Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
1981. FEBRUAR 4., SZERDA \Mnhm 3 Tegnap elég, ma kevés? Korszerű ügyintézés Életközeiben a tanácsi munka A KRITIKÁNAK, a bírálatnak, a hibák és hiányosságok felsorolásának vannak alkalmas és kevésbé szerencsés pillanatai. Ha akkor olvassuk valaki fejére, miben, mikor s hol tett vagy tesz valamit rosszul, amikor — kudarcát, balszerencséjét, sikertelenségét elemezve maga is ezen töpreng, talán még köszönetre is számithatunk. Ám tegyük csak ezt azzal az emberrel, aki éppen a jó munka tudatában dől hátra, s fújja ki magát, s álljunk elő ekkor okve- tetlenkedő megjegyzéseinkkel, hogy ezt is lehetett volna jobban csinálni, meg amazt is más módon tegye legközelebb — szinte biztos, hogy sikerül alaposan megsértenünk. A Csepel Autógyár történetében mindenképpen sikeres év volt a tavalyi. Teljesítették árbevételi tervüket, sikerült ütemesen, pontosan szállítaniuk, jó eredményeket hozott a szerszámgyártás bevezetése, kedvező volt a speciális tehergépkocsik legkülönbözőbb típusaiban fogadtatása, rövid idő alatt, gyorsan készültek fel az USA-ba szállítandó, különleges kivitelű buszok alvázainak legyártására — volt tehát mit letenni az asztalra az év végén. Tegyük még hozzá, hogy — nyilván nem véletlenül — az országgyűlés őszi ülésszakán a legjobb vállalatok közé sorolták a Csepel Autót, valamint azt is, hogy a megye legnagyobb gépipari üzeme pont abban az alága- zatban — nevezetesen a közúti járműgyártásban — tevékenykedik, mely a gépipar egészét tekintve az egyetlen olyan terület, amelyen a termelékenység a nemzetközi összehasonlítást is kiállja, s máris elkészülhetünk az értékítélettel: minden a lehető legnagyobb rendben van az autógyár háza táján. , Visszatérve a bevezetőben felrajzolt helyzethez, ez íehát az a bizonyos alkalmatlan pillanat, amikor minden más kedvező fogadtatásra találhat, a kritika azonban legjobb esetben is célt tévesztettnek minősül. VALAMI ILYESFÉLE történt a Csepel Autógyár vállalati műszaki konferenciáján, ahol az előadó — Lukácsi Gábor termelési igazgató — a tavalyi eredmények számbavétele után azt kezdte boncolgatni, miben kell megváltoznia az autógyár egész magatartásának ahhoz, hogy a nagyvállalat helyt tudjon állni a gazdasági verseny egyre szigorodó követelményei között. Nos, ha úgy mondjuk, hogy ennek során a termelési igazkezetnél 30; az ÉRUSZ-nál 50; a Texelektrónál 16; a Mezőgépnél 9; a PEVDI-nél 8 és az oktatási intézményeknél 2%-os. Nincs női szakmunkás a Volánnál, a tanácsnál és a költségvetési üzemekben. Tudatos bérpolitika Erden a vizsgált területeken tevékenykedő nők anyagi, szociális helyzete általában megfelel a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helyük, szerepük szerinti kívánalmaknak. Az esetek többségében nincs lényeges eltérés a viszonyítható országos átlagtól. Az éves átlagkeresetük a következők szerint alakul: az Építőipari Szövetkezetnél 46 400; az ÉRUSZ-nál 35 000: a Szolgáltató Szövetkezetnél 36 800; a Texelektrónál 39 000; a Mezőgépnél 33 800; a PEVDI- nél 34 300; a Volánnál 48 000; a tanácsnál 49 700; a költség- vetési üzemeknél 28 100; az oktatási intézményeknél 36 300 Ft. Egyre inkább érvényre jut az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A gazdasági egységek párt-, állami és társadalmi vezetői a meglévő egyenlőtlenségeket tudatos bérpolitikával igyekeznek megszüntetni. Állandóan figyelemmel kísérik a bérarányok alakulását és fokozatosan egyenlítik ki az indokolatlan különbségeket. E törekvésüket azongató fukarkodott az elismerés és a dicséret jelzőivel, akkor finoman fogalmaztunk. Kemény szavak hangzottak el ugyanis a vállalat döntési rendszeréről, a szervezeti változások késleltetése által okozott időveszteségről, a rugalmasság feltételeiről — vagy éppen a műszaki . fejlesztés kérdéseiről. A tanácskozás — melyre a nagyvállalat gyárainak igazgatói, a szakigazgatók, a szakfőosztályok vezetői, a társadalmi szervek képviselői kaptak meghívót — jó néhány résztvevője ugyanis így fogalmazott magában, majd a beszámolót követő vita során hangosan is: — Mi ez, hát eddig mi semmit sem csináltunk? Az eddigi eredményeink nullák?! Szó sincs róla! Éppen azért idéztük fel a korábbiakban a tavalyi sikereket, hogy elmondhassuk : mindenképpen elismerésre méltó az, amit a Csepel Autó tavaly elért. Abban azonban feltétlenül egyet kell értenünk a termelési igazgatóval, hogy ami tavaly elég volt, egyáltalán nem biztos, hogy idén is elég lesz. Sőt, nagyon valószínű, hogy kevésnek bizonyulna. Mert nézzük csak: lehetne még gyorsítani a helyzetek, a kedvező piaci alkalmak felismerésén? Minden bizonnyal. Van még mit javítani a technológiai színvonalon és a minőségen? Van. Növelhetjük-e eladásainkat a világpiacon, ha még jobban alkalmazkodunk a vevők igényeihez? Csak akkor növelhetjük! TERMÉSZETES tehát, hogy amennyiben egy vállalat a fenti kérdésekre nemcsak elméletben akar válaszolni, az elengedhetetlen önvizsgálat során — mint például az adott esetben — a szükségesnél keményebbnek tűnő megállapításokat is kell tennie saját magáról. Nagyon valószínű, hogy ezek fogadtatása hasonlatos lesz az alkalmatlan pillanatban elmondott kritikáéval — ez azonban nem baj. Sokkal nagyobb veszélyt rejtene magában, ha egy-egy vitathatatlan, de mindenképpen csak részeredménynek számító szakaszt végleges megoldásnak feltüntetve úgy gondolnánk: most aztán már minden sínen van. Akkor ugyanis saját magunk teremtenénk meg a lehetőségét annak, hogy valóban megfelelő időpontban, vagyis az előbb- utóbb törvényszerűen bekövetkező balsiker után olvassák fejünkre hibáinkat. Ezt azonban már a gazdasági környezet, a piac tenné meg. mégpedig sokkal keményebben. Weyer Béla ban még nem mindenütt kísérte teljes siker. Az azonos munkakörben dolgozó fizikaiaknál például az éves átlagkereset a Texelektrónál: a férfiaknak 44 200, a nőknek 40 000 Ft. Ez az arány a Szolgáltató Szövetkezetben 42 900 és 37 000 Ft; az Építőipari Szövetkezetben 52 800 és 45 600 Ft; á Mezőgépnél 44 200 és 37 100 Ft. E területeken összesen 57 nőnek van nagy családja. Egyedül neveli a gyermekét 64 fizikai és 31 szellemi foglalkozású édesanya. A gyermekgondozási segélyt jelenleg 181 fő veszi igénybe. Elismerések — módjával Az érdi nők viszonylag szép arányban részesülnek a különböző kitüntetésekből is. Vállalati és miniszteri Kiváló dolgozó kitüntetése van ösz- szesen 188 főnek. A Munka Érdemrend bronz fokozatával rendelkezik 4 fő. Érdekes, hogy a többi fokozatot a nők nemigen kapják; legalábbis az általunk vizsgált területeken ilyen nem volt regisztrálva, illetve nyilvántartva. A PEVDI kivételével nem lehetünk elégedettek az összes kitüntetett közötti női aránynyal. Ugyanis a kapott elismerésekből ma még a nők nem számarányuknak megfelelően részesülnek. Néhány éve egyre erőteljesebb követelményként lép fel az élet minden területéin a korszerűség, ésszerűség, hatékonyság, egyszóval a minőség igénye. Az államigazgatás valamennyi ágában szintén felmerült a jobbítás szükségessége. Határozott lépések ez irányban 1975-ben kezdődtek és azóta is folyamatos az előrehaladás valamennyi munkakör felülvizsgálatában és a vizsgálat tapasztalatai alapján a szükséges változtatások, újítások bevezetésében. Hermes irányelv nézzük, milyen konkrét változások történtek már eddig, mi vált gyakorlattá! A járási hivataloktól több munkakör átkerült a községi tanácsokhoz. így az építéshatósági ügyek, a helyi intézmények kezelése, ezzel együtt a községi orvosok, iskolaigazgatók kinevezéséinek joga, néhány gyámügyi hatáskör, például a láthatással kapcsolatos teendők. Ezenkívül bővültek a szabálysértési feladatok. A hatósági munka korszerűsítése pedig folyamatban van, sok jogszabály változott már eddig is az ügyintézés egyszer űsftéséré. Összevonások A járási hivatalok struktúrájában is jelentős megújulás kezdődött. A titkárságokat és az igazgatási osztályokat ösz- szevonták, így a feladatok jobban koncentrálódtak, ami egyúttal létszámcsökkenést is eredményezett. Csupán a budai járásban nem történt még meg az összevonás. Hatékonyabb munkát, jobb munkaerő-kihasználást jelent (évente mintegy 9—10 ezer hivatalos levél, ügyirat fordul meg a járási hivatalokban) a leíróirodák létrehozása. Folyamatosan szervezik 1979-től a megye valamennyi járásában. Változás még, hogy a vároA családanyák, a nők helyzetének könnyítését jelenti az óvodai, a bölcsődei helyek építésének gyorsítása, valamint a szolgáltatóhálózat bővítése, korszerűsítése. Érd 1975-ben még csak 625 óvodai hellyel rendelkezett, most 1175-re emelkedett a helyek száma. Igaz, hogy az óvodai elhelyezési gondokat ezzel is csak enyhíteni lehetett; csaknem kétszer ennyire lenne szükség. Az 1980/81-es évben az új jelentkezők száma 630 fő, és ebből mindössze 400 gyermeket lehetett felvenni. Tovább nehezíti a nők helyzetét az is, hogy az óvodák területi megoszlása nagyon egyenlőtlen; kevés a szakképzett óvónő. A gyermekintézmények iránti igénynövekedés két okkal is magyarázható. Egyrészt a nők nagyarányú munkavállalásával, másrészt azzal, hogy a gyermekintézmény bővítését pedagógiai céljaink is indokolják. Megszakítanák a gyest A városban évek óta sürgető igényként jelentkezik a bölcsődehiány felszámolása. Tavaly került sor az első 60 személyes bölcsőde átadására. Itt is háromszoros a túljelentkezés. Az érintettekkel való beszélgetéseink során kiderült: az anyák a három év si székhelyű járási hivatalok (Vác, Cegléd, Gödöllő, Szentendre) bizonyos feladatköröket átadtak a városi tanácsoknak. Például a járási egészségügy, a sportfelügyelőség, a munkaügyi tevékenység, a városokhoz került. Ezzel az átszervezéssel fölösleges kettősségeket sikerült kiküszöbölni. Eddig egy-egy járásban két főorvos működött (egy a városban, egy a járásban), ez most megszűnt. A munkát egy státusszal is meg lehet oldani a megfelelő szintű és számú társadalmi apparátus segítségével. Furcsa egy óra: Dunakeszin a 3. számú általános iskolában nincsenek összevont osztályok, most mégis különböző korú gyerekek ülnek a padokban, negyedikesek éppúgy, mint felsőtagozatosok. A táblán a Pajtás újság egy régi cikke, s egy térkép, amely a Dunakanyar közlekedési hálózatát ábrázolja. Követ, fát, utasokat vitt Furcsa egy óra. Mert korántsem éneket vagy zenét tanulnak a gyerekek, mégis dallal kezdik: ...Királyrét, Királyrét, de gyönyörű táj, fái alatt táborozik sok-sok fiú, s lány .. Itt a nyár, újra nyár, vasutasok hej, munkára, játékra készülődnünk kell... Miről is van szó? Dunakeszin e napokban — akárcsak megyeszerte sok iskolában —, az úttörőmozgalom 35. évfordulójára helyreállítandó börzsönyi úttörővasúthoz képezik már a kezelőket. De kövessük csaik a foglalkozás menetét! Az ÁEV-rö- vidítés azt jelenti: Állami Erdei Vasút. A Börzsönyben először 1883-ban épült kisvasút, egy gróf, majd egy földbirtokos tulajdona volt. A közeli kőbányából napi 40—50 köbméternyi követ szállított 1911- től, a felszabadulás után pedig az erdő fáját vitte. A személyszállítás 1955-ben kezdőletelte előtt is szívesen mennének dolgozni. Általában olyan fiatalokról van szó, akiknek az anyagi helyzete nem engedheti meg a munka- vállalásból származó pénz tartós kiesését. Ezek a családok nagy százalékban szülőknél vagy albérletben laknak. A város kereskedelmi ellátottságának és a szolgáltatások bővítésének az eredményeiről elismeréssel kell szólni. Ugyanakkor a meglévő üzlethálózat — tapasztalataink szerint is — ma még nem képes a növekvő igényeket kielégíteni. Ezért szükségessé vált egy 3500 négyzetméter alapterületű áruház megépítése. Ennek a beruházásnak a munkái megkezdődtek, s várhatóan az idén kerül átadásra. Az új lakótelepjen tavaly adtak át egy 160 négyzetméteres élelmiszerboltot. Ezek ellenére is további bővítés szükséges. Annál is inkább, mivel a családanyák, a háztartást vezétők csak akkor lesznek képesek hátrányos helyzetükön változtatni, ha a jelenleginél bővebb áruválaszték révén hozzájuthatnak a konyhakész ételekhez, javíthatják háztartásuk gépesítését, jobban élhetnek a szolgáltatások adta lehetőségekkel. Hoffmann Ferencné, űr. Szabó József KÖVETKEZIK; A VEZETŐVÉ VÁLÁS FELTÉTELEI együttműködnek a határozati javaslatok kidolgozásában stb. A bürokráciamentes, a lakosság érdekeit maximálisan figyelembe vevő minőségi munka érdekében egyre főbb az előrelépés. A törekvés folyamatos. Már készül a második (az első 1975-ben volt) középtávú korszerűsítési feladatterv. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának tagjai dolgoznak azon, figyelembe véve az úgynevezett munkacsoportok véleményét, javaslatait is. Ezek a munka- csoportok (minden járásban van egy) tanácsi szakemberekből állnak, pár éve működnek, feladatuk a tanácsi munka korszerűsítéséhez ötletek, módszerek kidolgozása. Megyei szinten is működik ilyen segítő csoport, a hatósági és igazgatáskorszerűsítési kollégium. S. Horváth Klára Születésének 100. évfordulóján Vorosilov-múzeum Múzeumot létesítettek Moszkvában, ahol Kliment Vo- rosilov, a kiváló szovjet hadvezér és államférfi életét és munkásságát mutatják be. A Vorosilov nevét viselő kerületben megnyílt emlékmúzeumban, amelyet születése 100. évfordulójának tiszteletére avatták fel, összegyűjtötték gazdag és példás életének számos emlékét: személyes használati tárgyait, feljegyzéseit, az általa kiadott parancsokat, a róla készült képieket, fényképeket. Vorosilov születésének 100. évfordulójára Moszkvában könyv is megjelent életéről, a szovjet hadseregben végzett munkájáról. E reformtörekvések lényege; a hatásköri decentralizálás, ezen belül — következményként — a helyi tanácsok feladatának, súlyának növekedése, valamint az általános irányelv működésének elengedhetetlen lépéseként, a tanácsi hálózat átalakítása. Vagyis: hármas Vezérelvként — decentralizáció, a helyi tanácsok fokozódó szerepe, a korszerűsödő hivatali hálózat. De túl az általánosságokon, Folyamatosan A járási hivatalok egyre inkább szakmai felügyeletet látnak el. A körzetükhöz tartozó tanácsok munkájában aktívan részt vesznek, ott vannak a testületi üléseken, Furcsa egy óra Akik a Börzsönybe készülnek dött a szokolyaiak kérésére, s 1977-ben már 430 ezer utasa volt — főképp turisták, gyerekek — az addigra elkészült úttörővasútnak. Azután szó esik a környék kirándulóhelyeiről, arról, hogy a mostani rekonstrukció után a pajtások teljesítenek majd szolgálatot a vasúton, s hogy éppen itt, Dunakeszin, a Járműjavítóban reparálják a kocsikat. Ami maradt, az már igazi vasutasoknak való tudnivaló, félszáz oldalas kis zöld könyv tartalmazza az úttörővasutasi ismereteket, a jelzőlámpáról, a jelzőzászlóról, a sípról, indítótárcsáról ... Közel a palacsinta Kovács Éva hetedikes. Régi úttörővasutas, 1978-ban már 10 napot töltött a börzsönyi táborban, még nem felejtette el, amit régebben tanult. — Jegyvizsgáló voltam, magyarán kalauz. Elsősorban az volt a dolgom, hogy jegyet adjak, de vigyázni kellett, nehogy a csukott ajtót kinyissák, mert baleset történhet. Hogy mi szeretnék lenni? Stewardess ... Ahhoz persze sokat kell még tanulnom, főleg nyelveket. Sokkal közelebbi a következő nyár, nagyon jó lenne megint az úttörővasutas táborba jutni. Bényei Andrea szintén hetedikes. — Én forgalmista voltam. Eleinte bizony remegett a kezemben az indítótárcsa, nem kis felelősség a vasutasé. Ha például nem küldöm ki időben a váltókezelőt, akkor rbssz vágányra kerülhet a vonat. A kismarosi állomáson voltam szolgálatban, ez a legjobb hely, mert az állomás mellett pár lépésnyire ott a palacsintás bódé. En a kakaósat szeretem legjobban. Jó lenne a nyáron megint ott enni... A tanítónő szenvedélye A hetedikes Lengyel Ilona is szép emlékei között őrzi a vasutasidőket, még a kínos perceket is, amikor például kalauzként maradt le a vonatról. De a jelvényt, amivel a külföldi turisták kedveskedtek neki, ma is őrzi. A negyedikes Lengyel Erika — csak névrokona Ilonának — most először próbálja a vasutaskodást. Varga Lajosné, aki a foglalkozást vezette: — Úttörővasutasokat 1976 óta képezik, az első gárda már érettségizett. Amíg működött a börzsönyi úttörővasút, vagy százan jártak a szakkörbe, s most kátéin szünet után itt a dunakeszi 3. számú iskolában 32 gyerek készülődik. A húsz másfél órás foglalkozáson elsajátítjuk a pénztárosi, jegyvizsgálói, váltókezelői, postás, forgalmi szolgálattevői tudnivalókat, de nemcsak ezeket. Az úttörővasutasnak tudnia kell, hogyan viselkedjenek az utasokkal, mi a teendője, ha valakit baleset ér, vagy rosz- szul lesz, s ha a mozdony működését részleteiben nem is, de áltálánosságban ismerniük kell, akárcsak a vasúti jelzéseket. amelyekről éppen ma volt szó. A 32 gyerek közül a tavaszi vizsga után a legjobbak — 24-en — juthatnak el a szokolyai táborba, s ők is szolgálatot adnak majd az út- törővasútnál. — Én? Tanító vagyok, csak a szenvedélyem ez. Már gyerekkoromban, amikor az első úttörővasút elkészült, nagyon szerettem volna piros nyak- kendős vasutas lenni. Csak az édesanyám nem engedett. így azután kaptam az alkalmon, s vállaltam, hogy megtanulom, megtanítom mindazt, amit a vasutas pajtásoknak tudniuk kell. Megvédik minden évben — Fest megyében a 16 járási, városi úttörőelnökség közül 14 kezdte meg a mostani tanévben az úttörő vas utasok felkészítését, s mintegy 700 pajtás tanul most — mondja Ne- moda István Pest megyei úttörőelnök. — A táborban nyáron váltják majd egymást a legfelkészültebbek, 400-an, s hogy kik azok, kiderül majd májusban, amikor a vasutasokból és úttörővezetőkből álló bizottság előtt tesznek elméleti és gyakorlati vizsgát a gyerekek. Az úttörővasutas tankönyvből — ezt a megyei úttörőelnökség adta ki — most tanulnak először, s kézről kézre adják majd a következő generációknak. Igaz, lesznek, akik újból vizsgáznak belőle, mert ha ismét az úttörővasútnál szeretnének tölteni néhány napot, meg kell védeniük a korábbi vizsgákat. — A tervünk az, hogy az első úttörővasutas turnus még a vasútavató előtt, a nyár elején megkezdi a szolgálatot, legelőször is a szokolyaiak, mert ők ismerik legjobban a terepet. De az úttörővasutas tanfolyamok, szakköri foglal! kozások többi résztvevője is legalább egyszer végigjárja a ! tavasszal a sínek mentét, szemügyre veszik, hol vannak a váltók, a jelzőberendezések, az állomások. Éppen a nyáron Cegléden, Ráckevén, Nagykőrösön, Monoron, Szobon és Dabason. Szokolyán és Dunakeszin készülődnek már a gyerekek. Persze nemcsak a fegyelmet-figyelmet kívánó úttörővasutasi teendőkre, hanem a nyári tábori életre is. Addig? Marad a várakozás, a tanulás. Az úttörővasutas tanfolyamban éppen az a jó, hogy mikor már vége a tanításnak, minden akkor kap értelmet, nyáron, a vasútnál... Vasvári G. PáJ I