Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
1981. MÁRCIUS 10., KEDD SZÁZHALOMBATTAI illan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Gyermekétkeztetés Három konyha gondokkal Nem csökkennek az adagok, a minőség sem romlik Több mint kétezer gyermek ebédel Százhalombattán óvodákban, iskolákban naponta. E kétezer kisember kosztol- tatása nem is kis feladat, hiszen speciális igényeket kell kielégíteni, számos speciális szempontot figyelembe véve. Mert a gyerek étrendje legyen változatos, legyen egészséges, tápláló, s ugyanakkor olcsó is. Áz előbbiekre valóságos szervezet ügyel, más szóval: bizottság, melynek tagjai közt gyermekélelmezési vezető, iskolaorvos, óvónő, napközis tanár is található. Az étlapok megszerkesztését azonban nagyon is döntően befolyásolja a pénz. Pontosabban: a norma. Ami mostanában egyre több gondot okoz, tekintve, hogy az egy adagra megszabott nyersanyagár kezd kevésnek bizonyulni. — Százhalombattán három konyha áll a gyermekétkeztetés szolgálatában — tájékoztat dr. Lajti Lászlóné, a művelődésügyi intézmények közös gondnokságának gazdasági vezetője. — A Damjanich iskolában 940, a Ságvá- ri iskolában 900, a hármas számú óvodában pedig 250 adagot főznek. A nyersanyag- norma mindenütt más: 12,50, 13,60, illetve 11,50. — Hogyan tudnak ebből kijönni? — Próbálunk jól gazdálkodni. Zöldségféléket, gyümölcsöt, valamint tejtermékeket közvetlenül tudunk beszerezni a Zöldérttől, illetve a tejipartól. A közvetlenül azt jelenti, hogy olcsóbban. Sajnos, nem mondható el ugyanez a hús beszerzésére. A húsipartól ugyanis — csak egy példát mondok — egy fél disznót kapnánk, ha közvetlen szállítást kérnénk, aminek minden részét nem tudnák konyháink felhasználni. Ez esetben gazdaságosabb, ha a helyi élelmiszerüzletekből csak combot vásárolunk. — Az élelmiszerárak emelkedése után változtak-e az adagok? — Szó sincs róla. Az adagokat nem mérsékeltük, ellenben az étrend-összeállításkor nagyon is figyelembe vesszük, mit, hol lehet olcsóbban megkapni, beszerezni. Hozzáteszem: nagyon nehéz a jelenlegi normából megtartani a mennyiséget és a minőséget is. Abban bízunk, hogy hamarosan felemelik központilag a nyersanyag- költséget, a mostanit ugyanis még 1979-ben állapították meg. Gondot okoz még ezenkívül, hogy a konyhai kapacitásunk sem a legjobb, így aztán nem tudunk a gyerekeknek — életkoruknak megfelelően — különböző ételt adni. — Mi hozhatna változást, megoldást ebben? — Mindenképpen az, ha idővel majd felépülne az új iskolában egy központi konyha is, ahol a több mint kétezer gyerek étkeztetését korszerű körülmények között tudnánk biztosítani. Mit, hol, mikor? Március 10-én, a Dunamenti művelődési ház nagytermében kerül sor az általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályos tanulóinak rendezendő fakultatív foglalkozásra. A filmvetítéssel egybekötött előadás a lakatos szakmával ismerteti meg a diákokat. Március 11-én, délután 3 órai kezdettel ugyancsak a Dunamenti művelődési házban Fényképezőgép címmel ismeretterjesztő filmet vetítenek amatőr fotósoknak. Egy órával később az MHSZ-bázison kerül sor a kismamaklub újabb foglalkozására. Ez alkalommal Arany Piroska logopédus tart előadást Kisgyermekünk beszédfejlődése címmel. Március 12-én, az információs központba látogathatnak el az űrhajózás iránt érdeklődők: este 6 órai kezdettel Szentesi György, a Haditechnika című lap főszerkesztője tart előadást a szovjet űrhajótípusokról. Március 16-án, délután 3 órai kezdettel Bartók Béla születésének 100. évfordulójára emlékeznek a Dunamenti Hőerőmű üzemi könyvtárában. Előadó: Strausz Kálmán. Március 17-én este fél 8-kor tartja a Spektrum klub soron következő foglalkozását az információs központban; ez alkalommal Alaxa Tamás tart előadást Mi újság? címmel. ★ Március 12-én és 16-án szerveznek csoportos színház- látogatást; csütörtökön a József Attila Színházhoz a Pajzán históriák; hétfőn a Vígszínházhoz, őfelsége komédiása című darabok megtekintésére. Az autóbuszok háromnegyed 6-kor indulnak a Százhatom étterem elől. ★ Március 16-án a DHV nagyebédlőjében kiállítás nyílik Horváth Péter fotóművész alkotásaiból. A tárlat Munkásszállón. címe: Március 16-án és 17-én az alsótagozatos kisdiákoknak a Vadhattyúk című szovjet mesefilmet vetítik a Barátság Művelődési Házban. Az előadásokra autóbuszok szállítják el a gyerekeket délután negyed 3-kor az iskolák elől. ★ Hága szálló moziműsora: március 10-én: Konvoj — amerikai film; március 17-én: Ajándék ez a nap — magyar film. Az előadások este fél 7-kor kezdődnek. Óvárosi mozi műsora: március 15—16-án: A nagy álom — amerikai film; március 16—17-én: Köszönöm, megvagyunk — magyar film. DHV moziműsora: március 11-én: Az amerikai barát — NSZK—francia film; március 15-én: őrült nők ketrece — francia—olasz filmvígjáték; március 16-án: A fekete varázsló ajándéka — szovjet mesefilm. Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Tartálykocsik az iparvágányon A szolgálat nehéz és veszélyes Kevés a fiatal, baj lesz az utánpótlással A iparvágányokon szinte megállás nélkül jönnek és mennek a tartálykocsikból álló szerelvények. Üresein érkeznek, megirakottan távoznak, s ebben a folyvást ismétlődő körforgásban alig van pillanatnyi szünet. Így aztán a Dunai Kőolajipari Vállalat vasútüzemének dolgozói is nonstop-szolgálatot tartanak; egymást váltva, reggel hattól másnap reggel hatig rendezik a vagonokat, tartálykocsikat, irányítják, tolatják, töltetik, s továbbítják a szerelvényeket. Közel 100 ember dolgozik itt: mozdonyvezetők, kocsirendezők, szerelők, mérlegelők és kocsifelírók; valamennyien vasufcasi képzettséggel, de nem a MÁV alkal- mazottaiként. Feladatuk: nap nap után továbbítani a kőolajipari vállalat termékeit — tonnaszámra és kocsik százaiban. Tonnák milliói ' Három vágánycsoport köti össze a Dunai Kőolajipari Vállalatot a szomszédos Dunai Finomító Állomással, s a mintegy 40 kilométer hosszú sínhálózaton több száz üres és megtöltött tartálykocsi és vagon közlekedik naponta. — Évente megközelíti a 70 ezret az érkezett és továbbított kocsik száma — tájékoztat Varga Tibor, a DKV vasútüzemének vezetője. — A vagonokban és tartályokban szállított kőolajipari termékek súlya pedig 3 millió tonna körül van. Korábban, a hetvenes évek második felében a 3 millió 300 ezer tonnát is elértük, tavaly azonban már csak 2 millió 750 ezer tonna körül mozgott az elszállított termékek mennyisége. , n — Mikor van a Szállításban csúcsidőszak? — A téli hónapok a legerősebbek, érthetően, hiszen ilyenkor legnagyobb az igény a vállalat termékei iránit Fűtőolajból például mostanában napi 7 ezer tonnát, gázolajjal, motorolajjal együtt pedig napi 11 ezer tonna árut továbbítunk. — Hogy történik ez? — Megérkezik a finomítóállomásra egy 50 kocsiból álló szerelvény. A MÁV dolgozói az átadó vágányokra sorozzák az üres kocsikat, ott mi aszerint csoportosítjuk őket, hogy melyik tartály milyen anyaggal lesz majd megtöltve, s a vasúti töltőhöz jutnak. A megrakott kocsikat aztán a hídmérlegre irányítjuk, ortt ellátjuk mindet címzéssel, okmányokkal, majd célállomások szerint, s igen gyakran irány vonattá rendezzük. A megrakott szerelvényeket végül a finomítóállamás fogadóvágányaira tolatjuk mozdonyainkkal, ahol a MÁV átveszi továbbításra. Esőben, hófúvásban Ez tehát a DKV vasutasüzemében folyó napi munka vázlatos forgatókönyve. Maga a munka azonban sokszorosan összetett, nagy figyelmet és szakértelmet követelő, kemény szolgálat. Az itt dolgozó vasutasokkal szemben az egyik legfontosabb követelmény- a fegyelem. Ez ugyanis nemcsak a menetrendszerűen pontos szállításnál nélkülözhetetlen, hanem a munkások testi épségének, életének a védelmét, s az anyagi károk megelőzését is szolgálja. Hiszen elég egy vigyázatlan pillanat, és kisiklik, felborul és lángba robban a tartálykocsi. Sajnos, volt már figyelmeztető példa. S volt emberéletet követelő baleset is. — Veszélyes és nehéz fizikai munkát végzünk — fogalmazza meg Kárpáti Illés is, a 100-as vágánycsoport műszakvezetője, a Landler I-es szocialista brigád vezetője — És még azt is hozzáteszem: felelősségteljes. Hiszen egy számelírás elég ahhoz, hogy egészen máshová fusson be a tartálykocsi, minit ahöl várják. — Mi a legnehezebb a munkájukban? — A tél, az időjárás. Amikor fújja a szél a havat, vagy zuhog az eső és bőrig ázunk. Emlékszik arra a nagy hóesésre? Megállt a közlekedés a MÁV-nál, de mi akkor is megindítottuk a kocsikat az iparvágányokon. Busz nem volt, gyalog jöttünk be dolgozni, kibontottuk a váltókat. eltakarítottuk a havat a sínekről, délben már minden rendben ment — És mi a szép a munkájukban? Ha sikerül jól megszervezni a töltést szállítást. Nagyon sok mindenhez kell igazodnunk: a vevők, megrendelők igényeihez, a MÁV vagonparkjához, a vállalat töltőHobbipályázat Bizonyára nagyon sokan vannak Százhalombattán is, akik kedvtelésből, időtöltésből maradandó dolgokat alkotnak. Különböző kézimunkákat, makramékat, netán rajzokat, festményeket, rézkarcokat, rézdomborításokat, vagy fafaragásokat. Mindannyiójukhoz szól a Dunamenti művelődési ház felhívása. A Magyar Villamosművek Tröszt szakszervezeti bizottsága ugyanis hobbipályázatot hirdetett. Ebből a nemes vetélkedésből természetesen nem zárják ki a más szakmában, vagy iparágban dolgozókat sem. tgy a hőerőmű művelődési háza a város minden lakójától elfogadja, s várja a pályaműveket; egyetlen kikötés van csupán: fotók, diák ne szerepeljenek a beküldött alkotások között. Az alkotásokat legkésőbb március 31-ig lehet eljuttatni a Dunamenti művelődési házhoz. Az év legjobbjai Ünnepélyes átadás a közgyűlésen Figyelembe véve a város sportkedvelő lakosainak javaslatait is, a közelmúltban megszületett a döntés arról, hogy kik érdemesültek tavalyi sikereik és eredményeik alapján az év legjobb sportolója megtisztelő címre. Százhalombatta sportolói közül a felnőttek kategóriájában Mórotz Attilára, az MHSZ versenyzőjére esett a választás. Mórotz Attila a modellező országos válogatott tagja, sikeresen szerepelt világbajnokságon körrepülő modellezésben. Az ifjúsági kategóriában a fiúk közül Szabácsik László, a lányok közül Fülöp Ildikó lett az óv legjobb sportolója. Szabácsik László a DESE kajakkenuzó versenyzője, több megye bajnoka, az országos vidéki bajnokság első helyezettje. Edzője: Ott János. Fülöp Ildikó, a DKSK versenyzője, atlétikában háromszor nyert megyei gyermekbajnokságot és sikeresen versenyzett az országos serdülőbajnokságon. Edzője: Eppich László. Döntöttek ezenkívül az év legjobb csapata cím odaítélésében is; a tavalyi verseny- eredmények alapján a legkiválóbbnak a DKSK férfi kézi- labdacsapata bizonyult; edzőjük: Karádi Péter. A megtisztelő címeket . a DKSK tegnapi küldöttközgyűlésén adták át ünnepélyes keretek között. kapacitásához; gyakran nem is olyan egyszerű. De, ha jól megy minden, ha egy nap hiba nélkül tudjuk azt a száz-egynéhány érkező, s ugyanennyi induló kocsit mozgatni — sikerélmény. A brigádunknak egyébként régi törekvése, hogy minél több úgynevezett irányvonaitot állítson össze. — Mi enneik a lényege, haszna? — Húsz kocsit úgy állítunk össze egy szerelvénnyé, hogy az egy vasúti csomópontig mehessen. A MÁV-nak útközben nem kell megállítani, átcsoportosítani a rendező- pályaudvarokon vonatainkat. Ez nekünk is hasznos, hiszen gyorsabban kapjuk visz- sza az üres kocsikat, de a MÁV-nak is forinttal mérhető hasznot hoz. Kiszámították egyébként, hogy tavaly az üzemünk 400 irányvonatot állított össze, s így — elvileg — 400 vagonnal, úgymond, gyarapították a vasút kocsiparkját Hajnalban kelnek A DKV vasútüzeménél dolgozó mozdonyvezetők, tolatásvezetők, kocsirendezők többsége naponta vidékről utazik munkahelyére. A nappali műszakot kezdők hajnali 4-kor mér felkelnek, 5-kor indul a busz, 6-kor kezdődik a szolgálat. Négy túrban dolgoznak, alapbérüket teljesítményhez kötött mozgóbér egészíti ki. Egy mozdonyvezető 5 ezer 500 forint körül keres havonta, egy kocsirendező fizetése négy és fél ezer. Többségük régi szakember, túl a negyvenen: panaszolják is, hogy kevés a fiatal, baj lesz az; utánpótlással:- • • > Tollhegyen Ami az enyém, az az enyém, de ami a miénk, az kié? Persze a kérdésre a logikus válasz aligha kétséges, csakhogy ki beszél itt logikáról? Pusztán-pőrén holmi gyakorlatról van szó, aminek illogikátlan mottója: ami a miénk, az senkié. Senkié például a kerékpár- tárolóban elhelyezett kerékpár. Mert ha az valakié lenne, nem lenne a közös kerékpártárolóban. Lenne mondjuk a privát erkélyen, spájzban, netán a nappali szoba egyik sarkában, de a közös tárolóban?! Nohát aki odahelyezi (logikusan vagy sem), tekintse máris úgy, mint közös prédát... ki-ki azt visz el, szerel le, bont ki belőle, amihez kedve szottyan. S amikor már csak a puszta váz marad az egykori járgányból, balgatag tulajdonosa levonhatja a végkövetkeztetést: enyém, mert már nem kell senkinek. Természetesen ez a tétel — miként annyi minden — végső soron nem is általánosítható. Hiszen sok minden van. ami közös, s mégsem az enyém. S aki netán kételkedne ebben, akár személyesen is meggyőződhet, különösen hétvégeken. Ugyanott. Ne mondjuk azt, hogy például a Pannónia lakótelepen, de valahol ott. Amikor minden család — elképesztő önzetlenséggel — elhelyezi a saját tulajdonát a közös helyiségben. Szombat déltől vasárnap estig rendületlenül, s vödörszámra. Már bokáig lehet gázolni benne, de csak tovább szaporodik... a közös holmi. És próbálja csak megkérdezni valaki is: kié ez a lépcsőházba ömlesztett temérdek holmi? A válási kórusban jönne: nem az enyém! Ötvenezer a győztesnek Utcák tavaszi versenye Tiszta utca — virágos utca Tavasz közeledtével ismét előtérbe kerül a város szépítésének, fásításának, virágo- sításának kérdése. Elképzelések születnek, tervek készülnek: hogyan lehet még szebbé. emberibbé tenni közvetlen környezetünket? Százhalombattán a fásításnak változatlanul nagy a jelentősége, hiszen a pusztán esztétikai meggondolások mellett környezetvédelmi szempontok is sürgetik: mind gazdagabb legyen ez az ipari város fűben, fában, virágban. Nos, az idén folytatódik a korábban megkezdett munka: a DKV újabb erdősáv telepítését határozta el a déli lakónegyed és az üzem között. Szándékuk szerint ebben az évben körülbelül 10—12 hektárnyi területet telepítenek be a Pilisi Erdőgazdaság közreműködésével facsemetékkel. De folytatódik a város utcáinak, tereinek fásítása is. Ezzel kapcsolatban új kezdeményezés: a városi tanács műszaki osztálya kísérletképpen megpróbálja bevonni a lakóközösségeket az ápolómegőrző munkába. Elképzelésük szerint egy-egy nagyobb parkot vagy sétányt a környék lakosainak gondjaira bíznának, mellékelve szerszám- készletét is. Elsőként a Der- kovics parkot és a Pannónia lakótelep parkját adnák átnevezzük így: — szocialista megőrzésre. A munkákhoz szükséges eszközöket — fűnyíró gépeket, locsolótömlőket, kerti szerszámokat egy- egy közelben létesítendő raktárból vételezhetnék a lakóbizottságok. Reméljük, a kísérlet marad csupán kísérlet. És remélhetőleg meghozza a várt sikert az a közeljövőben meghirdetendő versenymozgalom is, melynek a Tiszta udvar — virágps utca elnevezést adták. A cím a mozgalom lényegét is jelzi: egy-egy utca szépítése, csinosítása a feladat, s a tét: 50 ezer forint. Ennyit kap ugyanis annak az utcának a közössége, amely e versenyben az első helyezést kiérdemli. A pénzt — természetesen —kollektív célok megvalósítására lehet majd fordítani, de ezen belül bármire, légyen az járdaépítés, vagy akár az utca közvilágításának rekonstrukciója. Családi események Született: Farkas Dezsőnek és Kriszta Margitnak Eszter; Erdei Ferencnek és Bóna Viktóriának Márk; Somogyi Gábornak és Sebők Máriának Gabriella; Ispán Istvánnak és Tóth Margitnak Lívia; Asztalos Ferencnek és Huszár Juliannának Eszter; Bemát Józsefnek és Horváth Ágnesnek Krisztina: Kovács Sándornak és Maros Máriának Sándor; Horváth Györgynek és Aib Annának Timea; Farkas Istvánnak és Honecz Annának István; Huszár Tibornak és Harangozó Erzsébetnek Csaba; Nagy Ferencnek és Virágos Gizellának Anikó: Vasinka Istvánnak és Lochinger Juliannának István; Fazekas Antalnak és Vörös Évának Endre nevű gyermeke. Házasságot kötött: Perlaki Gyula és Kovács Anna Mária; Péter László- Antal és Hegedűs Julianna; Kneifer István és Burka Gyöngyi; Zámbó Ferenc és Szalmás! Irén. Elhunyt: Brádt Ferencné (Bocsov Emília) Alkotmány u. nem j 74 és Lehóczki Ferenc, Kun Béla utca 27. Az oldalt irta: Tamási István I