Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1981. MÁRCIUS 10-, KEDD Falu és varos közös ügye Oktatás, művelődés, sport Újabb szellemi versengés Ismét a hazai csapat Harmincnégy községben, 80 ezer ember él a váci járás te­rületén. A közigazgatási egy­ség kelet—nyugati irányban 80 kilorhéter szélesen, észak—déli irányban 106 kilométer hosszan terül el. Ez már önmagában is feladja a leckét annak, aki­re a terület rendszeres áttekin­tését, az itt élő emberekkel va­ló együttműködést bízták, mint például Krima Jánosra, a járá­si hivatal elnökére. A múlt hét végén Vácra helyezte ki soros ülését a Pest megyei Tanács közművelődési bizottsága, s a járási és városi könyvtárban megtartott értekezleten, melyet dr. Csicsay Iván, a megyei ta­nács elnökhelyettese vezetett, először a testvérváros, Gödöllő tanácselnöke, Benedek János adott tájékoztatót a Gödöllői tavasz rendezvénysorozatáról. Utána Krima János, valamint Weisz György váci tanácsel­nök tájékoztatója a közoktatá­si, közművelődési és tömeg­sport határozatok végrehajtá­sáról szólt. A két referátum meghallgatása jó alkalomnak kínálkozott volna arra, hogy teljes képet kapjunk Vác és környéke lakosságának, dolgo­zóinak kulturális igényeiről, le­hetőségeiről. A téma vázlata Am az áttekintés nagyon is vázlatosra sikerült, s nem az előadó hibájából. A fél tízkor kezdődött tanácskozáson már az első napirendi pont-is hosz- szabbra nyúlt, mint ahogy ter­vezték, s 13 órakor mindkét elnököt újabb, fontos tanács­kozásra várták egy fontos po­litikai testületben. Így hát 20—20 percet, kaptak arra hogy a kerekre kötött isme­retcsokorból valamennyit átad­janak, s ezt még mindkét eset­ben dr. Novak István megyei művelődési osztályvezető egé­szítette ki az osztály által meg­bízott, előzőleg már szakvizs­gálatot végzők értékelését is­mertetve. Krima János bevezetőjében az oktatás és közművelődés alapjait, céljait meghatározó, társadalmi-gazdasági viszo­nyok ismertetésével foglalko­zott, melyekre jellemző, hogy a területen egyaránt jelent­keznek az agglomerációs öve­zet által meghatározott fel­adatok, az ipar és mezőgazda­ság által is befolyásolt társai dalmi rétegződés, a művelő­déspolitikát differenciálttá, színessé tevő nemzetiségi mű­velődéspolitika. Erdeményt is, gondot is tük­röz az óvodákról közölt adat, mely szerint e gyermekintéz­mények kihasználtsága az 1975-ös 111 százalékról 1980-ra 114-re emelkedett. Az idén 3 ezer 740 óvodai igényt tarta­nak számon, s ezt 95 százalék­ra tudják kielégíteni. A nagy településeken általában na­gyobb az effajta gond is, s ahol kevesebb a gyerek, mint például Kisnémediben, ott a meglévő helyeket is csak 63 százalékra használják ki. Az iskolai előkészítést szolgáló utolsó évben a gyerekek 95 százaléka ' óvodás, s ahhoz, hogy a hiányzó 5 százalék is megkapja ezt a képességeiket nagyon is meghatározó előké­szítést, a szülők szemléletén is van mit változtatni. Város és vidéke Az általános iskolai oktatás aktuális kérdéseivel kapcso­latban megtudhattuk, hogy ma már kevesebb a képesítés nélküli pedagógus. Fene és Vácduka kivételével ma már minden iskola mellett műkö­dik napközi otthon. A felső ta­gozaton végleg sikerült meg­szüntetni az összevont osztá­lyokat, több helyen megte­remteni az iskolai torna és sport korábbinál jobb feltéte­leit. A felnőttoktatás, az általános iskolai végzettséggel nem ren­delkező felnőttek képzése az a láncszem, ahol a leginkább összekapcsolódnak a város és a vidék kulturális gondjai. A lakóhelyen úgy tudják, hogy a váci üzem szervezi és pro­pagálja az emberek tanulását, a munkahelyről viszont siet­nek haza. mert megy a vonat, s a vezetők azt remélik,’ hogy az ügy otthon nyer megoldást. Az eredmény: csökken a be­iratkozó hallgatóság száma, s a váci munkavállalók között háromezerre becsülik az álta­lános iskola elvégzésére szoru­lókat. A szellemi alapra épülő felépítményben, a közművelő­dés különböző formáiban már egyre több a közös gond, s több lenne a tennivaló is. Ám erre dr. Novák István is ki­tért referátumában, a tájegy­ség kulturális intézményeinek több módszertani segítséget nyújthatna a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődé­si Központ, s vele együtt a szobi körzeti művelődési köz­pont is. Annál is inkább, mert vidéken a szakemberellátás a legnagyobb gond, ami a könyvtárakban kevésbé érző­dik. mint a művelődési há­zakban. A beszámoló foglalkozott a gyermekek és felnőttek tö­megsportjával is, melyet a több természetes mozgásra le­hetőséget adó falusi környe­zetben ezután másként kell szervezni, mint általában. Nem a teljes kép Érdemes lett volna ezekre a közös kérdésekre több időt szánni, s nyugodtabb tempóban megtárgyalni. Weisz György­nek például a sportra már nem is jutott ideje, csupán a közoktatás és közművelődés fő jellemzőit felsorolva mond­hatta el, hogy Vácott nagy eredménynek tartják a gyer­mekek teljes óvodai elhelye­zését, bár igaz, 124 százalékos a helykihasználás. A művelő­dési központ munkájáról szól­va beszélt azokról az ered­ményekről, melyeket a közel­múltban oda kihelyezett váro­si párt vb is elismerőleg vett tudomásul, s lapunkban erről részletesen beszámoltunk. Ezt az Állami Zeneiskola nevelő­munkája, az V. ötéves tervben épült új járási és városi könyvtár egészíti ki, s teszi teljessé az üzemekben folyó munkásművelődéssel, s más intézmények törekvéseivel együtt. A jövő kulturális ten­nivalói között jegyezte meg, hogy változtatni kell Deák­vár könyvtári ellátásán. Az elnök referátumát kiegészítve dr. Novák István szólt az in­tézményhálózat egyenletes fej­lődéséről, a város kulturális eredményeiről. Nem kaptunk ugyan teljes képet — ennyi idő alatt nem is kaphattunk —, de sokat láttató pillantást vethettünk a város és vidéke kulturális helyzeté­re. Eközben előbukkant né­hány olyan izgalmas kérdés is, mint amilyen a felnőttoktatás, és hogy a könyvtárakban több lett a könyv, de valami­vel kevesebb az olvasó. Ezek az alapkérdések már önma­gukban is megérnek egy-egy önálló napirendi pontot. Kovács T. István Ma már a mezőgazdasági szövetkezetek alaptevékenysé­ge mellett a kiegészítő ágazat is gyakori. A kosdi Lenin Tsz- ben a könyvcsomagoló és ex­pediáid részleg működik. Itt dolgozik a két éve megalakult, 28 tagú Ady Endre szocialista brigád, melynek vezetője Gal­la Gézámé. A túlnyomó többségében nőkből álló könyvkötészeti brigád mindennapos feladata az ország 2500 könyvtára szá­mára kölcsönzött könyvek elő­készítése, gyors csomagolása, és expediálása. Tasakot ra­gasztanak, könyvkártyákat tesznek a könyvekbe, majd minden egyes küldeményhez katalógusokat készítenek. Az expediálás folyamatába tarto­zik a könyvtári jegyzék elké­szítése, amelyen 95 féle könyv szerepel. Ezután ellenőrzik az elkészített összeállítót csoma­got, majd csomagolják, címe­zik és postázzák. így jut el Cselőtepusztáról a könyv az ország könyvtárlátogatói kezé­be. A szépirodalmi, tudományos, politikai, ifjúsági, művészeti, technikai és más gyermek­könyvek garmadája, a lelkes, munkájukat értő emberek ke­ze munkája nyomán válik köz­kinccsé. Tavaly is szép meny- nyiséget kezelt le a könyvkí- szerelő brigád, hiszen össze­sen több mint 2 millió 460 ezer könyvet forgattak meg. Az üzemi terveket több vál­lalásukkal segítették, s ezzel a könyvkiszerelő részleg 3 mil­lió 174 ezer forintos tervét egy százalékkal megtoldották. Az anyagfelhasználási költséget 6 százalékkal csökkentették úgy, hogy kevesebb hulladékot termeltek és az alapanyagot tervszerűen használták fel. A brigádtagonként vállalt 20 óra társadalmi munka és a kom­munista műszak keretén belül a helyi gyermekintézmények bővítésére, az árvízkárosultak megsegítésére, a munkahely Fát KISZ-küldöttgyűlés a művelődési házban A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Főt nagyköz­ségi bizottsága március 14-én délelőtt 9 órai kezdettel a Vö­rösmarty Mihály Művelődési Házban tartja nagyközségi küldöttgyűlését. Váci naptár Az elvitt kincs A magyar történelem így jelöli meg azt az esetet, ami 1199. március 10-én Imre ki­rály és Boleszló püspök kö­zött a váci székesegyházban játszódott le. III. Béla halála után utó­da. I. Imre (1196—1204) lett, de ellene öccse, András fel­lázadt zsoldosokat toborzott és fegyverrel támadt Imre el­len. A forrongás napjaiban Imre király hírt kapott, hogy öccse egyik támogatója Bo­leszló váci püspök, és a lá­zadásra gyűjtött pénz a váci székesegyház sekrestyéjében van. Imre azonnal Vácott ter­mett, a püspököt és a kápta­lant gyűlésre hívta és köve­telte, hogy nyissák fel kincs­tárukat. A püspök ezt meg­tagadta. Az esti zsolozsma közben Imre megjelent kato­náival a templomban és pa­rancsolta, hogy a sekrestyét nyissák ki. A püspök ezt meg­tiltotta és az oltárhoz mene­kült. Imre őt onnét lerántot­ta és fegyveresei közé dobta. Ekkor már kinyitották a kincstárt, honnét minden le­velet és kincset, ami nem az egyházé volt, magával vitt belső rendbehozására, szépíté­sére fordítottak nagy hang­súlyt. Az országos könyvhetek és szakmai könyvnapok rájuk háruló feladatait a Könyvtár- ellátó Vállalat megelégedésére teljesítették. A brigádverseny bizottsága a mozgalom igencsak tartal­mas életet élő Ady Endre-hri- gádot a jók közé sorolta. Nem­csak a munkában járnak az élen, hanem irodalmi estek, mezőgazdasági könyvnap, nő­napi és más társadalmi össze­jövetelek rendezőiként is kitűntek. A testet-lelket üdítő sportot is szívesen űzik. A Parlamentben átadták a Vácott élő özvegy Fischer Ist- vánnénak a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Vácott sokan ismerték Neu- hausz Vilmos szappanfőző­mestert a Dombay (ma Kor­vin Ottó) utcából, akinek alig volt maradása az urak előtt, mert 1918-ban megválasztot­ták őt a Munkás-Paraszt In­téző Bizottságba. Végül kis­ipari szappanfőzőműhelyét fel kellett számolnia, és 1930-ban a maradék vagyonkáján lo­vat, stráfkocsit vett, maga mellé vette kocsikísérőnek alig húszéves fiát, tizennégy éves leánykáját, és fuvaro­zással foglalkozott. . 1944-ben a németek a Neu- hausz-családot is a halálra ítéltek sorába állították, meg­járatták velük a poklok pok- <lát. Megtört, fáradt, beteg, harmincéves nő tért vissza Vácra. Folytatta, amire apja megtanította, fuvarozni kez­dett. Itthon ismerkedett meg Fischer Istvánnal, aki régi A 204-es Kilián György Szakmunkásképző Intézetben zajlott le a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélke­dő szakmunkástanuló területi döntője a megye nyolc iskolá­jából érkezett csapattagok részvételével az MSZBT, a jílSZ, és a Lapkiadó Vállalat rendezésében. Versenyeztek a dunakeszi, a gödöllői, a szentendrei, a váci, a pilisvörösvári, a síziget- szentmiklósi, a kiskunlacházi iparitanuló-intézetek diákjai, valamint a váci Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói. A ha­lásztelkiek nem érkeztek meg. A zsűri elnöke Csikós Tóth Ágnes, a Pest megyei Tanács művelődési osztálya tanulmá­nyi felügyelője, tagjai Iványi Károly, Vác KlSZ-bizottságá- nak titkára, és Szabó Sándor- né, a Hazafias Népfront váro­si bizottsága munkatársa vol­tak. A verseny a múlt heti kö­zépiskolás döntőhöz hasonlóan most is hat fordulóban zaj­lott. Az első feladat a Bemu­tatkozom a sajtónak címet vi­A váci városi tanács már az V. ötéves terv időszakában is számolhatott a helybeli üze­mek, gyárak rendszeres támo­gatásával. Erejükhöz mérten kisebb-nagyobb összegek éven­kénti átutalásával növelték a tanács fejlesztési számláját és ezzel közvetve támogatták a váci gyermekjóléti és oktatási intézményeket, gyorsították a közművesítést. A közelmúltban felmérést végeztek: mivel tudják segíte­ni üzemeink ezeket a törekvé­seket az 1981—1985-ös eszten­dőkben? A vállalt összeg és a befizetések ütemezése szocia­lista szerződés szövegébe ke­rült. Ennek az öt évre szóló Váci festőművész mutatko­zik be csütörtökön, március 12-én Salgótarjánban. A váro­si Képcsarnok Rákóczi út 13. szám alatti kiállítótermében délután 5 órakor Weisz György, a váci városi tanács elnöke nyitja meg Monos Jó­zsef festőművész kiállítását. Monos József 1932-ben szü­munkásmozgalmi epiber, aki esténként beszélt néki egy szebb világról, a szocializmus­ról. Minden munkásmozgalmi megnyilvánuláson ott voltak és a sok, szinte kitörölhetet­len fiatalkori szenvedés itt, az új család, a munkásosztály közösségében szűnt meg. Ott látni őket a szakszervezetek helyi szerveinek megalaku­lásánál, az MNDSZ alapításá­nál, és amikor úgy érezték, most már kiérdemelhették, je­lentkeztek párttagnak 1949- ben. Fischer Istvánná közben a népboltban eladó, 1951-től a Zöldért Vállalat váci kiren­deltségénél mint számlael­lenőr dolgozott. Közben párt­titkárrá választják, majd a Hazafias Népfront városi bi­zottságánál serénykedik a nő­bizottság megalakításán, a női klub létrehozásán, és ahol úgy érzi, hogy a nőket nem be­csülik meg, ott harcol. Nap­jainkban is a Pest megyei selte. A Dupla vagy semmi és a Keresd a pályát után az in­formációs játék következett. Kiélezett küzdelem folyt az 5. és 6. fordulóban. Az előbbihez Biok életét kellett bemutatni, az utóbbi szellemi totó volt. A győzelmet a váciak sze­rezték meg. Eredmények: első a váci Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkásképző Intézet csapata 31, a második a 203-as intézet szentendrei kihelyezett iskolájának csapa- ’ ta 27, a harmadikok a 204-es Kilián Gyöngy Szakmunkás-, képző Intézet diákjai 24 pont­tal. Március 13-án Cegléden bonyolítják le a megye többi szakmunkásképző intézetének területi döntőjét. Ha ott az első helyezettnek kevesebb pontja lesz 31-nél, a váci ke­reskedelmiek képviselik a Pest megyei szakmunkásokat az országos döntőben. Az eredmények további ala­kulásától függetlenül gratulá­lunk a területi verseny győz­teseinek. V. M. okmánynak, az ünnepélyes alá­írására került sor a napokban a Madách Imre Művelődési Központban. Pálmai László, az MSZMP Vác városi bizottságának tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, majd Weisz György, a városi tanács elnöke adott tá­jékoztatást a következő öt esz­tendő várospolitikai céljairól, a városi lakásépítési program­ról. Ezután 'került sor a szo­cialista szerződések aláírására. A résztvevők megtekintették a helyi tejüzem legújabb ter­mékeit bemutató, rögtönzött kiállítását. (Papp) letett Sárkesziben. A Képző- művészeti Főiskola elvégzése után művei számos kiállításon szerepeltek. Több pályázati el­ismerést és Alha Regia-díjat nyert. Vácott 1972-ben telepe­dett le családjával. Képein a táj csak hangulati elem, az érzések, gondolatok kivetíté­séhez. nőbizottság aktív tagja. Ma már nyugdíjasként a Zöldért pártalapszervezetének titkára, a szocialista brigád megbe­csült tagja, tanácsadója. — A Hámán Kató brigád­ban háromszor kapta meg az aranykoszorús jelvényt, két­szeres kiváló dolgozó. Vitrin­ben őrzi a Hazafias Népfront aranyérmét, a Felszabadulási Emlékérmet, s oda kerül a most átvett kitüntetés is. Fiatalabbnak érzi magát, mint harminc évvel ezelőtt. Dolgozik a Hazafias Nép­frontban, a pártbizottságon. Azt sajnálja, hogy nem tud százfelé szakadni, hogy min­dent elvégezzen. Említi, hogy múltkor az öregek szociális otthonában volt segíteni, és egy pillanatra hirtelen meg­állt: Uramisten, én is hat­vanöt éves vagyok? Nem szabad megállni, von­ta’ le a tanulságot. — Nem is tudnék a közös­ség és a munka nélkül élni. és ha a megbízatásaim közül bármelyiket elvennék tőlem, belehalnék. Mészáros Gyula ISSN 0133—2759 CVáol Hírlap) Brigádnapló Könyvek Cselőtepusztáról Váci Gyula Mindig lelkesen, fiatalosan Nem tudnék másként élni Szocialista szerződések Tejtermékek kiállítása Tarjám bemutatkozás OLCSÓ NAPOK MOST 40-50%-KAL OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKABATOKAT, KÉSZRUHÁKAT, CSIZMÁKAT, CIPŐKET o váci Duna-kanyar Áruházában, Női csizma Férficsizma Gyermekcsizma 1200 Ft helyett 600 Ft 576 Ft helyett 283 Ft 213 Ft helyett 107 Ft Széchenyi u. 36. Lánykakabát Női flanellruha 665 Ft helyett 330 Ft 272 Ft helyett 150 Ft I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom