Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

Marjai József Kekkonen elnöknél Vrho Kaleva Kekkonen finn államfő csütörtökön Helsinki­ben fogadta Marjai József mi­niszterelnök-helyettest. Ezt megelőzően Marjai Jó­zsef Esko Rekola finn külke­reskedelmi miniszterrel folyta­tott megbeszélést. A délelőtt folyamán a magyar kormány elnökhelyettese ellátogatott a helsinki városházára, ahol ta­lálkozott Raimo Ilaskivi főpol­gármesterrel. Marjai József délután Turkuba utazott, ahol csütörtökön nyitották meg a magyar gazdasági napokat. A világűr veteránja és as ötvenedik Rajtolt a Szojuz—T A világűr egyik veteránjá­val és a Föld századik, a Szov­jetunió ötvenedik űrhajósá­val fedélzetén, csütörtökön újabb szovjet űrhajó indult a Szaljut—6 űrállomáshoz. A Szojuz— T—4 űrhajó, amely­nek parancsnoka Vlagyimir Kovaljonok, fedélzeti mér­nöke pedig Viktor Szavinih, a késő esti órákban rajtolt a baikonúri űrrepülőtérről. Az első jelentések szerint az űrhajó rátért a Föld-körü­li pályára, ahonnan majd módosításokkal közelíti meg a csaknem három és fél éve működő űrállomást. Mint ismeretes, a Szaljut-hoz már korábban eljuttatták egy Prosressz-típusú szállítóűrha­jóval az új expedíció számá­ra szükséges felszerelést. Az új űrexpedíció első fel­adata, hogy megközelítsék a Szaljut—6 űrállomást, kap­csolják össze azzal űrhajóju­kat, és vizsgálják át az űrál­lomás műszereit, berendezé­seit, végezzék el a szükséges javításokat. A Szaljut, mint ismeretes, 1977. szeptember 29. óta kering a Föld körül. A Szojuz—T típusú űrhajó a szovjet űrkutatás új eszkö­ze, az űrhajósok szállítására szolgál. Külsőre alig tér el a korábbi Szojuz-űrhajóktól, belsejében azonban sok a mó­dosítás, az. újdonság. Ezek közül a legjelentősebb az űr­hajó irányítását végző fedél­zeti számítógép alkalmazá­sa. Az új típusú űrhajóból eddig az első példányt uta­sok nélkül próbálták ki, a má­sodik és a harmadik űrhajó már összekapcsolódott az űr­állomással, ahová előbb két, majd három utast szállított. Az expedíció számára az űr­állomás felülvizsgálatán kí­vül széles körű tudományos programot is előirányoztak. Ütjük egyben jelzi azt is, hogy várhatóan folytatódik az In- terkozmosz-program végre­hajtása, amelynek keretében mongol és román űrhajós ké­szül a világűrbe. (Az űrhajósokat a 2. oldalon mutatjuk be.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 61. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. MÁRCIUS 13., PÉNTEK Ma 3. oldal: Tejre alapozott milliók Kuckó király a példakép 4. oldal: Sikkasztott táp a tanyán 6. oidal: Előzni akar a Vasutas 7—8. oldal: Rádió- és televízió­melléklet Érdemes volt teljesíteni A vevő kívánsága szerint Többet mint tavaly Start a téglagyárakban A Tégla- és Cserépápari Tröszt 120 gyárából 80 még hagyományos módon dolgozik, tehát nem. függetlenítheti ma­gát az időjárástól. A kénysze­rű téli szünetet valamennyi gyárban a gépsorok alapos fe­lülvizsgálásával!, karbantartá­sával, felújítása vall és több helyen nagyjavítással haszno­sították. Február végétől már készen várták a rend,behozott berendezések a fagymentes napokat, s a tröszt jelzésére hétfőtől elsősorban, az ország melegebb, déli térségeiben tizeimbe helyezték a táglapré- seket. A hét végéig vakimeny­nyi hagyományos téglagyárban megkezdődik a munka. Az idei tervek -szerint az alagiútkemencékkel ellátott, korszerű üzemek és a hagyo­mányos téglagyárak együttvé­ve — a múlt évihez hasonlóan — 1925 millió égetett téglát gyártanak. A Tüzéppel kötött szerződés szerint a korábbinál több téglaipari terméket szál­lítanak a lakosság részére. Egyebek között mintegy 20 százalékkal növelik az úgy­nevezett íert-gerenda terme­lésit, s 30—40 százalékkal a vasbeton, födámgerendák közé helyezendő béléstest gyártá­sát, amelyre 10 üzemet készí­tettek föl. Gyakran emlegetjük, hogy külpiaci értékesítésre , orien­tált vállalatainknak milyen fontos feladata, hogy figye­lembe vegyék a megrendelő igényeit. Emlékezetes, hogy a Mező­gép Tröszt monori vállalata — az Agrober, a Komplex és a Tesco közreműködésével — még a hetvénes évek végén komplett vágóhidat szál­lított a nigériai Kanóba. Nigériában azonban időköz­ben lezajlottak bizonyos bel­politikai változások. A koráb­bi katonai kormány helyét polgári vette át, s mivel ez­zel együtt az uralkodó vallás­nak, az iszlámnak is nagyobb szerep jutott, a nigériai fél most kérte á monoriakat, ala­kítanák át a vágóhidat az isz­lám előírásainak megfelelő­re. Az indok — mely számunk­ra nyilván furcsának tűnik — a következő: a monoriak a marhák számára készült vágóvonalon a korszerűnek számitó, s mifelénk elterjedt elektromos kábítás módsze­rét alkalmazták, amit azon­ban a vallási törvények nem engednek meg. Az iszlám rí­tusa szerint ugyanis a levá­gás pillanatában az állatnak magánál kell lennie, s léte utolsó pillanatában kívánatos, hogy feje-lába Kelet felé nézzen. A Mezőgép szakem­berei úgy vélték, hogy a vevő mégoly furcsa kí­vánságait Is ki kell elégí­teni, s áttervezték a vágóhidat. A feladat műszakilag is komoly volt, hiszen a korszerű tech­nológia megváltoztatása azt a veszélyt rejtette magában, hogy a vágóvonal lelassul. Anélkül, hogy leírnánk rész­leteket, elmondjuk, hogy si­került megtalálni a megol­Bány&korkép Pest megyékéi Sziklafalat omlaszt a gép Négy bányá ja és egy terme­lő üzeme van Best megyéiben az Országos Érc- és Ásvány­bányák dunántúli műveinek. Pilis vörösvárott egy üzemve­zetőség alá tartozik az úgy­nevezett osztályozható dolo­mit és a dolomitliszt-bánya, valamint a nemesvakolat- üzem. A különböző frakciójú dolomitokból tavaly 500 ezer tonnát termeltek ki; a környe­zetvédelmi előírásokat figye­lembe véve, nem is növelhe­tő a termelés.. Természetesen a nemesvakolat-készításhez is saját kőzetüket használták föl: mintegy 15 ezer tonnát. A korábbi évekhez hasonlóan ta­valy is jutott exportra. Elszá­moló áron, 21 millió 350 ezer 'forint árbevételt értek el a külföldi eladással. Ikm A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat váci telepéről naponta több mint 500 köbméter folyami sódert szállítanak a megye épít­kezéseihez. Kétszázhetvenezer tonna követ termelnek ki idén a dunabogdá- nyi bányában. Elsősorban fo­lyamszabályozásra és útépítésre használják a követ. Fejtörést okozott a művek vezetésének a nemesvakolat- gyártás. Pontosaibban: az ér­dektelenség, e viszonylag új­nak mondható termékcsoport­juk iránt. Az üzem termelő- képességének szinte csak egy- harmadát tudták kihasználni. Az állami és a szövetkezeti építőipar idegenkedve. fogadta az újfajta építőanyagot, csak a magánépítők között vált népszerűvé. Hőszigetelő alap­vakolatot — száraz habarcsot — ajánlanak a nemes vakolat alá. A nagyüzemi gyártás idén megkezdődhet: a terv 2 ezer tonna — lenne. A zebegényi bánya baritot, mészkövet, hegyi krétát, bécsi fehéret — az utóbbit — kü­lönböző nagyságú kiszerelés­ben, futort ad. A művek tizenegy egységé­nek legikisebbike a sóskúti bá­nya, ahonnan építőipari homo­kot és bányakavicsot nyernek. Az idei elképzelések? A pi- lisvörösvári bányákban a ta­valyihoz hasonló mennyiség kiszerelése, feldolgozása a cél. Bővítik egyúttal többek kö­zött a háztartási súrolószerek választékát is. A tavalyinál több, 22 ezer tonna baritfeldoLgozás a zebe- gényiek ez évi feladata, vi­szont — miután a bécsi fehér és a hegyi kréta iránt jelen­tősen csökkent az igény — nyers mészkőből csupán 17— 18 ezer tonna a tervük. Ha­sonló cipőben járnak a sós- kútiak is: náluk az 1980-as évinél lényegesen kevesebb, 240 ezer tonna kitermelése a cél. Ennek legfőbb ólra, hogy nem kaptak elegendő meg­rendelést öntödei homokra. D. Gy. A monod Mezőgép Vállalat 2-es számú gyárában már megkezdték a felkészülést a nagy nyári mun­kákra: a Claas kombájnokhoz ké­szítenek eddig exportból beszer­zett pótalkatrészeket. dást, s így az új módszer alap­ján történő átalakításról és az üzembe helyezésről a kö­zelmúltban Irta alá a' szerző­dést dr. Sándcrfi László, • Mezőgép igazgatója és a ka­néi mezőgazdasági miniszter. A másfél millió svájci frankos megállapodás szerint a monoriak május ele­jén hozzákezdenek a vágóhíd átalakításához, ezt nyárra be­fejezik, s ettől számítva 12 hónapon keresztül 14 monori szakember irányítja majd a vágóhíd üzemelését, s látja el szaktanácsokkal a nigériai partnert. . W. B. Elutazott Meló Aufunes Csütörtökön elutazott ha­zánkból Ernesto Augosto Meló Antunes, a Portugál Forradal­mi Tanács tagja, az alkot­mánybizottság elnöke, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látoga­tást tett hazánkban. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes bú­csúztatta. Jelen volt Fernando Delfim Maria Lopes Vicira, a Portugál Köztársaság buda­pesti nagykövete. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Grenada nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Maurice Bishopot, a Grenadai Népi Forradalmi Kormány minisz­terelnökét. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, táviratban üdvözölte Mohamed Juszuf Al-Adasza- nit, a kuvaiti nemzetgyűlés el­nökévé történt megválasztása alkalmából. Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön fogadta dr. Dusán Spácil csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettest, aki a budapesti Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Központ fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartózkodik ha­zánkban. I i san azzal jutottak helyzeti előnyhöz — azokkal szem-^ ben, akik csak a legutóbbi néhány hónapban kezdték kapkodni a fejüket, hogyan is lehetne kikeveredni a kanyarból —, hogy fölis­merték ennek a rugalmas­ságnak, magatartásnak a szükségszerűségét, azaz el­kerülhetetlenségét. Leírtuk korábban, hogy csökkent a földolgozott kő­olaj mennyisége tavaly, azt azonban nem tettük hozzá, hogy az értékesebb fehér­áruk kihozatala viszont hat százalékkal emelkedett. S azért nem tettük hozzá, mert az indokot, a magya­rázatot a hogyanra az ad­ja, amit leegyszerűsítve föl­vázoltunk technikai és technológiai fejlesztésről, termelői, forgalmazói ru­galmasságról és magatar­tásról. Ez a magyarázat egyben válasz arra is, hogy a hazai termelőágazatok­nak van-e módjuk felelni a világpiaci kihívásra, azaz, képesek vagyunk-e ellen­súlyozni azoknak a kedve­zőtlen hatásoknak a töme­gét, amelyek immár hosszú évek óta, gyakorlatilag 1973-tól zúdulnak rá a nép­gazdaságra, s amelyek kö­vetkezményeit nemcsak ter­melőként. hanem fogyasztó­ként is erőteljesen érezzük. A százhalombattaiak vála­sza — természetes: nem egymaguk fogalmazták azt, hanem részeként egy fej­lesztési koncepciónak — az egyértelmű igen. Hozzátehet jük: a ha­tározott igen társul a további lehetőségek kuta- tásável, így például az­zal, milyen ráfordítások fejében nyerhető ki a ma még fűtőolajként hasznosí­tott nehéz párlatokból — katalitikus krakküzemben — a további fehéráru, azaz: miként lehet még ' többet kiszedni az adott alap­anyagból. Ha szabad így fogalmaz­ni: az ipar, s általában az egész magyar népgazdaság alapvető feladatához nyúl­tak, nyúlnak értő kézzel ezen a módon a finomító­beliek! Mert ugyan igaz az a széles körben ismert ál­lítás, hogy nyersanyagok­ban szegény ország va­gyunk, ám az is igaz — de ez csak a szakemberek szű- kebb csoportja előtt isme­retes -r, hogy mind hazai, mind importált nyersanya­gainkat meglehetősen pa­zarló módon s kezdetlege­sen dolgozzuk fel, haszno­sítjuk. Sok olyasmiről mondunk le könnyedén, amit nálunk sokkal gazda­gabb országokban már rég­óta nem hagynak veszendő­be menni, hanem kinyer­nek, földolgoznak, értékes készáruvá alakítanak. En­nek persze vannak beruhá­zási, más fejlesztési köve­telményei, feltételei is, de elsősorban és mindent meg- előzve az a feltétel, hogy gondolja végig minden ter­melő, minden termelőhely, mit hogyan, miért és mi­ként akar csinálni, amit tesz, azzal mit kíván elérni. A egyenes úton erre kanyar közbejötté az késztette a százha- ■ lomhattaiakat, de — mert • előzetesen fölmérték a ha- i ladási irányt — nem estek , pánikba, nem kezdték ve- , szettül taposni fölváltva a • gázt és a féket, rángatni a kormánykereket. Ezért ju- tottak ki baj nélkül a ka- i nyárból. Mészáros Ottó E lhagytuk a kanyart, megint egyenesebb az út előttünk — nagyon köznapian ezzel a képes be­széddel érzékeltetik a Du­nai Kőolajipari Vállalat szakemberei azt a tényt, hogy a cégnek, lassan két évtizedes, egyenes vonalú haladás után, kanyarba kellett behaladnia, ráadá­sul nem könnyen belátha- tóba. Eddig ugyanis szinte évről évre növekedett az olajfinomító városnyi biro­dalmában a földolgozott nyersanyag, tavaly viszont erőteljesen — némileg már a megelőző esztendőben is — csökkent ez a mennyi­ság, összhangban a népgaz­dasági célokkal és érdekelt­séggel, az energiatakarékos­sággal, de nem okvetlen találkozva a vállalati ér­dekeltséggel. Erre a kanyarra azonban — akárcsak a jó érzékkel, ösztönnel megáldott vezető a volán mellett — fölké­szültek Százhalombattán. Nem egészen arra, hogy meredeken apad a tárolók­ba kerülő nyersolaj meny- nyisége, de arra igen, hogy az árukibocsátáson belül folyamatosan növekedjék a magasabb feldolgozottsági fokot képviselő termé­kek aránya, az úgyneve­zett fehéráruké. Voltak az itt folyó — s ma sem szünetelő — beruházásnak látványos szakaszai, ered­ményei, ám valójában azok a berendezések, amelyek a nyersolaj leggazdaságo­sabb földolgozását te­szik lehetővé, a ‘legutóbbi években épültek meg, illet­ve napjainkban épülnek. Amihez elengedhetetlen volt természetesen az ex­portárualapokat bővítő hi­telből elnyert pénz is, de legalább ennyire elenged­hetetlennek bizonyult az a termelésfejlesztési fölfogás és gyakorlat, amely a fino­mítóban kezdettől fogva ér­vényesült. Itt ugyanis az első, egymillió tonna föl­dolgozó képességű atmosz­ferikus-vákuumdesztillációs sor üzembe helyezése óta rangja, fontossága van a költségeknek, azaz ráfordí­tások és hozamok viszonyá­nak, s mindenkor célként kezelték az ésszerűbbet, mint a gazdaságos legfőbb pillérét. Ilyen megfontolásokból folytatódott a beruházás látványos szakasza után a csöndes fejlesztés, az aro­más extraháló, a benzin- izomerizáló kiépítése, mert ráérezve a világpiacon vég­bemenő változásokra, két legyet üthetnek egy csapós­ra ezekkel a bővítésekkel. Az egyik: korábban im­portból származó közbeeső termékeket — ún.' minőségi benzineket, vegyipari, nö- vényvédőszer-gyártási anyagokat — készíthetnek idehaza. A másik „légy”: folyamatosan bővülhet az exportképes, jó áron érté­kesíthető, gónd nélkül ve­vőre találó árucikkek köre. A technikai, technológiai fejlesztést szinte szorosan követte és követi a gazdál­kodás, a forgalmazás friss formáinak hasznosítása — így például társasági szer­ződés keretében élelmiszer- ipari paraffinok előállítása —, azaz olyan termelői kereskedelmi rúg 'másság aminek ugyan természetes­nek kellene lennie, de saj­nálatosan nem számított a: iparban jellemzőnek. A százhalombattaiak ponto­Kanyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom