Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

Maß fl PEST MEGYE} HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1981. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP Több megértésre lenne szükség Hosszú sor a pavilon előtt Hajnalban kelő lapkihordók Állunk a sorban, vasárnap kora reggel. Várni kell. A pavilon belsejében összead, ki­von, aprópénzt számol az új­ságárus, mert több tételben vásárolnak az emberek. A téli hét végi pihenőnapon általá­ban egy képes, vagy irodalmi lap, egy országos és a megyei napilap kerül a családok asz­talára. Lapok arzenálja — Mit és mennyit olvasunk md, váciak, akikre olykor az a panasz is elhangzik, hogy a köziművelődési kezdeményezé­sek iránt nem vagyunk vala­mi érdeklődők. A deákvári la­kótelepen látható, s más vá­rosrészek pavilonjai előtt ala­kuló kép azonban cáfolja ezt. No meg azok az adatok is, melyeket Szikom Miklósnétól, a posta hírlapterjesztési osztá­lyának vezetőjétől tudunk meg. Nézzük a beszédes szá­mokat. Vácott 1980-ban ösz- szesen 2 millió 194 ezer újság­éi folyóiratpéldányt fizettek elő, 2 millió 567 ezer példányt adtak el a város 17 elárusító- helyén, a postán, a pavilonok­ban és a trafikokban. Nagyobb bel- és külpolitikai események idején az üzemi lapterjesztést L3 megszervezik. Viszik az új­ságot a vasútállomásra, a kór­házba, s mozgóárus kínálja az olvasnivalót a vonaton Bu­dapest és Vác között. Nem panaszkodhatunk, szinte vala­mennyi, az országban megje­lenő kiadvány kapható, még azok is, amelyekre csak az adott szakterület művelői ér­deklődnek. A vasútállomás mellett van egy kicsi, de bő választékot kínáló folyóirat'bolt is, ám az­zal a lapterjesztés irányítói is egyetértőnek, hogy nyithatna korábban, amikor a reggeli munkásjáratok indulnak, ér­keznek, s gondosabban és job­ban betarthatná a nyitvatar­tási időt, mert ezáltal még több ember igényeit elégíthet­né .ki, hiszen nagy a kereslet. Ha esik, ha fúj A tájékozódást és ismeret­terjesztést szolgáló sajtó, a közművelődés szerény mun­kásai, a hírlapterjesztők, akik hajnali ötkor jelentkeznek a március 15. téri elosztóban, hogy mire az előfizetők mun­kába indulnának, eljuttassák hozzájuk kedvelt lapjukat — Ha esik, ha fúj — mondja Szikoréné, s meglepő, hogy tőle azt hallom; nem nagyon ismerik a más településeken sokszor már nyomasztó mun­kaerőgondokat. A kollégák többsége 4 órára, másodállás­ban vállalja ezt a munkát, s ha a ráfordított időt nézzük, nem is keresnek vele rosszul. Persze, nem is könnyű a fel­adat — Ha pedig így van, miért hallunk panaszokat a terjesz­tésre? — teszem fel a kérdést. — Mert a diákvári sorbaállás­nak is van egy olyan indíté­ka, hogy az újságolvasók egy része lemondta az előfizetést mivel nem érkezett meg a lapja időben. Igények — A panaszokat személyen­ként jegyezzük. Azoknak, akik 3 jogos panasznál keve­sebbre adtak okot, mozgóbért is fizetünk — hangák a vá­lasz. — Valóiban előfordulnak jogos kifogások, s ilyenkor éppúgy új embert bízunk meg máshol is, mint ahogy ezt az említett körzetben tettük az­óta. Ám hadd mondjuk meg, hogy a kifogások nagy része túlzott, s több megértésre lenne szükség. Mert a kora reggel érkező terjesztő gyak­ran találja zárva az emeletes ház főbejáratát, hiányzik a le­vélszekrény a kertes ház ka­pujáról, s a bedobott lapot el- visá a szél, s még sok másról tehetnénk említést. Ügy, hogy nem kis gond a 14 kézbesítő­nek közmegelégedésre dolgoz­nia, pedig ezeket a feltételeket nem nekik kell megoldaniuk. Valóban nem. Inkább a tu­lajdonosnak, a házmesternek, vagyis aki erre illetékes. A közművelődés egyik legfonto­sabb kérdése, mit és mennyit olvasunk, milyenek a feltéte­Marx György előadása A jövő hét műsorából Március 2., hétfő: Városszer­te megkezdődnek a nemzetkö- á nőnap ünnepségei. — Ifjú könyvbarátok találkozója Le­nin út 58. alatt. — Textilfestő szakkör az úttörőházban. Március 3„ kedd: Népdal, népköltészet címmel ifjúsági hangverseny. — 15 órakor Marx György egyetemi tanár előadása a Sztáron Sándor Gimnázium dísztermében. — Tisztelet a nőknek! — címmel műsoros összeállítás. Március 4., szerda: Angol nyelvtanfolyam kezdőknek és haladéknak az úttörőházban. — Nőnapi köszöntőt mond Végh Károly igazgató a mű­velődési házban, a pedagógus - klub ünnepségén. — Megte­kinthető Végh Dezső emlékki­állítása. Március 5., csütörtök: Repü­lő modellezők szakköre az út­törőházban. — Megtekinthető a Vak Bottyán Múzeum állan­dó tárlata. — A Városi-Járási Könyvtár 9—19 óráig várja olvasóit a Mártírok útján. Március 6., péntek: Az MTESZ Pest megyei küldött- gyűlése délelőtt 10 órakor kezdődik a gépipari szakkö­zépiskolában. — Bartók Béla jubileumi fotókiállítás nyílik a Madách Imre Művelődési Központban. — Víziúttörők összejövetele Március 7., szombat: Az if­júsági könyvtár az úttörőház földszinti termében várja ol­vasóit. — Az IBUSZ váci iro­dájában lehet jelentkezni a tavaszi társasbusz-kirándulá- sokra. — Este nagyszabású jogászba! a Madách Imre Mű­velődési Központban. Március 8., vasárnap: Dél­előtt 10 órakor Szervusz, Szer- gej! címmel vidám ifjúsági műsor kezdődik a művelődési központ színháztermében. — Este hat órakor jazzklub a 34-es teremben, a Jákó quin- tett közreműködésével. P R. lek igényeink kielégítésére. Ezért nem árt néha egy pil­lantást vetni a személyi és tárgyi feltételekre. Fizessünk tehát elő, ponto­san hozzák majd az újságot? A lehető legritkább kivétel­től eltekintve igen, s az át­meneti gondokat mindig gyor­san megszüntetik. Ezt ígérik a hírlaposztályon. Kovács T. István Többszörösen megtérül Élenjáró brigádok Szép utazás a munkáért A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat Szakszervezeti Bizottsága a munikaversenyben élenjáró brigádok részére közös kirán­dulásokat szervez az ország legiszebb tájaira, és a költségek nagy részét fedezi. Legutóbb a deákvári 200. számú ABC-áruház November 7. brigád tagjai egynapos úton a Mátra szépségeivel ismer­kedtek, meglátogatták a pará- di üveggyárat, Parádfürdön a „Cifra istállót”, majd Eger múzeumait, műemlékeit néztek meg. A brigád az áruház for­galmát egy év alatt megkét­szerezte, és a munkastílusuk a vevőközönség örömére alakult. Érdeklődésünkre Ferbert Pé­ter szakszervezeti titkár el­mondotta, hogy legközelebb más boltok brigádjai részére a Dunakanyarba és Debrecenibe szerveznek kirándulást. A szakszervezeti bizottság által segíti az útvonalon fek­vő más áruházak, boltok ta­nulmányozását, a dolgozók művelődését, indítást adnak az egyéni kirándulásokra is. A lakosságot érintő kérdésekről A deákvári vitafórumon Hétfőn este az aulában Lakossági vitafórumot ren­deznek március másodikén, hétfőn este 6 órakor Deákvá­ron, a Radnóti Miklós Általá­nos Iskola aulájában. A fórum rendezője a Ha­zafias Népfront 15. számú kör­zeti bizottsága. A lakosságot érintő, várhatóan sok, a kör­zetben rendezésre váró kérdé­seikre Csőri Lajos, a városi tanács műszaki osztályvezető­je, Brand János, a Kommuná­lis Üzem igazgatója, a TIGAZ szolnoki kirendeltsége képvi­seletében Tornai Zoltán cso­portvezető, a Budapest Vidé­ki Postaigazgatóságról Tolnai Zoltán igazgató, az ÉDÁSZ vá­ci kirendeltség képviseletéiben Szalai István ki rendel tségveze ■ tő, és a Volán váci üzem igaz­gatója Majoros György vála­szol. . Emlékkiállítás Március 6-án Erdélyi Sán­dor zenetanár, a Musica Hu­mana kamarazenekar koncert­mestere nyitja meg a váci mű­velődési központban Bartók Béla születésének századik év­fordulója tiszteletére rende­zett fotódokumentációs kiállí­tást. A kiállítás anyagát Popp László, az Egyesült Izzó váci gyárának népművelője gyűj­tötte, készítette. A kiállítás a két gyár és a művelődési köz­pont együttműködése eredmé­nyeként jött létre. A megnyi­tón a váci zeneiskola ifjúsági vonószenekara ad hangver­senyt. Nyolc nap a városban Milyennek láttak minket? Egyetemisták és főiskolások egy csoportja, másod- és har­madévesek, köztük egy leendő közgazdász, egy programozó, egy orvostanhallgató, egy óvó­nő, és egy tanítónő, nemrég nyolc napot töltöttek Vácott. Azzal a feladattal küldték őket, hogy tanulmányozzák a város gazdaságpolitikáját, a környezetvédelmet és az élet­mód változásait, s ezután írás­ban foglalják össze tapaszta­lataikat Valós kép — Milyen következtetése­ket vontak le? — Nehéz ezt körvonalazni, s a megállapítások többsége is téves, mert elkapkodott, fe­lületes vizsgálódáson alapul — mondja Mészáros Gyuláné, a Madách Imre Munkás és Ifjú­sági Művelődési Központ mód­szertani és felnőttnevelési elő­adója, aki a csoport kalauzo­lásával és irányításával fog­lalkozott. — Egyáltalán hogy került ez a téma a művelődési köz­ponthoz? A felsőoktatási intézmények fakultatív népművelési kurzu­sainak hallgatóit évente gya­korlatra küldik, s őket a te­rületileg illetékes művelődési házak fogadják, segítik. A csoport a nyolc napból érdem­ben csak hatot fordított üze­mek és közintézmények láto­gatására, s így kevés _ idejük maradt a megfelelő áttekin­tésre. Talán az oktatási intéz­mények vezetői sem gondol­ták ezt végig, hiszen a rövid­re szabott időben rendkívül széles területen kellett a fia-* tatoknak tájékozódniuk, s eh­hez már előzetesen is alapo­kat kellett-volna teremteni. A látogatások során kiderült, hogy az iskolán kialakult kép más, mint az a valóság, ami­vel szembe találják magukat. A csoport írásos jelentésé­nek három sora is azt állapít­ja meg, hogy nem sikerült ve­zérfonalat találni, kialakult koncepció szerint haladni a vizsgálat során, s mindenki más-más szemszögiből tájéko­zódott. Mészárosné szerint a jelentésben sok a tárgyi téve­dés. Előkészületek Hasznos az a törekvés, hogy a közeljövőben a különböző szakterületekre és közösségek­be kerülő értelmiségi szakem­berek a tanulmányok során közművelődési képzést is kap­janak, s ezáltal segíteni tud- ják a munkahely és , lakóhely kulturális életét. Ám régi gond, és épp a diákok pana­sza, hogy a téli gyakorlatokat nem a szakterületüknek meg­felelő helyen töltik. Gyakran megesik, hogy a műszaki egyelem hallgatóit falura kül­dik, s ipari vidékre indulnak a tanárképzősök, vagy az- or­vostanhallgatók. Az eredmény ilyenkor min­dig a vácihoz hasonló. Pedig érdekes lett volna azt olvasni, milyennek látnak minket má­sok, akik gondos előkészületek után tárhatták , volna elénk társadalmi-gazdasági életünk tükrét, keresztmetszetét. Sok hasznos tudnivalóvá szolgál­hattak volna, ám ezt most nem sikerült. Talán majd jö­vőre. K. T. I. Hétfon temetik Andor Gyulát Életének 74. évében, tra­gikus hii'telenségigel elhunyt Andor Gyula nyugalmazott mérnök. Temetése március másodiikán, hétfőn délután egy órakor lesz a váci alsóváros! temetőben. Andor Károlynak, aiz orszá­gos hírű költőnek és zene­szerzőnek volt a fia 1948. feb­ruárjában meghalt édesapjá­nak irodalmi hagyatékát gon­dozta, s rendezte újabb ki­adásra Közreműködött a Du­na menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ju­bileumi évkönyvének összeállí­tásában is. Orvosi ügyelet Március 2-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hét­főn: dr. Kreiner. Lenke, ked­den: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Csorna János, csü­törtökön: dr. Karádi Katalin. pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Bénik Gyula. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11—525- ös telefonon lehet hívni. Töb­bek kérésére közöljük, hogy a városi telefonszám nem vál­tozott meg. A városban lakók hívószáma 13—933. A beosztás hét közben meg­változhat Szép könyvek aranydiplomás mestere Szerte a világon ismerik Könyv a könyvben. Űjítás helyében. A minikönyvek tá vitelű kazettát szerkesztettek. is születik Váci György mü- rolására alkalmas művészi ki- Bea István (elvétele. útra. Mindegyik a szakmájá­ban maradt, a mester mégis úgy gondolta, hogy kevés ben­ne a pedagógiai készség. Hát­ha nem tud mindent elmonda­ni? Ezért gondolatait leírta, azt illusztrálta. Az anyagot végül kartonokra kellett ra­gasztani, így lett belőle ki­állítás, a kiállításból múzeum. A tárlat ötven színes tabló­ból és húsz vitrint megtöltő olyan könyvritkaságokból, mu­zeális szerszámokból áll, ami már nemzeti értéknek számít. Az ötvenedik kiállítást nem­rég Leninvárosban nyitották meg. Váci György, a kétszeres aranyérmes könyvkötő ezzel a kiállítási anyaggal öt évvel ez­előtt még ugyanazt az utat járta végig, melyet fiatal ko­rában, amikor mesterségének titkát kutatta. Vitte hátán a tablókat, rakta vitrinbe a rit­kaságokat, mert mint mondja: — Csak úgy megy előre a vi­lág, ha mindenki teljes oda­adással teszi dolgát Ma már nem kell vinnie ki­állításának anyagát, csak vá­logatni a s»k kérő levél kö­zül, mely majdnem mind így kezdődik: „Hallottuk a rádió­ban”, „Olvastuk a napilapok­ban”, „Láttuk a kiállítását”. Nézegetem, honnét hozta a posta a leveleket: Kner Nyomda, Békéscsaba. Magyar Rádió, Kolozsvár, Bács, Po­zsony, Cegléd, Pécs, Ljubljana Túrkeve és a fővárosból is hirtelenjében három levél akad a kezembe. Már nem sokáig válaszol a levelekre, mert itthon egy­másra gyűlnek a könyvköté­szet évszázados tárgyi doku­mentumai egy. — úgy tudjuk, a világon egyedülálló — könyvkötészeti múzeum részé­re, melynek falait díszítik majd a kiállítás tablói. Több mint százezer forintért vásá­rolta meg évekkel- ezelőtt a híres, évszázados, hódmező­vásárhelyi könyvkötőműhelyt. A múlt évben ideszállították a pannonhalmit, de nem egy ritkaságot kapart ki a rozsdá­ból, a szemétből. Rendszerezni kellene, de foglalkozni kell a tanulókkal is, de ragaszkodnak hozzá a régi megrendelők, pél­dául az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács, az Országház hivatalai, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár, a Ma­gyar Távirati Iroda. Rendelé­sek jönnek Ázsiából, Afriká­ból, Amerikából és Európa csaknem minden országából. Hat évig Erzsébet angol ki­rálynő könyvtárának köteteit restaurálta, öltöztette új ruhá­ba. Jövőre Lipcsében rendezik meg a nemzetközi könyvmű­vészeti kiállítást, melyre a világ legismertebb nyomdai és könyvkötő művészeit hívják meg. Hazánkban a lipcsei ki­állításra Váci Györgyöt jelöl­ték ki. Most erre is készül, mint versenyre az olimpikon. Nincs idő a múzeumi anyag­gal foglalkozni. Ezért felkérte a váci szakembereket, hogy leltározzák fel gyűjteményét, melyet mint egy szép élet számadását, hatvanhárom. év summázását átadja a váci mú­zeumnak (a mester a Váci Múzeum Egyesület alapító tag­ja is), hogy majdani új he­lyén a műemlék vörös házban állítsák ki. Mészáros Gyula •ssis oiM-ííSk (V*ot tjirtao) i Barokk, boltíves szobában egy hatvanhárom éves ember hivatása szenvedélyének lázá­ban, aprólékos gonddal köny­veket köt. Munkái apró üze­netek a szépmíves céh korá­ból. A mester Váci György. Ere­deti neve Czibolya György, de annyira megszerette ezt a várost, hogy nevét Vácira vál­toztatta. Tizenöt éves sem volt még, amikor Iván János kis­kunhalasi könyvkötő vissza­vitte a gyereket a szüleihez, mondván: ő többre tanítani már nem tudja. A gyerek azt tanulta, hogy a könyvkötészet tudorai a „barátok”. Eljött hát Vácra bekopogni a ferencren- diek kolostorába, ahol ilyen műhely volt Amikor itt is mindent megtanult vállára vette útitarisznyáját és a régi mesterlegények útját követve világgá ment. Ahol könyv­kötő műhelyt talált, oda be­kopogott. Ha kellett, ingyen is beállt munkásnak. Amikor úgy érezte, többet itt nem tanulhat odábbállt. Így járta be Hollandia, Svájc, Csehszlovákia neves könyvkö­tő üzemeit Mestersége utolsó mohikánjának tartja magát és közeledve a hatvanadik évhez, arra gondolt: fájna elvinni, amit olyan nehezen megszer­zett. Tanulókat vett hát fel, hogy átadja neki a szakmája fogásait Már huszonöt fiatalt bocsátott kiváló képességgel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom