Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

Fertőtlenítő Gödöllőről A Gödöllői Vegyesipari Szö­vetkezetben havonta csak­nem 50 kéz- és eszközfertőtle­nítőt készítenek krómacélból a Monori Mezőgép megrendelé­sére. Ezeket az eszközöket a húsüzemekben szerelik fel. Jobb oldali képünkön: Far­kas István, az összeszerelt egy­séget köszörüli. Alsó képünkön: Bénik Zol­tán polietilén habbal tölti fel a még szétszerclt állapotban lévő szerkezeti elemeket. Barcza Zsolt felvételei. Előkészület a tavaszra A gépjavítók felelőssége Az anyag- és az energia­árak emelkedése természet­szerűleg a mezőgazdasági üze­meket sem kerüli el. Éppen ezért már most nagy jelentő­ségű az, milyen módszerekkel lehet mérsékelni a ráfordítá­sokat. A költségek megtakarí­tásának minden ágazatában szerepe kell legyen. Javában tart a mezőgazda- sági gépek, javítása. Most is nenézséget okoz egy-egy al­katrész beszerzése, ezek nél­kül a javítás akadozhat. A gépműhelyekben a szakembe­rek természetesen mindent elkövetnek, hogy egyetlen gép javítása se szenvedjen késedelmet alkatrész vagy részegység hiánya miatt. Pél­dául úgy is, hogy amit a régi alkatrészekből lehet még, felújítanak. Nem egy helyen azonban előfordulhat, hogy ehhez a felújításhoz hiányosak a fel­szerelések. Ilyenkor a gépé­szek, műszakiak, szerelők, he­gesztők leleményessége segíti ki a gazdaságot a gondokból. Éppen ezért tisztelni, becsül­ni, s legfőképpen felkarolni érdemes a jó ötletekkel elő­rukkoló embereket. Jót, s jól akarnak tenni kísérletező kedvükben is, amikor töprengenek munka közben, amikor a kovácstűz­nél, a hegesztőpadon vagy az esztergánál megállnak egy pillanatra, s azon törik a fe­jüket, hogyan lehetne a teg­napi megoldásnál jobbat, megbízhatóbbat, de azért nem túl költségeset gyártani a tönkrement alkatrész he­lyett; hogyan lehetne a vesz­ni látszó, de mégis megment­hető gépelemet olykor veríté­kező munkával helyrehozni, hogy még egy-két növényápo­lási, betakarítási idényt ki­bírjon. Amikor a legjobban kellene A gépét javító ember be­csületes munkájában bíznunk kell. Hogy mennyire övé a gép, arra számtalan példa van. Ki-ki a maga módján érzi, tudja, hogy a traktor, a vetőgép, a kombájn vagy éppen az öntözőgép nélkül nincs új termés. Ha most ezekben a napokban nem vé­geznének jó munkát a javító- műhelyekben dolgozók, azzal társaikat, a növénytermesz­tésben, a kertészetben serény- kedőket sújtanák. Olykor, nyaranta, barátok, ismerősök, gazdaságbeli munkatársaik látják kárát, ha, amikor leg­jobban kellene, a rosszul ki­javított gép elakad, törik, szakad. Vagy vegyük a túrái ter­melőszövetkezet egyik bri­gádjának példáját? Annak a komplex brigádnak a gya­korlatát, amely a rá bízott nagy értékű gépek javítását és üzemeltetését is végzi. Most ezek az emberek képletesen szólva de a valóságban is maguknak javítják olyan jóra a traktorokat s a hozzájuk tartozó munkagépeket, hogy a tavaszon, a nyáron a legkeve­sebb gongjuk legyen vele, hi­szen' ugyanennek a brigádnak a tagjai ülnek majd a trak­torok nyergébe. Ösztönözze az érdekelteket Bárhogy is szervezik egy- egy gazdaságban a javítást, a körülményekhez, a lehető­ségekhez képest a legjobb javítómunkára kell töreked­ni. összefoglalva, azt mond­hatnánk: erre kell, hogy ösz­tönözzön minden érdekeltet a takarékosság, s az is, hogy akik a gépeket tavasztól használják, ne szidják, ha­nem dicsérjék társaikat. F. L Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon 8-án vasárnap: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón. Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckisúj- falun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon: dr. Dóka Jó­zsef, Vácszentlászló, Kossuth utca 3. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1981. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Költségvetés, fejlesztési alap Első helyen az alapellátás Ülést tartott a városi tanács Tegnap, pénteken megtar­totta első negyedévi üléséit a városi tanács. Először Bene­dek János tanácselnök szá­molt be a legutóbbi ülés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről és a lejárt ha­táridejű határozatok végre­hajtásáról, majd Bamberger Károly elnökhelyettes előter­jesztésében megtárgyalták és elfogadták az 1981. évi költ­ségvetési és fejlesztésialap- tervet. Befejezésül a tanács művelődési osztályának veze­tője, Barkóczi István adott tájékoztatót a művelődési ház közelgő beindításával kapcso­latos feladatokról. Korszerűsödő utak A városi tanács idei költ­ségvetésében is kiemelkedő helyen szerepelnek az alap­ellátást nyújtó intézmények. Ezeken a területeken a szín­vonal tartása, illetve, ahol le­het, javítása a cél. Az idei évtől kezdve változik a ta­nácsi bevételek szerkezete. Üj forrás a tanácsi vállalatok nyereségadója, az állami gaz­daságok jövedelemadója. Mind a bevételt, mind a jel­adást kerekítve 161 millió fo­rintban állapította meg a ta­nácsülés. Tekintsük á»t röviden, ho­gyan oszlik meg az összeg a különböző ágazatok között. Kommunális feladatok ellá­tására 5,5 millió forintot költ­hetnek. Ezen belül a legna­gyobb összeget az út-híd ke­ret köti le. Folytatódik a Honvéd utca korszerűsítése, s ehhez 'kapcsolódva újítják fel a Tessedik Sámuel utcát. Ugyancsak felújítják a Kö­rösi Csorna Sándor és a Fa­iskola utcát. Változatlanul a Városgaz­dálkodási Vállalat feladata az utak karbantartása, a hibák kijavítása, a kátyúzás. Ugyanígy a parkfenntartás, amelyre 450 ezer forint jut ebben az esztendőben. A ter­vek szerint felújítják az Alsó­park gondozatlan részeit és az Ady Endre sétány gyepét. Köztisztasági célokra csak­nem 3 millió forint áll ren­delkezésre, de még ez sem fedezi teljes mértékben az igényeket. Amennyiben szük­séges, a költségvetési tarta­lékból emelik meg az össze­get. Folytatják a Rákos-patak rendezését, s elkészítették a már kiépített meder karban­tartására, valamint a zárt csapadékcsatorna tisztítására a tervet. Rendkívüli támogatás Egészségügyi és szociális feladatokra több mint 46 mil­liót irányoz elő a költségve­tés. Egyebek között lehetővé válik a fogászati röntgen két műszakban való működtetése és kedvezőbb körülményeket teremtenek a gyógytorna­ellátásnak. Hetvenöt személyt részesítenek rendszeres szo­ciális segélyben, ezen felül rendkívüli támogatásra is rendelkezésre áll bizonyos összeg. A kulturális ágazat terve­zett kiadásai meghaladják a 64 millió forintot. Az össze­get az óvodák, iskolák, a gimnázium, a szakmunkás- képző intézet, a könyvtárak, a művelődési ház és a sport­kör működtetésére fordítják. A GSC évek óta 300 ezer fo­rintot kap a tanácstól, az idén az összeg megduplázódik. Az újabb 300 ezer forintot a labdarúgópálya és az öltözők felújítására fordítják. J Néhány konkrét elképzelés a különböző ágazatokban: folytatják a Mária-oszlop restaurálását, felújítják a domonyi szociális betegott­hont, a városi szociális ott­honiban felújítják, a fűtési rendszert, a szadai szociális otthonban a villanyhálózatot korszerűsítik. A fejlesztési alap bevételi és kiadási összegét egyaránt 206 millió 157 ezer forintban állapította meg a tanács. A Szabadság téri lakótele­pen az elképzelések szerint hatvan új otthon 'részül el, fele-fele arányban tanácsi értékesítésű, illetve tanácsi bérlakás. A hatodik ötéves tervben, mint ismeretes, foly­tatódik a Kör utcában a la­kásépítés. Az idén ezen a te­rületen egy épület alapozásá­ra teremtették meg a pénz­ügyi lehetőséget. Folytatják a területelőkészítést, illetve a a kisajátítást a Kossuth La­jos, a Városmajor utca, Tán­csics Mihály út környékén, valamint a már említett Kör utcában. Út, telefon Szerény mértékben irányoz­tak elő összeget a lakótelepek úthálózatának kialakításához, parkolók létesítéséhez, illetve a telefonhálózat további ki­építéséhez. Üjabb nyilvános állomást az Iskola téren lé­tesítenek. A vízgazdálkodási ágazat lenagyobb összegét a lakóte­lepi vízhálózat és csatorna- hálózat építésére tervezik. Szerepel a tervben a -Déryné utcai ivóvízhálózat megépíté­se is. A kulturális ágazat kereté­ből fedezik a művelődési ház és a gyalogos aluljáró befe­jezéséhez, a Stromfeld sétá- nyi óvoda és az Imre utcai iskola hiánypótlási munkái­hoz szükséges összegeket. K. P. Vezet a lázsó brigád A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem karcagi kutató- intézetének Marx Károly szo­cialista brigádja tavaly év elején szocialista munkaver­senyt hirdetett a kutatóinté­zetekében dolgozó szocialista brigádok között. A Mezőgazda- sági és Élelmez'ásügyi Minisz­térium, valamint a MEDOSZ egyetértésével és támogatásá­Iklad Felsősök versenye Befejeződtek a felső tagoza­tosok tanulmányi versenye az ikladi általános iskolában. Né­met és orosz nyelvből, vala­mint matematikából, mezőgaz. dászatból és társadalomkuta­Egészséges életmód Előadások, tanfolyamok A járási vöröskeresztesek az idén is arra törekednek, hogy az egészségnevelési felvilágo­sítás valamennyi korosztályhoz és réteghez eljusson a közsé­gekben. A munka hatásossá­gát szeretnék emelni azzal, hogy több orvost, egészség- ügyi szakembert vonnak be a közös tevékenységbe. Az egészséges életmódra nevelés csak akkor éri el célját, ha differenciáltan agitálnák. Fi­gyelembe kell venni az egyes rétegek egészségügyi viszo­nyait, a környezeti hatásokat, a munkahelyi ártalmakat, s az előadásokat, a tájékoztató­kat az előzetes tapasztalatok alapján érdemes megtervezni. Az idén öt nagyobb egész­ségnevelési rendezvényt ter­veznek : Isaszegen, Aszódon, az ikladi Ipari Műszergyár­ban, Nagytarcsán és Pécelen szervezik meg a hagyomá­nyos napokat, heteket. Foly­tatják a sikeres tanfolyamo­kat is, elsősorban az ifjúság családi életre nevelését, a há­zi betegápolás tudnivalóit el­mélyítő kurzusokat. A járási vezetőség nagyobb gondot for­dít a családvédelmi munkát végző aktivisták képzésére és támogatja a klubfoglalkozá­sokat. tásból vizsgáztak a részvevők. A matematikusok egyéni küz­delméből Valentinyi Erika és Braun Zoltán nyolcadikos ta­nulók kerültek ki győztesen. A hetedikesek közül Hajdú Annamária érte el a legjobb eredményt. A többi tárgyból csapatok vetélkedtek. A nyolcadikosok német nyelvi versenyének győztesei: Bartha Andrea, Valentinyi Erika, Dicse Jenő. A legjobb oroszosok: Braun Anikó, Giffinger Magdolna, Dicse Jenő. A hetedikes me­zőgazdászok győztes csoport­ja: Blaubacher Zsófia, Deszk Zoltán és Szokoly László. A legizgalmasabb versenyt a társadalomkutatók vívták, amelynek győztesei: Blauba- che, Ágnes, Mayer Katalin és Valentinyi Erika. Városi moziműsor Ulzana. Színes NDK-film. Csak 4 órakor! Gengszterek sofőrje. Színes, szinkronizált angol bűnügyi film, 6 és 8 órakor. val folyó munkaversenyre harminchat kutatóhely nyolc­vanhat szocialista brigádja je­lentkezett. A gödöllői MÉM Műszaki Intézetet a háromszoros arany­koszorús Rázsó Imre szocialis­ta brigádja képviselte. A bri­gádok munkájának értékelé­sére a közelmúltban került sor, az eredményhirdetést pe­dig pénteken tartották Karca­gon. Dr. Mélykúti Csaba tudo­mányos osztályvezető, a Rázsó Imre szocialista brigád veze­tője a brigád nevében ott ve­hette át az oklevelet, amely tanúsíthatja, hogy a munka­versenybe nevezett tizenhat, műszaki kutatással foglalkozó brigád közül az első helyezést érték el. Az intézet brigádja a gép­javítás- és karbantartás téma­körének kutatásával ért el eddig is szép sikereket, írás­ban benyújtott pályamunká­jukat ezúttal a traktorok kar­bantartásával, műszeres diag­nosztikai vizsgálatokkal és az állattartó telepek karbantar­tási rendszerének kidolgozásá­val foglalkoztak. Asztalitenisz és sakk Téli Kupa Vasárnap első ízben rende­zik meg a galgamácsai Gal- ga-parti összefogás Termelő- szövetkezet Téli Kupa aszta­litenisz- és sakkversenyét. Az asztalitenisz-versenyre meg­hívták a csömöri, a domonyi, az erdőkertesi, az őrbottyáni és a valkói sportolókat is. A sakkozók összecsapására a do- monyiak, az erdőkertesiek, a veresegyháziak és a püspök­hatvaniak kaptak meghívót. Szombati jegyzet ■ Végelszámolás Ügyszólván minden, az üzemek, szövetkezetek tava­lyi teljesítményét értékelő jelentésben, beszámolóban felbukkan valamilyen for­mában a megjegyzés: az év elején, a módosított szabá­lyozók miatt bizonytalanság volt tapasztalható a vezetők körében. Óvatosabban ter­veztek, nehezebben lendült neki a gépezet. Tartottak attól, hogy zuhanásszerűen csökken a nyereségük, ki­sebb arányban emelhetik dolgozóik bérét. Több-kevesebb pontos­sággal ismerjük a járás és a város termelőegységeinek mérlegét, amelyek első lá­tásra, hallásra azt sugallják, túlzott volt az aggodalom,is­mét bebizonyosodott, a tar. talékok mozgósításával a véltnél sokkal jobb eredmé. nyékét érhetnek el. Mintha azt a sekélyes igazságot tá masztanák alá, hogy minden évben nehezebb lesz a hely. zet, mégis újra és újra tel­jesülnek a tervek, senki sem megy tönkre. Gondosabban vizsgálgat. va az összegezéseket, kide­rül, többről van szó. Noha igaz, sem a járásban, sem a városban nem volt veszte­séges egység, átlagosan szá­mítva száz százalék fölött voltak a tervteljesítések, a kép azonban sokkal tar­kább. Akadtak szerencsé­sebbek, akiknek a termékét nagyon keresték, nekik kü­lönösebb piackutatás nélkül is sikerült eladniuk gyárt­mányaikat mind itthon, mind külföldön. Ámde ők sem ülhettek ölbe tett kéz­zel. Fokozottabban kellett például figyelembe venniük a megrendelők kívánságait, már csak azért is, mert hosszabb távon szeretnének szállítani megszerzett part­nereiknek. S tisztában van­nak vele, másutt is gyárt­ják azt a bizonyos terméket. Voltak, elsősorban az ipa­ri szövetkezetek között, amelyeknek vezetői az át­lagosnál nagyobb fejfájás­sal dolgoztak egész évben. Nagyobb mértékben kellett átállniuk régi, megszokott termékeikről újakra, ami bizonyos kiesést jelentett, hiszen az új gyártás meg­szervezése, a dolgozók be­gyakorlása, az első időkben szükségszerű kisebb terme­lési ütem a végelszámolás­kor is megmutatkozott. Ahogyan szakberkekben mondják, sokkal nagyobb volt a szövetkezetek, üze­mek közötti szórás, a leg­jobbak és a leggyengébbek határolta sávban mindenfé. le érték megtalálható. Mélyebb ismeretekre, elemzésekre volna szükség annak kijelentésére, hogy ki-ki az állóképességének, felkészültségének, lelemé­nyességének, mozgékonysá­gának megfelelő helyet fog­lalta el. Ügy tűnik azonban, azzal mindenütt tisztában vannak, hogy elsősorban sa­ját erőfeszítéseik vezethet­nek sikerre. Az összegezé­sek taglalásakor egyszer sem hallottuk például a korábbi' években gyakori varázsszót: a preferenciát, vagyis az állami támogatást, kedvezményt. Töröltetett a szótárból a munkaerőhiányra való uta­lás is, sőt, egytől-egyig azo­nos vagy kisebb létszámmal érték el eredményeiket. Még egy apróság. Jó néhány üzem szükségesnek tartotta kiemelni, hogy az úgyneve­zett eseti megrendeléseket is teljesítették. Vagyis a. vá­ratlanul jött vásárlónak sem mutattak ajtót, mond­ván, nincs ez meg az, nem tudják ütemezni, anyagot sem kapnak hozzá, a gépek is le vannak terhelve. Szi­ves szóval köszöntötték, az­zal a dicséretes hátsó szán­dékkal, hogy aki ma tíz vagy száz darabot kér, hol­nap esetleg, ha elégedett a minőséggel is, nagyobb té­telre adja fel rendelését. A tartós kapcsolat általá­ban az üzemek világában is gyümölcsöző. Kör Pál ISSN 0IM-1991 (Gflciailfll Hírlapi I 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom