Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

%J6úav 1981. FEBRUAR 28., SZOMBAT Megalakult az új spanyol kormány Rács mögé iker ültek a lázadók Péntek délelőtt letette a hivatali esküt Leopoldo Calvo Sotelo új spanyol miniszter­elnök kormánya. Az esküté­telt követően azonnal meg­kezdődött a Moncloa-palotá- jan a minisztertanács első ülése. Madridban úgy vélik, hogy az új kormány jelenlegi ösz- szeté telében csak átmeneti jellegű lesz. A miniszterek ugyanis — egy kivételével — már az előző kormánynak is tagjai voltak, és a fontosabb árcák közül csak a hadügy­minisztérium éléire került új xúitikus, Alberto Oltárt sze­mélyében, aki Suarez kormá­nyában egészségügyi minisz­er volt. A kabinet összetételét az­zal magyarázzák, hogy egy­részt most sürgősen határo­zott és cselekvőképes kor­mány megalakítására volt szükség az államcsíny követ- loezményeinek felszámolására. Másrészt ez időt enged a Spanyol Szocialista Munkás­párt koalíciós javaslatának megfontolására mind a kor­mánypártnak, mind a baszk és a katalán kisebbségi párt- csoportnak. Politikai körök­ben csak egy döntést bírál­nak: Manuel Gutierrez Mella- do altábornagy eddigi első miniszterelnök-helyettes ki­hagyását a kormányból. Ál­talában pozitív ténynek te­kintik, hogy több mint négy évtized óta most van elő­ször olyan kormány Spa­nyolországban, amelynek egyetlen tábornok tagja sincs, de úgy vélik, a jelen­legi helyzetben a kormánynak szüksége volna arra a népsze­rűségre és tekintélyre, amely­re az altábornagy a képvise­lőház megszállása alatti ma­gatartásával mind a közvéle­mény, mind a katonai körök szemében szert tett. További négy magas rangú tiszt letartóztatását jelentet­ték be csütörtökön éjjel Mad­ridban. Ezzel a már kedden letartóztatott Milans Del Bosch altábornaggyal együtt hatra emelkedett a meghiúsult államcsínykísórletban való részvétel miatt rács mögé került tábornokok és ezrede­sek száma. A legújabb bejelentés sze­rint letartóztatták Alfonso Armada y Comyn táborno­kot, akit már kedden le­váltottak a szárazföldi had­sereg vezérkari főnök helyette­si tisztségéből. Armada tá­bornokot azzal vádolják, hogy a törvényes kormányt erő­szakkal félreállítva, egy kato­nai kormány elnökévé kí­vánta nyilváníttatni magát. Letartóztatták Torres Ro­jas tábornokot, La Coruna katonai kormányzóját, az el­ső harckocsizó hadosztály ta­valy nyáron leváltott parancs­nokát. Ugyancsak őrizetbe vet­ték a hadosztály törzsfönökét, egy ezredest, és a második harckocsizó hadosztály pa­rancsnokát, egy tábornokot. Azt is közölték, hogy a vizs­gálat során, amelynek élére tábornoki rendfokozatú vizs­gálóbiztost neveztek ki, to­vábbi magas rangú tisztek szerepének tisztázására kerül sor, ezek nevét azonban a vizsgálat érdekében egyelőre nem közük. Thatcher sajtóértekezlete Nagyfokú nézetazonosság Margaret Thatcher brit kor­mányfő washingtoni látogatá­sának első napját a szövet­ségi főváros sajtóklubjában tartott sajtóértekezletével zár­ta, és az amerikai kormány­zattal való „majdnem teljes nézetazonosságáról’’ tájékoz- ! tatta az újságírókat. „Ritkán látni ilyen kor­mányzatot, amelynek nézetei ennyire összecsengenek a mie­inkkel” — hangoztatta a brit miniszterelnök, aki a Reuter kommentátora szerint Reagan elnöknél hűvösebben fogalma­zott Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott javaslatait illetően. A sajtóértekezleten Thatcher asszony kijelentette, hogy „a A salvodori baloldal nyilatkozata A junta fokozza a terrort San Salvador-i jelentések szerint csütörtökön csupán a főváros körzetében 16 polgá­ri személy vesztette életét a kormánycsapatok akciói kö­vetkeztében. De bejelentették, hogy a junta csapatai „rá­bukkantak” még hatvan holt­testre. A halottakat elégetik, „nehogy járványt okozzanak” — közölték hivatalos forrás­ból. tos kérdéseire a szóvivő soro­zatosan adós maradt a válasz­szák csúcstalálkozók nem a prob­lémák megoldásának csoda- gyógyszerei” és azokra ' csak rendkívül gondos előkészület, a szövetségesekkel való kon­zultáció után kerülhet sor. Margaret Thatcher brit miniszterelnök pénteken reg­gel a CBS televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy véleménye szerint Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszé­dének „minden egyes sorát alaposan elemezni kell”, mi­előtt a Nyugat válaszolna az abban foilalt javaslatokra, s mielőtt Reagan elnök elfogad­ná a csúcstalálkozóra szóló meghívást. Némi csalódást okozott Washingtonnak a brit ter­mény fő a Salvadort problémá­val kapcsolatban. Azokhoz a nyugat-európai országokhoz csatlakozott, amelyek lojálisán elfogadták ugyan Washington „bizonyítékait” az állítólagos „kommunista beavatkozásról” Salvadorban, de nem szívesen támogatnák az amerikai inter­venciót, bármi szolgáltasson is rá ürügyet. Folytatódnak a harcok az iraki—iráni fronton Nyugtalan az értelmiség A salvadori Farabundo Marti Felszabadítási Frönt, valamint a Forradalmi De­mokratikus Front Washington­ban nyilatkozatot adott ki, amely — az AFP hírügynök­ség jelentése szerint — leszö­gezi, hogy a salvadori baloldal semmiféle anyagi támogatást nem kap a szocialista orszá­goktól. „A Reagan-féle fehér könyv nem más, mint a CIA hamisítványa, amelynek célja a közvélemény befolyásolása és a véres kezű salvadori jun­tának' nyújtandó katonai tá­mogatás előkészítése” — hang­súlyozza a nyilatkozat. Aggodalmat keltenek áz új amerikai kormány Salvadorral I , kapcsolatos tervei világszerte, de elsősorban az Egyesült Ál­lamokban. Elkeseredett szó­párbaj folyt William Dyessnek, az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének szokásos napi sajtóértekezletén. Az új­ságírók Salvadorral kapcsola­Csütörtökön tovább folyta­tódtak a harci cselekmények az iraki—iráni front különbö­ző pontjain, többek között Abadan körzetében is. Észa­kon, iráni Kurdisztánban az iráni reguláris erők és az isz­lám gárdisták több helyen is összecsaptak a kurd felkelők­kel. A PARS iráni hírügy­nökség jelentése szerint a Mahabad és Bukan térségé­ben lezajlott összecsapások során 256 felkelő vesztette életét. Iráni értelmiségiek egy cso­portja csütörtökön ismételten elnyomással és a politikai foglyok kínzásával vádolta az iszlám köztársaság hatóságait. A korábbi 38-cal szemben most 133 értelmiségi írta alá a teheráni laptudósítók között terjesztett nyilatkozatot, amely azonban nem tartalmaz konk­rét adatokat. Peru-Ecuttdor Peru és Ecuador között megállapodás született az or­szágaik közötti határviszály békés lezárásáról — jelentette be csütörtökön a perui kor­mány. A hivatalos közlemény szerint a felek felosztották egymás között a Condor-Cor- dillerák vitatott térségét és megállapodtak abban, hogy a hegyvonulat keleti oldala ecuadori, a nyugati oldala pe­dig perui ellenőrzés alá kerül. Általános hadkötelezettség Namíbiában Népszerűtlen a rendelet Namíbiában a dél-afrikai megszálló hatóságok pénteken bejelentették, hogy bevezetik CSAK RÖVIDEN... KÍNA azonnali hatállyal visszahívta hollandiai nagy­követét, egyúttal felkérte a hágai kormányt saját pekingi nagykövetének visszahívására — jelentették be hivatalosan Pekingben. Ez Kína válasza arra, hogy Hollandia nem volt hajlandó lemondani a tajvani tengeralattjáró-üzletről. II. JÄNOS PÄL pápa pén­tek délben visszaérkezett Ró­mába. A pápa mögött 35 ezer kilométernyi út áll. HANOIBAN átadták a ma­gyar vöröskereszt csaknem kétmillió forint értékű segély- szállítmányát a vietnami test­vérszervezet képviselőinek. FRANCIAORSZÁG pénte­ken kiadta az olasz hatósá­goknak Marco Donat-Cattint, az „Első vonal” nevű terror- szervezet feltételezett vezető­jét. Cattint a bresciai katonai repülőtérre szállították, on­nan valószínűleg a szigorúan őrzött novarai börtönbe vitték tovább. az általános hadkötelezettsé­get. A délnyugat-afrikai terü­let fővárosából, Windhoekből származó értesülések szerint, a besorozottak első csoportja már megérkezett a Walvis Bay-i kiiképzőtáborba. A rendeletet helyteleníti még néhány olyan namíbiai párt is, amely egyébként a dél-afriikai kormányzat párt­fogását élvezi. Ezek a szerve­zetek elsősorban attól tarta­nak, hogy az általános had­kötelezettség bevezetése miatt a helyi afrikai lakosság még nagyobb hányada lesz ellensé­ges az úgynevezett „belső pártokkal”, és növekedni fog az országból elmenekülök szá­ma is. A namíbiaiak döntő többsége ugyanis nem akar harcolni a SWAPO felszabadí­tási szervezet fegyveresei ellen. Tízéves a tanácstörvény Termékeny évek — új feladatok Nem szokás egy jogszabály születésnapját megünnepelni. Talán csak a jogalkotásban köz­reműködőknek, a jogszabályokat munkájukban naponta alkalmazó apparátusi dolgozóknak jut eszébe, hány éve is annak, hogy egy tör­vény, vagy rendelet napvilágot látott. Vannak azonban kivételek, a nép akaratának olyan, jogi formába öntött megnyilatkozásai — így például az alkotmány —, amelyek olyan mértékben alakították társadalmi, gazdasá­gi életünket, az emberek gondolkodását, hogy születésük dátumára, mint mérföldkőre te­kintünk vissza. Közöttük nem lebecsülendő helyet mondhat magáénak a tanácsokról szó­ló 1971. évi I. törvény, amelyet az ország- gyűlés 1971. február 10-én alkotott meg. Nem az első tanácstörvény volt e jogsza­bály társadalmi és állami életünkben. Nem­rég ünnepeltük a tanácsrendszer fennállásá­nak harmincadik évfordulóját. Ebben az idő­szakban a sajtó hasábjain is számos megem­lékezés látott napvilágot tanácsaink fejlődésé­ről. Ennek jogszabályi alapját az 1950-ben megalkotott első tanácstörvény vetette meg és a kezdeti évek tapasztalatainak felhaszná­lásával a második tanácstörvény — az 1954. évi X. törvény — fejlesztette tovább. A tíz év előtt napvilágot látott új tanácstörvény, a megelőző 20 év tanácsi tapasztalatait és az állam- és jogtudomány eredményeit felhasz­nálva. a társadalmi és gazdasági helyzethez, valamint a fejlődés igényeihez igazította a tanácsok feladataira, szervezetére és műkö­désére irányadó jogi szabályokat. Nehéz Volna rangsort felállítani azok kö­zött az új elvek, szabályok között, melyeket az 1971. évi I. törvény az egymillió lakosú Pest megyében működő 130 tanács részére meghatározott. Kezdjük mégis a felsorolást az egész taná­csi tevékenységet átfogó, a munka kereteit, céljait kijelölő tanácstörvényi tétellel: a ta­nácsok jellegének, alapvető funkcióinak meg­határozásával. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demok­ratikus centralizmus alapján működő népkép­viseleti önkormányzati és államigazgatási szervei — szól a tömörségével, egyszerűségé­vel is sokatmondó törvényi tétel. Tanácsaink tehát részei annak a nép ha­talmát megvalósító szocialista államszervezet­nek, amely irányítja a gazdasági életet, vég­rehajtja a központi állami jogszabályokat, védi és erősíti a szocialista törvényességet és a társadalmi tulajdont, érvényesíti az állam- polgári jogokat és kötelességeket, gondosko­dik a lakosság sokirányú ellátásáról. Az előző tanácstörvény megfogalmazásával ellentétben az 1971. évi I. törvény nem minő­síti államhatalmi szerveknek a tanácsokat, miután hatalmát a dolgozó nép elsősorban országos szintű népképviseleti szervei — or­szággyűlés, Elnöki Tanács — útján gyakorol­ja. Ugyancsak hiányzik az 1971. évi törvény­ből a tanácsok tömegszervezet jellegére uta­lás. Ehelyett a tanácstörvény hangsúlyozza a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és ál­lamigazgatási jellegét. A népképviseleti jel­leg legszemléletesebb kifejeződése, hogy az ál­lampolgárok a megyében összesen csaknem 6000 tanácstagot — köztük a korábbinál több fizikai dolgozót, nőt és fiatalt — közvetlenül választottak, a múlt évi tanácsválasztás so­rán. A tavaly júniusi általános választást megelőző jelölőgyűléseken, valamint válasz­tási és réteggyűléseken mintegy 30 ezer ál­lampolgár látta el útravalóval az újonnan alakuló tanácsi testületeket. Az új ciklus el­ső kilenc hónapja azt tanúsította, hogy a megyei tanács és a helyi tanácsok jó úton in­dultak el a választók érdekében, akaratuk érvényesítésében. Fontos követelmény, hogy a tanácsok, tanácstagok és a választók között a választá­sok során szemléletesen megnyilvánuló kap­csolat az egész tanácsciklus folyamán állan­dósuljon. Ezt teszi kötelezővé az a rendelke­zés is, amely szerint a tanácsok a Hazafias Népfrontra és az állampolgárok tömegszerve­zeteire, valamint egyéb szervezeteire támasz­kodva, a nem tanácsi szervekkel hatékonyab­ban együttműködve, a lakosság tevékeny részvételével látják el a feladataikat. Ezek az elvek Pest megyében a megyei ta­nács és a helyi tanácsok tevékenységének valamennyi területén valósággá válnak, amit az V. ötéves terv 2 milliárdot érő lakossági, társadalmi munkája, a településfejlesztési és -szépítési verseny eredményei, együttes erő­feszítéssel épült óvodák, iskolák és más léte­sítmények tanúsítanak. A soron következő tanácstagi beszámolók­ra a legtöbb helyi tanácsnál ez év végén ke­rül sor, amikoris az új ciklus első évének munkájáról, a megoldásra váró feladatokról adnak számot. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a megyei tanács tagjai is évenként az őket megválasztó helyi tanács ülésén beszámol­nak a testület tevékenységéről és egyéni munkájukról. A közvetlen tanácsi demokrácia fórumai megyénkben is a falugyűlések, a városkörzeti tanácskozások. A lakosság tájékoztatásának, véleménye megismerésének e formáját a ta­nácstörvény csupán a közös tanácsok eseté­ben írja elő kötelezően, de az élet ezt me­gyénkben már jelentősen túllépte. Városaink­ban és községeinkben évente több tízezer ál­lampolgár nemcsak figyelemmel hallgatja a tanács és a Hazafias Népfront beszámolóját a település fejlődéséről, a tanács elgondolásai­ról, terveiről, hanem a résztvevők közül so­kan kiegészítik az elmondottakat. További megoldásra váró fogyatékosságokat, gondo­kat is jeleznek és mind többen saját és lakó­társaik cselekvő közreműködését, társadalmi munkáját is felajánlják a feladatok teljesí­tésére. Az önkormányzat és felelősség nem me­rül ki a tanácsi gazdálkodásban. Fontos ön- kormányzati tényezők, hogy a tanács megvá­lasztja a tanács tagjai közül az elnököt és a végrehajtó bizottság tagjait, kinevezi a végre­hajtó bizottság titkárát és a szakigazgatási szervek — községekben a tanácsi intézmé­nyek — vezetőit. Ugyancsak a tanács határoz bizottságainak létrehozásáról, megválasztja a bizottságok elnökeit és tagjait. A nem gazdálkodási vonatkozású önkor­mányzati jogok közül kiemelkedő jelentőségű a tanácsrendelet alkotása. A jogszabályok keretei között a tanács, a saját és szervei működésének legfontosabb szabályait maga határozza meg. Éppen az elmúlt hetekben megyénk legtöbb helyi tanácsa megalkotta az új szervezeti és működisi szabályzatát, helyi alkotmányát, melynek a gyakorlati tanácsi munkában való következetes érvényesítése az eredményes tevékenység fontos biztosítéka. Hogy csak egyet említsünk közülük: a leg­több tanács az új ciklusban a korábbinál ke­vesebb, de ütőképesebb bizottság létrehozá­sáról intézkedett szabályzatában. A tanácsok — államigazgatási szervek is, e feladatuk teljesítése során széles körben és az élet szinte minden területén kapcsolatban állnak az állampolgárokkal. A Pest megyében működő tanácsi szervek évente kétmillió ügy­irattal foglalkoznak és körülbelül ugyanannyi azoknak az állampolgároknak a száma, akik saját kezdeményezésből vagy hívásra felke­resik a közhivatalt. A tanácsi szakigazgatási szervek évi 190 ezer hatósági határozata, az ennek többszörösét kitevő határozatjellegO okirat (adóív, anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány), valamint földhivatali vagy il­letékhivatali döntés kisebb-nagyobb mérték­ben befolyásolja a megye lakosságának, az itt levő ingatlanok tulajdonosainak életviszo­nyait, anyagi helyzetét. Érthető tehát, hogy a tanácsi szervek, intézmények dolgozói nem­csak saját politikai érzékükből, szakmai is­meretükből, emberségükből vizsgáznak egy- egy döntésükkel, intézkedésükkel az állam­polgár előtt, hanem sok állampolgár éppen az ő magatartásukból, intézkedésükből alkot vé­leményt egész szocialista államunkról. Pest megyében a tanácsi szervek, intéz­mények évről évre javuló színvonalon, ösz- szességében törvényesen, humánusan oldják meg ezt a nem könnyű feladatot. Igazolja ezt a fellebbezések, felülvizsgálati kérelmek csökkenő száma éppúgy, mint az állampolgá­roknak a jelölő gyűléseken, tanácstagi beszá­molókon elhangzó megnyilatkozása, vagy az igazgatási munkát figyelemmel kísérő me­gyei politikai és társadalmi szervek, orszá­gos főhatóságok megállapítása. A megye tanácshálózata következetesen ha­lad tovább a korszerűsödés, a lakosság és a gazdasági, társadalmi élet követelményeihez igazodás évtizedek óta megkezdett útján. Nyolc városunkban és számos nagyközségben az ügyfélszolgálati irodák eredményes mű­ködtetése, a földhivatali kirendeltségek meg­szervezése, egyes államigazgatási ügyfajták intézésének egyszerűsítése, a törvényben meg­határozott eljárási határidőknek együttes hiva­tali és társadalmi erőfeszítésekkel történő mearijvidítése — mind a tanácstörvény szel­lemének követésére utal. Mindazonáltal az igazgatási-hatósági munka korszerűsítésében a kívánt útnak csak kisebb hányadát tettük meg; további eredmények a központi szervek és a tanácsok, a hivatal és a társadalom ösz- szefogásával, tervszerű és következetes mun­kával születhetnek e téren. Még hosszan sorolhatnánk az új tanácstör­vénynek a gyakorlatban jól bevált tételeit. Szólhatnánk például a nem tanácsi gazdál­kodó szervekkel a bíróságokkal, ügyészségek­kel, rendőri szervekkel megvalósuló együtt­működésről. Említhetnénk a különböző terü­leti és helyi tanácsok szervei között már hagyo­mányos, és az utóbbi két évben — együtt­működési megállapodás alapján — öt dunán­túli megyével is fejlődött. Méltathatnánk azokat a rendelkezéseket, amelyek a testületi ülések gyakoriságát, a ta­nácstagok jogait és kötelezettségeit, tanácsi tisztségviselők egymásközti munkamegosztá­sát, a tanácsok központi irányítását illetően biztosították az eredményesebb munka fel­tételeit és így tovább. Összegezésül: az 1971. évi I. törvény meg­alkotása időszerűnek bizonyult, rendelkezései beváltak. Még közvetlenebb, alkotó szellemű végrehajtásuk kellő alapot adhat a XII. párt- kongresszus határozatából fakadó tanácsi fel­adatok megoldásához, a tavaly kezdődött ta­nácsciklus lakossági igényeinek valóra vál­tásához — az egész megye fejlődése érdeké­ben. DR. CSALÓTZKY GYÖRGY a Pest megyei Tanács vb-titkára I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom