett szakembere­ket küldjünk a termelő-irá­nyító munkakörökbe. Az el­múlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon sok irányú itt a továbbtanulás lehetősége. Ha a Kandó Kálmán főis­kolára jelentkezik valaki, óriá­si előnnyel indul a gimnazis­tákkal szemben. De más to­vábbképzési* lehetőségek özöne is kínálkozik. Egyrészt a mun­ka mellett is lehet tovább ta­nulni felsőbb szinten, specia­lizálódni, másrészt a Műszaki Egyetem, Pécs, Győr iskolái is képeznek elektromérnököket — mondja Erőss Sándor. A Lőwy Sándor Szakközép- iskola folytatja az elektromű­szerészek képzését. Az ország­ban egyedül ez a középiskola nyújtja ezt a lehetőséget. 2607 Vác, Pf: 32 Másfél éve nem történt semmi! A Beloiannisz utca elején körülbelül másfél éve bontot­ták le az ÁFÉSZ volt irodáját. Azóta a kocsiútig elkerítették a területet. A gyalogos közle­kedés az úttesten zajlik, élet- veszélyes körülmények között Az utca lakói nevében kér­jük, hogy a járdát haladékta­lanul szabadítsák fel, amíg áz építkezés nem kezdődik el. A kerítést pedig helyezzék az üres telek szélére, a házsor­ral egyvonalba. « A veszélyes közlekedéstől etekinitve, botrányosan néz ki az elkerített rész belülről, amit szeméttárolónak hasz­nálnak. A most meginduló idegen­forgalom szempontjából sem mindegy, hogy a város e leg­forgalmasabb része milyen ké­pet mutat az. erre járóknak. Lengyel Jánosné Vác, Beloiannisz u. 21. Váci naptár A gyár államosítása 1948. március 26-án államo­sították a város legnagyobb üzemét, a Váci Kötöttárugyá­rat. A gyár 1889-ben költözött Budapestről Vácra az Alma, ma Barabás Miklós utcába. Vezetői néhány év után a vá­rosi tanácstól új gyáruk fel­építésére kértek területet, ezt a mai helyén jelölték ki, s egy év után már álltak az épüle­tek. A munkaidő 14 óra, a ke­reset ötven krajcár volt, mi­közben a gyár részvényesei meggazdagodtak. Az első sztrájk 1903-ban robbant ki, a város történeté­ben harmadik megmozdulás­ként. Két év múltán ismét sztrájkoltak a munkások. A Tanácsköztársaság alatt ők vették át a gyár vezetését. A 133 nap után a munkaidőt is­mét felemeltéit, az órabért csökkentették. A gyermekek, nők munkaideje is tíz »óra lett, egy munkásnő havi fizetése 100 pengő, az igazgató fizeté­se kettőezer pengő volt. 1934-ben a gazdasági válság évében a vezetők elhatározták a vállalat felszámolását és minden dolgozónak felmond­tak. A megye vezetői, újabb sztrájktól, munkásmozgalmi megmozdulásoktól félve, uta­sítást adtak a termelés folyta­tására. 1942-ben magántőkéseknek adták el a gyárat. Az új tu­lajdonos korszerű gépeket szer­zett be, melyeket 1944-ben német utasításra leszereltek és Németországba szállították. Csak 1947. júliusában kerültek vissza. A vállalatot 1948-ban államo­sították. Ekkor változott meg a „szövőgyár” elnevezés. Az államosítás után az első év termelési eredménye orszá­gosan is kiemelkedő volt. Gá­bor József, városunk szülötte, az ideiglenes nemzeti kormány minisztere igazgatása alatt 1949-ben kapta meg először az élüzem címet. Mészáros Gyula ISSN 0133-7738 (Vaut Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom