Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

Mrmn W xslirnw 1981. FEBRUAR T, SZOMBAT Kohán György­ROSSINI—JACOBI \ KIÁLLÍTÁSOK A MŰCSARNOKBAN Két nemzedék, két műfajban A tv zenés színháza emlékérem A TV. országos tájkép-bien- nálé tavaly ősszel Hatvanban kiállított mintegy száz alkotá­sát tegnaptól a budapestiek is megtekinthetik a Képzőművé­szeti Főiskola Népköztársaság üt 69—71. szám alatti kiállító­termében. A bemutatott művek között ott látható Végh András Két ház című olajfestménye is, amely a IV. országos tájkép- biennálén az aranydiplomát és a velejáró I. díjat kapta meg. A kiállítás megnyitása al­kalmából adták át a Kohán György emlékérmet, amelyet Galambos Tamás festőművész­nek ítéltek oda. Két jelentős zenés tv-műsor felvételei kezdődtek meg a napokban. A La Rossini cím­mel az operabarátok klubja újabb programját rögzíti film­szalagra a televízió IV-es stú­diójában Baranyi Ferenc for- gatókönyvíró-műsorvezető és Apró Attila rendező. A műsor két adásból álló anekdotikus életrajz Rossiniről, a XIX. század olasz operairodalmának Verdi mellett legkiemelkedőbb alakjáról. A cím arra is utal, hogy Rossini egy időre felha­gyott zeneszerző tevékenységé­vel, és szakácskodott. A közeljövőben képernyőre kerülő összeállításban részle­tek csendülnek fel leghíresebb műveiből, köztük legjelentő­sebb nagyoperájából, a Teli Vilmosból, a Sevillai borbély című vígoperából, a Tolvaj szarkából és a Hamupipőké­ből. Seregi László rendező irá­nyításával készül Jacobi Vic­tor: Sybill című nagyoperrett- jének tv-változata. A dalmű­vet — a Leányvásár mellett — a népszerű operettszerző leg­sikeresebb alkotásaként tart­ják ma is számon. A televíziós változat főbb szerepeit Pitti Katalin, Leb­lanc Győző, Bende Zsolt, Zsa• dón Andxea és Kovács Zsuzsa énekli. Cserépedények Halomsírok TANÉVZÁRÁS: JÚNIUS 12 Félévi értesítők ÁPRILIS 6-TÓL TAVASZI SZÜNET Kétezernél több halomsírt találtak az északi Bakonyban a Pápai Múzeum régészei. Az egy méter magas és 10—15 méter átmérőjű halmok nagy- része a késő bronzkorból és a kora vaskorból maradt ránk, de előfordul közöttük római kori is. Vas zár és Ugod kör­nyékén a tíz-húsz halomból álló sírmezőkre leltek, az er­dőoltalmazta vidékeken, pél­dául Bakonybél közelében 226, Németbánya, továbbá Bakony- jákó térségében több mint 100 halomból álló sírmezőt térké­peztek fel. A sírok feltárását — Mithay Sándor régész vezetésével — már megkezdték. A halmokból előkerültek azok a föld nyo­másától összeroppant cserép­edények, amelyekben a kora­beli rítusok szerint az el­hunytnak élelmet helyeztek. A régészek feltételezik, hogy a Bakony az őskorban, a tele­pülések számát tekintve, la­kó ttabb terület volt, .mint napjainkban. Félidejéhez érkezett a tanév az általános és a középfokú iskolákban, s pénteken mint­egy másfél millió diák kapta kézhez a félévi értesítőt. Mivel az általános iskola első és második osztályát egy fejlesztési szakasznak tekintik, az erről szóló rendelkezés ér­telmében érdemjeggyel ez al­kalommal sem osztályozzák a kisdiákok teljesítményét. Az elsősök szüleit az elkövetkező napokban szóbeli, illetve írás­beli szöveges értékelés formá­jában tájékoztatják gyerme­kük eredményeiről, a második osztályosok félévi értékelése pedig Jól megfelelt, Megfelelt és esetleg Mulasztásai miatt nem minősíthető bejegyzésből áll. A sokéves gyakorlatnak megfelelően nem kaptak osz­tályzatot az általános iskola V. osztályosai sem, és nem osztályoztak a pedagógusok abból a tárgyból sem, amely- lyel az idei tanévben ismer­kedtek először a diákok. A félévi értesítő nem egye­düli formája a gyermekek ér­tékelésének. A nevelők meg­beszélik a szülőkkel a diákok fejlődését, tanulmányi ered­ményét: az ezt szolgáló szülői értekezleteket e hónapban tartják meg. A végzős diákok szüleivel ugyancsak találkoznak az osz­tályfőnökök az elkövetkezen­dő hetekben: a személyes megbeszélések témája a pá­lyaválasztás lesz. Választásu­kat segítik a gimnáziumi, va­lamint a szakközépiskolai kö­vetelményeket és lehetősége­ket ismertető, különféle tájé­koztatók. A megfelelően kitöl­tött továbbtanulási lapokat a szülőknek az iskolában kell benyújtaniuk, ahonnan azokat március 20-ig továbbítják az első helyen megjelölt közép­fokú iskolába. Megjelent az érettségizők pályaválasztásához, továbbta­nulásához segítséget nyújtó, a felsőfokú intézményeket, a követelményeket ismertető könyv is. A felvételi kérelme­ket a középiskolákban kf’l.. a negyedikeseknek. „ benyújta­niuk. RÁDIÓFIGYELŐ közéleti közelkép, a műsor ismét bebizonyította, hogy a közélet kérdéseiről le­het — a szó szoros értelmé­ben — izgalmasan, színesen, figyelmet lekötően beszélget­ni. Mester Ákos és Vértes Csaba ez alkalommal dr. Ka­posvári Júliát látta vendégül a stúdióban. A jól tájékozott riporterek tömör és mindig a lényegbe vágó kérdései nyo­mán a közegészségügy számos fontos kérdése került teríték­re. A doktornő, aki egyben or­szággyűlési képviselő is, nagy felelősséggel és nem kisebb szenvedéllyel fejtette ki, hogy minden közös elszánás ellené­re mennyire nem sikerült meg­valósítani a betegségek meg­előzése terén a hetvenes évek elején megfogalmazott cél­programot. Sajnos az a helyzet, hogy a gyakorlat messze mögötte ballag annak, amit az álla­mi szervek megterveztek. Az okok után kutatva hangsúlyo­zottan került szóba, hogy az egészségügy területén sokszor leegyszerűsítik a helyzetet. Sablonokban gondolkodnak és egy-egy esetet azonos kap­tafára húznak. Riasztó példa­ként említette a doktornő azt az eljárást, amikor a részeges apát nem fékezik meg kellő szigorral, ehelyett, amikor a helyzet végképp tarthatatlan­ná válik — a'gyereket bünte­tik: állami gondozásba ve­szik. Pedig az alkoholizmus ha­zánkban szinte járványszerűen terjed, az egészséget pusztító hatásáról nem kellett a mű­sorban külön szót veszteget­ni. Statisztikai adataink sem pontosak. Kétségtelen azon­ban, hogy a 25 éven aluli al­koholisták száma az utóbbi évtizedben ugrásszerűen meg­nőtt. Szó esett még az egészség­ügy sok más területéről is. Közben plasztikusan kiraj­zolódott egy közéleti ember portréja. Mint országgyűlési képviselő nem rest kilincselni az illetékeseknél, sokszor úgy érzi, mintha az egészségvéde­lem 5 saját vállára nehezed­ne. Bátor, szókimondó és ma­kacs embernek ismerik, aki az ellen sem győz hadakozni, hogy mindenért nem lehet csak az államnak benyújtani a számlát. Azt vallja, hogy az egészség nem gazdasági kér­dés, egy ember életének az értéke nem fejezhető ki forint­ban. A közéletben is gondolkodó orvosnő képét életének sze­mélyes körülményei foglalták eleven keretbe. Így lett iga­zán vonzó a mindvégig jól pergő műsor. HOL VOLT, HOL VAN... A cím egy meseszigetre utal, mely azonban a valóságban létezik: Pásztón a cigánynao- közi. A mesélő Márta néni, traktál ja naponta oly sok cso­dálatos történettel a keze alá tartozó nebulókat, akik a mesék szárnyán a Cigánypar­ton szembetalálkoznak a ma­guk rideg valóságával. Pedig a szülők is vágynak egy más életre, amelyet job­bára saját gyermekeikben vél­nek megvalósulni. Am a ki­csik kénytelen-kelletlen nem tudnak kiszakadni az otthoni légkörből. Kettős vonzásban élnek, ingáznak az iskola és a putri között, ahol kemény indulatok, felszikrázó szenve­délyek közepette sokszor fel- bolydul minden a kicsinyek lelkében. A rádióadás szerkesztő­riportere, Váradi Júlia mikro­fonjával ügyesen leste el a napközi hangulatát, a csengő­bongó gyerekhangokat, az ezek nyomán kibomló mesevilágot. A Cigánypartra látogatva pe­dig a szülők életkörülményeit fogta vallatóra. Szeretettel és emberi megértéssel közelítve ehhez a sajátos világhoz. Kár, hogy a zenei betétek túlságo­san gyakran szakították meg, gondolatilag széttagolták a ri­port szépen ívelő vonalát. SZ. E. Az általános és a középfokú iskolákban legközelebb tavasz- szal kerül sor hosszabb pihe­nésre: a tavaszi szünet első napja április 6, a szünet utáni első tanítási nap pedig április 13 lesz. A tanítás az általános isko­lákban június 12-én ér véget. A középiskolák 45 ezer ne­gyedik osztályosa május 16-án megy utoljára iskolába, s két nap múlva, május 18-án kez­dődnek az írásbeli érettségik. A középiskolák első, második, harmadik osztályosai számá­ra június 12 az utolsó tanítási nap. A közös érettségi írásbeli- felvételik időpontja május 25— 26. KotCiben foglalta össze a politikai főiskola egyik szer­zői kollektívája a vezetési is­mereteket, az irányítási mun­ka legfontosabb ismérveit. Szükség van az ilyen jellegű műre, mert a vezetés nagyon összetett, bonyolult dolog, so­kan nem ismerik, vagy ha is­merik is a vezetés tudomá­nyát, nem mindig cseleksze­nek aszerint. Éppen ezért tett jó szolgálatot a Kossuth Könyvkiadó a Vezetési isme­retek című könyv megjelente­tésével, amely nagyon sokol­dalúan tárgyalja a vezetés tu. dományát. A kötet idézi a klasszikuso­kat, a marxi vezetéselméletet, de bőven merít a gyakorlati tapasztalatokból is. Szabó Jó­zsef, a politikai főiskola rek­tora a kötet előszavában hang­súlyozza a vezetéselmélet a Szovjetunióban sokrétű tudo­mányág. amelyet különböző is­kolákon tanítanak. Idézi Lázár Györgynek a Lenin a tudo­mányos munkaszervezésről cí­mű könyv előszavában írt so­rait: Az irányítás valamennyi lépcsőfokán — hangzik az idé­zet — el kell sajátítani és kor­szerű szinten kell tartani azo­kat az ismereteket, amelyek­nek birtokában a vezetés ké­pessé válik arra, hogy a tu­domány által feltárt eredmé­nyeket. lehetőségeket a min­dennapi gyakorlatban valóra is váltsa. Váró Márton: Klasszikusokat Idéző fa dombormürcs-let I Február 15-ig Pál Gyula, 22-ig Váli Dezső és Váró Már­ton művei láthatók a Műcsar­nokban. Felemelő pillanat; hármas, jelentős esemény tanúi lehe­tünk. Két nemzedék, két mű­faj tárja fel elmélyüléssel al­kotott képeit, szobrait Kincs ez a javáoól, annak igazolása is, hogy minden nonfiguratív és reális kezdeményezés élet­képessegét minősége dönti el. Csak ez, semmi más. Váli De­zső és Váró Márton még nincs negyvenéves, Pál Gyu­la elmúlt ötven — Váli non­figuratív, Pál Gyula a lát­ványban megnyilatkozó való­ság megszállottja, Váró Már­ton szobrokban váltogatja reá­lis és absztrakt eszközeit Mindegyik variációnak létjo­gosultsága van, mert érték, mert egyedi harmóniát ado­mányoz a szemlélőnek. A szürke árnyalatai Pál Gyula színskálája lát­szatra szűk, szürkéktől barna csoportokig terjed, mégis na­gyon színes festő ezen a ha­táron belül, mely hiteles, mély. Forrása sem terebélyes, Bot­palád. .Nyíregyháza a megha­tározója, helyi szabolcsi té­máiban válik egyetemessé őszintesége, tudása révén. Mintha életté indulna a szat- márcsekei temető, olyan he- gyezetten bálványalakzatúak asszonyai, akiket Móricz Zsig- mond emlékére komponált. Csukott ajtóiban is a falusi zárkózottság ősi szemérme tá­rul fel, a November fegyel­mezett áhítata is eléri Flau­bert regényének intenzitá­sát. Csak erről nem tud a vi­lág. Miért nem? Itt az ideje, hogy közvetítsük végre a vi­lágnak világszínvonalú, el­zárt, őrzött értékeinket. Pál Gyula nyírségi Európa: le­gyünk erre büszkék. Szabolcs szentelődik meg művészetében. Felemelkedik ez a vidék, örök­érvényű szelídséggel tekint ránk anyánk arca, az ő édes­anyja zárt, szótlan tekinteté­ben. Hidakat épít hozzánk I dombra telepített házaival, a hajnali búcsúsokban, a bö­szörményi piacban, az árvízi menekülőkben, a muskátlis ab­lakban. Képei barátaink, csön­des nevelőink. Korunk absztrakciói Váli Dezső impozáns gyűj­teménye kétszeresen is eszem­be juttatja Füst Milánt. A költőt, az embert, ö írta: Ol­vastam- minden könyvet. Váli Dezső felesel. Minden műve bizonyság, nincs vége a fes­tészetnek. Története most kezdődik igazán. Kitalált va­lamit. Nagyon egyedien, na­gyon találékonyan, igazságra törekvő lendülettel. örven­deztet az is, hogy bár képi nyelve egyéni, senkihez nem hasonlít zsúfolt elvonatkozta­tásokkal, mégis érthető, mert korunk bennünk élő absztrak­cióit sorakoztatja belső lát­vánnyá. Egészen más, mint Pál Gyula, de nem kevésbé fontos, nem kevésbé értékes. Megrendítő a Zempléni te­mető intellektuális áhítata, az Avignoni szerelmesek színsá­vokká oldódott csöndje, a Nagy kereszfút Pilinszkyhez méltó eredeti fogalmazása és a Hajóút Kréta felé. Érezzük általa, jártunk ott, pedig ha­jónk nem szelte arra a hul­lámokat. Mégis, s ez Váli De­zső ereje, művei révén a tér és az idő minden pontján idő­zünk. Miénk a múlt kútja és a jövő ködtomya, az összes ismert és nem ismert galak­tika. Modern és klasszikus Váró Márton Székelyud­varhelyen született. Ady sza­vait kölcsönözve ő is az egyik Értől indult el, s most az Óceánhoz, a magáéhoz köze­lít. Szobrát őrzik Amszter­damban, kiállított Nagyvá­radon és Szegeden. Olyan arányéraákikel ötvözi saját hul­lámhosszán a görög, római hagyományokat és a modern szobrászat lehetőségeit, hogy ebben a társulásban válik ere­detivé. ízléssel, nagy kon­centrációval gyűri a fehér márványt, ezt a szobornak legszebb anyagot. Dicséretére legyen mondva; kezében,szel­leme réven mű lesz az anyag. Losonci Miklós Pál Gyula: Ház kerítéssel Vezetési ismeretek KÖNYV AZ IRÁNYÍTÁSI MUNKÁRÓL Valóban nagy szükség van erre, hiszen nem egy példát említhetnénk, hogy emberek, akik egy-egy szakmában vagy munkaterületen, amíg beosz­tottak, addig nagyszerűen dol­goznak, s amint kinevezik őket vezetővé, az irányítási munká­ban csődöt mondanak mind vezetési módszerüket, mind emberi magatartásukat tekint­ve. Természetesen vannak rá­termett emberek, akiknek kis- ujjukban van a vezetés, má­sok pedig hosszabb idő alatt sajátítják el a vezetés tudo­mányát. Az ő példájuk bizo­nyítja, hogy o vezetést el le­het sajátítani, meg lehet ta­nulni, ha az illetők energiát, időt szánnak rá és nem restek. A szerzők mindenekelőtt a vezetés társadalmi szerepéről és jelentőségéről írnak és is­mertetik a vezetéstudomány tárgyát. Hangsúlyozzák, hogy a vezetés a hatalom gyakorlá­sának egyik formája. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a vezetés biztosítsa az eredmé­nyes munka feltételeit, mert e nélkül tevékenyeségük ha­szontalan. Foglalkoznak a ve­zetés szakmai és alkotó jelle­gével. rámutatnak, hogy a ve­zetéshez való szakmai hozzá­értés mindenekelőtt sokoldalú képzettségben jelenik meg. Az eredményes vezetői munka nem képzelhető el magasfokú általános műveltség, valamint a politikai viszonyokban való eligazodáshoz szükséges politi­kai képzettség nélkül. A veze­tett terület sajátosságaitól füg­gően szükség van bizonyos műszaki, gazdasági, jogi, ne­velési, ismeretekre is. Mind­ezeken felül a vezetésről is kell tudományos ismeretekkel rendelkezni. Ugyanakkor a ké­pességek tagadhatatlanul nagy szerepet játszanak az eredmé­nyes vezetésben. A tőkés vezetéselméleti irányzatok ismertetését köve­tően a szerzők a szocialista ve­zetés lenini elveit hangsúlyoz­zák, mindenekelőtt azt, hogy a szocialista társadalomban a vezetők és vezetettek alapvető érdekei azonosak. A vezetés legfontosabb elemeiről szólva hangoztatják, hogy a vezetési tevékenység folyamat, amely­ben rendszeresen tájékozódnia, terveznie, döntenie, szerveznie és ellenőriznie kell az irányító munkát végzőnek. Ezt az öt feltételt külön is tárgyalja a könyv, megemlítve, hogy egyi­ket sem lehet nélkülözni, mert a tervezéshez jó informáltság szükséges, a döntéshez pedig megfelelő terv és prognosztika. A könyv harmadik részében a szerzők a vezetés emberi té­nyezőit tárgyalják. Vélemé­nyük szerint a vezetés csak emberközpontú lehet, magya­rán szólva a vezetőnek is­mernie kell beosztottjait, a személyiségtípusokat és min­denkihez aszerint kell közeled­nie, illetve egy-egy embercso­portot személyiségük ismereté­ben irányítani. Foglalkoznak a munkahelyi kollektívák veze­téseinek kérdésével, azzal, hogy a vezető hogyan válassza meg munkatársait, és miként segít­se elő a jó munkahelyi légkör kialakítását. A vezető nem ké­pes eredményes nevelő hatást gyakorolni a kollektívára, ha nem Veszi figyelembe a közvé­leményt, amelyben jelentős szerepe van a társadalmi szer­vek tudatformáló munkájának. Végül a kötet a szakmai és a politikai vezetők együtt­működésének jelentőségéről mond el néhány megszívle­lendő tanulságot. A harmoni­kus együttműködés — szöge­zik le a szerzők — csak úgy képzelhető el, ha mindenki maradéktalanul elvégzi saját, pontosan körülhatárolt mun­káját. Ez a dolog lényege és ez az irányítás és a vezetés­tudomány legfőbb ismérve is. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom