Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

CEQLÉDI K^tíria A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1981. FEBRUAR 8., VASARNAP Ezrek utaznak a sárga buszokon Jegy automatákat szerelnek fel Kevés pénzből A közművelődést szolgálhatná Cegléden a városközpontban általában az utazók és az idegenek figyelnek fel legha­marabb arra a kellemes, ud­variasan figyelmeztető hangra, amely az autóbuszok indulá­sáról tájékoztatja az embere­ket, lévén az autóbuszpálya­udvar a közvetlen közelben. „Autóbusz indul a hármas kocsiállásról”, s valóban, az említett helyen ott a busz, lépcsőjén felfelé iparkodnak az utasok. A tavalyi örvendetes változás feltűnt az utazókö­zönségnek: sorra kicserélődtek a Vo­lán 20. Vállalat ceglédi, önálló főnökségének utas- forgalmat lebonyolító jár­művei, újak viszik nap mint nap az embereket a helyi és a távolsági járato­kon egyaránt. Élénk sárga szí­nűek ezek az Ikarus 200- asok. mondhatni tetszetősek, ezzel a színnel a személyautó­kat gyártó ipar is sikert ara­tott, igazolja megannyi keleti és nyugati gyártmányú kocsi. A ceglédi önálló főnökséghez tartozó területen hatvankét ilyen busz teljesít szolgálatot, köztük hat csuklós. Ezek egy­szerre kétszáz utast tudnak vinni. (A tapasztalat, hogy időnként még többet is.) A főnökség eredményes esz­tendőt hagyott maga mögött. A tervet teljesítették, ezt számadatok bizonyítják. Ke­mény volt a feladat, hiszen évről évre többet várnak tő­lük. Az utasforgalmat zökke­nőmentesen, kulturáltan kel­lett lebonyolítani, úgy hogy ez a szolgáltatás az utasoknak megfelelő, a vállalatnak pedig gazdaságos legyen. Nem volt közömbös az sem, hogy az üzemanyaggal hogyan takaré­koskodtak, milyen gondosan bántak a járművekkel. Ez utóbbihoz hozzá kell fűzni, hogy sajnos a jármű épsége nem mindig a vezetőn múlik. Nemcsak baleset, koccanás, agresszív használat folytán rongálódhat a busz. Gyakran előfordul, hogy az utasok — névtelen garázdák — miatt kell sürgősen javíttatni az ülések huzatát, pótolni a csa­varokat, eltüntetni a vandál kezek nyomát. Az utasforgalmat tavaly 430 helyi járattal és 600 helyközi járattal bonyolí­tották le. Körzetünkben az útvonalak nossza hatszáz kilométer, ám ezt nap mint nap gyakran meg kell tenni, ahogy a me­netrend előírja. A leghosszabb távolsági út a Ceglédről Tisza- kécskére, a Ceglédről Kecske­métre, vagy Tiszajenőre, Nagy- kátára menő. A járási székhe­lyen — éppen azért, mert a város központjából indulnak — a legtöbb távolsági járat is lebonyolít helyi utasforgalmat. A Csemőbe menő természete­sen viszi a kenyérgyárba, vagy a konzervgyárba indulókat, a ceglédberceli a Budai úton la­kókat, a törteli azokat, akik csak a kórházig, vagy az ÉVIG gyáráig utaznak. A Vo­lán 20. Vállalat buszait ta­valy mintegy 6 millió utas vette igénybe. A bevételi tervet sikerült teljesíteni. A költségek is kedvezőbben alakultak, mint tervezték. Ez kollektív mun­ka eredménye, és bizonyítéka annak, hogy jó kezekben van­nak a drága autóbuszok. Ta­valy legalább félmillió forint értékű üzemanyagot sikerült mégtákárítáni.' Ez ä járműveze­tők. és a karbantartók — a műszákiak* és forgalmiak — közös eredménye. Az itt dol­gozók jövedelmének színvona­la is valamivel jobb lett an­nál, mint amire számítottak. Itt meg kell említeni, hogy az utóbbi időben mind jobban erősödött a törzsgárda. A munkahelynek is van becsü­lete -épp úgy, mint a munká­nak. A buszokat pedig gazda­ként kezelik. A társaddlmi tu­lajdon védelme érdekében er­re az utazóközönséget is kérik. A napokban örvendetes hír érkezett a ceglédi munka­helyre: megtörtént az értékelés és eszerint a vállalati tnezőny- ben elsők lettek tavaly, a for­galombiztonságot tekintve. A helyi és távolsági jára­tokon kívül szerződéses utas- száliítási feladatokat Is ellát­nak, rendelésre különbuszokat indítanak. A különjárat igény­lésénél gondot jelentett, hogy szinte mindenfelől egyszerre szeretnének útnak indulni. A buszos kirándulások fő idénye a tavasz és a tanév vége. Az idén igyekeznek azzal is törőd­ni, hogy ha kell, udvarias meggyőzéssel, e téren is elke­rüljék a torlódást. Februárban és márciusban például a pa­noráma buszoknál kilométe­renként számítva tarifaked­vezményt adnak. Ez körülbe­lül annyit jelent, hogy hétvégi mátrai kirándu­lásra, szánkótúrára induló csoport majd ezer forin­tot megtakaríthat. Ha megbízást adnak, a vál­lalat az étkeztetés és az el­szállásolás megszervezését is vállalja, mint új szolgáltatást. Emellett vállalják azt is, hogy Budapestről induló, menet- rendszerű távolsági és nem­zetközi járatokra helyet fog­laljanak azoknak, akik erre igényt tartanak, megbízást ad­nak. Az érdeklődők informá­ciót a 10—211-es és a 11—836- os telefonszámon kaphatnak. Ebben az évben a főnöksé­gen belül az önállóság és a felelősség nagyobb lesz. Szép sárga autóbuszaikon, a helyi járatokon még az év első ne­gyedében megjelennek a jegy­kiadást könnyítő svéd szerke­zetek. Ezzel kulturáltabb lesz az utaztatás, várhatóan gyor­sabb lehet az indulás, ke vesebb a vita az utazók és a szolgálatot teljesítők között. * EK. Gyerekkorban gyógyítható Szemészeti szűrővizsgálat Az óvodákban kell kezdeni A ceglédi kórház szemésze­ti osztálya a közelmúltban megkezdte — mint lapunkban megírtuk — az iskolát kezdő nagycsoportos óvodások köré­ben a szűrővizsgálatot. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájé­koztatást kaptuk dr. Tóth Pál osztályvezető szemész szakfő­orvostól : Napjainkban két gyakran előforduló betegség veszélyez­teti a leginkább a szemet: idő­seknél a zöldhályog, gyerek­korban a kancsalság. Mind­kettő alattomosan fejlődik ki, így az önmagát figyelő fel­nőtt, illetve a gyerekéért ag­gódó szülő sem veheti észre, csak a szakember. A zöld­hályog gyakran akkor buk­kan elő, amikor az egyik sze­men már bekövetkezett a vakság. A kancsalság gyakran látható is, de ez az állapot a betegségnek már egy kései szakasza. Az alapbajt akkor kell felismerni, amikor a szem még nem kancsalít. Ez szemorvosi műszeres vizsgálattal előzhető meg, ezért van szükség már gyerekkor­ban a szűrésre. Ha nem de­rül fény időben a lappangó betegségre, 10—12 éves kor­ban már bekövetkezik az úgy­nevezett tompalátóság. Akik­nél időben felfedezik a rend - ellensséget, azoknál megfelelő szemüveggel korrigálható a szem hibája. A kiterjedt szűrővizsgálatot indokolja, hogy a gyerekek 20—30 százalékánál találnak valamilyen rendellensséget. Őket további rendelőintézeti vizsgálatoknak és gyógykeze­lésnek vetik alá. Azért is fon­tos, hogy kellő időben csele­kedjenek, hogy iskolába men­ve ne hátráltassa a kialakuló betegség a kisdiákot a tanu­lásban. A főorvos elmondotta, hogy az óvodákat a ceglédi kórház szemészeti osztályának három jól felkészült, speciális szemé­szeti (orthoptikai) szakképzett­ségű asszisztense — Csernus Gyuláné, Fehérvári Győzőné és Peták Andrásné — keresi fel, akiknek ez a munka ön­álló feladatkörük. Az óvodák ban végzett műszeres vizsgá latokat az arra rászorulóknál később továbbiak követik a kórházban. Ezekhez minden felszerelés rendelkezésre áll, s ott már a szakorvosok is be­kapcsolódnak a gyógyító mun­kába. Az elmondottakból kitűnik, hogy milyen nagy jelentősége van a szembetegségek korai felismerésének. Ezért jó, hogy Cegléden — elsők között az országban — az orthoptikai szűrés a szemészeti alapellátás részévé vált. i T. T. Elkészült a város közmű­velődési intézményeinek idei munkaterve. A programról és végrehajtásának lehetőségé­ről beszélgettünk Biczák Pé­terrel, a városi közművelődé­si felügyelővel. Lakótelepi lehetőségek — Már egy éve, hogy a Kos­suth Művelődési Központ be­költözött az egykori zeneis­kolába. Hamarosan oda szo­rulnak az irodák is, továbbá átmenetileg használhatatlan lesz az emeleti nagyterem. Va­lamelyest enyhít a helyiség­gondon, hogy a Dózsa ifjúsági klub már a művelődési köz­pont részeként működik. Ha elvégzik benne a nélkülözhe­tetlen felújítást, fogadhatja a közönség egy részét. Ez azonban önmagában még át- mene ’lég sem oldja meg a gondokat. Amióta a Károlyi­lakótelep kiépült, kielégítet­len igény a művelődés, szóra­kozás ottani lehetőségeinek megteremtése. Most végre nyílna rá mód, hogy kevés pénzzel, meglévő épület fel- használásával könyvtárt, klu­bokat helyezzünk el. A Barátság Pince fölül el­költözött a csirkekeltető. Ott — elgondolásunk szerint — fiókkönyvtárt lehetne nyitni, szakköröket, tanfolyamokat in­dítani, 100—120 személyt be­fogadó termet kialakítani gyer­mekek és felnőttek számára tartandó előadások céljaira. Még egy kamara kiállítóterem is elférne benne, amelyben rendszeresen vetíthetne fil­meket a Szabadság Mozi. — A könyvtár számára mi­lyen lehetőségek kínálkoz­nak? — A Várkonyi iskola Rá­kóczi úti új épületében ifjú­sági könyvtár létrehozása a közeli tenr, amely egyaránt szolgálná az oktatás és a közművelődés céljait. A városi-járási könyvtár egyéb­ként feladatként kapta a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályától, hogy Cegléd délnyu­gati részén keressen olyan helyiséget, amelyet fiókköríyv- tár céljaira alkalmassá tehet. Az újvárosi mintára, az egy­kori olvasóegyletek és nép­körök receptjét felújítva pró­bálunk előbbre lépni a perifé­riákon. A tanyák fogyatkozó számú lakóit igény szerint el­látják könyvekkel. — A művelődési központ és az üzemek, intézmények együttműködése az utóbbi években fellendítette a mun­kásművelődést. Milyen továb­bi céljaik vannak? — A tanács megkezdte a tárgyalásokat a városbeli vál­lalatokkal, munkahelyekkel. Tervünk a Kossuth Művelő­dési Központ közös fenntartás­ba vétele. Azok a gazdasági vezetők, akikkel eddig erről beszéltünk, megértették en­nek jelentőségét, és támogat­ják az elgondolást. Ebben minden bizonnyal az is köz­rejátszik, hogy már az eddi­gi együttműködésnek is hasz­nát látták. Igényük szerint sok sikeres rendezvényt — isme­retterjesztő, szórakoztató elő­adást, műsort — házhoz vitt a művelődési ház. Ennek foly­tatását remélik forintjaik el­lenértékeként Eljutnak az üzemekbe — Napjainkban milyenek Cegléden a közművelődés sze­mélyi feltételei? — A korábbinál jobbak. A könyvtárban már megnyug­tató a helyzet: megfelelő szak- képzettségű emberek állnak minden poszton. Ez a folya­mat most megy végbe a mű­velődési központban. Ott a tanév végén várhatóan két Pest megyei ösztöndíjas köz­művelővel kiegészül — és tel­jessé válik — a csapat — Az eddig elmondottak­ból az tűnik ki, hogy a rossz körülményeket valamelyest ellensúlyozhatja a hozzáértő gárda. Sikerül-e megtalálni a jelenlegi helyzethez alkalmas módszereket? — A művelődési központ már egy ideje ezt próbálgat­ja, hiszen rákényszerült, hogy kilépjen saját falai közül. Az­Erőre kap a lánctalpas óta lendült fel igazán a mun­kásművelődés, amióta ott van­nak az üzemekben. Ennek kell folytatódnia a továbbiak­ban is. A könyvtárnak ugyan­csak meg kell találnia a le­hetőségeit, hogy a területen nyerjen olvasókat, s lehetőleg helyben lássa el őket köny­vekkel, egyéb könyvtári szol­gáltatásokkal. — Az intézmények milyen kapcsolatot építettek ki az is­kolákkal? Őszi tervek — A művelődési központ számos előadást szervez a gyerekeknek. A könyvtár* sok foglalkozásnak, iskolai órának ad otthont. A múzeum ugyan­csak egyre több tarárnak és diáknak nyújt segítséget, fa­lai közé invitálja az ifjúsá­got. — Megkezdődtek-e már a Ceglédi ősz ’81 előkészületei? — Formálódnak a tervek, gyűlnek az ötletek. Van két elképzelésünk. Az egyik sze­rint a vénasszonyok nyará­nak egy szép, hosszú hét vé­géjén afféle szabadtéri vá­sárt tartanánk, amely eltar­tana vagy három napig. Fel­vonulhatnának a népművé­szek, jöhetnének együttesek, lehetne termékbemutató, rög­tönzött kiállítás. A másik vál­tozat egyszerűbb: ki-ki ere­jéhez és körülményeihez mér­ten szervezne kiállítást, hang­versenyt, író—olvasó találko­zót, szórakoztató eseménye­ket a kijelölt időszakban. Ha­marosan végleges formát öl­tenek a kollektív ötletek, s megtehetjük az előkészületeket — mondotta Biczák Péter városi közművelődési fel­ügyelő. Tamasi Tamás Érdemes volt építeni Csínján bánnak a forinttal Albertirsa évről évre gyara­podik új létesítményekkel. Eb­be a sorba tartozik a takarék- szövetkezet múlt évben átadott épülete. Működését 10 éve kezdte el, akkor bizony szegé­nyes körülmények között, ke­vés takarékszövetkezeti taggal. A helybeliek megszerették, mert az ügyintézők lelkiisme­retes munkát végeznek. Egyre növekszik a taglétszám. A köz­ség lakóinak több mint 10 szá­zaléka veszi igénybe a szolgál­tatásaikat. Előrelépésre még mindig van lehetőség, hiszen a modern épület, a gyors ügyin­tézés. s a szövetkezet nyújtotta lehetőségek bővülése vonzerő­ként hat. Csoszánszky Károlyné, a fiók vezetője lelkesen tervezi a jövőt. — Szeretnénk még jobban elősegíteni a községbeliek la­kásviszonyainak javítását, a kulturált életformához szüksé­ges környezet megteremtését, bár az építkezésekhez az OTP nyújt nagyobb összegű hitelt. Mi rövid lejáratú, kisebb össze­gű kölcsönöket folyósítunk, en­nek ellenére az elmúlt eszten­dőben 4 millió forinttal segítet­tük a helybelieket. Alig né­hány hónappal ezelőtt költöz­tünk ebbe a kényelmes iroda­házba, és máris ugrásszerűen nőtt betétállományunk. Megelégedéssel említette, hogy az elmúlt években min­dig ki tudták elégíteni a köl­csönigénylők kívánságait. A legtöbb adós pontosan vissza­fizeti tartozását, ám akad egy­két felelőtlen kölcsönigénylő, aki elfelejti, hogy mennyivel tartozik. Szerencsére, ezek szá­ma egyre kevesebb. Piaci napokon van a legna­gyobb forgalom és amikor a lakosság fizetést kap. Akad, aki azért tér be, hogy lottót vagy totót töltsön ki, esetleg nyere­ményét vegye át. Az Állatfor- galmi Vállalatnak eladott ser­tésekért járó pénzt is ők fize­tik ki. — Tevékenységünk minden területén — mondja a fiókve­zető — továbbra is betartjuk az állami rendelkezéseket, és munkánkat igyekszünk ponto­san végezni. Az abertirsaiak megbecsülik a pénzt és taka­rékosan bánnak vele. Számít­hatunk forintjaikra. N. G. mim mm Mezőgazdasági és építőipari munkagépeket, vontatókat, rako­dó- és erőgépeket javít és újít fel a ceglédi Lenin Tsz gépja­vító társulása. Kazal Mihály és Bravecz József DT—75-ös lánctalpas erőgépet hoz rendbe. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mindig megállták helyüket Kormánykitüntetést kaptak A Ceglédi Járásbíróság dol­gozói a napokban bensőséges ünnepség keretében köszöntöt­ték nyugdíjba vonulásuk al­kalmából Horváth Angela és Szálkái Miklós munkatársu­kat. Elsőként a járásbíróság elnöke, dr. Kazai László mél­tatta az eddig végzett kiváló munkájukat, és gratulált a magas elismeréshez, ugyanis mindketten megkapták a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát az Igazságügyi Minisztérium­ban. Több mint 50 év telt el az­óta, hogy Horváth Angela be­lépett a bíróság kapuján. Az­óta töretlen lendülettel, pél­damutatóan dolgozott, erről tanúskodnak a korabeli jel­lemzések, amelyek mindig ki­válóan végzett munkájáról tesznek említést. Szálkái Miklós, aki betöltöt­te 70. életévét, több mint 40 évet dolgozott ebben az épü­letben. Lelkiismeretes, becsü­letes helytállással, vezetői el­ismerését mindenkor elnyerve. Hivatali munkája mellett so­kat foglalkozott irodalommal, megjelentek írásai. Nagy mű­veltségét igyekezett átadni; nevelni, formálni maga körül az embereket. Köszöntötte a nyugdíjba vo­nulókat a járási-városi ügyész­ség, ügyvédi munkaközösség és az igazságügyi pártalapszer- vezet titkára, Waltner 1st- vánné dr., jó egészséget, tar­talmas. boldog életet kívánva. Az ünnepségen jelen volt dr. Knolmár Mihály, a Pest me­gyei Bíróság elnökhelyettese, aki hosszabb ideig volt a Ceg­lédi Járásbíróság' elnöke, és elismerését, köszönetét fejezte ki a nyugdíjba vonulóknak. L. M. ISSN 01)3—2600 (Cégied) Hírlap) I >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom