Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1981. FEBRUÁR 7., SZOMBAT | A Pest megyei Tanács VB | monori járási hivatala a i múlt évben komplex vizs- = gálatot tartott Sülysáp nagy- | község közös tanácsánál. A | vizsgálat tapasztalatait — = összefoglaló tájékoztatóként | — a közös tanács végrehaj- ! tó bizottsága legutóbbi ülé- § se meghallgatta, tudomásul = vette. A járási hivatal összefogla­lója megállapította, hogy a szervezési, jogi és igazgatási osztály területén pozitív válto­zásokra került sor. A lakossági és településfejlesztési kívánal­maknak megfelelően teremti meg a tanács a helyi és társa­dalmi érdekek összhangját. Felmérték és számbavették a szükségletek kielégítésének módját, mértékét, s a lehetősé­geiken belül gondoskodtak an­nak megvalósításáról. Tartalmason A vizsgált időszakban — éppen az igényeknek megfele­lően — az egészségügyi, műve­lődésügyi területen valósult meg jelentős előrelépés, de más ágazatokban is, például a keres­kedelem területén, sokat tet­tek a jobb lakossági ellátás ér­dekében. Jó és gyümölcsöző a tanácsi vezetés kapcsolata a területén levő gazdasági egysé­gekkel, nem tanácsi szervek­kel. Az említett feladatok vég­rehajtásánál jelentős szerepe volt a tanács koordináló, ösz- szehangoló tevékenységének. A jó együttműködésnek is kö­szönhető, hogy eredményesen megvalósultak az V. ötéves tervidőszak helyi elképzelései, feladatai Sülysápon és a társ­községben, Úriban. A tanácsi testületek műkö­dése törvényes, döntéseiknél mindenkor figyelembe vették a jogszabályi rendelkezéseket, a testületi előterjesztések, ha­tározatok a korábbiaknál tar­talmasabbak — állapította meg a járási hivatal összefoglalója. Jónak értékelhető az új tanács­tagok, bizottsági tagok felké­szítésével kapcsolatos előkészí. tő tevékenység, a falugyűlése­ket megelőző, s a javaslatokat feldolgozó tanácsi munka. Hosszú távon Jó színvonalúnak értékeli a komplex vizsgálat az általános igazgatási feladatok ellátását, a határozatok túlnyomó több­sége törvényes, megalapozott, alaki és tartalmi színvonala a vizsgált időszakban emelke­dett — e pozitív megállapítás az általános igazgatási hatósá­gi munka valamennyi szakte­rületére vonatkozik. A művelődésügyi területen az iskolák vezet-ése — a szemé­lyi változásokkal — hosszú tá­von megoldott, az intézmény- vezetők kapcsolata a tanácsi vezetéssel együttműködő. Bő­vült az óvodai helyek száma, a zsúfoltságot enyhítve, további óvodabővítést tervez a közös tanács. A vizsgált időszakban betöl­tötték voltak az orvosi állások, de az orvosok közötti területi megosztáson változtatni kelle­ne a jövőben. Eredményesnek ítéli a vizsgálat a sportmunka szervezését, a polgári védelmi feladatok ellátását, a földügyi, igazgatási munkát, növényvé­delmi , tevékenységet, az állat- tenyésztési, állategészségügyi feladatok megoldását. Színvonalasabban A járási hivatal komplex vizsgálata kisebb hiányossá­gokra is felhívta a figyelmet, összegezésképpen megállapítva, Sülysáp nagyközségi közös ta­nács és szerveinél jól mérhető pozitív fejlődés tapasztalható, elsősorban a jelenlegi vezetők beállítását követően. A taná­csi vezetők jól szervezik, irá­nyítják a tennivalókat, testü­leti és ágazati feladatok ellátá­sánál következetesen töreked­nek a színvonalasabb munkára, a meglevő hiányosságok folya­matos felszámolására. A jelen­legi ügyintéző apparátus alkal­mas a feladatok ellátására. J. I. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Mo- nori-erdón, Csévharaszton, Va­sadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, az egészség­házban), Maglódon és Ecse- ren: dr. Gáspár Pál (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Cllőn: dr. Balázs László, Ve- csésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főté­ri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Var­ga Dénes, Pilis, Kossuth La­jos u. 49. Beteg állatok beje­lentése a járás területén: szombaton 12-től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron a főtéri gyógyszer- tárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Ezekben a hetekben a ter- meloszovetkezeceK mellett az ipari szövetkezetek is elkészí­tik mérlegüket az 1980-as esz­tendő gazdasági eredményei­ről. A mérleget február 2U-ig kell eljuttatniuk az illetékes felügyeleti szervhez, a Pest megyei KISZOV-höz. Bár még végleges adatok nincsenek, azért elmondható, hogy járá­sunk szövetkezeteinek többsé­ge eredményesen birkózott meg a tavalyi esztendő nehéz feladataival, sikeresen zárták az évet. A Gyömröi Ruhaipari Szövetkezet a közeljövőben jelentős szervezeti változás előtt áll: a RUSZÖV helyett a megyei KISZÖY lesz a fel­ügyeleti szervük. Növekvő igények — Mindenképpen eredmé­nyes évet zártunk — mondja Gál Béla, a szövetkezet fő­könyvelője. — Termelési érté­künk csaknem 71 millió forint volt 1980-ban, az értékesítési nettó árbevétel 10 millióval lett több ennél. Nekünk iga­zodni kell a piaci körülmé­nyekhez, mert csak így tudunk megfelelően helytállni. Nem könnyű! — Fő profilunk — folytatja a főkönyvelő — a felsőruhá­zati termékek gyártása, szövött és műbőr anyagokból készí­tünk férfi- és kamaszkabáto­kat. Több éves tapasztalatunk, hogy termékeik állják a ver­senyt a nagyobb vállalatok termékeivel is. Az elmúlt esz­tendőben is gondot okozott az alapanyaghiány, elsősorban műszőrmékből kaptunk keve­sebbet a gyártó cégtől, a győri GRABOPLAST-tól. Mindez természetesen nehezítette a termelést. Piackutatásaink eredménye­ként tavaly jelentős változást vezettünk be a termékösszeté­telben. Az üzletekből sokáig hiányzott a gyermek- és ka­maszkonfekció. Rátértünk ezek gyártására is. Ahogy elszállí­tottuk az első darabokat, szin­te elárasztottak bennünket a partnerek megrendeléseikkel. Ma már ott tartunk, hogy az igényeket csak nehezen tudjuk kielégíteni. Sajátos helyzetben Eredményességünkhöz hoz­zájárultak jó kooperációs kap­csolataink is. Ma már tíz ter- meMszovetkezeiCel vau szer­ződésünk, mi adtuk a gépeket is nekik. Ezeken a helyeken varrják a kaoátokat és egyeb koníekcionáiis termékeket, utana visszaszállítják hozzánk, s a gyömrői központi műne- iyünkoen végezzük el a gom­bozást és a vasalást. Ezek a kapcsolatok hasznot jelente­nek nemcsak nekünk, hanem a tsz-eknek is. Mi így tudjuk a létszám- hiányt pótolni, az ottaniaknak pedig rendszeres munkaalkal­mat nyújt ez a tevékenység. A kávai és a tóalmást részle­günkben a létszám stabil. Egy­re jobb minőségű termékek kerülnek ki az ott dolgozó lá­nyok, asszonyok kezeiből. Ugyanakkor a gyömrői üzem­házban még mindig vannak munkaerőgondjaink. Annak ellenére, hogy több, régebben kilépett dolgozónk ismét fel­vételét kérte hozzánk. — Mi sajátos helyzetben vagyunk, hiszen dolgozóink többsége gyermekes család­anya és az természetes, hogy szülési szabadságra mennek egyre többen. Jelenleg is több mint negyven kismamánk van gyesen. Helyettük is a bentle­vőknek kell helytállni a min dennapos munkában. — Igyekszünk megbecsüli! dolgozóinkat. Ezt azzal is él zékietesen lehet bizonyítan., nogy tavaly 8 és fél százalék kai emelkedtek a berek szö­vetkezetünkben. az egy dolgo­zóra jutó éves kereset ma már megnaladja a 40 ezer forintot. — Idei feladataink is nehe­zek. Tovább szeretnénk emelni a termelési értéket, s az ed­diginél több ipari tanuló szer­ződtetésére készülünk. Kedve­ző tendencia mutatkozik ugyanis az utóbbi időben, mi­vel az ipari tanulók többsége a szakmunkásvizsga után is nálunk marad. Még akkor is, ha nem Gyomron laknak. Több éves jó kapcsolatunk van egy nyugatnémet céggel. Már megkaptuk a megrende­lést tőlük erre az évre, 3 mil­lió forint értékű bérmunkát végzünk. Adósság nélkül Szövetkezetünk 1972-ben gyarapodott a legjobban, ekkor adták át rendeltetésének a központi üzemházat. Ma már tény, hogy szükség volt erre a nagyobb beruházásra, s öröm számunkra az is, hogy nincsen adósságunk, kifizet­tük az összes hiteleket. Ebben az évben újabb varrógépeket vásárolunk, s a tervidőszak vége felé szeretnénk tovább bővíteni az üzemházat. Gér József Kerékpárral — Berlinbe Élményeket ígérő túra Várják az érdeklődő jelentkezőket — Életem egyik legnagyobb élménye volt, amikor a me­gye KISZ-fiataljainak egy csoportjával Bukarestbe ke­rekeztünk. A hosszú út, amely fizikai­lag ugyan nem kis próbát je­lent, lelkileg azonban csodá­latosan összehozza a társaságot — az esti tábortüzek, beszél­Fárasztó, de szép munka Mára már nem akad folytatója Áztatták, törték, tiIoltók a kendert Mozog a kéz, a láb, feszülő J fonalmező föllé görbül a de­rék. A szövőszéken — a fá­rasztó munka eredményeként — centiméterről centiméterre hosszabbodik a házilag szőtt, s ma oly divatos rongysző­nyeg. — Bizony nehéz foglalatos­kodás a szövés, különösen az én koromban, 70 évesen. De szeretem csinálni, e csendes, téli napokon munkát ad, el­foglaltságot jelent — mondja a maglódi Hlavács Jánosné, azon kevesek egyike, akik e nagyon régi mesterséget foly­tatják. — Hogyan, mikor tanult meg szőni? — Kicsiny gyermekként ott forgolódtunk szüléink, nagy- szüléink mellett, segítettünk nekik, ismerkedtünk a szö­véssel. Tizennégy évesen már tudtam szőni. Régi, nagyon öreg az alkal­matosság, amin Hlavácsné dolgozik. A szövést említve persze azért tudni keli, e munka egy igen hosszú mű­veletsor vége, fárasztóan is szép befejezése volt — Így igaz — mondja az idős asszony. — Amíg a fo­nalból kelme lett, a szövést megelőzően, hónapokon át a kender adott munkát sok-sok elfoglaltságot a falusi házak­ban. A kender nyár végi vá­gását követően áztatni, tömi, tilolni, fésülni, majd az egy­re finomodó kócot lábbal ta­posva morzsolni kellett. — Ám a kender útja ezzel még nem ért véget... — A guzsadyokba kötött kóc a fonófára került, orsókra pörgetve fonal lett belőle. A foná3 hosszú hetek esti mun­kája volt A kenderkócot rágó fonás, az egyre nehezedő orsó pör­getése a fiatal lányok köré­ben mégis csak a kedveltebb foglalatoskodások egyike volt. — Fonóházakba jártunk, több is volt ilyen Maglódon, e helyekre tizennyolc-húszán is összejöttünk. Hangulato­sabb volt közösségben, job­ban teltek az esték, a fonó­házakba gyakran benyitottak a legények... A fonás vé­geztével a farsang nagyon várt eseménye volt a házak­nál megtartott fonóbál. Ilyen alkalmakkor a legények ze­nekart fogadtak, mi, lányok sütöttünk, főztünk... © A matringokba kötött fo­nalat fahamuba áztatni, mos­ni kellett, majd száradás után gombolyítani. Közeledett a szövés ideje. — Általában január végén állítottuk fel a szövőszéket, a szövés március végéig is el­tartott. Régebben, nagyszü­leien idejében, a rongyszőnyeg még ismeretlen volt, akkori­ban — és sokáig még — le­pedők, abroszok, törülközik, kenyeres szakajtóruhák, ba­tyuzó hamvasok készültek a kendervászomból. A magunk szőtte anyagból a család asz- szonyainak, férfiainak inge­ket, gatyákat varrtunk, a durvább anyagból pedig zsá­kokat, terményszállító pony­vafélét készítettünk. A finom tapintás, a vakí­tóan fehér szín elérésének fontos művelete volt a mosás. — Nem volt mosógép, nem voltak a ma használatos mo­sószerek ... Kézzel mostunk, tél végi hidegben kint az ud­varon. A forró vízben ázta­tott, dagasztott vásznat hideg vízben öblögettük. A fagy hi­dege, később a tavaszi nap melege szárította, fehérítette a magunk szőtte vásznat. Kendert ma már senki nem termeszt falun, a feldolgozá­sát jelentő rengeteg munkát ki is vállalná. Űj anyagok, textíliák váltották fel a régit, a kendervászonból készült egykori viselet még fellelhe­tő használati darabjait, emlé­keit a szekrények mélye őrzi. S az itt, ott felállított szövő­székeken, kenderfonalat he­lyettesítő műszálat használva, ma már csak színes rongyok­ból szőtt szőnyegek készül­nek. Igaz, e szőnyegek — a maglódi Hlavácsné szőttesei is — nagyon szépek, egyre több helyütt díszei a lakások­nak. © Sok munkám van, sokfelő! megkeresnek. Mind több községi, városi lakásban terí­tenek ismét ilyen szőnyeget, s tudom, ajándékként még külföldre is jut belőle. — Ha egyszer abbahagyja, lesz-e folytatója a régi mes­terségnek? — Négy, családos, felnőtt lányom van. Mindannyian tudnak szőni, de hogy a szö­vőszék mellé ülnének? ... Nem tudom. Más időket élünk, dolgoznak, munka mellett bőven van otthoni el­foglaltságuk. Nem hiszem, hogy vállalnák az igen fá­rasztó szövést. Jandó István getések mindenkor varázst je­lentenek. Kálmán Mihály mo- nori-erdei ifivezető mondotta ezeket, aki 14 évesen végig­kerekezte a távot. A Monori Járási Természet- barát Szövetség, amely az el­múlt időben egyre több túrá­val, programmal jelentkezik,- hasonló indítékkal 2 ezer ki­lométeres kerékpártúrát szer­vez Monor—Prága—Berlin— | Prága—Monor útvonalon. I A túra tervezett ideje 1981. július 25—augusztus 18. A tú­ra önköltséges (körülbelül 3—i ezer forint), szállás 2—4 fős sátorban. Mint Bartos Pál túravezető elmondta, a túrára jelentkez­het bárki, aki vonzódik a ter­mészethez, érvényes útlevele van, vagy készíttet és úgy érzi, alkalmas a hosszú út megté­telére. Akik 1981 február 15-ig je­lentkeznek a túravezető címén (Sülysáp, Széchenyi út 17.) részletesebb tájékoztatót kap­nak és számukra havonta egy alkalommal ismerkedési túrá­kat szervez a szövetség. A fel­szerelésre vonatkozó tudniva­lókat is a közös túrákon be­szélik meg. Úgy véljük, a kerékpározó- szerelmeseinek rendkívül jó al­kalmat jelent a túra sporto­lásra. tájékozódásra és újab’ baráti kapcsolatok kialakító sára. Sz. A. A nap kulturális programja Gyomron, 15.30-tól: balett-; 15-től: szabás-varrás tanfo­lyam, 19-től: farsangi bál. Pilisen: táncest, gépzenére. Vecsésen, 16-tól: a nagyköz­ségi KISZ-bizottság, a peda­gógus KISZ-szervezet zártkö­rű klubestje. ISSN #1M- íflSl (M»n»ri Hirlac) Most érdemes vásárolni a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vecsési cipőboltjában, BajcsytZsilinszky u. 29., gyömrői cipőboltjában, Táncsics Mihály u. 77. 50o/0-KAL OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT lapos sarkú kecskevelúr női csizmát, 1520 Ft helyett 760 Ft ért magas sarkú kecskevelúr női csizmát, 1520 Ft helyett 760 Ft ért I * Komplex vizsgálat után A fejlődés mércéje az eredmény Jó együttműködés a társközségek között Itthon és külföldön egyaránt Termékeik állják a versenyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom