Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
6 unsrer W t/UKfff) 1981. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Az országutak leendő vándorai Az Autóközlekedési Tanintézet budapesti és Pest megyei iskolájában évente ezerötszáz- kétezer hivatásos tchergépjárnní- vezetőt kOpeznek ki. Az oktatáshoz korszerű gépkocsi- park és egyéb szemléltetőeszközök állnak a hallgatók rendelkezésére. Még karácsony előtt történt Kidobott az ablakon félmilliót Sikkasztás a vasúti mozgópostán Lappangó biztosítások Nyomoznak, hogy fizethessenek Addig kérem, amíg élek... Íme az előítélet: a biztosító embere két okból csöngethet csupán; hogy kérje az elmaradt biztosítási dijat, s hogy ellenőrizze, vajon jogos-c a kárigény. Pedig a biztosító fizet is. Néha nem könnyen. Nyomozni kell. Mármint a biz-, tosítottak után... FURCSA HISTÓRIÁK Karácsony előtt hat nappal eltűnt egy postazsák pénz Kőcser és Budapest között. Az eset az első órákban inkább valami fatális tévedésnek látszott, nem bűnügynek, olyannyira zárt láncot alkottak az egymást követő események. A kocséri postahivatalban speciális szerkezettel lezárták a küldeményt, a zöld Barkas — rendőri kísérettel — minden incidens nélkül elérte a nagykőrösi vasútállomást, a csomagot sértetlen állapotban adták fel a Szeged—Budapest személyvonat mozgópostájára, a vagonban a zsák felnyitásakor mégis hiányzott 450 ezer forint. „Nincs meg a kocséri félmillió!” — szó szerint ezt kiáltotta a zsák kiborításakor egy Kimmer nevű postai segédtiszt, aki a mozgóposta vezetőjeként a továbbiakban kérlelhetetlen precizitással hajtotta végre az ilyen rendkívüli esetekben előírt- rendelkezéseket. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy Í9 nappal később, 1981. január 6-án a ceglédi rendőrkapitányság őrizetbe vette a bűntény azóta beismerő . vallomást tett gyanúsítottját, egy 31 éves büntetlen előéletű személyt... Elrejtett pénzeszsák Három verzió felállítása után kezdődött el a nyomozás. Mint utólag kiderült, bármelyik hipotézis igazolódhatott volna, mert valamennyi esetben akadt egy-egy rés a garanciális szabályokon, amely esetleg lehetővé tette volna a sikkasztást. Már a kocséri postán, ahol a hivatalvezetőt éppen egy fregoli-postás helyet- tesítette, elmaradtak bizonyos ellenőrzések, később pedig egy másik kocséri küldeményt bontottak fel szabálytalanul az egyik központi postán. A harmadik, a mozgópostaverzió volt, az, hogy a pénznek a vasúti vagonban kellett eltűnnie. Hat nappal az őrizetbevétel, majd (annak 72 órás lejárta után) az előzetes letartóztatás (nagykőrösi ügyészség által jóváhagyott) elrendelése után ezt a feltevést már konkrét tények igazolták. Január 12-én délután, Kimmer József postai segédtiszt ugyanis beismerő vallomást tett. Azóta az események pontosan rekonstruálhatók. Eszerint alighogy elindult a szerelvény Nagykőrösről, Kimmer kiborította a kocséri zsákot, majd mialatt társai is csomagokat bontottak, egy észrevétlen, villámgyors mozdulattal a levelek közül a leplombázott kis pénzeszsákot a kocsiban rendszeresített szerszámosládába rejtette. A Martinovics-hegyen És ezután elkezdődött a pes- ,ti férfi előre kitervelt, majdhogynem percre pontosan kiszámított akciója. A látszatleleplezés után a postai szabályzatnak megfelelően, azonnal táviratokat írt, szám szerint hármat, Kocsérra, Ceglédre, és az egyik budapesti postahivatalba. Amikor a vonat 6 perc múlva elérte Nyársapátot, már valamennyi távirat elkészült, de feladni végül is csak Cegléden tudta. A rendkívüli intézkedések után folytatódott a munka, majd Budapesthez közeledve Kimmer vacsorázni kezdett. Két kollégáját meg is kérdezte, nem kérnek-e disznósajtot, majd a papírt és étel- • maradékot egymás után kidobta az ablakon. Közben figyelt, mennyire tartják szemmel a többiek. Az elterelő hadmozdulatok után Kőbánya —Kispest térségében, míg két munkatársa az egyik . oldalon nézte, nem fogadják-e ellenőrök a szerelvényt, ő az ablakon keresztül a vacsoramaradékok után kihajította a pénzeszsákot is. Mikor a vonat befutott a Nyugati pályaudvarra, postai biztosok kutatták át a vagont, de ez már természetesen teljesen hiábavalónak bizonyult. Másnap Kimmer taxival kiment Kispestre és magához vette a pénzt. Az összeg egy részéi, 292 ezer forintot egy ételhordós edénybe helyezte el, majd a lábost egy nylonba, a nylont egy dobozba tette. A csomagot Budapest távoleső pontján, a cserjés, bozótos, lakatlan Martinovics- hegyen rejtette el, letakarva egy ócska mosogatófazékkal. Nyomozás stopperrel Meglehetősen finoman (10 évi praxis alapján) kidolgozott bűnténnyel kerültek tehát szembe a ceglédi nyomozók. Vizsgálat közben az első, igazán gyanús mozzanat a táviratok keltezése volt, Kimmer 16-át írt mindenütt 18-a helyett. A férfi ugyan közölte, hogy egyszerűen eltévesztette a dátumot, de ez teljesen valószínűtlennek látszott, a nyomozók kiszámították, | hogy aznap Szeged és Budapest között legalább száz esetben használta a pontosan beállított postai bélyegzőt. Legalább ennyire kétséges volt, hogy az említett 6 perc elegendő lehetett-e zsákürítésre, szortírozásra és három távirat elkészítésére, ezért a kapitányságon stopperórával bizonyítási kísérletet folytattak le. Az időmérések alapján kiderült. Kimrhernek mindehhez minimálisan 9 percre lett volna szüksége. Az erősödő gyanút azután még. csak növelte, hogy a táviratokban egykét szó és a pénzösszegek írásmódja némiképp elütött a szöveg egészétől. A gyanúsított beismerő vallomása után megoldódtak ezek a rejtélyek. Kiderült, Kimmer már december 16-án el akarta követni a bűncselekményt, ezért előre megírta — a konkrét összeg helyét kihagyva — a táviratokat. Azon a napon azonban családi okok miatt mégsem volt szolgálatban, új táviratokat viázont nem írt... Ebből következtetni lehetett, a gyanúsított előre tudta azt is, hogy pontosan a kocséri pénzt fogja ellopni. Tapasztalatai alapján kb. 200 ezer forintra számított. Nagyjából eny- nyire lett volna szüksége ahhoz, hogy Pomázon épült beköltözés előtt álló kétszintes házát bebútorozza, adósságait rendezze. A hitelek többségének határideje karácsony volt, így a pénz jelentős része (kb. 100 ezer forint) a kölcsönök visszafizetésére ment el, további 60 ezer fórintért pedig gáztűzhelyt és más berendezési tárgyakat vásárolt. A kár megtérült A Magyar Postánál háromszáz mozgópostás dolgozik, de a Kimmer-féle eset majdhogynem példátlannak möndható. Utoljára öt-hat évvel ezelőtt, Budapest—Szob között lopott el egy mozgópostás 40 ezer forintot, de azóta ilyen bűn- cselekmény sehol az országban nem történt. Ezért is váltott ki a postánál nagy meglepetést az ügy, amelynek főiskolás (esti tagozatos) gyanúsítottját káros szenvedélyektől mentes, családszerető, jó képességű embernek ismerték. Kimmer József bűnügyi dossziéját a ceglédi rendőrkapitányság a napokban küldi el vádemelési javaslattal a bűncselekmény helye szerint illetékes nagykőrösi ügyészségnek. A bűncselekménnyel okozott kár időközben teljes egészében megtérült. Babus Endre Pista bácsi minden nyugdíjfizetéskor beállított az Állami Biztosító fiókjába, hogy lerója a 10 forintot, a biztosítás díját. Türelmesen megvárta, míg a nyugtát a kezébe nyomják. így ment ez 20 esztendőn át. Azután Pista bácsi elmaradt. A felesége 1500 forintot kaphatott volna, ha jelentkezik. Most keresik őt a biztosító emberei. Más. Az idős házaspár mindkét tagja megkötötte a haláleseti biztosítást, ha netán egyikük elmenne, a másik eltemethesse. A bácsi halt meg előbb. Felesége — gondos asszony —1 kettejük helyett továbbra is fizette csekkeken a díjat. Azután a néni is meghalt. Most a hozzátartozók után kutatnak, hisz fizetnének nekik.. • Nincs olyan biztosítási kötvény, amelyen ne szerepelne a mondat: „a kárigény bejelentése az ügyfél kötelessége”. — Ó, hát az a biztosítás már rég nem esedékes, különben is a párom intézte — mentegetőzik a 71 esztendős Varga László. . — így volt — veszi át a szót az asszony —. meg 1952 júniusában kötöttük. Tetszik tudni, nagyon szegények. voltunk, úgy gondoltuk, kisegítés lesz, ha meghalunk. Tíz forint volt kettőnkre a díj. Nagv pénz volt az akkoriban, hiszen 1200 forintból éltünk hatan, négy gyereket neveltünk. Tíz éven és hét hónapon át fizettünk. Nem gondoltam, hogy valaha még pénzt látunk ebből. Kétezer forint most a férjem nyugdíja, jól jön hát, ha kapunk. Szerencsére épségben találtak, minket a biztosító emberei, s úgy döntöttünk, felvesszük most, ami jár, a 3859 forintot... ★ Okos István, a Május 1. Ruhagyár bedolgozó részlegének vezetője: — Nem is emlékszem már pontosan, nézzük meg inkább a papírt! — S valóban ott a dátum, 1964- ben kötött biztosítást. Azután előjönnek az emlékek. — Még a ruhagyárban történt, amikor beléptem, mint művezető' Jött a biztosító ügyintézője, én meg ráálltam az alkura — mert veszélyes helyen, kazán mellett dolgoztam —, hogy tízforintos, biztosítást kössek. Már rég elfelejtettem, mert nem szívesen gondol az ember adósságra, halálra. Nem, én sem számítottam arra, hogy miután a díjfizetést abbahagytam, pénzt kaphatok. Különben most is többféle biztosításom van, összesen majdnem 400 forint díjat fizetek. Azt hittem, nincs már meg a kötvény, elégették, elfeledték. A halálom esetére 450 forint járt volna, így még életemben felveszem a 170-et. Persze, hogy jó lesz postán, nem megyek én utána. A CSÉB-em pedig jó arra az esetre, ha valami történne ... ★ Sebestyén Mihályné is nehezen hiszi, hogy pénzt kaphat. 1947-ben vagy 48-ban kötötte a biztosítást, három forint volt a díja. így mondja: — ma már egy liter tejet sem kapok. érte. Húsz évig fizettem, s úgy szólt az írat, 720 forint illeti a hozzátartozóimat halálom esetén. Hetvenéves leszek, s szerencsére jó egészségben találtak most. Amikor lejárt a díjfizetés ideje, én bizony nem mentem a pénz után. Gondoltaim, ha már nem élek, majd a hozzátartozók intézzék. Most? Özvegyi nyugdíjas vagyok, minek venném fel ezt a pénzt? Először azt hittem, amikor mondták, hogy i biztosítótól jönnek hogy Eelemelik a biztosítási díjat. Kellemesen csalódtam •. ELFELEJTETT KÖTVÉNYEK Tájékoztatásul? 't akik eddig megszólaltak. mindannyian ceglédiek, csupán ebben a váosban és a járásban 6 ezer elfelejtett biztosítást tartanak nyilván. Kísérletről van szó: Az úgynevezett temetkezési biztosítások érvényben maradtak azután is, hogy a díjfizetés ideje lejárt, s részben azután is, hogy a biztosított csak az időszak egy része alatt fizette a díjat, azután abbahagyta. így tehát az a fura helyzet alakult ki: életükben pénz illeti a biztosítási kötvények tulajdonosait, ha ők már nem élnek, akkor, rokonaikat. Akik pedig erről mit sem tudnak, ★ Juhász Péter kárszakértő egyike a 12 biztosítós embernek, akik vállalták, hogy sorra járják Cegléden az ügyfeleket, s nyomoznak utánuk: — Régi kötvényekről van szó. az 1940-es évek közepétől a 60-as évek közepéig kötötték ezeket a biztosításokat, némelyiket még az Állami Biztosító elődeinél. Akad például, amelyiknek fejlécén ez áll: Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat, Magyar ■ Hollandi Biztosító Részvény- társaság, s hasonlók. Hálás a feladat, mert nem várt pénzhez juttatjuk az embereket, ez még akkor is így van. ha csupán néhány száz, vagy ezer forintot kapnak, mert a többségük nyugdíjas, szerény körülmények között él. Persze nem könnyű a felkutatásuk, mert a többség elköltözött, esetleg halála utári a hozzátartozók is máshová mentek lakni., ★ Oroszlán Imre, az Állami Biztosító Pest megyei vagyon- és személybiztosítási osztályának vezetője: — Az elmúlt évtizedekben 8—10 féle halálesetre szóló életbiztosítási módozat fordult elő az Állami Biztosítónál. Ezekre az a jellemző, hogy alacsony — 3 —10 forintos — biztosítási díj fejében 500—2500 forint közötti összeget fizetünk halálesetkor. Tömegével kötötték az ilyen biztosításokat, tízezrével akadtak, akik 20 évig fizették a díjat, olyanok is. akik idővel abbahagyták. Négy éve már, hogy az Állami Biz-, tosító vezetői úgy döntöttek, a régi biztosításokra magasabb haláleseti összeget fizetnek, s még egy. fontos módosítás történt: ha a biztosított saját életében fel kívánja venni a pénzt, némiképp csökkentett, összeget kaphat. Az elmúlt négy évben — talán az1 országban elsőként — módszeres munkával számbavettük az ilyen biztosításokat, s megdöbbentő eredményre jutottunk; 40 ezer lappangó biztosítást találtunk. Most - tehát munkához láttunk. Cegléden személyesen keressük a biztosítottakat. a dabasi járásban levél útján ajánljuk fel az ügyfeleknek, hogy vegyék fel a pénzt Munkaügyi viták Alacsonyabb munkakörben Egy vállalat lakatosának 17,50 forint órabére volt. Később — orvosi javaslatra — könnyebb munkára való beosztását kérte. Ezért másik munkahelyet ajánlottak fel neki 13.50, forint órabérrel. Az alacsonyabb órabért a lakatos sérelmesnek találta, mert szerinte azt egyoldalú intézkedéssel csökkentették. Panaszával a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely kérelmét elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy az új beosztást elfogadta, ennek bértétele pedig alacsonyabb, mint a korábbié volt. Minthogy azonban 30 százalékos műszakpótlék illeti meg, keresetvesztesége nincs. A határozat ellen a lakatos a munkaügyi bírósághoz fordult. A tárgyaláson a vállalat képviselője azzal érvelt, hogy a lakatos nemrég létesítette a munkaviszonyt, ezenkívül új munkakörében a bértétel 10— 15,50 forintig terjed, de a felső határt, amelyre a lakatos igényt tart, a régebben dolgozók munkabére sem éri el. Semmi sem indokolja, hogy az újonnan belépett dolgozó órabére a többiét meghaladja, mert ez bérfeszültségre vezetne. A munkaügyi bíróság a vállalatot kötelezte, hogy az új beosztásban 15,50 forint órabért fizessen. A döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Légfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A lakatos kereseti igénye azon alapszik, hogy bár az új munkakörben közös megegyezéssel állapodtak meg, bérét egyoldalúan, jogellenesen szabták meg. A bérhatárok közötti megállapítás kérdésében, tekintve, hogy ez munkáltatói mérlegelés körébe tartozik, munkaügyi vita nem is indítható. A Munka Törvénykönyve szerint a munka- szerződés közös megegyezéssel történő módosításánál a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. Ebben fel kell tüntetni az új munkakört, munkahelyet. személyi alapbért és az áthelyezés időpontját. — Ebben az ügyben a munkabér kérdésében a felek között megállapodás nem jött létre — hangzik tovább a határozat. — Tehát érvényes munlzaszerződés-mödosítás sein történt. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakatos a 17.50 forintos munkabérre csak eredeti munkakörében tarthat igényt. Ha pedig ezt a munkát ellátni nem akarja vagy egészségi állapota miatt nem képes, és a munkakörválto- zásban a bérezésre is kiterjedő közös megállapodás nem jön létre, a munkaviszony megegyezéssel, vagy bármelyik fél kérésére felmondással megszüntethető. HASZNOT IS REMÉL Cegléden január 12-én jelentkeztek az első biztosítottak a pénzért. Kétszázharminc kötvényt fizettek ki itt tíz nap alatt- Kétszáznégyen visszavásárlásra ajánlották fel a biztosítást, s ennek fejében 163 ezer 364 forintot vehetnek fel. Huszonhat alkalommal a hozzátartozóknak fizettek ösz- szesen 21 ezer 826 forintot. Cegléd városában a 709 régi biztosított közül 346-ot találták meg, közülük 330-an. azonnal kérték a pénzt, 16-an döntöttek csak úgy, hogy ráér. Dabason a levelek nyomán két hét alatt 30 biztosított jelentkezett a 29 ezer 704 forintért. Rövidesen hasonló akció kezdődik Nagykátán és Ráckevén. Sokan, akik hírülvették ezt, máris maguk keresik az Állami Biztosító fiókjait... Végezetül: tény, hogy az Állami Biztosító az akciótól hasznot is remél, nevezetesen azt, hogy a mostani kifizetéssel érvényüket vesztő biztosítások helyett újat kötnek, akik felveszik a pénzt; Vasvári G. Pál Felfedezés Óriás barlang Brit barlangkutatók egy csoportja — feltehetőleg a világ legnagyobb térfogatú barlangjára bukkant a kelet-malay- siai Sarawak szövetségi állam nemzeti parkjában. A képződmény egy kilométer hosszú, 250 méter széles és 70 méter magas, s az expedíció tagjai szerint kétszer akkora, mint a franciaországi Saint Martin-kőbarlang, amelyet eddig a legnagyobbnak tartottak.
