Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

%/ü’Am 1981. MÁRCIUS 3., KEDD FELVÉTELI - MÁSKÉNT Hatvan pont, hat tantárgyból A következő években meg­változik az egyetemi-főisko­lai felvételi rendszer — jelen­tették be tegnap a Művelődési Minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón. , Herman József, az egyetemi és főiskolai főosztály vezetője elmondotta: — Elsősorban tartalmi és nem formai módosításról van szó. Ismeretes, hogy 1982—83- ra a fakultatív oktatás rend­szere miatt eleve változtatni kellett volna az egyetem i- főiskolai felvételiken, s az is köztudoott, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kö­zött gyakorta akad olyan, aki­nek általános műveltsége, kom­munikációs készsége nem felel meg egy leendő értelmiségitől elvárhatónak. A korábbi rendszer hibája volt, hogy a főiskolai-egye­temi továbbtanuláshoz csak a két felvételi tárgy tanulására ösztönzött. Ugyancsak gondot okozott, hogy míg a középiskolások több mint ötven százaléka szakkö­zépiskolába járt, a felsőoktatá­si intézményekbe jutók között arányuk csupán 20—25 száza­lékot tett ki. Ezek után a lényegről: a si­keres érettségi vizsga csupán előfelvétele lesz az egyetemi- főiskolai felvételnek, osztály­zatait nem veszik figyelembe a változás életbe lépése után. Viszont o középiskolából vitt pontok a korábbi két tantárgy helyett hat tantárgy köréből kerülnek ki. A gimnáziumokban a ma­gyar nyelv és irodalom (nem­zetiségi középiskoláknál e he­lyet a nemzetiségi nyelv) har­madik és negyedik év végi osztályzatán kívül a matemati­ka, a történelem, az idegen nyelv és a fizika jegyei számí­tanak, s hatodikként a tanuló által szabadon választható négy tárgy egyikének osztály­zatai. Ezek a biológia, a máso­dik idegen nyelv, a kémia és a földrajz. A szakközépiskoláknál a hat jegy közül csupán három kö­telező, a közismereti tárgyaké — a magyaré, a matematikáé és a történelemé — a másik há­rom tárgy a szakközépiskola jellegétől függően változhat. — Mindezek nyomán tech­nikai módosítás is szükségelte­tik: a középiskolából a koráb­bi legfeljebb tíz helyett hatvan pontot vihetnek a diákok a fel­vételire, s ott újabb hatvanat szerezhetnek: a két felvételi tárgy négy vizsgáján egyenként 15—15-öt. Az új felvételi rendszer ál- talánoos bevezetése 1983-tól várható. A Gyökerek című filmso­rozatot nálunk is sikerrel su­gározta a televízió. Az itteni érdeklődés persze — ha hin­ni lehet a híradásoknak — csak halvány mása annak, amilyennel az amerikai né­gerek fogadták -a múltjukról, őseik életéről szóló történe­tet. A híradás azonban ak­kor is érdekes, ha nem mű­vészi eszközökkel történő be­mutatásról van szó, hanem egyszerű dokumentumokról, hétköznapi emberek vissza­emlékezéseiről. A példát csak azért emlí­tem, hogy a honismereti, helytörténeti munka fontos­ságát illusztráljam — s így annak a tevékenységnek a je­lentőségét is, amelyet a szű­kebben értelmezett szülőföld megismertetéséért a Hazafias Népfront köré tömörülő lel­kes, hivatásos és amatőr ku­tatók, szervezők végeznek. S azért időszerű éppen most be­szélni a közös cselekvés szük­ségességéről, mert a közel­múltban szerveződött, alakult újjá a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának honismereti, helytörténeti bi­zottsága, s éppen ezekben a napokban dolgozza ki éves munkatervét, és a következő öt évre szóló programját. Mi jellemzi a terveket? Alapvetően az, hogy a bizott­ság a honismereti munka egészét kívánja támogatni. Eh­hez az elmúlt években ki­alakultak a feltételek: nőtt a ni úzeumbarát körök száma, megalakult a történész mu­zeológusok megyei munkacso­portja, gazdagodtak a honis­mereti munka lehetőségei a megyei művelődési központ­ban, fejlődött a kromnairó mozgalom, s a megyei levél­tár, múzeum, művelődési köz­pont és könyvtár mellett tár­sadalmi szervek is bekapcso­lódtak a munkába. Az utób­bi eredményt az is bizonyítja, hogy az újjáalakult bizott­ság nan — amelynek elnöke dr. Lakatos Ernő, ügyvezető titkára Egey Tibor, a megyei levéltár igazgatója, illetve igazgatóhelyettese — helyet kapott a megyei pártbizottság, tanács, PMKK, TESZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV, • megyei KISZ-bizottság, SZMT, TIT, a megyei Pedagógus Tovább­képző Intézet, az Idegenfor­galmi Hivatal, s • az úttörő­szövetség képviselője. E mozgalmi munka — szö­gezték le az alakuló ülésen a hazafias nevelés igen fontos eszköze. A mozgalom széle­sítése azt is jelenti, hogy minden szakkérdésnek a meg­felelő intézményekhez kell tartoznia, s hogy a bizottsá­gi ülések között a munkát szűkebb körű munkabizottsá­gok irányítják. Az eredmé­nyességet a mozgalom jelen­legi helyzetéről készült fel­mérések hasznosításával is fokozni lehet. Ezt a munkát, több száz kérdőív segítségé­vel, a PMKK már megkezd­te, s a honismereti bizottság hamarosan újabb részterüle­teket vizsgál meg. A felméré­sekhez szorosan kapcsolódik a mozgalom társadalmi mun­kásainál képzése, továbbkép­MŰVÉSZETI FŐISKOLÁSOK TALÁLKOZÓJA Mottó: A mi közönségünk Immár 'hagyománnyá vált, hogy a művészeti főiskolák hallgatói kétévenként talál­kozót rendeznek a KISZ Köz­ponti Bizottságának támoga­tásával. Az idei, szentendrei találkozóra — amelynek ope­rativ bizottsága tegnap dél­után tanácskozott a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtárban — május 2—4. között kerül sor. Az esemény­sorozat megszervezésének cél­ja, hogy még intenzivebbé váljon a főiskolák közötti együttműködés, hogy elmé­lyüljön a kapcsolat az alko­tók és befogadók között. Ép­pen ezért az idei találkozót A mi közönségünk mottóval rendezik meg az Állami Artis­taképző. Intézet, az Állami Balettintézet, a Magyar Ipar­művészeti Főiskola, a Ma­gyar Képzőművészeti Főisko­la. a Liszt Ferenc Zenémű­vészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeinek rész­vételével. Bár a találkozó három nap­ját A mi közönségünk eszmé­je eleve szerves egységgé te­szi, a szervezők arra töre­kednek, hogy egy-egy nap külön-külön is önálló egészet alkosson. Az első napon ke­rül sor az ünnepélyes meg­nyitóra, s a különböző kiállí­tások megnyitójára, bemutató­kat, előadásokat tartanak. A második nap a szélesebb kö­rű közönségé lesz. Vizsgaelö- adásokat tartanak a művelő­dési központban, vizsgafilmet vetítenek, a Templom téren vásárt rendeznek, sor kerül komoly- és könnyűzenei hang­versenyre, lézerbemutatóra, s a nap tábortüzes, ökörsütéses karnevállal zárul. A találko­zó utolsó napja szakmái jel­legű lesz; folytatódnak a vizsgaelőadások, a főiskolások műteremlátogatásokon vesz­nek részt, szakmai bemutató­kat tartanak. Az említett helyszínek mel­lett a főiskolások szinte az egész várost belakjék — ez őket segíti, hogy minél job­ban megismerjék az inspiráló légkörű városkát. A nagykö­zönség viszont a bemutatókon, s a tervezett, a főiskolák éle­tét bemutató kiadványon ke­resztül művésznevelésünk helyzetéről, színvonaláról kap­hat átfogó képet zése. Ennek elősegítésére kü­lönböző módszertani kiadvá­nyok megjelentetése vagy — mert, jó néhány színvonalas anyag jelent meg, de régien el is fogyott — újranyomása. A publikációs lehetőségek ki­bővülését segíti elő, hogy a Pest megyei könyvtáros cí­mű kiadvány profilja átala­kul, s hogy a fontosabb írá­sok önállóan, kéziratként je­lennek majd meg. Az alakuló ülésen élénk vita kezdődött, s ez a terv- készítés időszakában ter­mészetszerűen folytatódik. Fel­vetődött a kérdés: hogyan le­hetne fokozottabban támasz­kodni az iskolai honismereti szakkörök munkájára, ho­gyan lehetne szaporítani a termelőszövetkezetek, üzemek történetét feldolgozó írásokat, növelni — a szükségletek sze­rint — a városi honismereti bizottságok számát? Egyetlen dologban azonban nem volt, nem is lehetett vita:- a me­gyei honismereti munkát nem kell új mederbe terelni, hi­szen a számadatok (47 hon­ismereti, 45 gyűjtőkör, másfél évtized alatt elkészült 782 krónika) eddig is eredményes munkáról beszélnek. Jobban ki lehet viszont használni a mozgalomban rej­lő energiákat — s erre irá­nyulnak az újjáalakult bi­zottság célkitűzései. Ezt olyan konkrét lehetőségek is jelzik, amelyeket például a MÉSZÖV elnöksége már ki is használt: az évente meghirdetett króni­kaíró, helytörténeti pályázat keretében, a SZÖVOSZ IX. kongresszusa alkalmából a szövetkezetek történetének fel­dolgozására, visszaemlékezések gyűjtésére helytörténeti pá­lyázatot hirdetett. Ez a kez­deményezés jól jelzi az együtt­működés lehetőségeit, példa le­het más szervek, intézmények számára is. P. Szabó Ernő KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Művészi azonosulás a világgal Az helyes, hogy a toki Egyet­értés Tsz művelődési háza olyan országos hírű grafikust lát ven­dégül, mint Gross Arnold. Az is helyes, hogy Gross Arnold, aki nemzetközileg ismert alko­tó, elfogadja a meghívást. Regi és új művekkel: madaras met­szeteivel, Jan Eyck emlékezé­sével, rá annyira jellemző já- tékvoraaíávail és a Kiskará­csony lappal. Most is, itt is bi­zonyította kivételes képességét, eredeti tehetségét. Társakkal együtt Az is példás, hogy társakat választott magának, Gross Gao- riellát, Surányi Verát, Turk Istvánt, akik apró állatfigurák­kal, ékszerekkel társultak a grafikai anyaghoz. Van is vonzása a tárlatnak, hiszen a környék iskolásai és felnőtt tárlatlátogatói mellett Pestről is többen érkeztek a művek megtekintésére, így Ber­ki Viola festőművész is: Csupán egy kifogásunk akad, de az komoly. Az, hogy mél­tatlanul nincs semmi eligazí­tás a nyitvatartásról, nincs pla­kát, nincs semmi információ a művek szerzőségéről, elméről. Mindez átmeneti megtorpanás, de nem mehetünk el mellette. A toki művelődési ház találja meg a formát is jeles prog­ramjaihoz. Nem kompromisszum A Franciországból repatriált festő, Jóláthy Attila a Volga Szálló és a Halászbástya után a Kőbányai Pataky István Mű­velődési Házban és Érden mu­tatkozott be új alkotásaival. Érdekes művész, méltó a figye­lemre. Op art-áb'rázolások e művek, festménnyé alakított plasztikai Griber Margit: Fák Jóláthy Attila: Vetülctek gondolatok, térproblémák sík- oan kifejezve. Hogyan néz ki a Világ és a festészet Vasarely törekvései, sikeres debütálása után, erről ad számot Jóláthy Attila. Sza­turnusz, Athén, Knosszosz, vál­tozatok a sejt belső látványára, Moloch, Súlytalanság, találko­zás, hajnal — ez művészetének határtalan határa, problemati­kája. Az eszme erejét fokozza a fogalmazás tiszta hangzása, korunk kérdései, emberi múl­tunk a színek kristályos örö­mével jelennek meg. Sokszor feledtetve a fájdalmat is, a ka­tasztrófákat, az élet ki nem ik­tatható drámáját. Hivatása, hogy feledteti. Mindez küldetés, nem kompro­misszum. Hivatásának közkatonája Maupassant írta Flaubertről: Élete az irodalom volt. Gráber Margit tettei, adatai a festé­szettel kapcsolatosaik. Hivatá­sának közkatonája, parancsno­ka egyben. Életének minden megrázkódtatását új művekkel heverte ki üldöztetésre, értet­lenségre a képek harmóniájá­val válaszolt. Kernstok Károlynál és Ivd- nyi Grünwald Bélánál tanult, Perlrott Csaba Vilmos félesége lett, Nagybánya és a Nyolcak ugyanúgy hatottak rá, mint a párizsi évek és Kassák, Uitz köre. Képei szerepeltek Buda­pest, Párizs, München, Pozsony kiállítótermeiben, 1948 óta dol­gozik a szentendrei művészte­lepen. Tasnádi Attila és Ury Ibolya is úgy jellemzi temié- szetelvű művészetét, mely mindig hűséges a tradícióhoz és a festői etikához. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy értékei ebben a tradicióválla- lásban soha nem konzerválód­nak, hanem friss megújulás jel­lemzi — változás az állandó­ságon belül. Mindig éppen annyi elemet használ, amennyi szükséges. Nem a maga, hanem a mű igé­nyei szerint fest. Tud azono­sulni a világ jó és szép részei­vel, ezért oly rebbent a Kislányt ; olyan zilált a novemberi kert. A kiállítás külön öröme, hogy ezúttal csak a pasztellképekből és szénrajzokból válogatott a szerző, s főleg legújabb mun­káit. Hozzáteszem, hogy az utolsónak, 1980-ból datált Li­liomok külön remeklést jelen­tenek a virágokból, szentendrei utcákból összeállított képsor összhangzattanában. Kiállítása március 12-ig te­kinthető meg a csepeli iskola- galériában. Losonci Miklós HÁROM SZÍNHELYEN Diáknapi versenyek Három színhelyen tartották meg az idei diáknapok Pest megyei rendezvényeit. Vácott, az Állami Zeneis­TV-FIGYELŐ Angyalok. Egyszer már köz­readtuk itt Heltai Jenőnek, ennek a manapság oly mél­tatlanul keveset emlegetett költőnek, írónak, színházi szakembernek híres versso­rait, amelyek a vidítás kín­jairól szólnak. Mégpedig emí- gyen: „A humorista olyan ember, / Ki humorizál szak­értelemmel. / Fején kalappal vagy anélkül, / Humorizál, míg belekékül. / Fején anél­kül vagy kalappal, / Humori­zál ő éjjel-nappal. / Mindig van élce, adomája, / Jaj iste­nem, be ronda pálya." Hát, így szól ez a szakmai kesergő, amelynek máig tartó érvényességéről mindazok meggyőződhettek, akik tv-ké- szülékeik előtt töltötték el péntek estéjüknek egy igen­csak kínos emlékezetű bő fél­óráját. Ekkor került ugyanis a képernyőre Bedő István ko­médiája (?), s ekkor kellett kinek-kinék tapasztalnia, hogy mindazon mai humoris­ták, akik e Vannak még an­gyalok című históriát olyan­nak vélték, miszerint az — a mégoly kiváló színészek előadásában is — egyáltalán megeleveníthető, mekkorát, de mekkorát tévedtek. Hogy s mint történt ez a legújabb melléfogás, nem tud­ni. Ám az nagy sebesen nyil­vánvalóvá vált, hogy e sze­rencsére rövid ideig bosszantó sztoricska tényleg híjával van mindannak, ami egyrészt ma­gát az eltartásos lakásszerzés­re vonatkozó, jogviszonyt a legelmosódottabb ábrázatában is megidézze, másrészt pedig az, hogy csupán a helyzetko­mikum erőltetésével aligha le­het mosolyokat kicsikarni. Dunakeszi. Sokkalta kedve­sebb perceket szerezhetett a Pest megyei — s persze nem csak e szűkebb országrészben élő — nézőknek az a rövid­ke riport, amely a szombat esti híradóban tűnt fel. Mint az előfizetők emlékez­hetnek rá, a Dunakeszin újabban rendszeresített idős­kori gondozást ismertette ez a jelentés. Mármint azt, hogy e fővároshoz közeli helységben bevezették a hetes ellátást: hétfőtől egészen szombatig együtt tartják ott a rászoruló­kat. S nem csak együtt tart­ják. de példásan el is látják, vizsgálják, gyógyítják őket — mindenféleképp 'törődnek ve­lük. Egy ilyen — kollégium- vágy még inkább penziószerű — öregek otthona valóságos jótétemény a rászorulóknak. Az együttérző nézőknek pedig valóságos bizonyíték arra, hogy milyen újabb és újabb gesztusok megtételére képes a segítő kéz. Akácz László kola hangversenytermében r szólózenei bemutatóra került sor. A résztvevők, a zongora, a fuvola, az orgona, a citera és' a xilofon hangszerek fia­tal szakértői a klasszikus és a modem zeneirodalom legszebb műveit szólaltatták meg. A zsűri döntése alapján hat szó­lózenész és együttes került az országos diáknapok legjobbjai közé. Cegléd két rendezvény házi­gazdája volt: a Kossuth Gim­názium dísztermében tartot­ták meg a képző- és iparmű­vészeti bemutatót, míg az Er­kel Ferenc Állami Zeneiskola a hangszerszóló és kamara- együttesek területi döntőjének adott helyt. A képzőművészek versenyé­ben kiemelkedett a Fóti Gyer­mekváros és a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanulóinak teljesítménye. A zsűri, munkája alapján tíz résztvevőt javasolt a tavasszal Szegeden rendezendő országos kiállításra. A hangszerszólók és a ka­maraegyüttesek területi döntő­jéből meghívásos alapon ke­rülnek ki a résztvevők az or­szágos diáknapok egri találko­zójára. \ i 4 i SZÉLES KÖRŰ ÖSSZEFOGÁSSAL Feltárják a múlt értékeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom