Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1981. FEBRUAR 3., KEDD Munkások fóruma Kerepesfarcsán Meghívták a partnereiket Is Az egész és a rész, a nép­gazdaság és az iparág, az ipar­ág és a vállalat, a vállalat és a gyár egymásrautaltsága, ösz- szekapcsolódása, s a dolgozó, a gép mellett álló ember he­lye ebben a bonyolult rend­szerben — ezeket az össze­függéseket boncolgatta, pél­dákkal is bőven kiegészítve az a beszámoló, amelyet tegnap délután, Kerepestarcsán, a Ha­zai Fésűsfonó- és Szövőgyár Kistarcsai Gyárában a mun­kásgyűlésen tartott dr. Ta­kács Éva igazgató. • Összefüggések Nem nehéz kitalálni, hogy miként 'köszöntek vissza a gyár tavalyi munkájáról, s az idei feladatokról szóló rövid összefoglalóban az előbb em­lített szélesebb összefüggések: ugyanúgy, mint más üzemek­ben, vállalatoknál is. A meg­nehezült körülmények, az új gazdasági szabályozók, a ter­melékenyebb, jobb, eladha- tóbb, külföldi piacokon is job­ban értékesíthető termékek a nagy egésztől egészen az egye­di munkahelyekig levezethe­tők. S vajon milyen helyet foglal el a kerepestarcsai gyár? Az igazgatónő tájékoztatá­sából kiderült, hogy tavaly már kedvezően éreztette hatá­sát a rekonstrukció: a kárto- ló-fésülő üzem, a cheviot eiő- fcxnoda és fonoda határidőre újult meg, s így jelenleg az iparág egyik legmodernebb üzemét mondhatják magu­kénak. Hogy érdemes volt ál­dozni a rekonstrukcióra, azt a termelési eredmények fénye­sen bizonyították: a terveket teljesítették, illetve túltelje­sítették. Valamennyi üzemrészről im­ponáló termelési adatokat je­gyezhettünk fel, a mosoda 48, a fésülő 110 tonna többletet adott, az előfonoda a fonoda ellátása mellett 94 tonnával teljesítetie túl a tervét. De ugyancsak terven felül telje­sített a fonoda, a cérnázó- és a festőüzemrész is. S ezek csak a mennyiségi fejlődést tanúsító tények. A minőségi előrelépésre jellem­ző, hogy amíg 1978-ban szö- vőfonalsik 10 százalékát érte jogos reklamáció, ez az arány tavalyelőtt már 2, tavaly pe­dig 1,8 százalékra csökkent. Kötőfonalaik 97,8 százaléka elérte a jó minőséget, s a mi­nőségi kötbér és engedmény mindössze a kiszállított fonal- érték 26 ezreléke volt. Olyan sikeres gyári kezde­ményezésekről is beszámolha­tunk, mint amilyen azoknak a gyártmányfejlesztési meg­beszéléseknek a sora, amelyre a gyár kötőfonalaikat vásárló és feldolgozó partnereiket hív­ták meg. A jó termelési ered­mények, a termelékenység nö­vekedésébe még egy kiegészí­tés: huszonkét dolgozóval vol­tak kevesebben, mint a ko­rábbi évben, s így is 4,6 szá­zalékkal emelkedett a terme­lékenység. Termelékenység A közvetlen termelésen kí­vül, a gyár életének egyéb'te­rületein sem vallottak szé­gyent, A jobb , munkakörül­mények mellett sokat számít a dolgozó nők helyzetének ja­vítása, az üzemi óvoda, a bő­vített és felújított bölcsőde. Ami a terveket illeti, a munkásgyűlés előtti beszélge­tésen az igazgatónő külön is kiemelte, hogy lehetőségeik­hez mérten a legrugalmasab­ban igyekeznek megfelelni ve­vőik, partnereik kéréseinek. Törekednek arra is, hogy to­vább javítsák a munkakörül­ményeket, például a mosodá­ban, amely a gyár legrégibb gépeivel dolgozik. Azt szeret­nék, ha még a 6. ötéves terv befejezése előtt itt is rekonst­rukcióra kerülhetne sor. Ugyancsak több gondot for­dítanak a munka- és egészség- védelmi helyzet javítására. A munkásgyűlés hozzászó­lói, a többi között Sághy Mag- da, a vállalat vezérigazgató­helyettese a vezetők és a be­osztottak, az irányítók és a gép mellett állók kölcsönös függősségéről, felelősségéről is szóltak. Többen kiemelték, hogy nem elég, ha a csak a már jól ismert szavakat is­mételjük, mint hatékonyság, termelékenység, minőség, a ve­zetésnek konkrét feladatokat kell adnia, amelyek elvégez­hetők, ellenőrizhetők. A kere­pestarcsai gyárban e tekintet­ben is jó úton járnak, de hogy további erőfeszítésekre van szükség, a tervek is tükrözik: a termékszerkezet korszerű­sítését folytatják, s az érde­keltségi rendszert is tökélete­sítik. Hosszú távon Szó esett természetesen olyan munkahelyi gondokról is, ame­lyek csak eev-egy üzemrészt érintenek. Mint például az, hogy a tmk-ban kevés a gép--' lakatos, hogy bizonyos bérfe­szültségek vannak, amelyek feloldása csak hosszú távon lehetséges. A gondokkal együtt azonban jogos bizakodás, a megteremtett alapokon való biztos továbblépés reménye jellemzi a gyárat 1981 elején. G. Z. Műtrágyázás a földeken «Műi H Pécel határában fejtrágyázzák a talajt a Rákosyölgye Termelő­szövetkezet gépeivel. Hektáronként 2 mázsa nitrogént szórnak ki a behavazott földre. A képen: munkában a Tornádó * Barcza Zsolt «elvétele Vérségi tervek Takarékos gazdálkodás A vérségi tanács aiz elmúlt évben mintegy hárommillió forintos költségvetésből gaz­dálkodott, az idén mintegy 150 ezer forinttal keveseoo összeggel sáfárkodhat. Ebből a közintézmények zavartalan működésének feltételeire szol­gáló keretből tartják fenn a régi és az új iskolát, az óvo­dái, a művelődési otthont, az egészségügyi és más közcélú intézményeket. A költségve­tésből a legtöbbet a kulturá­lis, ágazat emészeti fel, száz­ezer híján kétmilliót, a mara­dék további öt ágazat — a gazdasági, egészségügyi, rend- biztonsági, igazgatási és a pénzügyi' — között oszlik meg. a költségvetésnek csu­pán egy töredéke származik a saját bevételekből, a na- gyóooiik rész felsőbb tanácsi nozzájárulás, támogatás. Köztisztaság Milyen célokra tervezik fel­használni az. ágazatokra bon­tott keretet? A gazdasági jel­legű feladatok megoldására 130 ezer forintot szántak. Eb­ből fedezni keld az állategész­ségügyi, közvilágítási, park- fenntartási, köztisztasági, la­kásgazdálkodási, a közkutak fenntartásával kapcsolatos, továbbá egyéb kommunális feladatok anyagi terhét. Kü­lön kiemelték a szemétlerakó­hely rendbehozatalát, az év folyamán valamennyi illegális lerakatot felszámolnak, s min­den hulladékot a homokosi gyűjtőbe szállítanak. Emelkedett az egészségügy­re fordítható összeg. A beteg- ellátás meggyorsítása érdeké­ben tavaly két új dolgozót, egy körzeti ápolónőt és egy írnokot vettek fel a körzeti orvos mellé, így az egészség­ügyben dolgozók száma négy főre emelkedett a községiben. Gyors mérlegelés Jelentősebb felújítás mind­össze egy lesz ebben az esz­tendőben, A helyi önkéntes tűzoltószervezet által hasz­nált technikai eszközök fel­újítása, és magának a tűzoltó- szertárnak a tatarozására 55 ezer forintot ütemeztek be. A vérségi tanács és intéz­ményei, akárcsak az előző években, szerény körülmé­nyek között gazdálkodhatnak, a költségvetésből ugyanis kö­zel egymillió hatszázezer fo­rintot tesz ki a bérek össze­ge. Ilyen anyagi feltételek mellett tehát nincs lehetőség fejlesztésre, hálózatbővítésre. A meglevőt körültekintő ta­karékossággal, a szükséges ki­adások gondos mérlegelésével kell felhasználni, szigorúan, következetesen be kell tarta­ni . mindazokat az intézkedé­seket, amelyeket tavály a ta­karékosabb, ésszerűbb gaz­dálkodás jegyében hoztak. Újra kútfúrás A tanács másik anyagi erő­forrását a fejlesztési alap adja. A lakosság községfej­lesztési hozzájárulásából kö­rülbelül 110 ezer. földhasz­nálati díjakból és egyebek- húsz-húszezer forint bevétel­re számítanak. A számok el­gondolkodtatóak. Hiszen Gö­döllő szélén ennyiért csupán egy házhelyet lehet vásárolni, kissé jobb helyen, a duplájá­ra is szükség lenne — még mindig Gödöllőn —, hát még ha netárr kertes házra gon­dolna az ember! A község 880 ezer forint tá­mogatásban részesül az idén. Az, valamint a tanács bevéte­lei máris le vannak kötve, mivel a legégetőbb gond, a vízprobléma megoldásának első lépései — a tavaly fúrt jcút vize nem felel meg az egészségügyi követelmények­nek — eredménytelennek bi­zonyultak, s így a feladat vál­tozatlan: újabb 250 méter mélységű kutat kell fúrni, hogy ténylegesen ejkezdőd­hessen a községi vízmű épí­tése. S ennek költsége meg­haladja az egymillió forintot. Bene Mihály Pécel—Isaszeg Áfész Fejlesztés, bővítés A járás ötödik ötéves ter­vének alakulásáról közölt írá­sunkban, terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozhattunk minden üzemmel, szövetke­zettel, nem sorolhattuk fel mindazon létesítményeket, amelyekkel községeink gyara­podtak. Félreértésre adhat okot azonban, hogy a járás három fogyasztási szövetkezete kö­zül kettőt említettünk, a harmadikról bem esett szó. Noha a Pécel—Isaszeg Áfész kisebb, mint a másik kettő, következésképpen szerényeb­bek anyagi alapjai, körzete csak két községre terjed ki, erejéhez képest jelentős ered­ményeket mondhat magáénak, mind a hálózatfejlesztés, mind az ellátás javítása terén. Példaként elég utalni a ta­valy átadott péceli ABC-áru- házra, vegyes kultúrcikkbolt- ra, de sorolhatnánk azokat az üzleteket is, amelyeket a tervciklusban korszerűsítet­tek, bővítettek. A hasonló szövetkezetek kategóriájában mindig az elsők között voltak a megyében, munkájukkal ki­érdemelték a kiváló címet. Egyszóval: eredményes szö­vetkezet a Pécel—Isaszeg Áfész, évről évre javítja a két község ellátási színvona­lát, amiről időről időre mi is beszámolunk, de nem szabad megfeledkeznünk róla akkor sem, amikor az egész járás eredményeit összegezzük. Felváltva estek a gólok Űjabb kupasorozat kezdő­dött a főváros IV. kerületé­ben, az ottani kézilabda-szö­vetség rendezésében. A Duna Kupa teremtorna hozzájárul a csapatok felkészítéséhez. A Péceli Spartacus férficsapata, akárcsak a múlt ősszel, ami­kor a November 7. Kupáért folyó küzdelemsorozaton má­sodik helyezést ért el, most is jól rajtolt. Pécel—Siketek 33-20 (11-7). Pécel: Vig — Lévai (7), To­kai (11), Juhász (2), Kovács T. (5), Bense (6), Suki (1). Csere: Kovács Z. (kapus), Ka­tona (1). Az első játékrészben felvált­va estek a gólok, szünet után azonban feljavultak a péceliek és meggyőző játékkal ilyen arányban is megérdemelten győztek. A rutinos öregek, Bense, Juhász és Lévai meg­szokott teljesítményüket nyúj­tották. A kirobbanó formában játszó Tokai tizenegyszer zör­gette meg a hálót. Az újon­nan igazolt Kovács is igazolta hírét, jól illeszkedett be a csa­patba. A harmadik forduló után Lejátszották a Gödöllő Ku­pa kézilabdatorna harmadik fordulóját Eredmények: Férfiak: Gyömrő—Nagyma­ros 23-20 (9-11), legjobb do­bók: Németh, Erős, ill. Szó- rágy. Ácsa—Veresegyház 13-18 (9-6), legjobb dobók: Lajtos, ill. Molnár. Gödöllő A járásban dolgozó nép­művelők is sokat várnak az új intézménytől, s arra számí­tanak, hogy a nyílt vélemény- cserének, az új módszerek megbeszélésének, az alkotó munkához szükséges kísérle­tezésnek a műhelye nyitja meg kapuit. Nem lesz köny- nyű az új intézményben dol­gozók helyzete. Merre indul­janak? Miért munkálkodia- nak? A kérdésekre adandó választ nehezíti, hogy a műve­lődési központnak mint új in­tézménynek még nincsenek, amint nem is lehetnek hagyo­mányai. Minden, amit tervez­nek, tesznek, s ez a felelőssé­get fokozza, hagyományterem­tő erővel is bír. Kedvezőbb számok Az utóbbi időben sokszor hallottuk, hogy Gödöllő legyen az agrárismeret-terjesztés centruma. A vágy már régeb­ben megfogalmazódott. A vá­rosi tanács v. b. művelődésügyi osztálya megalakulásának pil­lanatában komolyan mérlegelte azokat a lehetőségeket, ame­lyeket az Agrártudományi Egyetem ad Gödöllőnek, a já­rásnak és az egész megyének. Az, hogy az agrárismeret-ter­jesztés bázisává válik-e az új művelődési ihtézmény, elsősor­ban attól függ, mennyire lesz képes az egyetem oktatóit hallgatóit és a járás mező­gazdászait közös és együttes tevékenységbe bevonni. És en­nek a közös munkának van te­remtő, alkotó hagyománya. A volt aszódi járásban éve­kig működött a mezőgazdászok járási klubja, majd a két já­rás egyesülése után a klub Mii vár az új művelődési háztól? Az ismeretterjesztés központja működési székhelyét Gödöllőre tette át. Kis voltak a klub tagjai? A járás községeiben működő termelőszövetkezetek vezetői, valamint a járás me­zőgazdaságát irányító szakem­berek. Nem volt egységes elő­képzettséggel bíró csoport. A klubnyilvántartás szerint 23 százalékos volt azoknak az aránya, akik csak hat elemit vagy az általános iskola nyolc osztályát végezték el. Az egye­temet vagy főiskolát végzettek száma 39 százalék, a középfo­kú végzettségűek aránya pedig 38 százalék. Ezek a számok abban az időben — 1964—1970 között — az országos átlagnál kedve­zőbbek voltak. A szervezők tudták, hogy a klub program­jánál ez a végzettségbeli kü­lönbözőség zavarólag hat: ne­héz az előadónak olyan közép­utat találnia, amelyet minden szint egyaránt elbír, Két példa e gond megszüntetésére. Az Élet és Irodalom című hetilapban Erdei Ferenc vita­indító cikket írt a munkáról. A lap heteken át közölte a hozzászólásokat. A klub veze­tősége beszerezte az Erdei­cikket közlő lapot, azt eljut­tatta a klub valamennyi tag­jának azzal a kérelemmel, kí­sérjék figyelemmel a vitát, mert annak befejezése után a szerző jelenlétében rendez­nek eszmecserét. Négyórás vitában válaszolt Erdei Ferenc a kérdésekre, csatáztak az érvek és ellenér­vek. Hogy milyen hasznos volt az éjfélbe nyúló találko­zás, azt Erdei vitazáró cikke igazolta: körülbelül harminc­szor hivatkozott az aszódi já­rási mezőgazdászklubban el­hangzottakra. A másik módszer, amely megszüntette az iskolázottsági különbségekből adódó tájéko zottságot: az előadásokat meg­előző látogatások rendszfere. A tápkockázásról tartott előadást például megelőzte a tápkocka- készítés közös tanulmányozá­sa Galgahévízen és az Agrár- tudományi Egyetemen. A lá­tottak mindenkit érdeklődővé tettek a vita során. Írók, politikusok A klubba meghívottak név­sora másfél évtized távlatá­ból is imponáló. Erdei Ferenc, Veres Péter, Szabó Pál, Bor Ambrus, Fekete Gyula, Váci Mihály, Görbe János, Magyart András, Cselőtei László és így tovább. írók, politikusok, mű­vészek. Az igazi klubhangulat kialakítását ez a rangos név­sor is segítette, de az is, hogy az összejövetelekre a népmű­velők barátságos otthonra em­lékeztető körülményeket te­remtettek. Nem volt jegyzőkönyv, sem­mi hivatalos forma. Mindenki maga választhatta meg asztal-, társaságát és hozzászólására sem ösztökéltek senkit. Minden összejövetel egyben vitafórum is volt, ahol lehetett tévedni, hiszen csak beszélgettek; ahogy barátok, kollégák be­szélgetnek, miközben megisz­nak egy-két pohár sört. Hagyománya van Két év után a Népművelési Intézet módszertani központ­nak tekintette a klubot, ahová országos tapasztalatcserét is szerveztek. És még valami! Állandó vendég volt a klub­ban, szinte egyetlen összejöve­telt sem mulasztott el dr. Pén zes János, akkor Pest megye tanácselnök-helyettese, most Szabolcs megye tanácselnöke dr. Bíró Ferenc, akkor a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, ma az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Ott vol­tak a járási pártbizottság, a járási tanács vezetői. A házi­gazda tisztét Jósvai Lajos el­nökhelyettes látta el, mindig vidáman, mindig érdeklődőén és új ötleteket adóan. Van hát hagyománya járá­sunkban az agrárismeret-ter- jesztésnek.. És ez a hagyo­mány olyan, amelynek feltá­masztását és továbbfejleszté­sét érdemes lesz a hamaro­san megnyíló művelődési központ dolgozóinak fontolóra venni. Fercsik Mihály SC—GEAC 19-16 (8-6), leg­jobb dobók: Horváth, ill. Pető. A kupa állása: 1. GSC 3 69-51 6 2. Nagymaros 3 79-52 4 3. GEAC 3 55-57 3 4. Gyömrő 3 65-68 2 5. Veresegyház 3 48-67 2 6. Ácsa 3 43-64 1 Nők: Nagymaros ■GSC 15-9 (7-5), legjobb dobók: Müller, ill. Mihalicza. Ácsa—GSC 6-16 (0-10), legjobb dobók: Kocsis- né, ill. Antal, Mihalicza. I A kupa állása: 1. Nagymaros 2 24-13 4 2. GSC 3 42-29 4 3. Ácsa 3 28-35 2 4. Veresegyház 2 18-35 — Férfi ifjúsági: Pécel Mászi DSK—Gödöllő Madách DSK 11-5 (7-1), legjobb dobók: Hibszki, ill. Hrustinszki. Pé­cel Mászi DSK—GSC ifi 7-17 (1-11), legjobb dobók: Hibszki, ill. Szekeres, Hegyi. A kupa állása: 1. GSC-iíi 2. Pecel DSK 3. Gödöllői DSK 2 44-1S 3 27-49 1 5-11 Veresegyház Győzelem Siklóson Táviratban értesítette szer­kesztőségünket Rák László, hogy a Siklóson alapozó ve­resegyházi labdarúgócsapat sikeres előkészületi mérkő­zést vívott a Baranya megyei bajnokságban szereplő Vil­lány csapatával. A játékot vé­gig a veresegyháziak irányí­tották, s a havas talajú pá­lyán élvezetes találkozón 1-0- ás félidő után 5-2-re győztek. A gólokon Kövesdi, Szabó és Fazekas (3) osztozott. Városi moziműsor Fekete-fehér színesben. Fran­cia filmszatíra. Csak 4 órakor. Vámmentes házasság. Szí­nes finn—magyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 9133-1937 (Grtrtölldl Hírlap) «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom