Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
1981. FEBRUAR 7., SZOMBAT yMifav Tárgyilagos jelentés a kisvasútokról A tegnap kattog a síneken A MÁV szakosztályvezető-helyettes: Néhány évvel ezelőtt végiggurultunk a Márianoszt- ra és Nagyirtáspuszta közötti pályán. Egyszercsak megállt a mozdony, mert előtte szétnyílt a sín. A mozdony- vezető komótosan leszállt, bakancsával visszarugdosta a helyére, és megtámasztotta egy kővel. Rongyot kötött valamelyik benyúló ágra, hogy legközelebb is lássák a veszélyt. Ilyen ronggyal többel is találkoztunk. A mozdonyvezető: Amikor a kocsma elé értünk, az egyik utasom mindig leugrott, megitta a féldecijét, aztán futás utánunk. Muszáj volt lassítani, nehogy baleset legyen ... Megbüntetni? Ne vicceljen, fiatalember. Kinek kell a harag a rokonságban? A turista: ötven éve járom a Börzsönyt, ismerem, mint a tenyeremet. Nem is hinné, de a hegyet valaha teljesen behálózta a kisvasút. Ma már csak néhol látni sínt. Felszedték, ellopták, betemette a humusz, az avar. A főelőadó: A kisvasutak sorsa megpecsételődött. Nem gyártanak hozzájuk való sínt, nincs alkatrész, még sínszög sincs. Ha valamilyen javítást nem lehet elodázni, a barátságért, vagy pusztán a vasút szeretetéért suttyomban csinálják meg valamelyik üzemben. kanyar Intéző Bizottság szakemberei mégis láttak fantáziát: 5/1978-as számú határozatukban ugyanis amellett foglaltak állást, hogy 1990-ig létre kell hozni a transzbörzsönyi kisvasutat, ami valóban páratlan turisztikai látványosságot ígérne. Mennyi realitása van ma a tervnek? A MÁV szakemberének véleménye szerint egyre kevesebb. Óriási összeget felemésztő rekonstrukcióról van szó, amire az üzemeltetőknek, a MÁV-nak, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó» Gazdaságnak nincs pénze. S egyhamar nem is lesz. Bár fájó szívvel, de ugyanezt mondja dr. Bodor Jenőná főelőadó, a Pest megyei Tanács építési és közlekedési osztályának munkatársa, a vállalati kezelésben levő kisvasutak felügyelője: — Ez az elképzelés távolabb áll a megvalósítástól, mint valaha. A szobi megmarad Kisvasút. Aligha van közöttünk olyan, akiben ne ébredne valamilyen kellemes emlék a szó hallatán. Az úttörővasutas szolgálat izgalmai, a nyitott vagon fölé hajló virágos ágak illata, egy mulatságos gőzös dohogása, egy felejthetetlen kirándulás belénk vésődött hangulata. Nosztalgia. A közlekedési, fuvarozási eszközök működtetése azonban elsősorban soha sem volt érzelmi, hanem gazdasági, gazdaságossági kérdés. Erről győz meg Bokor László, a KPM vasúti főosztály (MÁV vezérigazgatóság) szakosztályvezető-helyettese. — Ma a keskeny nyomtávú vasutak többsége elaggott. Valamikor azonban az élenjáró technikát jelentették az ökör- vagy lóvontatáshoz képest. Ott építettek kisvasutat, ahol viszonylag kisebb volt a fuvarozási igény, vagy a domborzati viszonyok nem tették lehetővé normál palya készítését. Pest megyében legalább egy emberöltő óta nem készült új vonal. Sőt, az elmúlt néhány esztendőben négyet megszüntettek. —• Nem kár értük? — A nyomtáv méretétől függetlenül csak kis forgalmú, rossz műszaki állapotú, elavult vonalakat szüntetünk meg. Olyanokat, amelyek felújítása horribilis összegekbe kerülne. — Pest megyében egyetlen keskeny nyomtávú vasút működik a MÁV kezelésében, a Szob—Márianosztra közötti. Az utóbbi években megszüntetéséről és rekonstrukciójáról egyaránt hallottunk híreket. — Egyik, sem igaz. Alaposan felmértük *a lehetőségeket, a rekonstrukció 79-es áron is több mint 50 millió forintba kerülne. Ez a befektetés évtizedek alatt sem térülne meg A vasútra azonban továbbra is szükség van. Ez a legolcsóbb módja, hogy a bányából a mostani évi 500—600 ezer tonna, később a nagymarosi vízi erőműhöz szükséges 000 ezer tonna kő lejusson a szobi kőtörő üzemhez, a vasútállomáshoz és a dunai rakodóhoz A megszüntetett vasútvonalak anyagaiból kell megoldanunk a síncserét, a működéshez szükséges műszaki színvonal fenntartását. Akár évtizedekig — Meddig tarthat ez a to.- dozgatás? — Ez a vasút tulajdonképpen belső anyagmozgatási feladatokat lát el a bánya és az üzem között. A menetsebesség tíz kilométer. Igyekszünk minden anyagot előteremteni életbentartásához. Így elmehet akár évtizedekig is. Hosszú távon azonban ennek sincs jövője. Ugyanennek a vonalnak a ma már használaton kívüli folytatása, az ennél jobb karban levő, működőképes nagv- börzsönyi. s az ezekben a hónapokban a rekonstrukció idejét élő verőcemaros—királyréti a Börzsönyben találkozik, összeköttetésben vannak egymással. Pontosabban voltak mert az erdei pályák java tönkrement. Ügy látszik, az azóta szervezeti változást megért DunaE!felejtett pálya A,, főelőadó „véleménye szerint a meglevő' vállalati tulajdonú kisvasutak helyzete is kétségbeejtő. Kivétel a pilisi sertéshizlaldáé és a rekonstrukció alatt levő királyrétié. Ez utóbbiról azonban később lesz szó. A működő vasutak közül a nagybörzsönyi a legjelentősebb. Itt a hét végén menetrendszerűen személyeket is szállítanak. Valamikor 14 és fél kilométer hosszú volt (Szobig jártak a vonatok), ma már csak 8 kilométernyi szakasz él. Ennek egy részén már kijavították a pályát, jövőre az állagmegóvó munkákat befejezik, így semmi akadálya a működésnek. Csak erdőgazdasági célokat szolgál a kemence—hajagosi vasút. Szintén gyönyörű környéken jár, de nagyon rossz állapotban van. Már ezárt sem engedélyezhető ott a személyszállítás. Csüggesztő a helyzet a többi, kizárólag vállalati anyag- mozgatásra hivatott, többnyire csak néhány száz méteres, egy-két kilométernél rövi- debb pályával is. Az erdöker- tesi, a ceglédi és az érdi téglagyáré csak akkor kaphatja meg a további üzemeléshez szükséges megyei tanácsi engedélyt, ha elvégzik a halaszthatatlan. az állandó balesetveszélyt megszüntető javításokat,. Ezek azonban — ismerve a vállalatok beruházási lehetőségeit — csak szinttartó felújítások lesznek. Egy-két év elteltével tehát ismét szembe kell nézniük a mai problémával. Éppen úgy, mint egy elavult gén leszerelésekor, a döntés vállalati ügy. Ha korszerűbb, de egyben gazdaságosabb megoldást találnak, nem kár az évszázados vágányokért. Az ócsai Épületasztalosipari Vállalat az állomáshoz vezető kisvasutat a fölösleges átrakodást kiküszöbölő normál nyorrítávú iparvágánnyal cserélte ki. Az ellen sem hadakozhatunk, hogy a Tőzegkitermelő Vállalat az ugvanitt. valarriint Isaszegen található vasútiét nem újítja fel. A bányák gyakorlatilag kimerültek, tőzeggel sem fűtünk. megszűnt tehtát a kisvasút. gazdasági ielentősége is Csak néhány száz méteres, s ígv témánk sz.emnonUából jelentéktelen az ikladi Ipari Műszergyár kazánjaihoz vezető vágánypár, amelyiken szenet és hamut tolnak a csillékben. Rekonstrukció Királyré len Nem szűnik meg, sőt újjászületik a nagybörzsönyihez és a királyrétihez hasonlóan az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdonában levő Verőcemaros—Szokolya— Királyrét közötti úttörővasút. Életbentartását, megújulását elsősorban nem a gazdasági érdek, hanem a környék nagy turistaforgalma indokolja. Pest megye úttörővasútját a korábbinál szélesebb, de még mindig keskeny nyomtávon, az idén készítik el, az erdőgazdaság, a KISZ Pest megyei Bizottsága' és az érdekelt minisztériumok, és megszámlálhatatlan önkéntes munkás segítségével. Egy év alatt 700 ezer—1 millió utast és 20 ezer tonna árut szállít majd. A rekonstrukció körülbelül 50 millióba kerül. Kalandozásunk a Pest megyei kisvasutakon véget ér. Szívderítő tapasztalatokkal és megkérdőjelezhető tanulságokkal lettjink gazdagabbak. Ha az elavultat, a menthetetlent, korszerűbb és egyben gazdaságosabb megoldás váltja fel, nem fáj a fejünk. A konvejor pálya vagy a széles nyomtávú vágány többet érő az ipari műemléknél. Az ésszerűséget, az alapos és megfontolt számításokat tükrözi, hogy hosszú évekre kegyelmet kapott a márianosztra felé vezető vágánypár. S hogy nem csupán csak a pillanatnyi gazdasági érdek, hanem a közösség hasznát is figyelembe vevő megfontolás is győzhet, arra a királyréti vasút a példa. Csak a minden szempontot figyelembe vevő döntések határozhatnak a kisvasutak holnapjáról. Csulák András Zöld út a gyorsan megtérülő, jövedelmező beruházásoknak A Magyar Nemzeti Bank elnökének nyilatkozata A gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás nagyobb hatékonysága nyomán az elmúlt évben kedvezőbbé vált a népgazdaság egyensúlyi helyzete — mondotta pénteki sajtótájékoztatóján Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nem rubelelszámolású külkereskedelmünk lényegében egyensúlyba került, tartozásaink némileg csökkentek. Ehhez az is hozzájárult, hogy rubelviszonyla- tú külkereskedelmünkben — a cserearányromlásból eredő veszteségeink egy részére — a Szovjetuniótól transzferábilis rubelben úgynevezett konszolidációs hitelt vehettünk igénybe. Magasabb jövedelmezőség a mérce Az export árualapokat bővítő hitelkonstrukció keretében az V. ötéves terv folyamán az eredetileg tervezett 45 milliárd forinttal szemben 54 milliárd forintot bocsátottak a vállalatok rendelkezésére, s ezt az összeget saját erőből és más hitel-, illetve támogatási forrásokból kiegészítve körülbelül 95 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. 1980 végéig e beruházásoknak körülbelül kétharmada fejeződött be és a folyamatban levők készültségi foka is 85 százalékosra tehető. Ezek a kapacitások 1980-ban 65 milliárd forint értékű termelést biztosítottak, amelynek 60 százaléka közvetlenül nem rubelviszonylatú kivitelünket. 10 százaléka a tőkés import helyettesítését szolgálta. Továbbra is megkülönböztetett szerepük lesz az ilyen hiteleknek. A beruházási hitelek összege az idén lényegében nem növekszik, a gazdaságos exportot szolgáló fejlesztések finanszírozására azonban van lehetőség. Mind az exportfejlesztő, mind az ágazati hiteleknek fokozottan kell szolgálniuk a gyorsan megtérülő, jövedelmező, kisebb befektetést igénylő beruházásokat. Kedvezményes hitellel támogatják az energiahordozók felhasználásában elérhető megtakarítást, valamint a hulladékok és másodlagos nyersanyagok felhasználását. A beruházási hitelek odaítélésekor a korábbinál átlagosan két százalékkal magasabb jövedelmezőséget követelnek meg. így akarják elérni, hogy a viszonylag szűkös hitellehetőségekből csak a leggazdaságosabb fejlesztések részesüljenek. Minél nagyobb a tervezett fejlesztés jövedelmezősége, annál kisebb saját erőforrást követelnek meg a vállalatoktól. Változást jelent az is, hogy kedvezményes kamat csak a vállalt feltételek teljesítése esetén illeti meg a hitelt igénybe vevő vállalatot, illetve szövetkezetét. A mezőgazdaságban a hitelfeltételek annyiban változnak, hogy egyes, főként építési beruházások állami támogatása helyett hitelt vehetnek igénybe. Aktív árfoiyam-poUiika Ami a devizagazdálkodást Illeti, 1980-ban kötelezettségeinknek tervszerűen eleget tettünk. Az egész év folyamán megfelelő likviditással, vagyis azonnal lehívható köfgy rendelet nyoméban Felborzolt solymári kedélyek Félreérthető-e adott esetben egy rendelet? Költői a kérdés: igen. Nem érthető félre sokak szerint azonban a pénzügyminiszter 17/1880. (VII. 7.) PM számú rendelet«, amely tavaly július 7-én látott napvilágot. Miről intézkedik? Az átutalási betétszámláról és a lakossági csekk bevezetéséről. Idézünk belőle: „A gazdálkodó szervezetek — értsd: vállalatok — dolgozóikkal megállapodhatnak abban, hogy azok havi munkabérét, munkadíját vagy egyéb járandóságát, illetőleg annak meghatározott összegét, a megbízó átutalási betétszámlája javára az illetékes pénzintézethez átutalják. Ha az átutalást a dolgozók legalább húsz százaléka kéri, a gazdálkodó szervezetek kötelesek az átutalási megbízást teljesíteni.” Később: „A kiemelt és az »A—kategó- riába sorolt vállalatok dolgozóik megbízását akkor is kötelesek teljesíteni, ha az átutalást húsz százaléknál kevesebben kérik, de az átutalásról az OTP részére számítógépes továbbfeldolgozásra alkalmas adatközlés készíthető.” Előzetes szervezés Megismételjük a fenti kérdést: félreérthető-e tehát ez a rendelet, amiből idéztünk? Solymáron, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatnál ugyanis félreértették. Nézzük meg pontosan, mi történt! Budaváry Mihályné, a cipőalkatrészgyár főkönyvelője több iparági közlönyben, értesítőben olvasta az Országos Takarékpénztár tájékoztatóját az átutalási betétszámlákról. De olvashatták a vállalat munkásai a napilapokban, és hallhatták a televízióban. Ügy gondolták: lesz végre megoldás, nem kell szaladgálniuk az ilyen-olyan fizetési kötelezettségeik intézéséért. Egyszerűen csak levonnak havonta egy összeget a fizetésükből, s abból majd átuVUják a hiteltörlesztéseket, az adókat, a biztosításokat, a villany- és gázszámlát, vagyis mindent. Csakhogy a valóságban erről szó sem lehetett. ■ Már azért sem, mert a vállalatnál a bérszámfejtés ma még nem számítógéppel történik. (Van egyébként ilyen berendezése a PEMÜ-nek.) Ez pedig egy alapvető feltétel. Arra nem is gondoltak, milyen pontos szervezéssel kellett volna előre, tehát 1981. január 1-ig, megteremteni a szükséges kapcsolatokat a társvállalatokkal. Például: a villany- és gázdíjbeszedést intéző céggel. Egyenes beszéd Kellett volna erre gondolniuk a solymáriaknak? Kimondhatnánk egy óvatos igen félét, de... Az igazság az, hogy az OTP tájékoztatóiból sem derült ki, hogy a már meglevő átutalási betétszámla-rendszer továbbfejlesztéséről van szó. Elsősorban tehát ott akarják bevonni a vállalati dolgozókat Is e rendszerbe — intézményesen —, ahol ilyen szolgáltatást már nyújtanak a helyi, illetékes OTP- fiókok; Az egyenes beszédet mindenki érti. Ám, amikor a solymáriak felkeresték a pilisvö- rösvári kirendeltséget, nem kaptak egyenes választ. Nem mondták ki kereken, miért nem teljesíthető a kívánságuk. Hosszas levelezgetés és telefonbeszélgetések után — eljárva a felsőbb szervüknél is — az OTP Pest megyei Igazgatósága is csak január 4-én írt választ a PEMÜ-nek. 'Részlet a levélből: „A rendelet 1981. január 1-vel lép hatályba. De azon helységek lakói, ahol az OTP az átuta- lásibetét-szolgáltatással nem áll az ügyfelek rendelkezésére, a munkabérből való átutalás céljára az illetékes járási fióknál, ha azonban ott sem vezetnek átutalási betétszámlát — úgy a megyeszékhelyen nyithatnak átutalási betétszámlát." Ez ismét csak félreérthető. Pest megyének ugyanis — hányszor hivatkoztunk már mostanig is különféle témák miatt sajátos helyzetére! — Budapest a székhelye. Vagyis Budapesten nem nyithatnak átutalási betétszámlát — nem helybeli lakosok. Nincs ígérgetés Nagy Lajos, az OTP-köz- pont Dankágazati főosztályának vezetője és dr. Szentpéteri Béla, a betétosztály vezetője ismeri a Pest megyei gondokat. ök is hangsúlyozzák: egy ideig nem teremthetők meg a technikai feltételek Pest megyében. Egyelőre, a mikor is bizonytalan, csak keresik a lehetőségeket. Ök nem ígérgetnek. Az Országos Takarékpénztár Pest megyei Igazgatóságán Molnár Jánossal, a hálózati osztály vezetőjével beszéltünk. Ö sem ígérgetett. Kimondta: most nem tudják vállalni az új szolgáltatással járó terheket. Nincs hozzá elég ember. Legalább hetven ember felvételére lenne szükségük —, ha megyeszerte meg akarnák teremteni az átutalási betétszámla-rendszert. Az is igaz azonban, abban a négy körzetben, ahol jelenleg is kezelnek ilyen számlákat — Cegléden, Nagykőrösön, Százhalombattán és Vácott — 1982-től mindenképoen bővíteni akarják á szolgáltatást. Ezek után, remélhetőleg Solymáron is megnyugszanak a kedélyek. A most kimondott nem ugyanis nem lehet végleges. De közben helyes lenne megteremteni azt a bizonyos szükséges feltételt is: a számítógépes adatszolgáltatást. Dodó Györgyi vetélésekkel rendelkeztünk. 1980-ban három nagyobb hitelfelvételre került sor. A magyar bankrendszer is törekszik a külgazdasági feladatokat mind jobban megalapozni. A múlt év elején kezdte el tevékenységét Budapesten a Középeurópai Nemzetközi Bank (CIB) összesen 20 millió dollár alaptőkével, amelyből a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékkal, japán, francia, NSZK-beli, olasz és osztrák bankok 66 százalékkal részesednek. A bank nyeresége az első évben meghaladta a 2 millió dollárt. A bank elsősorban nemzetközi kooperációkat, közös vállalkozásokat hivatott elősegíteni, s tevékenységi köre nemcsak a magyar vonatkozású ügyletekre terjed ki, A múlt évben bővült az MNB tulajdonában levő Központi Váltó- és Hitelbank tevékenysége is (Ez a bank a bécsi Central Wechsel und Creditbank AG anyaintézete. Ez a pénzintézet kezeli az úgynevezett innovációs alapot, amit az MNB több központi szerv által rendelkezésre bocsátott Összegekből hozott létre. Ebből az alapból finanszírozzák egy-egy jó ötlet gyakorlati megvalósítását. Eddig 50 millió forint folyósítására kötöttek megállapodást, ebből 22 millió forintot már ki is fizettek. 1980-ban folytatódott a tőkés valuták nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamának közelítése. Az 1979. februári 75 százalékos árfolyamkülönbözet 1980 végére 33 százalékra mérséklődött. A Nemzeti Bank hivatalos árfolyamjegyzése 1980-ban havonta rendszeresen követte a konvertibilis valuták árfolyamainak egymás közötti pénzpiaci változásait. A bank az idén tovább folytatja aktív árfolyampolitikáját. A nem rubelviszonylatú fizetőeszközök árfolyamait — úgy mint az előző évben — rendszeresen kiigazítják az egymás közt kialakuló piaci értékarány eltolódásának megfelelően. A külkereskedelemben érdekelt vállalatok tehát helyesen teszik, ha rendszeresen figyelemmel kísérik a tőkés pénzpiacok alakulását, Veiozatlan valutám előírások Az idegenforgalmat tavaly kedvezőtlenül befolyásolta a nemzetközi politikai légkör, a tőkés gazdasági konjunktúra lanyhulása, de a szeszélyes időjárás is. 1980-ban 14 millió külföldi kereste fel hazánkat, 7 százalékkal kevesebb, mint a korábbi esztendőben. Az idegenforgalomból származó bevételek összege így is túlhaladta a 10 milliárd forintot, vagyis 12 százalékkal volt magasabb, mint 1979-ben. Külföldre 5.2 millió magyar állampolgár utazott, valamivel több, mint 1979-ben. Valutaellátásukra 4.3 milliárd forintot költöttek, 11 százalékkal többet, mint az előző évben. Idegenforgalmunkban az idei legfontosabb feladat nemzetközi versenyképességünk erősítése, vagyis a szolgáltatások színvonalának javítása. A be- és kiutazáskor érvényes valutáris előírások nem vál- toziiak. Végül az MNB elnöke arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen bocsát ki emlékérméket. 1981-ben a Bartók-centenárium alkalmából 500 forint névértékű ezüstpénzt, az október 16-i élelmezési világnap alkalmából pedig 100 forintos nikkel emlékpénzt > bocsátanak ki. Ezenkívül a közforgalmi 10 forintos érmék egyik verési szakaszában az értékjelzés oldalán a FAO emblémája szerepel majd. 4 k
