Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

M-täf U » NAGYKOROS! xJtiiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1981. MÁRCIUS 25., SZERDA Újjá kell szervezni a bizottságot Több új munkahely a városban Szemléletváltozásra van szükség Néhány héttel ezelőtt ír­tunk arról, hogy a városi ta­nács testületé egyik ülésének napirendjére tűzi majd a csök­kent munkaképességűek fog- lalkoztatásánkk az ügyét. Ezt az ülését azóta megtartotta a városi tanács, sőt már eltelt néhány nap is, mely alkalmat teremtett arra, hogy a tanács­ülés vitájának visszhangját is megismerjük. Ez utóbbinak hozzávetőlegesen az a lénye­ge, hogy valóban többet kell foglalkozni a rehabilitációra szorultak megfelelő munkába való állításával. Képességek szerint A közvélemény némiképp szigorúbban is fogalmaz, mint a városi tanács, amikor kerek­perec kimondja, hogy a rok­kant nyugdíjazás alighanem egyike a legrosszabb megoldá­soknak. A nagykőrösiek ugyan­is ismeretségi körükben köz­vetlenül tapasztalják, hogy a fiatal rokkantnyugdíjasak kö­zött, nem lévén elfoglaltságuk, mind több az alkoholista, vagy általában az élettel teljesen meghasonlott ember. Ezt elkerülendő kellene gya­rapítani az olyan ■ munkahe­lyek számát, melyeken a csök­kent munkaképességű ember munkaereje kihasználható. Csakis az ilyen, a képességek­hez szabott munka adhat ér­telmet az életnek, s vezetheti vissza a rokkantat, az orvosi intézeti kezelés megszűnése után a' társadalomba. Termelő foglalkozás Nagyon szerencsés esettel ál­lunk szemben, hiszen arról van szó, hogy a közvélemény nem­csak helyesli a tanács vélemé­nyét, hanem valójában egysé­gességével kényszeríti is a munkahelyeket és a tanácsi határozatok végrehajtásában illetékeseket a gondok megol­dására. Egyébiránt a városi tanács testületé azt határozta el, hogy a városi tanács vb egészségügyi osztálya mellett működő rehabilitációs bizott­ságot újjá kell szervezni, te­vékenységét rendszeressé kell tenni. A további határozat szerint a városi tanács vb munkaügyi csoportjának össze kell han­golni a bedolgozási lehetősége­ket a felmerült igényekkel. A határozat megjegyzi, hogy nemcsak az olyannyira elter­jedt varrásról lehet szó, ha­nem más, bedolgozási lehető­ségeiket is ' fel ” kell' kutátnt, melyek egyaránt adhatnak munkát férfiaknak és nőknek. A szakigazgatási szerv ilyen Kocsér! rendezvény Képzőművészeti kiállítás A színek kedves összhatása A kocsériak most is szere­tettel emlékeznek dr. Pólus Károly nyugalmazott orvos­ra, aki két évtizedet töltött a községben. Szeretettel gondol­nak az orvos már elhunyt fe­leségére is, aki mindig ked.- vesen fogadta a betegeket, s jó kapcsolatot tartott fenn a kocsériakkal. és megmutatta nekik művészi festményeit, melyeket nagy buzgalommal készített. Most, a tavaszi kultúrprog- ram összeállítása során, a ko­csériak megkérték dr. Pólus Károly orvost, nyújtson tá­mogatást ahhoz, hogy a köz­ségben kiállítást tartsanak fe­lesége szép festményeiből. A kérésnek Kocsér egykori nép­szerű orvosa nemcsak eleget tett, hanem felkérte a család rokonát, Gábor Emil festőmű­vészt is, hogy küldjön képeket a kocséri kiállításra, melyet a községi pártbizottság székhá­zában rendeztek meg. A kiállítást nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Csukás István, a Gábor Áron általá­nos iskola igazgatója. A pom­pás festmények megtekinté­sét, a ceglédi művelődési központ két kedves gitárosá­nak szereplésével még élveze­tesebbé tette. Dr. Pólus Károlyné festmé­nyein meglátszik, hogy a Képzőművészeti Főiskolában Glatz Oszkár nagy magyar festő- és grafikusművész ta­nítványa volt.1 Képeiben a színek kedves összhatása és a természet szépsége tükröződik. Kiemelkedik a Nagyapám cí­mű alkotása és élethűek a ko­cséri tanyavilágról festett ké­pei. Gábor' Emil * festőművész festményeit szinte az egész ország ismeri, főleg szépen ki­dolgozott szentendrei, balato­ni és más tájképei, virág- és egyéb csendéletei tűnnek ki. Budapest mellett Győrött, Sopronban, Pécsett, s számos más helyen rendezett már nagy sikerű kiállításokat. A kocséri kiállításon már több képe elkelt. Dr. Pólus Károly­né képei nem eladók. A több mint 40 szép képet bemutató kiállítás, április 5-ig lesz nyitva. Kopa László irányú, tevékenységét jól segít­heti a mozgássérültek városi egyesületének az a mostáni fel­mérése, melyből kitudódik, hogy az egyesületi tagok közül hányán vállalnának munkát. A városi tanács testületének alighanem legfontosabb hatá­rozata az, amely szerint a vál­lalatoknak korszerűbb szemlé­letet kialakítva kell felmérni a rehabilitációs munkaköröket. Példának okáért úgy, ahogy ezt eddig a konzervgyárban is tették. E korszerű szemlélet legfontosabb ismérve az, hogy a rehabilitálásra szorulókat rte csak portásként, éjjeliőrként, kertészként vagy telefonkeze­lőként alkalmazzák. A mozgássérültek többsége ugyanis rendszerint alkalmas valamiféle termelő foglalko­zásra is. Magyarán szólva szó sincs arról, hogy akinek vala­milyen oknál fogvá csökken a munkaképessége, az a továb­biakban csak improduktív mun­kaerőként vehető számításba Fontos határozatok Ennek a korszerű szemlé­letnek a kialakítására azért is szükség van, mert. a • hagyo­mányos értelemben vett reha­bilitációs munkahelyek túlnyo­mó többségét már betöltötték az arra rászorulókkal, viszont a rehabilitálandók száma to­vább gyarapszik. Mindenkép­pen szükség van hát új mun­kalehetőségek megteremtésére. A hagyományos keretek kö­zött pedig erre nincs mód. A városi tanács testületé az egészségügyi és szociális bi­zottság gondos és minden di­cséretet megérdemlő felméré­se alapján vitatta meg a té­mát. E tanulmánynak is beillő jelentésből pontos képet kap­hatott a rehabilitáció helyzeté­ről. Ennek tudható be, hogy a nehézségek felszámolásához szükséges legfontosabb hatá rozatokat hozhatta meg. Re­mélhetőleg ezek nemcsak a közvéleményt nyugtatják meg, hanem valóban javítanak is a mozgássérültek helyzetén. F. P. _________________«__________________ Vé sőt, kalapácsot szorít a markában egy hallgatag, töp­rengő ember. Tekintete való- színűtlenül világos, gyerme­kien kék. Bölcs nyugalommal, begyakorlott, megszokott moz­dulattal faragja, darabolja a fát. A messzi múltban kalan­dozva, akadozva beszélni kezd. — Pozsgai Istvánnak hívnak, 1892-ben születtem Nagykőrö­sön *- mondja. — Öt évig ács- tanonc voltam. A mesterem­nek kőműves, ács, kőfaragó és épületszobrász vizsgája volt. Reggel 5—6 órára mentünk a munkába, s este 6—7 óráig dol­goztunk. A mesterünk szigorú volt hozzánk, de meg kell hagyni, magával szemben is az volt. Csak a munkának élt. — Amikor a mesterem meghalt, új mester után kellett néznem. Dolgoztam én sokfelé. Végez­tem kőműves-, ácsmunkát, mi­kor mit hozott a szükség. Ren­geteg kerítést, meg kiskaput csináltam. A fejfákat rendsze­rint télen faragtuk. Mindennap meg kellett lenni egynek. A mesterek maguk nem foglal­koztak faragással, ez a segé­dek. tanoncok dolga volt. A két végét kidolgozták — A fejfa alakja sablon sze­rint kevés változattal ugyan­csak egyforma volt. A gombos fejfákat ismerjük igazán mi körösiek. A díszítésben meg a méretnagyságban volt a kü­lönbség. Azért akadt más for­májú is. — A díszítésről, a betűmet­szésről ismertük meg melyik, kinek a keze munkája. A mo­nogramja annak került rá úgy földmagasságban, aki a dí szítást rávágta. — A díszítés attól függött, kinek készült. Leánynak mar­garéta, házasnak galamb, öre- gebbjének hajlott leveles ág, páros .virágleveles ág, szomo- rúfűzág, elfogyó nap vagy gyertyaszál, letört virágszál. A másik mintáját levenni nem volt tisztességes dolog. Nem is használtuk, legfeljebb, ha már nem éjt a mester , és kihalt a műhely. — Volt olyan is, aki maga hozta a faanyagot. Az ára attól függött, milyen hosszú, meg milyen vastag, mennyi dísz, meg milyen hosszú szöveg van rajta. Akácfából és tölgyfából faragtuk a fej fákat. — A katolikus temetőbe sír­keresztfát, olyan 150 cm-eseket faragtunk. A függőlegest, főleg a hegyét úgy csináltuk, mint a reformátusénak. A vízszin­tesnek meg mind a két végét kidolgoztuk úgy, hogy végül is három keresztet képezett. — Később divatba jött a gránit, a márvány. Ezek kiszorították a fát. Egy hét múlva elkészül — Az utóbbi harminc évben nem csináltam csak két fej fát. Most próbálgatom ezt, de eh­hez még idő kell, mert elszok­tam tőle, a károm sem enge­delmeskedik már ahogyan sze­retném, úgy egy hét múlva már kész lesz, akkor nézzék majd meg. — Tervezem, hogy meg­nézem az Arany Janos Mú­zeumban a fejfakiállítást. Molnár Elekné Ma: Jogi tanácsadás Ma, szerdán délután 4 óra kor ingyenes jogi tanácsadás lesz a Hazafias Népfront váro­si irodájában, a Dalmady Győző utca 5 szám alatt. Vállalati gazdálkodás Közgazdasági szabályozók A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság városi szervezete, a Nagykőrösi Kon­zervgyár és a MÉTE üzemi csoportja március 27-én, pén­teken délután 2 órakor a konzervgyár bemutatótermé­ben közgazdasági szakülést tart. A tanácskozáson Folkmá- yer Tibor, az Országos Veze­tőképző Központ oktatási igaz­gatója tart előadást A közgaz­dasági szabályozó rendszer ha­tása a vállalati gazdálkodási magatartásra címmel. SPORT —SPORT —SPORT — SPORT —SPORT A modellezők közgyűlésén Két javaslatot fogadtak el A modellezők kifüggesztett emblémája, a minősítési szin­tek táblázata és az 1981. évi versenynaptár fogadta a váro­si MHSZ-bázis oktatótermé­ben az MHSZ Nk. Kinizsi Modellező Klub közgyűlésé­nek résztvevőit. Részt vett ezen Réthy József, az MHSZ városi titkára is. Székelyhídi József klubtitkár köszöntötte a jelenlevőket, majd beszá­molt a legutóbbi időszakban történtekről és a közeljövő terveiről. A körösi modellezőklub 1980-ban harmadik lett a me­gyében. A 42 tag közül 26 igazolt és 26 minősített is: egy-egy II. és III., hét IV. osztályú, nyolc ifjúsági ezüst­ös kilenc bronzjelvényes. Repülő- és autómodelle­zésben 8—8, a hajósoknál 10 minősítés érvényes. A több napos országos baj­nokságok időtartama takaré­kossági szempontok miatt csökken a jövőben, s e célt szolgálja i szakosítás-Tie. 18 éves korhatárig a körösi szakosztályban 20 fő volt ér­tékelhető az 1980-as évi eredmények alapján. A 28 egyéni pontot elért Tarcsi Zoltán, a 27 pontos ifj. Bertók László és a 18 pontos Czira Ferenc — akik több kategó­riabeli szereplésüknek köszön­hetik sikerüket — tárgyjuta­lomban részesültek. A felnőt­teknél Bertók László (27), ifj. Székelyhídi József (26) és Székelyhídi József (22 pont) kapott elismerést. 1981-ben megyei modellező válogatott keretet jelölnek ki, akik központilag esetenként névre szóló anyagellátásban részesülnek és formaruhát is kapnak. Ebben az évben új kategóriában: ' túrahajós és kezdőknek rádiós repülőmo­dellezésben is lesz verseny. A megye tovább fokozza a félkész anyag biztosí­tását. Felüdülés és kikapcsolódás Kézimunkázó asszonyok klubja A művelődési központ egyik emeleti szobája kéthetenként, délután 5—6 óráig megtelik szorgos kezű, rendkívül lelkes asszonyokkal. Ök valameny- nyien a kézimunkaklub tag­jai. Beteg lett Legutóbb is, kellemesen me­leg szobában, az asztalt körül­ülve hímeztek. Közben meg-, megálltak, s dicsérték Körösi Balázsné remekét, a filcre hímzett matyó mintákat, mely csodálatos keretbe foglalt egy kerek tükröt. Valóban, nagyon szép, ízlé­ses és igényes munka volt. — Nagyon szeretek kézi­munkázni. Már 15 éves ko­romban is kedvemet leltem 1 benne — mondja Körösi Ba­lázsné. — Nálunk otthon a családban mindenki ügyes ke­zű volt. Az édesanyám pél­dául csodálatosan horgolt. Az­óta persze sok évtized telt el, de a szép kézimunkák iránti szeretetem megmaradt. Most Lengyel Györgyi: Ki­rály llus és a kalocsai népmű­vészet mesterei című köny­véből a holdfényes, margitvi- rágos nfintát hímezem ki. A klubban jól negvagyunk az asszonyokkal'Szeretek idejár­ni, felüdülést, kikapcsolódást hoznak neken a foglalkozá­sok. — Én is fiatal lány korom óta kézimunkázom — kapcso­lódik a beszélgetésbe Dóri Miklósné. — A múltkorában 3 alkalommal elmaradtam, de mondhatom, egészen lelki be­teg lettem emiatt, örömmel és r szívesen hímzek, hogy azután gyönyörködhessem a kész munkában. Keresztszemes — Korábban is hímeztem, de főként csak a saját elkép­zeléseim szerint — mondja Szénái Ferencné. — Mióta a klubba járok, sokat tanultam. Megismertem az eredeti szín­összeállításokat, öltéstechniká­kat. Gyakran alig akaródzik abbahagyni a hímzést. Most születésnapi ajándéknak egy kalocsai térítőt készítek. — Mióta nyugdíjas lettem, újra elkezdtem' kézimunkázni — magyarázza Varga Ferenc­né. — Szeretek a klubba járni. Előfordul, hogy a munkánkhoz szükséges anyagot nem tudjuk helyben beszerezni. Olyankor egyik-másik tagunk más ■ vi­dékről ellát bennünket. Bár­merre járok az országban, a kiállításokat mindig megnézem, mert sokat tanulok belőlük. Jelen pillanatban beregi ke­resztszemes mintát varrók. Kökény Elekné karádi, úri és ó-kalocsai hímzése is szép. Palóc mintát és ó-kalocsait varr Podhorszki Ferencné. öreg-matyót, színes kalocsait és furtai mintát hímez Varga Kálmánná. Gulácsi Ambrusné furtait. karádit és színes ka-i locsait, Országji Ferencné pe­dig ugyancsak színes kalo­csait és furtait varr. Nyíri Lajosné, a klub vezetője szentistváni vizitke mintát hímzett lenvászonra, piros és kék gyapjúfonállal. Bemutató Az egy óra hamar els^ladt, a klubtagok legnagyobb bána­tára. Hiszen lelkesen és nagy igyekezettel készülnek a kézi­munka-bemutatóra, melyet a foglalkozások ideje alatt ké­szített munkákból rendeznek meg májusban. K. K. Négyféle modellre készítenek ilyen anyagot. Érdekesség még, hogy megyei bemutató csoportot kívánnak létrehozni, akik nagyobb eseményeken is szerepelnek majd (a körö­siek négy ilyenen voltak 1980-ban). A versenynaptár ismertetése után arról szólt a klubtitkár, hogy 1982-ben lesz 25 éves klubjuk, s arra ké­szülnek, többek között kiállí­tás szervezésével ,is. Az anyagok beszerzése egy­re nehezebb. Az országos és a megyei támogatás nem nő. A réteges lemezt például csak valutáért lehet beszerezni. Jobban be kell osztani a pénzt. Két javaslatot elfogad­tak a jelenlevők: az ifjúsá­giak havi tagdíjának emelését, valamint azt, hogy aki a jö­vőben aranyszintet teljesít, annak a következő évben nem kell tagdíjat fizetni. Úgy néz ki, hogy bővül a klub technikai felszerelése, most már csak a küzdőszellemen kell javítani. Sakkhírek Nk. TRAKIS—Nyársapát község 16-4. Az Arany János Művelődési Központban ját­szották 10 párral, 2X10 per­ces játékidővel, a kétfordulós barátságos sakk-csapatmérkő- zést. Gyömrőn rendezték a kise­gítő iskolások megyei sakk­versenyét. Rövid játékidejű játszmák után a nagykőrösi Maráczi Péter 2 ponttal a 12. helyen végzett. Március 24-től kedden és pénteken esténként 17.30-tól lesz a művelődési ház eme­leti 24-es szobájában a TRAKIS Kupa egyéni sakk­verseny. A rendezők a nem igazolt sakkozókat is szeretet­tel várják a vetélkedőre. Ne­vezés a helyszínen. Mai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15.30: Nk. Kinizsi—Karatetétien SE, MNK-mérkőzés. S. Z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor. Jean Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete. Jókai-bérlet. Moziműsor Ellopták Jupiter fenekét. Színes, francia filmvígjáték. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? Színes, magyar mesefilmsorozat, fél 4-kor. Az oroszlán ugrani készül. Magyar bűnügyi filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133 - ?70b (Nhívk a? r'** Hírlap) t Divatba jött a gránit Díszítés és betűmetszés A mesterek maguk foglalkoztak a faragással

Next

/
Oldalképek
Tartalom