Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar-portugál külügyminiszteri megbeszélések Kedden Budapesten a Külügyminisztériumban folytatódtak Púja Frigyes és a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Ernesto Au- gusto Meló Antunes, a Portugál Forradalmi Tanács tagja, az alkotmánybizottság elnöke közötti tárgyalások. A felek eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Péter János vezetésévé/ Parlamenti küldöttség utazott Latin-Amerikába A Kolumbiai Köztársaság, a Venezuelai Köztársaság, a Panamai Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok és a Kubai Köztársaság parlamentjeinek meghívására magyar ország- gyűlési küldöttség utazott első r Viszonyok ízben hivatalos látogatásra kedden Latin-Amerikába. A delegációt Péter János, az országgyűlés alelnöke vezeti, tagjai: Kovács Károly, Rujsz Lászióné és Tollár József. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelenít Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke. Jelen volt Jósé Maria de Guzmán Noguera, a Kolumbiai Köztársaság, Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai' Köztársaság budapesti nagykövete és Rico Ranger, a Mexikói Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az MSZMP meghívására Gus Hol! Budapesten Kedden, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazánkba érkezett ' Gus Hall. az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Az amerikai vendéget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. PEST MEET El XXV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Európaiján a legnagyobb A Magyar Hajó- és Darugyárban elkészült Közőp-Európa legnagyobb úszódaruja, amely májustól az Arpád-híd átépítésének egyik főszereplője lesz. Ma:. 2. oldal: Kairói levél 3. oldal: Nem vagyunk ilyen gazdagok A népfrontmozgalom útjain 4. oldal: Vajon melyiket válasszam? 6. oldal: Pályavita és megyei gólínség 7. oldal: Jogi összeállítás Bőség gondokkal\ az építőanyag-ellátásban Választékot is talál a vásárló Kedvezőbbre fordult az építőanyag-kereskedelem helyzete, javult kínálata, már most, a szezon kezdetén mindenféle építőanyag a vásárlók rendelkezésére áll — adtak tájékoztatót a Belkereskedelmi Minisztériumban. A tervezett 31 ezer családi házon kívül több ezer társasház építéséhez, valamint a tatarozási, fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges építőanyagok — födémszeirke- zeti anyagok is — elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre. Így például vasbeton-gerendából a múlt évi 5,3 millió helyett 6 millió folyóméter, a korszerű könnyűszerkezetes Fért gerendából 423 ezer helyett 500 ezer folyóméter szállítására kötöttek megállapodást a termelőkkel, melyek az idén azbesztcement-termékekből, nyílászáró szerkezetekből. parkettából és falazóanyagokból többet is ajánlottak az igányeltnél. A tetőfedő cserép, a mészhidrát s a padlóburkolólap viszont nem ígérkezik elegendőnek — a hiányt palával, darabos mész- saal, illetve importáruval igyekeznek pótolni. Az építőanyag-kereskedelem a jó kínálati helyzetet kihasználva igényesebb a termelőkkel. Megszaporítják az áruátvételt például csak kiváló minőségű ajtóra, ablakra tartanak igényt. Palából is csak akkor vásárolnak többet, ha az ipar bővíti választékát, s új formákat, színeket kínál. Az árubőság mégsem ígér zavartalan ellátást. Változatlan gond ugyanis, hogy sem az ipar, sem a külkereskedelem nem tartja a szerződésben kikötött negyedévi, s főleg nem a havi szállítási ütemet Az üzemek termelése sem . folyamatos. Előfordul például, hogy egy- egy fajta ajtót, ablakot egy évben csak kétszer gyártanak, így időnként hiányos a kínálat, A sók falazóanyagon belül változatlanul kevés a kisméretű tégla. Legutóbb Sopronban — egy országos szakmai találkozón 40 féle bejárati ajtót mutattak be a kereskedelemnek, mely harmincat választott ki közülük, de csak 15-nek a gyártására vállalkoztak az érintett üzemek. Az országban jelenleg - 850 Tavaszelő a kertészetben A vácszcntlászlói Zöld Mező Tsz-ben az idén 150 hektáron termesztenek majd paradicsomot. A palánta neveléséhez a zsámboki kertészetben készítik elő a fóliasátrakat. telepen árusítanak építőanyagot, de nem mindenütt kínálják a teljes választékot. * Ezért kezdték meg az úgynevezett bázistelepek kialakítását — Érden, Egerben, Siófokon, Siklóson, Vácott, Dombóváron már van, Szolnokon most épül ilyen. Bizottsági ülés Tanácsi munka korszerűen Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága kedden, a Szolnok megyei Törökszentmiklóson tartotta ülését A városi tanács székházában Gajdócsi Istvánnak, a bizottság elnökének vezetésével tanulmányoztak a képviselők a tanácsi munka korszerűsítésének és egyszerűsítésének Szolnok megyei tapasztalatait. A témáról Barta László, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a képviselőket iess-e áradás a Dunán ? Szél szárít belvizet Várható-e az idén nagyobb árvíz? Vannak-e elöntött, belvizes területek? — kérdeztük dr. Károlyi Csabától, a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatójától. Elmondta, hogy pillanatnyilag az Alpokban nagyobb mennyiségű hó található, mint 1965-ben. A hidrometeorológiai jelzések tehát árvízveszélyre utalnak; ám minden attól függ, lassan, folyamatosan olvad-e a hó az Alpokban? A hazai szakemberek közepes nagyságú zöldárra számítanak, ez április végén, május elején jelentkezhet. Egyébként a hazai tájakon lassú volt a hóolvadás, Pest megyében sehol sem volt nagyobb áradás, az Ipolyonsem. A Vízügyi Igazgatóság teljes védelmi apparátusa készenlétben áll: csaknem kétszáz embert tudnak azonnal bevetni — és ötven szivattyút —, ha szüksége mutatkozik. Különösebb belvízveszély egyelőre nincs, de ennek lehetősége fokozódik, ha csapadékos idő köszönt ránk. A hólevet elnyelte a föld, ennek következtében a talajvíz szintje mindenütt rendkívül magas, eléri a korábbi maximumot. A tél aránylag simán telt el. csupán Dömsöd térségében kellett néhány napig szivattyúzni a belvizet. Januárban a vízügyiek ellenőrizték: a patakok, kisebb vízfolyások átereszei rendben vannak-e? Megállapították, hogy igen, s a medrek átbocsátó képessége is jó. Pest megyében utoljára 1977-ben volt nagyobb arányú belvíz, a hóolvadást követően. február elejétől március közepéig. Az idei tavaszo- dás biztatóan indult, bár kisebb tocsogók, vízállások kialakultak. Ha szeles, szárító hatású idő következne, kisebb volna a belvíz veszélye. Jobb azonban felkészülni, ezért hasznos, ha a tsz-ek és a gazdaságok is készenlétben tartják a szivattyúkat. P. J. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Szaad al-Abdullah al- Szalem al-Szabah sejket, Ku- vait állam, miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter ugyancsak táviratban köszöntötte Szabah al-Ahmad al- Dzsabir al-Szabah sejket, kuvaiti miniszterelnök-helyettest, külügyminiszteri kinevezése alkalmából. Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztársaság magyarországi nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott kedden a Gel- lért szállóban. A fogadáson részt vettek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk képviselői. Jelen volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. <"7 , Á k t káshelyzettől a gyermek- intézmények állapotán át a szolgáltatásokig — megtetézi a mindennapos tapasztalat a fővárosban. Ott nem korlátozza a kínálatot tőkehúsból a bűvös keretszám —, itt igen, ott percek alatt megérkezik a mentő a betegért, itt hosz- szú ideig várni kell, s még utána is jó időbe beletelik, míg valamelyik fővárosi kórházba eljut a rászoruló. Kiragadott példáink — a tanácstagi beszámolókon elhangzott észrevételek, panaszok piciny töredéke — a szolídabbak közül valók, •mert kár lenne tagadni: vannak vaskos megjegyzések, goromba kioktatások is a vélemények hömpölygő folyamában. S ez utóbbiak szinte kivétel nélkül olyanoktól származnak, akik nem ismerik a település múltját, azaz nem tudják, honnét indult neki a kapaszkodónak, s ahhoz képest milyen távolra jutott el. Az így ítélkezőket nem befolyásolja ez a viszony, sokkal inkább az a másik, a városban és a fővárosban látottak, tapasztaltak eltérése, különbözősége, s ez utóbbi viszony tükrében fogalmazza meg, mi kell — kellene — azonnal, legrosszabb esetben is mielőbb. L étezik azonban további viszonyrendszer is, s ez egy-egy település, valamint a lakosság aktív kereső részét lekötő munkahelyek kapcsolatainak kívánt vagy létező szövevénye. Ez a kapcsolat — ritka, s nem nagy súlyú kivételektől eltekintve — rettentő erős óhaja a város tanácsának, politikai, társadalmi szervezeteinek, ám nem kívánt, s ezért akarni sem akart viszony a munkahelyek oldaláról. Jó néhány olyan fővárosi üzem van, ahol a duna- kesziek nélkül egyik napról a másikra megbénulna az élet, óm ezeknek az üzemeknek a vezetése sorozatosan kitér mindenféle kapcsolatteremtés elől, mondván, vagy vélvén, semmi dolgunk a várossal. Nekik az a fő, hogy a munkavállaló mindennap pontosan megjelenjen, ellássa a feladatát, s azt, miként vélekedik ugyanez a munkavállaló lakóhelyén, mint tőlük. teljesen idegent, mások asztalára tolják. Sokszoros szociológiai vizsgálatok vitathatatlan eredménye: a munkaerő újratermelésének minél za- zartalanabb környezete létérdeke — lenne — a munkaadónak. Ennek fölismeréséhez is kevés helyen jutottak el, nemhogy a gyakorlatot, a cselekvést ehhez igazítsák. Az érdekek kölcsönössége a főváros és a vonzáskörzetet jelölő agglomerációs övezet viszonyában gyakran hangoztatott vezérlő elv, ám érvényesítésének terepe rendkívül lassan tágul. A lakó visz&nya lakóhelyéhez éppen ezért nem más, mint tükre két közigazgatási területrész v iszonyrendszerének, e rendszer ellentmondásainak, feszültségeinek. A beszámolókon elhangzott észrevételek, bírálatok címzettjei tehát aligha csupán a választóik elé kiálló tanácstagok. Mészáros Ottó E lgondolkoztató tapasztalatokat tolnak elénk a legutóbb lezajlott tanácstagi beszámolók a megye városnak ifjú településén, Dunakeszin. Ezeknek a tapasztalatoknak a legfontosabbja: az alapellátásban mutatkozó feszültségeket és gondokat elsősorban és a legtürel- metlenebbül a bejárók kifogásolják, kárhoztatják. Azok tehát, akik — s a végeredmény szemszögéből teljesen mindegy, hogy tudatosan, vagy ösztönösen — a fővárosi ellátási színvonalat vetik össze azzal, amit helyben látnak, éreznek. Ez a hasonlítás — vitás lehet-e egy pillanatra is? — mindig oda vezet, miért áll hátrább Dunakeszi, mint Budapest, legyen szó akár a legegyszerűbb kereskedelmi árucikkről, így a húsról, hús- készítményekről, akár bonyolultabb jellemzőről, a közművek állapotáról, fejlesztéséről. A válasz persze kézenfekvő: Dunakeszi város és nem f ő város. Városnak sem régen az, s egész múltja arra épült, legyen munkaerőforrása és -tartaléka a fővárosi iparnak. A harmincas évek nagy parcellázásai idején például szinte kizárólag olyanok vásároltak házhelyet, akik nem helyben dolgoztak, s ez a hagyomány ma is annyira erős, annyira élő, hogy az aktív keresőknek több mint az ötven százaléka csupán lakik itt, de a fővárosban keresi a kenyerét. Évtizedek óta bevándorlók nagy hullámai érték el a települést, s ez vezetett oda, ahol ma tart a város: népsűrűsége ötszöröse a megyei átlagnak, s jóval fölötte áll — több mint háromszorosan — a megyében levő többi város átlagának is. Nem szükséges különösebben bizonykodni, mert anélkül is belátható, a zsúfoltság, az azonos nagyságú területen élő iöbb ember fölfokozza a gondok súlyát, azaz a ténylegesnél rosszabbnak láttatja az ellátást, a különböző igények kielégítését és kielégítettségét. S záz esztendeje ková- csolódott az első kapocs az akkori község és a főváros között; megkezdték Budapest vízmüvének építését, s azzal ösz- szefüggésben a Duna gátrendszerének kialakítását. Az addig kizárólag mező- gazdasági termelésből élő népesség első csoportjai — mert ma már bármennyire hihetetlen is, nagy szőlők voltak ezen a vidéken, s az országban úttörőként a dunakesziek vágtak neki a paradicsomtermesztésnek —, ekkor próbálkoztak a másfajta munkával. Mára odáig jutott a város, hogy népességének mindössze öt százaléka él mezőgazdasági kenyérkeresetből ...! Természetes: a foglalkoztatás alapvető átalakulása folyamatosan átrendezte és átgyúrja ma is az igényeket, a szükségleteket, s ezek a változások mindig jóval előbbre vannak, mint az igények, a szükségletek kk' 'gítésé- nek módosulásai. Ráadásul az amúgy is nagy tempóban gyarapodó igényeket, szükségleteket — a la-
