Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

/ Korszerű ismeretek A budapesti Kossuth Klub földszinti nagytermében tar­totta legutóbbi elnökségi ülé­sét a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei szervezete. Ott volt Jenei Je­nő, a TIT Országos Bizottsá­gának főtitkárhelyettese, s Visnyi István, a Váci városi pártbizottság osztályvezetője. Napirenden szerepelt a töb­bi között a TIT városi szerve­zetének a tevékenysége. Ágh Bíró Béla elnök és Lieszkovsz- ky Tibor titkár terjesztette az anyagot az elnökségi ülés elé. A beszámoló szerint a he­lyi TIT-szervezet megala­kulása óta a legtöbb ren­dezvényt 1979-ben tar­totta. Továbbra is a három fő célt tartották szem előtt: a dolgo­zók politikai-világnézeti neve­lését; a termeléssel összefüg­gő szakismeretek bővítését és az általános műveltség szín­vonalának az emelését. Az is­meretterjesztő rendezvények legfőbb területe az ipari üze­mek, ahol a fizikai dolgozók, a szocialista brigádok tagjai­ra építve, tervszerűen bemu­tatják évről évre a komplex sorozatok legérdekesebb té­maköreit. A Hajógyárban, a Híradásban és a Forté-ban szabadegyetemi tagozatokat szerveztek. A munkásszállásokon, külö­nösen a DCM-ben szívesen lá­tott vendég a TIT-előadó. A nők körében végzett ismeret- terjesztés ugyancsak az üze­mekben folyik, s a nyelvtan- folyamok többségén is nők vesznek részt nagyobb szám­ban. Szólt a beszámoló a fel­nőttoktatás különböző formái­ról. Váci sajátosság, hogy le­hetővé teszik az általános is­kola elvégzését a büntetőinté­zet elítéltjeinek is. A kisipa­rosok részére jogpropaganda és földrajzi vonatkozású elő­adásokat tartottak. Sikeres volt a Kötöttárugyárpan a ve­zetők akadémiája, s a peda­gógusok részére indított köz- művelődési szabadegyetem. A váci TIT-szervezet je­lenlegi taglétszáma 107 fő. Munkáját segíti a vá­rosi pártbizottság, s a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya. A szervezet társadalmi és mozgalmi jellegének erősítésé­re szakcsoportokat hoznak lét­re. Tizenhárom hozzászóló után a megyei TIT-vezetés elisme­rését fejezte ki az 52 gazda­sági egységben működő váci szervezet tevékenységéért. Az elfogadott feladatterv tovább segíti majd a korszerű isme­retterjesztésnek ezt a népsze­rű és hatékony formáját. P. R. A tárgyalóteremből Öten a vádlottak padján A Váci Járásbíróság dr. La­dányi Lajos vezette büntetőta- nácsa tárgyalta azt a pert, amelynek öt vádlottja volt. öt nagymarosi lakos: az 51 éves Radics Sándor, a 30 éves Ra­dies László, a 19 éves Virágh József, a 41 éves Halász Gusz­táv és a 27 éves Borsos József csoportosan elkövetett hivata­li személy elleni erőszak bűn­tettével és kétrendbeli testi sértéssel vádolva került a bí­róság elé. Törökmezőn történt, az egyik ünnepségen, hogy az öt vádlott letelepedett az italsá­tor mellé. Ittak, ettek s ezt nem akarták abbahagyni ak­kor sem, amikor a vezető zár­órát mondott. Az ötös csoport durván megakadályozta a ki­szolgálót a kiszolgálás befeje­zésében. Amikor látták, hogy nem kapnak több innivalót, drasztikus szavakkal szidták Varga Árpád áfész-alkalmazot- tat, majd tettlegességre került a sor. Rendőrök érkeztek a hely­színre, s igazoltatni akarták a törökmezői rendbontókat. Ra- dicsék a rendőrökre támadtak, majd a sátornak estek, szét akarták szedni, s a berende­zést összetörni. Megfékezték őket, rendőri kihallgatás, majd bírósági tárgyalás lett az ügy folytatása. Huszonöt tanú bizonyította a Törökmezőn történteket. A vád- és védőbeszédek elhang­zása után Radics Sándort egy­évi börtönre, Radics Lászlót nyolc hónap elzárásra, Virágh Józsefet fiz hónap szabadság- vesztésre, Halász Gusztávot nyolc hónap és Borsos Józse­fet hét hónap szabadságvesz­tésre ítélték. Az első fokon ki­mondott büntetések mellett 2 —3 évre eltiltották őket a köz­ügyek gyakorlásától. Borsos József büntetését három év próbaidőre felfüggesztették. Ksfáiia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1981. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK Nagyobb önbecsüléssel Tanulásért - bérpótlék is Nőpolitika a Lenin Tsz-ben A vizsgálódás soha nem le­het öncélú. Mint ahogy annak sincs sok értelme, ha valamit kipipálhatnak: „Igen, ezt is végrehajtottuk!” felkiáltással. Ez a vélemény a kosdi Lenin Termelőszövetkezetben is, ahol a közelmúltban azt nézték meg, megfelelő mértékben ja­vult-e a nők szociális helyzete, eleget tettek-e élet- és mun­kakörülményeik javításáért. A kérdés már csak azért is ér­dekes, mert szó, ami szó, meg­változott a tagság összetétele az utóbbi öt év alatt. Addig míg 1975-ben még 120-s.zal több férfi, mint nő dolgozott a szövetkezetben, tavalyra csu­pán 40-re csökkent ez „az előny”. Ösztönzés Az is igaz, nem véletlenül. A gyengébb nem képviselői közül sokaknak ad munkát a szövetkezet két könyvkötésze­te és a könyvcsipmagO'ló, va­lamint a sorjázó- és a lakatos­üzemek is. De a kertészetben, no, meg a kosdi és a rádi ál­lattenyésztő-telepeken sem nélkülözhetnék a női munkás­kezeket. Emellett, az orszá­gos gyakorlathoz hasonlóan, a Leninben is elsősorban nők végzik a különféle számviteli és ügyviteli munkát. A mepvalósult-e az „Egyen­lő munkáért — egyenlő bért” elv a gyakorlatban? — kérdés­re. határozott igent kapunk válaszul. A teljesítménybére­zés általános bevezetése jó eszköznek bizonyult a hagyo­mányos szemléletek megvál­toztatásához. És egy példa a nők munkakedvének igazolá­sára: az 1979. évi munka ver­senyben az első és a harma­dik helyezést is női szocialista brigád érte el. És bizonyára nem azért, mert nem „hajtot­tak” szíwel-lélekkel — és nem volt megfelelő az anyagi-er­kölcsi ösztönzés. Önbecsülés A munkához — lett légyen az bármiféle —, napjainkban azonban már nem elég csu­pán annyi: „én dolgozni sze­retnék”. Egyre többféle isme­retre és szaktudásra is szük­ség van, s ezeket el kell sajá­títani. A kosdi termelőszövet­kezet vezetése, mint mondják, „házihoz” hozta a tudást. Az állattenyésztésben és a könyv- kötészetben dolgozók részére — valószínűleg első lépésként —, betanított munkás tanfo­lyamot szerveztek. Mi ebben az újdonság? — kérdezhetnék sokan rosszmá- júan. Ebben bizony semmi. Ám az már említésre érdemes, hogy a szövetkezet nem csu­pán fedezte a tanfolyam költ­ségeit és a sikeres vizsga után magasabb bérekhez is juttatta az emlbereket. Ezenkívül ugyanis a tavaly végzettek, azok. akik már betanított munkásoknak nevezhetik ma­gukat, két éven át havi száz forint, bérpótlékot is kapnak „jutalmul”. S az sem mellékes, hogy nem csupán egy vizsga­bizonylatról van szó. Sokkal fontosabb az embe­rek megnövekedett önbecsülé­se, s az, hogy már a bonyo­lult gépektől sem idegenked­nek, kezelésük nem okoz eon- dot. így ugyanis elősegítik a szövetkezet gazdagodását, a feladatok megvalósítását. Második műszak A szociális körülmények fo­lyamatos javítása és biztosítá­sa sem csak elhatározás, ha­nem pénzkérdés — a Lenin Tsz-ben is. Bár a munkahe­lyek nagy részénél megterem­tették a megfelelő tisztálko­dás és öltözés lehetőségét —, tavaly fejeződött be a lakatos I. üzem, valamint a keverő­üzem férfi- és női öltöző-für­dőinek építése —, e téren még akad sok tennivaló. Például n penci lakatos­üzemben és a rádi könyvköté­szetben hiányzanak ma még a szükséges létesítmények. Meg­állapították: a nők második műszakjának könnyítésére bő­víteni kell az üzemi étkezést is. Egyelőre ugyanis csak a váci és a kosdi telepeken ta­láltak erre megoldást. D. Gy. Tavaszi műsorfüzet Kétezer példányban megje­lent a Váci Izzó MTE tavaszi műsorfüzete. Tartalmazza a labdarúgó-szakosztály hazai és idegenbeli programját. Tobor- zó felhívást olvashatunk, melyben 10 éven felüli fiúk jelentkezését várják a munkás testedző egyesület szakosztá­lyaiba. Végül közli a műsorfü­zet a világbajnoki selejtező mérkőzések hazai időbeosztá­sát. A játszott mérkőzésekre — kellő számú jelentkezés ese­tén — megszervezi az utazást a sportegyesület vezetősége. IVSeghait Erdős Ernő Erdős Ernő, a munkásmoz­galom régi harcosa hosszas szenvedés után 1981. március 8-án elhunyt. Búcsúztatása és temetése 1981. március 16-án 15 órakor lesz a váci alsó­városi temetőben. Elírás volt Lapunk márciusi számá­ban Exportra is a Börzsöny­ből címmel riportot" közöl­tünk az Ipolyvidék Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verő­cemarosi fűrészüzeméről. Saj­nálatos elírás miatt Berke­nyéi András üzemvezető neve helyett Berkenyéi Andrásné szerepelt. Elmarad a Géza-bál A Géza király téri Egész­ségügyi Szakközépiskola igaz­gatósága közli, hogy a már­cius 14-re, szombatra terve­zett Géza-bál elmarad. A Palóc Kupa hírei Vác-Nagymaros rangadó Továbbra is az élen a Forte. ■—> 1955-ben valakinek az a gondolata támadt, hogy a váci vasútállomáson egy kerámia díszkutat állítsanak fel. Emiatt csöngettem be akkor Verőce­maroson Gorka Géza házába. A csöngetésre a mester jött ki, és a szíves invitálásra be­léptem a kertbe, onnan pedig a műhelybe jutottam. Ennek már negyed évszázada. Tíz év­vel ezelőtt halt meg Gorka Géza, A kettős évfordulón is­mét elmentem a múzeumnak berendezett Gorka-házba. Most tárt kapu fogad, jó len­ne megjavítani. Forma és szín — Még alig egy hónapja va­gyok itt — mondja többek kö­zött a tárlatvezető, Maschall Mihályné gondnok. Elolvas­tam, megnéztem, amit lehe­tett. de még szeretnék beszél­ni Gorka Budapesten élő özve­gyével, lányával, unokájával, hogy többet tudjak a kiállított anyagról, életükről. Az unoka épp a napokban mutatkozott be kiállításával Dunaújváros­ban. A szeretet, a kötődés kere­sését érezni a szavaikból. Az egri Gárdonyi, és a zebegényi Szőnyi múzeum idős őrei ju­tottak eszembe. Párásak lesz­A mester stzelleme A tízéves Gorka-házban zoológusoknak adják ki időn­ként. A zsinórral elválasztott tisztes távolságról szemlélhető műhelyt a szervezett csoportok részére fölszabadították, és tagjaik képzőművészeti óra keretében kerámiatárgyakat készítettek: Amikor R áduly Emil, a váci Vak Bottyán mú­zeum igazgatója lett, a járási hálózathoz tartozó Gorka mú­zeumban elrendelte a zsinór eltávolítását, és hogy a régi agyagoskádban tároljanak alapanyagot. így most min­denki közelről megszemlélheti az égetőkemencéket, a műhely felszereléseit, és ha fiatalok jönnek, s kedvük kerekedik, felügyelet mellett bármikor felülhetnek a koronghoz al­kotni. A végrendelet szerint Azóta a műhelyben Gorka Géza félig kész kerámiatárgyai mellett, melyeket ő már be­fejezni nem tudott, külön asz­talon sorakoznak a gyermekek műremekei, mintha várnák a mestert, hogy megkérdezzék: — Mit szól hozzá, Géza bá­csi? Hol kell még javítani? — Állok a tárgyak előtt, mintha én is erre várnék. Mészáros Gyula is. Télen kevesebben jönnek. Januárban alig voltak három­százan, de februárban már biztosan elérjük az ötszázas létszámot. Márciusban még többet, és április itt már sze­zonnak számít. A halászhálóval díszített ki­sebb szoba előtt megállók. Itt is jártam annak idején. Ez volt a festőszoba. — A látogatók között van munkás, tanár, keramikus. Ea- rándokként térnek vissza újra meg újra, megcsodálni a vázá­kat, tálakat, dísztárgyakat. Na­gyon sok a fiatal. Szinte min­dennapra jut egy diákcsoport. A művész végrendeletében a magyar államra hagyta alko­tásait, s előírta, hogy házá­ban minden évben legalább egy fiatal keramikus alkotá­sait is állítsák ki. A festőszoba melletti teremben jelenleg Kisfalusi Márta természetet utánzó dísztárgyait lehet látni, de már készülődnek egy má­sik fiatal bemutatására is. A végrendeletet az utókor bővítette azzal, hogy a ház egy-két szobáját külföldi mu­Balassag\farmaton, a kézi­labda nemzetközi Palóc Ku­pán szomszédvár rangadót játszottak egymással a Váci Izzó és a Nagymaros csapa­ta. Nagymaros—Váci Izzó 19:18 (13:11). Nagymaros: Seres, Kardos 1, Grécs, Kiss 1, Vi- rágh 4, Heffentréger 4, Hor- nyák 5. csere: Tamás, Szik­riszt. Székely 4. Váci Izzó: Kovács 1. Kiss Gy. 3, Nyári 4, Kovacsics 1, Bayer 2, Leib- recz 1, Pápa 2, csere: Földvá­ri, Petre, Csabuda 2, Pintér, Rozmann 3. Nagy lendülettel kezdett a váci csapat, és öt perc eltel­tével szinte mindenki nagy­arányú váci győzelmet várt. A marosiak viszont kellemet­len játékstílusukkal ledolgoz­ták a hátrányt, sőt a vezetést is megszerezték. A második félidő elején úgy látszott, hogy az Izzó ma­ga javára tudja fordítani a mérkőzést, de a nagymaro­siak nem hagyták magukat, sőt öt góllal elhúztak. A játék nagy izgalmak közt fejező­dött be, mivel az utolsó per­cekben most a marosiak en­gedtek ki. A váciak nagy haj­rájukkal közel álltak a dön­tetlenhez, melyet végül is nem sikerült elérniük. Összességé­ben a nagymarosiak megér­demelt győzelmet arattak, és első helyen jutottak be az I— 3. helyezettek döntőjé­be. A váci csapatnak még egy mérkőzése volt hátra az NB II- be feljutott hazaiak ellen. Nem kisebb tétje volt a mér­kőzésnek, mint az, hogy a győztes bejut a döntőbe, míg a vesztes csak a 4—7. helyért játszhat. A nagymarosiak el­leni találkozótól kissé her­vadtnak tűnő Izzó csapatát a két edzőnek sikerült felráz­nia. Az ezután következő Balas­sagyarmati SE ellen a fiúk nagyszerű játékkal rukkolt tak ki, és biztos győzelmet arattak. 'Ezzel az eredmény­nyel ők is bejutottak a hár­mas döntőbe, ahol a már em­lített Nagymaros mellett az NB II-es Eger SE csapata a harmadik résztvevő. Két csa­patunk nem kisebb ellenfe­leket előzött meg, mint a már említett NB II-es Balassa­gyarmat és a szlovák II. li­gás Gyetva csapata. Váci Izzó—Balassagyarmati SE 23:20 (13:11). Góllövők: Kovacsics 6, Pápa, Csabuda 5 —5, Nyári, Liebrecz 3—3, Rozmann 1. Balassagyarmaton szerepelt a Forte immár NB Il-es női kézilabdacsapata is, és -biztos győzelmet aratott szlovákiai ellenfele ellen. Váci Forte—Gyetva (cseh­szlovák) 20:9 (13:4). Forte: Békési, Lukács, Bayer 3, He­rediáé 10, Kurdi 4, Brezovsz- ki 1, Győri 1. Csere: Oláh, Bagi 1. A nagy gólarányú győze­lem ellenére a váci csapat több hétméterest és ziccert hagyott kihasználatlanul, de most ez sem jelentett külö­nösebb gondot. A mérkőzésről még annyit: nem volt egy súlycsoportban a két csapat. Győzelmével a Forte tovább­ra is a tabella élén áll. Nyári József ISSN 0133—2759 (Várt Hírlap) OLCSÓ NAPOK MOST 40-50%‘KAL OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKABATOKAT, KÉSZRUHAKAT, CSIZMÁKAT, CIPŐKET íVA\%­váci Duna-kanyar Áruházában, Széchenyi u. 36. Női csizma Férficsizma Gyermekcsizma Lánykakabál Női flanellruha 1200 Ft helyett 600 Ft 576 Ft helyett 288 Ft 213 Ft helyett 107 Ft 665 Ft helyett 330 Ft 272 Ft helyett 150 Ft 1 nek a szemeik, amikor a ház meghalt lakójáról, a régi is­merősről, barátról, közös em­lékekről beszélnek. Itt a fiatal vezetőnek nem volt közös kapcsolata Gorkával, de kere­si, hogy átmentse a régi han­gulatot a mának. Nézem a földszinten, az emeleten a gondos, szakértő kezekkel elrendezett több száz, a mester alkotta műremeket, az eltanulhatatlan formát a festést, az égetést, a zsugorí­tott mázat. Legtovább a brüsz- szeli világkiállítás aranyér­mét elnyert váza és a kitünte­tések mellett időzök. Hosszú sorok — Nyáron van olyan nap, amikór háromszázan-négyszá- zan jönaek. Nyolc órakor már hosszú sor áll a kapu előtt. Kolléganőm mondta, hogy nemegyszer késő este is beko­pognak hozzá, nem gondolták volna, hogy ennyi látnivaló van a Dunakanyarban, ide már elkésve érkeztek, de ha lehet, megnéznék a múzeumot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom