Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
xMlap 1981. MÁRCIUS 10., KEDD MOSZKVAI PROGRAM Bartók-évforduló Ünnepségsorozattal emlékeznek meg a szovjet fővárosban Bartók Béla születésének 100. évfordulójáról. A megemlékezések már a jövő héten megkezdődnek: a moszkvai konzervatóriumban kiállítást nyitnak Bartók életéről, munkásságáról. A Szovjetunió számos más városában is rendeznek hangversenyeket, megemlékezéseket és előadásokat. ANYASÁG, SZERELEM Női fotósok Női alkotók — ötvenkét amatőr fotós száznál több felvételét — láthatják az érdeklődők a női fotósok vasárnap Székesfehérvárott, az építők Pintér Károly Művelődési Házában megnyitott országos kiállításán. A tárlat megrendezésére ezúttal második alkalommal kerül sor, a székesfehérvári Pintér Károly fotóklub ugyanis kétévenként — a nemzetközi nőnap alkalmából — bemutatkozási lehetőséget biztosít a fényképezőgép szebbik nemhez tartozó művészeinek. Ezúttal csaknem félezer felvételből választották ki a tárlatra kerülő képeket. Mindennapi életünk egyszerű pillanatait, a munka, a szerelem és az anyaság szépségeit megörökítő fotók kiállítását március 15-ig láthatják az érdeklődők. NEMZETISEGEKNEK Népzenei fesztivál Az idén április 10. és 12. között rendezi meg a Magyar Rádió hagyományos nemzetiségi népzenei fesztiválját. A rendezvénysorozatnak ezúttal is Békéscsaba ad otthont. A fesztivál nyitóhangversenye a Bartók-centenáriu- mot köszönti, kifejezve, hogy Bartók Béla tudományos és zeneszerzői munkássága jelentősen hozzájárult a nemzetiségi népdalhagyömány megőrzéséhez. Naponta két-két nemzetiségi csoport tart bemutatót az ifjúsági és úttörőházban. Április 11-én a délszláv és a német nemzetiségi népi énekesek és zenekarik lépnek fel, akik Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Sopron, Pest, Vas, Veszprém és Zala megyéből érkeznek az alföldi városba. Másnap a román és a szlovák nemzetiségiek Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár megyei képviselői mutatkoznak be. A műsorokat a rádió hangszalagra dögzíti, és április 29. és május 3. között sugározza. A rendezvény idején a megyeszékhelyről jelentkezik a Ki nyer ma? zenei vetélkedő. Az első nemzetiségi népzenei fesztivált 1972-ben rendezte meg a rádió. Az elmúlt időszakban mintegy hatvan énekes és hangszeres szólista, duó és trió, s ugyanennyi együttes, kórus és zenekar, összesen csaknem kétezer szereplő vett részt a rendezvényeken az ország szinte valamennyi megyéjéből. Rekonstruált műterem BŐVÜL A MÁSODIK KOVÁCS MARGIT MÚZEUM Megkezdték Győrben a Kovács Margit Múzeum bővítését A közgyűjtemény néhány évvel ezelőtt nyílt meg a belváros egyik műemlék épületében, a Kreszta-házban. Színes cserepeit — ahogy egykor maga a művész nevezte — bájos lánykáit, mitológiai témájú kerámia faliképéit az ódon épület intim hangulatú, fagerendás padlásterében állították ki. Most a ház első emeletén rendezik be — mintegy 50 négyzetméteren a kiállítás újabb termeit amelyekben a szentendrei Kovács Margit Múzeum letéti anyagát mutatják be. Az egyik helyiségben rekonstruálják a nemrég elhunyt kerámikus műhelyét. Bemutatják azt az állványt amelyen évtizedeken át mintázta figuráit, s a fazekaskorongot amelyen ezek a figurák elnyerték végleges formájukat Látható lesz kerekeken guruló szerszámosládája, és festékesszekrénykéje is. TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS Nem konkurrencia a televízió Az idő nem azokat igazolta, akik a televízió elterjedésétől féltették az ismeretterjesztést. A tv alapjában nem jelent konkurrenciát a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat számára. Ezt az is bizonyítja, hogy évről évre növekszik az előadások száma, tanfolyamok, egyéb rendezvények, s az azokon részt vevők száma, egyre többen kapcsolódnak be aktívan a társulat munkájába. Más kérdés, hogy menynyire lehet lemérni az ismeretterjesztés eredményességét. Kilencezer alkalommal Aki a fentieket mondja, Földes István, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei Szervezetének titkára, több, mint két évtizede vesz részt a társulat munkájában. Amikor tehát az elmúlt év tevékenységét elemzi, s megállapítja: a számszerű növekedés formai, tartalmi gazdagodással járt, az előzmények teljes ismeretére támaszkodhat. Az ismeretterjesztő munka formai gazdagságát egyébként éppen ez az egyéb kategória rejti el, okozza, hogy hajlamosak vagyunk az előadó és a résztvevő kapcsolatát egyoldalúnak felfogni. Az egyéb kategória ugyanis magába foglalja például az országjárást, a tanulmányi sétát, a látogatást, a szakkört, a baráti kör mozgalmat, a laborgyakorlatot, a filmklubot, a tudományos vetélkedőt, a távcsöves bemutatót és a kiállítást, tehát Számos olyan rendezvényt, amelyen a résztvevőknek ugyancsak aktívaknak kell lenniük. Az elmúlt év egyik jelentős eredményét éppen az jelenti, hogy a TIT természettudományi stúdiójának köszönhetőep jelentősen nőtt a vándorkiállítások száma. Míg 1978-ban csak egy, tavaly már 27 helyen szerveztek bemutatót, s ezeket majd’ tízezer néző látta. Ez az ismeretterjesztési forma a következő években jelentősen továbbfejlődhet, hiszen az eddigi előrelépés lényegében csak két járásnak, a Gödöllőinek s a nagykátai- nak köszönhetőEljutni mindenhová Az ismeretterjesztő munka Pest megyei szervezői, ahogyan az elmúlt években, úgy tavaly is arra törekedtek, hogy néhány alapvető szempontot következetesen érvényesítsenek munkájukban. Az egyik a már fent említett sorozatjelleg volt, amely jelentősen növeli az előadások nevelő szerepét A másik ilyen szempont, hogy a huszonhárom szakosztály tevékenysége szorosan kapcsolódjon a megye egyes területeinek földrajzi szempontból is eltérő gazdasági, szellemi, köz- művelődési sajátosságaihoz. Részt kívánnak venni a köz- gazdasági gondolkodás erősítésiében, az üzemek termékszerkezet-váltásának előkészítésé, ben, a termelőszövetkezeti tagok, dolgozók és a kiskerttulajdonosok ismereteinek gyarapításában, ugyanakkor arra törekednek, hogy előadásaikkal elsősorban a közművelődési szempontból rosz- szul ellátott településekre jussanak el. Ez az országos tendenciával ellentétes törekvés ugyan — Pest miegyében azonban, ahol amúgy is jelentős különbségek vannak városok és községek, Budapesthez közeli s a fővárostól távoli települések művelődési lehetőségeiben, nagyon is helyesnek tekinthető terv, elképzelés. Szervezetek, kapcsolatok Mert ez egyelőre valóban inkább terv, mint valóság. Igaz ugyan, hogy a megyében a tudományos ismeretterjesztő munka a számszerűséget tekintve éppen a közművelődési szempontból igen hátrányos helyzetű ráckevei járásban a Legintenzívebb, de az ugyancsak nem a legjobb helyzetben lévő nagykátai, dabasi, budai járásban, vagy éppen a két új városban, Erden és Dunakeszin még a rendezvények száma is kevésnek tekinthető. Az eredményességben természetesen egyes szakosztályok, városi, községi szervezetek és csoportok munkája játszik nagy szerepet, meg az adott terület üzemeivel, intézménye- ivei, művelődési házaival, iskoláival kialakított kapcsolat. Nos. az előbb említett területeken — kivéve a budai járást — a társulati tagok számát is növelni kellene. Módszerek bejáróknak Ha a munka fejlesztéséről, kiszélesítéséről van szó, a mezőgazdasági fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztésit is meg kell említenünk: a megyei szervezet ebben az évben minden mezőgazdasági üzembe eljut előadásaival. Továbbra is fokozott figyelmet fordít az ipari fizikai dolgozók ismeretednek bővítésére, különösen a mintegy 250 ezer bejáró dolgozóra, akik között új, korszerű formák, módszerek alkalmazásával kívánják eredményesebbé tenni az ismeretterjesztő tevékenységet. Korszerűség, hatékonyság — a TIT megyei vezetői ebben az évben, a társulat VIII. országos küldött- gyűlése előtti utolsó esztendőben e fogalmak szellemében szerverik a társulat munkájának egészét is. P. Sz. E. KIÁLLÍTÓTERMEKBOL Plakátok és vásznak tanúsága | Vajda Júlia tárlata már- ; cius 15-ig, a lengyel kultu- § ralis plakátok március 22- | ig láthatók a Műcsarnok E termeiben. Az utca múzeumfala Lengyel barátaink régóta különös súlyt helyeznek a plakát műfajára. Itt alakult meg a világ első plakátmúzeuma és Varsóban rendezték meg az első plakátbiennálét. Számukra a hirdetőoszlop az utca múzeumfala, s többen, így Henryk Tomaszewski, továbbá Józef ■ Mroszczak a táblakép lehetőségeit is felhasználja a plakát komponálásában. Jó értelemben véve sokoldalúak e lapok, a műfaj határait tágítják leíró és szürrealisztikus elemekkel, ironikus és elemző hangvétellel, a groteszk fintorainak szükségszerű túlzásaival. Termő változatok kapcsolódnak Jan Jaromir, Wiktor Gorka, Hubert Hilscher és Jan Lenica nevéhez. Igen kedves Józef Mroszczak Cop- pélia lapja a gyermekfigurával és a két lepkével, s figyelemre méltóan szuggesztív Franciszek Starowieyski Shakespeare-cÉmlapja. Felkészült alkotók tárlatát láthatjuk szellemes megoldásban, hiszen a lógó táblák két oldalára más-más mű kerül, Az elhivatott család A Víziváros Galériában látható képek ismét a már megszokott érdekesség erejével hatnak. Breznay József saját nagy családját is bemutatja a kilenc gyerekkel, akik valamilyen értelemben mindannyian a képzőművészet egy- egy ágát gyakorolják. Szép, emlékezetes.képe a Poe versére hangszerelt Holló, Gá- nóczy Mária állatrendelője megrendítő is. Ügy sétálnak a bekötözött vállú, lábú kutyák az orvosi váróban, mintha emberek lennének. Az élmények partitúrája A szentendrei festészet négy kimagasló művészházaspárja, Modok Mária, Czóbel Béla — Amos Imre, Anna Margit — Perlrott Csaba Vilmos, Gräber Margit és Vajda Lajos, Vajda Júlia néven ismert a műtörténetben. A szövetség mind- annyiuk esetében azt jelentette, hogy bátran, a függetlenség igényevei valósították meg életművüket. Vajda Júlia képeire is ez jellemző. Szellemiségben sokat őriz, folytat Vajda Lajos eszményeiből, de nem a művek külalakjában. Trencsén- ben született 1913- ban, tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán és az Aba-Novák Vilmos szabadiskolában végezte. Már a két világháború között f|§ szerepel a szentendrei művésztelep tárlatain. A felszabadulás után az európai iskola tagja lesz, önálló kiállításon mutatkozik be Szentendrén. Balaton- bogláron, Esztergomban, Székesfehérvárott és a He- f likon Galériában. Fel ületkezelésének ritmikája a gondolkodássá szűrt élmény partitúrája. Vajda Júlia kutató, kereső elme, aki geometriai alakzatait olykor játékos kalligráfiával oldja fel, máskor szigorú színtömbökké egyszerűsíti. Az a korszaka igazán emlékezetes., ahol és amikor 1968 körül kavicsvárosra, archeológiára, izgalmas mikrofoir- mákra, japán tájra, utakra bukkan. Erre emlékezik, ezt örökíti meg légies könmyed- ségű költő Lséggel, boldogító eredetiséggel. A fonott formák, ötös tagolások, pontok, Vajda Júlia: Lépcsők kampók, hullámok nonfigurá- clója úgy ötvöződik, hogy a látvány felismerhető, valóságos, szemünk és érzelemvilágunk számára ismerős szelvény. Akár Modok Mária életműve, Vajda Júlia eddigi teljesítménye is képző- művészetünk egyik érdekes, élő, fontos epizódja. A bemutatkozás igazolta várako-. zásunkat. imr ■ Losonci Miklós ' f ■ J0 HELYTORTENETI PALYAZAT Honismereti krónikák A honismereti mozgalom támogatása érdekében a Pest megyei Levéltár, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei népfrontbizottság, valamint a megyei műTV-FIGYELŐ Revü. Alkalmanként a kedves nézőt is abban a szerencsében részeltetik, hogy szép fővárosunk egyik nagyobb méretű éjszakai mulatójába látogathasson. Mármint természetesen a budapesti Maximba, ahol le-lefényképeznek egy- egy műsort. Tegyék, ne tegyék? Ennek eldöntése nyilván nem a tisztelt előfizetőre tartozik. Ám az annál inkább joga neki, hogy ha a kedve úgy tartja, egy jóízűt — fanyalogjon. Teheti pedig ezt azért, mert e Maxim-programok úgy hasonlítanak más egyéb (nem itthon készült) revükhöz, mint... Na, de isten ments sértegetni bárkit is. Jó pestiesen szólva: ez van, ezt kell szeretni (?). Még akkor is, ha látván látjuk: a táncos hölgyek túlnyomó többsége korábbi ifjúságában a balettiskola helyett e tanintézet mellé járt. Évszakok. Nem kevés bizonytalansággal jelezte a rendíthetetlenül jókedvű Antal Imre, hogy vagy lesz folytatása a Szeszélyes évszakok című, ún. szórakoztató magazin- műsornak, vagy sem. Személj szerint — hallhattuk — < ugyan igazán szeretné, dehá ki tudja, mit hoz a jövő, amelj egyrészt a programprolongá- lók, másrészt meg a nagyérdemű közönség képében teste- sedik meg. Nos, hogy valójában lesz-» még egyszer egy efféle, évszakhoz kapcsolódó kép- és hangturmix, azt nem tudni, ám az annál biztosabban állíthat^, hogy igazán jó lenne, ha végre műsorgazda is, műsornéző is arra a meggyőződésre juthatna, miszerint a rendes heti pihenőnap előtti este elmúlásának gondja immár végleges megoldást nyert. Mostanáig ugyanis meglehetősen sokarcú, s ezzel együtt bizony egyenetlen színvonalú volt a kínálat.' Hol messziről származó filmeket pergettek e szombati estéken. hol meg túlságosan is stúdiószagú összeállítások úsztak tova a képernyőn. Tehát máig nem alakult ki egy olyan műsorforma, amelyre a néző előre számíthat, mondván: itt a hétvége, megint kacaghatunk egy jót azon az így vagy úgy elnevezett sorozaton a híradó után. Szóval ilyen állandóan visz- szatérő mosolyfakasztója nincs a mi televíziónknak, s nyilván egyebek között azért sincs, mert a képpel való nevettetés mesterfogásait ez idáig sem sajátították el azok, akiknek ez a tisztük lenne. Lám, mi történt most a Szeszélyes évszakok bő egy órájában is! Leginkább az, hogy a leghagyományosabb kabarétréfák sorolódtak egymás után, szinte pontosan ugyanúgy, ahogyan az a pódiumos termekben szokás. Igazi tévés ötlet? Ha csak azt a csirkecsonttörősdit nem nevezzük annak, amely az ösz- szeállítás végén jelezte: na, nem feltétlenül és kizárólagosan uralta azt a hetven percet az artikuláció. Ja, és persze, kedves orosz barátunk, Szer- gej bohóc némajátékát, ott a kolbászsütőnél, dehát valljuk be töredelmesen, ez az ínycsiklandó pantomimféle sem volt az igazi. Sem az alapötlete, sem pedig a túlszínész- kedett kivitelét tekintve. A néző ilyenformán kapott is valamit, meg nem is. Kedve megpezsdülhetett egy műsorcsíra előmerészkedése láttán, ám hangulata nagy sebesen lelohadhatott, amikor tapasztalnia kellett, hogy ez a vadonatúj műsor sem sokban különbözik attól, amivel e műfajban eddig részeltették. Mit lehet erre mondani? Na, majd legközelebb. Mármint akkor, ha tényleg követni fogják egymást ezek a Szeszélyes évszakok. Hét. Megint*jelesre vizsgázott viszont a vasárnap esti politikai magazin, a Hét. Bár most nem világpolitikai szenzációkat sorakoztatott fel, hanem a kis haza mindennapos gondjaiból gyűjtött össze egy nőnapi csokrot. Különösen a lakásfront fel- térképezése tetszhetett a nézőknek, annál is inkább, mert ez a vállalkozás az írott sajtó, nevezetesen a Népszabadság minapi cikksorozatához társult, így kapva attól, s adva annak tekintélyes nyoma- tékot. A sok-sok érdekelttel egyetemben érdeklődéssel várjuk a folytatást Akácz László velődési központ és könyvtár ebben az évben is meghirdeti helytörténeti, krónikaíró pályázatát Ezen — a hivatásos kutatók kivételével — részt vesznek mindazok, akik a megye településeinek múltjával foglalkoznak, olyan munkákkal, amelyeket előzőleg még sehol nem lektoráltattak. Pályázni lehet — helytörténeti kategóriában — megyetörténeti, munkásmozgalom-, népfront- mozgalom-történeti munkákkal, történelemstatisztikai feldolgozással, valamilyen település, üzem, szövetkezet, intézmény, mozgalom, egyesület történetének feldolgozásával, közéleti személy visz- szaemlékezéséveL A másik, a krónikaíró kategóriában elsősorban a települések 1979. és 1980. évi krónikáját, az egy-egy üzem, intézmény néhány évét feldolgozó munkahelyi krónikákat várnak. A pályamunkákat augusztus 31-ig a Pest megyei Levéltár címére kell elküldeni. Az érdeklődők itt kaphatnák részletes felvilágosítást is a pályázati feltételekről. \ A felhíváshoz csatlakozva, a megyei helytörténeti, krónikaíró pályázaton belül a MÉSZÖV elnöksége ugyancsak pályázatot hirdet a SZÖ- VOSZ IX. kongresszusa tiszteletére. Erre szövetkezetek történetét, szövetkezeti alapító tagok, régi dolgozók visz- szaemlékezéseit feldolgozó munkák, valamint ezekhez kapcsolódó irodalmi alkotások adhatók be, ugyancsak augusztus 31-ig. f\