Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

ŐRI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1981. FEBRUÁR 3., KEDD Eldönthető vita Akkor gyarapszik, ha használják Melyek a legsürgetőbb tennivalók? A csapat hozza tűzbe a szurkolókat, vagy a szurkoló- tábor a csapatot? A sport világában eldöntetlenre áll a vita, ám a mindennapi életben akadnak tanulságos ta­pasztalatok. Üllői példa. Ma már gyakran emlegetik Így járás- szerte azt a folyamatot, amely ebben a nagyközségben bontakozott ki a 16 tantermes iskola építése közben, s egyre erősödve tart azóta is. Munkastílus — mondja Erdei Gábor tanácselnök. — Tavaly s korábban is a kijelölt feladatok végrehajtása teremtette meg számunkra a tanácsi munka jobb fel­tételeit. Üllőn egyébként 1980-ban Is valóban folytatták a jól be­vált munkastílus tökéletesíté­sét: a saját eszközökkel való minél ésszerűbb gazdálkodást, az előbbre vivő újabb és újabb lépcsőfokok építését. Fontos fogalmak A nagyközségi tanács fej­lesztési alapja tavaly egyéb­ként 1,5 millió forint volt ösz- szesen. Ez a pénz viszont csak a legsürgetőbb jogos igények töredékének kielégítésére lett volna Glegendő. Mit , tehet ilyen esetben egy olyan tes­tület, amely semmilyen bevé­teli forrásra nem «zárnithat? Erdei Gábor: — Figyelembe vettük gaz­daságpolitikai munkánk ed­digi leghatásosabb eszközét, az anyagi javakká váltható társadalmi összefogás erejét. Furcsa helyzet, sőt irigylés­re méltó az üllőieké: minél több akciót szerveznek, minél inkább bevonják a helybelie­ket a döntések előkészítésébe, a tervek megvalósításába, an­nál inkább gyarapodnak a társadalmi munka felhasznál­ható tartalékai. Irigylésre méltó helyzet? Követésre mél­tó példa. Most, amikor oly sokat, s nyomatékosan beszélünk egyes fogalmakról, mint gazdasá­gosság, hatékonyság, nyere­ség, nem árt utánaszámolni: a járás egyik legnépesebb te­lepülésén a száz százaléknak számító bázisból 170 százalé­kot „termeltek” ki. — Nem az új beruházáso­kat erőszakoltuk — mondta Erdei Gábor — hanem a meglévő lehetőségünket igye­keztünk tovább bővíteni. Égy régi körzeti orvosi rendelő helyén új gyermekorvosi ren­delőt létesítettünk, 257 ezer forintból. Még kevesebbe, mindössze 117 ezer forintba került két nehezen járható utca kőzúzalékkal való ala­pozása. A nagyközségen ke­resztül vezető vasúti pálya- szakasz rekonstrukciója köz­ben feleslegessé vált meddő anyagot szereztük meg, a Ferihegy ,Tsz kocsijainak se­gítségévek szállítottuk a hely­színre. Hogy mennyibe ke­rült volna mindez „hivatalo­san", a hagyományos módon? Ki lehetne számítani. Pontos rangsor Természetesen — mondják a helyiek — Üllő felett sem rózsaszínű az égbolt. Nem is túl magasan repülőgépek húz­nak, s e mindennapos lát­vánnyal hozható összefüggés­be, hogy csökkent az úgyne­vezett magánerős lakáépítés üteme. Körülbelül -500 lakás építését azért nem kezdhették el a tulajdonosaik, mert már két éve húzódik a Ferihegyi repülőtér bővítése következté­ben szükségessé vált építésti­lalmi zónák végleges kijelö­lése. Az idén 780 ezer forint az üllői tanács saját fejlesztési alapja. A társadalmi munka tervezett összértéke 2,5 millió forint. — Feltétlenül szeretnénk felújítani a művelődési ház színpadát, az intézményben lévő szolgálati lakást. Az Öcsai úti iskola színvonalát szeretnénk a Malom utcaié­hoz emelni. Az ott jelenleg is folyó munkálatok a nyár vé­gére fejeződnek be. Az idén sem tervezünk tehát eget­rengető dolgokat, viszont sze­retnénk a legpontosabban rangsorolni a feladatokat'. A tanácsi testületi ülés elé al­ternatív javaslatokat terjesz­Sport innen—onnan — Február 7-én, szombaton délután tél ötkor tartja veze- toségválasztó küldöttgyűlését a Gyomrai Sporte gye sülét, a szakmaközi bizottság SteinmeiZ kapitány utcai széKházábap ta vizműtársulat irodája mel­lett). Az egyesület vezetősége ez úton is kéri a'sportbaráto­kat, hogy minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg a köz­gyűlésen. Február 8-árí, va­, tárnap délelőtt 10 órakor lesz a vezetőségválasztó közgyűlés a Nyáregyházi KSK-nál. — Lejátszotta második elő­készületi mérkőzését az össze­vont járási bajnokságban sze­replő gyömrői labdarúgó-csa­pat. Vasárnap a nagykátai járási bajnokság 3. helyezett­jének otthonában, a Tápiósze- cnői KSK ellen szerepeltek. A 3x40 perces találkozón a sze- csőiek 4-3-ra győzték le a gyömrőieket. Az első harmad­ban nem esett gól, a másodi­kat 3-1-re nyerték a helyiek, az utolsóban viszont a gyöm- riek bizonyultak jobbnak 2-1 arányban. A vereség oka az volt, hogy a gyömrőiek több biztos gólhelyzetet hagytak ki­használatlanul. A Gyömrő—Tá- piószecsői KSK visszavágó mérkőzésre február 8-án, va­sárnap délután két órakor ke­rül sor a gyömrői sporttele­pen. — Auíócross-szakosztály ala­kul a Monori Állami Gazda­ságban. A tavaly kialakított péceli pályán már versenyt is rendeztek 1980-ban, amelyet több mint 10 ezer néző tekin­tett meg. A szakosztály alakuló ülé­se február 14-én, délután 2 órakor lesz az állami gazda­ság kultúrtermében. — Végre győzelem. A gyöm­rői férfi kézilabdacsapat leját­szotta harmadik mérkőzését a gödöllői teremtornán. A két korábbi vereség után ezúttal végre győzött a megyei baj­nokság újonca, 23-20-ra fek­tették két vállra a nagyma­rosiakat. Még két mérkőzést játszanak a gyömrőiek a gyönyörű tornateremben. Va­sárnap Veresegyház lesz az ellenfél, egy héttel később pe­dig Ácsa ellen fejezik be a te­remtornát. G. J. tünk, döntsenek maguk a ta­nácstagok a legsürgetőbb ten­nivalókról. Titok? Közös gond, közös felelős­ség, közös munka. Talán ez az üllői tanácsi „csapat" titka. Az eredmény mindenesetre őket igazolja, s ahol egymás­után születnek a sikerek, egy­re csökken a kibicek, s nő az igaz, segíteni is hajlandó szurkolók száma. V. J. A könyv a nagy varázsló Kincsesbányára lelt a polcokon A kitüntetés és a költözés közös öröme Hazánk szocialista könyvtár- hálózatának fejlődését vizs­gálva az ötvenes évekig keli visszatekinteni. Ekkortájt ala­kultak meg a mai közművelő­dési könyvtárak, néhány éven át ezrével alakultak az új gyűjtemények. Rohamosan nőtt létszámuk, állományuk. Megindult a könyvtárosok szervezett képzése. Létrejött a Könyvtárellátó Vállalat, köz­ponti szolgáltatások egész sora fejlődött ki. Végül is sikerült megvetni a szocialista könyv­tári rendszer alapjait. A népművelők napja alkal­mából a Kiváló Munkáért ki­tüntetés boldog tulajdonosa lett tavaly augusztus 20-án a járásunkbeli Szentesi Jánosné. A kitüntetést tehát még ta­valy vehette át, de hamarosan még nagyobb öröm érte, ami­kor átvehette felújított, telje­sen átalakított, új ecseri könyvtár vezetését, annyi tor­túra után. Éppen ideje volt már. hogy végleges helyre költözzön a községi könyvtár, így is az új művelődési ház már a harmadik otthont adója. Szentesi Jánosné 1973 óta vezetője á községi könyvtár­nak. Nagyqn megkedvelte Negyedszázadra emlékeztek A gyógyítás érdekében Naponta helytálló munkatársak Első látásra furcsának tű­nik a felirat a monori új szak­orvosi rendelőintézet homlok­zatán. Ünnepi zászlók között azt hirdeti: Rendelőintézetünk 25 éves. A jubileum igaz, csak éppen hajlamosak vagyunk az új feletti örömben néha meg­feledkezni a régiről. A rendelőben várakozó be­tegek talán észre sem vették tegnap délután, hogy a máso­dik emeleti étteremben rövid kis házi ünnepségre gyülekez­nek az orvosok, orvosírnokok, asszisztensek, akik között ez­úttal vendégként foglalt helyet Tóthné Fiel Mariann, az MSZMP Járási Bizottságának munkatársa, s dr. Erdős Ervin, a járási hivatal elnökhelyet­tese. Dr. Martini Jenő, a ren­delőintézet igazgató főorvosa mondott ünpepi beszédet, em­lékeztetve az „őskorra”, a 25 esztendővel ezelőtti régi ren­delőintézetben zajló munkára, s az akkori " meglehetősen mostoha tárgyi feltételekre. 1979-ben vált mindez végleg a múlté: akkor adták át rendel­tetésének a 40 milliós költség­gel épült korszerű rendelőt, mellyel a tárgyi feltételek hosszú időre kielégítést is nyertek, ám a szakorvoshiány még mindig nehezítette a be­tegellátást. Mára már ez a gond is oldódott: egyre több jól képzett szakorvos tölti be helyét és hivatását a monori járási rendelőintézetben. Hárman vettek át emlékla­pot és emléktárgyat az ünnep­ségen, azok, akik a kezdet óta folyamatosan dolgoznak, gyó­gyítanak ma is: dr. Gombos Matild gyermekgyógyász főor­vos, Csoltó Endrévé röntgen- asszisztens és dr. Baltigh Előd belgyógyász főorvos. Őket s naponta helytálló kollégáikat, segítőtársaikat kö­szöntötték végezetül rövid mű­sorral a rendelőintézet KISZ- esei. K. Zs. Alkatrészek, golyós présen A Rákosmezeje Termelőszövetkezet ecseri részlegében 700 ZUK kistehergépkocsi ponyvatartóját készítik el az év első két hónapjában. A képen Durucskó János és Tóth Tibor go­lyós présen készítik a ponyvatartó alkatrészeit. Barcza Zsolt felvétele Kérek egy elefántot A nap kulturális programja Nyelvtanfolyam, művészi torna Monoron, a moziban, 16 órá­tól: Kérek egy elefántot, 18-tól és 20-tól: A kofa és a költő. Pilisen, a moziban, 17.30-tól: Csínom Palkó. Sülysápon, 18-tól: a csilla­gász szakkör foglalkozása. Vecsésen, művészi torna 15.30-tól az 5. számú; 16.30-tól a 3. számú óvodában, 17-től: szabás-varrás tanfolyam (a pinceklubban), 17.30-tól: né­met nyelvtanfolyam haladók­nak. munkahelyét, a könyveket, az olvasókat. Aligha lehetett szá­mára kellemes látvány, hogy a többszöri költöztetés alkal­mával sok könyv megsérült, tönkrement, így idén ezeket mind leselejtezik. Jelen pillanatban 9 ezer 500 kötete van a könyvtárnak. En­nek mintegy egyharmada gyermek- és ifjúsági, további egyharmada felnőtt-, a többi szakirodalom. Tavaly 540 ol­vasó iratkozott be. S az új ki­adványok megvásárlására évi 20 ezer forint a költségvetési keret. Ez ugyan nem túl nagy Összeg, de legalább nem terheli meg az elhasználódott köny­vek újrakötésének költsége. Ezt központilag oldják meg. Tavaly előtt 200 kötetet újítot­tak föl központi keretből, fő­leg gyermek- és ifjúsági iro­daimat. Ecseren igen sok a könyvbizományos, méltó kon­kurenseként a könyvtárnak. A rendszeres olvasó rutinos­ságával, magabiztosságával lép Szentesi Jánosné asztalához a kislány. Visszaadja a könyve­ket melyeket már otthon ki­olvasott, majd válogat a pol­cokon. — Milyen gyakran jársz ide? — kérdezzük a 9 éves Lilik Ildikót, aki éppen leteszi az Oz, a nagy varázsló című me­sekönyvet a zsúfolt asztalra. — Mindig, amikor kiolva­som a könyveket. Szeretem a meséket. Ezt itt — mutat az Öz-ra — csak félig olvastam ki, mert csak félig láttam a filmet a tévében. A film vé­gére voltam kíváncsi, vagyis hogy a könyvben mi a mese vége — magyarázza a kislány. S a könyvtárossal együtt az újonnan érkező olvasót veszi pártfogásba, könyveket ajánl a 9 éves Potocska Attilának. Szentesiné s az önkéntes segítő szavai nyomán felragyog a fia­talember tekintete. Először áll a gazdagon megrakott polcok előtt, s csak most jön rá, mi­csoda kincsesbányáról nem tu­dott eddig. • Szemlélődésünket Gyömrőn, az új gyermekkönyvtárban folytatjuk. Jó órával nyitás előtt vagyunk. Még üres a te­rem, csupán özv. Kassai Már­tonná fogadja örömmel kíván- csiskodásunkat. A nagyközsé­gi könyvtárból került ide, óvni, terjeszteni a hatalmas szellemi vagyont, az első gyömrői könyvesbolt közvetlen szom­szédságában. Kassainé elmondta, hogy hozzá 14 évesig iratkozhatnak be a gyerekek, s koruknak megfelelő a polcok választéka. Hatezerötszáz kötet közűi vá­logathatnak az ifjú olvasók. Ebből mintegy 250 az ismeret- terjesző irodalom, melyek té­maköre politika, alkalmazott tudomány, műrészetek. Egyéb­ként az állomány ötven száza­lékkal bővült a korábbihoz ké­pest. A hetvenezres idei költ­ségvetés 15 ezer forinttal több, mint a tavalyi volt. Ezek az összegek már ma­gukban is jól szemléltetik, milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít a helyi tanácsi vezetés a fiatalok szellemi képzésének, önképzésének. Gyermekkönyv­tárban ritkaságszámba menő a kézi könyv tár-lexikon, seótár, atlasz, »térkép, panoráma­útikönyvek választéka. De van külön válogatás a felnőtt­irodalomból is. Ez körülbelül 150 kötetet jelent, főleg a Mó­ra- és a Fiatalok Könyvtára kiadótól. Az idei sajtóorgánu­mokból már megérkeztek az el­sők, a Dörmögő, a Mozaik, a Füles, a Kincskereső. A. L. A. Ismét lakástüzek Gerenda égett a kéményben Őrizet nélkül hagyta a füstölőt Mind a két tűzeset Magló­don történt. Az egyik -a József Attila körút 59-ben özvegy Dudák Istvánná lakóházában. Az idős asszony akkor vette észre, hogy baj van, amikor a mennyezet is füstölgött a la­kásban. Akkor már égett a te­tőszerkezet! Segítségért kiáltott, s vasár­nap lévén, ebéd után, pillana­tok alatt összesereglett a nép. Vödrötkkel, kannákkal, kézi- szerszámokkal kezdtek neki az oltásnak, közben kiérkeztek a maiglódi önkéntes tűzoltók is .és közös erővel sikerült elol­tani a tüzet. Mire a budapes­ti állami tűzoltók a helyszínre érkeztek, már nem volt mit tenniük: a helyiek beavatko­zása eredményes volt, igaz 3 négyzetméter födémgerenda és deszka leégett (a kár 3 ezer forint), de sikerült megakadá­lyozni a tűz továbbterjedését. Az eddigi vizsgálat megál­lapította: a tüzet a kémény­be épített fagerenda okozta, az gyulladt meg. Az építési hibát öt- évvel ezelőtt az ács követte el, aki mindkét ké­ménybe beépítette a fageren­dát! Korábban azért nem gyul­ladt meg. mert a másik ké­ményt még nem használták. A Monori Járási Tűzvédel­mi Hatóság eljárást indított a felelőtlen, az építési előíráso­kat figyelmen kívül hagyó kis­iparos ellen. A kár 8 ezer forint, mivel 50 négyzetméteres tetőszerkezet égett le. Az oltásban itt is hatásosan avatkoztak közbe a helyi önkéntes tűzoltók, a szomszédok is, a tűz tovább­terjedését a budapesti állami tűzoltók akadályozták meg. A felelős az idős férfi, aki a tűzvédelmi előírásokat meg­szegve, őrizetlenül füstölte a húst és kolbászt. Idős korára és nehéz szociális körülményé­re tekintettel a tűzvédelmi ha­tóság nem tett feljelentést Bodor Mihály ellen, de figyel­meztetésben részesítette. H. J. a Maglód, 110. A A színhely ismét Luther Márton utca tűz keletkezésének helye a la­kótömb mellé épített tnellék- helyiség füstölője. Okozója: az idős Bodor Mihály, aki őrizetlenül hagyta a füstölőt. A vizsgálat azt is megálla­pította, hogy fűrészpor he­lyett hasábfával tüzelt, ami nagy lánggal égett, és belob- bantotta a zsiradékot, a forró füstgázok meggyújtották a húst, s a hatalmas lángok át­terjedtek a fa tetős zenkezet re. . Végső búcsú Pásztor Antaltól Hosszan ' tartó, türelemmel viselt súlyos betegség után 58 éves korában elhunyt Pász­tor Antal, a járási könyvtár nyugalmazott igazgatója. 1954—tőí 1958-ig az albertir- sai általános iskola igazgatója volt. Ezt követően pontosan húsz évig a monori járási könyvtár igazgatói teendőit látta el nagy hozzáértéssel. Pásztor Antal nemcsak munkahelyén, hanem a köz-' életben is aktívan, dolgozott. Több éven keresztül tagja volt a nagyközségi pártbizottság­nak és tanácsnak. A Haza­fias Népfront járási bizottsága elnökeként is tevékenykedett. Az MSZMP monori járási Bi­zottságának vezető propagan­distája volt éveken keresztül. Jó munkáját kitüntetések egész sora fémjelzi. Megkapta a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát, a Szocialista Kultú­ráért kitüntetést, továbbá a Lenin-emlékplakettet és az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyét. Pásztor Antalt holnap, szer­dán délután három órakor kí­sérik utolsó útjára a monori temetőbe^. ISSN 011* 2891 Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom