Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
1981. MÁRCIUS 15., VASÁRNAP v/ÄW av Segítség az életkezdéshez Huszonkét szobányi biztonság Maszek gyerek. A Fóti Gyermekvárosban hallottam ez a kifejezést. Nem, nem a kisiparos, a kiskereskedő fiáról. lányáról van szó. Ki hát a masziek gyerek? Logikus: aki nem állami. Mármint állami gondozott. A család nélkül, gyermekotthonban nevelkedők szóhasználata indokolt Hiszen a maszek gyerek szellemi, érzelmi, anyagi háttere mindaz, amit egyetlen szóval családnak nevezünk. A nagyobb biztonság. Az édesszülők megértése, jótanácsai, segítése. Az ő gyereküknek járó — és csak neki kijáró — simogatás vagy szidás. A jutalomcsoki és a közös kirándulás. Az aggodalmuk, ha beteg a gyerek vagy ha bukásra áll matekból. Meghatottságuk, amikor ballagni indul, s amikor az anyakömywezető előtt áll. És persze az is, hogy apuka segít a házhoz téglát venni, festeni, anyuka pedig vigyáz a kicsire addig ... Elkezdtem fotózni Sok az esetleg, a talán, a ha ... — Talán felvesznek a zsámbéki tanítóképzőbe, ha nem, arckor óvónő leszek — így Király Ilona, a Fóti Gyermekváros lakója. — Pest környékén szeretnék letelepedni, jó lenne egy szolgálati hely, vagy szoba. Nem, munkásszálló vagy albérlet semmiképpen sem. A kötöttségek miatt. Saját lakás? Elkezdtem totózni, esetleg, ha nyerek... Az óvónői kezdőfizetés kétezer forint körüli, abból nehéz lenne egy lakásra elegendőt félretenni. Török László szintén idén hagyja el a Fóti Gyermekvárost, ő is 17 éves. — Én a Testnevelési Főiskolán szeretnék továbbtanult}!, usBg 1 nem sikerül, akikor a KÉV Metrónál, sofőrként. Ha felvesznek a főiskolára, kollégista leszek, s egy ideig nem kell gondolnom a lakásra. Ha meg nem, akkor marad a munkásszálló. Ügy tudom, a Metrónál több évi munka után segítenek lakást szerezni. Ötvenötezer forint kell hozzá. Ügy 15 ezer már ösz- saegyűlt, ment szerződést kötöttem a KÉV-vel, s az életkezdési segély is hasonló ösz- saegű. Így talán előbb-utóbb összejön a lakásra való. Csak azt nem tudom, mi lesz, ha elvégzem a főiskolát. Testnevelő tanár szeretnék lenni — valahol Pest tájékán. Csak két lehetőség — Magyarországon ma az a helyzet, hogy az állami gondozottak 18 éves korukig minden támogatást megkapnak, azután viszont hivatalosan semmit, csak a továbbtanulók — fog a szóba Kemenesi Tivadar, a Gyermekváros igazgatóhelyettese. — Tehát a segítség csak az önállósodásuk kezdetéig tart, s akkor egy összegben vehetik kézhez az életkezdést könnyítő 5—30 ezer forintos segélyt. Már ez is nagy vívmány, a segély ugyanis 3 esztendeje létezik csupán, korábban ez sem volt. — Az állami gondozottak sajnos nem tanulnak meg igazán gazdálkodni a pénzzel. Egy falusi gyerek, aki családban nevelkedik, részese a família minden ügyletének. Annak is, amikor takarékoskodni kell, annak is, amikor megveszik az új kocsit, a telket, a bútort. Ez az értelmi-érzelmi hatás a nevelőotthoniak életéből hiányzik. Talán ez az oka, hogy megesik: az állami gondozott fiatal éveken át félretett ösztöndíját sokszor egy hét alatt elkölti, ráadásul szükségtelen holmikra. — A gyermekvárosból kikerülő fiatalokra tehát csak két lehetőség vár, ha 18 évesen dolgozni kezdenek: a munkásszálló és az albérlet. Ilyen körülmények között viszont nehéz az életkezdés, a családalapítás. A többség pedig arra törekszik, hogy Fót közelében lakhasson, hiszen akkor közel a biztonság, a Gyermekváros... Az elmúlt negyedszázadban 101 fiatalunk lett Fóton állandó lakos, s évente a tőlünk kikerülő 60 —80 növendék közül 30—40 itt keres — egyébként igen drága áron — albérletet. — Az ifjúsági ház, vagy ifjúmunkás szálló, amelyben a gyermekváros egykori növendékei lakhatnának, két dolgot is megoldana: olcsó és korszerű szállást adna, s lehetővé tenné a fiataloknak a közelben maradást, legalább addig, amíg házasságot nem kötnek. Havonta érdeklődik A Dózsa György úton a 12. szám alatt készek már az alapok. A fóti tanácson Győrfi Józsefné beruházási előadó mondja: — Az épület földszintjén szolgáltatóház lesz, az első emeleten 22 kétágyas garzonlakás, legfelül pedig közös helyiségek: klubterem, sportszoba, barkácsműhely. A Tervezésfejlesztési és Típus- tervező Intézet három mérnöke társadalmi munkában készítette a terveket. Az alapozással az elmúlt évben végeztek a MEZÖSZOLG társulás dolgozói, s rövidesen folytatódhat a munka, jöhet a kivitelező Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. — A pénz — 17,5 millió forint — egy részét a szolgálta tóház üzleteinek tulajdonosai adják, a többit pedig a Minisztertanács Tanácsszervek Hivatala, s például a Chinoin, a Gyermekváros, a Pest megyei Településtisztasági Kommunális Vállalat. De mások is. Mint a balassagyarmati Sándori Nagy Jenő, aki vállalta, hogy az egyik garzonlakást berendezi. Havonta érdeklődik már telefonon. Ugyancsak a berendezéshez ajánlott segítséget a Vöröskereszt. De elkel majd itt a társadalmi munka is ... Aranyosi László, a Vörös- kereszt Pest megyei vezetőségének titkára: — Tavaly decemberben tettük közzé felhívásunkat Pest megye a Fóti Gyermekváros fiataljaiért címmel. A Vöröskereszt centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy a humanitárius szervezet felkaroljon egy méltó kezdeményezést, egy jó ügyet. A vörös keresztesek vállalták tehát, hogy berendezik ezt az otthont S azt hiszem, ennek a feladatnak eleget is tehetünk majd, hiszen máris sorra érkeznek a felajánlások magánemberektől, szocialista brigádoktól, vállalatoktól, szövetkezetektől, s még egy szociális otthon idős lakóitól is. Nagy Attila, a fóti Béke Tsz osztályvezetője, egy fényképet őriz az asztalán. A fotó az ifjúmunkás szálló makettjét ábrázolja. — Hat évvel ezelőtt a szövetkezet. ifjúsági parlamentjén tettem szóvá, hogy a gyermekvárosból kikerülőknek otthont kellene teremteni. Nekik ugyanis senki sem segít összespórolni a pénzt a lakásra, így arra kényszerülnek, hogy különfeladatokait vállaljanak, többletmunkát, aimi mértékkel nem árt, de mértéktelenül már igen ... A magara példáját is mondhatnám, hisz’ én is gyermekvárosi vagyok, de nincs okom panaszra, jobbak voltak az esélyeim, mert ide, Fótra nősültem, s kilenc évig — amíg a házra gyűjtöttünk és építkeztünk — az anyósométonál laktunk. Vasvári G. Pál Budapesttől Erdőkertesig Tiszta szó és emberség hirdetője Puha cserge a díványon, fölötte a neves erdélyi grafikus, Gy. Szabó Béla egyik fametszete. Arrébb tüzes színvilágú köröndi kerámiák, egy akva- rell, a jellegzetes székelyföldi faharangtoronnyal. Ezek beszélnek elsősorban erdőkertesi vendéglátómról, Cservény Józsefről. Ő maga, amikor életéről faggatom, inkább csak tőmondatokban válaszd. Azután, hogy a szó a polcokon elhelyezett játékkönyvekre, majd az irodalomra terelődik, előveszi Féja Géza egyik kötetét. Benne az író dedikáció- ja, emlékezés a régi barátságra. ★ — Kolozsvárról jöttem 1937- hen a fővárosiba — emlékezik Cservény József, aki ma az erdőkertesi Ady Endre Művelődési Ház igazgatója — A filmrendezői szakon tanultam, közben énekeltem a legelső Vándor-kórusban, a pékek szakszervezeti központjának kultúrosa lettem. Vonzott a művészet,' de érdekelt a magyar valóság is: 1938-ban bekapcsolódtam a falukutató mozgalomba, részt vettem a cigányok életmódjának vizsgálatában. Akkor ezt úgy végeztük, ho^y több hétig a szó szoros éi méhen együtt éltünk egy-egy vándorló csoporttal ... Űjaibb dokumentumokat mutat. A Baranyai Művelődés című folyóirat egyik számát, amelyben a .pantomimmel foglalkozó tanulmányát közölték. A mozgásművészettel akkor ismerkedett meg, amikor főiskolásként néhány hónapig a párizsi Skola Cantorumban tanult. 1940-ben végezte el a filmrendezői szakot, s a rádió dramaturgiai osztályán kezdett dolgozni. Közben segédrendezői feladatokat kapott, majd 1942-ben saját — igaz, rövid • .'III.: > • ... ív ' , b'£U.iA«J -i -1« U.tü*illá, dÄÜWlJlflJtf L ; a .V -.e.-, , rj‘VC>,5><-y : - 1. ' I '1 P-..-VÍ f V í »‘O ö vi. 11 »4 •* : egy ugrás... J i -r.d Mfc s •A'AVjüy.t c ?. > Mit kap a kereskedő ? Csak egy ugrás a Sugár! A reklámmondat hamar népszerű lett, és vele az üzlet- központ is. Az .,ugrás” a sok irányból, könnyen elérhetőséget szimbolizálja — joggal. Metró, HÉV, buszok, villamosak viszik a vásárlót, az Örs ezér térről sugárszerűen ágaznak szét az utak a főváros különböző pontjaihoz. No, meg Pest megye másmás településeihez. Oda és vissza természetesen, hozva azokból nemcsak vevőit. de eladót is. Nemcsak a pénz Harminchárom — jó kereskedelmi zsargon szerint —, egység működik a Sugárban. Boltok, szolgáltató vállalatok felvevő fiókjai. ' Három-négy - személyesek és több száz embert foglalkoztatók. Az egyik legnagyobb a Csemege ABC. Kétszázhatvan dolgozójuk, mintegy fele Pest megyéből jár be naponta. — Mégpedig két műszakban! — emeli fel ujját figye- lemkeltően Mázás Istvánná. Ülünk a kellemes kis étkezőben, a pultok mögött. A sarokban presszógép sustorog, ez a kávézásra, uzsonnázásra kijelölt hely, az ebédre más terem szolgál. — Például ez is aiz, ami idehozott — mutat körbe Má- zásné és kolléganője, Kele Sándorné, akivel együtt járnak be vonattal, busszal, Gyömrőről — csak rábólint. — Ez is. Mi még? Többet kérdeznem se kell. Csatlakozik Virág Györgimé. őt Sashalomról hozza a HÉV, meg Ohád Györgyi, akit Kere- oes tárcsáról. Egymás szavába vágva sorolják az okokat és a krónikásnak talán az a legmeglepőbb. hogy nemcsak a magasabb bér motiválta döntésüket. Pedig az bizony jóval több, mint Például Gyömrőn volt. a kis élelmiszerüzletben. Annál is maid 2—2 és fél ezer forinttal vastagabb Mázásné boríték! a. A többiek is a korábbinál jó másfél ezerrel nagyobb keresetről szólnak. Vélném, ez is elég a napi kétszeri háromnegyed órás utazások feledtetésére. f Ne higgye, hogy csak a pénz érdekli az igazi kereskedőt! — pirítanak rám. — Hát? És otthon? Itt olyan szociális körülmények — étkezők, zuhanyozók stb —, várják őket, melyek kis község kis boltjában elképzelhetetlenek. Villástargonca, lift is segíti az árumozgatást. Nem kell dühöngeni, ha a falusi boltba a központ nem küld olajkályhajavítót, hűtőpultszerelőt, vagy amikor az otthoni kicsi üzletben egyetlen ember kénytelen eladni, pénztárt kezelni, rendelni, csinálni mindent. És nem örül a kereskedő sem, ha Gyömrőn, Kerepestarcsán, Gödöllőn sűrűn kell mondani: nincs. Mennyire más 70—80 féle felvágott közül kínálni, mint 7—8-ból. Munkaidő után- akár egy szál köpenyben is ki lehet menni a többi boltba, megvenni mindazt, amire szükség lehet, de otthon nem kapni. Peregnek a szavak, szaporodnak az érvek. Érzem, nincs jogom semmi szemrehányásfélére, mégis meg kell kérdeznem: — És hogy otthon, ahonnan eljöttek, abban a boltban most esetleg hiányoznak, főleg a vevőknek, az nem számít? Kis csönd, azután határozott a válasz: — Mindenkit lehet pótolni. Nincs zavar A Sugár Keravill egységében kilencvenen dolgoznak, közülük csak négyen Pest környékéről. Ám ahogy Kardos András áruházigazgató mondja: — Előjegyzéseink vannak az itteni állásokra. Míg más boltok, akármelyik fővárosa kereskedelmi vállalatnál, emberhiánnyal küzdenek, itt válogathatunk. Vonzó az új, korszerű kereskedelemtechnika, az emberszabású munkakörülmények. A maglód! Dubec Ilonát is ezek csábították a Kőbányai Növényolaj gyárból ide, a rádiók, tévék közé. No, meg az ottani három műszak is hozzájárult, hogy: — Betelt a pohár, elég volt. Ez még közelebb is van lakóhelyemhez, és én csak Pesten szeretek dolgozni, otthon keveset vagyok, munka után itt jobban lehet szórakozni, meg minden. — Ez sem lényegtelen szempont — véli dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának, helyettes vezetője. — Ám később, családalapításkor, a helvi munkalehetőség csábítóbb lesz. Ami a fizetéseket illeti, tény: a megyei kereskedelmi vállalatok, áfé- szek ezekkel nem tudnak kon- kurrálni, bár munkaerő- és bérpolitikájuk egyre jobb és állami támogatást, bérpreferenciát is élveznek. Nem kétséges, hogy az ország legnagyobb élelmiszerkereskedője, a Csemege legnagyobb boltjában olyan választékot adhat, mellyel egy kétszemélyes falusi üzlet nem konkurrálhat. De már például a váci 10-es bolt, a ceglédi 22-es, a szentendrei bevásárlóközpont a nagyon igényes vevőt is kielégíti. Az, hogy sokan elmentek a megyéből a Sugárba dolgozni, ellátási zavart nem okozott, és a jelenlegi helyzet nem tekinthető véglegesnek. A kereskedelmi nagyüzemek munka- módszerével. magával a nagysággal együttjáró elszemélytelenedés néhány ukat vissza fogja vezetni a kisebb boltba, ahol a belépő nemcsak vevő. de Klára néni, vagy Józsi bácsi is, és ahol a kereskedő sem csak a gépezet egyik kereke, de kedves Zsuzsika is. S az a sokféle terv, ami különösen az agglomeráció fejlődését hivatott szolgálni, nemcsak az eladó munkáját könnyíti, de a bevásárló asszonyok terhét is jócskán enyhíti. A. Gy. életű — filímvá'llalatot alapított. A dossziékból piáltátok kerülnek elő: a Fiatalok Színpadánál végzett rendezői munkájáról beszélnek. ★ Kolozsvárott német nyelvű általános iskolát végzett annak idején. De felsőfokú nyelvvizsgája van oroszból, románból is, beszél franciául és olaszul. Ez mintha a különböző kultúrák iránti fogékonyságát is jelképezné. S 1948 után, amikor a katonáskodást, majd a hadifogságot követően visszatért szülővárosába, a magyar, német, román szónak, műveltségnek egyaránt otthonit nyújtó Kolozsvárra, erre a fogékonyságra, érzékenységre igencsak hagy szüksége volt. Cikkei rendszeresen megjelentek a Korunkban, hét évig a folyóirat szerkesztő bizottságában is dolgozott, jelentős feladatok vártak rá a színiház- és filmművészetben is. — A Babes Egyetemtől megbízást kaptam egy film- vállalat megszervezésére és vezetésére. 1957-től négy éven át különböző tudományos filmeket készítettünk itt a diákokkal. Közben — összesen tizenhét esztendeig — tanítottam a Felsőfokú Művészeti Technikum színész és filmrendezői szakán. Amit nagyon fontosnak tartok ebben az időszakban, az az volt, hogy a vizsgadarabokkal eljutottunk a legeldugottabb, magyarok lakta falvakba is és ébrentar- tottuk a tiszta szó, az emberség megbecsülését. Ezekben az években is megmutatkozott hát a művészeti szakember társadalmi elkötelezettsége, a közművelődési munka iránti érzéke. Ezt mutatják azok a darabjai is, amelyeket a műkedvelő csoportoknak a Művelődés című romániai kiadványbán írt — s ezt bizonyítja az is, hogy amikor 1969-beh Magyarországra települt, először a csángók lakta Baranya megyei Egyházaskozáron, majd Villányban vállalt közművelődési feladatokat. ★ Amit négy évvel ezelőtt Villányban nyilatkozott, azt szinte változatlanul ismételhetné meg Erdőkertesre vonatkozóim is: — A közéletben és a köz- művelődés szerteágazó területein a lakosság egészéhez viszonyítva változatlanul csupán egy szűk réteg monható aktívnak. Egy biztos: gyarapodott ez a réteg az utóbbi években... Az emberekkel való közvetlen művelődési kapcsolatot kell szélesíteni. Űjabb kis csoportokkal, közösségekkel. Ez a legfontosabb forma. .. Azután világossá vált előtte, hogy a kiscsoportos tevékenység jelenti a legfontosabb formát Erdőkertesen is. És négy éve, amióta az Ady Endre Művelődési Házat vezeti, újabb és újabb erőfeszítéseket tesz, hogy ezek számát gyarapítsa. A nyugdíjasok klubja az egyik legjobb ilyen jellegű közösség a járásban; rendszeresen fogad neves vendégeket az Eötvös klub; tagsági díjjal, igazolvánnyal működik a kisáUattenyésztők klubja. Fölösleges lenne minden kiscsoportot felsorolni, azt azonban érdemes megemlíteni, hogy a tűzzománccal, üveggel, kerár miával, fafaragással foglalkozó szakkör, eddig elért eredményei és fejlesztési lehetőségei miatt a megyei művelődési központ kihelyezett szakköreként működik. Ugyancsak megyei támogatást élvez — s ennek megfelelő munkát végez — az Ady Endre Művelődési Ház mint bázisintézmény a cigány lakosság művelődé^ sének segítéséért ★ Budapest, Kolozsvár, Villány után tehált Erdőkertes közművelődési élete ad szép feladatokat Cservény Józsefnek. És ő valóban igyekszik megismertetni a település lakóit az értekekkel. Hosszú listát tenne ki, ha minden írót, közéleti embert fel akarnánk sorolni, aki vendégként a művelődési házban járt. Az- Hdéth 'Vénákét Juditot, Krúdy Zsuzsát, Koj- íozsvári Grandpierre Emilt, Sántha Ferencet, Kiss Annát várják, valamint Bilek István sakknagymestert, Bodnár István újságírót; mint már három éve, az idén is megrendezik a külpolitikai fórumolt Réti Ervin, Gyapay Dénes és Harmat Endre részvételével. Érdemes odafigyelni Cservény József munkájára. P. Szabó Ernő Ünnepélyes átadás Pro Űrbe, vándorzászló A három tavasz lényege Bensőséges ünnepséget rendeztek az Esze Tamás-laktanya szépen feldíszített nagytermében. Ifjúsági nagygyűlésen került sor a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlajának átadására. Kézeli Tamás egységparancsnok köszöntötte a megjelenteket Soraikban dr. Husii Istvánt, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkárát, László András ezredest, Nagy Sándort, a Vác városi bizottsága titkárát. Hangsúlyozta, hogy a zászlóért folyó nemes versenyben az ifjú kommunisták, a katonafiatalok, a KISZ-alap- szervezetek és a hivatalos állomány becsülettel helytálltak. Tettekkel bizonyították, hogy képesek az MSZMP XII. és a KISZ IX. kongresszusa határozatainak a szellemében élni és dolgozni. Gombás Ernő alezredes, az egység pártvezetőségének a titkára mondott ünnepi beszédet. — Mi a lényege a három tavasznak, és miért él a forradalmi emlékek sorozata elevenen népünk és a fiatalság szívében? Mindenekelőtt azért, mert 1848.. 1919. és 1945. a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért folyó küzdelmeinek kiemelkedő dátumai — mondotta. Visszaemlékezett 1848 forradalmi tavaszára, amikor Kossuth, Táncsics, Petőfi és Vasvári lelkesítettek és lelkesedtek a szabadságharc magasztos eszméjéért. 1919 tavaszán a magyar proletáriátus harcba indult mindennemű elnyomás, kizsákmányolás megszüntetéséért, a szabad élet megteremtéséért. 1945-ben a Szovjetunió hadserege felszabadította hazánkat, s ezzel népünk történetében megkezdődött a harmadik, immár végérvényes forradalmi tavasz. Beszélt az eltelt három és fél évtized nagyszerű eredményeiről, arról, hogyan lelkesít az ősök nemes példája. Elismeréssel szólt az egység KlSZ-alapszervezetéről, melynek tagjai becsülettel teljesítették a kongresszusi és a felszabadulási jubileumi versenyben vállalt feladatokat. A kimagasló munkáért elnyerték a Vác városi tanács Pro Űrbe kitüntetését, s most a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A vándorzászlót dr. Husii István adta át nagy taps közben Taligás Antal főhadnagynak. az egység . KISZ- bizottsága titkárának. A zászlóra szalagot kötött a városi KISZ-bizottság, az Orion-gyár és a Báthori iskola képviselője. Az ünnepségen több kitüntetést. oklevelet adtak át. Kézeli Tamás alezredesnek átnyújtották díszes tokban a KISZ VB Ifjúsági Emlékérmét. A lelkes hangulatú, ünnepélyes nagygyűlés a Bátho- ri-iskola kamarakórusának énekszámaival ért véget. Papp Rezső >
