Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
1981. FEBRUAR 28., SZOMBAT sz/unav 5 Számadás és hogyan tovább Lépéstartás KSSZÖ V-küldőt tértekezle t Szaktudás és emberség A gyáll Szabadság Tsz az Idén már I milliárd 174 millió forintos árbevétel elérését tervezi. Képünkön, balról jobbra: Kálmán Ferenc, a dabasi járási hivatal elnöke, Adorl Károly, az MSZMP dabasi járási bizottságának első titkára, Cservenka Ferencné és Púja Frigyes Halmágyi Péter felvétele Sok kicsiből sok export A képen, balról jobbra a küldöttértekezlet elnöksége: Csonka Tibor, Balogh László, Bernáth Tibor, Bán Antal, a pomázi Háziipari Szövetkezet elnöke, a küldöttgyűlés levezető elnöke, Kónya Lajos és Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke Szavaznak a küldöttek Bozsán Péter felvételei | Tavalyi eredményeit ér- ^ tékelte, idei feladatait ha- | tározta meg Pest megye & két milliárdos termelőszö- ^ vetkezete év eleji küldött- ^ gyűlésén tegnap. Ezzel be- ^ fejeződött a zárszámadá- | sok eseménysorozata. Rekordterméseket értek el Az elsősorban kertészeti tevékenységéről ismert gyűli Szabadság Tsz küldöttgyűlésén jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. Mint arról dr. Nyem- csok János, a szövetkezet elnöke beszámolt, a Szabadság Tsz 10 ezer tonna zöldséget értékesített a fővárosban, illetve Pest környékén. S bár földjeik csupán 13—14 aranykorona értékűek, nincs okuk panaszra, a szántóföldi termesztést illetően sem, rekordterméseket értek el. A még magasabb hozamok érdekében a jövőben 1800 hektáron eszközölnek különböző talajjavítási munkákat Tavalyi beruházásaik közül kiemelkedik a felsőpakonyi tojásgyár megépítése,, ahol 1980- ban 32,2 millió tojást termeltek. A nyersanyagtól a végtermék feldolgozásáig Nem mindennapi sikerekről adott számot a Sasad Tsz küldöttgyűlésén Czinczok György, a közös gazdaság elnöke. Az eseményen, amelyen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a küldöttek megvitatták az elmúlt esztendő eredményeit és nehézségeit egyaránt. A termelőszövetkezet eddigi történetében a legnagyobb jövedelemre, 160 millió forintra tett szert, és ami szintén fontos a termelésnövekedés a növénytermesztésben, illetve az alaptevékenységben a korábbinál magasabb arányban valósult meg. A legtöbb problémát számukra jelenleg az energiahordozók árának emelkedése jelenti, ezért az idén 42 millió forint értékű rekonstrukciót hajtanak végre a növényházak hőközpontjában, biztosítva ezzel a takarékosabb tüzelőolaj-felhasználást. Dr. Sághy Vilmos felszólalásában hangsúlyozta a Sasad Tsz- nek a főváros ellátásában játszott szerepét, és kiemelte azt is, hogy a közös gazdaság a teljes vertikum kialakítására törekszik, a nyersanyagtól a végtermék előállításáig szervezte meg tevékenységét. A zöldséget nemcsak megtermeli, hanem fel is dolgozza .a Budatej közös vállalata, és berendezkedett a közkedvelt Leó jégkrém gyártására is. Elismerőleg szólt a szociális ellátás fejlődéséről, a szakemberképzésről is. A miniszter beszéde végén a vezetők állandó újító készségére hívta fel a figyelmet A közérdeklődés homlokterében álló témát, a zöldséggyümölcstermelés, -felvásárlás és értékesítés helyzetét, a továbbfejlesztésének feladatait tűzte pénteken együttes ülésének napirendjére az ország- gyűlés kereskedelmi, valamint mezőgazdasági bizottsága. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, a Belkereskedelmi .Minisztérium és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa írásos előterjesztését Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke egészítette ki. Az 1976-ban és 1977-ben hozott kormányhatározatok kedvező változást hoztak — ezt emelte ki. Cselőtei László, Pest megye 2. választókerületének képviselője a mezőgazdasági bizottság elnöke. A szerződéses rendszer előrelépést jelentett, ma már a termények 80 százalékára kötnek megállapodást, da az időjárás miatt a bizonytalanság az általánosan meghatározott plusz-mínusz 10 százaléknál jóval nagyobb. Ezért kell az átmeneti tároló, a feldolgozóüzem, s a nagyobb biztonságot nyújtó ösztönzési- és árrendszer. A jobb szolgáltatásért A kisiparosok immár mint százezres táborának szakmai előrelépése, fejlődése elengedhetetlen azoknak a feladatoknak az ellátásához, amelyek a növekvő igények kielégítéséből rájuk hárulnak. A Kisiparosok Országos Szervezetének Országos Választmánya tegnap ülést tartott, melyen megállapították: jól bevált a kisiparosok továbbképzésének új formája: az országos szakmai napok rendezvénysorozata, melynek során eddig a gépjármű-karbantartók és az építőiparosok ismerkedtek meg szakmájuk legújabb követelményeivel. Eredményesek voltak a szakmai tanfolyamok is, A választmány első félévi ülésén a szakmunkás-utánpótlás lehetőségeiről és a szakmai képzés további feladatairól folytatott vitában javasolták: szervezzenek a jövőben is gyárlátogatásokkal egybekötött tanfolyamokat, külföldi tanulmány utakat. Szóltak arról, hogy a magasabb szakmai színvonal eléréséhez elengedhetetlen a kisipari műhelyek technikai korszerűsítése, de legalább ilyen fontos a szakmunkás tanuló-képzés további ösztönzése. A vállalati bevételt növeli, s közös érdeket szolgál az is, ha — természetesen magasabb árért — a gazdaságok már válogatottan, tisztítottan, csomagoltan, esetleg félig feldolgozottan adják tovább a kereskedelemnek terményeiket — emelte ki Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes. Varga János Pest megye 11." számú választókerületének képviselője mindjárt választókerületi esetet is idézett a megállapításhoz. Nyers Rezső a kereskedelmi bizottság elnöke foglalta össze a vitát, rámutatva: a zöldsége gyümölcstermelés, -ellátás kielégítő. Nem megnyugtató azonban, hogy a kertészet jövedelmezősége elmarad más növénytermesztési ágazatokétól. Elemzésre és megfontolásra érdemes, hogy hosszú távon a jelenlegi mennyiségben és összetételben érdemes-e Magyarországnak friss és konzervált kertészeti termékeket exportálnia, akkor, amikor a világpiac nem ismeri el a ráfordítást. A bizottsági állás- foglalást elküldik a kormány gazdasági bizottságához. Több mint 2 miliárd 700 millió forintot tesz ki . Pest megye ipari és építőipari szövetkezeteinek tavalyi termelése. Megközelítőleg annyit, mint két nagyüzemünk, a Mechanikai Művek és az Ik- ladí Ipari Műszergyár egy- esztendei produktuma. A szövetkezetek gyártmányaiból majdnem 400 millió forintot érő áru került exportra, több mint félmilliárdot tesz ki az építőik bevétele, 140 millió a szolgáltatások értéke — hangzott el tegnap a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságán rendezett küldöttközgyűlésén. A szövetkezetek gazdálkodási eredményeit értékelő, s a hatodik ötéves terv, valamint az 1981-es feladatokat megvitató tanácskozáson részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Csonka Tibor, a . Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese. Fejlődő háttéripar Bernáth Tibor, a KISZÖV elnöke ismertette a küldöttekkel a tágszövetkezetek eredményeit. Jól szemlélteti a fejlődést, hogy termelésüket öt év alatt jóformán megduplázták. Az ötmilliárdnyi többlet jelentős része származott műszaki-szervezési intézkedésekből, a hatékonyabb munkából. A termelés évi átlagos növekedése 7,7 százalékos volt Az ipari szövetkezetekben javult a gyártmányok minősége, illetve számos új, választékot bővítő termék született. A vállalko'ZÓkedv, a kezdeményezőkészség eredménye: exportra 1,7 milliárd forint értékű árut gyártottak, s ennek több mint 20 százaléka a tőkés piacokon talált vevőre. Különösen a szentendrei ipari és péceli ruházati, a ceglédi vasipari, a pomázi és a visegrádi faipari, a Texelektro, valamint a nagymarosi műszeripari szövetketkezetek jeleskedtek. Számottevő a fejlődés a vállalati, szövetkezeti kooperációban, a termelésnek abban az ágában, amit háttériparként szoktunk emlegetni. Az alkatrész, a félgyártmány, a tartozékok, az egyedi gépek és berendezések előállításából öt év alatt 3 és fél milliárd forint bevétel származott. Javult a szövetkezetek közötti együttműködés, amihez máris hozzájárul az export és marketing, társaság, illetve a ruházati szövetkezetek exportját összehangoló PEXI. Az építőipari szövetkezetek dicséretesen segítették a települések fejlődését, lakásépítési programúkat megfelelő megrendelések és egyéb, jórészt rajtuk kívül álló okok miatt nem teljesítették. Megduplázott nyereség Az elmúlt öt esztendő gazdaságossági törekvéseinek eredményességét jelzi, hogy a szövetkezetek a szigorodó gazdasági körülmények ellenére is megduplázták nyereségüket, veszteséges, alaphiányos egy sem akadt közöttük. Az 1980-as s az idei esztendőre is az a jellemző, hogy a termelés a korábbiakhoz képest lassabban, az országos átlaghoz viszonyítva gyorsabban bővül. A gazdasági célok középpontjába a rugalmasságot, a minőséget és a takarékosságot állítják. Különösen gyorsa fejlődés a pomázi, a piiisszentiváni, a péceli, a fóti ipari, a budai járási és az Örkényi építőipari és az érdi ruhaipari szövetkezetben. . A tervek szerint o termelés lassabban, de az export ugrásszerűen nő. Erre a már megkötött és a most szerveződő szerződések nyújtanak garanciát. A nyereség idén 14 százalékkal lesz több a tavalyinál. Összhangban a megyével A tanácskozáson felszólalt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Az elmúlt esztendőket áttekintve rámutatott, hogy nemcsak a számszerű eredmények tiszteletre méltóak, hanem az is, hogy a szövetkezetek mindenekelőtt az export, a termelési szerkezet korszerűsítése és ä szolgáltatások fejlesztése területén értek el jó eredményeket. Jól szolgálta ezt az a 130 millió forint értékű beruházás, melynek eredményeként többek között az érdi Texelektro, a visegrádi faipari, a törökbálinti OMÜV, valamint a ceglédi Vas- és Műszeripari Szövetkezet gazdagodott korszerű eszközökkel. A megyei pártbizottság titkára a szövetkezetek VI. ötéves terveiről szzólva mondta el, hogy azok összhangban vannak a megye gazdaságpolitikai irányelveivel, különösen ami a háttéripari és a fogyasztási cikkek termelését illeti. A szolgáltatásokat azonban helyes lenne a tervezettnél gyorsabb ütemben fejleszteni. Nagyok még a tartalékok a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek együttműködésében is. Módosítás és tagfelvétel A küldöttgyűlés jóváhagyta a KISZÖV elnökségének beszámolóját, ugyancsak egyetértett a munkabizottságok tevékenységét értékelő jelentésekkel. Elfogadták a KISZÖV alapszabályának módosítását, majd a következő, eddig szakmai szövetségekhez tartozó szövetkezeteket vették fel tagjaik sorába: a pomázi írószer, a gyömrői ruhaipari, a péceli, a gödöllői és a taksonyi háziipari, a szigetszentmiklósi kosárfonó háziipari és a vecsési ruházati szövetkezet. A küldöttgyűlés megválasztotta a KISZÖV elnökségét. Tagjai a következő öt esztendőben képviselik a szövetkezeteket a megyei szövetségben. Cs. A. Itt súlya volt szavának M indenkitől elköszönt dr. Koncz Károly, akivel csak együtt dolgozott az itt töltött nyolc év alatt. A városi pártbizottsági ülésen, ahol felmentették tisztsége alól, el- fogódott volt a hangulat. Ügy búcsúztatták sokan, mintha valami rossz történt volna. Az egyik fele rossz is: a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója távozik. A másik fele jó: a budapesti Telefongyár élére nevezték ki, még nagyobb feladatot kapott. Csak hát akit szeretnek, attól mindig nehéz búcsút venni, érthető az elfo- gódott hangulat. Ez az élet rendje, mondogatták, de a váciak ezt a rendet szívesen felborították volna. Azok is, akik még régebbről ismerik, a Pestvidéki Gépgyárból, ahol főmérnök volt. Dr. Koncz Károly, hiába lakott Budapesten, élni évtizedekig Pest megyében élt. Számára sem könnyű a váltás: sír és nevet egyszerre, mint ahogy helyében mindenki más is tenné, aki ebben a megyében gyökeret eresztett. Hiszen itt ismerték őt legjobban. Itt mondták rá: kiválóan képzett szakember. Itt mondták még a háta mögött is — kár, hogy elmegy, becsületes, tekintélyes ember. Itt hallgattak legjobban a szavára. Itt súlya volt annak, amit mondott. A HAGY-ba nyolc évvel ezelőtt került. Ide is kötődik. Meg a Pestvidéki Gépgyárhoz is, meg a kutatáshoz is, mert egy időben azzal is foglalkozott. A világ sok, közismert alkotó nagyságával találkozhatott— szerencsés embernek is érzi magát —, egy életre szóló ismeretet, türelmet, úgymond bölcsességet is leshetett el tőlük. Léván látta meg a napot, parasztcsalád gyerekeként. A hadmérnöki karon 1954-ben végzett és két évvel utána megtoldotta a tanulást, gazdasági mérnöki képzettséget szerzett. — A lévai kisvárosi igazgató valaha azt kérdezte édesanyámtól: miért akar ez a gyerek tanulni? Ha mindenki tanul, ki dolgozik? — Az én nemes bosszúm az volt, hogy megmutattam, nem tanultam hiába. A váci gyárigazgató, a Hazafias Népfront városi elnöke, a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagja, aki naponta Budapestről ingázott Vácra —, állta a próbát. Vajon hol érezte magát helybelinek, milyen nyomokat hagyott benne a város, a most búcsúzó lakók, a táj? Milyennek látta a munkásokat? — Ügy érkeztem ide — próbálja ránc- baszedni a gondolatokat —, hogy kopogtatni akartam egy ajtón, de le sem kellett nyomnom a kilincset, máris kinyílt előttem. Gyorsan befogadtak. A kisváros feloldotta bennem azt a hiányérzetet, amit Budapestre kerülésem idején éreztem. A kétmilliós világvárosban majdnem elvesztem. Sok barátom, társam mondta ugyanezt. Itt Pest megyében azonnal tartoztam valahová, volt társaságom, a közösség magához láncolt. Sohasem kellett témát keresnem. Szerettem a váciak lokálpatriotizmusát. Rám is ragadt belőle. Csakazértis megteremtik maguknak, amit akarnak. Sok olyan emberrel találkoztam, aki nemcsak becsületes, hanem szívós is, ha beleszakad, akkor is megszerzi a ma még hiányzó tudását. Dr. Koncz Károly bevallja, nemcsak másban, benne is van hiúság, örült, ha elismerték, örül, hogy elismerik. — Soha senki tollát el nem vettem, másokéval nem ékeskedtem — mondja, így akarok tovább is élni. Soha életedben se főnököt, se kollégát át ne ejts — tanultam azoktól, akiktől tanulhattam. T örténeteket mesél arról, hogy válhat tehetetlenné, akit cinkossá tettek. — A HAGY-ban soktollú kollektíva dolgozik, s aki nem fukarkodott ötlettel, ésszel, azt megbecsültük. So- okos gondolatból lehet csak alkotó szintézist teremteni. A feszültséggel járó vezetői munka, a koncepciók érvényesítése néha merevvé faragja a személyiséget, könnyen válhat egy vezető merev élő szoborrá. Erre vigyázni kell. A búcsúzó igazgatónak ettől nem kellett félnie. Sem ő nem merevedett meg, sem az ő jelenlétében nem kellett viselkedni. Kiegyensúlyozott, derűs, jó humora két lábon járó emberre tette. Neki piég azt az ígéretét is elhiszik, hogy néha visszanéz majd a gyárba, nem lesz számára közömbös az a hely, ahol élete egyik termékeny korszakát töltötte. Kovács T. István Termelés és értékesítés Kielégítő zöldség- és gyíimőlcsellátás
